Hogyan lettem Linuxos, hol tartok

Hogyan lettem Linuxos, hol tartok (2)

Szóval teltek a hónapok, gyűlt az infó, dagadt a fejem. Meg kell, hogy említsem igen kiváló emberek jobbnál jobb műveit, publikációit találtam amiket próbáltam magamnak rendszerezni, archiválni. Hogy miért foglakoztam ezzel a gyűjtögetéssel, rendszerezéssel ? Azért mert zavart, hogy egy nagyértékű anyagok az idő múltával egy csomó olyan külső hivatkozást, linket tartalmaztak amik nem voltak már elérhetőek. Egy kissé zavart az is, hogy rengeteg iromány, dolgozat, honlap foglalkozott álltalános "örökérvényű" gondolatokkal, próbálták distribúció függetlenül közzé tenni a dolgokat. Gondoltam is, hogy de jó lenne egy tematika amihez igazodva mehetnék pontról pontra és a végén lenne egy jó kis Linuxos gépem.
Hüm, de milyen a jó Linuxos gép? Hát olyan ami a mai (2006 nyara) lehetőségeket optimálisan kihasználja, lehetővé teszi a stabil, könnyű felhasználást. Mivel 2005 óta 64 bites lehetőségekkel de mégis csak 32bites módban néha akadozva dolgozom, ez egy kissé zavar, hogy miért nem 64 bites az OP és a környezet. Tehát ez komoly óhalyként vagy igényként fogalmazódott meg bennem, legyen 64 bites a gép lehető legtöbb cucca. A másik a multitaskos és multi useres lehetőség. Van néhány olyan elképzelésem, óhalyom ami a valós multitaskos renszerben működhetne igazán jól. A stabilitás volt és ma is az egyik álmom. Ne úgy legyen stabil mint a mostani gépem, hogy naponta (hetente) újra kelljen indítani és évente, (kétévente) újra kelljen húzni (telepíteni) ami megoldható de zavar, nem tetszik. Lehet, hogy egyedül vagyok az elképzeléseimmel ez nem zavar. Na a váltás óhaja körvonalazódott, a lehetőségek ily módon behatárolódtak. De hogyan és melyiket? A meglévő vashoz és az óhalyaimhoz keregettem a distrit. A vas AMD Athlon64 3000+ Asus A8NE nVIDIA nForce4 chipset, ATI Radeon X300 19" 2GB DDR stb. Ez 2005- ben jónak számított ma 2007 ben már csak közepes de semmiképpen sem mondható rossznak. Az infó gyűjtési és telepítési időszak alatt jöttem rá, hogy az eszközök kiválasztásánál van egy újabb szempont, hogy van e hozzá Linux drv és az abba a disztribúcióban hogyan tudom majd érvényesíteni, használni. Az alapvető eszközök kel "szerencsém" volt mert vannak hozzá Linuxos drvk csupán össze kellett őket szedni. Na ezért is kellett volna mindent akkor időben leírni, mert lassan elfelejtem, hogy pl a videokari linuxos drvje hogyan lett a rendszer része. Persze
úgy, hogy segítettek a neten keresztül az ismeretlen ismerősök. Tudod leülsz a win elé netezel és segítséget kérsz fórumokon, hogy a linuxos gép net kapcsolatát hogyan állítsam be, hogy ne csak a belső hálót hanem a "külvilágot" is lássa.
Ez a netes probléma itt olvasható : http://hup.hu/node/39026#comment-358204

(folyt köv)

LinuxLame : virtualm , (debil debianos)

Hogyan lettem Linuxos, hol tartok (3)

Skizofrén helyzetek.

Egy régi barátom mondogatta, hogy az autó azért kell, hogy legyen mivel elmenni autóalkatrészért. Persze most egy páran csodálkoznak, hogy jön ez a trabantos - wartburgos történet ide. Hát az nem faramuci helyzet, hogy az ember napi 4- 8 órán keresztül nyomkodja a win alatti dolgokat, hazamegy és linuxot bütyköl? Minek a Linux ha eddig is e nélkül "mindent" meg lehetett csinálni? Hát ez olyan mint amikor kiderül, hogy a bomba nőt csalja a férje. Napközben hol userként, hol rendszergazdaként, hol fejlesztőként de végül is a "helyzetet uralva" éled az életed és hazamész a nyugalom helyett újabb problémákat keresve- találva olvasol, tanulsz, levelezel, forumozol, blogozol kihívod magad ellen a sorsot.
Igez, ez az, kihívás!
Ez kellett nekem, csak ez eddig amig nem írtam le nem tudatosult bennem. Az ember képzeleg, fantáziál aztán terveket szövöget ehhez barátokat és ellenségeket gyűjt, belevág a megvalósításba. Jönnek az akadályok, elkezded lekűzdeni, van amit könnyen van amit nehezen de a cél mindig ott lebeg a szemed előtt. "Linuxot akarok"

Szóval a barátom (régen) beleült a trabantba, hogy elmenjen alkatrészt venni a wartburgba és fordítva.
Énbennem 2006 nyarán- őszén ahogy teltek a hónapok úgy észrevétlenül megszilárdult az elhatározás, hogy Linuxos leszek. (egyenlőre délután és éjjel, munkaidő után ha marad erőm) Egy fura érzés és gondolat sokáig nem fért a fejembe. Soha nem szerettem az ingyen dolgokat, az olcsó dolgokat. Ez is zavart és néha eltöprengek rajta, hogy mi a buli ebben. Kinek mi a buli ebben? Hogyan lehet ezt a Linux fejlesztést finanszírozni? Hogyan lehet lépést tartani egy ilyen tipusú fejlesztői környezetben a profikkal szemben? Megnyugtattam magam, biztosan úgy hogy sok olyan ember van mint én, hogy nappal a winnel keresi a kenyerét és éjjel meg ráhajt a Linuxra. Ez is skrizofrénnek tűnhet. Én régen egy eltárgyiasult, pénzmotivált világban éltem, nevelkedtem. Igy nehezen értettem meg a barátaim biztatását, hogy tegyem fel a forumon a jól definiált kérdésemet és meglátom, hogy lesznek akik segítenek. Tényleg, rengetegen olvassák a hülyeségem és vannak sokan akik segítenek. Ez motivál engem is, ha Ők veszik a fáradságot és lereagálnak problémákat akkor nekem kutya kötelességem utánnamennem, kipróbálnom és beszámolnom az eredményekről. Igen ez jó és innen is köszönöm a segítőkész "barátoknak" az ismeretlen ismerősöknek.

Az nem skrizofrén helyzet, hogy win alól írom a blogom, "Hogyan lettem Linuxos, hol tartok" címmel?
Azért mert a win beállítás most (is) működik és a Linux nem. Ez a tény nem a Linux és Linuxosok hibálya hanem az én tudatlanságomé. Az evolúció ezt produkálta. Az emberiség tízezer éves eddigi történetében csak az utolsó vakuvillnásnyi idő alatt volt számítástechnikai, a mai értelemben ha az abacust nem számítjuk ide. Ebből a villanásnyi időből az első "cikk" a win siker a második "cakk" a Linux fejlődése. Tudjátok a fény verődik mint a villám cikk- cakk- ban. A cikk-cakk nem lehet cikk és nemlehet cakk nélkül. Az egyik nem lehet a másik nélkül, mert ha egyedül van az egy másik jelentés másik történet.

Látjátok, hogy még most is van néhány apró Linuxos problémám : http://hup.hu/node/39026

A többiről majd később, ha ez megoldódott akkor beszélek. (folyt köv)

LinuxLame : virtualm , (debil debianos)

Hogyan lettem Linuxos, hol tartok (4)

Jumper, dezsavû ,szép szó és hab a tortán.

Eredetileg arra gondoltam, hogy szépen idõrendbe és rendszeresen fogom lejegyezni a dolgokat, de mostanában olyan erõs (pozitív) hatások értek, hogy ezeket muszály kiírnom magamból. Biztosan megint lesznek emberek akiknek nem tetszik egy egy megnyilvánulásom de ez nem tántorít el. Most nem.

Már jó ideje nem szedek "drogokat" (fájdalomcsillapítókat) tehát bizton állíthatom, hogy nem a szerek hatása miatt írom amit írok. Hónapokig olvasgattam a neten, gugli és viki aztán eljutottam a Unix- Linux oldalakhoz ahol csak kapkodtam a fejem annyi új, számomra ismeretlen dolgot láttam. Több ismerõsöm unszolására elkezdtem olvasgatni a fórumokat persze csakis vendégként. Utólag tudom, hogy akkor még outsidernek éreztem magam és még gondolati szinten sem foglalkoztatott a regélés. Az elérhetetlen oldalfunkciók csigázták érdeklõdésemet oly annyira, hogy beregisztráltam egy két helyre, hogy belekukkanthassak az eladdig elérhetetlenbe. Megtört a jég, az önbizalmam és az oldalak érdekessége "dezsavû" hangulata felbátorított, így a hónapok teltével mikor a barátaim udvariasan hárították kérdéseimet és ajánlották, hogy a kérdéseimet tegyem fel a fórumon majd meglátom, hogy sok, okos és rendes ember fog ismeretlenül is segíteni. Így lett, minden tekintetben, köszönöm neltek. Igy született meg az elsõ kérdésem, hogy DHCP- rõl FIX IP- re. Ez egy nagy ugrás volt nekem. Most szembesültem a helyzettel amit éveken (évtizedeken) keresztül kihagytam. Számomra hihetetlen mennyiségû olvasó és igen nagyszámú segítõ hozzászóló vélémenyét ismerhettem meg. Arról nem is beszélve, hogy milyen szakmai, emberi tanulságai voltak a dolognak.

Az egy dolog, hogy megoldottuk ezt a problémát és mûködik a gép, de nem is a mûködés a szép hanem amíg eljut odáig az ember. Ahogy mi, közösen eljutottunk odáig ! Van aki használni szereti a PCjét van aki megcsinálni. Én egy kicsit az utóbbihoz húzok. Nem a cél hanem az út ami odavisz az az érdekes. Az elõzõ (3.) fejezetben azt igértem, hogy folytatom a storizást ha a dhcp megoldódik. Az igéret szépszó, ha megtartják úgy jó. Akkor most jó.

Úgyszólván "megfenyegettem" a fórumot, hogy van még egy csomó problémám és kérdezni fogok.
Igy lett, feltettem a második kérdésem. RS232 COM port kezelés címmel. Azért ez nem semmi, 50 évig egyet sem aztán egy hét alatt kettõt is kérdeztem. Ez ám a dinamika. A gyönyörûség az a dologban, hogy közben kellemes, praktikus "barátságok" szövõdtek, számomra ez a hab a tortán. A megismerés gyorsan elégedetlenné is tett, máris új terveket szövögyetek és kacsingatok jobbra, balra. Az biztos, hogy nem a zikszpé és vista irányába. Astala- vista !

(folyt. köv.)

LinuxLame : virtualm , (debil debianos)