Hardverhullás – nem is értem (RR XIV?)

Sokszor emlegettem már itt, hogy hobbiból szoktam nyúzni régi, jellemzően 8 bites gépeket. Ugyan néha beesik egy-egy ennél több bites darab is, de nem az van többségben. Az egyik nagy nehézség velük kapcsolatban a megjelenítő: a videó-kimenetük jellemzően a korabeli TV-k paramétereihez illeszkednek, a szabvány(oka)t meg több, de inkább kevesebb sikerrel próbálják közelíteni. Az ilyen videojelek fogadására a mai, új monitorok közül egy se képes, néhány évvel ezelőtt még elvétve akadt egy-kettő, de azok is jellemzően a szabványosLDTV” jelekkel boldogultak jól, a többi meg vagy sikerült nekik, vagy nem.

Erre a „problémára” az ilyen gépekkel foglalkozók jelentős része rá is vágja, hogy „retró géppel használj korabeli CRT-s monitort”, amiben akad némi igazság. Viszont ha valamit én egyáltalán nem sírok vissza, az a 15 KHz-es sorszinkronnal fütyülő 50 Hz-es kép villogása, összekötve a helyfoglaló, dög nehéz és amorf készülékházakkal. :) (Nem rég’ volt szerencsém nézni pár percig egy CRT TV-t, hát, azóta is csodálkozok rajta, hogy anno ezt a villogást hogyan bírtuk mi ki? :-D ) Azaz: régi gép az oké, de a kép esetén inkább megbékélek a mostani (képfeldolgozás-beli) problémákkal, mint hogy valamikor még egy CRT-t beengedjek a lakásba. :)

A feladatra jelenleg kétféle (plusz egy kakukktojás) megoldást alkalmazok. Az egyikről írtam már több alkalommal is, ennél az adott gép képe valamilyen eszközzel digitalizálásra kerül, majd egy pécés szoftver a monitoron egy ablakban megjeleníti. Vannak néha anomáliák, de alapvetően működik. Viszont itt csak CVBS illetve S-Video lehet a forrás, RGB egyelőre még nem, ez még a jövő megoldandó feladatai között van. (A kakukktojás ide kapcsolódik: pár éve beszereztem egy már „modern” TV-t (DVB-T2, meg minden), amin még van EuroSCART csatlakozó. Ezen működik az RGB bemenet is a CVBS / S-Video mellett, de mindenképpen deinterlészel, ha kell ha nem, plusz a képfeldolgozás miatt több frame késleltetés látszik, csúszik a hang a képhez képest. Klasszikus sztori: jó hardver, csapnivaló szoftver.)

A másik megoldás egyszerűbb: van egy régi, még 4:3-as képarányú TFT monitorom, 15"-os képátlóval, (csak) VGA bemenettel. Ehhez kapcsolódik egy régi tv-tuner doboz, aminek (csak) VGA kimenete van. Bemenet viszont van (az antennán kívül) CVBS meg S-Video is, az ide kötött videojelet szépen felskálázza valamilyen pécés felbontásra / képfrissítési frekvenciára, ebben az esetben értelemszerűen 1024×768-ra 60 Hz-cel. Hogy ne legyen annyira tökéletes minden, ez a doboz is deinterlészel, bár talán egy kicsit intelligensebben teszi, mint a fenti tévé. :) Na de itt kezdődnek a bonyodalmak.

Ezt a „setupot” hosszú évekig használtam annyi extrával, hogy időnként a kicsi monitor helyett a pécéhez használt megjelenítő VGA bemenetére volt kötve az átalakító doboz. (Korábbi posztokban itt-ott látható is; a pécés monitor meg tudja jeleníteni PIP módon a VGA bemenet képét egy „ablakban”.) Jellemzően így néztem (nagy ritkán, teljes képernyőn / kicsiben) tévét is, de az analóg TV sugárzás kivezetésével ez a funkció okafogyottá vált. Viszont pár éve kellett volna a kis kijelzős felállás, akkor meglepetten vettem tudomásul, hogy az asztal szélén álló, amúgy nem használt 15-ös monitor betojt, se kép, se hang. (Ja, hangja nem is volt soha.) De annyira semmi, hogy még a StandBy / Power LED se világít... Erre persze a „tapasztalt öregek” rávágják egyből, hogy táp, meg „púpos kondik”, amivel csak részben tudok itt vitatkozni. Anno szétdöntöttem a készüléket, ránézésre nincs semmi elváltozás, a kondenzátorok körül se. (Az még persze nem jelenti azt, hogy rendben vannak.) Akkor jobban nem merültem bele a vizsgálatokba (belső táp, még CCFL háttérvilágítás ami „nagyfeszültség”, azaz „harap”), de ez most se fog megtörténni, továbbra is türelmesen vár a sorára.

Pár héttel ezelőtt szükségem lett volna az átalakítóra magára, és ismét meglepetten vettem tudomásul, hogy a dobozka is betojt, se kép se hang. (Ennek még lenne is hangja.) És már hallom is az „öreg-kórust” a púpos kondikról... :) A múltkor azt találtam írni, hogy „nálam az eszközök inkább megjavulni szoktak, nem tönkremenni”; viszont ezek az esetek valahogy nem ezt a mondatot igazolják... :-D Épp itt lenne az ideje a statisztika javításának.

A monitor továbbra is várjon csak a sorára, inkább megnézném a „doboz”-t. Ez a kütyü nem a szokásos, Aliról fillérekért (még) megrendelhető (?) kompozit → VGA átalakító (ott jellemzően nincs tuner), azoknál talán komolyabb darab, méretben mindenképpen. A burkolat alján van négy gumiláb, alattuk egy-egy csavar. Azokat kitekerve szétjön a doboz, benne ez az elektronika:

A kép annyira nem bőbeszédű, de pár dolog azért kiderülhet. A jobbra látható bordát nem feszegettem le a csipről, az elvileg egy AL260C. (Dühítő, hogy csak ilyen marketing-rizsa „adat”lap található róla. Ezen felül csak ezt a leírást találtam egy hozzá kapcsolódó mintaprojektről...) A bordát azért se bántottam, mert az első tippem az volt, hogy ez a készülék 2006 után, már RoHS-konform módon készült, az is lehet, hogy csak egy forrasztás adta meg magát. (Az IC-t meg nem kéne kompletten letépni, hátha nem bírja a forrasz...) De a nyákot szemrevételezve nincs nyoma ilyesminek, normálisan van forrasztva. A képen balra fent a (még analóg) TV-tuner látszik, mellette egy modulon a NICAM dekóder. (Hogy ez miért nincs a benne a tuner dobozában, jó kérdés; ez dekódolja a sztereó hangot, ha van.) Középtájon alul az a „naaagy”, 44 lábú PLCC tokos IC egy STK6011 lesz, annak is a 3.3V-os változata. (Erről sincs normális dokumentáció, miért is lenne... Ez egy 8051-kompatibilis mikrovezérlő, 64K FLASH ROM-mal, ha jól értelmezem.) Fölötte egy 128K-s FLASH, ami (sajnos...) nem a mikrovezérlő programmemóriája, az AL260C-hez kapcsolódik, ez tartalmazza az OSD-hez szükséges grafikákat. A mikrovezérlőtől balra egy (szintén) 44 lábú, de TQFP tokos IC látszik, egy SAA7113H. (Végre, normális adatlap! :) ) Ez az IC végzi a CVBS / S-Video jelek digitálissá alakítását; ez a csip (meg még pár ebből a szériából) közkedvelt az ilyen feladatokhoz, az előbb emlegetett USB-s grabber is ezt használja. Az áramkörből annyi még látszik, hogy „púpos kondik” itt nincsenek, a tápok sima áteresztős stabilizátorokkal vannak előállítva.

Egy digitális áramkörnél azt szoktam mondani, hogy első körben a táp – órajel – RESET „szerelmi háromszög”-nek mindenképpen rendben kell lennie, he ezek bármelyike nem tökéletes, fölösleges normális működést várni. A „se kép, se hang” állapot utalhat ezek közül bármelyikre is, de valóban célszerű a tápokkal kezdeni a vizsgálódást. A kütyü egy külső „dugasztápról” jár, abból meg DC +5V/2A jön ki a ráírt specifikáció szerint. Ez tényleg kapcsolóüzemű táp, belenézni viszont most nem fogok, mert össze van ragasztva. :| De méricskélni nyilván lehet:

A bejövő táp feszültségszintje rendben, a hullámossága is oké, itt nincs semmi gond. A belső tápok:

3.3V és 2.5V is rendben, a táp része oké. (Vagyis majdnem, erről mindjárt.) Jöhet a második ellenőrizendő, órajel(ek). Az AL260C mellett pont van egy 14.31818 MHz-es kvarc:

Az órajel megvan, 3.3V körüli jelszint, a frekvencia is kb. megfelelő, ezt én ránézésre jónak mondom. :) Viszont az áramkörben van egy másik kvarc is az SAA7113H mellett:

Na, itt már lesz valami találat! A kvarc (egyik) lábán mérhető jel látszik jobb-felül, rezegni rezeg, de az amplitúdó alig nagyobb 1 V-nál! Ez így gyanús... Tönkrement az IC? (Ez fogadja a külvilágból a video-jeleket, bármi megeshet.) Vagy esetleg a kvarc maga? Abból is láttam már hibásat. Ez utóbbit viszonylag egyszerűen meg lehet nézni, ilyen frekvenciájú (24.576 MHz) darabot – legalább próbának – tuti találok valamiben. Maga a kvarc itt egy felület-szerelt alkatrész, amit még jól oda is ragasztottak a helyére a forrasztás előtt, így egy kicsit problémás volt leszedni, mindkét forrasztási pad levált a nyákról, de legalább nem szakadtak le. Ej... Ráadásul a próba nem jött be, a csere darabbal is ugyanez volt mérhető, úgyhogy vissza is került az eredeti. Tovább vizsgálva a környéket viszont az látszik, hogy a kvarc egyik lába tovább van vezetve az U27(B) pozíciószámú 5 lábú „valamibe”, amit elsőre egy 74HC1G14-nek tippeltem, de a csipen levő feliratot nem sikerült normálisan lefotózni. Még a jobb-középen látható kép sikerült a legjobban, ebben én egy „S04B” feliratot vélek felfedezni, ez lehet, hogy egy 74HC1G04 lesz? A bekötés mindenesetre egyezik, ez a tok az SAA által generált órajelet puffereli + vezeti tovább valamerre, lehet, hogy ebből lesz majd a mikrovezérlő órajele? A kimeneti láb a (pirossal bekeretezett) TP15 tesztpontra is oda van kötve, ezen a jobb alsó képen látható jelalak mérhető, ami szintén elgondolkodtató. Az 1 V-os bemenő jelből én nem ezt a kimeneti jelet várnám, ez majdnem ugyanaz, mint ami a bemenetén van... Lehet, hogy ez az IC halt meg, és egyszerűen túlterheli az SAA kimenetét..? Ugyan ilyen IC nincs kéznél, de ha tényleg ez a ludas, kihelyettesítem valamivel. Viszont ezt a témát itt raktam félre, jobb a folytatásra rápihenni, :-D majd másnap folytatom.

A másnap az majd egy hét múlva jött ugyan el, de jó volt, hogy nem kapkodtam el a dolgokat. A nagyobb munka előtt még egyszer ellenőriztem a tápokat, és ez lett az eredmény:

Egyrészt ez ismét egy stabilizátor IC, másrészt ezt nem most találtam, megvolt ez már az egy héttel korábbi alkalommal is. Harmadrészt ez szintén egy 3.3 V-os példány, aminek a kimenetén nem éppen a megfelelő feszültség mérhető. Negyedrészt az emlékeimben az szerepel, hogy ezt én mértem ám akkor is, csakhogy ezt így tuti nem láttam, mert ez nem akkora különbség, amit az ember csak úgy elnéz. :-D (Mentegetőzés ON: szerintem az lehetett, hogy ezt én nem a multiméterrel mértem, hanem az oszcilloszkóppal. Szép egyenes, zaj nélküli vonal, csak egy osztással alacsonyabban (azaz 2 V-tal lejjebb...), mint kellett volna... :-D ) Ez a stabilizátor az SAA7113H-nak, a mikrovezérlőnek, meg a tippelgetett ’04-nek a tápját csinálja (meg még ki tudja mikét ezeken felül), ami ha nem megfelelő, még jó hogy nem működik a készülék... De akadhat itt azért probléma: az eddig látott stabilizátorok sima LD1117-xx-ek. Ebből létezik több fajta kimeneti feszültségű, itt 2.5 illetve 3.3 V-os darabok vannak alkalmazva. Ezek az IC-k jellemzően úgy működnek, hogy van egy maximális áramuk (itt 800 mA), amit még hajlandóak átereszteni magukon. Amennyiben a kimeneti oldal ennél nagyobbat akar, akkor „átmennek” áramgenerátorba: az áram nem növekszik tovább, helyette a kimeneti feszültség csökken. Azaz: lehet ez a feszültség azért is ilyen alacsony, mert az általa táplált körön valahol ~zárlat van, az IC meg csak teszi a dolgát... Egy valami viszont bizakodásra adott okot: az IC egyáltalán nem melegedett. (5V – 1.36V = 3.64V, × 0.8A = 2.912W, ennyivel kéne fűtenie magát az IC-nek, az meg azért bőven érzékelhető.) És igen, láttam már ilyen IC-t is döglöttet. :) Persze lehet hiba a bejövő tápfeszültségével is, egy darabig keresgéltem is hogy honnan jön, mert nem a bejövő tápot kapja meg közvetlenül. Mintha kapcsolt lenne ez a tápvonal, de jelenleg lényegtelen: a stabilizátor megkapja a bemenetére a +5V-ot, nem azzal van a hiba.

Az LD1117-ből használtam már 3.3V-os változatot, de éppen nem volt a fiókban. Más ilyenkor a rendelés után bont egy sört. Én ehelyett bontottam egy LD1117-3.3-at egy régebbi elektronikából:

Az IC csere után ugyan lelkesen ellenőriztem a feszültséget, meg a kvarcon / ’04 kimenetén a jeleket (frekvencia + amplitúdó jónak tűnik), de csak hogy kerek legyen a történet, a táp bedugásakor azonnal elindult a kütyü:

El se hiszem..? :) Ha már itt járok, belenéztem a távirányítóba is, volt értelme:

Hát igen. Mennyit is van használva? :) Az elemek szavatossági ideje 2016-ban (!) járt le, azt hiszem, épp’ ideje kicserélni őket. Szerencsére még nem folytak bele. Ami viszont igen: a nyomógombok „gumiszőnyege” itt-ott már ereszt kifele magából valamit (lágyítót?), emiatt egy alapos elmosás rá is fért. De nem lesz örökös a megoldás, a távirányítót valahogyan ajánlatos lesz kiváltani. (Keresnem kell valamerre egy „tanítható távirányító” projektet, nem csak ide lenne az jó... :-D ) Ha már távirányító szétszedés, ez még ide kívánkozik a végére:

A képpel nem a retket akarom mutatni (a mosogatás még vissza van), hanem a fülek helyét; ezeken a pontokon érdemes betámadni a távirányító házát, hogy kevesebb feszegetés-nyom maradjon rajta, mint amennyit én elkövettem. :-D

A túlfogalmazott egy szem stabilizátor IC csere konklúziója? A „statisztika javítva” meg a „kuka helyett még működik”-en kívül? Pár még akad:

  • Miután ilyen gyakran kell, ezért a javítás után visszakerült a dobozába. Amennyiben egy év múlva újra eszembe jut, hogy kellene, vajon akkor is működni fog? :)
  • Az első képen a NICAM modul fölött látszik egy nem beszerelt csatlakozó helye, ami ránézésre egy Type-B USB aljzat lesz. Ezen felül a környékén van egy rakás egyéb, be nem szerelt alkatrész. Létezhet(ett) ebből az átalakítóból olyan verzió, ami egy USB-s videó grabber is egyben?
  • Első lépésként a tápokat célszerű ellenőrizni. Mindig. Duplán... :)
  • Örülök, hogy az LD1117 nem zárlatos lett, mert akkor elég sok mindent vitt volna magával = gazdasági totálkár.
  • Annak is örülök, hogy nem a 2.5 V-os példány adta be a kulcsot; olyant bajosan bontottam volna csak úgy.
  • Hogy ez az IC mitől döglött meg? Jó kérdés... Még csak tippem sincs, de találkoztam már ilyennel, hogy látszólag ok nélkül romlott el ilyen...
  • Ha a táp + órajel alapján nem bukik ki a hiba, a harmadik ellenőrizendő részt, a RESET-et vajon hogyan találtam volna meg..? :)
  • A mikrovezérlő programjába se kellett belenézni, pedig bőven lenne ötletem, mit lehetne javítani rajta. De ez a hozzáférhetetlen dokumentációk miatt is zűrös feladat lenne, nem csak a nem kiolvasható firmware miatt. Ej, „senkiháziak kezében van a popszakma”...

„Irodalom”, rövid:

  • Talált leírás a külsőségekről / belsőségekről, innen derült ki, mi van a borda alatt

balagesz

---

2023.08.02.
2023.08.03. Műszer :)
2023.08.04. Elírás jav.
2024.08.25. Kép.jav.

Hozzászólások

tl;dr:

érdekes képek, szakmai szövegnek látszó szöveg -> főoldal

trey @ gépház

sajnos egyik keped sem jelenik meg :( :D

Szerintem találnál jobb helyeket is ingyen, ami tud HTTPS-t, de tudom cúnyagonoszmúúúúlti...

Vagy akkor meg pár haverod nem látná ősi böngészővel a képeket :D (tudom, vagy kattintsak én, vagy buzeráljam a mixed content beállításokat), pedig többet érdemelne a téma, kár ilyennel elrontani a végén.

Hogy látszódjanak a képek az oldalon mindenféle trükközés nélkül?

 

Ezt írja a böngésző az Inspect/Console alatt:

Mixed Content: The page at '<URL>' was loaded over HTTPS, but requested an insecure element '<URL>'. This request was automatically upgraded to HTTPS, For more information see <URL>

Ez alatt meg természetesen ott írja a hibákat, hogy HTTPS-re átírt címről már nem bírja berángatni a képeket. Próbáljunk már törekedni arra, hogy minél többeknél jó legyen, ne csak a gerilláknál.

Nem mondtam, hogy vicces es azt sem, hogy szarul van megcsinalva, nameg azt sem, hogy direkt!

Attol meg, hogy valami nem koveti az aktualis trendeket/elvarasokat meg szvsz nem szar. Esetleg hivhatjuk elavultnak.

Tehat en nem azt allitom, hogy ez az allpot idealis. Nem idealis, mert valoban a tobbsegnek extra macera. Now what?

Ha elhangzik egy otlet, javaslat vagy kritika az tok ok. Lehet velemenyed es meg is oszthatod itt!

De az amit letoltak az elozo topicban ... Forszirozas, szemelyeskedes, tamadasok sorozata ... izzadsag szaga van. Picsogas az egesz, nem normalis szakmai vita.

Ez az amit probal elinditani itt ujbol a kollega es ennek szeretnek egyszeru hupperkent megalljt parancsolni! De ize, ugyanazt eljatszhatjuk itt is megint :)

Erted, nem is vettem reszt abban a vitaban, de mar-mar nekem is sebeket tep fel :D

Hátezfantasztikus 8 bites komputer! :-D

Azaz! :-D (A 8051-ről legalább senki sem állíthatja, hogy nem 8 bites! :) )

Az adatlapos linkért köszönet! (Már ezért megérte megírnom a posztot. :) ) Szerintem hozzám másik internet van bekötve; erre nem találtam rá. :-D Az EVB-s doksiból találtam én is egyet (verziószámra újabb, a dátum alapján régebbi az itt linkeltnél, fő a konzisztencia), de ezek konkrétan sz@rt se érnek. (Én egy Eval Board leírásában minimum az adott board kapcsolási rajzát várnám, a kritikus részek konkrét nyák-rajzával a tervezés segítéséhez, illetve minden olyan infót, ami segíti a funkciók implementálását. Ez meg csak szinte egy sima reklámanyag. Amúgy valamit mégis csak ér: annyi kiderült itt, hogy valószínűleg a posztban látott eszköz az a referencia dizájn, sok hozzáadott tudás nincs benne.)

Amúgy kíváncsi lennék, ezek a fantasztikus dokumentációk kinek készülhetnek? Egy tervezőmérnököt nem egy színes szórólappal lehet meggyőzni hogy használja az adott alkatrészt, hanem normális, minél teljes körűbb dokumentációval. (Vagy megint el vagyok tévedve? :) ) De a linkelt adatlapot olvasva is van azért hiányérzetem, ebben sincs benne minden, de sebaj. (Proprietary parallel programming interface wtf?) Jóval több, mint amit eddig találtam, egy kicsit reménykeltőbb az esetleges reveng, mint enélkül. :)

régi, jellemzően 8 bites gépeket

Bizony, a 8051 is, de az ATmega324 is 8 bites (gép). Na, ezen röhögtem.

Az EVB -> TI stílust kedvelem én is, de Texas nem Kínában van. Mivel a kínaiak (is) mindent koppintanak, a saját termékeik:adatlapjaihoz néha csak könyörgés árán lehet hozzájutni. Vagy az oroszoknál megtalálható az amerikai, kínai és japán termékek leírása és mérése - esetleg részletesebben, mint a gyártónál. ;)

A "referencia dizájn" gyakran szinte az adatlap része- hacsak nincs az adatlapon. Ezek sok esetben csak az alkalmazás jellegét mutatják meg és talán nem egy optimális működésre tervezett szerkezetet. A tervezőmérnököt inkább  a reprodukálhatóság és a sorozatnagyság győzi meg. ;)

Szerkesztve: 2023. 08. 04., p – 11:16

(off: az mitol lehet hogy ha rafrissitek erre a bejegyzesre, akkor MINDIG uj hozzaszolaskent jeloli az osszeset? bug? ez a masodik bejegyzes amivel talalkoztam az elmult egy evben ami ezt csinalja, a masik elmult egy het alatt...)

mert a kep tarhely szervere le van rohadva, a bongeszonek kell felperc (vagy akarmennyi) mire timeoutolnak a kepek, addig a fulon "porog a fank". a read xhr-t meg csak a teljes betoltodes utan kuli el a hupnak. ha megvarod a kepek timeoutjat, utana mar jo lesz az hozzaszolas jelzo.

A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!

A kvarc (egyik) lábán mérhető jel látszik jobb-felül, rezegni rezeg, de az amplitúdó alig nagyobb 1 V-nál! 

Kvarcoknal/oszcillatoroknal szoktak azt csinalni hogy nem vezerlik teljesen (rail-to-rail) hanem kis amplitudoval jaratjak hogy a frekvenciastabilitast noveljek. Illetve effele kulso kvarcos oszcillatoroknal erdemes ramerni mindket labara a kvarcnak: az egyik az invertalo erosito bemenete, a masik a kimenete, igy a jelalak sem feltetlen azonos. 

Mértem én mindkét lábát, csak nem részleteztem a posztban. :) A képen látható jelalak a kvarc azon lábán látszik, amelyik tovább van kötve a '04-nek tippelt kapuba. Ha az a csip nem valami analóg mágia, hanem tényleg egy szimpla digitális kapu, akkor azért kevésnek érzem hozzá azt a jelszintet. (Analóg IC-nek meg mi lehetne ez? Valami komparátor? De a tápján levő hidegítő kondenzátoron kívül nincs mellette semmi körítés, emiatt ezt a tippet elvetettem.)

Engem - így, utólag - inkább az lepett meg, hogy a hivatalosan 3.3V-os IC tápként 1.3V-ot kapott, és az az oszcillátor még így is elindult. :) De nekem ez a kvarc-oszcillátor téma mindig káoszos volt; jobb híján próbálom az adott IC ajánlásait betartani, azt' hali. (De hogy ilyenekkel kéne foglalkozni, hogy az adott kvarc "milyen vágású", meg hogyan kéne méretezni a körítését, hát... Na. Az nekem - sajnos - magas. :-D )

a '04-nek tippelt kapuba. Ha az a csip nem valami analóg mágia, hanem tényleg egy szimpla digitális kapu, akkor azért kevésnek érzem hozzá azt a jelszintet. (Analóg IC-nek meg mi lehetne ez? Valami komparátor? De a tápján levő hidegítő kondenzátoron kívül nincs mellette semmi körítés, emiatt ezt a tippet elvetettem.)

Szörnyű hírem van! A digitális kapu egy olyan analóg erősítő, amely nem lineáris és abszolút nem hifi célokra optimalizált. :-D Az átviteli jelleggörbe közepén használható komparátornak, analóg erősítőnek, stb. Ha számottevő hiszterézise is van, akkor kicsit rosszabb a kvarc meghajtására. (A komparátor is egy analóg erősítő, csak más szempontok szerint optimalizált.)

A digitális eszközök adatlapja a preferált üzemmódban és a megadott paraméterek mellett (tápfeszültség, hőmérséklet, stb.) deklarálja és garantálja az üzemi paramétereket. Általában az egyszerű áramkörök kapcsolási rajza is adott, aminek ismeretében magad is kiszámolhatod, hogy az eltérő tápfeszültség esetén hogyan fog működni. Ezt egy kicsit megnehezítí a paraméterek szórása, de nem lehetetlen feladat.

A kvarcorknak is van adatlapja. ;) Ott elolvashatod az optimális meghajtó teljesítményt is. Sőt, egy mikrokontrollerben általában lehet konfigurálni az ilyen finomságokat.

Ilyenkor szoktam javasolnia Texas Instruments: TTL receptek. Budapest, MK. 1979.  elolvasását, vagy ismételt elolvasását. Utána sokkal könnyebb lesz egy áramkör vagy adatlap értelmezése. ;)

Szörnyű hírem van!

Először nekiálltam megfogalmazni, hogy "nyilván a való világban nincs tisztán digitális alkatrész", csak aztán inkább mégse, neeeem, nem fogsz behúzni a csőbe! :-D Annyiban talán egyetérthetünk, hogy egy 3.3V-os tápfeszültségű kapunál az 1V-os jelszint még bőven a "nem definiált" jelszint. :) (Az SAA7113H meg nekem nem annyira egyszerű, hogy kiszámoljam a "recommended Vcc" tartományon kívüli viselkedését. :) )

A kvarcoknak meg nyilván van adatlapjuk, csak van az az eset, amikor bemész a bó'tba, és egy másik gyártóé mosolyog rád a fiókból. Aztán lehet találgatni, hogy ez neked jó-e vagy sem. (A kedvencem ebből a témából talán az STM32 sorozat egyik adatlapja volt, ott konkrétan az volt a tervezési irányelv, hogy mérd meg! Majd a rajzon egy olyan mérési összeállítás szerepelt, amihez a műszert szerintem nem 5, hanem inkább 7 számjegyű összegért lehetne beszerezni.)

A könyvajánlót köszi, eddig még nem volt a kezemben, igyekszem bepótolni.

Ennyire nem bonyolult. Az SAA7113H adatlapja alpján kb. ilyen az oszcillátor, amit egy általános cmos kapuval helyettesíthetsz.

Igen, a kis boltok a barkácsoló amatőrökkel. ;) El kellett magyaráznom, hogy a "mindenki ezt viszi" soros csatlakozó nem jó, mert nincs adatlapja. Nem tudok alternatív beszerzési forrást keresni és nem adhatom oda a nyáktervezőnek sem, hogy mérje meg. Egy másik helyen elmagyarázták, hogy ők főként amatőröket szolgálnak ki, tehát bizonyos termékcsoportokat ne is keressek.

FREEE!!!4 (kicsit) OFF, de hasznos

Szeretnék egy régi, de valaha elég jó, hibátlan Sony KV-29CS60K CRT tévét felajánlani annak, aki hajlandó Budapesten (11. ker.) érte jönni és utána örömmel használni retró játékozásra. Nincs szívem elektronikai hulladékgyűjtőbe vinni.