Nemrég váltottam én is nátrium-perszulfátra maratáshoz, ha valami nagyon hirtelen kellene, de most meg beleütköztem abba, hogy nem találok hivatalos információt arról, hogyan szabaduljunk meg a rezes perszulfát oldattól. Ahányféle fórumot olvastam annyiféle vélemény volt, gondoltam itt is megkérdezem ha használja valaki, mit csinál a maradékkal?
- Időszakosan szellőztetve tárolható. majd álltólag hidrogén-peroxid hozzáadásával újra marathatunk vele,
- Permetezésre felhasználható (rézgálic szerú anyag),
- Elméletileg kellően sok liter vizben higitva akár ki is önthető csatornába sokak szerint,
- Olvastam egy blogposztot kémiában jobban járatosaktól hogy acélgyapot lassú adagolásával a réz kicsapható belőle és kezelhető a két anyag ismét külön.
Egyéb? Vélemény? Bevett szokás? Egyetlen témát találtam 2014-ből ahol ez meg volt emlitve, gondoltam nem illene felnekrózni.
- 699 megtekintés
Hozzászólások
Ahol vetted, ahol árulnak ilyet, ott nem tudnak esetleg felvilágosítást adni? Csak kérdezem.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Külön nem kérdeztem még meg sehol, biztonsági adatlapot szoktak csatolni (példa), amiből csak az derül ki, hogy maga a nátrium-perszulfát veszélyes hulladékként kezelendő. nem engedhető csatornába és veszélyes anyagként kell ártalmatlanitani. A hivatkozott EAKV és ADR nekem nem sokat mond. (Ráadásul a nyák maratás után előálló oldat már nem csupán nátrium-perszulfát hiszen az oldatba kerül a lemart réz.)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Alapvetoen ezert szeretjuk, ha az osszes ilyen gyar a bolygo tuloldalan van.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A semlegesítést passzolom.
Viszont ha gyorsan kellene PCB, akkor én az Aisler-t nézném meg, Németországban gyártanak. Emlékeim szerint 10 EUR a "job fee" - elvileg a postázás is benne van -, és erre jön rá kb. 5 cent per cm2. Annyi, hogy Budget esetén - legalacsonyabb job fee - minimum 3db-ot kell kérni.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ha ráér én a jlcpcb-t használom de minden hirtelen ötletért nem akarok rendelni egyből 5 lapot, még akkor sem ha állandóan vannak 2$-os akciók (meghatározott layerszám, méret, stb mellett).
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ugyanez. Neha sok a minimum 5db. Az easyeda-val komfortosan tudok dolgozni, a beultetes, alkatreszbeszerzes is jo naluk. De nem 1db-ra lonek.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Az Aisler-t az egyik exkollega használta/használja, általában pár napon belül itt van a rendelés és cserébe nem kell a vegyszerekkel pepecselni.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Semlegesítés: A rézvegyületek mindegyike, töményen, igen káros élő szervezetekre. A vasforgács/gyapot adagolásakor a vegyületben cserereakció jön létre, és a rézszulfátból vasszulfát lesz, ez a kicsapatás sokat segít a rézkoncentráció csökkentésében, csak az eredményül egy vasszulfát, rézszulfát, nátrium-perszulfát leves lesz. Szóval, hivatalosan, ez sem mehetne a csapba. Viszont, ha betartod a blogpostban leírtakat, akkor nem okozhat problémát.
A másik megoldás, az elektrokémiai kiválasztás. 1.5-2V feszültségen, két grafitelektróda között. Mivel nem cél jó minőségű rézbevonat készítése, ezért gyakorlatilag bármekkora áram megteszi, csak arra kell figyelni, hogy minél alacsonyabb legyen a gáztermelés az elektródáknál. Itt is figyelni kell a vegyület színét.
Ha a vegyületed, zöldes vagy áttetsző, szalmiákszesszel lehet ellenőrizni a réztartalmát.
Háztartási mennyiségű veszélyes hulladékokat hulladékudvarokban lehet leadni az adott anyag pontos feltűntetésével.
Mivel 2015 óta szinte beszerezhetetlenné vált a tömény hidrogénperoxid, én átálltam a rézszulfát-sósav, levegőztetés módszerre. Ennek előnye, hogy sósavval regenerálható, elektrokémiai módszerrel visszanyerhető a réz belőle.
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni