Üzleti kategóriás laptop fejlesztésre

Sziasztok!

ÚJ üzleti laptop vásárlását tervezem a közeljövőben. Igényeim:

- Sokmagos Core i7 vagy i9

- 32GB RAM, bővíthető

- Akku üzemidő nem releváns, 4-6 órával már jó vagyok közepes terhelés mellett

- Sokat cipelném, nem hátrány, ha könnyű, de nem fogok grammokkal szórakozni

- 14-15 inch környéke

- Docking station/port replikátor az irodába/otthonra

- Windows 11 kompatibilis CPU

- Op rendszer nélkül vagy valami free OS-sel

- LAN port a laptopon és a docking station-ön is

A márkával viszont bajban vagyok. A HP/Dell/Lenovo háromszögben gondolkodom, Windows 10, később 11 kompatibilis gépet keresek. Van action pack licenszem, ezért nem szeretném az op rendszer felárát kifizetni. A HP G szériáját szidták, hogy elég gyengére sikerült, az újabbakról semmit nem tudok, a Lenovo Thinkpadek billentyűzetétől lábrázást kapok, a Dell is elég tróger (mikrofon problémák, leváló csúszásgátló gumi). 

Ti mit ajánlanátok? Mac-et már többször kizártam, úgyhogy arról végleg lemondtam. 

Update: https://hup.hu/comment/2812659#comment-2812659

Mégis a Macbooknak áll a zászló. 

Update2: Nyert a Ms Surface Laptop:

https://hup.hu/comment/2814042#comment-2814042

Első tapasztalatok

Gyorsban megírom, mik az első tapasztalatok. 

A kezdeti lelkesedésem némileg letörte, hogy folyamatosan dobálta el a wifit, de ezt az intel support assistant megoldotta gyorsban. 

Sebességre nincs panaszom, bár egyelőre annyit tapasztaltam, hogy 8-10 szoftver egyidejű telepítése mellett lehetett rajta vígan másolgatni. 

A csatlakozók hiányát igyekeztem két USB-C-s hub-bal enyhíteni, kicsit hülyén néz ki (később jön hozzá a port replikátor).

A billentyűzetét szoknom kell még, viszont kinyalhatja a tányért, aki kitalálta, hogy by default a funkció billentyűk az Fn gombbal érhetők el a legtöbb gépnél. 

Nagyjából ennyi, ami negatívum, jöjjenek a prok.

A gép nagyon jól kidolgozott, a hátulján szellőzik. A beszerző srác szerint a Macbook Pro-kal egy ligában játszik, Ő is hanyatt volt esve tőle, pedig használt és próbált már sok mindent (van otthon 3 Macbook Pro-ja többek között). 

A kijelző csodaszép és mivel érintős, ezért a touchpad használata minimálisra csökkent. A töltője marhajó, mágneses elven csattintja fel, mint a Macbooknál. A ventillátor elég sokat dolgozik, de nem zavaró. A touchpad is elég nagy és pontos. 

Majd jövök még konkrét fejlesztéssel kapcsolatos tapasztalatokkal. 

Hozzászólások

Családban Dell G5 van, jó. Szerintem az i9 parasztvakítás, thermal throttling miatt másodpercekig tudod használni amivel többet tud.
G5-tel egy probléma van, nem tud USB-C-ről tölteni (de sztem egyik 200W-os dög se tud, úgyse elég neki a 100W max kakaó).
 

Gábriel Ákos

Családban Dell G5 van, jó. Szerintem az i9 parasztvakítás, thermal throttling miatt másodpercekig tudod használni amivel többet tud.

Nem az i9 a parasztvakítás, hanem a Dell G5, ami ugye az Inspiron széria, a kategória legalja. Ugyanígy ASUS esetén van a TUF és ROG: a ROG sokkal jobb, a TUF az olcsó széria. És a ROG kategórián belül is van három irány: Flow, Zephyrus és a Strix, szóval ott se mindegy, hogy mit veszel.

Az i9 thermal throttling konkrétan macbook pro tapasztalat.

Az MBP se a hűtéséről híres gép... nyilván van thermal throttling. :)

Ez egy ROG Strix belül: https://i1.wp.com/laptopmedia.com/wp-content/uploads/2021/02/internals-…

És egy ROG Strix hátulról: https://www.notebookcheck-hu.com/uploads/tx_nbc2/oasahxv162owufac_setti…

Az első 1 év után alaplap cserés volt gariba, aztán rá 1 év 3 hónapra ugyanúgy megdöglött de csak 2 év volt a gari. A 2. Legelejétől nagyon durván thermal throttlingolt mind cpu mint gpu téren, és kb 2 év után nekiáltak porladni azok a kis bakok amit az anyákat tartották az felsőtálcában. De ezen kivül volt már 3 nap alat kipurcant x370-f strix lapom, meg x570 prime pro-m am default tulfeszelt egy 3900x et, és pcie bifurcation-t is elég gagyin tudta, mikor egy 35k-s gigabyte is megugrotta ezt gondnélkül. Szoftveres támogatást meg kb felejtsd is el, mikor kiadják a cuccot kijőnek hozzá a driverek aztán többé semmi.

Jelenleg 2 céges gépet használok

Eggyik lenovo legion i7 9750hf, 16gb, 256gb nvme, matt fhd ips

Másik dell vostro 15 3500 i5 1135g7, 16gb, 512nvme, matt fhd ips

+ Egy desktopot ami saját: r9 5950x, 128gb 3200mhz, 6900xt, 10g lan, meg szuma 4TB nyi nvme 2db 32" 4k lg ips monitorral.

Az első 1 év után alaplap cserés volt gariba, aztán rá 1 év 3 hónapra ugyanúgy megdöglött de csak 2 év volt a gari.

Emlékem szerint évek óta 36 hónap garancia van ezekre az ASUS cuccokra, mikori eset ez és hogyhogy nem fődarabcsere az alaplap (amitől újraindul a garancia)?

Szoftveres támogatást meg kb felejtsd is el, mikor kiadják a cuccot kijőnek hozzá a driverek aztán többé semmi.

Nekem az a tapasztalatom, hogy a megjelenéstől számítva kb. 3-4 évig van rá driver terméktámogatás, utána nincs... például az előző N752VX laptophoz a gyári után az első BIOS frissítés 2015-ben jött ki, az utolsó pedig 2019 elején, ugyanígy az utolsó driverfrissítés is 2019-es...

Nagyjából 5-6 éve lehetett, mielött bevezették az értékhatárhoz kötött minimum garanciát törvényileg, asus nem szeretett semelyik notira 2 évnél többet adni. Fődarab cserés gari restartrol az első esetnél még nemtudtam, papírt akkor nem adtak róla. Hozzátenném  5 hetet volt gariba közvetlen a márkaszervízhez küldve, jó eséjel azért ennyit mert egy hónap után feldobtam nekik hogy megyek a fogyvédőkhöz.

Driver supportról meg annyit h van egy xonar u7 echelon edition-őm 2015 be kiadták hozzá az elsö drivert, és azóta se, winre már jóideje nemkell felrakni, eleinte még csak bugalom.volt, mostmár 1-2 éve aláírás problémája is van a telepítőnek.

Fogyasztóvédelem mint olyan, megszűnt funkcionálisan működni vagy jó 10 éve már.

Helyettük azóta (impotens) Békéltető Testületek vannak régiókra lebontva, amik annyit érnek mint szarnak a pofon (halottnak a beöntés v. hasonló hasonlatokat mindenki gyárthat kedve szerint). Főleg mivel semmilyen kötelezettsége nincs a trógereknek együttműködni.

Van is szép lista róla, h. minden sáros jogi entitás szarik bele ebbe az elbaszott konstrukcióba:

https://bekeltetes.hu/publikus/egyutt-nem-mukodo-vallalkozasok

--> tetszőleges magyar tróger szolgáltató Zrt vagy kft neve mind szerepel benne.

 

Szóval ha ma 2022-ben fogyasztóvédelemmel fenyegetsz 1 vállalkozást, akkor 1) csak a pofádba röhög 2) lenyilatkoztad h. szimplán 1 jó nagy hülye vagy mert egy nemlétező intézménnyel fenyegeted.

Nagyjából 5-6 éve lehetett, mielött bevezették az értékhatárhoz kötött minimum garanciát törvényileg, asus nem szeretett semelyik notira 2 évnél többet adni.

Hm... én 2016-ban vettem a N752VX-et, és akkor már biztos volt 36 hónap garancia volt és háztól-házig javítás. Azért lett ASUS és nem Dell, mert a Dell épp megszűntette ezt, hogy 36 hónap garanciát adnak és egy munkanapos helyszíni javítást. Szóval vagy korábban vetted vagy sikerült valami szürkeimportos sufnijavítást kifognod...

Driver supportról meg annyit h van egy xonar u7 echelon edition-őm 2015 be kiadták hozzá az elsö drivert, és azóta se, winre már jóideje nemkell felrakni, eleinte még csak bugalom.volt, mostmár 1-2 éve aláírás problémája is van a telepítőnek.

Laptopról volt szó, hogy meddig adnak hozzá support. De ezt is megnéztem most direkt, ez egy 2012 végén bejelentett cucc, amire kb. három év support volt, az első driverfrissítés 2013-as, az utolsó 2015-ös, Windows 10-re az az egy van, mert a Windows 10 2015-ben jelent meg, Windows 7-re volt hat frissítés három év alatt.

Nekem '18-as talán a Dellem (biztosan 16 utáni, legkorábban 17 nyarán lett véve), mégis volt rá helyszíni garancia. Elméletileg NBD, de a gyakorlatban ~5 munkanap alatt jött ki a srác cserélni a kijelzőt. Aztán ránézésre látott még 1-2 hibát, szóval következő héten jött javítani azokat is, amik nekem nem tűntek fel.

Fizetni nem fizettem neki egy fillért se, még csak a számlát se kérték el, hogy tényleg vettem-e a gépet, vagy okosban van.

Nekem '18-as talán a Dellem (biztosan 16 utáni, legkorábban 17 nyarán lett véve), mégis volt rá helyszíni garancia.

Ja, azt nem tettem hozzá, hogy az olcsóbb gépekre (<350 ezer forint) szüntették meg akkoriban, most nem tudom, mi a helyzet és 2018-ban se követtem alapvetően.

Fizetni nem fizettem neki egy fillért se, még csak a számlát se kérték el, hogy tényleg vettem-e a gépet, vagy okosban van.

Nekem a Dell és Asus esetén is ilyen élményem van.

Akkortájt volt, edigitálbol vettem.

Hát, nem tudok rá mit mondani, biztos így volt, csak furcsállom, mert az Asus akkor vezette be a 36 hónap garanciát + a házhoz menő szervizt is, és 350e feletti cuccokra ez akkor már volt, mert így vettem laptopot.

A xonarhoz meg annyit h 18 ba futott ki, komolyan úgy érzed hogy rendben van hogy 15 ös volt az utolsó driver?

Nem a kifutása számít, hogy mikor adták el az utolsót valamelyik kereskedésben, hanem az, hogy mikor adták ki és mennyi ideig gyártották. Onnan indultunk, hogy "Szoftveres támogatást meg kb felejtsd is el, mikor kiadják a cuccot kijőnek hozzá a driverek aztán többé semmi.", ami támogatás laptopok esetén 3-4 év és ebben az esetben is több mint 2 év volt, tehát eléggé nagy ferdítés egy ilyen mondat.

Munkamonitorjaim 2x ASUS ROG SWIFT PG279QM. Talan egyik egy evvel korabbi szeria. Az egyik elettartama 2 ev volt. A masik meg ugyan azokat tunetek produkalja, mint ami tonkrement. De mar vettem mind2 helyett TUFot. Ha ugyan ugy csak 2 evig lesz jo, akkor legalabb fele annyiba se kerul es ugyan azt tudja, csak nem olyan designos a talpa :D

Asus szerintem mindig is a legalja fos minoseg volt, de ennek legalabb normalis a kepfrissitese es mar hozzaszoktam.

Munkamonitorjaim 2x ASUS ROG SWIFT PG279QM. Talan egyik egy evvel korabbi szeria. Az egyik elettartama 2 ev volt. A masik meg ugyan azokat tunetek produkalja, mint ami tonkrement.

Dejszen ez 36 hónap garanciás általában, ráadásul háztól-házig garanciás, hol vetted, hogy nem adták tovább?

Nem garanciaztatok, lehet volt meg rajta. De annyira azert nem draga, hogy megerje vele foglalkozni. Amazonon vettem amugy.  Elvittem elektronikai hulladekok koze, ahova valo. Egyszeruen probalom mostantol elkerulni az ASUSt es biztos nem veszek a "premium" termekeibol semmit, mert az nem premium, hogy szervizelessel foglalkozzak miutan megvettem valamit.

Most kaptam egy Dell akármit (Intel I7 1187H, 32 GB memória, RTX A3000), modellt nem tudok írni, mert látom már ezt feliratot is lespórolták róla.

Pozitív: kijelzőnek szépek a színei, a 17 cólos kijelző mellett a gép mérete kisebb és valamivel könyebb mint az elődje.

Negatív: az új dokkoló egy kalap szar. 2 darab USB C-n kommunikál a géppel. Ha hátulról lennének ezek rádugva legalább nem látnám, de a csatlatkozás a gép bal oldalán van, így hányadék a kinézete. Ha a dokkoló nincs áram alatt a rá csatlakozott eszközöket nem hajtja meg (régi dokkolóval ilyen gond nem volt).

Minden hulla a Mount Everesten valamikor egy nagyon motivált ember volt.

Ha fejlesztés, és Windows, akkor én 32 gigát tennék bele. Átlagosabb felhasználásra, meg Linux alá elég a 16 giga, mert a Linux kernel jobban takarékoskodik az erőforrásokkal. A Windows nem annyira, azon eleve több a bloat, plusz ha nagyobb projekteket is fordít a fejlesztő, a 16 giga határon lehet, főleg, hogy laptopnál az integrált GPU is levesz belőle (0,5-2 giga között). Nagyon függ attól is, hogy ki mit csinál a gépen, milyen alkalmazásokat használ, azért még átlag felhasználásnál, Linux alatt is vannak nagyobb különbségek, mennyire fullos DE fut, a Chrome alapú böngészők több memóriát esznek, mint a Firefox, egy Visual Studio-na, IntelliJ-nek több memória kell, mint egy vim-nek, Emacsnek vagy gedit/Kate kombónak, ha a háttérben még futnak ilyen Electron bloatok, akkor mindenképp rá kell számolni. Számít maga a gép is, mert ha pl. előre tudja az ember, hogy odaforrasztott, nem bővíthető a memória, akkor vegye eleve több RAM-mal, még akkor is, ha overkill, mert később nem tudja kimaxolni, és évek múltán késő bánat lehet, hogy azért avult el a gép, mert ki volt centizva a RAM-kérdés. A másik még, amit nem árt figyelembe venni, hogy a gép, ha bővíthető is, milyen memóriakonfigurációban jön, mert ha pl. van benne egy darab 16 gigás RAM modul, akkor már csak azért is érdemes bele még 16-ot venni, hogy dual channelben menjen, az az integrált GPU-nak is nagyon szokott kelleni (sokszor majdnem duplázza játékokban az fps-t), még ha maga a 32 giga túl sok is, meg nem romlik.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Ha a thinkpad billentyűzettől kapsz lábrázást, akkor a többitől mit? Kb. az a legjobb. A dell az soso, a hp meg egyenesen szar. 

Nekem az a meglátásom, hogy gamer laptop jobb fejlesztési célokra, mint az "üzleti" kategória, ami meeting-optimalizált és dokumentumfejlesztésre jó, vékony, könnyű, a hűtése nem a legjobb.

A gamer laptopban a hűtés korrekt, nincs thermal throttling és ezen felül van még boost, amivel akár 1-3 percig is képes 50-80 százalékkal nagyobb teljesítményre, illetve érdemes a külön GPU-s kiadást venni, mert a GPU hűtése külön szokott lenni ilyenkor és nem a CPU-t melegíti az integrált GPU, amikor dolgoztatod, tovább bírja boost módban. És van hely benne pakolni, bővíthető. Ami szívás, hogy meg kell nézni, mi megy ezekből Linux alatt, mert a Linux kernel sok dolgot nem vagy nem teljesen támogat...

Hát, könnyű laptopból nem fogsz konstans nagy teljesítményt kihozni, nem lesz elégséges a hűtése. Az enyém például 3,6 kiló, gond nélkül cipeltem mindenhova, hátizsákban elfért bőven, de például megbeszélésre Boox Note Air-t viszek, laptopot nem.

Update: a fent említett rossz példa, a G5 15 például csak 2,3 kiló, ami rögtön meglátszik a thermal throttling kapcsán, mert kell a réz a hő vezetésére a réz meg nem könnyű. Persze, lehet kisebb, lehet alumínium, lehet nagyobb légáramlás és zaj, csak ezek mind kompromisszumok a korrekt hűtésnél.

M1 Pro esetén nincsen thermal throttling.

Amíg olyan dolgot csinálsz, ami fekszik hardveresen a SoC-nek, addig gyors. Ami nem fekszik jól, az viszont lassabb lesz, konstans. Ha Rozetta kell hozzá, akkor pláne lassabb lesz. Thermal throttling valóban nincs.

mihez kepest?

Nézz meg egy 6nm gyártású Ryzen H procit, például. A trükk nem az M1 CPU/GPU, mint olyan, hanem az, hogy 5 nm, az Intel pedig még 10/14 nm méretnél jár, ami jelentős különbség, mert négyzetes kb. a teljesítmény / TDP arány. A Ryzen ezért tud azonos vagy sokszor jobb teljesítményt, mint az M1, mert 6 nm az elektronika alapmérete, az Intel most jön a 7 nm mérettel.

gyorsabb mint az elozo MacBookom i7-es procijan :)

Az nem kunszt, ahhoz képest szinte bármi gyorsabb, amilyen thermal throttling és slowdown van benne gyárilag, mindent feláldozva a súly és az akkus üzemen... amiben azonos vagy jobb CPU van, az kivétel nélkül mind jobb volt az MBP-nél teljesítményben. Szóval igen, az új mosóporok is mindig jobbak a gyártó előző mosóporainál.

Nem tűnik olyan rossznak azért a multi-core, főleg hogy ez nem 105w TDP-ből tolja ki, mint a Ryzen, hanem 30w-ból:

https://browser.geekbench.com/v5/cpu/compare/14667229?baseline=14667207

De az ultra is csak single core-ban rosszabb:

https://browser.geekbench.com/v5/cpu/compare/14666010?baseline=14664498

Ez a Ryzen részben 7 és nagyrészt 12 nm gyártású, direkt ezért írtam, hogy például egy 6 nm gyártásúval érdemes összevetni.

Ezek a dolgok nem varázslatok, nincsenek csodák, egyszerűen a gyártástechnológián múlik, hogy mekkora hőtermelés mellett mekkora teljesítményt tud az elektronika. Az Apple az M1 kapcsán ott gurított nagyot, hogy 5 nm a gyártástechnológia, csak ezt sokáig nem árulta el, helyette ment a ködösítés. Tavaly már jöttek a 6 nm gyártású cuccok másoktól is és csőben vannak az 5nm cuccok is, már látszik, hogy valóban nem igazán volt más előnye, leszámítva a néhány célhardver komponenst, de olyan van másban is, csak másfélék.

Mondok más megközelítést: megkockáztatták, hogy mire tömeggyártásba tud kerülni a cucc évekkel később, addigra lesz stabil 5 nm gyártástechnológia. Egy AMD ezt nem tudja megkockáztatni, mert tőkeszegény és csődbe megy, ha nem jön be, míg az Apple esetén meg ott van a világon a legtöbb pénz K+F-re, keresztfinanszírozásból, jelenleg is több likvid tartalékuk van, mint ami az AMD jelenlegi teljes piaci értéke, ennek ellenére az AMD képes ugyanerre egy évvel később... és jön az Intel is a 5 nm gyártással idén, illetve jön a 3 nm, IBM és Intel technológiával két év múlva (jelenleg már risk production kisebb chip-ek esetén).

Innen nézve az Apple annyit tett, hogy rákényszerítette a CPU/GPU gyártókat arra, hogy hamarabb lépjenek gyártástechnológát, mint ahogy tervezték azt, de különösen speciális dolog nincs az M1-ben.

Gondolom akkor lehet majd azt mondani, hogy az Apple-nek előnye van, ha ugyanezt, hogy 2 évvel a többiek előtt kihoz egy kisebb csíkméretű gyártástechnológiát innentől kezdve még néhány éven át tudja produkálni.

Ha esetleg nem, akkor meg azt lehet mondani, hogy igen, volt 2 év előnye, aztán a többiek utolérték.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Gondolom akkor lehet majd azt mondani, hogy az Apple-nek előnye van, ha ugyanezt, hogy 2 évvel a többiek előtt kihoz egy kisebb csíkméretű gyártástechnológiát innentől kezdve még néhány éven át tudja produkálni.

Nincs saját gyártása, Samsung és TSMC gyárt, és a tervezés egy része is náluk van. Samsung is kijött több 5 nm SoC cuccal az utóbbi két évben (pl. Exynos W920), csak azok mobilba mentek, mivel nincs desktop vagy laptop CPU/GPU üzletáguk.

Ha esetleg nem, akkor meg azt lehet mondani, hogy igen, volt 2 év előnye, aztán a többiek utolérték.

Kockáztatott és nyert. Továbbra is van pénze kockáztatni, a többieknek meg nincs, szóval bármi lehet. De egyszerűen az a lepel hullott le, hogy az M1 valami rendkívüli képességű SoC.

Azért azt ne felejtsd el, hogy nem csak a CPU van a SoC-ban, hanem egy GPU is, ami igencsak erősre sikerült, plusz van benne még ezek mellett egy Neural Engine nevű cucc is ML dolgokra, ami másban nem nagyon van.

És valszeg az sem hátrány sebesség szempontjából, hogy ezek közös memóriát tudnak használni, amihez nem kell 100 különböző szintű cache-t használni.

Azért azt ne felejtsd el, hogy nem csak a CPU van a SoC-ban, hanem egy GPU is, 

Miért, GPU manapság miben nincs?

ami igencsak erősre sikerült

Hogyne, ezt használják crypto-ra is már... ja, nem. A korábbi MBP-hez képest valóban erősre sikerült.

plusz van benne még ezek mellett egy Neural Engine nevű cucc is ML dolgokra, ami másban nem nagyon van.

So on, AMD-ben ott van a SenseMI, az Intelnek meg ott van a Deep Learning Boost. Ezek ott vannak már évek óta, csak más a nevük.

Nekem is ez a meglátásom, de nem csak a gamer laptopok irányában, hanem általános tendenciaként figyeltem meg, hogy az „üzleti” és „nem üzleti” gépek között a rés annyira lecsökkent, hogy ma már szinte nem is létezik. Régen muszáj volt az „üzleti” kategóriáért a felárat kipengetni, mert a nem üzletiek annyival gyengébb perifériákkal, szarabb kijelzővel, kevesebb bővítési lehetőséggel jöttek. Ma már viszont minden gyártó a végletekig olcsósított, vékonyított mindent, szinte semmi nem bővíthető (talán már csak a RAM és az M.2 SSD az), mindennek dedikált gombok nélküli sima touchpadje van, szigetes, süllyesztett, lapos, jellemzően Fn-lock-kal szórakozós billentyűzete lett, másik irányból akármilyen kijelzővel lehet kérni, meg, billentyűzet háttérvilágítása is alap. Régen esetleg az üzletin volt TPM, meg hardveres lemeztitkosítási lehetőség, de ezeket a Win11 követelményei miatt megint megkapja ma már sminden nem üzleti gép is, hiszen már a prociba van beépítve.

Pl. nekem ThinkPad-ek meg Latitude-ok után lett egy IdeaPad-om, és azokhoz képest semmivel nem gyengébb, nem ócskább anyagfelhasználású, simán pariban van a mostani üzleti gépekkel. Jó, pl. ujjlenyomatolvasó meg egyéb baromság nincs rajta, de az nálam pont előny is volt, mert nem használnám.

Így ma már azt kell nézni egy notin, hogy jó legyen, nem azt, hogy üzleti, gamer, sima konzumer, bármelyiket meg kell fontolni ha az igényeket egyébként lefedi. Dedikált GPU-val viszont én vigyáznék, egyrészt extra meghibásodási pont, extra hőterhelés, extra aksileszívás, plusz ha Nvidia, az Linux alatt szívás lehet, menni megy, de a kernelfrissítést megkeseríthető, meg ha integrált GPU-val párosul, akkor extra konfigozással kell szórakozni, hogy váltani lehessen a kettő között, ami frusztráló tud lenni a usernek, ha Linuxban nem annyira skilles még, normi szinten van. Nem mondom, hogy baj, ha van benne, de ha nincs rá igény CAD vagy játék, stb. miatt, akkor nem ajánlom, hogy kifejezetten erre menjen rá a kolléga. A másik, hogy én az AMD-t se zárnám ki, azok is piszok gyorsak, sok magosak, elég combos iGP-vel, simán megfontolandó, sokszor még energiatakarékosabbak is. Intelt csak akkor erőltetném, ha pl. annyira Thunderbolt kell, vagy valami céges management engine-es ökörködés, ami AMD-vel nem kompatibilis, stb..

Ezt a régi beidegződést le kell vetkőzni, hogy az ember a márkát nézni, meg hogy üzleti legyen, meg hogy neve legyen. Ma már a ThinkPad, Elitebook, meg a többi buzzword se garancia a minőségre, egy tucat mindegyik, annyira kiegyenlített a piac. Lassan már az is többet számít, hogy egyáltalán lehessen kapni, mert mostanában a normális laptop sokszor csak papíron létezik, nehéz megvenni, megtalálni megfelelő kiépítésben, hogy legyen is valahol ténylegesen készleten. Ezzel nem azt mondom, hogy a vételt nem kell megfontolni, mert ma is van gép, amit simán kerülni kell, TN paneles 768-900p-s csodakijelzők, meg olyan gépek, hogy biliműanyagból van, és lehet hajtogatni, meg 5 perc alatt szétolvad a thermal throttling ellenében is, ezeket a szutykokat nyilván nem szabad megvenni.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Múltkor nézegettük, hogy milyen gépet vegyünk új embereknek. Alapvetően a többségnek nem kell több, mitn egy közepesen erős gép, egy külső monitor csatlakozási lehetőséggel. Nem hurcolják sokat a gépeket, csak hogy home office is megoldható legyen.

Viszont rettentően bosszantóak a lehetőségek. Az alsó üzleti szint ugyanolyan műanyag satnyaság, mint a normál consumer olcsóságok. Mostanában dell vostro 3500 -asokból vettünk párat br 320 és 470 közt, attól függően, hogy i5/i7 4 mag 8 szálas változat-e vagy hogy alapmodell + ram és ssd bővítés vagy nagyobb + ram bővítés. 32GB ram és 500SSD mindkettőnél, i5-1135g7 vagy i7-1165g7. Egyetlen előnyük, hogy olcsók relatíve. Viszont azokra nem lehet kötni két monitort és még a hdmi kimenet is fhd limites.

Lenovo és HP vonalon nézegetve is vagy forrasztott ram, vagy io limit vagy más butaság van ezen a szinten.

Lehet venni ugyanúgy i7-1165g7 -tel 700 felett hasonló kiszerelésú latitude-t, hogy 2 monitor ráköthető legyen / vagy esetleg type-c dokk. 

Vagy i9-es 1400 körül dell precision. Na ott például gamer gépként jóval olcsóbban (br 700) látni hasonló felszereltséget és talán jobb hűtésű, io terén is hasonlóan jó gépeket látni. 

Szóval jól ki vannak találva a mesterséges limitekkel a különböző szintek. És sokan teljesen bele vannak kavarodva, hogy i5 i7 i9 éppen mit jelent. Meg kell nézni konkrét proci parakétereit, mert van amikor nem éri meg a felárat.

annyit sikerült kibogarásznom, hogy tán a chipseten keresztül megy a hdmi és az még talán korábbi generációshoz készült és ezért nem támogatja a magasabb sávszélességű módot. De eléggé felb@sztam én is magamat rajta, hogy ennyi év után végre tud a szutyok intel gpu hdmi2.0-át és még ezt is elcseszik rajta. 

 B460 chipset
https://www.dell.com/support/kbdoc/hu-hu/000126548/resolution-on-extern…

De azt hiszem, hogy találtam más gyártótól is olyan notikat, ahol a leírásban fhd volt a max. Ha legalább lenne displayport / thunderbolt port. De még az sincs. Az nvidiás vostro 3500 is talán csak sima usb3 port, amin van ilyen opció.

Szerkesztve: 2022. 11. 02., sze – 06:57

Dell Vostro 3500: i7, 16gb ram (nem bővíthető) elég pár react projekthez párhuzamosan, még k8s-sel együtt is. Egyetlen hibája, hogy a HDMI csak 1.4, ezért 1920x1080 a max external felbontás.

Érdekes kérdés ez.

Nemrég jött szembe a probléma hogy fejlesztőink fullhd-nál nagyobb  monitoron nyomják a UI fejlesztést, ott jól is néz ki az eredmény.

A bankban viszont fullhd a standard, ott gázul néz ki: nem fér ki.
Ez némi kérdéseket felvet a framework responsive-ságával kapcsolatban is.
Felvet persze kérdéseket a teszteléssel meg a munka igényességével kapcsolatban is.

Én - professzionális szempontból - nem bánnám ha hardveresen lenne a fejlesztő rákényszerítve hogy használható UI-t csináljon.
Persze lehetne azt is mondani hogy "cseréljék le az összes felhasználó monitorát 4k-ra, nehogymá, 2022!" de ez nyilvánvalóan nem így megy.

Gábriel Ákos

nem azt írtam, hogy a világon minden gui 4k-ban kell csak működjön. Hanem azt h. aki laptopot ad el 2022-ben, és a HDMI kimenetet szántszándékkal 1080p-re limitálja (ugye honnan a francból túr elő HDMI 1.4-et, mikor már a 2.0b is kibaszott régi, a legújabb 2.1 se idén kezdett el terjedni). Ami 1080p ugye már 10 éve is totál elterjedt volt, még idehaza is. Ma 2022-ben meg a 1440p a megszokott, de a 4ķ-ra is csak barlangból előjött idióták csodalkoznak csak. Persze lehet hogy az OTÉPÉ-ben vagy a KORMÁNYABLAKBAN 1024x768-ban (szigorúan 60hz CRT-vel) megy a munka, de még azt is megkockáztatom hogy még ott is megugrották már ezt a szintet.

Meg ugyanígy lehetne rajta 10megabit-only NIC is! Hiszen wifi mindenhol is van, minek vezetékesből gigabitet rátenni (igaz zitev?) egy 2022-ben eladott új eszközre?

Eleve hogy jön a dell ahhoz, hogy ram-ból heggeszt bele 16gigát (főleghogy akár 32-t!), heggeszt bele i5-öt (főleghogy akár i7-et!), de a felbontásnál eldöntötték h. 1080p és dögölj meg! Miért enged 8 gigánál többet? Miért enged 4 magnál / Celeronnál jobbat?

Bankban nyomom, de csak backend. A docker kontenernek mindegy a felbontas. De nem is 4k-ban hasznalnam, hanem egy 32 colos wide monitoron 25xxX1080-asban. De azt mar nem birja. De bank gazdag, megdobtak egy macbook pro-val, az meg tudja hajtani a monitort. 

Gondolom ez még egy régebbi genes gép, nem írta a kolléga. A Vosotro 3500-as sorozat elég régóta létezik, jó pár generációt megélt. Régebben nem tettek bele HDMI 2.x-et, ahogy az USB 3 vagy 3+ sem volt elérhető egyes modelleken. Ez van, a régebbi gépek limitációja. Az, hogy i7-es az nem jelent semmit, 12 generációból akármi lehet, terjedhet 2-től 14 magig, 4-től 20 szálig, 5-től 36 mega össz cache-ig, DDR3-4-5, stb..

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Amelyik konkrétan 3500 abból csak 11th gent láttam, az is ilyen. i5-1135G7 és i7-1165G7 procival Xe grafikával. Több gyártónál is van ilyen limites kiadás. Piacszegmentálásnak hívják.
A geforce mx-es változat nem tudom limitált-e - leírásban hdmi1.4-et írnak ahhoz is, arról az tudom, hogy azon lehet type-c és csak sima usb-3 az, kijelzőtámogatás nélkül.

https://dl.dell.com/topicspdf/vostro-15-3500-laptop_owners-manual2_en-u…

A 3500-as egy régi széria, volt belőle 1. genes is. Hiszek nektek, tényleg a doksi szerint a 11. genes is konkrétan még HDMI 1.4-gyel van, 2021-es gyártása ellenére, az tényleg oltári nagy gáz. Olyan azért mostanság nem kéne, az a szintű kakarágás, amin a gyártó se kaszál nagyot, csak azért limitál, hogy limitáció legyen.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Akkor egy közel 500e Ft-os gépre azért ne írják, hogy belépő szintű (business vagy nem), hiába műanyag háza van. De ez nyilván viszonyítás kérdése vagy éerzéseké, azokkal pedig nem vitatkozunk.

Fúrókalapácsból van a barkács-kategória, ami 20 ezer és 100 ezer között van és van ipari, ami meg 75 és 500 ezer között. Ha belépő szintű ipari kicsit olcsóbb csak, mint egy felső kategóriás barkács fúrókalapács, akkor kinek a kurva anyját?

Így látatlanban nehéz betájolni a 380e-t, hogy sok vagy kevés, CPU, RAM és SSD erősen tudja befolyásolni az árat. Gondolom néztél más is, csak az még drágább volt.

Az sajnos tény, hogy a gyártók nem minden szempontból kényeztetik el a felhasználókat műszaki adatokkal, például USB-C porton hány és milyen felbontású monitor hajtható meg kifejezetten nehéz kérdés.

Jogos, hogy legalja. Viszont kifejezetten aktívan kell lebutítani 10-11th gennél, hogy ne tudjon 4k 30Hz-et se (hát még geforce mx-nél), bár a gpu már alapból tudna 4k60Hz-et is hdmi-n. Ezért bosszantó. Más szálon írtam, hogy persze, lehet venni latitude-t is, de az kb dupla annyiba kerülne ugyanolyan felszereltséggel, cserébe lehet hogy van rajta 4k és talán 2 kimenet is megoldható.

Nem értek mélyen a hardverekhez, de szerintem nem a processzor/gpu van lebutítva hanem a csatlakozás nem elég fejlett (Display Port High Bit Rate, HBR). Mindenesetre ez másodlagos, a gyártónak pont az a szándéka, ha jobbra van szükséged, vegyél drágábbat, a világ sajnos egyre inkább így működik.

Az aktívan szón volt a hangsúly: külön dolgozniuk kellett, hogy le legyen korlátozva, mert 10-11 gentől az intel gpu már tudott hdmi 2.0-át. A korábbiaknál nem tudott. Szóval vagy spéci butított video biost kellett betenniük, vagy az alaplapon valamilyen limitáló komponenst, hogy ne engedje a natívat. Displayport nincs kivezetve, az tudná.  Én is írtam odébb, hogy piacszegmentálás lehet az oka.

Szerk: azt a mocsok, még a 12th genes is le van limitálva :D de azon legalább, talán van type-c dp kimenet is https://www.notebook.hu/dell-vostro-16-5620-n1001vnb5620emea01-h-335830

Az, hogy HBR3 helyett HBR2 DP-t rak nyilván rosszul esik fogyasztói szemmel, de ez nem lerontás, hanem nincs kihasználva. Mindezzel nem szeretném védeni a Dellt (és a többi gyártót sem), ezek a korlátok nekem is okoztak már bosszús perceket. Engem sokkal jobban zavar, hogy ezek nem egyértelműen kommunikált korlátok/funkciók.

csak a technikai része miatt: mondom, nem displayport.

HBR2 (High Bit Rate 2) is the standard used by DisplayPort 1.2 = 3840 × 2160 at 60 Hz 10 bpc RGB
HBR3 (High Bit Rate 3) is the standard used by DisplayPort 1.3/1.4 = 8K UHD (7680 × 4320) at 60

A gpu natív hdmi módját korlátozzák.
(tippre a video biosban, mert régebben magam is cseréltem már vbios modult más régi gép biosában azért, hogy a támogasson monitorhoz passzoló felbontást).

Csak gyári opcióként nincs 16-nál több, mi 32GB (2x16) rammal használjuk őket. Az i5ös-ből, ami csak kicsit lassabb, mint az i7es változat, elég jó áron ki lehet hozni bolti opcióval https://www.notebook.hu/dell-vostro-15-3500-v3500-25

(nem próbáltam ki, de állítólag 4k30Hz-et sem tud, pedig hdmi1.4 azt tudná. Lehet itt is írtam már másik kommentben, második monitorhoz usb3-hdmi vcom CU322M donglet használunk fhd-ra.)

Ha dokkolón át, akkor a dokkoló is lehet limitáló. Például mert nem fér át több egyetlen dp 1.2 sávon. A 10 éves t430-on a beülős dokkolóval még meg tudtam oldani, hogy 3 x fhd 60Hz vagy akár 2x fhd 60Hz és 1x 4k 30Hz menjen. Bár hivatalosan lehet csak 2 kijelzőt támogat a gpu, de dp esetén máshogy számít, hdmi esetén meg ha kettőnek ugyanaz az órajele, akkor osztoznak rajta. Ott még külön volt kivezetve két dp 1.1 / hdmi a dokkra + egy az oldalára.

Némelyik dokkon usb3-hdmi szoftveres videokimenet van. Külön is lehet venni hasonlót, valamelyik kommentben írtam is olcsó vcom változatot erre, ha plusz fhd kimenet kellene. Viszont kerülni kell a sokféle gagyi fajtát, ami használhatatlanul laggol 10fps-sel.

Lenovo P52 - épp erről írok, az ~összes paraméternek megfelel.

(ezeken feül van benne 2db nvme slot + 1 normal SATA)

 

De azt nem tudom hogy még lehet-e kapni (és azt sem hogy windozzal együtt vagy üresen) - de ha nem, biztos van 'útódja'

Az meg hogy neked épp melyik billentyűzet tetszik/nem tetszik az elég szubjektív, azt csak te tudod eldönteni ;)

 

Egyébként jól összekeverted a szubjektív elvéárásaidat, a piac aktuális állapotát, és a 'fejlesztő gép' nem jól definiált mívoltát.

Nem lesz könnyű választanod.  Én ezt úgy szoktam, hogy megnézem:

- mennyi pénzem van rá,

- a preferált márkákból éppen mi kapható az általam preferált boltokban.

 

 ha ezek metszetéből a képek/paraméterek/jutyúb videók alapján sem tudok dönteni akkor besétálok a boltba és megtapizom, megnyomkodom, esetleg bootolok egy nekem tetsző Linuxot és 'kipróbálom'.

A dokkoló/port replikátort nem tudod elhagyni? Azzal azért rendesen szűkíted a kört.

Egy Type-C dokkolóval simán kiválthatod, így talán nagyobb lesz a merítés.

Nekem most egy HP Omen 15 van, igaz nem fejlesztésre, de sokat CAD-ezek, ill. virtuális gépen tesztelek rendszereket. Idáig bevált. Igaz kicsit búcsús, de hát ezt kaptam. Olcsóbb volt, mint egy hasonlóan izom mobil workstation.

Hát ha dokkoló kell és nem elég az USB-C akkor Dell Latitude vagy esetleg Precision. De utóbbinak az ára már nem fog tetszeni.

Szerintem csak átalakul, nincs vége. Manapság is van különálló USB-C-s dokkoló, illetve monitorba épített is (USB-C-s, töltésre képes) - azt nem tudom, hogy monitorba építettek közül van-e amit tovább lehet fűzni, és több monitort hajtani meg vele, de gondolom, hogy ha esetleg nincs, akkor majd lesz. 

Esetleg ha mondasz egy árkategóriát amiben gondolkodsz egyszerűbb lenne...

Engem érdekelne, hogy milyen szoftver fejlesztéséhez kell i9-es procis gép? A RAM-ot értem, abból még több még jobb.

5-6 perc az elég sovány, eddig a rekordom ~2 órás build time :)

Nem a soványsága a lényeg, hanem az, hogy vannak 5-6 perces build idők, amiket egy thermal throttle nélkül boost akár a felére le tud vinni. Utána meg van ideje hűlni a gépnek.

de ha ez az issue, akkor i9 helyett a build szerver még megfontolandó lehet

Kényelmetlen magaddal vinni mindenhova a build szervert, ha meg felhős, akkor is kényelmetlen sok esetben a használata, könnyen el tudod veszíteni azt az 1-2 percet, amit nyernél vele és nem mindig van erre sávszélesség sem.

Ú, android fejlesztés. Nekem az volt a leg gépigényesebb eddig. Nem is a fordítás, hanem az, hogy 4-5 féle emulált készüléken próbálni, hogy képarány, dpi és android verzió variációk közt minden okés -e. Azért fejlesztés közben nem lehet mindenkinél egy marék telefon, nem praktikus. 

Más esetben már volt persze, hogy c/c++ projekt build 20 perccel lokálban, de azt icecc szétdobta a többi fejlesztői gép és dev szerver közt. A legacy javás nagy projekteknél meg legfeljebb build sikerességhez csinálok local buildet, amúgy eleve túl nagy infrastruktúrális függőségek vannak és jobb esetben jenkis által felhúzott dev docker környezetre kerül ki a fejlesztői verzió. Nem ellentmondásként írom, hanem pont ellenkezőleg. Simán van sok gépigényes feladat, csak lehet sokan nem azzal találkoznak, ezért nem is gondolják, hogy azért kell még igazi erőgép :) 

Nekem a Win -> Linux átállásra az adta meg a végső lökést pár éve, hogy Android fejlesztés során a build idő pontosan feleannyi volt Linuxon. Normáls maven/gradle Java projektnél is minimum 50% gyorsulás volt. Ugyanazon a gépen. Pedig Windózon ki volt kapcsolva a Defender a projekt könyvtárakra, és Ubuntu volt a konkurencia :)

Nem lényegtelen, mert sokkal gyorsabb az ext4, azonos gépen. Főleg, ha sok kis fájllal való munkáról van szó. Sokszor ezen a WSL sem segít, mert az is virtualizáció. Ha még nem használtál huzamosan natív desktop Linuxot, javaslom próbáld ki egy időre, akkor látod meg, hogy mennyivel gyorsabb, mint a Win. Az is igaz, hogy inkább régebbi, meg HDD-s gépeken jön ki a különbség, de mérhető modern, gyors, sok magos, SSD-s gépeken is.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

ja még 2016-ban játszottam ezzel, java android gradle.

T61, c2d t8300, Ubuntu 16.04 LTS : 4m 03s
desktop i5 760, Win7: 3m 56s
T430, i5-3320m, Win10: 3m 58s
T430, i5-3320m, Ubuntu 16.04 LTS: 2m 32s
T430, i7-3720qm, Win10: 2m 42s
T430, i7-3720qm, Ubuntu 16.04 LTS: 1m 56s

A végén, a több magos gépen csak azért nem jött már ki dupla sebesség linuxra, mert volt egy nem párhuzamosított lépés is a buildben.

Ezen kívül az is nagy különbség, hogy linux alatt a háttértár sebessége a normálisabb lemez cachelés megoldás amitt sokkal jobb. Hdd-n lévő forrást elsőre valamivel lassabban buildelte, de később már az ssd-vel egyező szinten tudta. Mivel nem mindig változik minden fájl, ezért az is nagy előny.

Más projekten webkit forrás buildelésnél is láttuk, hogy win alatt a fájlrendszer kezelés a bottleneck. De ott nem összehasonlítható, mert más a fordító is. Csak az erőforráshasználatnál látszott valamelyik monitoring részen, hogy a fájlrendszerre vár. Ha jól emlékszem játékként ext2 felcsatolásról is próbáltuk, de nem sokat segített rajta.

Win előnye bizonyos szempontból, hogy tömöríti a memóriát, de linux alá is van memóriatömörítési megoldás, csak nem alapértelmezett. De van, ami nem támogatja a memóriatömörítét - liinux alatt virtualbox oom-ekkel örvendeztetett meg pont ezért.

Anno, amikor ezzel szoptam, akkor találtam valami weboldalt, ahol leírták, hogy ez by design ilyen, mert benne van a fájlrendszer műveletekben egy csomó hook és callback lehetőség, ami például lehetővé teszi, hogy egy-egy fájl csak virtuálisan legyen ott meg csomó ilyesmi. És ennek nyilván ez a hátránya, hogy lassabb.

Ha jól emlékszem játékként ext2 felcsatolásról is próbáltuk, de nem sokat segített rajta.

Amúgy az a vicces, hogy WSL2 esetén a natív etx4 bare metal mount gyorsabb, mint a Windows + NTFS build, még úgy is, hogy szoftveres (LUKS) titkosítás van az ext4 alatt.

Használok melora linux desktopot napi szinten mert nálunk ez a policy épp, de amúgy ha nem lenne messzire elkerülném, annó is használtam sokévig, de adott okot böven a winre váltásra onnan hogy már nemvolt hátránya win en dolgozni. Amúgy wsl2 nem virt alapon megy már. WSL2 alatti ext4 meg a nativ közt jó ha mérsz majd 5% különbséget ami meg valljuk be nvme mellet lényegtelen kategoria.

Persze mindenkinek szíve joga linux desktopot barkácsolni, de ennél már többre tartom az időmet hogy ilyenre menjen el.

Amúgy wsl2 nem virt alapon megy már.

Fordítva: a WSL az, ami nem virtualizált, hanem egy container réteg + Windows kernel interfész, nem tudsz kernelt cserélni és natívan látod a Windows fájlrendszert. A WSL2 viszont már virtualizált, az már Linux kernelen fut, amit tudsz fordítani is adott esetben, a saját fájlrendszere egy ext4 virtuális HDD és ezért a Windows fájlrendszer elérése kibaszott lassú.

<< Mac-et már többször kizártam, úgyhogy arról végleg lemondtam. 

Megkérdezhetem, hogy miért?
Eddig kizártam én is, de a 14" MBP meggyőzött és váltottam, maradok. ;-]

# RHE, Rocky, NethServer, MBP14

Attól függ, hogy mit és mivel fejlesztesz. Ez az Asus is könnyű és vékony, ami azt jelenti, hogy a hűtése nem lesz megfelelő, nincs benne elég réz és nem bővíthető könnyen, alaplapra forrasztott cuccok vannak benne.

Egyszerűen az a helyzet, hogy a bővíthető laptop jó hűtéssel 3-3,5 kiló és 2,5-2,8 centi vastag. 2 kilóból és 2 centi vastagságból ezt nem lehet kihozni.

Ja igen én egyre kevésbé hiszek a későbbi bővítésben. Egyszerűen meg kell venni egy "harmonikus" konfigot némi tartalékkal.
A garancia hossza az lényeges.

Gábriel Ákos

Ott a pont. A mostani melohelyemen 2018-ban vegre a belso IT-nal valaki fejes rajott hogy ezt kell csinalni, mivel szinte az osszes fejleszto Mac-et kert. Igy egy frissitesi hullamban mindenki megkapta az akkori csucsot, 15-os macbook pro, 32G ram, 6 magos i7, 1T ssd.

Beszelgettem belso IT-ssal par hete, mondta hogy TCO szempontbol ez volt a leheto legjobb dontes, a gepek 98%-a most is tokeletesen mukodik barmifele hiba nelkul (kb. 600 db-rol beszelunk) es senki nem panaszkodik arra hogy keves lenne barmi most sem.

Nekem Dell a ceges gep (meg tobbnyire a tobbieknek is korulottem), szerintem ez ipari hulladek kategoria, iszonyat hogy mekkora f*s (jo, otthon MacBook van, de igyekszem nem ahhoz viszonyitani hanem objektiven nezni, de ez akkor is sz@r :D)

A CPU teljesitmeny rendben van, az hogy grafika nulla egy fejlesztoi gepnel nem igazan szempont, de hogy ez meg idle-ben is kepes nekiallni uvolteni mint a sakal, hogy idonkent felebred sleepbol csak ugy (hiaba van kikapcsolva a windows update-nel ez), meg a tobbi, az borzalom...

Ezek általában nem a hardveren múlnak, hanem a jó kis windowson. Simogatni kell a mindenféle appokat, meg az energia managementet.
Ha discordot, slacket, teamst meg hasonló okádványokat rendszeresen használsz akkor nincs min csodálkoznod.
Részemről teljesen tudatos vásárlás volt pl. a fanless M1. Nincs ventilátor -> biztosan nem fog zúgni soha, semmiért (és persze elromlani sem fog).

 

Gábriel Ákos

Szazalekosan egyszamjegyu CPU-hasznalatkor ne visitson mar mint a tornado...

Amugy a hardver is sz@r, az egesz gagyi muanyag, a touchpad egy vicc (nem csak a MacBookhoz kepest, hanem nagyjabol barmihez, ennel csak egy sok evvel ezelotti Dell Vostro volt otvarabb)

Nekem M1Pros MBP van, abban van venti, de en meg nem hallottam :D pedig elofordul hogy 'ugy marad' valami, peldaul nehany napig fut veletlenul egy jatek a hatterben, vagy multkor a QEMU, de teljesitmenyen, hutesen, stb eszre sem venni :D

Jónéhány Dell géppel szívtam már. Elég gyakran a szar driverekkel van a gond, és a kifagyások, újraindítások mellett a ventillátor hangja már alig zavaró :-)

Természetesen tudnak a Dell gépek kiválóan is működni, ehhez azonban a minimláisra kell csökkenteni a gyártói driverek számát, és ahol lehet, a Ms által ajánlott drivert érdemes használni. Tiszta megoldást azonban a Linux telepítés jelent :-)

Én ThinkPad-el szívtam, a ventivel nem volt baj, csak Linuxon olyan szinten throttling-olt (bocsi a szóért...), hogy kissé ideges lettem tőle. Szerencsére ez: https://github.com/erpalma/throttled megoldotta. Néhány Dellel is működik, meg hát a TLP-t is érdemes felrakni és beállítani. Azóta Linuxon ugyanúgy pörögnek a gigahertz-ek, az akkuidő még jobb is.

Sokan panaszkodtak a Lenovonál emiatt, azok semmit nem javítottak, csak az Intel-re kenték az egészet. Eleinte nem hittem nekik, de gyakorlatilag az összes másik gyártónál is ugyanez van, szóval rohadjon meg az Intel. Meg a gyártók, amiért nem perlik ki a szart a belőle.

Szerkesztve: 2022. 05. 11., sze – 00:56

Sok ellentétes igényed van: legyen könnyű, nagy üzemidővel (akkor már 9 cellás akku, vagy 2 akku kellene), de teljesítmény is legyen, meg Windows 11 kompatibilitás. Ahogy fent sokan írták, a könnyű gépeknél le van korlátozva a processzor, az U végű Intel-eket csak böngészős, gépelgetős, konferenciázós célra javaslom, fejleszteni lassú lehet, persze feladat és projekt függő. Ha sok mag van, nagy a fogyasztás, kell nehéz és aktív hűtés, melegedni, fogyasztani fog. 4 maggal a 32 GB memóriát nehéz jól kihasználni, több maggal talán, persze nem tudom, mire kell. Adatbázis szerverek a VM-ben, mellette meg kódolsz?

Egyik irány, ha a gamer laptop irányba mész, ott lesz teljesítmény, de nehéz lesz.

A másik irány a nagyon drága, új áron milliós laptop, Dell XPS, Lenovo P széria, ezek lassabb vagy hasonló teljesítményűek (grafikusan biztosan), de jóval többe kerülnek.

Kérlek írjad majd meg, hogy melyiket választottad, miért, és mennyire vált be. Köszi.

Sakk-matt,
KaTT :)

Ne haragudjatok, nincs időm egyesével minden szálra válaszolni. 

A Core i9-hez nem ragaszkodom, legalább 4 fizikai core legyen a CPU-ban. 16GB RAM már elég, de a 32 még jobb. 

Most, ami elsődleges, az a mobilitás. Nem mindig dolgozom aktívan a gépen, van, hogy távoli asztalon végzek munkát. De azért ne fektesse meg, ha Visual Studioval kell fordítani egy nagyobb solution-t. 

Leginkább minőségbeli gondjaim vannak az új laptopokkal. Már olyan perverz gondolatom is támadt, hogy veszek egy Macbook Pro-t és teszek rá Windows-t :D

De most a legvalószínűbb, hogy veszek egy Dell Latitude-öt 16 GB rammal, core i7-tel. Közben az árkategóriát is belőttem: nagyjából 6-700 ezer forintot szánok rá. Amint eljutok odáig, hogy megveszek, beszámolok blogbejegyzésben a tapasztalatokról. 

Arra vigyázz, hogy az új Macbook Pro ARM már, régebbi típusból van még Core i7-i9 is, de ilyet az Apple ha jól látom már nem árul (hűtés (hiánya) miatt viszont nem tudod kihasználni stabilan a Core i9 teljesítmény előnyét a Core i7-hez képest). Egyébként nekem is van Windows-os project még, úgyhogy bootcamp-pel teljesen normálisan használható a gép, nincs vele gond.

Nekem Latitude 7420 van, és írtózatosan tud pörögni a ventillátora, miközben kb. semmit sem csinálok. 

Ha már Dell, akkor nézz körül a Precision körül, azok tényleg arra valók, amire használni akarod. 1 hétig használtam egy projektben egy 17 colos modellt, nagyon gyors volt (mondjuk abban xeon proci volt). Hátizsákban nem volt kellemes vinni, de az tényleg mobil munkaállomás volt. 

Csak mondom, nekem egy SurfaceBook 3 laptopom van. 4 fizikai magos i7, 32G RAM. Windows-zal jött, szóval ezt a feltételt nem teljesíti (11 felmenne rá, ha hagynám). Az a benyomásom, hogy jól van összerakva. Nem műanyag, hanem fém a ház. Nem érzem úgy, hogy bármivel rosszabb lenne a minősége, mint az asszony MacBook Pro laptopjainak. Van neki hűtése, ami olyan halk, hogy pár hétig nem is vettem észre, amikor ment, csak később jöttem rá, hogy aha, ez a hang a hűtés, és aha, itt jön ki a meleg levegő. YouTube videókat megnézve lehet látni, hogy pl. intenzív 3D-s játékkal el lehet érni olyan pontot, ahol a sebességből egy picit visszavesz, de nem az van, hogy leesik a felére, és nem is 1-2 perc alatt ér el erre a pontra. Neked persze a 15"-es méret lenne jobb (az nem csak nagyobb, de a CPU-nál is van aktív (ventilátoros) hűtés, míg nekem a 13"-es verzióban csak a GPU-nál (a CPU-nál csak lukak vannak és csak passzívan hűt)). Van hozzá dokkoló (ami a speciális portjára csatlakozik és pl. 2 külső monitort lehet rádugni) de én egy sima USB-C-s port replikátorral használom, 1 külső monitorral. LAN port nincs a laptopon, csak a port replikátoron.

Szubjektíven én nem szeretem a billentyűzet kiosztását. A 10 évvel öregebb HP laptopomé sokkal jobban kézreáll. Ettől függetlenül simán tudok rajta külső billentyűzet nélkül dolgozni, csak ha pl. home, end, pgup, pgdn gombokat akarok nyomni, mindig odapillantok. Persze egy Mac billentyűzeténél fényévekkel jobb. Bár persze mi nem?

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

A lenovo x szeriat jo messzire keruld el.

Régebben mindig zsírúj gépeket vettem, de aztán rájöttem, hogy felesleges. Most vettem egy Lenovo Thinkpad T540P-t. Könnyű, fejleszhető és vonaton is abszolúte használható. A gép volt valami 300 EUR, a dokkolóállomás hozzá valami 20 EUR. Komplett házvezérlést fejlesztek rajta :D

De egy 2022-es top laptop kb. hatszor annyiba is kerül, jó lehet nem egészen, de majdnem. 2022-es nem top, közép kategóriás laptop is jó kétszer olyan gyors, de az is kb. dupla annyiba kerül. Ár-értékarányban így nem olyan rossz 300 ojróért az a gép, igaz nem is kiemelkedő, feltéve, hogy i7-es M/QM proci van benne. Kijelző számít még sokat, az a nagy gyengéje még a régi TP-knek, hogy fos, lowews, TN panellel szerelték őket jellemzően, és nem is mindegyikhez érhető el rendesebb IPS kijelző. Illetve az akkuidejük nem valami nagy szám, de az sem mindenkinek érdekes.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

De egy 2022-es top laptop kb. hatszor annyiba is kerül, jó lehet nem egészen, de majdnem.

Egyrészt nem kerül hatszor annyiba, másrészt meg ha várni kell a gépre, az is pénz és idő. Ha naponta csak 30 perc az, amennyivel többet vársz, az minimum 5 ezer forint naponta, havonta 100 ezer forint.

Szerintem az van, hogy alkalmazottként leszarom, hogy naponta kb. egy-két órát kell várnom, mert annyi idő 3-4 build, nyilván jelzem a főnöknek, hogy helló, jó lenne valami gyorsabb gép, de sok cégnél meg úgy vannak, hogy mindenkinek jó az, ami a dokumentumfejlesztőknek jó, a különcködésnek csak pluszköltsége van, így a cég égeti a drága erőforrást, 1-2 millió forintot kidobnak per fejlesztő, mert nehogy már nekik jobb gépük legyen, mint a többinek.

Vállalkozóként viszont mérem az időmet és a pénzemet, ha egy-két órát kell várnom és nem T&M ülök ügyfélnél az ő által adott gépnél (lásd első bekezdés), akkor elkezdem számolni, hogy ez mekkora költség nekem és nem olcsóbb-e, ha veszek egy jobb gépet és a régit eladom és megveszi majd egy hyperborg vagy Raynes, 3-6-9 éves használt gépként. Ők is csak azért tudnak venni használt gépet venni, mert valaki megvette újonnan.

Jó, lehet pontosan hatszor annyiba nem kerül, de azért egy 6-szor gyorsabb procijú gép jóval 1000 euró felett lesz, van az 1500+ is, attól függően, hogy milyen proci, mennyi RAM, stb.. Az meg, amit írsz, hogy 30 perc, az valószínű, hogy csak nagyobb projektes fejlesztésnél jönne elő, de nem minden fejlesztőnek van szüksége bika gépre. A legtöbben csak kisebb kódokat, meg webre fejlesztenek, és ahhoz nem kell annyira izom vas. Óriási projektek forgatásához, amikor ilyen millió kódsorokról van szó, meg 3D-s renderelésre, az más tészta, de aki olyannal foglalkozik, az sokat is keres vele, és eleve nem használt Thinkpad-ben gondolkodik, hanem megveszi a legjobbat, és nem érdekli mennyi.

Félre ne értsetek, én se vagyok a Thinkpad-ek híve, régen jónak számítottak, de mára már csak az emlékek miatt túl vannak értékelve, és eljárt felettük az idő, az új TP-szériák meg tök átlagos gépek lettek, de ennek ellenére, ha jó áron jut hozzá az ember, akkor még ár/érték/teljesítmény arányában megfelelőek lehetnek.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Hatszor azért nem gyorsabb, szerintem. Valami 30-40% közötti különbséget mértünk egy mostani géphez képest, legalábbis a mi build rendszerünkben. 
Egyébként meg a cég IncrediBuildet használ, így maximum a vonaton érdekes a CPU ereje.
De fejlesztésnél az idő nagy része a pötyögésre megy el és nem a build-re.

Szerkesztve: 2022. 05. 27., p – 14:35

Lenovo carbon
Konyu es van 32GB valtozat (9th gen).

dock type-c thunderbolt

lan port doc nelkul:
https://www.lenovo.com/us/en/p/accessories-and-software/cables-and-adap…

Mar fel eve varom hogy megjojjon, a munkatarsamnak mar megerkezett. (ceges, kb 6 fajta laptop kozul lehett valasztani)
A lenovo honlap 3+ honap szallitast ir a 32GB valtozatra.

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

Ennek is az a baja, hogy feláldozták a súly és akkuidő miatt a teljesítményt, szóval van thermal throttling és sajnos hamar jön... ha kell tartós teljesítmény a fejlesztéshez, akkor nem jó választás.

Business laptop, megbeszélésről-megbeszélésre lehet vinni, ki lehet vele menni ügyfélhez, kicsi, könnyű...

Undervoltage -al lehet jatszani ha valaki akar.
Ha i7 -et veszel akkor majdnem minden laptopnal lesz thermal throttling,
ha 10+ percen kereszutl akkarod maxon jaratni akkor i7 majdhogynem csak penz kidobas,
de ha neha kell par percet forgatni meg jo.

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

Undervoltage -al lehet jatszani ha valaki akar.

Azzal meg stabilitási problémáid lehetnek és sokat nem nyersz vele.

Ha i7 -et veszel akkor majdnem minden laptopnal lesz thermal throttling, ha 10+ percen kereszutl akarod maxon jaratni akkor i7 majdhogynem csak penz kidobas, de ha neha kell par percet forgatni meg jo.

Írtam korábban, hogy például gamer laptop esetén van rendes hűtés és ott 10+ percig is bírja thermal throttling nélkül, mert azok hűtésre vannak optimalizálva. Cserébe nehezek, mert a sok réz nehéz: a 14" méret ~1.7-2.0 kg, a 15" méret ~2.0-2.5 kg, a 17" meg 2.5-3.5 kg és tipikusan kisebb akku van bennük.

Van még a mobile workstation, amiben jó a hűtés és nincs thermal throttling, de az sokkal ritkább, kisebb a választék és annyi a különbség a gamer laptophoz képest, hogy nem olyan csiricsáré és nincs benne default erős dedikált GPU, viszont drágább is, szóval nem éri meg.

"Van még a mobile workstation, amiben jó a hűtés és nincs thermal throttling, "

toltam hosszu forgatast ilyenen, van thermal throttling , nehez es nagy is.
high-end gamert nem probaltam, azok mintha nehezebbek lenen attol is amit irtal.

https://www.quora.com/Does-your-Alienware-area-51m-laptop-have-fps-drop…

"

You can use something like Throttlestop to tune the voltages, but I have experience with the 51m and the cooling solution sucks.

You bought a laptop, live with it."

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

Oké, akkor fasza a Lenovo Carbon, minden más tele van hűtési hibával.

Lenovo Carbon: https://laptopmedia.com/wp-content/uploads/2022/01/internals-2.jpg

ASUS ROG Strix: https://i1.wp.com/laptopmedia.com/wp-content/uploads/2021/02/internals-…

Szerintem Lenvo sem fasza.
En szemely szerint nem lattam olyat ami fasza, nem is hallottam olyanrol amire nincs panasz thermal ugyban.

Csak van ugy hogy 25W CPU megy le 15W, vagy hogy 15W-os 10W -ra.
 

AMD Ryzen™ 9 5900HX Mobile Processor : default TDP 45W , AMD Configurable TDP (cTDP) 35-54W (ez a gyarto altalai max beallitas) , passmark: 23,134

i7-1185G7 28W passmark: 10,910
Core i7-1270P 28W passmark: 19,867

Ha gamer laptopot akarod elonybe akkor elkepzelheto throtlingal egyutt is tobb jon ki belole, mint a regi carbobol nelkule.

Az uj/regi carbonak 28W -ot kell huteni, mig az AMD cumonak 45W -t, ertelem szeruen komolyabb a hutes rajta.

A 6 eves workstation notbookom kb anytit tud mint a 3 eves "normal" ill. 9th gen carbon. Csak a merete megy oszebb.
10h gen nel talan none a teljestmeny, majd 3 ev mulva meglatjuk mi lesz, valoszinuleg mertet nem csokentem tovabb.

Laptop nekem nem elsodleges gep, uhogy mobilitas/fogyasztas fontosabb.

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

Amit linkeltem, a ROG Strix, az a képen látható dupla ventilátorral és négy hűtőbordával és több hővezetővel simán thermal throttling nélkül elviszi akár egy órán át is a folyamatos boost CPU max teljesítményt (próbáltam), mert a GPU az 140 wattos és azt is tudja hűteni folyamatosan, ha szükséges, de tipikusan a bármilyen fejlesztés az nem GPU igényes műfaj, szóval csak a CPU-t könnyedén hűti, nem is nagyon ment 3000 RPM fölé eddig a ventilátor, ami amúgy böngészésnél és light taszkok esetén 0 RPM, hiába, a 6 nm az 6 nm...

Játék közben nagyjából 10 perc után kezd a thermal throttling jönni, ha egyszerre megy a CPU és a GPU is maximum teljesítményen és overclock mind a kettő, de akkor már folyamatosan 200 watt körül fűt a CPU és a GPU, a laptop 210-220 wattot fogyaszt közben (mértem), alapból 240 wattos adaptert adnak hozzá amúgy, kell is ilyenkor. Szóval játékra úgy érdemes belőni a minőséget, hogy ne konstans 200 wattot kelljen hűteni, mert azt valóban nem bírja, ha 160 watt körül van az átlagos terhelés, akkor nincs thermal throttling sem (mértem).

De felőlem mindenki azt vesz, ami akar.

throtlingoltak ember.
Es nem kicsit meleg volt az egesz laptop mindenutt erintesre.
Szerintem tok jo hogy egy laptop (lenovok) tul elik 24x7 100% CPU-n ugy ahogy vannak.

console "tele" volt thermal throtling uzenetekkel.
 

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

Hülye kérdés: windows alatt, hwinfo és tsai, cpu monitoring: van külön sor throttling-hoz. Sosem láttam hogy NO helyett YES lenne, pedig az órajel nem olyan magas (leesik a kezdeti pár másodperces boost után) pedig még 100%-on jár a terhelés folyamatosan.

Kellene itt látnom h. throttling-ol? CPUHOT v. CPUCRITICAL -t mikor kellene látni (core i5 7-8-9.gen laptop)?

Intel Extreme Tuning Utility vagy akár hwinfo proginak is van ilyen része, grafikonja, igen.

De ha a biosban a nem max performace-ra van véve, hanem valami balanced/optimized valamire, akkor lehet eleve nem engedi fel a proci órajelet és föl-le váltogat folyamatosan. Plusz oprendszer oldalon is lehet olyan beálíltás, ami miatt visszavesz a teljesítményéből throtling helyett.

https://prohardver.hu/tema/ibm_lenovo_thinkpad_topik/hsz_113230-113232…

Az vicces volt hogy az egyik serverhez kihivtak tobbszor a supportot mert 2x szer lasssabb volt mint a tobbi.
Aztan megneztem en is mi van, a workload eleg "viccess" es powersave(vagy valami hasonlo) volt a biosban, a ketto kombinacioja elerte,
hogy kb fele olyan gyors volt mint a tobbi.

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

Persze, hogy nem hal meg, 95-100 foknál amúgy is leszabályoz (órajelcsökkentéses throttling, vagy akár kikapcsolás), meg a szilikon, forrasztás bírja 100 fok fölött is. Persze teljesítményre nem jó, mert nem tudod belőle kivenni azt a maximális teljesítményt, órajelet, amire tervezték, meg ha évekig forrók, akkor az csökkentheti az élettartamot, illetve a hűtésben a rézcsöveket tönkreteheti.

A throttlingnak is két fajtája van, az egyik a thermal, mikor a forróság miatt szabályoz le, a másik a power throttling, mikor azért szabályoz le, mert nem akar egy x watt energiakeretet átlépni, és hőfokilag, órajelileg hiába bírná még a szilikon, hűtés, de elfogy a dedikált energiakeret. Plusz más részről vedd azt is figyelembe, hogy a laptop nem arra való, hogy 24/7-ben hajtsál róla CPU intenzív feladatokat, arra szerver vagy combosabb asztali gép/workstation való. Bírják persze az intenzív hajtást a laptopok is, de egyrészt nem lesz energiahatékony, másrészt nem arra használod, amire való.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Ha CPU teljesitmeny kell akkor valoban a nem laptop a jo ;-).
passmark >4000 az csak ami szerintem eleg munkra  beneztem 8k -t.
Desktopom joval erosebb, szeretem ha gyors a forditas.

 

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

A minimum RAM attól függ, hogy ki mire használja a gépet. Windowsos laptopnál én is hajlanék a 32 gigára, de nem azért, mert a 16 nem lenne elég nekem, hanem mert ha oda van forrasztva, és még később bloatosodnak a szoftverek, nehogy amiatt avuljon el a gép, hogy nem lehet már bővíteni, és a Windows eleve nem bánik hatékonyan az erőforrásokkal. Amúgy csak Linuxon használok, minimalista WM-es, terminálos CLI/TUI, szigorúan keyboardos workflow-val, így még a 8 gigával is ellennék, de nem centizem ki, mert szintén, ha oda van forrasztva, akkor később kevés lehet. Plusz laptopnál azt mindig figyelembe kell venni, hogy az integrált GPU is levesz, ami 32 gigánál nem baj, de 8-16 gigánál neccesebb lehet. Főleg 4-8-nál lehet nagy limit, mert ne felejtsük, hogy sok integrált GPU először csak látszólag fél gigát vesz le VRAM-nak, de ahogy elindít az ember egy GPU intenzív feladatot, ott felkapcsolnak 1-2 giga VRAM-os fogyasztásra.

Az is igaz, hogy én fejlesztésügyileg maximum bélgázt fejlesztek (macbookos, kötött sapkás, Starbucksban virrasztó web soydev hipszterek ezt ma backend-nek nevezik azt hiszem). Csak otthoni, hobbista felhasználó vagyok, és igaz, hogy programozgatok, de csak nagyon lájtos kódokat, 100 sor környéke max., POSIX shell, Perl, C, matekozáshoz calc, Python, R főleg, azok egy kenyérpirítón is lefordulnak, lefutnak. Néha előfordul AUR-os csomag forgatása, meg kernelforgatás, de az sem akkora szám, meg nem olyan gyakori, hogy sok RAM meg erős CPU kelljen.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Hirtelen tönkrement a laptopom egy elég béna balesetben, így gyorsan kellett másik. Gamer laptop lett végül (ASUS TUF F15 FX507), amit szerintem meg fogok bánni, egyrészt mert Nvidia dedikált kártya van benne (3050Ti), ami Linux alatt nem épp ideális (bár mux-szal kapcsolható, szerintem Linux alatt letiltom, és csak Windows alatt használom, a prociba viszont AMD GPU van integrálva, elég badass RDNA2 GPU). Eddig kerültem az NV GPU-kat, de most bevállaltam. A másik hátrány, mint ahogy az összes gamer gépnél, amit itt kint a UK-ben árulnak, hogy egyiknek a billentyűzete se angol/ISO, hanem ANSI amerikai (egysoros Enter, bal Shift hosszú). Ezzel pedig az a baj, hogy az í-nek megfelelő billentyű nem létezik rajta, az ű-nek megfelelő billentyű meg odébb van, ezért nem felel meg a magyar/ISO gépírásszabványnak, de ezt majd áthidalom valami beviteli trükkel. Kijelzője is hiába 144 Hz-es FullHD IPS, de csak 60%-os sRGB lefedettség, meg a válaszideje nem a legjobb állítólag, de ezekben az előző laptop kijelzője sem volt jobb. 900 fontért nem volt így se rossz ár, Ryzen 6800H, 16 GB DDR5 RAM, annyira jó ár, hogy kicsit gyanúsan alacsony is. Eleinte úgy voltam vele, hogy gamer gépet nem veszek, mert baromság, de a nem gamer gépek között nagyon gyér volt a választék, 6800U egyáltalán nem volt, 4700-5700U-sak is alig vannak, és általában vagy meg vannak nyomorítva 8 giga odaforrasztott RAM-mal, vagy TN panellel, vagy valami más hülyeséggel.

Ami a béna balesetet illeti, leírom, hátha másnak is tanulságos, hogy milyen apró hülyeségen elúszhat egy komplett laptop. Feltettem a gépet a polcos szekrényre, ez ilyen nyitott szekrény, nincs oldala sem, hanem négy sarkánál rudak tartják össze. Máskor is tettem már erre a polcos szekrényre, de most tragédia lett belőle, becsúszott a két oldalsó rúd közé, mivel voltak alatt még cuccok, kicsit lejtett az oszlopok felé. Le nem esett a polcról (pedig az jobb lett volna, mert nem volt magasan), de a két oldalsó rúd közé becsúszva (nem is értem hogy, mikor nem fér be közé), szétvetemedett a rudak nyomása között, mármint csak a teteje, zsanér letört, felső házba beletörtek a csavarok, ezt csak akkor vettem észre, mikor hazaértem. Jó, kicsit az én hibám, mert ha rend lett volna a polcon, nem csúszik be, de máskor nem volt belőle gond, nem értem most hogy tudott becsúszni egy akkora helyre, ahová nem férhetne be. Sajnos kóros helyhiánnyal küzdök, általában asztalon hagyom, de most nem volt ott se hely, és el kellett rakni valahová.

Az még hagyján, mert a gép (Ideapad 5 Flex) még működött, csak a teteje volt törött, rendeltem hozzá másik felső házat, zsanérokat, ki is cseréltem a törött elemeket, de összerakva a gép nem indul. Be sem kapcsol. Ha az aksit rádugom, akkor a ledek fehéren (normál színben) villognak, kijelzőn nincs kép. A neten azt írták, hogy sleep mode, próbáltam minden trükköt, bekapcsgomb hosszan nyomva tartása (erre ki is kapcsol), aksi eltávolít, CMOS elem eltávolít, töltőn hagyás, stb., semmi nem segít, gondolom alaplaphibát próbálnak a ledek levillogni. Többször is szétszedtem, összeraktam, szalagkábelekkel is óvatos voltam, nem téptem meg semmit, minden a helyén. Sehogy se jó. Bukta, teljes totálkár. Pedig teljesen jó gép volt amúgy, épp csak 2 éves volt. A hajam tépem, hogy ilyen hülyeségen ekkorát bukni.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Szerintem kizárólag játékok esetén van értelme, mert csökken a lag azzal, hogy a dedikált GPU kimenete nem megy át az integrált GPU-n, illetve lehet ezzel valamennyi plusz fps-t kihozni. És kell hozzá mindig egy reboot, hogy váltsál. A legtöbb laptop esetén a workaround egyébként az, hogy külső monitoron játszol, mert a külső monitor legtöbbször közvetlenül a dedikált GPU-hoz csatlakozik.

felreertettel, en nem kapcsolgatni akarom, csak az erdekel hogy linux alatt ez 20 ev mulva fog mukodni vagy mar most is mukodokepes-e.

a mostani notebooknal igy mukodik ahogy irod, van rajta egy hdmi kimenet ami az iGPU-ra van kotve es egy typec kimenet ami a dGPU-ra, ahhoz van egy typec-hdmi kabel ha szukseg lenne ra.

neked aztan fura humorod van...

Még nincs itt a gép, 15-én várható, de igen, pontosan ez a lényege, amit leírtál, hogy a kétféle GPU között lehet váltani, úgy, hogy az egyiknek nem kell mindenképp a másikon átmenni. Az, hogy ez Linux alatt hogy fog menni, mennyire működik, passz, még sose használtam ilyet. Az se érdekel, ha reboot kell hozzá, vagy valami kernel/sysfs hack-kel kell tiltani az NV-t.

Jobban örültem volna, ha inkább U-s gépet sikerül venni, rendes UK/ISO billentyűzettel, mert mégis csak azt preferálnám, ezzel a gaming hülyeséggel elég sok kompromisszum lesz.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

kell tiltani az NV-t

Nem fogod tudod tiltani, két üzemmód van: integrált + dedikált vagy csak a dedikált. Ezért mondom, hogy vélhetően semmi szükséged nem lesz rá.

ha inkább U-s gépet sikerül venni

Az miért jó neked? Hiába jó a laptop hűtése, ha maga a CPU fog thermal throttling miatt lassulni.

Azért, mert az U-s gép olcsóbb, kevesebbet fogyaszt, halkabb, teljesítményre is elég lett volna. Korábban egy Ryzen 4700U-m volt, az is overkill volt.

NV-re azért gondoltam, hogy tiltom, mert nincs rá szükségem. Linux alatt amivel játszok, azok úgyis régebbi játékok, azok teljesen jól mennének a prociba integrált RDNA2-es GPU-val. Majd meglátjuk, ódzkodok a NV-től, most is csak kényszerből adtam be a derekam.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Azért, mert az U-s gép olcsóbb, kevesebbet fogyaszt, halkabb, teljesítményre is elég lett volna. Korábban egy Ryzen 4700U-m volt, az is overkill volt.

Az olcsóbb az igaz, a kevesebbet fogyaszt, az nem, mert ugyanannyi a minimum órajelük és ugyanaz van bennük.

NV-re azért gondoltam, hogy tiltom, mert nincs rá szükségem.

Akkor a MUX teljesen érdektelen lesz neked, mert nem tudod a dedikált GPU-t azzal tiltani.

De, kevesebbet fogyaszt, az U-s procik 15-25W TDP-sek, ezek a H-sak meg 35-45W között mozognak.

Ezt a MUX-ot nem értem, hogy miért ne menne. Egyelőre még csak Win11-gyel teszteltem, amivel jött, és simán váltható a kétféle GPU. Ahogy olvasom az Arch Wiki-n, Linuxon is kapcsolgatható. Még az RGB billentyűzet LED is működni fog tuf-manager-rel, amit az AUR-ból kell feltenni. Egyelőre még nem volt időm Archot telepíteni betegesgedés miatt, de ahogy jobban leszek, talán hétvégén, menni fog fel. Ez a Win11 nagyon szar, valami borzalom.

Maga a gép nem rossz egyébként, csak túl gaming-es. Pl. a billentyűzet elég hülye, alien betűtípusú, de legalább félig ISO, mert megvan a bal shift mellett az í-nek megfelelő billentyű, de az Enter az egy soros sajnos, de majd megcserélem az ű-t meg az Entert, az talán megoldja az ű kérdését. Ez a CMedia hangchip lesz még érdekes Linux alatt, majd meglátjuk. A hűtése rendben van, eddig egyáltalán nem volt hangosabb, mint az előző U-s gép, bár még a GPU-t nem tudtam meghajtani rendesen modern játékkal.

Az egész gép egy kicsit hülye gyerekes emiatt a gaming design miatt, nem csak a billentyűkön lévő betűtípus, de pl. a felső állapotjelző LED-ek is ezzel az X-es elrendezéssel baromi idiótán mutatnak. A másik amit nem értek, hogy az egész billentyűzet full RGB, de pl. a Num Locknak nincs kijelző LED-je, míg a Caps Locknak van. Szerintem szélesebb piacot be tudtak volna fogni ezzel a géppel, ha nem erőltették volna rá ezt a sok 10 éveseknek való RGB gaming hülyeséget. Emiatt fejlesztői gépnek nem ajánlom, annak ellenére, hogy a gép maga nem rossz.

Ami még kicsit gyenge pont, az a kijelző. Nem vészes, mert IPS, de csak 60%-os sRGB, kicsit sárgásak a színek, de az előző Ideapad-nak is hasonló kijelzője volt. Annak nem ajánlom, akinek színhűség kell a munkájához, de játékokhoz, filmnézéshez, stb. szerintem elég, nincsenek rossz színek, betekintési szögek is jók. Ami szintén megegyezik az Ideapad-dal, hogy sajnos elég feltűnő a backlight bleeding, ezt úgy néz ki, hogy csak a heroináras felsőkategóriában lehet elkerülni, az alsóbb termékszegmensekben mindegyik laptopnál tapasztalható.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

De, kevesebbet fogyaszt, az U-s procik 15-25W TDP-sek, ezek a H-sak meg 35-45W között mozognak.

A TDP az a maximális hőteljesítménye... belül ezek ugyanazok, az U-s kisebb maximális frekvencián megy és van benne thermal throttling, ha elérné a 15 wattot. A H-s 45 wattot le tud adni konstans, gyakorlatilag nincs benne thermal throttling. Ha úgy terheled mind a kettőt, hogy 15 watt alatt marad a teljesítményük, akkor pont ugyanannyit fognak fogyasztani.

Ezt a MUX-ot nem értem, hogy miért ne menne. Egyelőre még csak Win11-gyel teszteltem, amivel jött, és simán váltható a kétféle GPU.

Mert két állapota van: iGPU + dGPU vagy csak dGPU. Az iGPU + dGPU üzemmódban MUX nélkül is kikapcsolható a dGPU. Ha neked az a célod, hogy csak az iGPU-t használd, akkor nem kell MUX hozzá.

Jah, ha mindkettőt 15W-ra korlátozod, akkor jó hogy ugyannyit fogyasztanak. Egyébként meg az U-soknál nem thermal throttling van, hanem power throttling, mivel semmi köze nincs a hőfokhoz. De örülük, hogy ezt is be lehet lőni 15W-ra, annál nagyobb többre nem lesz szükségem. Igazából ez a 6800H óriási overkill nekem Linuxhoz meg főként terminálos programokhoz, még a 4700U is kicsit az volt.

Maga a módszer nem érdekel, meg hogy hogyan hívják, csak hogy ki tudjam kapcsolni Linux alatt a dedikált GPU-t. Nem akarok zárt NV szutyok drivert a gépre, mert nem lehet tőle rendesen újabb kerneleket használni. Linux alatt mindenképp az AMD iGPU-t használnám, nem csak a jobb driverek miatt, hanem pl. Steam/Proton alatt a játékok tudnak pl. shadert cache-elni AMD GPU-n, míg NV-n nem lehet ilyet. Az NV viszont jól fog jönni a windowsos dualboothoz, ahol viszont a legjobb teljesítmény elérése érdekében szerintem használni fogom, Win10 alatt.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Jah, ha mindkettőt 15W-ra korlátozod, akkor jó hogy ugyannyit fogyasztanak.

Akkor miben jobb az U?

Egyébként meg az U-soknál nem thermal throttling van, hanem power throttling, mivel semmi köze nincs a hőfokhoz.

A maximális TDP miatt thermal throttling van, amíg nem melegszik túl, addig boost módban is tud annyit, mint a H-s. Csak gyorsan túlmelegszik és hopp, throttling van.

Maga a módszer nem érdekel, meg hogy hogyan hívják, csak hogy ki tudjam kapcsolni Linux alatt a dedikált GPU-t. Nem akarok zárt NV szutyok drivert a gépre, mert nem lehet tőle rendesen újabb kerneleket használni.

Akkor neked nem MUX kell, haem annyi, hogy nem teszel fel NV driver és örülsz. Feltéve, ha a külső monitort nem az NV hajtja meg, mint a legtöbb esetben, mert akkor nem lesz külső monitorod NV nélkül.

Én úgy tudom, hogy U-s procinál power throttling van. Igen, kicsit túl tud boostolgatni rajta, de nem annyit, hogy legyen ideje túlmelegedni. A régi 4700U-s Ryzenem soha nem volt 85 fok felett. Egyszerűen csak az U-s procinak alapból kisebb az energiakerete. Azt értem, hogy a H-soké is levehető, de ez inkább csak extra feature szokott lenni, és nem tekinthető alapnak.

Akár még az is lehet, hogy csak nem kell NV drivert feltenni, az is elég lesz. Nem használok külső monitort, mármint laptophoz nem, desktopon igen. Kikapcsolni is csak azért akarom, hogy tuti ne zavarjon be, meg ne menjen feleslegesen, ha nincs használva.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Én úgy tudom, hogy U-s procinál power throttling van.

A boost teljesítménye csak annyival kevesebb, amennyivel kevesebb az órajele, szóval nem a power van visszafogva.

Igen, kicsit túl tud boostolgatni rajta, de nem annyit, hogy legyen ideje túlmelegedni.

Ez a thermal throttling, amikor még azelőtt visszavesz a teljesítményből, mielőtt túlmelegedne, mert csak harmad hűtést tud, mint a H.

A régi 4700U-s Ryzenem soha nem volt 85 fok felett.

Kevés CPU megy 85 fok fölé.

Egyszerűen csak az U-s procinak alapból kisebb az energiakerete. Azt értem, hogy a H-soké is levehető, de ez inkább csak extra feature szokott lenni, és nem tekinthető alapnak.

Felőlem mindegy, hogy honnan közelíted meg, de az U nem fog hatékonyabban működni, felesleges azért vadászni az U-t, hamarabb jön a thermal throttling és egy H-s pont olyan keveset fogyaszt, ha nem terheled jobban, mint egy U-st. Azért nincs U-s gaming laptopban, mert a gaming laptop thermal throttling nélküli üzemre van tervezve, hogy akár órákig tudjon boost teljesítményen menni.

Közben tesztelgettem a hűtést. Egyelőre Crysis-szal, mert ehhez kellett a legkevesebb gigát letöltögetni, és mai napig nagyon hardvergyilkos játék, lévén hogy optimalizálatlan. Nagyon badass, performance mode-ban, 1080p high-on 144 fps körül nyom, igaz hangja is van így max. hűtésen, de kibírható, nem annyira zavaró, mert simán járnak a ventik. Silent mode-ban csak 60 fps, úgy jóval halkabb, de még úgy is játszható 1080p high-on. Isten bizony mintha jobban futtatná ezt a játékot, mint az asztali Ryzen 2600-asom RX570-nel, igaz az egy régebbi CPU + GPU páros, igaz azon se megy rosszul.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Isten bizony mintha jobban futtatná ezt a játékot, mint az asztali Ryzen 2600-asom RX570-nel, igaz az egy régebbi CPU + GPU páros, igaz azon se megy rosszul.

A Ryzen 2600 vs 6800H esetén a 6800H másfélszer gyorsabb szinte mindenben, az RX570 vs 3050Ti is tud másfélszerest a második javára, szóval mindenképpen jobban kell futtatnia a játékot.

Nem gondoltam volna, hogy egy 3 évvel későbbi laptophardver, alacsonyabb TDP-vel ennyivel erősebb legyen, mint egy asztali. Jó, az RX570 az 5 évvel idősebb. Most néztem, Cinebench R23-ban is majdnem a 1950X Threadripper szintjét hozza a proci, jó, 15%-kal attól elmaradva, de azért így is hihetetlen, egy magon még a Threadripper 2990WX-et is veri. Félre ne érts, nekem elég lenne a Ryzen 2600 + RX570 teljesítménye is laptopformátumban, általában az 1080p-t 60 fps-en hozza, nagyon kevés kivétel van, pl. Cyberpunk, de az a játék úgyse tetszik az elcseszett játékmenete miatt.

Azt kell mondjam, hogy ebben az árfekvésben nem is kell tovább keresni, annyira meglepően acélos ez a 6800H. Még a legnagyobb projekteket is simán fordítja szerintem. Lehet ezzel érdemes lenne újra nekifutnom a Gentoo-nak.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Közben teszteltem kicsit integrált AMD GPU-val (680M), és ez is elég szépen viszi azonos beállításokon ugyanezt a játékot. Silent profil veszít néhány fps-t néha, 51-52 a 60-62 helyett, de semmi nagy visszaesés, turbo módban ~90-100 fps a 144 helyett. Tény, hogy gyengébb, mint a dedikált, de nem vészesen, azt kell mondjam, cserében viszont jóval hűvösebben jár az egész gép. Ez így Linux alatt is nagyon használható lesz integrált GPU-val.

A 6800H-t elhiszem, hogy ajánlottad, nem is tetted rosszul. Bár még nem régóta ajánlgathatod, mivel nem olyan rég jött ki. Elég friss cucc még, azon is meglepődtem, hogy lehet egyáltalán kapni, mert a 6800U is nemrég jött ki, és azt sehol nem találtam meg itt helyben.

Egy bug azért előjön a gépen, de ez szerintem szoftveres-driveres gond, hogy néha magától váltogatja a gép a teljesítményprofilokat, nem nyúlok hozzá, és vált közöttük, általában mikor a touchpad felett vagyok, bevesz valami mozdulatot. Ez remélem Linux alatt nem lesz, mert idegesítő, és teljesen random csinálja, néha játék alatt, néha csak a desktopon.

Igazad lett, Linux alatt nem okozott gondot az NV dedikált GPU. Semmit nem kellett tiltani meg állítgatni, elég volt fel nem tenni az NV drivereket, és automatice az integrált AMD GPU-t használja (jó, azért ahhoz kellett az xf86-video-amdgpu, mesa, vulkan-radeon, libva-mesa-driver csomagokat feltenni, meg a Xorg konfigba az AMD + TearFree opciót felvenni). Minden megy eddig Linuxon, Wi-Fi, hang, AMD GPU (jó a hardveres videódekódolás, és hardveres gyorsítás is), webkamera, tapipad, speciális billentyűk. Az RGB ledes beállításokat még nem lőttem be, ahhoz még fel kell tennem a tuf-manager csomagot. Nem jött elő ez a profiváltó bug sem, ami Windows alatt volt tapasztalható. Jó már végre újra Linux alatt lenni, még nincs beállítva a rendszer, csak épp a legszükségesebb dolgok, a többi majd holnap megy fel a régi gép SSD-jéről, de ahhoz most nem volt idegem, mert ki kell szerelni, adapterezni kell, titkosítást leoldani hdparm-mal, kész tortúra, mire hozzáférek a tartalmához, de akkor vissza tudom hozni a fájljaimat, beállításaimat, visszakapom a régi Arch-rendszerem belakottan. Azt mondanom sem kell, hogy az Arch sokkal villámabb, mint a Win11 volt. Állva hagyja. Annyival jobb Linuxot használni, mintha az ember lábáról leszedték volna a nehéz köveket.

Szerk.: mégse, pár óra után kétszer lefagyott, mégis gondot okoz a dedikált kártya. Egyelőre blacklistre lett téve a nouveau kernelmodul, ha ez se lesz elég, akkor jön az udev-es tiltás is az Arch Wiki szerint. Elkiabáltam a spéci billentyűket is, mert egy részüket érzékeli a rendszer, de a másokat nem, pedig az input driverben ott látszanak, csak épp a rendszer nem érzékel belőlük semmit, mikor xev alatt nyomom, nem érzi speciális billentyűnek egyiket-másikat, csak F-billentyűt generál le rá keysym-nek.

Azóta teszteltem egy kicsit, és nem okozott újabb gebaszt az NV GPU. Nem volt azóta fagyás. Ebben a 37-38 fokos kánikulában jól vizsgázik a hűtés is, 70 fok alatt volt mindvégig (igaz játékokkal most nem tudom hajtani, mert nincs belakva még annyira ez a rendszer, hogy játékokat tegyek fel), idle-ben jellemzően 55 fok körül van.

2. szerk.: elég volt a nouveau kernelmodult feketelistázni, de néha még így is mintha feltekerte volna a ventiket az NV GPU, meg bejelentkezésnél írogatott ilyen PPM error-os idegesítő sorokat, így végül a dedikált GPU hardverét az "echo 1 > /sys/class/leds/asus::kbd_backlight/device/dgpu_disable" megoldással tiltottam le, ezzel végleg eltűnt a hardver, nincs több PPM-es baromság, ventit sem tekeri meg semmi random. Olyan, mintha nem is lenne NV a gépben. Ebben viszont az a jó, ha ilyen könnyen és kulturáltan lehet kapcsolgatni, menet közben, reboot nélkül, hogy akár scripttel később menet közben is vissza tudom kapcsolni. Ennek az asus::kbd_backlight állítgatásnak csak egy hátránya van. Ezt az asus_wmi kernelmodul nyújtja, de ha állítani akarom az energiafelhasználási profilt, vagy a billentyűzetledek színét, ahhoz faustus kernelmodul kell, ami meg viszont ütközik az asus_wmi-vel, együtt nem lehet a kettőt használni. A faustus-ban viszont nem tudom, hogy hol lehet a dedikált GPU-t kikapcsolni. Ez a jövő zenéje lesz.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Egyelőre pontosan így teszek, még anno Windows alatt belőttem egy jónak tűnő színt, azt megjegyezte a BIOS, és azt használom, a Windows törlése után. De ha már állítható, néha hangulattól függően állítgatnám. A gond csak az, hogy se a tuf-managert, se a tud-controllert, se az openrgb-t nem tudtam működésre bírni, holnap majd kipróbálom a faustust.

Mindenképp megküzdök vele, mert már csak ez az egy dolog, amit nem tudok állítani. A másik a power profile volt, de arra rájöttem, TUF A15 FA507RE-n is működik az a neten írt módszer, hogy a /sys/devices/platform/asus-nb-wmi/throttle_thermal_policy fájlba írom a 0, 1, 2 értékek valamelyikét, amelyek sorban a Balance, Turbo, Silent profiloknak felelnek meg. Kipróbáltam, ez a része működik, a ventiket és a proci órajeleket is ennek megfelelően állítja, ez elég fontos beállítás. Igazából billentyűzet RGB állítás nélkül is meglennék, de azért jó lenne, ha működésre bírnám, mégis csak kényelmesebb, elegánsabb az úgy, hogy nem kell érte windows-osni.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Látod, erre nem is gondoltam, ez egy teljesen jó megoldásnak tűnik, kösz a tippet! Igazából van még egy apró probléma, az asus-wmi kernelmodul nem kezeli le az összes spéci billentyűt. Van, amelyiket lekezeli, pl. hangerő fel-le, némítás, de a többit nem érzékeli, a dmesg „unknown key 38 pressed” kimeneteket tartalmaz, ahogy nyomkodom őket. Végül is ez se nagy gond, mert átdrótoztam ezeket a funkciókat máshova, win + egyéb billentyűkre, de azért elegánsabb lenne, ha ez is menne. Viszont nem vagyok türelmetlen, ez egy nagyon új laptop még, az egész Ryzen 6xxx, meg új genes Asus TUF még csak 2-3 hónapja jött ki, és ennyire friss hardvernél el kell fogadni, hogy eleinte itt-ott kicsit sántít a drivertámogatása, főleg Linux alatt. Annak ellenére milyen új hardver, a legtöbb dolog máris hibátlanul megy vele, jó, 1-2 apróság csak némi /sys/ hackelés árán, de működésre volt bírható. Igazából még Win11 alatt sem tűntek teljesen kiforrottnak a driverek, a néhány napos teszt során ott is előfordult, hogy a tapipad hülyeségeket vett be, meg véletlenszerűen magától váltogatta a rendszer az energiaprofilokat.

Egyébként meg aki a procierőre megy, az inkább Intel 12. gent vegye, ahogy nézem a teszteket, a i7-12700H, i7-12800H, i9-12900H(K) nagyon badass, még ezt a 6800H-t is keményen veri (főleg fordítási tesztekben lényegesen jobb eredményeket produkál a több mag, több cache miatt, de minden másban is gyorsabb, egyedül az intergált GPU teljesítményében, és kitömörítésben jobb már csak az AMD), de cserébe annyival drágább is, meg többet fogyaszt, jobban melegszik, gyengébb akkuidőt tud. Ráadásul megszűnt a Thunderbolt / USB4 kiváltsága az Intelnek, ezzel a 6xxx-es mobil Ryzen generációval már AMD-n is elérhető, Linux kernel is támogatja már egy ideje, bár ez gépfüggő is, hogy melyik támogatja, ennek vásárlás előtt utána kell nézni. Egyelőre még azt se tudom, hogy ez a TUF FA507RE támogatja-e, mivel nincs hardverem, hogy teszteljem, a specifikációkban meg nem említik.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Na, végül a faustus kernelmodullal tető alá hoztam, de iszonyat hekkes. Előbb ki kell lőni a két asus_wmi-s kernelmodult, aztán hardverellenőrzés nélküli kényszerített módban betölteni a faustus kernelmodult (let_it_burn=1 paraméterrel). Aztán a /sys/devices/platform/fakustus/kbbl/ alatt beállítani minden paramétert (akkor is, ha nem akarjuk változtatni), kivéve egyet, a kbbl_set, mert ezt csak a legvégén szabad, ezt 2-re kell változtatni (annak ellenére, hogy a leírása szerint 1-et kéne, hogy boot után is megmaradjon, 1-gyel nem működik). Írtam egy saját scriptet, kilövi, betölti a szükséges kernelmodulokat, beállítja az RGB (scriptparaméterekből) és minden mást is, életbe léptet, majd kilövi a faustust, visszatölti az eredeti asus_wmi-s kernelmodulokat. Így tudom állítani végre az RGB-t, de rohadt nehéz volt kikísérletezni, majdnem vért hugyoztam.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Kösz, ezt már próbáltam. Ez Asus ROG termékeket támogat, az én Asus TUF-om nem támogatott. Vagyis csak félig, mert felismeri a hardvert, jók detektálja, hogy miket tudna, de mikor kiadod neki a parancsot, hogy valamit átállítson, az nem hajtódik végre. Bár ki tudja, lehet a jövőben fog működni, ha erre a laptopmodellre is felkészítik. Néha a türelem is rózsát terem. Egyelőre ezzel a saját szkripttel oldottam meg, használni nem nehéz, csak elindítom a PATH-be betett szkriptet (az mindegy, hogy terminál, dmenu, lehet később fzf-es megoldást is csinálok hozzá), hexa RRGGBB-vel felparaméterezve, és átállítja, még a rendszergazdai módot is megoldja magának speciálisan konfigurált doas-zel. Inkább csak tető alá hozni volt nehéz, főleg, hogy ennek a faustus kernelmodulnak tréfás az állítgatása, azokat a /sys/bla-bla paramétereket is át kell állítani feleslegesen, amiknek az értéke máris jó lenne, mert addig nem lép életbe az új beállítás, míg minden változó újra nincs inicializálva. Nagyon furcsa, ilyet még nem láttam előtte. Működik, de nagyon látszik rajta, hogy egy elég kezdetleges állapotban lévő, kiforratlan, homebrew cucc. Annyiból sem lényeges, hogy nem állítgatom túl sűrűn, 1-2 hetente max. egyszer, úgyis csak pár olyan színkombó van, ami igazán jól néz ki.

A ventikhez és a dedikált GPU kapcsolgatásához meg hála istennek nem kell ez a faustus, azt lehet állítani a default kerneles asus-wmi kernelmodul által nyújtott sysfs-es paraméterekkel. Sőt, még igazából a billentyűzet háttérvilágításának az ereje is szabályozható faustus nélkül, 0 = ki, 1-3 fényerőszintek, csak a színét nem tudja állítani az asus-wmi. Ami azért kár, mert igazából csak 4 paramétert kéne elérhetővé tennie a drivernek, R, G, B, fénymód (villogó, statikus, stb.), és nem kéne faustus meg asusctl semmihez. Tipikus félkész munka a gyártó részéről, de még így is örülök, hogy megy, mert vannak sajnos még ma is laptopok, amiknek sokkal szarabb a linuxos kompatibiltása, ennél a gépnél igazából csak az RGB világítás, és a speciális multimédia gombok hibádzanak egy kicsit, semmi megoldhatatlan.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Na, úgy néz ki, hogy nem aktuális. A laptop vissza fog menni gariba, egy hónap alatt kifingott az akku benne, úgy, hogy nem is nagyon volt használva. Néhányszor ment csak akkuról gép (elfelejtettem töltőre tenni), mikor le is lett merítve, de szinte állandóan töltőre téve ment, de a töltés le volt korlátozva 60%-ra, ahogy minden laptopom évek óta volt használva. Ha nem volt használva, természetesen nem volt töltőn.

Biztosan az akku, mert ha lecsatlakoztatom a gép szétszedése után, majd vissza, akkor néha megy, és a töltő sem lehet rossz, mert akku nélkül viszi a gépet. De előtte is csinált furcsákat, hogy nem jól jelezte ki a töltöttségi szintet a kerneldriver, meg töltés közben úgy mutatta, hogy nem tölt, de akkor azt hittem, hogy ez csak szoftveres kernelprobléma, erre kiderült, hogy hardverhiba. Ez nagyon nem bizalomgerjesztő, hogy ennyit bírt csak, ilyen lájtos használat mellett.

Gondoltam, hogy veszek hozzá csereakkut, mivel nehéz lesz gariztatni itt helyben is, de nem árulnak hozzá, egyedül Usákiában, ott is 100 dollárt kérnek érte, annyit saját zsebből nem fizetek. Még arra is gondoltam, hogy használom rossz akkuval, de nem lehet, mert nehezen kapcsol be, jó 30-60 mp., és boot után egy netes dolog sem működik vagy egy percig, míg az ntpd nem állítja helyre a dátum-időt, mert az töltés nélkül elveszik, visszaáll a múltra, és az SSL-t használó szerverek ugye úgy érzik, hogy nem jó a lejárati ideje a tanúsítványoknak. Így akármilyen kényelmetlen lesz visszaküldözgetni, és akármilyen sokáig is ülnek rajta, a gariztatást nem lehet megúszni :(

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Nálam is, 6800H CPU és átlagos használattal 0RPM mind a két ventilátor: https://imgur.com/a/6nHbArI

Ha mégis menne néha-néha, akkor is a legalacsonyabb fordulaton. Ha viszont meg kell hajtanom, akkor akár fél órán át is képes thermal throttling nélkül menni a CPU boost frekvencián és még akkor sincs maximális fordulata, az akkor van, ha a dGPU-t is kihajtom valami játékkal.

Így már némi tapasztalattal a hátam mögött: valóban csendes a 6800H. Ha nem megy a dedikált GPU, le van tiltva, és be van állítva a Silent profil, akkor valóban szinte végig áll minden ventilátor. Ráadásul a hőfokok se rosszak 45-55 fok között, terhelésen (videólejátszás, néhány régi játék, aminek nem nagy a hardverigénye, rövidebb kódforgatás, kb. 60-65 fok körül). Annak ellenére, hogy ez egy olcsóbb TUF gép, nem a drágábbik ROG vonalból van, meglepően halk és hatékony a hűtése. Lehet ez a proci érdeme, 6 nm-en nem nagyon melegszik. Talán az is hozzájárul, hogy minimalista Arch megy, és nem fut minden szar a háttérben, ami pörgetné a procit, ráncigálná a lemezt, stb., ahogy Win10-11 alatt.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Jajj, a ROG-ot nem is mondd, járt nálam 2 éve egy 17 colos ASUS ROG Strix GL702ZC, Ryzen 1700-zal meg RX550-nel, hát az valami borzadály hangos volt, ilyen blade szerverhad elbújhat mellette. Már idle-ben a desktopon alig volt kibírható, ahogy beröffent rajta egy játék, annyira süvített a hűtés, hogy az albérletben éjszaka 2 szobával arrébb felébredtek rá. Ráadásul fan curve-öt se lehetett rajta állítani. Vissza is küldtem 1 napon belül, fájt is a szívem érte, mert maga a gép nem lett volna rossz, csak hát ez a hűtési mizériája használhatatlanná tette.

Pedig előre írták, hogy hangos lesz, de mivel nem vagyok csendsznob, azt hittem, hogy nekem jó lesz, hát nem. Ez tényleg az a zajszint, ami nem kényesség kérdése, hanem pár perc alatt kibírhatatlan.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Tedd silent módba, akkor annyit tud, mint egy U-s CPU és halk lesz, igaz, lesz rögtön thermal throttling is. Ha meg kell a teljesítmény, ami például az enyémnél ~220 wattos hőt jelent CPU+GPU teljes kiterhelése esetén, azt nem lehet halkan elszállítani. De a normál munka közben általában 0 RPM a ventilátor fordulatszáma. Most is fut az Android Studio, 1900-2000 rpm az egyik ventilátor, 22 dB(A) a zaj, de kb. az idő felében megy csak, egyébként 0 RPM.

Az a gép nincs már meg, ahogy írtam visszaküldtem. A mostani TUF-ot Silent módban használom, bár a turbo és performance mód sem sokkal hangosabb, épp hogy csak feljebb kapcsol egy kicsit a venti. De mint írtam, még nem volt időm játékkal rendesen meghajtani. Az nyilvánvaló, hogy ahol teljesítmény van, azt nem lehet halkan szállítani, de azért nem kéne átlépni egy észszerű mértéket. 220W-os hőt nyilván el kell szállítani valahogy, az nem megy némán.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Nemrég hozott egy ismerősöm egy hasonló laptopot hogy nem indul el, csak a power led világít, szervízben alaplapcserét mondtak, úgyhogy legalább az adatokat mentsem le mielőtt felgyújtaná a fenébe:

Hibajelenség: folyamatos fehér led világít a powergomb mellett, se kép, se hang.
Sikerült életrekelteni úgy hogy gép szétszed, akksi leköt.  
A rendes powergomb mellett volt még egy mikrokapcsoló ami az oldalműanyagban levő pici lyukon keresztül lehetett volna egy gemkapoccsal megnyomni normálisan.
Tápra ráköt, "emergency poweron gomb" folyamatos nyomása után egyszercsak elindult.

Hátha neked is hasonló gondod van, és segít :)

Dell Latitude vagy Precision, ha az M1/M2 Pro teljesen kizárva. Gari 3 + 2 év, USB C-s dokkolók jók, még a Mac-hez is azt használom.

Az aktuális Alienware 17 R5 szériát lehet Radeon RX 6700M 10Gb-tal konfigurálni, bár érdekes, hogy akkor nem hagyja, hogy Ryzen 9 6900HX legyen benne, csak Ryzen 7 6800H. Az ára prémium laptophoz viszonyítva egész tetszetős, bár nem Asus TUF kategória...

"Jegyezze fel a vádhoz - utasította Metcalf őrnagy a tizedest, aki tudott gyorsírni. - Tiszteletlenül beszélt a feljebbvalójával, amikor nem pofázott közbe."

Igen, azt tudom, hogy a ROG/TUF az ASUS, míg az Alienware az Dell, de én az árazásról beszéltem. Nem kizárt, hogy egy olcsóbb Alienware meg egy drágább ROG ára közel eshet, de ez inkább kivétel, mint fő szabály. A ROG jellemzően olcsóbb, a TUF még olcsóbb.

Egyébként én nem vagyok oda a gaming laptopokért. Az egész műfaj hülyeség, mert egy rendes asztali gaming géphez képest mindig is korlátozott lesz. Bár azért vannak közöttük nem rosszak, de a felárat szerintem nem érik meg. Most nekem is gaming laptop lett, életemben először, de csak kényszerből ugrottam bele.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Sziasztok!

Elég sokat vakaróztam és olvasgattam az itt megírt tapasztalatokat. 

Egyelőre a Macbook Pro-nak áll a zászló. 

Az alábbi gépet néztem ki:

Akciós Apple Macbook Pro 13 - 2022 (MNEQ3MG/A) ezüst Laptop (notebook.hu)

Lenne viszont néhány kérdésem Macbook felhasználókhoz:

1. MS alkalmazások mennyire működnek? Gondolok itt Teams-re (natív alkalmazás, nem böngészőből futtatva), SQL Server Management Studio, Visual Studio.

2. A 8GB Ram mire elég egy Windows rendszerhez képest? Ha virtualizálnom kell Windows-t, akkor az mennyire fog működni 8GB RAM-mal? Kérjek bele inkább 16-ot?

3. Android-os telefonnal mennyire kompatibilis? Tudok valamivel másolni telefon és notebook között?

4. Kiegészítők, prerifériák

4.1. A gépen csak type-c USB van, tehát kellene egy type-c USB hub, ami ad sima USB-t (csak sima USB-s eszközeim vannak), LAN-t és HDMI-t? HDMI aljzat sincs a gépen? A specifikáció nem írja. 

4.2. Type-C port replikátort bármilyet vehetek hozzá és működni fog vele? Tehát egy Lenovo vagy Dell Port replikátorral simán működik?

4.3. Kötelező megvennem hozzá a Magic Mouse-t vagy elég egy Logitech BT egér? Milyen előnyei vannak a Magic Mouse-nak? Ár differenciát nem néztem, akkumulátor üzemidő nem feltétlen releváns. 

Előre is köszi!

Az alkalmazások jó része megy, ami kell, megnézed, hogy van-e OSX port.

Elég lesz a 13.3"? A 8GB és 512GB rajtad áll, de szerintem kevés lesz, és nem bővíthető egyik sem, jól gondold meg.

Android megy minden, sok mobile developer dolgozik MBP-n, mert kell az iPhone fejlesztéshez és az Android fejlesztés is megy.

Kell hozzá kb. egy komplett Type-C dokkoló, ha bármit is hozzá akarsz csatlakoztatni, a Magic Mouse nem kötelező, annyi előnye van, hogy touch felülete van.

Nekem nincs vele tapasztalatom. De mindenképp 16 giga RAM-mal és nagyobbik SSD-vel vegyed. Akkor is, ha jelenleg elég lenne a 8 giga RAM, meg a kisebbik SSD, és az upgrade felárával lehúznak. Az oka, hogy a SoC-ba van integrálva (SSD-nél a vezérlő), és NEM tudod bővíteni később, ami nagy bánat lehet, hogy azért avult el a gép hamarabb, mert túlzottan ki lett centizve a specifikáció!

A másik, amit vegyél figyelembe, hogy csak MacOS only gép, Windows nuku, Linux és BSD megy, de nagyon hiányos hardvertámogatással még mindig. Nem tudom képesek lesznek-e ezt megoldani. Az M1 már 2 éve a piacon van majdnem, és nem nagyon akar javulni a helyzet. Egyébként nem rossz gép, de ennyiért túlárazott. Nevetséges, hogy 700k-ért 8 giga RAM meg 512-es SSD van benne. Ennyiért nem Mac gépben kapsz Ryzen 6800H-s, vagy i7/i9 12xxxH-s laptopokat, több maggal, 32-64 giga RAM-mal, jó, lehet a kijelző nem lesz benne retina, meg nem lesz a gép papírvékony, de összességében jóval combosabb lesz, továbbra is tűrhető kijelzővel, bővíthetősséggel, mindenféle OS által támogatva.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Mert hogy miért? Normál laptopoknál a 150 ezres kategória jön 8 giga RAM-mal. Azért a 700k már a milcsihez van közel, azért nehogy már, és még azt mondanám, hogy +1 memóriamodul nem drága, de visszajutunk oda, hogy bővíteni se lehet. Szerintem nézz szét a laptopok kínálatát, mielőtt felteszed a Mac-szemellenzőt. Mert mi, akik nem vagyunk fanboyok, mérlegeljük az ár/érték-arányt is. Egyébként meg az Apple helyében gépet már nem is hoznék ki 8 giga RAM-mal, prémium gyártó akarnak lenni, 16-nak kéne lennie az abszolút minimumnak, alap kiszerelésben. A 8 már most a határon lehet, főleg, hogy az integrált GPU is levesz belőle, és az alkalmazások, web is bloatosodnak.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Azért nem egy 150 ezres celeronos vagy atomos laptop szintje egy armos macbook. Teljesítményben sem ott van és a kivitelezésben sem.

Pécé laptopnál is nagy különbségek vannak még azonos teljesítményű gépek közt is aszerint, hogy milyen házba kerülnek, milyen kijelzővel vannak, milyne portok kerülnek rá. A bővíthetetlenség eléggé jellemző sajnos pécé vonalon is.

Kínkeserves gépet választani munkahelyemen is. Most épp van egy dell vostro széria, ami nem kiváló, de nem szörnyű és van relatíve olcsó opció az alap 8 / 256 felszereltséget 32 / 500 -ra bővítve br 320 körül megvenni. Persze kell még hozzá egy usb3 hub és egy usb3-hdmi adapter is, hogy két monitort rá lehessen kötni. Ha ugyanazt a felszereltséget 2 video kimenettel vagy dokkolhatósággal nézzük, akkor duplája az ára.  

Mutatok 128 ezerért, ez volt az első gép, amire kattintottam random az keresőben feljövő első magyar oldalon. 8 giga RAM (jó eséllyel még bővíthető is9, az SSD csak 256-os, de mivel ebben bővíthető, 30k-ért veszel bele egy 1 terásat. Nyilván ezek aksiről nem bírnak egy napot menni, kijelző is feltehetően TN paneles fos, de nem is kerülnek 700k-ba. Ezzel nem azt mondom, hogy ezt a gépet kell megvenni (HP-kat amúgy sem szeretem), ez csak egy kiragadott példa, hogy ennek az árkategóriának a sajátja a 8 giga RAM. Csak az Apple-fanok szemét akarom felnyitni, hogy mennyire mocskosul le vannak húzva.

Egyébként meg ezt az egész munkanapot egy aksiról fétist se értettem soha. Ki a tököm az, aki tényleg komoly munkát úgy végez egy laptopon egész nap, hogy nincs konnektorközelben? Mert aki pl. sokat utazik, még az se nyomja akkor a gépet egész nap. Az én helyzetem a másik véglet, mert én meg szinte csak konstans konnektorból használom a laptopjaim, úgyhogy engem pl. az akkuidő rohadtul nem érdekel.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

sajnos továbbra sem igaz, hogy a 150 ezres kategória jön 8GB rammal. 120 és 900 közt bőven van 8GB ramos laptop a kínálatban. A legtöbb gép még mindig csak 8cal jön alapból.
https://www.notebook.hu/notebook?filters%5Bram_size%5D=8.00&order=produ…

Még 4GB rammal is 46 félét dob fel az a webshop például. A 16GB alapfelszereltség meg egy-két kóbor fajtától eltekintva már 300 ezresről induló kategória. 
https://www.notebook.hu/notebook?filters%5Bram_size%5D=16.00&order=prod…

Nagyon szemeztem némelyik asus vivobookkal a nagy felbontású oleddel, de abból is sok csak 8GB-os, a 16osok ára már feljebb kerekedik. 32es itthon meg hírból sincs, vagy ha mégis, akkor már macbook áron. Jobb esetben bővíthető a ram, vagy ne csak usb2 portok leggenek rajta. de hülye marketing szegmentáció miatt általában mindek van valami erős kompromisszumja. Gyorsan felcsúszik 700 köré az ár, már néhány alap igény bepipálásakor is. (két kijelző valahogy ráköthető legyen, esetleg ne legyen fullhd-re korlátozva az egy szál hdmi. Netán bővíthető vagy 32GB ramos legyen). És akkor még a fém ház és akkuidő nem is játszott. Szinte ugyanazt a tejesítményt tudom 320, 470, 700 ból is dell vonalon, de lehet még 1000re is fel lehet menni. És csak azok az "apróságok" különböznek, amit elhanyagolható dolognak állítasz be. Hát erre épülnek a különböző piaci szegmensek. 

A lényeg, hogy ha neked elegendő a 150 ezres gép, akkor hajrá, használd azt. Szerencsés vagy. Másnak meg nagyobb teljesítmény vagy más képesség is kell, amiért neki jobban megéri mást venni, drágábban.

Azt nem mondom, hogy a kínálatban nincs 8 gigás a 700-900 ezresek között, pont ez a Mac a példa, hanem arra hívom fel a figyelmet, hogy ilyenkor tudatosítani kell, hogy hülyének vagy nézve és le vagy húzva. Főleg olyan extrém esetben, mikor a RAM bele van integrálva a SoC-ba, vagy az alaplapra van forrasztva és nem bővíthető, akkor különösen veszélyes.

Nekem már vagy 5 éve minden gépemben van 16 giga RAM, nem csak desktop, de az összes laptop is. Pedig nincs annyira szükségem, de rászámoltam arra, hogy az integrált GPU is levesz, meg a későbbiekre jövőtállósítottam a gépet. Ráadásul attól még, hogy a 16 giga RAM-ot nem használom ki, attól még pocsékba nem megy, a kernel tudja cache-nek befogni, böngészőcache is irányítható rá, ramdrive is használható róla, stb., nem csak Linux alatt, hanem Windows, BSD, akármi alatt. Nem olyan dolog, ami megromlik vagy pocsékba megy. A 32-64  giga az nem mindenkinek kell, ezt egyénileg kell mérlegelni, hogy ki mire használja a gépet, milyen OS-t használ, stb.. Linux alá nem kell annyi RAM, de pl. a Win11 3-4 gigától indul boot utáni idle-ben. Erre elindítasz egy böngészőt pár füllel (főleg, ha Chrome-származék, ami ma már szinte az összes böngésző a Firefox-származékokat leszámítva), akkor el is fogyott a 8 giga, főleg, hogy az integrált GPU is levett belőle.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Miért ne lenne elég 8GB annak, aki csak a saját céges webappokat + Google webappokat + O365 webappokat használja a napi munkájához? Managerek, asszisztensek, ilyenek?

szerk: amúgy pityulaman-nak én is legalább 16 GB-ot ajánlanék. 8GB-tal is el lehet prüntyögni fejlesztés közben, de nem árt a több.

Igen, el lehet lenni, én is el tudnék 8 gigával lenni. De ugye laptopot nem csak 1-2 évre veszünk, főleg, ha 700k-t égetünk el rá, és ilyenkor nem szabad kicentizni, gondolni kell a jövőre. Sose ahhoz kell mérni a hardvert, hogy épp most mi elég. Megmondom őszintén, hogy a jelenlegi MacOS memóriaigényét nem ismerem. Gyanítom, hogy a Linuxnál több memória kell neki, Win10-11-hez képest nem tudom hogy áll. Mint írtam, attól is függ, hogy ki milyen szoftvereket használ, még a fejlesztés sem mond semmit, mert fejlesztői szoftverek között is elég nagy különbségek lehetnek, ki mit, milyen nyelven fejleszt, mekkora kódbázist, milyen IDE-ben, kell-e még alá valami extra szoftveres infrastruktúra (webszerver, adatbázisszerver, vagy virtuális gép, speciális tesztelői toolok, stb.), mi mást csinál még a gépen.

Nekem még egy régi Thinkpad is elég lenne, ha a régi modelleknek nem lenne mindnek fos, TN-paneles kijelzője, hanem elérhető lenne hozzájuk az 1080p IPS, meg nem ilyen 2 magra lenne az ember szorítva a régi mobilprocikkal, és az integrált GPU nem lenne bennük annyira elavulva.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Nyilván ezek aksiről nem bírnak egy napot menni

Ja, hát egyébként nem teljesíti azt az egyetlen egy kritériumot az általam megadott specifikációban, de ezt leszámítva pontosan ugyanolyan jó, csak olcsóbb. :D

Ki a tököm az, aki tényleg komoly munkát úgy végez egy laptopon egész nap, hogy nincs konnektorközelben?

Hát nem tudom, elég ritka, hirtelen nem is tudok jó példát mondani, csak ott van mondjuk pár tízezer egyetemista, vagy mindenki, aki ügyfélhez járkál, és nincs kontrollja a munkavégzés helyszíne felett, vagy lényegében az összes consulting cég összes alkalmazottja, aki még hétfő hajnalban repülőre száll, és be akarja fejezni az ügyfélnek bemutatandó anyagokat, vagy azok, akik egy szakmai rendezvényre akarnak elmenni, meg ilyesmi, hát tényleg, egyszerűen elképzelhetetlen, hogy valakinek ilyen faszságra legyen igénye, mint a jó akksi-élettartam.

Komolyan fáj olvasni már ezeket a baromságokat.

Ez a baj azzal, ha valaki beragad 20-30 évre ugyanabba a KKV-ba és azt hiszi, hogy minden ugyanúgy működik, mint amikor fiatal volt. Teljesen elveszti a realitás érzékét, ha nem marad up-to-date azzal kapcsolatban, hogy hogy dolgoznak emberek különféle környezetekben, különféle helyzetekben.

+ heti 1-2x betántorgás az irodába home office-ból. Fene akarja állandóan kihúzni, eltenni, bedugni a tápot, majd nap végével kihúzni, eltenni, otthon bedugni megint.

Mivel a Dellem nem bír egy egész napot, ezért kunyiztam egy céges töltőt irdodába is. Az igazi a dokkoló lenne, de valamiért a Dell nem akar tölteni USB-C-n (lehet a dokkoló hibája). 

A 150 ezer azért túlzás, de 700-800 ezerért olyan laptop már kapható, mint amit az 1,7 milliós MBP tud, sőt. Hogy ez kinek mennyire túlárazott, az egyéni hozzáállás kérdése, de azért érdemes azon elgondolkodni, hogy mi az eredete annak a nagy pénzhalomnak, amin az Apple ül...

A "mit tud" relevanciája továbbra is attól függ, hogy mi a feladat. Mi egy-egy feature határhasznossága, ha úgy tetszik. Természetesen teljesen valid az is, hogy valakinek 32 giga RAM kell, viszont mindig lesz konnektor a közelében, így leszarja az akksiidőt. Hadd legyen akkor az is valid, hogy nem végzek nagy számításigényű feladatokat, cserébe bírnia kell a gépnek nomád körülmények között, töltés nélkül.

Az meg, hogy ezen az Apple pénzt keres, hát ez van, amíg nem terjednek el a nonprofit laptopgyártók, addig ez egy szükséges rossz. :)

Ryzen 7/9 6xxx annyit tud akkuidőben, mint egy hasonló méretű MBP M2. Csodák nincsenek, az Apple annyit tett, hogy lement 5nm gyártásra, az AMD meg ezzel ment 6nm gyártásra, nomád körülmények között ez is tud annyit.

Más cégnek is van profitja... Azt meg szerintem te is érzed, hogy van némi összefüggés a pénzhalom és a túlárazott jelző között 

például a vertikális integráció... maga tervez hardvert, maga gyártat, maga fejleszt rá szoftvert és szolgáltatást, maga árulja.  A pécé laptopnál meg ezen felül még egy csomó beszállítót, közvetítőt ki kell fzetni és azok bevtele és árrése nem a gyártó egyenlegét gazdagítja.

például a vertikális integráció... maga tervez hardvert, maga gyártat, maga fejleszt rá szoftvert és szolgáltatást, maga árulja.

Aham... azért van benne Samsung, LG és TSMC alkatrész is? Ha meg az Mx SoC-ra gondolsz, akkor meg annyit mondok, hogy már azelőtt pénzhalmon ült az Apple, hogy ez az ötlete felmerült volna és még több külső alkatrész volt a laptopban.

A pécé laptopnál meg ezen felül még egy csomó beszállítót, közvetítőt ki kell fzetni és azok bevtele és árrése nem a gyártó egyenlegét gazdagítja.

Mennyiben más akkor egy Samsung laptop, amit tényleg szinte teljesen házon belül gyártanak? A Windows költsége ezen felül az egészből 25-30 ezer forint...

Lehet elméleteket gyártani, csak nem magyarázza meg teljeskörűen, hogy mitől lesz egy azonos tudású tetszőleges Ryzen 9 6900HX 16" laptop ~900 ezer pénz és egy MBP M1 Pro 16" ~1800 ezer pénz. Tömegek hajlandóak ekkora felárat kifizetni, mert ecosystem, design és életérzés is jár a vassal együtt és az Apple meg nyilvánvalóan profitmaximalizálásra törekszik. Semmi bajom nincs a dologgal, más cégek is művelik ezt a műfajt, csak ne akarjuk teljes egészében racionális alapokon megmagyarázni, mert ha lemegyünk a számok szintjére és kiderül, hogy nemhogy ennyivel nem jobb, hanem literally nem jobb, akkor úgyis egy Y-kanyar után jönnek a nem racionális magyarázatok, mint minden hasonló vitában, mert nem lehet racionális alapokon megvitatni, hogy kinek mi a kedvenc színe és mennyit hajlandó fizetni azért a színért.

Ha Windowst akarsz virtualizálni, akkor nem biztos, hogy ezzel jársz jól. Eleve csak ARM Windowst tudsz futtatni (ami az insider programban érhető el), fizetős szoftverrel (Parallels). Szerencsére az ARM windows tudja emulálni az X86-ot (már 64-et is), de nem hiszem, hogy optimális lesz az egész ebben a formában.

És igen, ilyen célra 16 GB kéne.

Eurocom itt olyat állítasz össze amit nem szégyelsz (Xeon, 4x nvme, stb.)

Megszületett a döntés! Szinte hihetetlen. Kb 2 hónap kellett hozzá.

Microsoft Surface Laptop 3 1872

Core i7 1065G7 1.3GHz/32GB RAM/1TB SSD PCIe/battery VD WiFi/BT/webcam/15.0 (2496x1664)Touch/backlit kb/Win 11 Pro 64-bit/A-

Elég impozáns és meggyőző a paraméterezése, árban pedig alatta van a tervezett összegnek. 

A Macbook kiesett a local SQL Server hiánya miatt. Lassan összeállítom a pakkot és rendelem. 

Dokumentumfejlesztésre jó... alig van hűtése (egyetlen kis ventilátor) és az i7 10th gen melegedni fog annak ellenére, hogy 15W a TDP, mert 10 nm a gyártástechnológiája, válassz inkább 12th gen Intelt, de leginkább 6xxx Ryzen-t, ha most veszel sok pénzért laptopot. Az AMD jelenleg nagyon ütős SoC-ot tud adni 6 nm gyártástechnológiával.

alig van hűtése (egyetlen kis ventilátor)

A 15" verzióban 2 ventilátor van. A 13"-es verzióra gondolhattál, abban valóban csak 1 ventilátor található.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Upsz, benéztem.

Azt hittem, Surface Book 3-at vett. Arra igaz az, hogy a 13"-as modellben csak egy venti van (alul), a 15"-esben meg kettő, alul is egy meg felül is.

De most látom, hogy Surface Laptop 3.

Szorri.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Ahogy nézem, a Surface Laptop 3-ban is egy venti van. Ez egyébként a legtöbb U-procis gépben sztenderd, kettő nagyon ritkán fordul elő, az is csak akkor, ha dedikált GPU is van. Persze 1 ventis és 1 ventis megoldás között is nagy különbség van, mennyire szellőző a ház, nyílások száma elégséges-e, hány rézcső szállítja a hőt, milyen hatékony az az egy venti, mennyire melegszik az adott proci, stb.. Adott esetben még a paszta minősége is beleszólhat. Azért mondom, hogy várjuk ki mit hoz vele a tényleges tapasztalat. Review-t lehetne nézni addig is, de ott is vagy említik, vagy nem, szériánként is különbözhet, későbbi BIOS frissítés is beleszólhat. Mindenesetre a 10. genes proci + 1 venti kombó valóban nem fest jól, de korai találgatni.

Szerk.: persze nekem is furcsa, hogy a kolléga végül ezt választotta. Hiszen sok mag, bővíthető memória volt a feltétel, és azt írta, hogy közepes akkuidővel beéri, és nem szórakozik grammokon. Ehhez képest ez a gép 4 mag 8 szál, nem bővíthető 32 giga. Akkuidő és súly meg overkill lesz. Ennek ellenére fejlesztésre beválhat a gép.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Azzal egyetértek, hogy egy újabb genes, 6-8 magos Ryzennel (lehetőleg olyan laptopban, ahol az U-s proci elérhető variálható 15-28W TDP-s beállítással is) jobban járt volna, de szerintem ez a Surface gép sem rossz. Jó, nem a legújabb gen, de nem is túl régi (releváns utasításkészletek, Win11 kompatiblitás, 10 nm-es csíkszélesség a 14++++++++++ helyett, 8 szál azért megvan), azért biztos vagyok benne, hogy annyi hűtése van ezeknek, hogy nem csak doksifejlesztésre jó, így szerintem ne írjuk még le USB-s hűtőpadra ítélve, míg meg nem érkezett és ki nem lett ténylegesen próbálva. Az, hogy megérte-e, az nagyban függ az ártól is (nagy igazság, hogy abszolúte rossz termék nincs, ha az aktuális tudásához, értékéhez megfelelően lett árazva), meg pl. a kijelzőt paneljéről nem tudjuk milyen (bár Surface-be - évén prémium kategória - csak nem tesznek annyira rosszat, a felbontás nem hangzik rosszul).

Én csak azért nem szeretem a Surface gépeket, mert túl vannak szerintem árazva. Könnyűnek azonban mindenképp könnyű, akkuidő sem olyan rossz. Ami még nekem szúrja a szemem a kollégánál, SQL-szerverből ítélve webfejlesztés, arra inkább Linuxot ajánlok, mint Win10-11-et. Persze ha csak fejlesztés, és a nem lesznek pl. céges szinten MS-os formátumok, szoftverek erőltetve, stb..

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Nekem ceges DELL Precision M7750 Xeon-van 64 Gb RAM-al, nagyon brutalis. De nem nagyon mondanam laptopnak. Lehet hordozni, de nagyon nehez 3.1 Kg, nem is birja sokaig tap nelkul max 2-3 oraig, de attol fugg mit csinalok. De teljesitmenye rendben van, prod like k8s clustert tudok rajta futtatni, ugy hogy mellette 2-3 IntelliJ es gradle build fut folyamatosan. Igy hogy heti egy-ketszer jarok be dolgozni nem gaz cipelni.

Szerintem a 3,1 kiló nem vészes még. Nekem voltak mindenféle netbookjaim, laptopjaim, 1-3 kiló között, nem nagy különbséget érzek, az az igazság. Most váltottam egy 1,6 kilósról egy 2,2 kilósra, tényleg alig érezni, főleg, ha egymás után emelem meg, és nem egyszerre a kettőt. Most az, hogy még 900 grammal esetleg még több, az már olyan mindegy, ezen nem múlhat, a lényeg úgyis azon van, hogy használható-e, meg meddig lesz időtálló. Mert 5-10 kilónál tényleg lehetne azzal jönni, hogy jajj, nehéz, kész edzőtermi gyakorlat cipelni. Jó, mondjuk ezekhez a táp is nehezebb általában, mert ugye több W-tot kell lenyomjon, az meg miniatürizálva nem fog menni, de még azt se mondanám világvégés súlykülönbségnek, aki nem ortopéd gyógyegér, meg hosszú műkörmös plázacica, simán meg tudja szokni.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Szerintem akkor egy 1 kilós ultrabookot se annyira élmény cipelni, mármint ha másik kontinensen táskákkal mászkálsz. Itt most értelem szerűen az életszerű, mindennapos használatból indulok ki, meg az átlag fejlesztőből.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Ugy hivjak nemzetkozi fejlesztoi konferencia.
Ok, nem mondtak hogy ne taxizak, de azt se hogy batran barhova.

Egy nagyobb rendezvenyen csak letesitmenyen belul ossze johetnek a kilometerek naponta.

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

Az átlag fejlesztőket nézve sem mindenki egyforma. Egyre inkább azt látom, hogy a jó* fejlesztő az ideje jelentős részét tölti azzal, hogy ügyfélhez** jár pontosítani az igényeket, felmérni az automatizálandó folyamatokat, stb. Technikailag mondjuk igazad van abban, hogy az a fejlesztő, aki kódot írni is tud, és az ügyféllel is tud értelmesen beszélni, az messze nem átlagos. :)

* jó, ebben az esetben: nagy hozzáadott értékkel bír - nem kell, hogy fejből menjen oda-vissza a választott nyelvének minden trükkje

** ügyfél, ebben az esetben: annak a tevékenységnek a résztvevője, ami kitermeli a jó programozó fizetését/napidíját - nem kell, hogy konkrétan egy másik cégnél dolgozzon

Nagyon jól megfogalmaztad, köszönöm. Nekem nagyon fontos, hogy az ügyfél is értse, hogy mit akar és én is. Nagyon sokat tárgyalok az üzlettel, sok helyen még a kultúrája sincs ennek kiforrva. Nagyjából tudják, hogy hová szeretnének eljutni, de az nincs meg, hogy milyen útvonalon.