"Orbán Viktor: Megépítjük a világ leghosszabb tenger alatti villamosenergia-vezetékét"

HUP cikkturkáló

https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/hirek/orban-viktor-megepitjuk-a-vi…

- ezt most csak en erzem irto nagy parasztvakitasnak az utobbi idoszak hazai energiapolitikajanak tukreben?!.

  • 2131 megtekintés

Őőőő, mi az a bőven?

Egyébként a szélre is igaz, ami a napfényre: vagy van, vagy nincs. Az év nagy részében sajnos inkább utóbbi az igaz. Tavaly a 323 MW teljesítményből átlagosan 43,8 MW volt használatban. Ez 13,5%.

"The vision of Christ that thou dost see
Is my vision’s greatest enemy."

Három másik topikban ki lett tárgyalva már. :)

Perpill 330MW beépített van, itthon ~23%-os hatékonysággal, azaz egy évet nézve az idő 23%-ában termelnek. Tegnap például 200-220MW jött le belőle, ma a naperőművek (épp most értendően) beindultak rendesen, de a szél pihen. Ez a MAVIR oldaláról teljesen szabadon nézgethető. Ha minimálisan guglizol, akkor kiderül, hogy simán 1000-1500MW beépített kapacitás elérhető lenne (új helyszinek, illetve a meglévőek fejlesztése, modernizálása). E mellett már az a mondás, hogy a nap és szél egészen jól kiegészíti egymást, ami persze nem jelenti azt hogy a gázos, vagy alaperőműveket ki kéne dobni.

Értelem szerűen még országon belül is működik, hogy mondjuk Békésben akkor termelhet a szél vagy a nap, amikor Komárom körül épp nem.

Egyébként oké a szél rossz, nade a 4000km-es azeri vezetéken szintén szélből jönne a delej... namost akkor ez hogy lesz?

Leírom a nyilvánvalót is, nehogy véletlenül elsikkadjon: A legfontosabb az energiahatékonyság növelése lenne, akár hőszivattyús megoldásokkal, akár szigeteléssel, okosvilágítással, bármivel.

Források:

http://real.mtak.hu/121456/1/munkacsy_b_et_al-Szelenergia-potencial.pdf

https://qubit.hu/2022/09/16/nyakunkon-az-energiavalsag-miert-nem-lehet-…

http://epa.oszk.hu/00600/00691/00080/pdf/mtud_2010_08_947-959.pdf

Nálunk a szél nagyon kevéssé megbízható, vagy fúj, vagy nem. Összevetve ezt tengerparti, vagy tengerre telepített parkokkal, ahol többnyire egyenletes, folyamatos szél van.

Pont olyan, mint mikor a házi napelem tulajdonos elvárja, hogy amit ő megtermel, mikor hétágra süt a nap, azt kivehesse a rendszerből mikor se nap, se szél stb.

 

Mintha a a termelő leadhatna két vagon paradicsomot, mikor kb. eladhatatlan, mert annyi termett, és elvárná, hogy akkor ő ezért kapjon két vagonnal februárban. Hát az energia is "romlandó"

Ehhez képest az EU-s átlag feletti a hatékonysága a hazai szélerőműparkoknak. Megvannak a telepítéshez ideális helyek, lenne még ebben bőven. Való igaz, hogy a tengeri, tengerparti elhelyezés sokkal jobb nekik, viszont olyanunk kevés van.

Ahogy írtam fentebb, pont a szél lenne az egyik, ami részben ki tudná a napenergiát egyensúlyozni. :)

Ha rosszmaju lennek, akkor azt mondanam, hogy ezek a projektek ugy valosulnak meg, hogy melyikbol mennyit lehet elsibolni.

Ha mondjuk a Holdra epitenenk letrat, es erre lenne unios forras, de a 90%-a el tudna vesziteni menetkozben a kozpenz jelleget, akkor frankon beleallnanak a letragyartasba.

Nagyjabol igy kepzelem el: https://9gag.com/gag/a1PQXeP

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Az az „idő 23%-ában termelnek” nem jelent 23% hatékonyságot. Valójában 22,14% a hatékonyságuk, 8760 óra alatt 330 MW teljesítménnyel 0,64 TWh áramot állítottak elő.

A beépíthető 1000–1500 MW már a mostaninál gyengébb helyekre kerülne, tehát a hatékonyság romlana. De legyünk nagyvonalúak! 1/2–3/4 paksnyi teljesítménnyel hoznák a Paksi Atomerőmű termelésének ötödét-tizedét.

Az energiahatékonyság fontos.

Munkácsyék tanulmányához:

2. táblázatban honnan szedték, hogy Magyarországon, egy 1000+ méteres hegyekkel körülvett medencében jobbak, vagy akár hasonlóak a szélviszonyok, mint Kelet-Németországban? Ahol egyébként szerinte már a cikke írásakor (szerintem 2007-es, de nincs dátum) 20-40%. :D Az EU 2009-es „kicsit” komolyabb tanulmánya az európai szélenergia-potenciálról. Még csak ezerszer linkeltem, de elfér ezeregyesszer is. Minden térképen: zöld jó, piros rossz, lila legrosszabb. 2.2 térkép: átlagos szélsebesség; 3.2 térkép: teljes teljesítményű órák száma évenként; 3.3 térkép: energiasűrűség; 6.1, 6.2, 6.3: energiatermelés költsége €/kWh. Extra jó az 50. oldalon a 6.8 táblázat: a nem versenyképes termelési lehetőség még 2030-ban is 3/5-ös többségben, a „talán versenyképes”-sel együtt 100% lesz. Miközben a germánoknál a versenyképes ~60%, a „talán” ~30%.

Német szárazföldi szélerőművek teljes teljesítményű termelés aránya tavaly (10,4-15,7%). Nálunk miért lenne jobb?

"The vision of Christ that thou dost see
Is my vision’s greatest enemy."

Van több a mostaniakhoz hasonló helyszin, vagy azokon lehetne bővíteni, illetve modernebbre cserélni a konkrét blokkot. Nézd meg a másik tanulmányban, hogy a szélsebességes térképen azért vannak még opciók. Az hogy hegyekkel körülvett egyáltalán nem biztos, hogy befolyásolja a szélenergiát.

Persze, vannak még opciók. De messze nem annyi, amennyit Munkácsyék deliráltak.

A hegyekkel körülvettség nagyon is befolyásolja, mert ilyen helyeken nem igazán van jellemző szélirány, inkább összevisszaság.

"The vision of Christ that thou dost see
Is my vision’s greatest enemy."

Eu-nak olyan "barátok" mellett, mint az usa igazán nincs szüksége ellenségekre. Valamilyen rejtélyes (vagy inkább nyílvánvaló) okból kifolyólag mégis saját ellenségként kezeljük az usa ellenségeit (Kína, Oroszország), és önként megyünk előre helyettük gazdasági golyófogónak. Az áldozat szerepe a mienk, a haszon az övék. 

Valahonnan ismerős a dolog ....   Ja meg is van, a mi jó elvtársaink csinálták, hogy minden állami cégben a profitot privatizálták, a veszteséget államosították a "spontán" privatizáció során.

De mindenki megnyugodhat, az eurókötegeket eurokratáink kizárólag újrahasznosított* táskákban fogadják el.  EUSSR

* újra meg lehet tömni.

Eddig ezeket az üzleteket kötöttük keleti barátinkkal: Kelebia vasútvonal, Paks II, M3, Fudan (talán), Krumplikutató Intézet a halál faszán.

Melyiket mondanád, hogy ez egy kitűnő üzlet volt, büszke vagyok rá?

Valamiért ha keleti nyitásról beszélünk, az mindig azt jelenti, hogy mi odaadjuk a pénzünket (akkumulátorgyár esetén: természeti erőforrásainkat), rendszerint olyan hitelből, amit ők nyújtanak, cserébe nekik piacot szerezünk az EU-ban.

Egyrészt komoly szövegértési problémáid vannak (vagy csak terelni akarsz), másrészt én nem emlékszem keleti vonatkozásban Magyar infrastruktúra elleni terror merényletre.

 

Harmadrészt a felsoroltaknál sokkal több üzletet kötött Magyarország keleti viszonylatban, csak a buborékodból ezek nem látszottak, pedig akkorák voltak, hogy a Holdról is látszanak.

pl. az utóbbi n+1 évben a rendre rekorddöntő (tehát minden korábbit meghaladó) hazai beruházások mind keletről érkeztek. a dollármédiából ezekről nem értesülsz, de attól a valóságnak a része.

Oroszország éppen egy olyan országot támad, ami kulcsszerepet játszik az ország energiaellátásában (és 100 ezer magyar ajkú él ott, de ez most mellékszál) - ezt nevezhetjük kockázatnak, nemdebár?

Egyetlen iparág volt, amit úgy hoztak ide, hogy nem nekünk kellett hitelből fizetni a befektetést: az akkumulátorgyártás.

Ide kellett egyébként, mert Kína is azt mondta, hogy "megépítjük ...":
    https://www.reinhausen.com/impulses/components-and-solutions-for-transf…

Itt pedig egy 600 km-es főként tenger alatti szakaszt látsz +525 kV  és  -525 kV kábelekkel. Van ezeknek is szigetelésük rendesen: https://www.youtube.com/watch?v=s0tpA9hWP6g

Itt látsz kábelszerkezetről méreteket: https://www.mdpi.com/energies/energies-14-06431/article_deploy/html/ima…
Teljes cikk pedig itt (pdf).

Egyébként a súly és a méret közül a szűkebb kiadja a kábeldobon levő vezető hosszát. Ha vége, akkor toldani kell. Ez sem lehet az a "kombifogó elő és összetekerem" játék.
Akár szárazföldön földkábelként is komoly, de tengerfenékre szántnál főleg komoly dolog lehet a toldás. Mechanikailag is és a nagyfesz vízmentes elszigetelése miatt egyaránt.
Szerencsére erre ma már vannak rutinos kábelgyártó és kábelszerelő cégek.

Egyébként légvezetékben is sokkal kellemesebb a 3 fázisú 50 Hz-eshez képest: https://qph.cf2.quoracdn.net/main-qimg-869049470b68ef6428b8e3cf5abdaf5b…
Kevesebb vezető tömeg, kisebb tömegű tartóoszlop, kisebb veszteség a DC vezetéken. A végén az inverterállomás az viszont brutál költséges.

Én se hiszek a szememnek, mikor olvasom. A világ legbaromabb ötletének hangzik. Nem csak a víz miatt, hanem az áthidalt távolság miatt is olyan veszteségek lehetnek a vezetéket, hogy a végén lepkefing sem jön ki rajta.

Azon kívül, ahogy olvasom, az EU építi, Vikorojevics elvtárs maximum a magyar tenger alá tudna ilyet építeni, ha lenne elég pénze hozzá.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Kösz a linket. Sejtettem, hogy feltranszformálják, de akkor is durva, hogy ennyire. Azt végképp nem gondoltam, hogy egyenáram. Veszteség így is lehet rajta jócskán, hiszen ennyi vezetéknek mindenképp tetemes az ellenállása.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Az hagyján, hogy "ennyire". Ha belegondolsz, a kínai 3284 km-es 12 GW-os vonalon
  + 1100 kV
  - 1100 kV
a földhöz (0V) képest.

Az is kapásból egy másik érdekesség, hogy 3 fázisú 50 Hz-et mi például hogyan egyenirányítunk 3 fázist? Csípőből a jól ismert 6 diódás egyenirányítással. Erre ezt kapjuk egyenként:
  https://www.electronics-tutorials.ws/wp-content/uploads/2018/09/power98…
Na az ide nem elég, kimutatható hogy a lüktetésből eredően milyen nagy veszteség származik.
A veszek 100 000 uF-os pufferkondit elv sem játszik itt. Ellenben nagyon frankó elektrotechnikai trükkök (trafó-trükkök) vannak arra, hogyan kapjál az iméntinél sokkal simább egyent.

olyan veszteségek lehetnek a vezetéket, hogy a végén lepkefing sem jön ki rajta

Pedig van egy ennél is durvább terv. A kínai 3284 km-es 6 PAKS-nyi energiát szállító vonal csak a kezdet. Kész, működik.
Kukk ezt meg: https://core.ac.uk/download/pdf/146996897.pdf (6. oldal)

Itt meg egy Európa+ terv van: https://www.researchgate.net/figure/Future-HVDC-integrates-renewable-en…
A dolgok titka a nagyfeszültségben és a trükkösen simított DC-ben van. Ennek nincs a környezetével semmiféle meddőáramot gerjesztő kihatása.

( arpi_esp v | 2022. 12. 17., szo – 14:27 )

Borsodban mar beiratkoztak buvartanfolyamra :)

Óbudai hajógyárat újraindítva tengeri kábelfektető hajót gyárt, egyúttal felvirágoztatva a magyar kábelgyárat, hazánk legyártja mindezt: https://www.youtube.com/watch?v=Z2LUgf-ql7Y
És így tör hazánk a világ élvonalába.

... felébredtem. Megépítjük Megrendeljük!

( kallo | 2022. 12. 17., szo – 14:43 )

Szerkesztve: 2022. 12. 17., szo – 14:44

ha nem is lesz a leghosszabb, de tuti a legdrágább, majd megtérül mint a Belgrádi vasútvonal. 

A tengert is el kell addig hozni am!

Nordlink promó videót ajánlom figyelmedbe. Nem vitték át a hegyeken a tengert, de brutális lehetett a költség.

Német oldalon 54 km síkvidéki talaj ásás (+ folyók alatti átfúrás), majd 516 km tenger alatt és végül a fjord végétől 53 km légvezeték hegyi terepen.
Lásd a promó videót: https://www.youtube.com/watch?v=NxTXKlZgqJU

Szép összeg lehet ez, sőt végén a konverter állomások is méregdrágák. De látszólag ez az egyetlen járható út az energiaéhség megoldására.

De látszólag ez az egyetlen járható út az energiaéhség megoldására.

 

Hagyjuk mar. Amig van hazteto amin nincs napelem, addig nem az a legolcsobb.

Tudom-tudom, nem sut ejszaka a nap, nem sut mindig napkozben.

Kifogas.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Hagyjuk mar. Amig a vezerlt aramot ejszaka adjak (ejfel es hajnali negy), plusz delutan 16-17 kozott, amikor *nincs nap* (ma 16h-kor a nap kb. le is ment), addig tisztan latszik, hogy elhanyagolhato a napelemkapacitas Mo-n.

Nem kell itt az akkuval jonni. 

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Egyébként tényleg az a legérdekesebb benne, hogy az "éjszakai áramot" már "PC" formában "nappali megújulónak" kéne hívni, és akkor kellene vizet melegíteni az ország bojleraiban, amikor van bőven a "naperőművekből" áram, - és szigorúan tiltani a bojlerok "éjszakáztatását".

( khiraly | 2022. 12. 17., szo – 14:49 )

húzhatnánk még az északi sarki napelemparkból is egy kábellel...

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

( kalvi | 2022. 12. 17., szo – 15:44 )

Én bízom bennük. Eddig minden úgy volt ahogy mondták.

( Friczy v | 2022. 12. 17., szo – 16:00 )

Csak engem zavar, hogy folyamatosan Georgiát írnak Grúzia helyett?

A 19. század legvégén megjelent Pallas nagy lexikonában és a 20. század elején megjelent Révai nagy lexikonában még a Georgia név alatt található csak szócikk, a Grúzia bejegyzésnél annyi áll: „Georgia orosz neve”.[11]

 

wikipediarol.

 

Egyebkent gruzia szetetne elerni, hogyha nem az oroszos gruz nevet hanem georgia-t használnánk.

 

 

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Grúziában laknak a grúzok, Georgiában a georgok. Az USA Georgia államában pedig a dzsordzsok. Szerintem ez egy bújtatott törekvés arra Grúzia részéről, hogy az USA egyik tagállamának nézzék a tájékozatlanabbak. Végülis az USA államszövetséghez bármely állam csatlakozhat.

Egy ismerősöm nemrég volt ott, és mesélte, hogy az helybeliek nem szeretik a grúz nevet, mert degradáló rájuk nézve. Sajnos elfelejtettem a részleteket, úgyhogy próbáltam rákeresni:

"Hivatalosan az ország neve a szláv nyelvterületeken kívül mindig is Georgia volt, ám a magyarban eszközölt névváltoztatás viszonylag rövid múltra tekint vissza. A probléma gyökere Dél-Oszétia és Abházia konfliktusában keresendő, amik Grúzia területén fekszenek és Oroszország folyamatosan el akarja csatolni őket. A grúz a gruvcsik szóból ered, ami oroszul teherhordót jelent. A hazafias szellemű grúzok pedig nem akartak az oroszok málhás szamarai lenni, ezért kérték Magyarországtól is, hogy módosítsa az ország nevét Grúziáról Georgia-ra."

( azbest | 2022. 12. 17., szo – 17:21 )

Azerbajdzsán és Katar most jól helyezkedve nagy üzleteket köthet európában. Mindkettőnek rengeteg kiaknázható gáza van. De megvan mindkettőnek a maga problémája. Egyik ország sem a demokrácia fellegvára. 
Az azerbajdzsánoknak területi vitája van az örményekkel. Az örmények szovjet támogatással remélik fenntartani / megtartani a vitatott területeket. Az azerieknek a törökök a legfőbb szövettségesei.
A katariakat a környező usa ellenes országok igyekeznek elvágni a gázexporttól. Mindkettő potenciális háborús zóna, csak egy kis szovjet segítség kell hozzá.

Magyarul a mézet a keretből eltávolító berendezést pergetőnek (pörgetőnek) hívják (mert pörög, de lehetett volna méz centrifuga is :)).

Angolul Honey extractor. (Méz kivonó)

Németül Honigschleudern. (Méz kivonó)

De van egy berendezés amit egy német repülőgép mérnök tervezett ami nyomáskülönbséggel távolítja el a mézet a keretből aminek a neve Honigerntemaschine magyarul ezt kb. méz kombájnnak lehet fordítani elég sok időm elment mire megtaláltam ezt a berendezést.

Örményeket a ruszkik már leginkább csak papíron támogatják (van egy NATO-hoz hasonló védelmi szövetségük aminek ugyan Örményország a tagja, de a szövetség nem avatkozott be a konfliktusba), most az USA is elkezdett mozgolódi a Kaukázusban, illetve Örményország jó viszonyt ápol Iránnal, ezért tartanak attól, hogy egy nyílt örmény - azeri konfliktus mögött egy török - iráni proxy háború lenne. Azeri kollégám Örményországot egy totális diktatúrának írta le, bár nyilván fentartásokkal kell kezelni amit mond. :)

( BlinTux v | 2022. 12. 17., szo – 17:49 )

Szerkesztve: 2022. 12. 17., szo – 17:51

Jaj de jó!

Ez most a legfontosabb! 

De legalább a fityesz rajongók megint kiverhetik orbánkára :D

A bejelentés tényleg csinnadrattás ... főleg ha felkapja a média, akkor ahogy imént írtad.
A mögöttes probléma viszont valós. Kiesett az ukrán import, sőt lehet hogy egy darabig nyugat felől kell nekik energiát adni.
Nyugat? Vergődik a leállított atomerőműveken, franciák is energiahiányt csináltak éppen. Nem véletlenül van a piaci villany az egekben.
Paks2 az oroszokkal szintén megtorpant.

"Kérlek kapcsold ki a számítógéped, kapcsold le a villanyt, mert nincs." - nem tartható irány. Hazánk cégei felé sem lehetséges. Így kell valami megoldás.
A kérdés inkább az, hogy lesz-e román, szerb, bolgár, horvát irányból szövetséges ehhez? Ha igen, akkor megugorható lehet a költsége.

A HVDC egyik jelentős költsége ugyanis pont az inverter állomás a vezeték két végén.
Egyébként a németek is építik az országon belül a HVDC gerincet. Nekik az északi erőmű park + Nordlink és a déli iparosodott terület közé kell.

Azért 4000 MW-ot szélből összelapátolni?
Végülis már témáztuk, a probléma kb. hogy qrva sok energiát akarunk felélni. És tényleg boldogabbak leszünk tőle, vagy csak azért pazaroljuk, mert könnyen elérhető?

Nézz rá ezekre a képkockákra: https://youtu.be/5vRwpfHvSG8?t=342
Valamikor az dédpapáék energiaigénye simán biztosítható lett volna egy-két vízierőművel, néhány szélkerékkel. Éjjel-nappal.
Aztán jött az 1950-es évek és durr.

Tegyél hozzá még pár évet, inkább 60-as évek, legalábbis Magyarországon. A 60-as években terjedt el a (villannyal működő) hűtőszekrény (gyerekkoromban még rendszeresen jött a jeges, azoknak, akiknek még a klasszikus, jéggel töltendő hűtőjük volt, a mosógép, TV. Korábban nagyjából a világítás és a rádió volt a két elektromos eszköz a háztartásban. Apámék lakásában még 2000 tájékán is egy 10 amperes bejövő vezeték volt, két 6 amperes leágazással. Még az volt a szerencse, hogy volt egy konnektor a lakásban, ami közvetlen a 10 amperesre volt kötve, mert a mosógép csak arról tudott menni. Melegvíz, tűzhely, sütő, fűtés mind gázzal ment.

( Hiena v | 2022. 12. 17., szo – 19:25 )

Szerkesztve: 2022. 12. 17., szo – 19:25

A rákok likeolni fogják ezt. Leglábbis a hímek...

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

( uid_4263 v | 2022. 12. 17., szo – 22:04 )

Ez Paks2 előtt, után vagy helyett lesz?

... ha így folytatja az emberiség az eszeveszett rohanását. A pusztulásba ...
Tényleg gondoljunk bele abba, milyen jó világban élünk (élnénk háború és a többi emberi f*ság nélkül).
Ez a bolygó kell hogy legyen utódainknak is milliárd évekre az otthona, erre mi magunk egyre gyorsítva faljuk fel. Miért?

( STP | 2022. 12. 18., v – 10:24 )

"Orbán Viktor: Megépítjük a világ leghosszabb tenger alatti villamosenergia-vezetékét"

„Fogjuk meg és vigyétek!”

( gabrielakos v | 2022. 12. 18., v – 11:58 )

Ismét orbitálisat lehet lopni és még a németeknek is benyalhatunk tövig, tiszta haszon. 

zászló, zászló, szív

A benyalás a baltás hazája felé is megvan... És persze az "alkotmányos költségek" kapcsán lehet majd a túlsó végén lévőkre mutogatni - akikkel az EU nem igazán tud mit csinálni... És hogy a delej mellett della is csorog-e vissza kis hazánk megfelelő zsebeibe, nos... Lehet tippelni...

( szkaresz v | 2022. 12. 18., v – 13:06 )

Minden szar semmi nem jó, a mindet is ellopják, teljesen hülye mindenki. Az EP/EU meg szárnyal csupa tisztességes zsenivel rendkívül ésszerű gazadasági megoldásokkal :)

Karesz

Letölthető háttérképek  |  Portréfotók

( Caro | 2022. 12. 18., v – 13:34 )

Hogy hozzászóljak ontopic is:

Ugyanebből a pénzből mekkora vegyi üzem (H2, NH3, stb.) + üzemanyagcella és tárolókapacitás lenne megépíthető?

Mert lassan ott tartunk, hogy a corded elektromos szerszámot sem érdemes már venni, mert a hosszabbító drágább mint az akku...

Számold hozzá a generátoros bringákat is, amelyeket tekerni kell sok-sok embernek, hogy működtessék a tárolót.
Jó az akkumulátoros szerszámok is. Kis mennyiségben ráadásul csodásak, mint az akkumulátoros hobbi csavarbehajtó.
De ha nincs hozzá az utcáról 230V, akkor hiába. Naphosszat barkácsolva komolyabb gépekkel, kevés lesz az akkumulátor töltéséhez a tetőn a napelem.

Vagy agregátor + tartálykocsiban üzemanyagban gondolkozol? Az még működik. Nem véletlenül nem tudja tömegesen kiszorítani az akkumulátoros tesó a benzinkútnál megtankoló teherautót. Ahogy az sem véletlen, hogy a németeknél az autópálya szélső sávjánál felsővezetékben gondolkoznak. Igen, drága a "hosszabbító", főleg vihartűrő oszlopokkal. De nagyban, napi 10 órás intenzív használattal az akku mégsem alternatíva.

> Naphosszat barkácsolva komolyabb gépekkel, kevés lesz az akkumulátor töltéséhez a tetőn a napelem.

 

Nehogy azt hidd. Nem olyan sok akksi hogy egesz nap tudjal dolgozni. Olyan 10 kicsi, 10 nagy akksi eleg, hogy 8 orat vegignyomj. (furo, csavarozo, flex, szurofuresz).

Az 400Wh + 800Wh, azaz 1.2kWh. Ehhez kulonosebben napelem se kell, hogy fel tud tolteni....

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Üzemanyagcelláknál $900-$1000/kW tűnik az alapnak 100-250kW-os egységeknél. A hatásfok itt elég szar, a jobbak kb 60-65%-ot tudnak, a hulladékhő hasznosításával lehet 90%-fölé menni. Távfűtő erőművekbe telepítésen lehet gondolkodni.

Ha azt nézzük, hogy mondjuk Paks1 tovább üzemel 2GW-tal (optimista hozzáállás, reálisan inkább 1.5GW, lassan már az év nagyobbik részében van 1 blokk leállítva különféle tervezett-tervezetlen karbantartások miatt), és hogy az ország csúcsfogyasztása 7GW körül szokott alakulni, akkor 5GW kapacitást kellene fenntartani üzemanyagcellákból. Itt 2000Mrd Ft-ról beszélünk.

Vízbontó üzemekről nagyjából $300/kW és $1200/kW közötti értékeket emlegetnek (most nem találom a linket), nyilván a jó (~85%) hatásfokhoz kell a legdrágább fajta.

Ez 400Ft-os $ árfolyammal is azt jelenti, hogy legolcsóbb 120MFt 1MW-nyi vízbontó kapacitás, drágább változattal 480Mrd. 1GW kerülne 120Mrdba (ez nagyjából a köztévé éves költségvetése). Valószínűleg érdemes lehet egy vegyes konstrukcióban gondolkodni, ahol az alapkapacitást a drága, de hatékony fajta adja, és a ritkán (nyáron is csak napi pár óráig) használt csúcskapacitást adja az olcsóbb fajta. Hogy pontosan mennyi kell belőle az jó kérdés. Nyilván a termelési többlet csúcsértékét kellene tudni eltenni, ami jelenleg nincs a rendszerben, így nehéz becslést adni rá. Az viszont bizonyos, hogy a többlet az időnek kis részében jelentkezik, ezalatt kellene a teljes téli hidrogén-igényt előállítani. Én tippre mondjuk azt mondanám, hogy a teljes napi idő 1/4 részében kell megtermelni a hidrogént, tehát a vízbontó kapacitásnak a üzemanyagcellákhoz képest 4x kapacitással kell rendelkeznie. Így a legolcsóbb esetben is 2400 Mrd Ft-ról beszélünk.

Nyilván van még költsége a tárolásnak, ahol a fő kérdés, hogy jelenlegi földgáztárolóink mennyi beruházással lennének átalakíthatók hidrogén tárolásra (ha egyáltalán alkalmassá tehetők). Erre nem igazán tudok még nagyságrendi becslést sem.

A rossz oda-vissza konverziós hatásfok miatt szerintem napi tárolásra nem érdemes hidrogént használni, évszakok közötti tárolásra van értelme.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Egyik árral sem értek egyet. Erőműhöz még a 100-250 kW is játékszer.

És természetesen itt is csak baromi drága PEM, meg hasonló cellákkal dolgoznak.

Ha már üzemanyagcella, akkor a holdaszállás technológiát kell elővenni: alkáli cella. Amihez ugyan nem jó a levegő, de erőművi (~GW) méretben már megoldható akár a CO2 mentesítés is, és cserébe mind a cella hatásfoka is nagyobb, mind pedig az ára is jóval kedvezőbb (nem kell platina, etc.). De amúgy azt sem értem, hogy ha már elektrolízis: az oxigén tárolásától miért ódzkodik mindenki?

Ha a hidrogén tárolását úgyis meg kell csinálni, ami még 20 K-en is baromira híg lötty, akkor cseppfolyós oxigén ehhez képest már no-brainer. És máris jó az alkáli cella is. A komplett rendszer zárt lehet, egyszer kell csak tiszta vízzel feltölteni.

Előállítás: szándékosan nem elektrolízist írtam, hanem vegyi üzemet. Hőből is lehet hidrogént csinálni, erre 4. generációs atomreaktoroknál voltak/vannak is tervek. Hatásfok passz, de a hatásfok csak egy faktor. Erőművet sem a legjobb hatásfokra építenek, hanem Ft/kWh költségre.

A tárolásra ugyanez: lehet hogy egy szivattyús erőmű jobb hatásfokú, de szezonális tárolásra alkalmatlan, plusz itthon nem is nagyon lenne hol építeni. Ha viszont "túltoljuk" a napelemet, és sokszor van egy csomó "felesleges" energia olcsón, azt érdemes lehet még rossz hatásfokkal is betárolni.

Még akkor is, ha a visszaalakítás nem is üzemanyagcella, hanem mondjuk egy gázturbina. Kogenerációra tökéletes az is, télen amúgy is inkább hő kell.

Persze pakson ott "rohad" annyi kiégett fűtőelem a KKÁT-ben, hogy azzal bőven be lehetne távfűteni az egész országot. Szóval lehetne itt fogni bőven.

Egyik árral sem értek egyet.

Kíváncsi lennék a számításodra. :)

Erőműhöz még a 100-250 kW is játékszer.

Őszintén megmondom azért ezt a tartományt írtam, mert erre találtam árakat. Ha tudsz nagyobb mérettartományról árakat, szívesen látom.

szándékosan nem elektrolízist írtam, hanem vegyi üzemet. Hőből is lehet hidrogént csinálni, erre 4. generációs atomreaktoroknál voltak/vannak is tervek.

Én igyekeztem a jelenlegi realitásokból kiindulni. Az, hogy "voltak tervek rá", az azt jelenti, hogy jelenleg nincs üzemi termelésben ilyen. Jelen pillanatban azzal is komoly gondjaink vannak, hogy egy létező "off the shelf" atomerőmű típust felépítsünk, nem hogy valami kísérleti technikára építsünk. Miért elektrolízis? Azért mert - ahogy lejjebb már te is ezt írod - a megújulók ingadozó áramtermelésének a megoldásáról beszélünk, nyilván kézenfekvő, hogy az átmeneti túltermeléseket kellene valahova értelmes helyre elrakni.

Hatásfok passz, de a hatásfok csak egy faktor.

A hatásfok egy nagyon fontos faktor, mert minden komponenst ez alapján kell méretezned. Ha az üzemanyagcella csak 65%-os, akkor 1,5x annyi hidrogént kell tárolnod, 1,5x annyit kell évközben előállítanod, majd a primer energiaforrásod kapacitását még feljebb kell skáláznod hidrogéntermelés hatékonyságával. Minden komponensnek szorzódik fel az ára, ahogy haladsz visszafele a láncon az áramfogyasztástól a hidrogén megtermelése felé.

Ha viszont "túltoljuk" a napelemet, és sokszor van egy csomó "felesleges" energia olcsón, azt érdemes lehet még rossz hatásfokkal is betárolni.

Ebben egyetértünk, viszont az egészet én fordított stratégiával csinálnám. A hidrogént én először nem áramtárolásra, hanem vegyipari alapanyagként használnám. Amit most földgázból állítanak elő, műtrágyagyártás és petrolkémia használ fel, azt váltanám ki a többletből termelt hidrogénnel. Visszaalakításra maximum párszáz MW kapacitás lenne, hogy a MAVIR gyors reagálású szabályozási tartalékát le lehessen fedni üzemanyagcellával (persze ez bekorlátozza a technológiát, csak olyan jöhet szóba, aminek nem kell hosszú bemelegedési idő), azért ne kelljen gázerőműveket járatni akkor amikor amúgy a megújulókból lenne elég áram.

Persze pakson ott "rohad" annyi kiégett fűtőelem a KKÁT-ben, hogy azzal bőven be lehetne távfűteni az egész országot.

Szerintem ezt azért nem gondoltad végig :) Nem véletlenül "rohadnak" azok ott, ugyanis annyira sugároznak, hogy elvinni még nem lehet őket. Mikorra már igen, akkor már nem sok hasznos hőt termelnek. Paksról távfűteni pl Budapestet elég merész gondolat. A finnek se merték bevállalni, pedig Helsinki (+Vantaa és Espoo) kb a világ legjobban kiépített távfűtőhálózatával rendelkezik. Ha jól tudom nem a veszteségeken, hanem azon bukott be a projekt, hogy a víz keringtetése ~100km-re túl sok szivattyúállomást igényelt volna, és bármelyik hibája esetén az egész város fűtés nélkül marad.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Most nem reagálva mindenre, csak a fontosabbakra:

- egyrészt nem csak hidrogénben érdemes gondolkodni, ezért írtam az ammóniát is. Szezonális tárolásra alkalmasabb a hidrogénnél, de nem áramra, fűtésre. De persze abban egyetértünk, hogy vegyipari alapanyagnak ez is fontos, pl. műtrágya.

- jelenleg a termelt és elfogyaszott villamos energia árai: HKME betáplálás 5 Ft/kWh körül, elfogyasztott nagyfogyasztó: 600 Ft/kWh felett. Még 1% tárolási hatásfokkal is megéri...

- a legolcsóbb tárolás a fosszilis el nem használt energia, ezért is nem épült eddig ilyen tároló. Csak közben a fosszilis megdrágult nagyon, és nem hazai, ki van téve a világpiacnak.

- ellenben a piac sokmindent megoldana: okos fogyasztók, stb. De azért a lakossági fogyasztó furcsán nézne, ha nem fix áron kapná az áramot, ugyanakkor van ahol már ez megy most is (opcionálisan). USA-ban van olyan rendszer, hogy másnapra megkapod az előre tervezett áramárakat, és úgy tudod kontrollálni pl. a fűtést/hűtést, hogy akkor menjen, amikor olcsóbb lesz. Így jobban ki lehet jönni, mint a fix tarifával.

- Ami a kiégett fűtőelemeket illeti: nem mondtam hogy technológiailag egyszerű, de ezzel foglalkoztak komolyabban is: https://www.dw.com/en/czech-researchers-develop-revolutionary-nuclear-h…

Én nem mondtam, hogy csak hidrogénben érdemes gondolkodni (sőt, én is azon az állásponton vagyok hogy egy módszer önmagában nem oldja meg a problémákat), viszont a "Megépítjük a világ leghosszabb tenger alatti villamosenergia vezetékét" témába inkább a hidrogén elektrolízis/üzemanyagcella ontopic, mint az ammónia fűtésre. :) A számítás nyilván egy elméleti becslés arra az esetre, ha az ország teljes áramhasználatát erre akarnánk alapozni. Amúgy szerintem egyáltalán nem nagyon drága, ami kijött; tekintve, hogy Paks2-re 10000 Mrd Ft-os nagyságrendű becslések forognak, ez nagyjából a fele lett volna. Annyi előnye is van, hogy a hidrogén-kapacitásokat fokozatosan lehetne építeni ahogy éppen a megújulókból a beépített termelőkapacitás emelkedik, nem egybe egy óriási rizikós beruházásban kéne ezermilliárdokat elkölteni.

A HMKE betáplálás 5Ft/KWh az nem egy normális dolog, hanem konkrétan egy rablás. (Nagyon finoman fogalmaztam.) Én azt gondolom, hogy egy országos méretű energiatárolási rendszert és úgy általában energiastratégia gazdasági megtérülési számításait nem arra kéne alapozni, hogy irreálisan alacsony áron vesszük át a fogyasztóktól az áramot. Ilyen áron senki nem fog beruházni napenergiába, így tárolókapacitásba sem kell beruházni. Problem solved. ...ja nem.

"Csak közben a fosszilis megdrágult nagyon, és nem hazai, ki van téve a világpiacnak." - az ezzel a baj, hogy békeidőkben meg túl olcsó. Én még emlékszem a 2010-es években azon röhögött mindenki, hogy a hülyenémeteknél azért drága az áram meg a gáz, mert túl sokat megújulóznak. Most meg azért drága, mert nem elég a megújuló. 2022 előtti árakon minden más módszerrel termelt hidrogént megvert a földgázból termet hidrogén. A földgáz és kőolajtermelő országok gondosan ügyelnek arra, hogy úgy legyen árazva a portékájuk, hogy a megújulók már éppen ne legyenek versenyképesek. Szóval ja, a békeiőkben ki kellene fizetned egy konstans felárat (+rosszabb gazdasági verszenyképességet) azért, hogy a válságos években ne szálljanak el az áraid. Szerinted melyik politikus fog így gondolkodni?

"Ami a kiégett fűtőelemeket illeti: ... de ezzel foglalkoztak komolyabban is" - amit linkeltél az szerintem kicsit másról szól. A Templator projektben olyan fűtőelemeket használnának, amiket az idő előtt leállított német erőművekből vennének meg. Vagyis ezek nem "teljesen" (*) kiégett fűtőrudak. Bár a cikk valóban nem teszi egyértelművé, de a megfogalmazásból nekem az jön le, mintha egy komplett mini-atomerőmű lenne, aktív láncreakcióval, nemcsak az urán bomlástermékeinek a passzív tovább-bomlásával. Csak a nagynyomású gőzturbina és áramtermelő generátor nélkül, hogy olcsó legyen. Ez nekem úgy hangzik, mint a Small Modular Reactor koncepciónak egy leegyszerűsített változata, kifejezetten távfűtésre.

(* most nem akarok belemenni abba, hogy reprocesszálással lehetne a "teljesen" kiégett fűtőrudakból is kinyerni még hasznos hasadóanyagot, ez elég kísérleti dolog még a franciáknál is csak a Superphénix erőműben tudják ezt a technikát használni, amennyire olvasom ez nem egyszerű dolog - nem hiszem, hogy a csehek ebbe akarnának invesztálni)

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

"Én még emlékszem a 2010-es években azon röhögött mindenki, hogy a hülyenémeteknél azért drága az áram meg a gáz, mert túl sokat megújulóznak. Most meg azért drága, mert nem elég a megújuló."

A németek padló gázzal nyomták a megújulókat az energiewende keretében. Fel is tornázták a szélből és napból is a termelési kapacitásukat a fogyasztás ~100%-ra, kb 64GW. Ennek költségét meg a lakosságra terhelték - mert azért a német cégek vesenyképességére is figyeltek - ami a dánokkal párban a legmagasabb lakossági áramárakat eredményezett.

Egyrészt hiába van fogyasztást elméletileg teljesen lefedő nap és szélerőmű kapacitásuk ezzel ~10%-ot (nap) és ~23%-ot (szél) sikerül összehozni 2021-ben, mert nem mindig süt a nap vagy fúj a szél.

Az áram ára meg azért drága mert az EU energia stratégiája a drága áramra épül. Ezt a magas árszintet biztosítja a merit order rendszer árazása, amely a drága gázhoz igazítja a termelés finanszírozását függetlenül attól, hogy épp mennyi "ingyen" szél vagy nap termelés van. A jelenlegi energia krízist az okozza, hogy a drágára belőtt rendszer a gázárak miatt borzasztóan drága lett. A megoldást az únió vezetői nem az áram árának csökkentésében, hanem a túldrágult áramárból keletkező extra profit elvonásában látják.

Abban a tekintetben valóban nincs elég megújuló, hogy a nap és szél már egymást szorítsa ki vagyis jelentős túltermelés legyen. Ez majd a jövő problémája lesz. Akkor nem azért lesz drága az áram, mert nem a teljes fogyasztást fedi le a megújuló, hanem mert akkor meg a túltermelést kell kifizetni valakinek. Amit viszont ki kell fizetni, mert különben nem épül elég megújuló. Az már egy másik történet lesz.

Bármi lesz a jövőben egy valami biztos, hogy az áram ára soha nem lesz olcsó az únióban. Vagy azért lesz drága mert kevés a megújuló (a kiegyensúlyozó kapacitás adja a magas árat) vagy azért sok a megújuló (a túltermelés finanszírozása adja a magas árat).

Ha jól tudom a merit order csak az "azonnali" áramvásárlásra vonatkozik. Elviekbe leszerződhetsz Pakssal (vagyis közvetlen nem, de kereskedőn keresztül igen), hogy neked konstans kell 150 MW a timföldgyáradba, ezt fix áron adják oda.

A kérdés, hogy a kiegyenlítést milyen erőművel lehet megtenni? Ha van olcsóbb kapacitás, mint a gáz, akkor az fog belépni. Ha a gáz nagyon drága, akkor szerintem nincs abban semmi baj, hogy a gázturbinában ammóniát égetünk, ~30% rendszer-hatásfokkal, HA legalább háromszoros különbség van a nappali "felesleg" energia, és a gázalapú energia ára között. Márpedig most ennek sokszorosa van. Ha a HMKE-t nem is nézem, a KÁT-ban is valami 30 akárhány Ft rémlik. A 600+-tól az még mindig messze van.

Persze a 600+ inkább szól az önkormányzatok kivéreztetéséről, mint a valóságról. Ilyen áron már egy dízel aggregátor is megéri. És akkor miért is nem olajat éget a gázerőmű, amire elvilekben szintén képes? Ezek a nagy kérdések.

"Ha jól tudom a merit order csak az "azonnali" áramvásárlásra vonatkozik. Elviekbe leszerződhetsz Pakssal (vagyis közvetlen nem, de kereskedőn keresztül igen), hogy neked konstans kell 150 MW a timföldgyáradba, ezt fix áron adják oda."

Ez viszont nem igazán lesz sokkal olcsóbb mint amit tőzsdén kapna érte. Ha el tudja adni 50 forintért miért adná 20 forintért? Egyébként a kereskedők megadják a magasabb fix árat és tőzsdén veszik olcsóbban. Amikor megy a szekér, akkor lesz pénz bónuszra, ha meg nem sikerül akkor csődbe mennek, mint tavaly a JET vagy JEG vagy valami hasonló nevű kereskedő tette. Az olcsó árat kapó ügyfelek meg ott maradnak olcsó áram nélkül.

"A kérdés, hogy a kiegyenlítést milyen erőművel lehet megtenni? Ha van olcsóbb kapacitás, mint a gáz, akkor az fog belépni."

Az olcsóbb erőművek lomhábbak, így a végén mindig lesz gáz. Azért van néha-héha negatív áramár, mert a szénerőművek nem tudnak mit kezdeni a néhány (negyed)órás leállással. Egyszerűen drágább leállni és újra indulni, mint tovább termelni és még azért is fizetni, hogy valaki elvigye az áramot. Amikor véget ér ez anomália, akkor ismét jönnek a fürge gázosok, akik felviszik a többieknek is az árat.

Ez viszont nem lehet túl gyakori, mert akkor a szenes erőművek csődbe mennek. Ha elér egy kritikus pontot a megújulók aránya, akkor már nem a fosszilisek "szívnak" a túltermeléssel, hanem eléri őket is a sok az eszkimó kevés a fóka állapot. A csődbe menetel megakadályozására meg a felesleges többletet is ki kell fizetni, ha nem akarják becsődöltetni a megújulókat.

Persze, szerintem sem egy mega megoldás kell. Sőt, épp azt mondom, mivel ez kis beruházásokkal is kiépíthető, nyugodtan lehetne a piacra is bízni, ha nem állandó mikromenedzsment lenne az árampiacon (meg mindenhol máshol lassan).

Őszintén szólva nem olvastam nagyon utána a Templator-nak, de igazából ha egyszer beindítottál egy fűtőelemet, az már kb. mindegy hogy 10%-ot ment vagy 90%-ot. Reaktort ilyen célra nem építenék, az biztos. A bomláshő sokkal biztonságosabb ilyen szempontból, az nem tud megszaladni, és az a fűtőelem ami a reaktorban ~1000 °C-on izzik (persze csak legbelül), az itt bőven elég ha 100 °C körül van tartva. Röhögve kibírja. A kérdés a szállítás. Vízi úton biztosan megoldható, azzal is jópár nagyobb várost le lehetne fedni, Budapesttel kezdve. De talán vasúton is.

Sajnos bomláshő szempontjából annál hasznosabb, minél durvábban sugároz.

( klixnetwork | 2022. 12. 18., v – 15:04 )

Meglepő, hogy egy szakmai(bb) oldalon mennyi blődséget és a józan gondolkodást + technikai tudást mellőző, politikával átitatott fröcsögést lehet olvasni. Persze, akinek a HVDC is csak szitokszó, köze nincs az elektromossághoz illetve napelem+szélenergia tengelyen gondolkozik a háza mellett/tetején (itthon szélerőmű LoL - költözz mellé) - nem is csoda :/

Már az iparitól, vagy az otthonitól?

Napelemesek mennyi energiát várnak? Mert szerintem kb szinte mindegy, mert a nullánál több. Persze a megtérülés más téma, nekem nincs, és nem is tervezek itthonra se napelemet, de szélkereket, míg az energia tárolása nem megoldott. De rendszer szinten van helye mindkettőnek. Persze nem annyi, amennyit a sötétzöldek haluznak.

Ha nem tudod a gyakorlatban rentábilisan nagyjából ellátni saját háztartásodat ("más szerint tuti, mert duruzsolnak róla"),
a falu nem tudja rentábilis keretek között nagyjából magát ellátni,
a megye nem tudja rentábilis keretek között nagyjából magát ellátni,

az országnak pedig megoldja az energiagondját. Biztos?

Ezek azok a dolgok, amiből a zöldek tolják a kampányt. Kockás papíron jól néz ki meg a fizikaóra-szintű demón, a gyakorlatban persze sok tényező miatt sajnos kevésbé használható, de arról hallgatunk.
Ellenben prezentáció szintjén lehet hülyíteni vele a népet és gondolkodás nélkül bekajálunk mindent és már-már hülyének nézzük aki nem kajálja be. A remény hal meg utoljára.

Amíg az emberek nem képesek rendszerben gondolkozva utánaszámolni, ellenben dumálnak róla, addig lehet hülyíteni hogy "né má, süt a nap és látod van kapocsfeszültség a napelemtáblán". Na és innen tovább?
Ajánlom ennek az előadónak ezt a részét: https://youtu.be/5vRwpfHvSG8?t=1941
Szépen levezeti, hogy miért nem elég a TRL-1,2,3 szinttel dobálózni, meddig kell nekik tudósoknak elvinniük a folyamatot, bemutatva hogy tényleg életképes.
Gyakorlatilag ameddig nem igazolható a gyakorlatbeli frankó működőképessége, beleértve a megtérülést is, addig csak hülyítés szintjén mennek ezek a dolgok.

Igen, otthon a mókussal hajtott mókuskerék is egy tekercs + mágnes segítségével fel tudja villantani a LED-et. Innetől egy hatalmas állatkernyi mókus és fenébe az atomerőművel. Vagy nem?

Mindig elgondolkozom azon, hogy az elődeink tudtak építkezni. Vályogház, stb. Klíma nélkül megvoltak. Legalábbis a jelek szerint megszülettek szüleink és mi is felcseperedtünk.
Aztán a mi generációnk mindenhova villanyzabáló levegőhűtőt telepít, mert az az olcsóbb megoldás. Olcsóbb <--> bolygókimélő. Utóbbinak egyáltalán nem mondható.
Tudom, ma melegebb van Miskolc magasságában, mint 50 éve Szegeden. Ja nem.

És csak fűtjük a bolygónkat ezzel is, mert ezt így kell csinálni. Hülye aki nem teszi.
Ide kapcsolódik: greenwashing - egy PR-verseny, aholis a környezetszennyező technológiák mentén hencegnek, hogy az övéké bezzeg zöldebb.
Ez is greenwashing, egy műanyag kupak. Mit sugall? Fogyassz és közben gondolj arra, hogy nincs semmi probléma, mert tök zöld az újrahasznosítás miatt... Ja nem.

Azt tudod, hogy mennyire tudták ezeket felfűteni, és hogyan? Ott nem volt az, hogy kisgatyában rohangálnak ideoda. Milyen lehetett a levegőminőség?

A minusz 10-20 fokok akkoriban (de még közeli XX. században is) általánosak voltak, azért az nem volt egyszerű. A klímaváltozástól vonatkoztassunk el, még az 1800-as években is a Mátyás kori kisjégkorszak vége zajlott. Mikor láttuk utoljára úgy rendesen befagyni a Dunát?

Az már csak hab a tortán, hogy 100 éve a bolygó népessége a mostani harmada/negyede volt...

Ugyanaz a pepitában. A hőhullámok száma folyamatosan nő, a hőségriadós napok száma per év kb. 2000 óta mérhetően emelkedik. A másik dolog, hogy mivel jóval ritkábban laktak a népek, pláne a falus vályogházban, ezért éjjel egész jól valóban át lehetett szellőztetni. Amikor még városban éjfélkor is 29 fok van (ez konkrétan egyre többször van nyáron errefelé, és ez nem a belváros), akkor bazinehéz átszellőztetned.

Nem is voltak olyan baromi egeszsegeseg, nem veletlen, hogy regen folyamatosan mindenfele tudobajban szenvedtek. Nem azert voltak azok olyan huvos hazak, mert a valyog csodaszer (nezz ra a hovezeto kepessegete), hanem ilyen okokbol: korbe volt rakva zolddel, fakkal, amik arnyekoltak; nagy tomeg miatti jo hocsillapitas; nagyon kicsi ablakok; napkozben eleve nem voltak otthon, a foldeken dolgoztak, senki nem ert ra husolni; alacsony belmagassag; a kemence korul meleg volt, tavolabb mar nem annyira, de nem baj, volt vastag dunyha.

 

Hőhullamokbol is sokkal tobb van: https://www.met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=31…

Web, Domain, Tárhely

"Azt tudod, hogy mennyire tudták ezeket felfűteni, és hogyan? Ott nem volt az, hogy kisgatyában rohangálnak ideoda."

Ilyen házban nőttem fel. De. Viszont valós probléma volt, hogy reggelre könnyedén áthűlt a ház, a hitvány nyílászárók miatt.

"Milyen lehetett a levegőminőség?"

Ez már érdekesebb kérdés. Engem most megöl a száraz (20-25%) levegő, és kb. ez volt a problémám "mindenhol", visszasírom az otthonit. De az is igaz, hogy otthon meg épp az ellenkezője tudott a probléma lenni, akár egészen a penészesedésig, amit a nyári szellőztetéssel valamennyire kordában lehetett tartani.

Mindig elgondolkozom azon, hogy az elődeink tudtak építkezni. Vályogház, stb. Klíma nélkül megvoltak.

 

Szerintem nagyon nem tudtak epitkezni. A valyoghaz tipikusan dongolt padloval jott. A foldpara nincs is kizarva.

Ahhoz, hogy egy epuletet erdemben tudjal hotechnikailag fuggetleniteni a kornyezettol (fold, levego), az elso lepes, hogy a vizet kizarod. Amig ez nincs meg, addig a viz elviszi a hot.

Egy valyoghazat ha most modern aljzattal akarsz ellatni, akkor a szakszeru hozzaallas, hogy a falaknal korben elhagysz olyan 20 centit, hogy valamerre tudjon a para tavozni, kulonben felvizesednek a falak.

 

A valyoghaz a gyakorlatban ugy nez ki, hogy nyaron 20-26 fok fole nem megy, es telen pedig 10-14 fok fole (fold melege).

 

A nagyanyaink meg ugy csinaltak, hogy dunyhaban aludtak, es nagyapam bemelegitette az egyik agyat, majd atfekudt, es bemelegitette a masik agyat, es utana lehetett bebujni. Es volt hordozhato cserepkalyha.

 

Amugy ha tul hideg az epuleted nyaron (kinn van 36C, bent pedig 20-22C), akkor a kinti levegot ha beengeded, akkor a para kicsapodik belole, es osszegyulik a sarkokban.

Szoval ha elkezdesz hoszigetelni, akkor annak velejaroja kell, hogy legyen a levego paratartalmanak a kordaban tartasa, kulonben peneszesedni fogsz.

 

En inkabb abban latom  modern epitkezes rakfenejet, hogy minden elcegesedett, bank adja a penzt, mindent papirozni kell. Igy kulonvalik a valosag a papiroldaltol. Es csak ceges dolgokat epithetsz be.

Pedig jar mar ott a tudomany, hogy te egymagad egy olyan 40-60m2-es kerot osszehoz, kornyezettudatosan. Azaz, ugy le lehet dozerolni az epuletet, hogy nem marad utana szemet.  Egy mostani epitkezesnel kontenerszamra termelodik a hulladek.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Szerinted jó ötlet a külföldi energiafüggőséget egy újabb import útvonallal (ráadásul kurvadrága) továbbra is fenntartani, miközben lerúgjuk a hazai napelemeseket a hálózatról merthogy "nem bírja a túltermelést". 

Értsd már meg, itt _minden_ a lopásról és a nyomorban tartásról (oda betaszításról) szól. Minden,

zászló, zászló, szív

Ajánlom figyelmedbe, hogy a kék sárgába öltözött vén szipirtyó is ott volt az aláírók között - aki még véletlenül sem vádolható azzal, hogy hazánkkal szimpatizálna.

Nem a külföldi függőség megerősítéséről van szó, hanem diverzifikáció. A külföldtől való függőséget azzal erősítenék, ha le kéne állítani az atomerőmű építését.

( foofighter | 2022. 12. 18., v – 16:46 )

Szerkesztve: 2022. 12. 18., v – 16:46

Biztos készült megvalósíthatósági van-e értelme tanulmány.. ugye.. ...

az most fog készülni:

"A megvalósíthatósági tanulmány költsége 2,5 millió euró, amit a Világbank fedez, ennek 2023 végére kell elkészülnie.

Onnan még három-négy év, mire „elvileg elkészülhet” a beruházás." 

vezeték tervezett építése: 20024 - 2027.

 

1920.06.04

( ggallo | 2022. 12. 18., v – 20:42 )

Én inkább Kínából építenék ide vízalatti vezetéket, Afrika kerüléssel, a Földközi tengeren át, Triesztnél partot érve. Abban több az anyagi lehetőség szerintem, mint ilyen szomszédos azeri forrással...

Esetleg Mianmarból, Laoszból, Afganisztánból, Szomáliából vagy más erősen problémás, esetlen erősen problémással szomszédos országból is vehetnénk áramot a saját költségünkre épített  infrán keresztül...

Hivatalosan a jakartai energetikai helyzetet sem megerősíteni sem megcáfolni nem szeretném. Ha aktuális lesz, Gulyás Gergely Úr a kormányinfón tájékoztatni fogja a világot.

Politikusként az lenne a logikus, hogy Grúziában veszek a szomszédom nevén alapított céggel földet, oda építek napelem farmot, meg ami kell, majd eladom hosszú és kemény tárgyalások után magamnak, kellően nagy jutalékkal az egészet. Persze a magyar állam fizeti a kábel kiépítést és üzemeltetést. Ha rutinosabb vagyok, akkor a magyarországi másik szomszédom cégének adom el, és az adja tovább az államnak vagy Lölö Úrnak. Így legalább két helyről kapok borítékban osztalékot, lehet, hogy nem hivatalosan. Persze ez kitaláció, ki tenne ilyet?!

( influencer | 2022. 12. 19., h – 10:28 )

Jó, jó, de messzebbről nem lehetne húzni a kábelt? Úgy drágább lehetne! :)

Esetleg a magyarországi áramszolgáltatói hálózatot rendbe tenni és a visszatáplálást, napelemeket ésszerűen engedélyezni?

Átgondoltam, a kábel projektből többet lehet kivenni, legyen az.

( junior013 | 2022. 12. 19., h – 14:44 )

Ez kicsit úgy hangzik, mint a hangya, meg az elefánt a hídon:

- Hallod, hogy dübörgünk?

"Probléma esetén nyomják meg a piros gombot és nyugodjanak békében!"