Debian Sarge 3.1r5

Debian

A - mostanra már - kevesebb mint 100 RC (kiadást akadályozó) hibát tartalmazó "Etch" megjelenése/kiadása előtt talán az utolsó frissített "Sarge" kiadás jelent meg február 18-án. Akik rendszeresen frissítenek, azok nem szembesülnek sok változással (most sem). Akik nem frissítettek r4 óta, azoknak viszont kifejezetten ajánlott. Bővebb információk itt.

( rigidus | 2007. 02. 20., k – 11:02 )

Van egy Kubuntus desktopom es tervezem, hogy az Etch-re cserelem ha megjelenik a stabil valtozat. A kerdesem az lenne, hogy erdemes ratenni addig a Sarge-t, majd arrol upgradelni, vagy inkabb varjak vele? Upgrade-del mennyire szokott gond lenni Debiannal?

Koszi elore is.

Minél korszakalkotóbb ötlettel állsz elő, annál több hülyén kell átverekedned magadat.

Persze. Halalosan elegem van belole, hogy miota atkerult mas particiora mar nem merem frissiteni, mert fogalmam sincs, hogy vajon megint miert nem lesz uzemkesz. Most sem az egyebkent, hetek ota a vindozrol irok miota frissitettem.

Minél korszakalkotóbb ötlettel állsz elő, annál több hülyén kell átverekedned magadat.

Az upgrade-del altalaban nincs semmi gond, kicsereled az /etc/apt/sources.list-ben a "sarge"-t "etch"-re, majd 


# dpkg --clear-avail
# dselect update
# apt-get dist-upgrade

e's hatra lehet do"lni. Ha barmi miatt elakad (1x-2x kidob az ftp-szerver), akkor 


# apt-get dist-upgrade

kiadassal lehet tovabb folytatni. Ha keszen van, akkor erdemes me'g egy 


# dpkg --clear-avail && dselect update && apt-get dselect-upgrade

sort is kiadni, ha ekkor minden 0 (upgr/new/remov/keptback), azaz nem csinal semmit, akkor fasza. Volt ma'r olyan is, hogy a dist-upgrade kozben frissitettek valamit, akkor 1-2 csomag frissulhet.

Ha kernelt is frissitesz (fokent 2.4.x-rol 2.6.18-ra, gyk akkor ha saja't kernelt hasznalsz), akkor vigyazni kell, manualis /etc/lilo.conf a'tne'ze's, lilo, de ez is megy altalaban poccre (tavolrol szoktam csinalni...;]). Talan erdemesebb ekkor a sajat kernel helyett a gya'rit kiprobalni, ha az mukodik rendesen, akkor ujraforgatni (pl egy 2.6.20-ast).

A.

Gyakorlatilag mindegy, szvsz a lilo-t egyszerubb hasznalni (feltucat jol atlathato parameter a lilo.conf-ban, `lilo` kiadasa, es megy is). Egyetlen esetben erdemes tenyleg esen lilo-t hasznalni, amikor raid-rol bootolsz (a / es/vagy a /boot raid1-en van), ebben az esetben a grub az sziva's. Allitolag.

Természetesen úgy kell beállítani a grub-ot hogy mindkét eszközről be tudja tölteni a rendszert...

/boot/grub/menu.lst : 


title           Debian GNU/Linux  (hd0,0) (sda1)
root            (hd0,0)
kernel          /vmlinuz root=/dev/md0 ro
initrd          /initrd.img

title           Debian GNU/Linux  (hd1,0) (sdb1)
root            (hd1,0)
kernel          /vmlinuz root=/dev/md0 ro
initrd          /initrd.img

# grub-install --no-floppy /dev/sda
# grub-install --no-floppy /dev/sdb

...és akkor nincs szívás ha kiesik az egyik diszk a kötetből akkor annak helyére betéve az újat mégis el tud indulni a rendszer a másik sértetlen lemezről.

--
maszili

Én egy dolgot nem tudtam grub-bal megoldani:

Azt, hogy a /boot LVM-en legyen egy logikai kötet.

Lilo-val ez kiválóan megy.

Igazából szerintem mindegy, az ilyen speciális eseteket kivéve nincs semmi különbség. Mostanában rá szoktam hagyni a telepítőre, hogy menjen a grub, csak akkor szívom a fogam, ha a /boot-ba nem fér bele egy telepíteni kívánt új kernel, mert túl kicsire vettem. Ígyhát mostanában dupla akkora a /boot, mint kéne, és a grub is jól van.

Meg szoptam azzal is, hogy a /dev/sdb-n volt a /boot, de /dev/sdb helyett a /dev/sdc-ről kellett volna bootolnia (szóval a grub onnan (mbr?) kellett volna induljon), és valahogy baromira nem akarta. De nem értettem a grub-hoz. Lehet, hogy most már egyszerűen meg tudnám csinálni. Akkor
káromkodtam, hogy miért nem lilo van, mert abban holt egyszerű.

G

Debian hamm óta upgradelem a rendszerem, és azóta sem kellett újratelepíteni. csak a winchester cserélődött alatta párszor. volt is egy olyan mondás régebben, hogy azért olyan fapados a debian install, mert úgyis csak egyszer kell rajta végigmenni :)
a dependency hell jelenség ugyan néha előforult, jellenzően 3, 4 egyébként nem kulcsfontosságú csomag körbehivatkozott egymásra. ezekben az esetekben a problémás csomagok kézzel való feltétele dpkg --force-all -i PROGRAM.deb mindig megoldotta a problémát. természetesen egy glibcvel körültekintőbben érdemes eljárni, de azzal soha nem is volt dependency probléma.

az is igaz, hogy általában a következő kiadás előtt már használtam unstable, majd a debian 3 ágra válása után testing csomagokat is. így lehetséges ha végig maradok a stable ágon, sosem találkoztam volna az előbb említett dependency problémával.

azóta már gentoo a fő rendszerem de a debiant egy második gépen továbbra is megtartom, márcsak hagyományból is :)

( Tron | 2007. 02. 20., k – 11:49 )

Mostmár bármelyik évtizedben számítani lehet az Etch megjelenésére. Már el is kezdtem spájzolni a babkonzerveket nyugdíjas éveimre.
------------------------------------
[Debian Sarge; ASUS P4T533-4; 2.4GHz CPU; 512MB RAM; XFree86; FluxBox]

( bervi | 2007. 02. 20., k – 12:00 )

kipróbáltam. az x vesa driverrel még elmegy, de dri-s kernel forgatása után behal. csoamgok elvileg fent vannak. xorg 7.1, mint többi disztrón.

egyébként meg cefett gyors.

szerk: ja hülye vagyok, én a testinget tettem fel.

a debian nem gentoo, vagy lfs. a kernel fordítás nem része a rendszernek. természetesen megteheted, hogy custom saját kernelt használsz, de ha probléma van vele, akkor ne a debian maintainereket szidjat. custom kernelhez security update sincs. ha nem felel meg a telepített kernel válogathatsz még további előre lefordított kernelcsomagok között. azokkal nincs probléma. a te eseteben valószínűleg nem megfelelő configgal fordítottad a kernelt.

Hasonlo problemank volt Fedora es FreeBSD alatt is.
Azokat sem hasznaljuk szerveren?

Arrol nem beszelve, hogy jelentos mennyisegu vanilla linux kernel buildem szokott rootul elbukni a stressz tesztek alatt.
Foleg a fajlrendszer/konkurrens I/O alatt.

Szerintem nem disztro fuggo ez. A Linux kernel felhasznaloi bazisa nagyreszt kis terhelesu szervereket futtat.
Ezert aztan a hosszu magas terheles alatt kibuko bugok nalam buknak ki.

Fedora-t, vanilla kernelt feltenni majd csodálkozni, hogy bugos elég érdekes hozzáállás. Éles környezetben komoly helyen komolyan tesztelt disztribeket a distrib kernelével használják. (RedHat, SuSE) Nem csak Sufni BT használ ma már linux-ot, legfeljebb a szakemberek jó része csak Sufni Bt-k szintjére lát rá... ;-)

Nekünk a karon egész nyáron az routeolt, mert az eredeti routert szétvágta a vilám, pénz az nincs, és elvoltunk.
Csak az elveiket és az ebből adódó - szubjektív - kényelmetlenséget nem szeretem.
--
'Please, just tell people to use Windows.' - Linus Torvalds on KDE and GNOME

ez speciel 2005os, a mostani helyzetet nem tudom, de nem is ez alapjan kell szerintem valasztani...
sebaj, ez a topic melegagya az uberalles fbsd es makkosiksz huszaroknak, akik csak addig jutnak hogy leszoljak a debiant es/vagy linuxot valami frappansnak hitt beszolassal. Pont itt olvastam valami hasonlo egysejtu beszolasat hogy "otthon is debian van serverre is azt rakom" vagy valami hasonlo, nem erdemel pontos idezest. Persze nem a jogcimmel van gond, hanem hogy feleslegesen ugatnak, persze ez tipikus emberi tulajdonsag, ugy hivjak hogy falka-szellem es a hulyek ugy latszik fenyre jonnek.

teljesen igazad van.
vannak azok akik ha problémába ütköznek akkor megoldják azokat, erre számtalan módszer van, bugzillától kezdve levelezési listákon át forumokig. mások a hup kocsámjában ülve kommentálják a hibákat és szídják éppen azt, amit divat szidni. valaha az IBMet illett útálni, majd a Microsoftot, mostanra úgylátszik elérte a Gnu/Linux azt ismertséget, hogy most épp azt. persze kiemelve a gnu zászlóshajó Debiant. akik egy Debiant nem képesek működtetni azok FreeBSDvel, OpenBSDvel buildyouridolBSDvel sem tudnak mit kezdeni.
nem kevés mukájuk van a maintainereknek a debianban, ez meg is látszik rajta. akiben megvan a képesség ki tudja használni, ha szüksége van rá.

Hat nemtom... *ubuntu es MacOSX hype ide vagy oda, en szeretem a Debianomat. Igaz, a DirectX 14-es jatekok nem futnak rajta, de nekem ezenkivul eddig megfelelt es valoszinuleg ezutan is. Akkor meg minek valtsak? Az Apple meg eleg sokat rombolt az image-n azzal, hogy i386 alapu procik kerulnek mostansag a vasakba.

A minap veletlenul - najo, kivancsisagbol - felraktam vmware-be egy OpenBSD-t... eloszor csak neztem, hogy mit es hogyan... de eddig tetszik. A gepigenyt illetoen pedig a Potato/Woody idoszakot idezi fel bennem... ;-)

Kedvenc idezetem az egyik Windowst hasznalo havertol, amikor meglatta bash-t a tty3-on:
"Jé, te még 2007-ben is DOS-t használsz?"

Hát akkor úgy kell neked ;)
Ha a disztro egy kernelt szállít és támogatást ad hozzá, miért szívatod magad sajáttal?
Arról nem is beszélve hogy a Debian több kernel-imaget is szállít, és mindegyikben minden modulban van ami csak lehet, így még kicsumázni se kell, mert nemnagyon van benne fölös sallang.

Nem ezt mondtam.
Ha nem Debianról lenne szó, nem Debiant írtam volna.

szerk: mellesleg ha az anyámkínnyalinukszról (ami tegyük fel véletlenül nem Debian fork) fogalmam sincs, akkor nem tudok írni annak a szállított kernel-image-iről, mert nem láttam még, ellenben Debiant igen...

ha a működőképes config alapján fordított kernel, ami ugye, mint már kifejtettem, más disztrón működik, akkor ebből, bármennyire erőlködtök, nem az jön le, hogy a kernellel van a gond, hanem az, hogy az x disztrón lévő xorg csomikkal (vagy a franc tudja még hol).