Apache elnök: a kereskedelmi szoftverek napjai meg vannak számlálva

Szoftver

A kaliforniai Santa Clara-ban rendezett EclipseCon 2006 rendezvényen azt mondta Greg Stein, az Apache Software Foundation elnöke, hogy hagyományos úton történő kereskedelmi szoftverértékesítésnek meg vannak számlálva a napjai. Ennek az oka a nyílt forrású szoftver.

A vezető szerint 5-10 éven belül szabadon elérhető lesz a manapság használt szoftverek többsége. Beszédében példákat is hozott a kijelentéseire.

Bővebben itt.

( System_of_a_Down | 2006. 03. 25., szo – 12:02 )

Háát... én azért nem lennék ennyire optimista... ezen a világon még mindig a pénz az isten..

jo pelda.

Tud valaki _egyetlen_ szoftverpiacot, ahol az opensource visszaszorulna?
meg az apache is, aminek +70% a reszesedese is folyamatosan noveli a a piaci reszesedeset.
az opensource kozeptavon legyilkol, minden dobozeladason mukodo szoftverfejlesztesi modellt. ez tuti. maradnak a szolgaltataseladasok, a dual licenszek, meg hasonlok. de a forras az open;))

Anr - http://andrej.initon.hu

Pénz van, csak csavartak egyet a dolgon és úgy gondolják, hogy nem a szoftverért kérnek pénzt, hanem a támogatásért.

Annak idején a Sun kitalálta, hogy ingyen adja a szoftvert és majd a szupportból fog megélni. Egyre másra adja ingyen, nyitja meg a szoftvereit. Van aki már elkezdte ezt. Meglátjuk mi lesz belőle.

--
trey @ gépház

Ez most az út ami maradt, a novellnek és sunnak ez a túlélést jelenti. Az MS annyi lábon áll, hogy még túd másfelé menni...

Azt azért ne felejtsük el, hogy ma már az open source projektek nincsenek meg a multik nélkül. Vajon ki fejleszteni a sufniban kedvtelésből ez OOo-t, vagy lenne-e heartbeat2 sponzorok nélkül?

A megfelelően komplex projektek mar nem élnek meg a fortune-and-fame-ből és ezt igyanúgy megfizetik a vásárlók, csak az árcimke nem a szoftveren van rajta, illetve nem az alapszoftveren, hanem az extrákon

"Pénz van, csak csavartak egyet a dolgon és úgy gondolják, hogy nem a szoftverért kérnek pénzt, hanem a támogatásért."

Szerintem ez nem tokefuggo. Nezz korul barmerre a vilagban, ahol a toke van ott vannak a munkaeszkozok is. A toke szerepe a munkaeszkozok birtoklasa es azok ertekenek a csillagos egig valo felverese. Miert? Hogy aki kis tokevel rendelkezik az ne tudjon hozzaferni.

Itt viszont mas a helyzet, a szoftver mukodtetesehez szamitogep kell. Tehat a vevonek rendelkeznie kell elerheto aron szamitogeppel, hogy a szoftvert meg tudja vasarolni majd. Ezert van az, hogy az IBM annak idejen az olcso PC-re torekedett, hogy a nagy tomegeket meg tudja vele nyerni a szoftverekhez.

Viszont ez ketelu dolog, ugyanis maga a szamitogep nem csak szoftvereladast osztonzo eszkoz lehet, hanem bizonyos feltetelek mellett (megfelelo szoftverek, kvalitas) onallo munkaeszkoz is, egyfajta "szoftver gyartosor".

Nos itt vannak a galibak, ha a vasarlo kiszolgaltatottsagat nem tudjak raeroltetni a nagytokere, mert felerosodnek a kicsik. Itt egy teljesen mas szemlelet kell es ez meg nagyon nincs bejaratva. Ezekhez az uj korulmenyekhez a nagytokenek is alkalmazkodni kell, hiszen itt a kiszolgaltatottsagot nem lehet a munkaeszkozok birtoklasaval kozvetetten manipulalni. Eppen ezert nem a "gyartas" kerul eloterbe, hanem amiben az eszkozeivel, adottsagaival tovabbra is nelkulozhetetlen tud maradni: support, marketing, oktatas, stb.

Ez az elet mas teruletein is mukodne am, csak ahhoz az embereknek gyokeresen mashogy kellene gondolkodni. IMHO, semmi ujat nem fedezett am fel RMS a GNU-val, ezt mar kb. 120 eve egy masik bacsi felfedezte valami masra, csak eddig RMS az elso aki rosszindulatokat es sajat javakat mellozve csinalt belole valami hasznosat. :)

---------------------
Ригидус а бетегадьбол

Annak idején a Sun kitalálta, hogy ingyen adja a szoftvert és majd a szupportból fog megélni. Egyre másra adja ingyen, nyitja meg a szoftvereit. Van aki már elkezdte ezt. Meglátjuk mi lesz belőle.

A Sun csődbemegy, Jonathan Schwartz meg drogelvonóba. :))))

--
Sokan nincsenek tudatában annak, / hogy egyszer mindenki meghal. / Akik ráébrednek erre, / azonnal abbahagyják az ellenségeskedést.

A nyílt forrásnak az az előnye, hogy olyanok is használják, meg bütykölik, akik nem vennék meg, ha fizetni kellene érte. Magyarul kiadják a tesztelést, ezzel egy csomó erőforrást fölszabadítanak, és jobb minőségű kódot tudnak csinálni, mintha házon belül tesztelnének.
Pl. a RedHat egyértelműen erre használja a Fedora-t. Valószínűleg a Java ingyenessé tételéhez is hozzájárult a tesztelés lepasszolása.

Másik felhasználási módja pedig a csali. Pl. az Ubuntu használja csaléteknek a disztribúcióját. Nem tudom, hogy legalább öneltartó, vagy esetleg nyereséges-e az Ubuntu fejlesztése, de Mark Shuttlerworth elvileg azzal akar pénzt keresni, hogy támogatást nyújt olyan cégeknek, akik az Ubuntut telepítik gépeikre. Ehhez persze először nagyon széles körben el kell terjeszteni az Ubuntut.

( koko | 2006. 03. 25., szo – 12:19 )

Lehet vannak területek, ahol a nyílt forrású alternatívák elérik vagy meg is haladják a kereskedelmi megoldások minőségét, de vannak szoftverek, amiket már 5-10 éve fejelesztenek, de minőségük még meg sem közelíti a kereskedelmi alternatívákat. Majd meglátjuk 5-10 év múlva, igaza van-e Gregnek.

KJ.

( halal | 2006. 03. 25., szo – 14:28 )

Erről az jutott eszembe, hogy 50 éve azt mondták/ják hogy a rothadó kapitalista rendszer napjai meg vannak számlálva ...

( bocs | 2006. 03. 25., szo – 16:54 )

Mindig is lesznek olyan nagy pénzes projektek, ahol a feladat
- komplexitása
- sürgőssége
- egyedisége
- bizalmi jellege

örökre kizárja az open source megoldásokat.

Ha megnézed, az open source a tömeges igényeket /oprencer, office, apache/ tudja csak jól kiszolgálni, semmi mást.

Kivétel ez alól az akadémiai szektor, ahol - értelmesebb országokban - per def minden open source. Itt születhetnek nagy tudású, spéci rendszerek, de ezeket az adódból finanszírozzák.

Tehát a Stein megállapítása alapvetően téves.

igy ebben a formaban nincs igazad.
az opensource framework-oknek nagy jovoje van(Eclipse, JBOSS, kornyeken alakulgatnak), azokkal egy komplex, surgos, egyedi megoldas konnyen gyorsan hatekonyan megoldhato. ha az eredeti licensz GPL, akkor a megoldas is nyilt forrrasu lesz, ha BSD, akkor lehet zart is.

a bizalmi jelleg az egyetlen ami szoba johet, de ismered Kerckhoff törvényét?
http://en.wikipedia.org/wiki/Security_through_obscurity

Anr - http://andrej.initon.hu

opensource framework:
mivel tömeges igény van egy nem egyedi fejlesztőeszköre, ezért előbb vagy utóbb lesz open source belőle /van is, pl Eclipse/.
Ezzel azonban nem fognak egyedi, komplex rendszert opensource-ben fejleszteni, mert nem tömeges igényről van szó, így az - per def - nem tud elég sok nem fizetett szabadidő-órát vonzani.

bizalmi jelleg: pl intellectual property téren kizárja a lehetőséget. Itt gondolj bármilyen high tech területen dolgozó szoftveres cégre: a vagyonuk nagy része a cégnél fejlesztett algoritmusokban testesül meg. ha ennek titkosságáról lemondanának, minden versenyelőnyüket elveszítenék.

A lényeg: a szoftver fejlesztés a jelenlegi fejlesztőeszközökkel igen drága. Az open source modell csak sokkal hatékonyabb fejlesztési metodika mellett lehetne egyeduralkodó, ahol a fizetés nélkül dolgozó pár ember is le tud kész terméket tenni az asztalra /nem tömeges igény esetén csak ennyi embert tud vonzani a dolog/.

Attól, hogy valami egy GPL keretrendszeren ül, nem kell, hogy GPL legyen. Nézd meg az Open Enterprise Servert. Ott látható az egyensúly, a piramis... az alja opensource és ahogy hegyeződnek a dolgok, ott már bizony zárt forrású dolgok vannak/lesznek... és alulról lehet kapargatni, kódokat nyitni, de a teteje marad... egy darabig még biztosan.

a cégeknek meg kell találni, hogy hol kell tartani a határt... és nálunk (novell, nyilván elfogult vagyok...) ez tetszik, amit mert úgy érzem pontosan látják mit és hogy kell megnyitni, pedig ez nem is olyan egyszerű szerintem...

és ezért támogatják a szoftverfejlesztők, az open source-t, hogy az alapok kiszolgálják a tetejét, és egyben betonbiztos alapot adnak bárkinek, aki ugrani akar róla... és ebben ez a szép.

mindig lesz zárt forráskód, de ez nem is furcsa...

( LGee | 2006. 03. 25., szo – 23:28 )

Bocs, de Greg Stein nem elnok, hanem torzsfonok! ;-)

( alm4f4 | 2006. 03. 26., v – 03:26 )

Egy kicsit közbeszolnék, mert látom nagyon sok embernek eléggé téves fogalmai vannak az opensourceról (legalábbis az én fogalmaim szerint:D )

Az open source-ot nem úgy kell elképzelni, mint a fizetés nélkül, ingyen, pusztán érdeklődésből és geek-ségből dolgozó emberek által fejlesztett kód tömkelegét. Vannak ilyenek is, de ez egy nagyon kis százalék. A nagy tömeget, akik tényleg viszi előre a dolgokat, azok az emberek képviselik, akik pont úgy, pénzért dolgoznak és alkalmazottak, mint egy "closed source" cég dolgozói, a különbség csak annyi, hogy a kód amit fejlesztenek, az a munkáltató által birtokolt (evidens módon), és így a munkáltató révén nyílt forráskoddá válik.
Az igazán nagy nyereség a nyílt forráskodban nem ott van, hogy nem kell megfizetni az embereket akik ezt írják (mint ahogyan ezt sok hozzászoló szavaiból ki véltem venni, és mondjuk ez nem is igaz, hisz mint fentebb említettem, pont úgy meg kell fizetni őket), hanem a közös kódbázisban. Nem kell ujrafeltalálni a kereket, van alap amiből elindulni, és amit az egyik fél kifejlesztett azt a másik minden további nélkül használhatja, mivel visszakerül ugyanabba a nyílt kódba. Régen más volt a helyzet. Ha a Borland tegyük fel integrált fejlesztői környezetet akart fejleszteni, akkor nekifogott és kifejlesztette előbb a Turbo Vision-t, amivel user interface-eket tudott összerakni. Ha az IBM akart IDE-t fejleszteni, ő is kifejlesztett magának előbb egy ilyen cuccot, hogy neki tudjon fogni a tényleges melónak. Erre a redundanciára jöttek rá nagyon okosan a nagy játékosok, és ezt használják ki a nyílt kódban. Ha egyszer valaki valamit megcsinált, azt közzéteszi, szabadon felhasználhatóvá válik más számára is. Így senki (aki részt vesz egy közös kódbázis fejlesztésében, mint pl lin kernel, vagy Eclipse keretrendszer) nem fejleszti ki ugyanazt a dolgot kétszer, és a közös végeredmény nagyságrendekkel relevánsabb és használhatobb lesz globális viszonylatban. Ezért van hátrányban a m$ a maga kis zárt kódjával. Rengetek erőforrást beleől pl. egy oprendszer kernelének fejlesztésébe (ezért nem is nyereséges már a windoz önmagában), amíg a többi cég (IBM, Novell stb... ) meg sem érzi azt az egy két embert akit azért fizet, hogy a linux kernelen dolgozzon, az eredmény meg ugyanolyan jó, sőt jobb lesz, mert valószínüleg az erőforráspotenciál is jóval nagyobb, mintha azt zárt körben, egy cégen belül fejlesztenék. SZVSZ a MS pár éven belül ingyért, vagy pedig egészen jelképes áron (mint egy jelenlegi SUSE cd pack pl) fogja terjeszteni saját oprendszerét, annyira nagy lesz a nyomás a piac ezen részén, de hát ez nem ide tartozik.

Mondjuk ezzel a nyílt kódu rendszerrel én sem tudok teljesen megbarátkozni, mármint magával az ötlettel. Mert vegyük a következő példát a zárt forráskód világából. Az AutoDesk és a Nemetschek összefognak, és elhatározzák, hogy közös kódbázist fejlesztenek ki, erre fogják építeni az összes meglévő rendszereiket. Hol lesz itt akkor a konkurrencia? Ha mindkét cégnek ugyanolyan könnyű (vagy nehéz) az adott kódbázisból kiindulva, modulokat ráépíteni, akkor miért következne az be, hogy az egyik jobb lenne mint a másik? A modulokat zárt kóddal fejlesztenék? Ha egészen véletlenül mindketten ugyanazt a modult (modul alatt pl. az AutoDesk-nek az Architectural Desktop-ját értem) fejlesztenék, és zárt kóddal, akkor az nem lenne redundancia? Ha meg nyílt kóddal fejlesztenék, akkor ugyanaz a termék lenne mindkét cégnél, akkor meg mi értelme a két cégnek?
Erre egy logikus válasz az lenne, hogy a nyílt kód csak addig tartana amíg a nagyon specifikus részek el nem kezdődnek egy software-en belül, és hogy ennek értelme is legyen, a specifikus részek amelyek két külön cég tulajdonát képeznék, eléggé egymást nem fedő területekkel kellene foglalkozzanak, elkerülve ezáltal a redundanciát.

van meg egy fontos koltsegcsokkento dolog; jogi/managment overhead meguszasa.
a UNIX vilag amig futott addig volt vagy 10 vendor (koztuk az M$!), aki UNIX-ot kinalt. agyonvissza keresztlicenszeltek mindent, kodokat adtak egymasnak. viszont eszement mennyisegu szerzodes volt kozottuk, es rengeteg jogi problema adodott. mindent elore le kellett szerzodni, es csak utana nezhettek meg a programozok a kodot, hogy tetszik-e neki.
a kozos fejlesztes meg ennel is bonyolultabb volt. eloszor kellet a jogi kavaras, majd utana egy managment kavaras, ki a fonok, ki kinek jelent, ki miert felelos, ha hiba van akkor meg persze megy a cegek kozott az egymasramutogatas.

most az opensource ceges egyuttmukodeseknel (pl: linux kernel: IBM,Novell,Montavista,Linux networx,...) nincs egyetlen szerzodes sem, a kod alkalmassagat barmenyik ceg elore ellenorizheti, es arra epitheti a sajat megoldasait.
szerintetek kik, es miert irtak meg az S390 tamogatast a linux kernelbe? az IBM alkalmazottai. miert kerult bele NUMA? mert szupercomputer gyartoknak kellett es belefejlesztettek. kozosen.

Anr - http://andrej.initon.hu

Java Community Process.

Kicsit bővebben: a nagyok és a kicsik megegyeznek egy közös szabványban, amire aztán mindenki elkészíti az implementációt, és azok már kereskedelmileg is versenyeznek, nem csak szakmai minőségben. A fejlesztő meg örül, hogy nem kell mindig egyedi megoldásokat kigondolnia.

"Hol lesz itt, akkor a konkurrencia?"

1. Csak nekik vannak ilyen jellegu megoldasaik, vagy masnak is?
2. Biztos, hogy mindenki fejveszve kukaba dobja az addigi projektjet, ha ket ilyen ceg kodot nyit?
3. Es ha nem lesz? Minek a konkurrencia, ha mindenki hozzaferhet es elegedett azzal ami van?
4. Nincs verseny? Minek a verseny ha annelkul is mukodhet valami? Versenyre ott van szukseg ahol igeny van altenativakra, az meg automatikusan "general" konkurrenciat.

---------------------
Ригидус а бетегадьбол

( uid_1526 | 2006. 03. 26., v – 08:50 )

Amíg lesznek egyedi igények, eszement határidők, és számítőgépes játékok (ideértve a játékkonzolokat is), addig a kereskedelmi szoftverek nem fognak kihalni.

Azért ez nem biztos. Például a World of Warcraft esetében, ahol jóval több mint 2 millió játékos van fent egyszerre.
Elég komoly szerverháttér kell bizonyos fajta játákokhoz.
A CS -t másképp oldották meg. Rábízták a community-re a játékszerverek üzemeltetését mig a Valve maximum 20 content serveren keresztül tartja fent a be-kijelentkezéseket és a frissitéseket.