Nátrium-perszulfát semlegesitése

Nemrég váltottam én is nátrium-perszulfátra maratáshoz, ha valami nagyon hirtelen kellene, de most meg beleütköztem abba, hogy nem találok hivatalos információt arról, hogyan szabaduljunk meg a rezes perszulfát oldattól. Ahányféle fórumot olvastam annyiféle vélemény volt, gondoltam itt is megkérdezem ha használja valaki, mit csinál a maradékkal?

  • Időszakosan szellőztetve tárolható. majd álltólag hidrogén-peroxid hozzáadásával újra marathatunk vele,
  • Permetezésre felhasználható (rézgálic szerú anyag),
  • Elméletileg kellően sok liter vizben higitva akár ki is önthető csatornába sokak szerint,
  • Olvastam egy blogposztot kémiában jobban járatosaktól hogy acélgyapot lassú adagolásával a réz kicsapható belőle és kezelhető a két anyag ismét külön.

Egyéb? Vélemény? Bevett szokás? Egyetlen témát találtam 2014-ből ahol ez meg volt emlitve, gondoltam nem illene felnekrózni.

Hozzászólások

Ahol vetted, ahol árulnak ilyet, ott nem tudnak esetleg felvilágosítást adni? Csak kérdezem.

Külön nem kérdeztem még meg sehol, biztonsági adatlapot szoktak csatolni (példa), amiből csak az derül ki, hogy maga a nátrium-perszulfát veszélyes hulladékként kezelendő. nem engedhető csatornába és veszélyes anyagként kell ártalmatlanitani. A hivatkozott EAKV és ADR nekem nem sokat mond. (Ráadásul a nyák maratás után előálló oldat már nem csupán nátrium-perszulfát hiszen az oldatba kerül a lemart réz.)

Alapvetoen ezert szeretjuk, ha az osszes ilyen gyar a bolygo tuloldalan van.

Szerkesztve: 2023. 09. 02., szo – 21:38

A semlegesítést passzolom.

Viszont ha gyorsan kellene PCB, akkor én az Aisler-t nézném meg, Németországban gyártanak. Emlékeim szerint 10 EUR a "job fee" - elvileg a postázás is benne van -, és erre jön rá kb. 5 cent per cm2. Annyi, hogy Budget esetén - legalacsonyabb job fee - minimum 3db-ot kell kérni.

Semlegesítés: A rézvegyületek mindegyike, töményen, igen káros élő szervezetekre. A vasforgács/gyapot adagolásakor a vegyületben cserereakció jön létre, és a rézszulfátból  vasszulfát lesz, ez a kicsapatás sokat segít a rézkoncentráció csökkentésében, csak az eredményül egy vasszulfát, rézszulfát, nátrium-perszulfát leves lesz. Szóval, hivatalosan, ez sem mehetne a csapba. Viszont, ha betartod a blogpostban leírtakat, akkor nem okozhat problémát.
A másik megoldás, az elektrokémiai kiválasztás. 1.5-2V feszültségen, két grafitelektróda között. Mivel nem cél jó minőségű rézbevonat készítése, ezért gyakorlatilag bármekkora áram megteszi, csak arra kell figyelni, hogy minél alacsonyabb legyen a gáztermelés az elektródáknál. Itt is figyelni kell a vegyület színét.
Ha a vegyületed, zöldes vagy áttetsző, szalmiákszesszel lehet ellenőrizni a réztartalmát.
Háztartási mennyiségű veszélyes hulladékokat hulladékudvarokban lehet leadni az adott anyag pontos feltűntetésével.
Mivel 2015 óta szinte beszerezhetetlenné vált a tömény hidrogénperoxid, én átálltam a rézszulfát-sósav, levegőztetés módszerre. Ennek előnye, hogy sósavval regenerálható, elektrokémiai módszerrel visszanyerhető a réz belőle.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "