Az Intel és a Novell a KDE céges támogatója lett

KDE

Létezik egy KDE-t pénzügyileg támogató szövetség, a Patrons of KDE. A szövetségnek jelenleg nincs sok tagja, de most két nehézsúlyú cég döntött úgy, hogy beszáll a támogatásba. A jövőben Mark Shuttleworth-ön, a norvég TrollTech-en és a svéd Klarälvdalens Datakonsult AB.-n kívül az Intel és a Novell is támogatni fogja a K Desktop Enviroment fejlődését. A bejelentés itt.

( trey | 2007. 07. 10., k – 08:23 )

No, lehet megint szidni az Intel-t. Ahhoz képest, hogy hardvergyártó cég, az egyik, aki a legtöbbet teszi a szabad szoftverekért.

--
trey @ gépház

"Tényleg az Intel C fordítója ugye nem szabad szoftver?"

Ezer más szoftvere sem az. Meg van olyan, ami az. Meg egy csomó hozzájárulásuk mondjuk a Linux kernelhez. Annak ellenére, hogy hardvergyártók. Nem beszélve az emberi erőforrásokról (fejlesztők) akik ezeken a projekteken dolgoznak.

--
trey @ gépház

a powertopot is érdemes kiemelni, mert segítségével radikálisan csökkent az elmúlt hónapokban a hordozható számítógépek (igen, nem a 17"-os mbp-ra gondolok) fogyasztása, ezáltal nőtt az akkuidő (a 85%-os kapacitású akksim most ugyanannyit fut, mint új korában háromnegyed évvel ezelőtt).
--
ubuntu linux member

gyanitom ez akkor most ironia volt.

viszont treyek abban mindenkepp igazat lehet adni, hogy az intel legalabb a hardvereihez csinal _hasznalhato_ drivert. az pedig, hogy a powertoppal eleg produktivan segitenek az alkalmazasfejlesztoknek, egyertelmuen pozitiv. az intel megteheti (ezeket a lepeseket), hat meg is teszi.

szoval igazad volt. peldas. es ez nem ironia volt.

( maszili | 2007. 07. 10., k – 08:30 )

Ha Mark Shuttleworth is támogatja a KDE-t akkor az Ubuntu miért a gnómot választja alapértelmezett desktopnak?

--
maszili

Ugy latom, ez a KDE - GMOME vita nem latszik megszunni.

Szerintem Linux alatt az egy grafikus felulet megoldast erdemes elfelejteni.
Nincs ra igazi igeny. A KDE-seknek a KDE fontosabb, mint az egyseges felulet.
A GNOME-osoknak a GNOME fontosabb. Innentol kezdve mirol beszelunk?
Arrol, hogy a masik tabornak valtani kellene?

En, ha linux disztributor lennek, mindket feluletet tamogatnam, hogy mindenki
megtalalja amit keres a disztribuciomban es mindenki az en Linuxomat hasznalja.

Nagyon nagy konnyelmuseg a Linuxos kozosseg felet kizarni egy disztribuciobol.
A NOVELL is raeszmelt, hogy ha dobja a KDE tamogatasat, elveszti a felhasznaloi
felet. Ha pedig dobni nem lehet, akkor jobb kontroll alatt tartani a fejlodeset.

Megis tamogatja a KDE-t, nem szuntette meg a supportot.

A Windows azert volt kepes elterjedni, mert nem volt hozza hardverkulcs, hanem ossze-vissza masolta a nep. Semmi komoly vedelme nem volt.

A nagyvallalatok alkalmazottai a nep kozul jonnek ki. Hiaba irsz egy hiperfantasztikus vallalati Linuxot, ha Nagy Joska, aki dontesi helyzetben van, eleteben nem hasznalt csak Fedora-t, Debian-t es openSuSE-t. Nagy Joska ezert Red Hat, Ubuntu, vagy Novell linux mellett fog voksolni.

Innentol kezdve leirhatod a hiperfantasztikus vallalalti Linuxodat.

nekem problema volt az h ha atallitottam UTF-8-rol a kodolast akkor van ami atallt, meg van ami ugy maradt GNOME alatt... meg elofordult h volt amiben csak siman eltuntek betuk, es vaktaban kellett kattintgatni... nem hiszem, vagyis REMÉLEM h ez nem a "közös felület feature-e"

En azt nem tudom felfogni minek mindig ez a vita. A szabasag nem mas mint a valasztas szabadsaga, hogy nem vagy egy dolog hasznalatara kenyszeritve (pl dutyiban nincs valasztasod hogy hol tartozkodsz - mert be vagy zarva). Ha egy egyseges felulet lenne, akkor megszunne a szabadsag, a valasztas szabadsaga, az a jo, ha minnel tobb van. Igy mindenki sajat igenye stb szerint valaszthat. Erre szokott jonni a valasz, hogy akkor pedig fragmentalodik nagyon a fejleszto kozosseg, ami reszben persze igaz, de itt is ervenyes egyfajta evolucio. Persze nincs olyan hogy teljesen feher vagy teljesen fekete, mindennek van elonye es hatranya, de szerintem hogy nem vagy rakenyszeritve EGY felulet hasznalatara az meg mindig tobbet er (legalabbis nekem pl), mint ami elonyt nyujtana egy darab egyseges felulet. A "dontest" meg ugyis a userek hozzak meg, ha pl mindenki Gnome-ot preferalna vagy mindenki a KDE-t, akkor a masik elobb-utobb teljesen (vagy szinte teljesen) elhalna. amig van igeny kettore, tobbre, stb, addig miert ne lenne ez jo? Akinek egy egyseges rakenyszeritett megoldas kell, maradhat a Windows-nal, esszel nem erem fel, miert sir mindenki hogy "de miert nem ugy van mint Windows-ban?!". Ha ez a reakcio, miert akar mast, mint a Windows-t, amikor mas rendszertol is pont AZT varna el. Akkor egyszerubb annal maradnia. Nem erdemes a "megterites minden aron" iget hangoztatni, az sehova nem vezet szerintem.

s/"miért nem úgy van mint Windowsban"/"miért nem úgy van mint minden más oprendszerben"

És innentől kezdve a vitának nincs értelme...
Asszem nem túl elrugaszkodott és perverz igény hogy ha valami programot valaki megcsinál, akkor ne kelljen már a fél [másik környezet]et leszednem adott esetben, ha használni akarom...
A diverzitás jó, de nem ezen a szinten, ez ANARCHIA (ld feljebb, közös réteg hiánya).

Ezzel nem ertek egyet. Mi az hogy minden mas operacios rendszer? Pl FreeBSD es mas rendszerkhez kepest mi az abra? Ne hasonlitsd closed source rendszerekkel annak nincs ertelme mivel mas a fejlesztesi modell, meg sok mas is. Ilyen elven hasonlithatnad a golyat a bekahoz is "tok olyan csak teljesen mas". Akinek jobban tetszik a "minden mas oprendszer", maradjon ennel. Tovabbra se latom a problemat. Es az anarchiat se, szerintem foleg mostanaban eleg sok olyan architekturalis valtozas van ami kozos tobb rendszerben is, attol nem kotelezo egyetlen egy feluletnek lennie csak a user fele, amivel a szabadsag tunne el pontosan.

A *BSD és Linux egyremegy ebben az esetben, mert ugyanazt használja grafikus felületnek (X11 + 1 milliárd free bizbasz).
A zárt kódú rendszereket meg miért is nem lehet bevenni? Ja hogy azoknak használható a GUI-ja, és ez nem fair a linuksz+béessizé rendszerrel szemben.

Az pedig szerintem nem szabadság, hogy "xy" és "yz" programot választhatom mert beleillik a telepített szoftverkörnyezetembe, de pl. "zx" programot már nem érdemes feltenni, mert letöltésnél magával rántja a fél Internetet hogy működni tudjon. És ezen a téren SEMMI közös törekvés nincs, sőt hajlandóság sincs rá.

szerk:
http://haiku-os.org/index.php?q=gallery&g2_itemId=19 -> ÚRISTEN!! Ez a rendszer sérti a szabadságot, mert egységes és átlátható a GUI-ja! Máglyára vele :P

Nem tudom hova szúrjam be ezt, mondjuk ide:

A gond az hogy súlyosan összekevered(keveritek) a dolgokat. Te egy adott desktop környezet (DE) programját akarod használni egy másik grafikai környezetben. Hogy értsd, pl k3b-ét gnome alatt.
Tehát a k3b fejlesztő nem azért rakta oda a "k" bötüt mert csakúgy, hanem azért mert az a KDE része. Ha annyira nagyon szeretnéd gnomeod alá, akkor bizony le kell szedned az aljas kde-libeket. Ha ez nem tetszik, használd a gnome-os cd írót.

Kb. ez olyan mint ha a windows IE-jét akarnád használni linux alatt. Igen kelleni fog hozzá egy halom DLL fájl, meg egy csomó emuláció, mert az IE merészelte magát nem úgy megírni, hogy menjen a világ összes oprendszerén. Jaj!

Tehát tanulságok:
1. A Desktop Environment (ami a gnome és a kde) egy teljes megoldást igyekszik nyújtani a desktopod kezelésére. Ez a szint kevesebb mint egy oprendszer(!), de több mint ablakkezelő. Eredmény: el lehet indítani az egyik programjait a másikon de gányolás. Lehet örülni, hogy el lehet indítani, a gányolást meg te akartad.

2. Lehet a DE-től (gnome és kde) független programot írni linuxon is, akár GTK akár Qt, ami jólesik, csak nem kell használni a DE libjeit. És máris 1-etlen libtől fogsz függeni, amit Qt-nak vagy GTK-nak hívnak. Ennyit talán fel lehet rakni.

3. Az hogy az adott program felveszi-e az adott környezet jellemzőt (a szép ablakkereted, a csillámló ikonjaidat és a repülő delfint) a DE, az ablakkezelő na meg az X dolga lenne, de ez ügyben minden résztvevőnél vannak gányolások. Hogy a nativ kinézet mindenhol létrejöjjön... hmm... még fog némi munkát igényelni. De ez csak a kinézet, ami lehet zavaró, de azért nem a világ vége.

Kb. ez olyan mint ha a windows IE-jét akarnád használni linux alatt.

Légyeg kiemelve, a többit nem is kommentálom.
Kezeljük akkor különálló oprendszerként a KDE-vel telepített Fedorát, a Gnome-al telepített Fedorát, az XFCE-vel telepített Debiant és a KDE-vel telepített Debiant, na meg persze a *Ubuntu 20-féle változata is mind-mind egyedülálló, saját felépítéssel rendelkező operációs rendszer.

Remélem érzed mekkora hülyeséget írtál.

van szabadság linuxon(inkább nyílt oprendszer) grafikus felületén????????????? hol??????????????????????
mert én még nem láttam. pl szeretnék kde alatt kde-s firefoxot, ez hol megy? sehol, rá vagyok kényszerítva arra a kibaszott igénytelen szar gtk használatára, és ugyanez elmondható még számos más alkalmazásra is pl eclipse, gimp.
szabadság akkor lenne, ha bármelyik alkalmazást használnám, akkor az pont úgy nézne ki mint a kedvenc grafikus felületem, pl gnome alatt a k3b teljesen gnome-os lenne, és nem húzna be ezer másik könyvtárat csak azért hogy működjön. ugyanez igaz az openoffice-ra, etc. etc.....

még vmi.:
mi a fene bajod van neked? Ha egyszer vki. egy k3b-t ír, azt azért K-san írja, mert az író a Qt libet kedveli valamiért. Ez lehet licenc vagy programozói interfész miatt is, vagy számos más indoka lehet rá... Vica versa firefox.

A két grafikus felület, két különböző módon közelíti meg a dolgokat.

Ha te programozni szeretnél, van választási lehetőséged, vannak alternatívák.

Egy végfelhasználónak ez nem kell, és nem is kell tudnia. Ha meg programozóként zavar, akkor tudok Szegeden neked a Pulz utcában jó helyet! ;-)

Mellesleg, egy k3b miatt nem kell az egész kde-t feltenned, csak az általa igényelt lib-eket. Közel nem mindegy, hogy csak 10 MB-t, vagy 80MB-t kell feltelepítened. De szerintem még a 80MB sem egy nagy ár, ha azt nézed, hogy mondjuk egy sz...s nérónak mekkora installja van.
Mellesleg ha gnome userként már egyszer van egy k3b-d, akkor mellé szinte null igénnyel jön fel a quanta, meg amit még akarsz.

Csak mindig imádom mikor itt van pár ember, aki mondvacsinált indokok miatt a szabadságot szidja, mint egy fürdőskurva, ahelyett, hogy gondolkodna. Tudom, egyeseknek ez fáj, de akkor az olyan meg, ne itt rinyáljon, hanem menjen prog.hu-ra...

egy sz...s nérónak mekkora installja van

És mi mindent tud cserében...

aki mondvacsinált indokok miatt a szabadságot szidja

#define szabadság
Csak azért, mert szerintem senkit nem zavarna, ha egyfajta grafikus felület lenne, és akkor nem kéne a Linuxnak és egyebeknek önmagával interoperálni, hanem ezek az erőfeszítések mehetnének más fejlesztésbe bele.
It doesn't matter if you like my song as long as you can hear me sing

Csak azért, mert szerintem senkit nem zavarna, ha egyfajta grafikus felület lenne, és akkor nem kéne a Linuxnak és egyebeknek önmagával interoperálni, hanem ezek az erőfeszítések mehetnének más fejlesztésbe bele.

a monopólium nem arról híres, hogy elősegíti a dinamikus fejlődést és az innovációt... szerintem így jó a dolog, ahogy most van. szerencsére mindkét oldalon (gnome, kde) több száz fejlesztő dolgozik.
--
ubuntu linux member

aha, mindent az ms talált ki... felvásárolta a cégeket, amelyeknek jó ötleteik voltak (ala google napjainkban). de nem úgy néz ki, hogy a gnome és a kde közül bármelyik is fel tudná "vásárolni" a másikat, tehát a probléma megint csak tárgytalan :) szerintem jó, hogy két ilyen erős desktop környezet van. egyszerűen az emberi természetből fakadóan nem lehetne egy közös mederbe terelni mindet, hiszen az egész nyílt forráskód erről szól: ha nem tetszik, csinálj jobbat! és mindig lesz valaki, aki elmegy és csinál jobbat... (de az általában új projekt vagy fork formájában jelentkezik)
--
ubuntu linux member

szabadság akkor lenne, ha bármelyik alkalmazást használnám, akkor az pont úgy nézne ki mint a kedvenc grafikus felületem, pl gnome alatt a k3b teljesen gnome-os lenne

Mondjuk ebben van valami. Mikor segítettem felhasználóknak Linuxra átállni Windowsról, akkor elé nehéz volt elmagyarázni, hogy pl. a k3b miért másféle fájl-megnyitás dialógusablakot dob fel, mint a Nautilus, gimp, stb. És nem csak erről az ablakról van szó, hanem a nyomtatás, stb.
Persze, ez az egész visszafelé is igaz.

-----
"Nem a zsömle kicsi, hanem a pofátok nagy..."

A KDE nyújt egy desktopot, az ahhoz szükséges alkalmazásokkal. Ha KDE-t használsz, használj Konquerort, KDevelop-ot, Krita-t stb. Előfordul, hogy egy feladatra csak gnome-os alkalmazás van, de elég ritkán ahhoz, hogy szerintem kibírható.

OpenOffice.org gnome-on, kde-n is felveszi a környezet kinézetét, bár persze nem integrálódik annyira az adott környezetbe, mint egy natív alkalmazás.

>> A NOVELL is raeszmelt, hogy ha dobja a KDE tamogatasat, elveszti a felhasznaloi
felet. Ha pedig dobni nem lehet, akkor jobb kontroll alatt tartani a fejlodeset.

- ugye tudod, mi a különbség az alapértelmezett grafikus felület az enterprise termékekben és a grafikus felület "dobása között"?
- ugye tudod, mi a különbség a tények és az általad leírt dolgok között?
- ugye tudod, milyen fárasztó ezredszer elmagyarázni, hogy a félremagyarázás milyen veszélyes az információlalpú társadalomban?
- ugye tudod milyen hiteltelenné válni megalapozatlan dolgok terjesztése miatt?
- ugye tudod, hogy ezeket miért írtam?

(sóhaj)

k

Ugye tudod, hogy magyarázat nélkül miért gáz ezt egy Novell alkalmazottól olvasni? :-) Értem én, hogy villanymotor, de mi hajtsa'?

Egyébként nem hiszem, hogy a KDE nélkül a Novell Desktop rendszere megpuszulna. Az igazgatókat, vezetőket az egységesítés érdekli, a könnyen kezelhetőség és az, hogy a meglévő kliens alkalmazások működjenek kliens platformon. Amit akkor fog elérni, ha lesz applikáció virtualizáció. Tudom, buzzword, most ez a legújabb, de fontos lesz.

Mikor az MS is rájött, hogy nagyon nem fog egyszerre mindenki váltani újabb termékre már a nagyvállalatok közül sem, akkor kell valami ami az egymással nem kompatibilis rendszereket, régebbi verziókat összeköti és a központi támogatás is megoldott. Kb. mint a Novell cuccai, csak modernizálva. Persze ezt is felvásárolták, nevezetesen a SoftGrid-et. Szerintem nagyon öteletes cuccos, a fejlesztők jó dolgot találtak ki.

Hmm... gondolj bele: Shuttleworth, a KDE projekt nagy patronusa egy r=1 kozonseg szamara osszerak egy nagyon jol hasznalhato, KDE-hez irt szkript es beallitofeluletgyujtemenyt, amelyet mindenfele usability-s cuccal kiegeszitve szep barnara fest, majd emelle felvallalja, hogy felevente ujjabb, jobb verziot keszit belole, es a fel vilagnak ingeyn eljuttatja.

Ebben az esetben, ki a halal foglalkozna az ubuntu fejlesztok es package maintainerek kozul a gnome-mal? A felhasznalok negyede ugy dontene, hogy jo, oke, Ubuntu, de ok gnome-ot szeretnenek. Felaptzik, es megdobbennek azon, hogy mennyire gaz, ganyolt dolog, es hogy hasznalhatatlan, beallithatatlan stb.

Na. Ezert jo, hogy a Shuttleworth nyomatja a Gnome-ot az Ubuntuban, de tamogatasarol biztositja a KDE-s fejlesztoket es kozonseget. IMHO nagy elorelepes lesz ez hosszabb tavon, jo dolog, hogy igy csinaljak. En szamitok arra, hogy a jovoben a Kubuntu is elorelep a mostani mar-mar szanalmasnak mondhato allapotabol.

(Kar, hogy nem forditva van jelenleg is, azaz Ubuntu=KDE)

Talán mert ezek a szokványos megoldások vannak évek óta. Nem fogok belemenni a KDE lelkivilágába, mert nem ismerem (csak használtam egy ideig), mint ahogy Tőled is elég furcsán jönne ki, ha hosszú értekezést folytatnál itt a GNOME belső működéséről. :)

-----
"Nem a zsömle kicsi, hanem a pofátok nagy..."

Megmondom őszintén, egyiknek sem érdekel különösebben a belső működése (Illetve érdekel, de úgysincs időm foglalkozni vele). Én csak azt látom, hogy a KDE kényelmesebb, könnyebben testreszabható számomra. Ha leülök egy GNOME elé, olyan érzésem van, mintha levágták volna az egyik kezem (vagy néha mindkettőt). Elhiszem, hogy egy kezdő számára vonzóbb lehet, de én kb. 9-10 éve használok linuxot, nekem szükségem van a konfigurálhatóságra, arra, hogy ne nekem kelljen alkalmazkodnom egy felülethez, hanem a felület adja meg a lehetőséget arra, hogy olyanra formáljam amilyenre akarom. Szóval a usability jobb KDE alatt (pl. még mindig rendre lepadlózom a GNOME file dialogtól ha elém kerül, őszintén szólva nem csodálkoztam, hogy Linus interfész-nácizott - még ha nem is volt tőle szép).

Modularitásra meg Windows-hoz hasonlításra: Gates-ék is megmondták, hogy az integráltság kell az embereknek, és nagyobb érték, mint a modularitás. Az önmagában nem baj, ha egy elterjedt megoldás tulajdonságait próbáljuk utánozni (még akkor is, ha snq- vagy Hunger szerint ez nem innovatív dolog.:). Pláne akkor, ha az eredeti megoldást még jobbá, könnyebben kezelhetővé, alakíthatóvá tesszük. (Példa: KDE-ben sok szerkeszhető legördülő listán ha jobb gombot nyomsz, van olyan menüpont, hogy "Előzmények törlése" pl. Konqueror címmező, vagy az Alt-F2 "Parancs végrehajtása" dialog. Apróság, de hasznos tud lenni - ilyen Windowson sincs*. Persze méghasznosabb lenne ha az előzmények listája szerkeszhető lenne, dehát a KDE sem hibátlan usability szempontból.:)

Persze ez az egész szubjektív.

init();

*Szerk.: regedit nem ér! :)

"...ne nekem kelljen alkalmazkodnom egy felülethez, hanem a felület adja meg a lehetőséget arra, hogy olyanra formáljam amilyenre akarom. Szóval a usability jobb KDE alatt"

Lehet újat mondok, de az usability nem arról szól, hogy mindent szénné lehet konfigurálni. Pláne nem KDE módon, egy böszme átláthatatlan beállító központban, amiben több opció meg kapcsoló van, mint egy pilótafülkében.

Bazz.. Hagyjátok már abba, mer a végén kibaxnak a melóhelyemről a röhögés miatt :DDDD
____________________________________
Az embert 2 éven át arra tanítják hogyan álljon meg a 2 lábán, és hogyan beszéljen... Aztán azt mondják neki: -"Üllj le és kuss legyen!"..

Nem szerintem, az usability elég komoly "tudomány". És hogy valami mennyire használható, mennyire átlátható elsőre, az nem feltétlenül függ össze azzal, hogy mennyire testreszabható.

PL: nautilius vs konqueror. Van egy svájci bicskám, minden szar van rajta, de jóideje inkább egy 1 pengés, de eősebb bicskát viszek magammal kirándulni. A svájci bicsak pl nyársat faragni gyenge, a többi funkcióját -különös tekintettel a szemöldök csipeszre- meg nem használom. Az 1 pengés erősebb, masszívabb és pont annyit tud, amennyit egy bicskának tudnia kell. A konquerornak minden elképzelhető irányban van 80 gombja, meg füle, meg menüje, ami tök jó, csak minek, ha az emberek 90%-a csak a mappákat dragendroppolja benne? (rá is jöttek, lesz belőle Dolphin) Na ez az usability :)

Tudom, köszi.

init();

Szerk.: Konqueroros példám rossz volt. Próbáld az Alt-F2-re felbukkanó ablakban a legördülő listát legördíteni: ott lesznek a korábban ezzel a funkcióval elindított programjaid. Majd jobb gomb rajta és "Előzmények törlése". A legördülő listában ezután nincs semmi. Erre gondoltam, hogy értelme lenne az előzménylista szerkesztésének.

"Ettol fuggetlenul nem flame." - Ohh, dehogynem :). 45 feletti hozzászólás, 1000 feletti olvasottság, és még csak most kezd igazán felpörögni a dolog. Persze nem arra gondoltam, hogy személy szerint te, vagy mondjuk nevergone (akinek a megjegyzéséhez fűztem a dolgot) fogja generálni a flame-et, inkább arra, hogy ha ez szóba kerül a HUP-on, abból mindig nagyon szórakoztató viták kerekednek, sok hozzászólóval.

Egyébként meg a flame nem ugyanaz, mint az anyázás és személyeskedés, egy jó flame-ben érdekes álláspontok ütköznek, egy témát sok szögből világítanak meg a hozzászólók, és gyakran érdekes, hasznos dolgokat is lehet tanulni belőle. Egyszóval a flame alapvetően egy jó és produktív dolog, amíg nem egymás anyázásáról szól. Elnézést, ez már kicsit OFF volt.

azert volt mar itt anyazason is tulmeno durva flame is.

ami viszont jobban zavar, hogy a velemenyem leirtam, szigoruan flame-mentesen, aztan jon a nagyarcu, beszol, hogy flame-elek, es ettol lesz flame.

elhiszem, hogy a flame negyon epito jellegu is lehet, de a hupon (hogy treyt idezzem) sajnos ez a hozzaertes hianyabol fakado onkenyes szemelyeskedes altalaban. na. es en ilyenben nem szeretnek reszt venni.

hu, de ezzel mar tenyleg nagyon OFFolunk :)

Mindegyiknek megvan a maga gyengéje és erőssége.
Pl. sok embernek nagyon nem jön be a KDE "minden szart betolunk az user arca elé" hozzáállása. Ha egy kezdő Linuxosnak kellene grafikus felületet ajánlanom, biztos nem a KDE lenne az, még ha annyira harsogjátok, hogy jobban hasonlít a Windows felületére, stb.
Az erőforrás-igényéről nem is beszélve. Programozási oldalról pedig végképp tré, mostanság szedik szét modulárisabbra, de elég lassan halad.
Szóval tré, és ugyan örülök, hogy létezik (hiszen pár fanatikusnak öröme lehet benne), de azért az is boldogság, hogy van egy teljesen korrekt alternatívája. :)

-----
"Nem a zsömle kicsi, hanem a pofátok nagy..."

Az erőforrás-igényéről nem is beszélve.

Ez igy gigaherces processzorok es sok szaz mega ramok koraban - szamomra - mar nem erv. Most vettem a notbukomba paroztatott lifetime garos rammodulokat 2GB meretben 15-ert. Nem igazan ar erte, plane hogy most tultermeles van es aron alul adjak oket.

Programozási oldalról pedig végképp tré, mostanság szedik szét modulárisabbra, de elég lassan halad. Szóval tré,

Anno, mig linuxoztam - igaz akkor kezdett kijonni a 2.0-as Gnome - pont forditva lattam, a Gnome volt egy osszehanyt tragyadomb. Nagyon latszott rajta, hogy egy tonna osszefercelt appbol es libbol all, amiket csak a csoda es nehany feketekakas tartott ossze. Lehet azota valtozott a szitu, ezt nem vitatom. Viszont mind a ket tabor nezopontja szubjektiv, epp valamelyik nap lettem errol felokositva itt a hupon.

---
pontscho / fresh!mindworkz

Viszont mind a ket tabor nezopontja szubjektiv

Ezt egy pillanatig sem vitattam. :)
Az erőforrás-igény dolgában is jól beszélsz, én vagyok a hibás, amiért mindig a pIII 500 MHz -es gépemből indulok ki (amin köszöni szépen, nagyon szépen megy az Ubuntu 7.04, GNOME -mal, mindennel). De igazad van, hiszen ahol már több milliárd libagége hullámzik, na az már "gigahertz". :)

-----
"Nem a zsömle kicsi, hanem a pofátok nagy..."

Az erőforrás-igény dolgában is jól beszélsz, én vagyok a hibás, amiért mindig a pIII 500 MHz -es gépemből indulok ki (amin köszöni szépen, nagyon szépen megy az Ubuntu 7.04, GNOME -mal, mindennel).

Kedves egeszsegedre. :) Szamomra mar keves lenne, keves HD filmet bir lejatszani. :) De hogy oszinte legyek es epitsek par ismerosom eladasi statisztiaira, nem ez az altalanos geptipus, ami hasznalatban van.

---
pontscho / fresh!mindworkz

De hogy oszinte legyek es epitsek par ismerosom eladasi statisztiaira, nem ez az altalanos geptipus, ami hasznalatban van.

Elég baj, mindig ez a fenenagy rohanás. Minden ideges embernek kellene adni egy pI -es gépet Linux+KDE kombóval, egészen megnyugodnának, mire elindul. :)

-----
"Nem a zsömle kicsi, hanem a pofátok nagy..."

Minden ideges embernek kellene adni egy pI -es gépet Linux+KDE kombóval, egészen megnyugodnának, mire elindul. :)

Szerintem nagyon sok hiradas lenne belole: "Ujabb szamitogepet vertek szet Fuzesabonyban elegedetlen felhasznalok!!" :) A Chrimson Jihad ujra fenykorat elhetne. :)

---
pontscho / fresh!mindworkz

Namost ide írtam egy szép hosszú kommentet, amit a drágalátos drupal lenyelt, mondván, hogy nem vagyok bejelentkezve...

Lényeg az, hogy ne tereld a hardverre. Asztali gépemen ugyanazon a hw-n egy-egy linux mindig lassabban futtatta ugyanazt az asztali alkalmazást, mint mondjuk a windows (firefox, ooo, pl.) és a többi is nagyon lassú volt, pl. win-hez képest.

Ha mindenképp hardverkedni akarsz, akkor meg a szűk keresztmetszet a vinyó és a ram lehetne. Ha nem a nyers számításira megyünk, hanem átlagos használatra, akkor először is gyors diszk kell, aztán meg sok ram. Proci meg harmadlagos.

___
A backup olyan mint a sör. Egy backup nem backup, két backup fél backup, három backup egy backup. Egy backup nem backup...

én vagyok a hibás, amiért mindig a pIII 500 MHz -es gépemből indulok ki
én a mai napig használom az öregecske notimon 666 MHz-en 512 MB rammal a KDE-t, és semmi bajom a sebességével...

és mindenki mástól kérdezem, miért kell a szomszéd kutyáját, macskáját kritizálni, amikor van sajátunk, ami jobban is tetszik?
(ezzel arra céloztam, hogy KDE használó létemre soha sem jutott eszembe, hogy leszóljak egy nem KDE használót, pláne nem sértegetve...)

--
by Mikul@s

én a mai napig használom az öregecske notimon 666 MHz-en 512 MB rammal a KDE-t, és semmi bajom a sebességével..."

Ha tudnák, hogy ezen a gépen szoktam régebben garnome -val gnome buildeket forgatni (és egész emberi időben végzett)... mondjuk az az 512 MB ram sokat segít, nekem is annyi muzsikál benne. :)

-----
"Nem a zsömle kicsi, hanem a pofátok nagy..."

az az igazság, hogy ez egy mobil barton, aminek 1866 MHz a teteje, de akkor lesül a szőr a lábamról, szóval pianóban használom 99%-ban, ettől csak a vmware miatt térek el...

csomagokat fordítani az otthonin szoktam, mert az kissé gyorsabb, de ha rámjön a kényszer -mint tegnap- akkor ezen is csinálom...

pedig ennek a notinak a gyenge láncszeme a vinyó :-(

--
by Mikul@s

Ez igy gigaherces processzorok es sok szaz mega ramok koraban - szamomra - mar nem erv

Mondjuk az, hogy a technika lehetove teszi bonyolultabb, osszetettebb programok irasat, nem indokolja azt, hogy osszeganyolt optimalizalatlan bughalmazokat adjanak ki, csak azert, mert gyorsabb gepen ugyis elfut.

A legszembetunob pelda akar a firefox lehetne: extensionokkel pakoljuk tele, ami meg jobban lassitja, mig a varvavart 2-es verzio meg mindig ezt a tk-szeru widgeteket tartalmazza. Nem ertek annyira hozza, de biztos tanulsagos setat lehetne jarni a forraskodjaban.

Hogy a temahoz visszakanyarodjunk: ahogy nezegettem es olvastam a kde4-rol, multimedia-lejatszo appokat dobalnak ossze par sornyi kodbol. Nyilvan az a par sor mindenfele objektum inicalizalas, hivatkozgatasok mar megirt kde4-es libek fuggvenyeire, de maga az elkepzeles jonak tunik: letrehozzak az egysegesitett multimedia absztrakcios reteget (remelhetoleg azt agyonoptimalizaljak), majd a userspace stuffokat erre epitik ra. Errol szol elvegre az objektumorenalt, de leglabbis modularis programozas, nemdebar...?

Mondjuk az, hogy a technika lehetove teszi bonyolultabb, osszetettebb programok irasat, nem indokolja azt, hogy osszeganyolt optimalizalatlan bughalmazokat adjanak ki, csak azert, mert gyorsabb gepen ugyis elfut.

Ezzel a reszevel egyetertek, de azzal nem, hogy azert ne csinaljon meg valaki valamit, mert nem fut el kisebb vason. Jo pelda erre a jatekipar. Nem azert kell nekik mindig a legerosebb vas, mert szar a kod amit csinalnak (persze itt is van kivetel, foleg ha errol egy kozgazdasz dont es nem mernok), hanem mert a beepitett feature mennyisegnek ez a minimum.

---
pontscho / fresh!mindworkz

Jo pelda erre a jatekipar. Nem azert kell nekik mindig a legerosebb vas, mert szar a kod amit csinalnak (persze itt is van kivetel, foleg ha errol egy kozgazdasz dont es nem mernok), hanem mert a beepitett feature mennyisegnek ez a minimum.

Ja, vagy mert egy rohadt nagy nvidia logo diszeleg a jatek introjaban, nyilvan a celbol, hogy vedd meg a legujabb pro go extreme dual nemtommit.
(Megjegyzem, mintha a Vista is epp errol szolna...)

"Ez igy gigaherces processzorok es sok szaz mega ramok koraban - szamomra - mar nem erv."

Jó neked. Én azért örülnék, ha 2007-ben többet nyújtana a gép teljesítményben, mint a P1-esem 1997-ben. De haladás viszont gyk. nincs, mert ami teljesítménybeli pluszt elérnek a hw fejlesztők, az a másik oldalon az sw fejlesztésnél egyre inkább elpazarolják. Akkor meg minek a gyorsabb hw?

Nekem valahogy jobban tetszik az, hogy ha kattintok egy mappán, akkor az nyiljon meg egyből, ha indítok valami kissebb programot (Totalcmd, Foobar, mIRC, szóval ilyenek), akkor az induljon el azonnal (=mielőtt reagálhatnék érdemben, már fusson). Érdekes módon ehhez még egy kicsi apró fapadnak nem nevezhető Visual Studio is tudott közelíteni egy 1333-s Thunderbirden 512 rammal (hideg indiítás kb 3 sec, második indítás 0.1-0.5 sec), linuxon viszont az összes program indítása baszott lassú.

Na ezért mondom, hogy beryldelfin musthave, optimalizáció meg minek...

Igen, tudom, ezek nem RTOS-ek, hogy mindenre azonnal reagálniuk kelljen, de attól még lehetne gyors.

___
A backup olyan mint a sör. Egy backup nem backup, két backup fél backup, három backup egy backup. Egy backup nem backup...

Igazad van, most hogy ingyé adják az arabok és az oroszok a kőolajat, semmi értelme az erőforrásigényre odafigyelni. Az intel is befuccsolt az alacsonyabb fogyasztásúnoteszgép processzoraival. Még jó, hogy ez az éghajlatváltozás dolog is kamu. Ma sem volt 13 fok Pécsett, és jövő keddre sem jósol 39 fokot az OMSZ.

Szerencsére az általam használt céges noteszgépbe is ingyen rak bele garanciás időn belül a forgalmazó vállalat +2GB RAM-ot, és az XFCE helyett ezentúl nyomulok a VPS-sel + KDE-vel...

Mindkét oldalon vannak gány megoldások (nyílt forráskód, lehet csatlakozni, javítani, tessék), ezt nem vitattam egy szóval sem. Viszont a KDE ügyében a készülő KDE 4.0 lesz nagy előrelépés, addig jópár "fostalicska" megoldást csodálhatunk benne. Persze hozzáteszem (és ez fontos), ez mind szubjektív vélemény. :)

-----
"Nem a zsömle kicsi, hanem a pofátok nagy..."

Orulok, hogy megint atmentunk agyatlankodasba. Akkor elmondom, mirol szolt a hozzaszolasom:

Elmondtam, hogy velemenyem szerint jo, hogy van egy disztributor, amely a gnome-ot nyomatja, cserebe a KDE kiemelt tamogatojakent kivan viselkedni. Kesobb zarojelben hozzatettem, hogy en a KDE-t preferalom. NEM "AGNOMEAJOBB", "AKDEAJOBB" szokasos szarakodasrol irtam. (elvakult fanok lol...)

A tobbi agyatlant megkernem, ertelmezze a mondatokat, mielott flamewarba bocsatkozna.

Ez a thread innentol szamomra halott.

( wELDER v | 2007. 07. 10., k – 14:30 )

kde is gnome is szar, a gtk gányolt C -ben van írva, a qt gányolt C++ -ban.
azt még értem, hogy amikor elkezdték a qt-t nem volt még egységes kiforrott STL, de hogy a négyesben miért nem lehetett mér STL-t használni a qmake+moc helyett azt nem.
Ahogy azt sem, hogy mér kellett megerőszakolni a gtk-hoz a C nyelvet objektumok kezelésének emulálásával, ahelyett, hogy megírták volna C++ -ban, bár erre van tippem: talán amiért a MOC-ot csinálták a qt-hez.

várok hátha a wxwindows-ból vagy valamelyik hasonló projectből lesz egy tisztán C++, gnome-gtk/kde-qt szinten használható valami.

Mék dolgozni: választ lécci privátba is :)

A Qt használ néhány olyan szerkezetet, ami nincs a C++-ban (bár egyesek szerint most már nem lenne szükség erre). Ilyenek a signal-slot rendszer (az objektum kibocsáthat signal-okat, amikhez slot-okat lehet rendelni), property-k stb. Ezért a programkódot előbb át kell küldeni a moc-on (Meta Object Compiler), ami csinál belőle lefordítható C++ kódot. A qmake pedig a projectfájl alapján Makefile-t gyárt.

Ahogy azt sem, hogy mér kellett megerőszakolni a gtk-hoz a C nyelvet objektumok kezelésének emulálásával, ahelyett, hogy megírták volna C++ -ban

Hint: a gcc a C forrásokat gyorsabban fordítja mint a C++-osokat, és a Gtk programok egyik előnye a gyors fordulás.

Mielőtt valaki icc-zni kezdene: a világ nagyobbik része gcc-t használ.

( Replaced | 2007. 07. 10., k – 15:02 )

en csak azt nem ertem, hogy egy jo widgetbol hogyan tudtak ilyen csunya valamit osszehozni

--
Those who do not understand Unix are condemned to reinvent it, poorly. (based on true story)

hogy egy jo widgetbol hogyan tudtak ilyen csunya valamit osszehozni

Én még mindig ezt a félmondatot próbálom megfejteni. Eddig azt hittem, a külső csúnya, de most úgy tűnik programozástechnikailag csúnya. Nem tetszik a signalok és slotok rendszere? Nehéz belőletek fél mondatnál többet kihúzni. :)

init();

nagyon nem érted a probléma lényegét. ha egyszer az ui túlzsúfolt és használhatatlan benyomást kelt, akkor bárhogyan skinelheted, meg bármilyen lehet a programozása, ha egyszer a felhasználói felületek szarok ahogy vannak. természetesen ez nem igaz minden kde-s progira...
--
ubuntu linux member

nezzunk egy gyakran felhozott peldat, amiben a kde negativumai talan legjobban kicsucsosodnak:

kaosz a kobon

(azert kep fajlnevet nezzetek meg, odabasz ;))

360 fokban gombok korbe-korbe, felul tokiglogo menusav (imho az egy legnagyobb hiba, amit el lehet kovetni) es kozepen egy 80x25-os ablaakban lehet alkotni (fo funkcio lenne pedig).

most mit varunk, ha mar a kde-s programok megirasanal adott a rossz pelda? :D

remelem 4-es-re eroltetnek egy kis ui tervezest

--
Those who do not understand Unix are condemned to reinvent it, poorly. (based on true story)

Mondjuk ez egy fejlesztőeszköz, direkt az összes ablakával megjelenítve. Egy Visual Studiot, NetBeans-t vagy egy Eclipset is belőhetsz ilyenre, mégsem következik ebből, hogy a VS, NetBeans vagy az Eclipse elrendezése rossz. Ráadásul egy min. 20 colos monitoron - a fejlesztők ugye nem zsebkendőnyi LCD-ken dolgoznak - a közepe sem kis méretű. Szóval szerintem ez egy mondvacsinált probléma.

Ha már UI tervezés meg végfelhasználói szoftver, nézz meg egy KPdf-et vagy Gwenview-ot. Ott nincs widget-túltengés.

init();

Nyugi, nekem nincs hibám, ez a KDE fejlesztők hibája:) Persze, szerintem is sok a widget az általad linkelt képen, úgy tudom dolgoznak is a KDevelop felület egyszerűsítésén, újratervezésén. Csak szerintem nem ez a jellemző, ez egy extrém példa, amivel az átlagos felhasználó ritkán találkozik. (Nekem kb. 6 éve volt KDevelop a gépemen, mert megnéztem kíváncsiságból) A GNOME filedialoggal viszont naponta találkozhat az ember.

init();

kifejezetten örülök, hogy naponta találkozok vele :) én pl. a qt hasonló dialogját tartom használhatatlannak (olyan értelemben, hogy semmi újat nem hoz egy wines dialoghoz képest). kinek a pap, kinek a papné, megint elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol tök fölösleges egymást győzködni. mindenki azt használja, ami neki tetszik. ha kijön a kde4, akkor tuti ki fogom próbálni, és elképzelhetőnek tartom, hogy a nemrégiben megkapott gnome svn accountom ellenére kde-t fogok hackelni :)
--
ubuntu linux member

ennek így tényleg semmi értelme, köszönöm hogy rámutattál "barátom". fölényeskedés rulz, no meg a stílus maga az ember - de ez itt a hupon valóban mindennapos. azt is írd meg a wikipédiára (ha már így belejöttél), hogy minden ember tévedhetetlen, és nem mondhat még véletlenül sem hülyeséget. ha meg utólag elismeri, hogy tévedett, egyenesen fel kéne négyelni. köszönöm.
--
ubuntu linux member

docs.kde.org/development/ru/kdevelop/kdevelop/kdevelop-ideal-mode.png

Nem tudom, de nagyon meglepődnék, ha én lennék az egyetlen, aki minél kevesebb GUI elemet akar látni a desktopán. (Most nem csak fejlesztő-környezetről beszélek, hanem általánosságban).
___
A backup olyan mint a sör. Egy backup nem backup, két backup fél backup, három backup egy backup. Egy backup nem backup...

Vettem, hogy mi a probléma (az "ideal" modeot is) - erre mondtam, hogy ez egy extrém eset. Egy fejlesztőeszköz összetett, bonyolult szoftver, összetett, bonyolult feladatok megoldására. Vajon pl. egy CAD vagy egy Blender felhasználó a 30 colos LCD-jén minek örülne jobban, ha egy fontos funkció egy sokadik almenüben lenne eldugva - csak hogy "letisztult" legyen a felület -, vagy hogy a lehető legkevesebb kattintással elérhesse a kívánt funkciót?

Ezek az egyszerűsített felületek inkább mennek a hatékony munkavégzés rovására, minthogy segítenék azt. Csak ez most szvsz. egy hülye divat. Azt aláírom, hogy meg kéne találni az adott szoftvernél az egészséges egyensúlyt, de az meg nehéz, mert ugyanazt a szoftvert használhatja a poweruser meg a kezdő is, teljesen más igényekkel. A legjobb lenne egy konfigurálható felület, amelynél beállíthatnád, hogy mennyire vagy advanced felhasználó és attól függően népesülne be widgetekkel a felület. Erre volt gyenge kísérlet a régebbi Word-ök "Ritkán használt menüpontok elrejtése" (vagy valami hasonló) funkciója, ami engem inkább idegesített, mint segített.

init();

Viszont a radikális szalagokra pakolt megoldása a word 2007-nek, sokak számára nyerő

Próbáltam már, tényleg jó. Előtte nem tudtam elképzelni, hogy a gyorsbillentyűket hogyan oldották meg menük nélkül. De az Alt megnyomására kiteszi minden gomb sarkába a gyorsbillentyűket. Szokni kell, de nem rossz.

Valami hasonlót akartak gondolom a koffice-szel is elérni

KOffice-t nem próbáltam soha. (Nem tudom mennyire OOo kompatibilis.)

init();

Van különbség egy IDE és egy 3d-s modellező/tervező program között. Egy IDE-ben alapvetően kódot pötyögsz, vagy esetleg még ablakokat kattintgatsz össze.

Ennél azért lényegessen összetettebb munka egy 3d-s modellező program. Vagy elég, ha a Photoshopot nézed. Ott is meg tudnék őrülni, ha pl egy képnek látnám az 40%-t, mert a többit eltakarja az UI.

Vagy, ha már mindenképp 3D-s modellező-t akarunk emlegetni, akkor hoznám példának a 3DS Max-t. Szerintem alapból jól el vannak osztva az eszközök, bár aláírom, csak ismerkedtem a max-l, szóval ha jön egy max-s és jól leolt, akkor visszavonom :)

De amit írtál, hogy legjobb a testreszabható felület, abban igazad van, minden komolyabb program rendelkezik ilyen funkcióval, hogy szét lehet túrni az eszköztárakat teljessen, vagy az egyszerűbbekben is azért ki be lehet kapcsolgatni ezt-azt (pl. UltraEditemben látszik kb. az állapotsor, a menüsor, a vonalzó meg a fájl-választó sáv. Többi szöveg. mIRC-ben eszköztár, menü kikapcs, Total CMD-ben felesleges dolgok kikapcs, stb.). így is el lehet érni minden fontossabbat gyorsbillentyűről vagy két kattintással menüből, ha még ritkábban használt funkció.

A ritkán használt menüpontok funkció meg szerintem nem rossz dolog. Ha akartad, amúgy is kikapcsoltad. Nekem bőven elég, ha azok jelennek meg, amit nap mint nap használok. Aztán ha valami mégis kell, egy kattintással elő lehetett hozni. (Egyébként szvsz tényleg ilyen a jó UI-tervező hozzáállása: a legfontosabb és nap mint nap használt dolgok szem előtt vannak, a ritkábbak meg ne foglalják már a helyet.)

___
A backup olyan mint a sör. Egy backup nem backup, két backup fél backup, három backup egy backup. Egy backup nem backup...

Pedig már sokan etalonizálták. Takonygolyó. Hm. Ahhoz képest hogy az instrukció az volt hogy legyen annyira aquasztikus hogy ha valaki szomjas, megnyalja a monitort, háát.. Nem is olyan csábos.

Repi, muti már egy követendő példát ui ügyekben! Komolyan. Lécci!!!

(Néha azt érzem nem férek el, OSX-en is kani nagy betűk vannak, Ubuntun is alapból, de legalább lehet valamennyire változtatni. Ebből a szempontból jó lenne a KDE csak túl sok a whitespace ott is.)

hupuntu© - e örő e bódottá

hat nem tudom, szerintem nincs tokeletes, vagy hudejo gui, talan soha nem is lesz. :)
de azert probalkozni kell, nem szabad megallni egy helyben

macosx alapvetoen jol meg van tervezve, de mostmar redmond is osszeszedte magat, valamint itt is van nehany jo otlet gnustep alapokon.

gnome3/kde4 hoz-e valami igazan ujat, nem tudom
lehet hogy tul keso mar ahhoz, hogy alapjaikban megvaltozzanak :)

szoval a gui tervezes nem az, hogy kitalaljuk mien ikont, vagy wallpapert rakjunk defaultban :P

--
Those who do not understand Unix are condemned to reinvent it, poorly. (based on true story)

Konkretan kdevelopot nem hasznalok, de az atalam mostanaban hasznalt eric, vagy a korabban hasznalt microsoft visual c++ is hasonlo felallasban indul el eloszor.

Aztan az ember raszan negyed orat, bezarja a felesleges ablakok haromnegyedet, kiirtja a toolbarok nagyreszet, es elkezdi hasznalni a cuccot.

Egy ido utan meglatja, hogy melyik ablak ami esetleg megis kell, de valoszinubb, hogy melyik az, ami szinten mehet a levesbe.
Toolbar ha mar egy soros, azon nem szoktam roviditeni, de uj dolgokat se teszek ki, ha valami gyakran kell, ugyis shortcuttal megy, nem lassitom magam eger keresessel.

Bizonyara vannak nepek, akik ilyen gomb es ablak ozonben szeretnek programozni. Nekem regi profi programozo koromban valami 1280x1024 koruli CRT monitorom volt (vagy 14xx szer valamennyi), azon jol elfertem, de feleslegesen nem foglaltam le magam elol a helyet. Mostanaban meg a laptop 1024x768-a jut (amit egyebkent keveslek).

G