Ubuntu i386 vicc

Azon gondolkodtam ma, hogy az Ubuntu miért 386?

A Gutsyban legutolsó információim szerint alapértelmezésben menni fog valam *GLX-es ablakkezelő. Az a gép, amely azt használni képes már bőven Pentium és társai kategória. Eleve, akiknek az a disztribúció készül, azok nem leginkább egy <686-ra szeretnék felheggeszteni azt.

Oké, tegyük fel, hogy mégis. De vajon mekkora arányban vannak az olyanok?

Most már egy hónapja Archot használok, nagyon jó ötletek vannak benne, jó hogy nem próbál meg mindent elrejteni az orrom elől, hanem belenyúlhatok a szkriptekbe, ilyesmi. Rossz, hogy pl.: az ifplugd szkriptjébe bele _kellett_ nyúlnom, mert egyszerűen nemlétező könyvtárban levő PID fájlra mutatott. Viszont GYORS!!! _NAGYON_ Van itt is dbus, meg hal, networkmanager is, ha kell (egyiket sem használom), és mégis gyors.

Azt szoktá(to)k mondani, hogy az, hogy 686ra vannak fordítva a csomagok, nem jelent semmit, mert hogy az a lényeg, hogy prelinkelve legyen, meg minél kevesebb cucc legye beledrótozva, és ezt a gentoo tudja, meg mittomén. Hát jelentem, hogy egy openoffice 10mp alatt indul, cache-ből pedig 2mp. Ubuntu alatt ezt szorozzátok be 2-vel. A cache-est lehet nyugodtan néggyel is. Ja, és képzeljétek, át lehet méretezni az ablakot úgy, hogy közben látod a tartalmát, nem mp-ként frissít! Killer, de tényleg. A többi app is gyors, használhatóbb egyszerűen, mint az Ubuntu.

Szóval két dolog jutott eszembe:
1. Miért nem inkább 686-ra optimalizálják a csomagokat? Muszáj még törődni az ennél régebbi platformokkal?
2. Azt vágom, hogy a dpkg/apt képes forrásból is telepíteni. Van rá egyszerű (vagy jól dokumentált, howto-zott) módszer arra, hogy hogy lehet, ondjuk egy egész feistyt forrásból újrafordítani?

Hozzászólásokat előre is köszönöm!

( snq- | 2007. 06. 27., sze – 19:39 )

>> Ja, és képzeljétek, át lehet méretezni az ablakot úgy, hogy közben látod a tartalmát, nem mp-ként frissít!

no, mindent azért mi sem hiszünk ám el!

( Gergely | 2007. 06. 27., sze – 20:05 )

en ugy tudum apt-bulid -el lehet vmifele ujraforgatast csni, de mielott megkoveztek, nem ertek hozza! :)
volt is rola cikk
---
Tévedni mindenkinek szabad, csak a mérnöknek észre kell vennie.

( padawan | 2007. 06. 27., sze – 21:01 )

1. Szerintem sincs ertelme mar, viszont ahogy te magad valaszoltad nagyon minimalis ertelme van, igy nembanom hogy regebbire van forgatva. Pl. slackwareben a csomagok 99%a i486-os.
Openoffice-t mondjuk nemtudok osszehasonlitani, hisz abbol csomagot hasznalok, ami viszont i686-os (illetve az alap rpm-ekbol van generalva, de gondolom azis az).

2. Ilyen celra hasznalj ertelmesebb linuxot (amit mar emlitettel is), ubuntunak next,next,finish valo.

Hát slackware-en toltam régen, az nagyon jó volt, de a csomagkezelő hiánya zavar most már. Arch linuxos pacman tényleg nagyon jó, nem is olyan kevés a csomag...

De tényleg, néha kell ám machinálni, hogy rendesen működjön (lásd ifplugd-s szkript)... lehet, hogy mégsem váltok vissza Ubuntura.

( zZsOlTi v | 2007. 06. 28., cs – 01:24 )

"Hát jelentem, hogy egy openoffice 10mp alatt indul, cache-ből pedig 2mp.."

Jelentem, hogy nálam ubuntun 4mp alatt van a hidegindítás, cache-ből meg elképzelhetetlen sebességgel indul :)

zsolti@acheron:/$ time oowriter

real 0m3.742s
user 0m0.004s
sys 0m0.004s

Bezár, majd újra indítás (szóval cache-ből):

real 0m0.664s
user 0m0.000s
sys 0m0.008s

Core2Duo E6300 @2.8GHz, 2GB 800-as RAM, 160-as WD RE winyó.

De -bár most azt nem tudom megnézni- megkockáztatom, hogy az otthoni őskövület (1.6-ra húzott P3 Tualatin Celeron, 512MB lassú sdram, 80GB lassú winyó) gépemen sem kell 10 másodpercet várni egy OOo indításra. Szóval felmerül a kérdés, hogy a topicnyitó milyen vason próbálkozik. (szerk: azért az említett őskövületen alkalom adtán teszek egy próbát az Arch linuxxal)

Köztes gépen, 1.1 GHz-re lefokozott (elvileg) 2500+os Bartonon, 1 GB rammal és fene tudja melyik vinyóval (biztosan ata) ezeket kaptam: 

biboka@biboka-desktop:~$ time oowriter 

real    0m7.192s
user    0m0.012s
sys     0m0.004s
biboka@biboka-desktop:~$ time oowriter 

real    0m2.626s
user    0m0.012s
sys     0m0.008s

Szerintem annyira nem vészes. Habár ez így nemsokkal bekapcs után volt, később azért lassul

hátez....

Akkor nem tudom, mi a gond van. Nekem 1.0GHz-ra lefokozott core[1]duom van, sata hd, meg nem mondom mekkora fordulattal + 1GB RAM.

Ubuntun kábé 20 mp alatt indul el. Teganpelőtt haver (Antiemes) véletlenül meglátta, hogy Archon 8-10mp kellett csak, és el volt ájulva, hogy hát ez mekkora kurvajó már. Voltaképp kicsit még indig kétkedem, mivel a környezetemben még mindig talán nálam indul a leggyorsabban.

Azért egy kicsit elbizonytalanodtam most. Nem egy hiperszuper vas az enyém, de ha itt mindenki arról áradozik, hogy <5mp meg ilyen id[k vannak... Hm.

Hasonló okokból próbáltam ki a zenwalkot nemrég. Sokkal gyorsabban indul az oo.org, a firefox, a thunderbird is, ám a csomagválaszték és a kényelmes guis csomagkezelő (lusta vagyok, na és? :-) ) azért hiányzik belőle... Az viszont tuti, hogy nem csak az optimalizáció lesz a különbség, mert miután kigyomláltam pár dolgot ubiból (megnéztem mi nem fut zenwalkon :-) ), érezhetően gyorsult, pattogósabb lett. És biztos lehet még gyorsítani.
Az apt-build viszont érdekelne, mennyire megy, anno megpróbáltam, de nem jöttem rá, hogy hol lehet belőni az, hogy mire optimalizáljon, a debian default ugyanis i386 volt szóval nem sok értelme volt végigvárni.

( utpKabel | 2007. 06. 28., cs – 10:27 )

Hát jelentem, hogy egy openoffice 10mp alatt indul
Nálam csak 6mp.

képzeljétek, át lehet méretezni az ablakot úgy, hogy közben látod a tartalmát, nem mp-ként frissít!
Nem kell képzelődni, málam 0,1-0,3 másodpercenként frissíti, ha vadul változtatom a méretet.

1. Miért nem inkább 686-ra optimalizálják a csomagokat? Muszáj még törődni az ennél régebbi platformokkal?
Az i386 az architekúra neve, nem a processzor típusa. Azt jelenti, hogy 32 bites PC. A GCC már jó ideje dobta a supportot a 386-os processzorra. A legtöbb csomagot 486-os utasításkészlettel és 686-ra optimalizálva fordítják. Ez azt jelenti, hogy a kód 486-oson is fut, 686-on ad ideális teljesítményt, hogy a mai gépeken jobban megyjen. Bővebb infóért nézd meg a GCC man oldalában az -march és -mtune opciókat!

2. Azt vágom, hogy a dpkg/apt képes forrásból is telepíteni. Van rá egyszerű (vagy jól dokumentált, howto-zott) módszer arra, hogy hogy lehet, ondjuk egy egész feistyt forrásból újrafordítani?
Legegyszerűbb az apt-build.

>>>>1. Miért nem inkább 686-ra optimalizálják a csomagokat? Muszáj még törődni az ennél régebbi platformokkal?
>>Az i386 az architekúra neve, nem a processzor típusa. Azt jelenti, hogy 32 bites PC. A GCC már jó ideje dobta a supportot a 386-os processzorra. A legtöbb csomagot 486-os utasításkészlettel és 686-ra optimalizálva fordítják.

Ó, köszönöm, ennek az információnak eddig híján voltam.

A Windows XP i586-ra van fordítva. Kérdéses mennyire érdemes tartani a visszafelé kompatibilitást, mert ha megnézed, akkor 386-osok és 486-osok nem nagyon vannak már forgalomban (illetve Ubuntu tuti nem menne el rajtuk), egy i586->i686 váltással pedig csak a Pentium (a Pentium Pro már i686!) és az AMD K5 illetve K6-os procijai esnek ki.
Igazi nagy gyorsulást az hozna, ha SSE támogatás lenne benne, viszont ezzel kiesnének a A Pentium 3 alatti intel procik és az Athlon XP alatti AMD procik, ezekből pedig relatív sok van. Tapasztalat, hogy ha az SSE-vel számoltatsz, nem a 387-es utasításkészlettel, akkor néhány (főként lebegőpontos) matematikai számítás sebességét _nagyon_ meg tudja dobni.

---------
WARNING: Linux requires you to type! After rebooted to Windows, you can safely unplug your keyboard.
szerény blogom -- új címen!