- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
- 4087 megtekintés
Hozzászólások
a linkelt forbrug/NCA oldalon mit ábrázol a két alsó kép?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Így elsőre a forrasztási hiba nagyfelbontású képére tippelnék. De lehet amőba is :)
--
trey @ gépház
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
okés, megvan :). a középső képen egyébként (lodn1.jpg) már tisztán látszik az óntömb "törése" (is).
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
az eltört forrasztást?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A legalsó egy metszet egy elvágott és lecsiszolt IC lábról. A felette lévőn jól látszik, hogy zárvány maradt a forraszanyagban, aminek hatására eltörött a forraszkötés többi része. A gázbuborék keletkezése több ok miatt lehetséges, az ide vonatkozó szabvány régebbi kiadásai hibának jelölték, az legutolsóban azonban már csak folyamatmegfigyelési feladatként szerepel (selejt csökkentési okból).
Ez egy szimpla hibásan gyártott (forrasztott) széria.
Szerk: Jobban megnézve úgy tűnik, hogy (rosszul) javított példányról van szó.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Egyet értek!
Annyit még hozzáfűznék, hogy ez ha jól látom felület szerelt alkatrészeknél igen sok problémát jelent a pasztázás minőségének ellenőrzése, erre a komolyabb cégek gépeket használnak, de példának okáért a FOXCONN ami az Apple-nek is gyárt alaplapokat illetve iPod-okat is eléggé költség takarékos módon oldja meg a pasztázás ellenőrzését. Ül egy emberke a sor közepén rögtön a pasztázó gép után és nézegeti a paneleket, azt ugye nem is kell mondanom, hogy egyrész itt elég nagy a hibaszázalék másrészt amilyen munkatempót erőltetnek a kínaiak túl sok ideje nincs ismegnéznie az operátornak az adott panelt.
Azt még hozzátenném, hogy a G3-as iBook-ok VGA problémáján példáúl sokat segített volna ha ragasztották is volna a BGA-kat. Az autó elektronikai bérgyártó cégeknél gyakran meglehet figyelni, hogy nem csak felület hanem firat szerelt technológiákat is alkalmaznak mert a furat szerelt technológia jobban bírja a rázkódást. Nagy alkatrésznél pedig ez főleg kritikus pont és ráadásul egy laptopot elég sokat hurcolgatunk is, tehát ugyan úgy kivan téve a rázkódásnak mint egy autóba szánt fejegység.
Uff.... Szép hosszú monológ lett. :D
Blog: http://tepsi.extra.hu
Dell C640 - Ubuntu 7.4
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"Uff.... Szép hosszú monológ lett. :D"
-annyi baj legyen! én például végigolvastam amit írtál, mint ahogy mindenki, akit érdekel a téma.
"Az autó elektronikai bérgyártó cégeknél gyakran meglehet figyelni, hogy nem csak felület hanem firat szerelt technológiákat is alkalmaznak mert a furat szerelt technológia jobban bírja a rázkódást. Nagy alkatrésznél pedig ez főleg kritikus pont és ráadásul egy laptopot elég sokat hurcolgatunk is, tehát ugyan úgy kivan téve a rázkódásnak mint egy autóba szánt fejegység."
-ez kétségtelen, de egy 8 rétegű nyáklapot furatokkal megspékelni szerintem nem gyenge tervezői teljesítmény lenne. nem mellékesen magát a forrasztást is rizikósabbá tenné, hiszen ha az ikszedik rétegen megfolyik a forraszanyag, akkor alaplap -> kuka. persze ez a hiba nem törvényszerű, de minőségileg más gépeket feltételez, mint az SMD technika.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
pédának okáért, kishazánakban a Tiszaújvárosi JABIL-ban láttam még furatszerelt technológiás beültető gépeket, máshoz nem is tudok, hogy működnek e még.
mit értesz az alatt, hogy "ha az ikszedik rétegen megfolyik a forraszanyag, akkor alaplap -> kuka" a furat és a felület szerelt technológia közös alkalmazásánál először az adott panel első oldalán csinálják meg a felület szerelt technológiás alkatrészeket majd ezt le is forrasztják a kemencében, majd pedig megfordítják a panelt és a másik oldalra beültetik a furatszerelt alkatrészeket ezeket pedig végig küldik a hullám medencén és után megy a kemencébe. A panel régei közé nem kerülhet forrasztó anyag, ha igen akkor az a panel gyártási hibás.
tudomásom szerint
Blog: http://tepsi.extra.hu
Dell C640 - Ubuntu 7.4
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
lehet, de hát nem vagyok szaki, illetve az vagyok de egy percet nem dolgoztam soha a saját szakmámban (hálaégnek).
arra bátorkodtam utalni, hogy a tisztán furatszerelt technikában, ha a pl. a negyedik, hetedik, nyolcadik és nulladik rétegen kell kontaktus, akkor azt igen gázos lehet pontosan megoldani a belső területeken. én nem tartom lehetetlennek, hogy a közbenső paneleken (akár hajszálrepedés miatt) elmehet az ón más irányba is, mint ahová kéne jutnia.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
a nyákon belül a rétegek közé nem kerül paszta illetve forrasztó anyag (ólom) mert a furatszerelt technológiában emlékezetem szerint 2éve amikor azzal dolgoztam még ólmot használtak.
én sem vagyok szaki, csak kb. 3évig forgott e körül az életem, de most, már egy kicsit elegem lett, mert a vegyszerek nem használnak az ember májának... mondhatnám dagad a májam a büszkeségtől!
Blog: http://tepsi.extra.hu
Dell C640 - Ubuntu 7.4
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Furat galvanizállásnak hívják ahogy rezet vissznek fel a furat falába.
Amelyik rétegnek nem kell kapcsolódni, a furatgalvanizált lyukhoz, ott nem viszik ki a veztő réteget a furathoz.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
gép.hiba: smt. bocs, csak most látom.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
ezt mindig összekeverik :D
SMD = Sourface Mounted Device
SMT = Sourface Mounted Technoligy
remélem jól írtam le, mert már kéne egy kávé...
Blog: http://tepsi.extra.hu
Dell C640 - Ubuntu 7.4
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ma már lehetséges 1 cm vastag, 32 rétegű lap gyártása is. Ilyenkor a furatszerelt elemeket rendszerint nem forrasztják, hanem préselik. Egy furat összesen 3 préselést bír ki, tehát nagyon precíz mechanika kell hozzá.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
De például az Intel miért gyárja a halókártyáit felületszerelt rj45-össel?! S a 3com miért NEM? Nem tudom ki volt az a szerencsétlen mérnök aki ezt a döntést hozta, de a nyakát leszedném.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Az autókba szánt dolgoknál lehetőseg szerint préselt kötéseket alkalmaznak. Ez általában csatlakozóknál és egészen nagy tekercseknél és kondenzátoroknál lehetséges. Ennek az az ára, hogy ha az alkatrésszel vagy a kötéssel valami gond van, akkor a legyártott egységeket ki kell dobni. Nesze neked környezetvédelem...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
javíts ki ha russzul tudom, de ezeket a felületszerelt dolgokat már nem egy spéci kemencében sütik? úgy rémlik, hogy ezek már nem azok a klasszikus forrasztási megoldások, amiket tíz éve még a mozgókaros droidsorokon készítettek. a bubi keletkezése (a kemencés esetben) nekem erős rejtély...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
a speciális kemence annyit tesz, hogy a különböző ólmos vagy ólom mentes pasztákat más más hőprofil alapján kell kikeményíteni, de az igaz, hogy különleges kemencékben készülnek. :)
tessék vegyetek SMT gépeket! http://www.allsmt.com/SMT-Equipment/
Blog: http://tepsi.extra.hu
Dell C640 - Ubuntu 7.4
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
köszi, a debreceni, panelházas, második emeleti lakásunkban talán még van egy kis hely ;P a rávaló dellát meg majd ellopom valahonnan. nem gyenge összeg lehet egy ilyen cucc: gondolom a dimenzióival simán vetekszik.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
nincs gond! két hete még siemens gépsort építettem :) ha már megvetted és telepíteni kell őket szólj nyugodtan! ha egyenes a padló + van áramot valamint 7bar-os levegő rendszeren egy sort 1 hét alatt simán fel lehet építeni, beállítással és próba gyártással együtt.
Blog: http://tepsi.extra.hu
Dell C640 - Ubuntu 7.4
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Mondjuk egy alapgép ~200K EUR, ehhez jön még a feederek ára, ami további ~100-200K EUR.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ööö... az a satu vagy mi standard tartozék a laptopoknál? :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni