Üzleti kategóriás laptop fejlesztésre

Sziasztok!

ÚJ üzleti laptop vásárlását tervezem a közeljövőben. Igényeim:

- Sokmagos Core i7 vagy i9

- 32GB RAM, bővíthető

- Akku üzemidő nem releváns, 4-6 órával már jó vagyok közepes terhelés mellett

- Sokat cipelném, nem hátrány, ha könnyű, de nem fogok grammokkal szórakozni

- 14-15 inch környéke

- Docking station/port replikátor az irodába/otthonra

- Windows 11 kompatibilis CPU

- Op rendszer nélkül vagy valami free OS-sel

- LAN port a laptopon és a docking station-ön is

A márkával viszont bajban vagyok. A HP/Dell/Lenovo háromszögben gondolkodom, Windows 10, később 11 kompatibilis gépet keresek. Van action pack licenszem, ezért nem szeretném az op rendszer felárát kifizetni. A HP G szériáját szidták, hogy elég gyengére sikerült, az újabbakról semmit nem tudok, a Lenovo Thinkpadek billentyűzetétől lábrázást kapok, a Dell is elég tróger (mikrofon problémák, leváló csúszásgátló gumi). 

Ti mit ajánlanátok? Mac-et már többször kizártam, úgyhogy arról végleg lemondtam. 

Hozzászólások

Családban Dell G5 van, jó. Szerintem az i9 parasztvakítás, thermal throttling miatt másodpercekig tudod használni amivel többet tud.
G5-tel egy probléma van, nem tud USB-C-ről tölteni (de sztem egyik 200W-os dög se tud, úgyse elég neki a 100W max kakaó).
 

Gábriel Ákos

Családban Dell G5 van, jó. Szerintem az i9 parasztvakítás, thermal throttling miatt másodpercekig tudod használni amivel többet tud.

Nem az i9 a parasztvakítás, hanem a Dell G5, ami ugye az Inspiron széria, a kategória legalja. Ugyanígy ASUS esetén van a TUF és ROG: a ROG sokkal jobb, a TUF az olcsó széria. És a ROG kategórián belül is van három irány: Flow, Zephyrus és a Strix, szóval ott se mindegy, hogy mit veszel.

Az i9 thermal throttling konkrétan macbook pro tapasztalat.

Az MBP se a hűtéséről híres gép... nyilván van thermal throttling. :)

Ez egy ROG Strix belül: https://i1.wp.com/laptopmedia.com/wp-content/uploads/2021/02/internals-…

És egy ROG Strix hátulról: https://www.notebookcheck-hu.com/uploads/tx_nbc2/oasahxv162owufac_setti…

Az első 1 év után alaplap cserés volt gariba, aztán rá 1 év 3 hónapra ugyanúgy megdöglött de csak 2 év volt a gari. A 2. Legelejétől nagyon durván thermal throttlingolt mind cpu mint gpu téren, és kb 2 év után nekiáltak porladni azok a kis bakok amit az anyákat tartották az felsőtálcában. De ezen kivül volt már 3 nap alat kipurcant x370-f strix lapom, meg x570 prime pro-m am default tulfeszelt egy 3900x et, és pcie bifurcation-t is elég gagyin tudta, mikor egy 35k-s gigabyte is megugrotta ezt gondnélkül. Szoftveres támogatást meg kb felejtsd is el, mikor kiadják a cuccot kijőnek hozzá a driverek aztán többé semmi.

Jelenleg 2 céges gépet használok

Eggyik lenovo legion i7 9750hf, 16gb, 256gb nvme, matt fhd ips

Másik dell vostro 15 3500 i5 1135g7, 16gb, 512nvme, matt fhd ips

+ Egy desktopot ami saját: r9 5950x, 128gb 3200mhz, 6900xt, 10g lan, meg szuma 4TB nyi nvme 2db 32" 4k lg ips monitorral.

Az első 1 év után alaplap cserés volt gariba, aztán rá 1 év 3 hónapra ugyanúgy megdöglött de csak 2 év volt a gari.

Emlékem szerint évek óta 36 hónap garancia van ezekre az ASUS cuccokra, mikori eset ez és hogyhogy nem fődarabcsere az alaplap (amitől újraindul a garancia)?

Szoftveres támogatást meg kb felejtsd is el, mikor kiadják a cuccot kijőnek hozzá a driverek aztán többé semmi.

Nekem az a tapasztalatom, hogy a megjelenéstől számítva kb. 3-4 évig van rá driver terméktámogatás, utána nincs... például az előző N752VX laptophoz a gyári után az első BIOS frissítés 2015-ben jött ki, az utolsó pedig 2019 elején, ugyanígy az utolsó driverfrissítés is 2019-es...

Nagyjából 5-6 éve lehetett, mielött bevezették az értékhatárhoz kötött minimum garanciát törvényileg, asus nem szeretett semelyik notira 2 évnél többet adni. Fődarab cserés gari restartrol az első esetnél még nemtudtam, papírt akkor nem adtak róla. Hozzátenném  5 hetet volt gariba közvetlen a márkaszervízhez küldve, jó eséjel azért ennyit mert egy hónap után feldobtam nekik hogy megyek a fogyvédőkhöz.

Driver supportról meg annyit h van egy xonar u7 echelon edition-őm 2015 be kiadták hozzá az elsö drivert, és azóta se, winre már jóideje nemkell felrakni, eleinte még csak bugalom.volt, mostmár 1-2 éve aláírás problémája is van a telepítőnek.

Fogyasztóvédelem mint olyan, megszűnt funkcionálisan működni vagy jó 10 éve már.

Helyettük azóta (impotens) Békéltető Testületek vannak régiókra lebontva, amik annyit érnek mint szarnak a pofon (halottnak a beöntés v. hasonló hasonlatokat mindenki gyárthat kedve szerint). Főleg mivel semmilyen kötelezettsége nincs a trógereknek együttműködni.

Van is szép lista róla, h. minden sáros jogi entitás szarik bele ebbe az elbaszott konstrukcióba:

https://bekeltetes.hu/publikus/egyutt-nem-mukodo-vallalkozasok

--> tetszőleges magyar tróger szolgáltató Zrt vagy kft neve mind szerepel benne.

 

Szóval ha ma 2022-ben fogyasztóvédelemmel fenyegetsz 1 vállalkozást, akkor 1) csak a pofádba röhög 2) lenyilatkoztad h. szimplán 1 jó nagy hülye vagy mert egy nemlétező intézménnyel fenyegeted.

Nagyjából 5-6 éve lehetett, mielött bevezették az értékhatárhoz kötött minimum garanciát törvényileg, asus nem szeretett semelyik notira 2 évnél többet adni.

Hm... én 2016-ban vettem a N752VX-et, és akkor már biztos volt 36 hónap garancia volt és háztól-házig javítás. Azért lett ASUS és nem Dell, mert a Dell épp megszűntette ezt, hogy 36 hónap garanciát adnak és egy munkanapos helyszíni javítást. Szóval vagy korábban vetted vagy sikerült valami szürkeimportos sufnijavítást kifognod...

Driver supportról meg annyit h van egy xonar u7 echelon edition-őm 2015 be kiadták hozzá az elsö drivert, és azóta se, winre már jóideje nemkell felrakni, eleinte még csak bugalom.volt, mostmár 1-2 éve aláírás problémája is van a telepítőnek.

Laptopról volt szó, hogy meddig adnak hozzá support. De ezt is megnéztem most direkt, ez egy 2012 végén bejelentett cucc, amire kb. három év support volt, az első driverfrissítés 2013-as, az utolsó 2015-ös, Windows 10-re az az egy van, mert a Windows 10 2015-ben jelent meg, Windows 7-re volt hat frissítés három év alatt.

Nekem '18-as talán a Dellem (biztosan 16 utáni, legkorábban 17 nyarán lett véve), mégis volt rá helyszíni garancia. Elméletileg NBD, de a gyakorlatban ~5 munkanap alatt jött ki a srác cserélni a kijelzőt. Aztán ránézésre látott még 1-2 hibát, szóval következő héten jött javítani azokat is, amik nekem nem tűntek fel.

Fizetni nem fizettem neki egy fillért se, még csak a számlát se kérték el, hogy tényleg vettem-e a gépet, vagy okosban van.

Nekem '18-as talán a Dellem (biztosan 16 utáni, legkorábban 17 nyarán lett véve), mégis volt rá helyszíni garancia.

Ja, azt nem tettem hozzá, hogy az olcsóbb gépekre (<350 ezer forint) szüntették meg akkoriban, most nem tudom, mi a helyzet és 2018-ban se követtem alapvetően.

Fizetni nem fizettem neki egy fillért se, még csak a számlát se kérték el, hogy tényleg vettem-e a gépet, vagy okosban van.

Nekem a Dell és Asus esetén is ilyen élményem van.

Akkortájt volt, edigitálbol vettem.

Hát, nem tudok rá mit mondani, biztos így volt, csak furcsállom, mert az Asus akkor vezette be a 36 hónap garanciát + a házhoz menő szervizt is, és 350e feletti cuccokra ez akkor már volt, mert így vettem laptopot.

A xonarhoz meg annyit h 18 ba futott ki, komolyan úgy érzed hogy rendben van hogy 15 ös volt az utolsó driver?

Nem a kifutása számít, hogy mikor adták el az utolsót valamelyik kereskedésben, hanem az, hogy mikor adták ki és mennyi ideig gyártották. Onnan indultunk, hogy "Szoftveres támogatást meg kb felejtsd is el, mikor kiadják a cuccot kijőnek hozzá a driverek aztán többé semmi.", ami támogatás laptopok esetén 3-4 év és ebben az esetben is több mint 2 év volt, tehát eléggé nagy ferdítés egy ilyen mondat.

Munkamonitorjaim 2x ASUS ROG SWIFT PG279QM. Talan egyik egy evvel korabbi szeria. Az egyik elettartama 2 ev volt. A masik meg ugyan azokat tunetek produkalja, mint ami tonkrement. De mar vettem mind2 helyett TUFot. Ha ugyan ugy csak 2 evig lesz jo, akkor legalabb fele annyiba se kerul es ugyan azt tudja, csak nem olyan designos a talpa :D

Asus szerintem mindig is a legalja fos minoseg volt, de ennek legalabb normalis a kepfrissitese es mar hozzaszoktam.

Munkamonitorjaim 2x ASUS ROG SWIFT PG279QM. Talan egyik egy evvel korabbi szeria. Az egyik elettartama 2 ev volt. A masik meg ugyan azokat tunetek produkalja, mint ami tonkrement.

Dejszen ez 36 hónap garanciás általában, ráadásul háztól-házig garanciás, hol vetted, hogy nem adták tovább?

Nem garanciaztatok, lehet volt meg rajta. De annyira azert nem draga, hogy megerje vele foglalkozni. Amazonon vettem amugy.  Elvittem elektronikai hulladekok koze, ahova valo. Egyszeruen probalom mostantol elkerulni az ASUSt es biztos nem veszek a "premium" termekeibol semmit, mert az nem premium, hogy szervizelessel foglalkozzak miutan megvettem valamit.

Most kaptam egy Dell akármit (Intel I7 1187H, 32 GB memória, RTX A3000), modellt nem tudok írni, mert látom már ezt feliratot is lespórolták róla.

Pozitív: kijelzőnek szépek a színei, a 17 cólos kijelző mellett a gép mérete kisebb és valamivel könyebb mint az elődje.

Negatív: az új dokkoló egy kalap szar. 2 darab USB C-n kommunikál a géppel. Ha hátulról lennének ezek rádugva legalább nem látnám, de a csatlatkozás a gép bal oldalán van, így hányadék a kinézete. Ha a dokkoló nincs áram alatt a rá csatlakozott eszközöket nem hajtja meg (régi dokkolóval ilyen gond nem volt).

Minden hulla a Mount Everesten valamikor egy nagyon motivált ember volt.

Ha fejlesztés, és Windows, akkor én 32 gigát tennék bele. Átlagosabb felhasználásra, meg Linux alá elég a 16 giga, mert a Linux kernel jobban takarékoskodik az erőforrásokkal. A Windows nem annyira, azon eleve több a bloat, plusz ha nagyobb projekteket is fordít a fejlesztő, a 16 giga határon lehet, főleg, hogy laptopnál az integrált GPU is levesz belőle (0,5-2 giga között). Nagyon függ attól is, hogy ki mit csinál a gépen, milyen alkalmazásokat használ, azért még átlag felhasználásnál, Linux alatt is vannak nagyobb különbségek, mennyire fullos DE fut, a Chrome alapú böngészők több memóriát esznek, mint a Firefox, egy Visual Studio-na, IntelliJ-nek több memória kell, mint egy vim-nek, Emacsnek vagy gedit/Kate kombónak, ha a háttérben még futnak ilyen Electron bloatok, akkor mindenképp rá kell számolni. Számít maga a gép is, mert ha pl. előre tudja az ember, hogy odaforrasztott, nem bővíthető a memória, akkor vegye eleve több RAM-mal, még akkor is, ha overkill, mert később nem tudja kimaxolni, és évek múltán késő bánat lehet, hogy azért avult el a gép, mert ki volt centizva a RAM-kérdés. A másik még, amit nem árt figyelembe venni, hogy a gép, ha bővíthető is, milyen memóriakonfigurációban jön, mert ha pl. van benne egy darab 16 gigás RAM modul, akkor már csak azért is érdemes bele még 16-ot venni, hogy dual channelben menjen, az az integrált GPU-nak is nagyon szokott kelleni (sokszor majdnem duplázza játékokban az fps-t), még ha maga a 32 giga túl sok is, meg nem romlik.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Ha a thinkpad billentyűzettől kapsz lábrázást, akkor a többitől mit? Kb. az a legjobb. A dell az soso, a hp meg egyenesen szar. 

Nekem az a meglátásom, hogy gamer laptop jobb fejlesztési célokra, mint az "üzleti" kategória, ami meeting-optimalizált és dokumentumfejlesztésre jó, vékony, könnyű, a hűtése nem a legjobb.

A gamer laptopban a hűtés korrekt, nincs thermal throttling és ezen felül van még boost, amivel akár 1-3 percig is képes 50-80 százalékkal nagyobb teljesítményre, illetve érdemes a külön GPU-s kiadást venni, mert a GPU hűtése külön szokott lenni ilyenkor és nem a CPU-t melegíti az integrált GPU, amikor dolgoztatod, tovább bírja boost módban. És van hely benne pakolni, bővíthető. Ami szívás, hogy meg kell nézni, mi megy ezekből Linux alatt, mert a Linux kernel sok dolgot nem vagy nem teljesen támogat...

Hát, könnyű laptopból nem fogsz konstans nagy teljesítményt kihozni, nem lesz elégséges a hűtése. Az enyém például 3,6 kiló, gond nélkül cipeltem mindenhova, hátizsákban elfért bőven, de például megbeszélésre Boox Note Air-t viszek, laptopot nem.

Update: a fent említett rossz példa, a G5 15 például csak 2,3 kiló, ami rögtön meglátszik a thermal throttling kapcsán, mert kell a réz a hő vezetésére a réz meg nem könnyű. Persze, lehet kisebb, lehet alumínium, lehet nagyobb légáramlás és zaj, csak ezek mind kompromisszumok a korrekt hűtésnél.

M1 Pro esetén nincsen thermal throttling.

Amíg olyan dolgot csinálsz, ami fekszik hardveresen a SoC-nek, addig gyors. Ami nem fekszik jól, az viszont lassabb lesz, konstans. Ha Rozetta kell hozzá, akkor pláne lassabb lesz. Thermal throttling valóban nincs.

mihez kepest?

Nézz meg egy 6nm gyártású Ryzen H procit, például. A trükk nem az M1 CPU/GPU, mint olyan, hanem az, hogy 5 nm, az Intel pedig még 10/14 nm méretnél jár, ami jelentős különbség, mert négyzetes kb. a teljesítmény / TDP arány. A Ryzen ezért tud azonos vagy sokszor jobb teljesítményt, mint az M1, mert 6 nm az elektronika alapmérete, az Intel most jön a 7 nm mérettel.

gyorsabb mint az elozo MacBookom i7-es procijan :)

Az nem kunszt, ahhoz képest szinte bármi gyorsabb, amilyen thermal throttling és slowdown van benne gyárilag, mindent feláldozva a súly és az akkus üzemen... amiben azonos vagy jobb CPU van, az kivétel nélkül mind jobb volt az MBP-nél teljesítményben. Szóval igen, az új mosóporok is mindig jobbak a gyártó előző mosóporainál.

Nem tűnik olyan rossznak azért a multi-core, főleg hogy ez nem 105w TDP-ből tolja ki, mint a Ryzen, hanem 30w-ból:

https://browser.geekbench.com/v5/cpu/compare/14667229?baseline=14667207

De az ultra is csak single core-ban rosszabb:

https://browser.geekbench.com/v5/cpu/compare/14666010?baseline=14664498

Ez a Ryzen részben 7 és nagyrészt 12 nm gyártású, direkt ezért írtam, hogy például egy 6 nm gyártásúval érdemes összevetni.

Ezek a dolgok nem varázslatok, nincsenek csodák, egyszerűen a gyártástechnológián múlik, hogy mekkora hőtermelés mellett mekkora teljesítményt tud az elektronika. Az Apple az M1 kapcsán ott gurított nagyot, hogy 5 nm a gyártástechnológia, csak ezt sokáig nem árulta el, helyette ment a ködösítés. Tavaly már jöttek a 6 nm gyártású cuccok másoktól is és csőben vannak az 5nm cuccok is, már látszik, hogy valóban nem igazán volt más előnye, leszámítva a néhány célhardver komponenst, de olyan van másban is, csak másfélék.

Mondok más megközelítést: megkockáztatták, hogy mire tömeggyártásba tud kerülni a cucc évekkel később, addigra lesz stabil 5 nm gyártástechnológia. Egy AMD ezt nem tudja megkockáztatni, mert tőkeszegény és csődbe megy, ha nem jön be, míg az Apple esetén meg ott van a világon a legtöbb pénz K+F-re, keresztfinanszírozásból, jelenleg is több likvid tartalékuk van, mint ami az AMD jelenlegi teljes piaci értéke, ennek ellenére az AMD képes ugyanerre egy évvel később... és jön az Intel is a 5 nm gyártással idén, illetve jön a 3 nm, IBM és Intel technológiával két év múlva (jelenleg már risk production kisebb chip-ek esetén).

Innen nézve az Apple annyit tett, hogy rákényszerítette a CPU/GPU gyártókat arra, hogy hamarabb lépjenek gyártástechnológát, mint ahogy tervezték azt, de különösen speciális dolog nincs az M1-ben.

Gondolom akkor lehet majd azt mondani, hogy az Apple-nek előnye van, ha ugyanezt, hogy 2 évvel a többiek előtt kihoz egy kisebb csíkméretű gyártástechnológiát innentől kezdve még néhány éven át tudja produkálni.

Ha esetleg nem, akkor meg azt lehet mondani, hogy igen, volt 2 év előnye, aztán a többiek utolérték.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Gondolom akkor lehet majd azt mondani, hogy az Apple-nek előnye van, ha ugyanezt, hogy 2 évvel a többiek előtt kihoz egy kisebb csíkméretű gyártástechnológiát innentől kezdve még néhány éven át tudja produkálni.

Nincs saját gyártása, Samsung és TSMC gyárt, és a tervezés egy része is náluk van. Samsung is kijött több 5 nm SoC cuccal az utóbbi két évben (pl. Exynos W920), csak azok mobilba mentek, mivel nincs desktop vagy laptop CPU/GPU üzletáguk.

Ha esetleg nem, akkor meg azt lehet mondani, hogy igen, volt 2 év előnye, aztán a többiek utolérték.

Kockáztatott és nyert. Továbbra is van pénze kockáztatni, a többieknek meg nincs, szóval bármi lehet. De egyszerűen az a lepel hullott le, hogy az M1 valami rendkívüli képességű SoC.

Azért azt ne felejtsd el, hogy nem csak a CPU van a SoC-ban, hanem egy GPU is, ami igencsak erősre sikerült, plusz van benne még ezek mellett egy Neural Engine nevű cucc is ML dolgokra, ami másban nem nagyon van.

És valszeg az sem hátrány sebesség szempontjából, hogy ezek közös memóriát tudnak használni, amihez nem kell 100 különböző szintű cache-t használni.

Azért azt ne felejtsd el, hogy nem csak a CPU van a SoC-ban, hanem egy GPU is, 

Miért, GPU manapság miben nincs?

ami igencsak erősre sikerült

Hogyne, ezt használják crypto-ra is már... ja, nem. A korábbi MBP-hez képest valóban erősre sikerült.

plusz van benne még ezek mellett egy Neural Engine nevű cucc is ML dolgokra, ami másban nem nagyon van.

So on, AMD-ben ott van a SenseMI, az Intelnek meg ott van a Deep Learning Boost. Ezek ott vannak már évek óta, csak más a nevük.

Nekem is ez a meglátásom, de nem csak a gamer laptopok irányában, hanem általános tendenciaként figyeltem meg, hogy az „üzleti” és „nem üzleti” gépek között a rés annyira lecsökkent, hogy ma már szinte nem is létezik. Régen muszáj volt az „üzleti” kategóriáért a felárat kipengetni, mert a nem üzletiek annyival gyengébb perifériákkal, szarabb kijelzővel, kevesebb bővítési lehetőséggel jöttek. Ma már viszont minden gyártó a végletekig olcsósított, vékonyított mindent, szinte semmi nem bővíthető (talán már csak a RAM és az M.2 SSD az), mindennek dedikált gombok nélküli sima touchpadje van, szigetes, süllyesztett, lapos, jellemzően Fn-lock-kal szórakozós billentyűzete lett, másik irányból akármilyen kijelzővel lehet kérni, meg, billentyűzet háttérvilágítása is alap. Régen esetleg az üzletin volt TPM, meg hardveres lemeztitkosítási lehetőség, de ezeket a Win11 követelményei miatt megint megkapja ma már sminden nem üzleti gép is, hiszen már a prociba van beépítve.

Pl. nekem ThinkPad-ek meg Latitude-ok után lett egy IdeaPad-om, és azokhoz képest semmivel nem gyengébb, nem ócskább anyagfelhasználású, simán pariban van a mostani üzleti gépekkel. Jó, pl. ujjlenyomatolvasó meg egyéb baromság nincs rajta, de az nálam pont előny is volt, mert nem használnám.

Így ma már azt kell nézni egy notin, hogy jó legyen, nem azt, hogy üzleti, gamer, sima konzumer, bármelyiket meg kell fontolni ha az igényeket egyébként lefedi. Dedikált GPU-val viszont én vigyáznék, egyrészt extra meghibásodási pont, extra hőterhelés, extra aksileszívás, plusz ha Nvidia, az Linux alatt szívás lehet, menni megy, de a kernelfrissítést megkeseríthető, meg ha integrált GPU-val párosul, akkor extra konfigozással kell szórakozni, hogy váltani lehessen a kettő között, ami frusztráló tud lenni a usernek, ha Linuxban nem annyira skilles még, normi szinten van. Nem mondom, hogy baj, ha van benne, de ha nincs rá igény CAD vagy játék, stb. miatt, akkor nem ajánlom, hogy kifejezetten erre menjen rá a kolléga. A másik, hogy én az AMD-t se zárnám ki, azok is piszok gyorsak, sok magosak, elég combos iGP-vel, simán megfontolandó, sokszor még energiatakarékosabbak is. Intelt csak akkor erőltetném, ha pl. annyira Thunderbolt kell, vagy valami céges management engine-es ökörködés, ami AMD-vel nem kompatibilis, stb..

Ezt a régi beidegződést le kell vetkőzni, hogy az ember a márkát nézni, meg hogy üzleti legyen, meg hogy neve legyen. Ma már a ThinkPad, Elitebook, meg a többi buzzword se garancia a minőségre, egy tucat mindegyik, annyira kiegyenlített a piac. Lassan már az is többet számít, hogy egyáltalán lehessen kapni, mert mostanában a normális laptop sokszor csak papíron létezik, nehéz megvenni, megtalálni megfelelő kiépítésben, hogy legyen is valahol ténylegesen készleten. Ezzel nem azt mondom, hogy a vételt nem kell megfontolni, mert ma is van gép, amit simán kerülni kell, TN paneles 768-900p-s csodakijelzők, meg olyan gépek, hogy biliműanyagból van, és lehet hajtogatni, meg 5 perc alatt szétolvad a thermal throttling ellenében is, ezeket a szutykokat nyilván nem szabad megvenni.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Múltkor nézegettük, hogy milyen gépet vegyünk új embereknek. Alapvetően a többségnek nem kell több, mitn egy közepesen erős gép, egy külső monitor csatlakozási lehetőséggel. Nem hurcolják sokat a gépeket, csak hogy home office is megoldható legyen.

Viszont rettentően bosszantóak a lehetőségek. Az alsó üzleti szint ugyanolyan műanyag satnyaság, mint a normál consumer olcsóságok. Mostanában dell vostro 3500 -asokból vettünk párat br 320 és 470 közt, attól függően, hogy i5/i7 4 mag 8 szálas változat-e vagy hogy alapmodell + ram és ssd bővítés vagy nagyobb + ram bővítés. 32GB ram és 500SSD mindkettőnél, i5-1135g7 vagy i7-1165g7. Egyetlen előnyük, hogy olcsók relatíve. Viszont azokra nem lehet kötni két monitort és még a hdmi kimenet is fhd limites.

Lenovo és HP vonalon nézegetve is vagy forrasztott ram, vagy io limit vagy más butaság van ezen a szinten.

Lehet venni ugyanúgy i7-1165g7 -tel 700 felett hasonló kiszerelésú latitude-t, hogy 2 monitor ráköthető legyen / vagy esetleg type-c dokk. 

Vagy i9-es 1400 körül dell precision. Na ott például gamer gépként jóval olcsóbban (br 700) látni hasonló felszereltséget és talán jobb hűtésű, io terén is hasonlóan jó gépeket látni. 

Szóval jól ki vannak találva a mesterséges limitekkel a különböző szintek. És sokan teljesen bele vannak kavarodva, hogy i5 i7 i9 éppen mit jelent. Meg kell nézni konkrét proci parakétereit, mert van amikor nem éri meg a felárat.

annyit sikerült kibogarásznom, hogy tán a chipseten keresztül megy a hdmi és az még talán korábbi generációshoz készült és ezért nem támogatja a magasabb sávszélességű módot. De eléggé felb@sztam én is magamat rajta, hogy ennyi év után végre tud a szutyok intel gpu hdmi2.0-át és még ezt is elcseszik rajta. 

 B460 chipset
https://www.dell.com/support/kbdoc/hu-hu/000126548/resolution-on-extern…

De azt hiszem, hogy találtam más gyártótól is olyan notikat, ahol a leírásban fhd volt a max. Ha legalább lenne displayport / thunderbolt port. De még az sincs. Az nvidiás vostro 3500 is talán csak sima usb3 port, amin van ilyen opció.

Dell Vostro 3500: i7, 16gb ram (nem bővíthető) elég bár react projekthez párhuzamosan még k8s-sel együtt is. Egyetlen hibája, hogy a HDMI csak 1.4, ezért 1920x1080 a max external felbontás.

@BCsabaEngine

Lenovo P52 - épp erről írok, az ~összes paraméternek megfelel.

(ezeken feül van benne 2db nvme slot + 1 normal SATA)

 

De azt nem tudom hogy még lehet-e kapni (és azt sem hogy windozzal együtt vagy üresen) - de ha nem, biztos van 'útódja'

Az meg hogy neked épp melyik billentyűzet tetszik/nem tetszik az elég szubjektív, azt csak te tudod eldönteni ;)

 

Egyébként jól összekeverted a szubjektív elvéárásaidat, a piac aktuális állapotát, és a 'fejlesztő gép' nem jól definiált mívoltát.

Nem lesz könnyű választanod.  Én ezt úgy szoktam, hogy megnézem:

- mennyi pénzem van rá,

- a preferált márkákból éppen mi kapható az általam preferált boltokban.

 

 ha ezek metszetéből a képek/paraméterek/jutyúb videók alapján sem tudok dönteni akkor besétálok a boltba és megtapizom, megnyomkodom, esetleg bootolok egy nekem tetsző Linuxot és 'kipróbálom'.

A dokkoló/port replikátort nem tudod elhagyni? Azzal azért rendesen szűkíted a kört.

Egy Type-C dokkolóval simán kiválthatod, így talán nagyobb lesz a merítés.

Nekem most egy HP Omen 15 van, igaz nem fejlesztésre, de sokat CAD-ezek, ill. virtuális gépen tesztelek rendszereket. Idáig bevált. Igaz kicsit búcsús, de hát ezt kaptam. Olcsóbb volt, mint egy hasonlóan izom mobil workstation.

Hát ha dokkoló kell és nem elég az USB-C akkor Dell Latitude vagy esetleg Precision. De utóbbinak az ára már nem fog tetszeni.

Szerintem csak átalakul, nincs vége. Manapság is van különálló USB-C-s dokkoló, illetve monitorba épített is (USB-C-s, töltésre képes) - azt nem tudom, hogy monitorba építettek közül van-e amit tovább lehet fűzni, és több monitort hajtani meg vele, de gondolom, hogy ha esetleg nincs, akkor majd lesz. 

Esetleg ha mondasz egy árkategóriát amiben gondolkodsz egyszerűbb lenne...

Engem érdekelne, hogy milyen szoftver fejlesztéséhez kell i9-es procis gép? A RAM-ot értem, abból még több még jobb.

5-6 perc az elég sovány, eddig a rekordom ~2 órás build time :)

Nem a soványsága a lényeg, hanem az, hogy vannak 5-6 perces build idők, amiket egy thermal throttle nélkül boost akár a felére le tud vinni. Utána meg van ideje hűlni a gépnek.

de ha ez az issue, akkor i9 helyett a build szerver még megfontolandó lehet

Kényelmetlen magaddal vinni mindenhova a build szervert, ha meg felhős, akkor is kényelmetlen sok esetben a használata, könnyen el tudod veszíteni azt az 1-2 percet, amit nyernél vele és nem mindig van erre sávszélesség sem.

Ú, android fejlesztés. Nekem az volt a leg gépigényesebb eddig. Nem is a fordítás, hanem az, hogy 4-5 féle emulált készüléken próbálni, hogy képarány, dpi és android verzió variációk közt minden okés -e. Azért fejlesztés közben nem lehet mindenkinél egy marék telefon, nem praktikus. 

Más esetben már volt persze, hogy c/c++ projekt build 20 perccel lokálban, de azt icecc szétdobta a többi fejlesztői gép és dev szerver közt. A legacy javás nagy projekteknél meg legfeljebb build sikerességhez csinálok local buildet, amúgy eleve túl nagy infrastruktúrális függőségek vannak és jobb esetben jenkis által felhúzott dev docker környezetre kerül ki a fejlesztői verzió. Nem ellentmondásként írom, hanem pont ellenkezőleg. Simán van sok gépigényes feladat, csak lehet sokan nem azzal találkoznak, ezért nem is gondolják, hogy azért kell még igazi erőgép :) 

Nekem a Win -> Linux átállásra az adta meg a végső lökést pár éve, hogy Android fejlesztés során a build idő pontosan feleannyi volt Linuxon. Normáls maven/gradle Java projektnél is minimum 50% gyorsulás volt. Ugyanazon a gépen. Pedig Windózon ki volt kapcsolva a Defender a projekt könyvtárakra, és Ubuntu volt a konkurencia :)

Nem lényegtelen, mert sokkal gyorsabb az ext4, azonos gépen. Főleg, ha sok kis fájllal való munkáról van szó. Sokszor ezen a WSL sem segít, mert az is virtualizáció. Ha még nem használtál huzamosan natív desktop Linuxot, javaslom próbáld ki egy időre, akkor látod meg, hogy mennyivel gyorsabb, mint a Win. Az is igaz, hogy inkább régebbi, meg HDD-s gépeken jön ki a különbség, de mérhető modern, gyors, sok magos, SSD-s gépeken is.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

ja még 2016-ban játszottam ezzel, java android gradle.

T61, c2d t8300, Ubuntu 16.04 LTS : 4m 03s
desktop i5 760, Win7: 3m 56s
T430, i5-3320m, Win10: 3m 58s
T430, i5-3320m, Ubuntu 16.04 LTS: 2m 32s
T430, i7-3720qm, Win10: 2m 42s
T430, i7-3720qm, Ubuntu 16.04 LTS: 1m 56s

A végén, a több magos gépen csak azért nem jött már ki dupla sebesség linuxra, mert volt egy nem párhuzamosított lépés is a buildben.

Ezen kívül az is nagy különbség, hogy linux alatt a háttértár sebessége a normálisabb lemez cachelés megoldás amitt sokkal jobb. Hdd-n lévő forrást elsőre valamivel lassabban buildelte, de később már az ssd-vel egyező szinten tudta. Mivel nem mindig változik minden fájl, ezért az is nagy előny.

Más projekten webkit forrás buildelésnél is láttuk, hogy win alatt a fájlrendszer kezelés a bottleneck. De ott nem összehasonlítható, mert más a fordító is. Csak az erőforráshasználatnál látszott valamelyik monitoring részen, hogy a fájlrendszerre vár. Ha jól emlékszem játékként ext2 felcsatolásról is próbáltuk, de nem sokat segített rajta.

Win előnye bizonyos szempontból, hogy tömöríti a memóriát, de linux alá is van memóriatömörítési megoldás, csak nem alapértelmezett. De van, ami nem támogatja a memóriatömörítét - liinux alatt virtualbox oom-ekkel örvendeztetett meg pont ezért.

Anno, amikor ezzel szoptam, akkor találtam valami weboldalt, ahol leírták, hogy ez by design ilyen, mert benne van a fájlrendszer műveletekben egy csomó hook és callback lehetőség, ami például lehetővé teszi, hogy egy-egy fájl csak virtuálisan legyen ott meg csomó ilyesmi. És ennek nyilván ez a hátránya, hogy lassabb.

Ha jól emlékszem játékként ext2 felcsatolásról is próbáltuk, de nem sokat segített rajta.

Amúgy az a vicces, hogy WSL2 esetén a natív etx4 bare metal mount gyorsabb, mint a Windows + NTFS build, még úgy is, hogy szoftveres (LUKS) titkosítás van az ext4 alatt.

Használok melora linux desktopot napi szinten mert nálunk ez a policy épp, de amúgy ha nem lenne messzire elkerülném, annó is használtam sokévig, de adott okot böven a winre váltásra onnan hogy már nemvolt hátránya win en dolgozni. Amúgy wsl2 nem virt alapon megy már. WSL2 alatti ext4 meg a nativ közt jó ha mérsz majd 5% különbséget ami meg valljuk be nvme mellet lényegtelen kategoria.

Persze mindenkinek szíve joga linux desktopot barkácsolni, de ennél már többre tartom az időmet hogy ilyenre menjen el.

Amúgy wsl2 nem virt alapon megy már.

Fordítva: a WSL az, ami nem virtualizált, hanem egy container réteg + Windows kernel interfész, nem tudsz kernelt cserélni és natívan látod a Windows fájlrendszert. A WSL2 viszont már virtualizált, az már Linux kernelen fut, amit tudsz fordítani is adott esetben, a saját fájlrendszere egy ext4 virtuális HDD és ezért a Windows fájlrendszer elérése kibaszott lassú.

<< Mac-et már többször kizártam, úgyhogy arról végleg lemondtam. 

Megkérdezhetem, hogy miért?
Eddig kizártam én is, de a 14" MBP meggyőzött és váltottam, maradok. ;-]

# RHE, Rocky, NethServer, MBP14

Attól függ, hogy mit és mivel fejlesztesz. Ez az Asus is könnyű és vékony, ami azt jelenti, hogy a hűtése nem lesz megfelelő, nincs benne elég réz és nem bővíthető könnyen, alaplapra forrasztott cuccok vannak benne.

Egyszerűen az a helyzet, hogy a bővíthető laptop jó hűtéssel 3-3,5 kiló és 2,5-2,8 centi vastag. 2 kilóból és 2 centi vastagságból ezt nem lehet kihozni.

Ja igen én egyre kevésbé hiszek a későbbi bővítésben. Egyszerűen meg kell venni egy "harmonikus" konfigot némi tartalékkal.
A garancia hossza az lényeges.

Gábriel Ákos

Ott a pont. A mostani melohelyemen 2018-ban vegre a belso IT-nal valaki fejes rajott hogy ezt kell csinalni, mivel szinte az osszes fejleszto Mac-et kert. Igy egy frissitesi hullamban mindenki megkapta az akkori csucsot, 15-os macbook pro, 32G ram, 6 magos i7, 1T ssd.

Beszelgettem belso IT-ssal par hete, mondta hogy TCO szempontbol ez volt a leheto legjobb dontes, a gepek 98%-a most is tokeletesen mukodik barmifele hiba nelkul (kb. 600 db-rol beszelunk) es senki nem panaszkodik arra hogy keves lenne barmi most sem.

Nekem Dell a ceges gep (meg tobbnyire a tobbieknek is korulottem), szerintem ez ipari hulladek kategoria, iszonyat hogy mekkora f*s (jo, otthon MacBook van, de igyekszem nem ahhoz viszonyitani hanem objektiven nezni, de ez akkor is sz@r :D)

A CPU teljesitmeny rendben van, az hogy grafika nulla egy fejlesztoi gepnel nem igazan szempont, de hogy ez meg idle-ben is kepes nekiallni uvolteni mint a sakal, hogy idonkent felebred sleepbol csak ugy (hiaba van kikapcsolva a windows update-nel ez), meg a tobbi, az borzalom...

Ezek általában nem a hardveren múlnak, hanem a jó kis windowson. Simogatni kell a mindenféle appokat, meg az energia managementet.
Ha discordot, slacket, teamst meg hasonló okádványokat rendszeresen használsz akkor nincs min csodálkoznod.
Részemről teljesen tudatos vásárlás volt pl. a fanless M1. Nincs ventilátor -> biztosan nem fog zúgni soha, semmiért (és persze elromlani sem fog).

 

Gábriel Ákos

Szazalekosan egyszamjegyu CPU-hasznalatkor ne visitson mar mint a tornado...

Amugy a hardver is sz@r, az egesz gagyi muanyag, a touchpad egy vicc (nem csak a MacBookhoz kepest, hanem nagyjabol barmihez, ennel csak egy sok evvel ezelotti Dell Vostro volt otvarabb)

Nekem M1Pros MBP van, abban van venti, de en meg nem hallottam :D pedig elofordul hogy 'ugy marad' valami, peldaul nehany napig fut veletlenul egy jatek a hatterben, vagy multkor a QEMU, de teljesitmenyen, hutesen, stb eszre sem venni :D

Jónéhány Dell géppel szívtam már. Elég gyakran a szar driverekkel van a gond, és a kifagyások, újraindítások mellett a ventillátor hangja már alig zavaró :-)

Természetesen tudnak a Dell gépek kiválóan is működni, ehhez azonban a minimláisra kell csökkenteni a gyártói driverek számát, és ahol lehet, a Ms által ajánlott drivert érdemes használni. Tiszta megoldást azonban a Linux telepítés jelent :-)

Én ThinkPad-el szívtam, a ventivel nem volt baj, csak Linuxon olyan szinten throttling-olt (bocsi a szóért...), hogy kissé ideges lettem tőle. Szerencsére ez: https://github.com/erpalma/throttled megoldotta. Néhány Dellel is működik, meg hát a TLP-t is érdemes felrakni és beállítani. Azóta Linuxon ugyanúgy pörögnek a gigahertz-ek, az akkuidő még jobb is.

Sokan panaszkodtak a Lenovonál emiatt, azok semmit nem javítottak, csak az Intel-re kenték az egészet. Eleinte nem hittem nekik, de gyakorlatilag az összes másik gyártónál is ugyanez van, szóval rohadjon meg az Intel. Meg a gyártók, amiért nem perlik ki a szart a belőle.

Szerkesztve: 2022. 05. 11., sze – 00:56

Sok ellentétes igényed van: legyen könnyű, nagy üzemidővel (akkor már 9 cellás akku, vagy 2 akku kellene), de teljesítmény is legyen, meg Windows 11 kompatibilitás. Ahogy fent sokan írták, a könnyű gépeknél le van korlátozva a processzor, az U végű Intel-eket csak böngészős, gépelgetős, konferenciázós célra javaslom, fejleszteni lassú lehet, persze feladat és projekt függő. Ha sok mag van, nagy a fogyasztás, kell nehéz és aktív hűtés, melegedni, fogyasztani fog. 4 maggal a 32 GB memóriát nehéz jól kihasználni, több maggal talán, persze nem tudom, mire kell. Adatbázis szerverek a VM-ben, mellette meg kódolsz?

Egyik irány, ha a gamer laptop irányba mész, ott lesz teljesítmény, de nehéz lesz.

A másik irány a nagyon drága, új áron milliós laptop, Dell XPS, Lenovo P széria, ezek lassabb vagy hasonló teljesítményűek (grafikusan biztosan), de jóval többe kerülnek.

Kérlek írjad majd meg, hogy melyiket választottad, miért, és mennyire vált be. Köszi.

Sakk-matt,
KaTT :)

Ne haragudjatok, nincs időm egyesével minden szálra válaszolni. 

A Core i9-hez nem ragaszkodom, legalább 4 fizikai core legyen a CPU-ban. 16GB RAM már elég, de a 32 még jobb. 

Most, ami elsődleges, az a mobilitás. Nem mindig dolgozom aktívan a gépen, van, hogy távoli asztalon végzek munkát. De azért ne fektesse meg, ha Visual Studioval kell fordítani egy nagyobb solution-t. 

Leginkább minőségbeli gondjaim vannak az új laptopokkal. Már olyan perverz gondolatom is támadt, hogy veszek egy Macbook Pro-t és teszek rá Windows-t :D

De most a legvalószínűbb, hogy veszek egy Dell Latitude-öt 16 GB rammal, core i7-tel. Közben az árkategóriát is belőttem: nagyjából 6-700 ezer forintot szánok rá. Amint eljutok odáig, hogy megveszek, beszámolok blogbejegyzésben a tapasztalatokról. 

Arra vigyázz, hogy az új Macbook Pro ARM már, régebbi típusból van még Core i7-i9 is, de ilyet az Apple ha jól látom már nem árul (hűtés (hiánya) miatt viszont nem tudod kihasználni stabilan a Core i9 teljesítmény előnyét a Core i7-hez képest). Egyébként nekem is van Windows-os project még, úgyhogy bootcamp-pel teljesen normálisan használható a gép, nincs vele gond.

Nekem Latitude 7420 van, és írtózatosan tud pörögni a ventillátora, miközben kb. semmit sem csinálok. 

Ha már Dell, akkor nézz körül a Precision körül, azok tényleg arra valók, amire használni akarod. 1 hétig használtam egy projektben egy 17 colos modellt, nagyon gyors volt (mondjuk abban xeon proci volt). Hátizsákban nem volt kellemes vinni, de az tényleg mobil munkaállomás volt. 

Csak mondom, nekem egy SurfaceBook 3 laptopom van. 4 fizikai magos i7, 32G RAM. Windows-zal jött, szóval ezt a feltételt nem teljesíti (11 felmenne rá, ha hagynám). Az a benyomásom, hogy jól van összerakva. Nem műanyag, hanem fém a ház. Nem érzem úgy, hogy bármivel rosszabb lenne a minősége, mint az asszony MacBook Pro laptopjainak. Van neki hűtése, ami olyan halk, hogy pár hétig nem is vettem észre, amikor ment, csak később jöttem rá, hogy aha, ez a hang a hűtés, és aha, itt jön ki a meleg levegő. YouTube videókat megnézve lehet látni, hogy pl. intenzív 3D-s játékkal el lehet érni olyan pontot, ahol a sebességből egy picit visszavesz, de nem az van, hogy leesik a felére, és nem is 1-2 perc alatt ér el erre a pontra. Neked persze a 15"-es méret lenne jobb (az nem csak nagyobb, de a CPU-nál is van aktív (ventilátoros) hűtés, míg nekem a 13"-es verzióban csak a GPU-nál (a CPU-nál csak lukak vannak és csak passzívan hűt)). Van hozzá dokkoló (ami a speciális portjára csatlakozik és pl. 2 külső monitort lehet rádugni) de én egy sima USB-C-s port replikátorral használom, 1 külső monitorral. LAN port nincs a laptopon, csak a port replikátoron.

Szubjektíven én nem szeretem a billentyűzet kiosztását. A 10 évvel öregebb HP laptopomé sokkal jobban kézreáll. Ettől függetlenül simán tudok rajta külső billentyűzet nélkül dolgozni, csak ha pl. home, end, pgup, pgdn gombokat akarok nyomni, mindig odapillantok. Persze egy Mac billentyűzeténél fényévekkel jobb. Bár persze mi nem?

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

A lenovo x szeriat jo messzire keruld el.

Régebben mindig zsírúj gépeket vettem, de aztán rájöttem, hogy felesleges. Most vettem egy Lenovo Thinkpad T540P-t. Könnyű, fejleszhető és vonaton is abszolúte használható. A gép volt valami 300 EUR, a dokkolóállomás hozzá valami 20 EUR. Komplett házvezérlést fejlesztek rajta :D

De egy 2022-es top laptop kb. hatszor annyiba is kerül, jó lehet nem egészen, de majdnem. 2022-es nem top, közép kategóriás laptop is jó kétszer olyan gyors, de az is kb. dupla annyiba kerül. Ár-értékarányban így nem olyan rossz 300 ojróért az a gép, igaz nem is kiemelkedő, feltéve, hogy i7-es M/QM proci van benne. Kijelző számít még sokat, az a nagy gyengéje még a régi TP-knek, hogy fos, lowews, TN panellel szerelték őket jellemzően, és nem is mindegyikhez érhető el rendesebb IPS kijelző. Illetve az akkuidejük nem valami nagy szám, de az sem mindenkinek érdekes.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

De egy 2022-es top laptop kb. hatszor annyiba is kerül, jó lehet nem egészen, de majdnem.

Egyrészt nem kerül hatszor annyiba, másrészt meg ha várni kell a gépre, az is pénz és idő. Ha naponta csak 30 perc az, amennyivel többet vársz, az minimum 5 ezer forint naponta, havonta 100 ezer forint.

Szerintem az van, hogy alkalmazottként leszarom, hogy naponta kb. egy-két órát kell várnom, mert annyi idő 3-4 build, nyilván jelzem a főnöknek, hogy helló, jó lenne valami gyorsabb gép, de sok cégnél meg úgy vannak, hogy mindenkinek jó az, ami a dokumentumfejlesztőknek jó, a különcködésnek csak pluszköltsége van, így a cég égeti a drága erőforrást, 1-2 millió forintot kidobnak per fejlesztő, mert nehogy már nekik jobb gépük legyen, mint a többinek.

Vállalkozóként viszont mérem az időmet és a pénzemet, ha egy-két órát kell várnom és nem T&M ülök ügyfélnél az ő által adott gépnél (lásd első bekezdés), akkor elkezdem számolni, hogy ez mekkora költség nekem és nem olcsóbb-e, ha veszek egy jobb gépet és a régit eladom és megveszi majd egy hyperborg vagy Raynes, 3-6-9 éves használt gépként. Ők is csak azért tudnak venni használt gépet venni, mert valaki megvette újonnan.

Jó, lehet pontosan hatszor annyiba nem kerül, de azért egy 6-szor gyorsabb procijú gép jóval 1000 euró felett lesz, van az 1500+ is, attól függően, hogy milyen proci, mennyi RAM, stb.. Az meg, amit írsz, hogy 30 perc, az valószínű, hogy csak nagyobb projektes fejlesztésnél jönne elő, de nem minden fejlesztőnek van szüksége bika gépre. A legtöbben csak kisebb kódokat, meg webre fejlesztenek, és ahhoz nem kell annyira izom vas. Óriási projektek forgatásához, amikor ilyen millió kódsorokról van szó, meg 3D-s renderelésre, az más tészta, de aki olyannal foglalkozik, az sokat is keres vele, és eleve nem használt Thinkpad-ben gondolkodik, hanem megveszi a legjobbat, és nem érdekli mennyi.

Félre ne értsetek, én se vagyok a Thinkpad-ek híve, régen jónak számítottak, de mára már csak az emlékek miatt túl vannak értékelve, és eljárt felettük az idő, az új TP-szériák meg tök átlagos gépek lettek, de ennek ellenére, ha jó áron jut hozzá az ember, akkor még ár/érték/teljesítmény arányában megfelelőek lehetnek.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Hatszor azért nem gyorsabb, szerintem. Valami 30-40% közötti különbséget mértünk egy mostani géphez képest, legalábbis a mi build rendszerünkben. 
Egyébként meg a cég IncrediBuildet használ, így maximum a vonaton érdekes a CPU ereje.
De fejlesztésnél az idő nagy része a pötyögésre megy el és nem a build-re.

Szerkesztve: 2022. 05. 27., p – 14:35

Lenovo carbon
Konyu es van 32GB valtozat (9th gen).

dock type-c thunderbolt

lan port doc nelkul:
https://www.lenovo.com/us/en/p/accessories-and-software/cables-and-adap…

Mar fel eve varom hogy megjojjon, a munkatarsamnak mar megerkezett. (ceges, kb 6 fajta laptop kozul lehett valasztani)
A lenovo honlap 3+ honap szallitast ir a 32GB valtozatra.

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

Ennek is az a baja, hogy feláldozták a súly és akkuidő miatt a teljesítményt, szóval van thermal throttling és sajnos hamar jön... ha kell tartós teljesítmény a fejlesztéshez, akkor nem jó választás.

Business laptop, megbeszélésről-megbeszélésre lehet vinni, ki lehet vele menni ügyfélhez, kicsi, könnyű...

Undervoltage -al lehet jatszani ha valaki akar.
Ha i7 -et veszel akkor majdnem minden laptopnal lesz thermal throttling,
ha 10+ percen kereszutl akkarod maxon jaratni akkor i7 majdhogynem csak penz kidobas,
de ha neha kell par percet forgatni meg jo.

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

Undervoltage -al lehet jatszani ha valaki akar.

Azzal meg stabilitási problémáid lehetnek és sokat nem nyersz vele.

Ha i7 -et veszel akkor majdnem minden laptopnal lesz thermal throttling, ha 10+ percen kereszutl akarod maxon jaratni akkor i7 majdhogynem csak penz kidobas, de ha neha kell par percet forgatni meg jo.

Írtam korábban, hogy például gamer laptop esetén van rendes hűtés és ott 10+ percig is bírja thermal throttling nélkül, mert azok hűtésre vannak optimalizálva. Cserébe nehezek, mert a sok réz nehéz: a 14" méret ~1.7-2.0 kg, a 15" méret ~2.0-2.5 kg, a 17" meg 2.5-3.5 kg és tipikusan kisebb akku van bennük.

Van még a mobile workstation, amiben jó a hűtés és nincs thermal throttling, de az sokkal ritkább, kisebb a választék és annyi a különbség a gamer laptophoz képest, hogy nem olyan csiricsáré és nincs benne default erős dedikált GPU, viszont drágább is, szóval nem éri meg.

"Van még a mobile workstation, amiben jó a hűtés és nincs thermal throttling, "

toltam hosszu forgatast ilyenen, van thermal throttling , nehez es nagy is.
high-end gamert nem probaltam, azok mintha nehezebbek lenen attol is amit irtal.

https://www.quora.com/Does-your-Alienware-area-51m-laptop-have-fps-drop…

"

You can use something like Throttlestop to tune the voltages, but I have experience with the 51m and the cooling solution sucks.

You bought a laptop, live with it."

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

Oké, akkor fasza a Lenovo Carbon, minden más tele van hűtési hibával.

Lenovo Carbon: https://laptopmedia.com/wp-content/uploads/2022/01/internals-2.jpg

ASUS ROG Strix: https://i1.wp.com/laptopmedia.com/wp-content/uploads/2021/02/internals-…

Szerintem Lenvo sem fasza.
En szemely szerint nem lattam olyat ami fasza, nem is hallottam olyanrol amire nincs panasz thermal ugyban.

Csak van ugy hogy 25W CPU megy le 15W, vagy hogy 15W-os 10W -ra.
 

AMD Ryzen™ 9 5900HX Mobile Processor : default TDP 45W , AMD Configurable TDP (cTDP) 35-54W (ez a gyarto altalai max beallitas) , passmark: 23,134

i7-1185G7 28W passmark: 10,910
Core i7-1270P 28W passmark: 19,867

Ha gamer laptopot akarod elonybe akkor elkepzelheto throtlingal egyutt is tobb jon ki belole, mint a regi carbobol nelkule.

Az uj/regi carbonak 28W -ot kell huteni, mig az AMD cumonak 45W -t, ertelem szeruen komolyabb a hutes rajta.

A 6 eves workstation notbookom kb anytit tud mint a 3 eves "normal" ill. 9th gen carbon. Csak a merete megy oszebb.
10h gen nel talan none a teljestmeny, majd 3 ev mulva meglatjuk mi lesz, valoszinuleg mertet nem csokentem tovabb.

Laptop nekem nem elsodleges gep, uhogy mobilitas/fogyasztas fontosabb.

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

Amit linkeltem, a ROG Strix, az a képen látható dupla ventilátorral és négy hűtőbordával és több hővezetővel simán thermal throttling nélkül elviszi akár egy órán át is a folyamatos boost CPU max teljesítményt (próbáltam), mert a GPU az 140 wattos és azt is tudja hűteni folyamatosan, ha szükséges, de tipikusan a bármilyen fejlesztés az nem GPU igényes műfaj, szóval csak a CPU-t könnyedén hűti, nem is nagyon ment 3000 RPM fölé eddig a ventilátor, ami amúgy böngészésnél és light taszkok esetén 0 RPM, hiába, a 6 nm az 6 nm...

Játék közben nagyjából 10 perc után kezd a thermal throttling jönni, ha egyszerre megy a CPU és a GPU is maximum teljesítményen és overclock mind a kettő, de akkor már folyamatosan 200 watt körül fűt a CPU és a GPU, a laptop 210-220 wattot fogyaszt közben (mértem), alapból 240 wattos adaptert adnak hozzá amúgy, kell is ilyenkor. Szóval játékra úgy érdemes belőni a minőséget, hogy ne konstans 200 wattot kelljen hűteni, mert azt valóban nem bírja, ha 160 watt körül van az átlagos terhelés, akkor nincs thermal throttling sem (mértem).

De felőlem mindenki azt vesz, ami akar.

throtlingoltak ember.
Es nem kicsit meleg volt az egesz laptop mindenutt erintesre.
Szerintem tok jo hogy egy laptop (lenovok) tul elik 24x7 100% CPU-n ugy ahogy vannak.

console "tele" volt thermal throtling uzenetekkel.
 

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

Hülye kérdés: windows alatt, hwinfo és tsai, cpu monitoring: van külön sor throttling-hoz. Sosem láttam hogy NO helyett YES lenne, pedig az órajel nem olyan magas (leesik a kezdeti pár másodperces boost után) pedig még 100%-on jár a terhelés folyamatosan.

Kellene itt látnom h. throttling-ol? CPUHOT v. CPUCRITICAL -t mikor kellene látni (core i5 7-8-9.gen laptop)?

Intel Extreme Tuning Utility vagy akár hwinfo proginak is van ilyen része, grafikonja, igen.

De ha a biosban a nem max performace-ra van véve, hanem valami balanced/optimized valamire, akkor lehet eleve nem engedi fel a proci órajelet és föl-le váltogat folyamatosan. Plusz oprendszer oldalon is lehet olyan beálíltás, ami miatt visszavesz a teljesítményéből throtling helyett.

https://prohardver.hu/tema/ibm_lenovo_thinkpad_topik/hsz_113230-113232…

Az vicces volt hogy az egyik serverhez kihivtak tobbszor a supportot mert 2x szer lasssabb volt mint a tobbi.
Aztan megneztem en is mi van, a workload eleg "viccess" es powersave(vagy valami hasonlo) volt a biosban, a ketto kombinacioja elerte,
hogy kb fele olyan gyors volt mint a tobbi.

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

Persze, hogy nem hal meg, 95-100 foknál amúgy is leszabályoz (órajelcsökkentéses throttling, vagy akár kikapcsolás), meg a szilikon, forrasztás bírja 100 fok fölött is. Persze teljesítményre nem jó, mert nem tudod belőle kivenni azt a maximális teljesítményt, órajelet, amire tervezték, meg ha évekig forrók, akkor az csökkentheti az élettartamot, illetve a hűtésben a rézcsöveket tönkreteheti.

A throttlingnak is két fajtája van, az egyik a thermal, mikor a forróság miatt szabályoz le, a másik a power throttling, mikor azért szabályoz le, mert nem akar egy x watt energiakeretet átlépni, és hőfokilag, órajelileg hiába bírná még a szilikon, hűtés, de elfogy a dedikált energiakeret. Plusz más részről vedd azt is figyelembe, hogy a laptop nem arra való, hogy 24/7-ben hajtsál róla CPU intenzív feladatokat, arra szerver vagy combosabb asztali gép/workstation való. Bírják persze az intenzív hajtást a laptopok is, de egyrészt nem lesz energiahatékony, másrészt nem arra használod, amire való.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Ha CPU teljesitmeny kell akkor valoban a nem laptop a jo ;-).
passmark >4000 az csak ami szerintem eleg munkra  beneztem 8k -t.
Desktopom joval erosebb, szeretem ha gyors a forditas.

 

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

A minimum RAM attól függ, hogy ki mire használja a gépet. Windowsos laptopnál én is hajlanék a 32 gigára, de nem azért, mert a 16 nem lenne elég nekem, hanem mert ha oda van forrasztva, és még később bloatosodnak a szoftverek, nehogy amiatt avuljon el a gép, hogy nem lehet már bővíteni, és a Windows eleve nem bánik hatékonyan az erőforrásokkal. Amúgy csak Linuxon használok, minimalista WM-es, terminálos CLI/TUI, szigorúan keyboardos workflow-val, így még a 8 gigával is ellennék, de nem centizem ki, mert szintén, ha oda van forrasztva, akkor később kevés lehet. Plusz laptopnál azt mindig figyelembe kell venni, hogy az integrált GPU is levesz, ami 32 gigánál nem baj, de 8-16 gigánál neccesebb lehet. Főleg 4-8-nál lehet nagy limit, mert ne felejtsük, hogy sok integrált GPU először csak látszólag fél gigát vesz le VRAM-nak, de ahogy elindít az ember egy GPU intenzív feladatot, ott felkapcsolnak 1-2 giga VRAM-os fogyasztásra.

Az is igaz, hogy én fejlesztésügyileg maximum bélgázt fejlesztek (macbookos, kötött sapkás, Starbucksban virrasztó web soydev hipszterek ezt ma backend-nek nevezik azt hiszem). Csak otthoni, hobbista felhasználó vagyok, és igaz, hogy programozgatok, de csak nagyon lájtos kódokat, 100 sor környéke max., POSIX shell, Perl, C, matekozáshoz calc, Python, R főleg, azok egy kenyérpirítón is lefordulnak, lefutnak. Néha előfordul AUR-os csomag forgatása, meg kernelforgatás, de az sem akkora szám, meg nem olyan gyakori, hogy sok RAM meg erős CPU kelljen.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)