Mit tettünk?

Közösségi kerekasztal

Geoff Huston, az internet egyik megalkotója elég borúlátóan ír az internet jelenéről és jövőjéről. Érdemes elolvasni:

Opinion: What Have We Done?

https://ipj.dreamhosters.com/wp-content/uploads/2021/03/241-ipj.pdf

Azzal zárja, hogy nincsenek szabályok, és már nincs visszaút, amiért a maga nevében többször is elnézést kér.

  • 2205 megtekintés

( ibenny v | 2021. 05. 19., sze – 21:19 )

Igaza van, sajnos. Érdekes cikk volt, köszi!

Ezen belül az open source élén a Linux-szal olyan szörnyeket szült mint: Amazon, Twitter, Google, Facebook. 

De gondoljunk arra mi történt volna ha ezek a technológiák megmaradnak hatalmas, 100%-ig zárt, mai világban elképzelhetetlenül gigantikus multinacionális tech óriások proprietary technológiáiként? 

Ha az USA akkori elnöke nem parancsol megálljt 1990 környékén az akkor mindent letaroló konzumér elektronikát uraló japánoknak, akkor Windows PC helyett valamilyen zárt japán személyi számítógép terjedt volna el. Sony, Matsushita (Panasonic) és még pár japán tech cég lettek volna IT óriások, egymást sokkal kevésbé irtva mint amerikai kollégáik. A nyugati nagytőke ide vásárolta volna be magát. Ma sokkal zártabb számítógépeket használnánk, felülről irányított online hálózathoz csatlakoznánk, ahol a régi médiaóriások által előállított digitális tartalmat kapnánk. A Compuserve és AOL maradt volna az ami ma az internet. Marad a régi típusú médiamanipuláció. Ugyanúgy lett volna profilozás, egyénre szabott reklámozás, de úgy hogy semennyire nem látnánk be a fekete dobozokba. Kicsit Neuromancer világ lenne. Szerintem ez sem lenne sokkal jobb világ. Kína viszont megmaradt volna nagy összeszerelő üzemnek, ahova nem jut át a high-tech know-how. Japánok ebben sokkal óvatosabbak lettek volna, a nyugati részvényeseik pedig rájuk hagyták volna ezeket a döntéseket és egyébként egyetértettek volna technológiai monopólium fenntartásával. 

A média mindig is manipulált, mindig kiszolgálta a nagypolitikát. A nagytőke mindig saját érdekeit érvényesítette, mindig monopol helyzetre törekedett filantróp hazug propagandát kommunikálva. A technológiai fejlődést nem lehet megállítani, csak formálni lehet. Összességében ma gyengébb de kiszámíthatóbb informatikai technológiákat használnánk. Jobb volt a régi világban például a gyengébb VHS erőltetése a jobb Betamax-szal szemben?! Jobb volt teljesen kívülállóként figyelni ahogy mindenben kérdést elérhetetlen magasságban igazgatósági értekezleteken döntenek el felhőkarcolók 100+ emeletein?! 

A fent felsorolt IT nagyságok ma sokkal törékenyebbek mint a meg nem valósult big corporate világ óriásai lettek volna, akik mindent maguk gyártottak volna szoftvertől hardverig saját gyáraikban és laborjaikban. A mai világban Kína nélkül nincsenek hatalmas szerverfarmok, még a megfogható konzumér termékeivel nagy üzletet csináló Apple sem gyárt szinte semmit saját gyáraiban. Valamilyen szinten mindenki függ ma mindenkitől, az IT know-how hozzáférhető mindenütt, mindenki bele tud szólni a technológia formálásába, persze ha valóban jó és életképes ötlete van. N+1 Windows-killer MyLogo-val általában nem vezet világsikerhez. Újat kell kitalálni, vagy valóban jól megoldani valamit ahol a multik kudarcot vallanak. Lásd kripto-pénzek, vagy a nagy Microsoft befuccsolt DSSP-je után befutott Willow Garage a ROS-sal. 

Szerintem a fő probléma az, hogy a liberális demokrácia belebukott a nyitott és gyorsan fejlődő infó technológia fejlődésébe. Nyilvánvalóvá vált, hogy az erősebb, ügyesebb manipulátor kormányoz és nem az Istenadta nép akarata. A demokratikus király meztelen, de korábban is meztelen volt, csak most ki is derült. Amerikai szemmel ez persze nem szép látvány. De ha elkerülünk egy nagy és pusztító háborúba torkolló nemzetközi konfliktust a jövőben, akkor nem a mai a legrosszabb lehetséges világ. 

"Orbán Viktor szerintem nem diktatúrát épít, az a célja, hogy a demokratikus kereteken belül a lehető legerősebb hatalmi struktúrát építse ki, a lehető legtöbb pozíciót szerezze meg és lehetőleg hosszú távra biztosítsa a politikai tábora dominanciáját" – mondta Török Gábor.
https://hang.hu/belfold/2021/05/16/torok-gabor-az-orban-visszateresetol…

Minden politikai vezetőnek ez a célja bármelyik demokráciában. Csak keveseknek sikerül. Esetleg bele sem kezd mert reális esélyt sem látnak a sikerre. 
Magyarország különben nem jó példa. Infótechnológiáról van szó. Márpedig itt sem magyar google vagy magyar facebook, twitter nem manipulál, mert nincsenek ilyenek. A globális google és globális facebook próbálja manipulálni a magyarországi közvéleményt. Az eredményt jól látjuk a hupuknál. De többséget ez eddig nem tudott eredményezni. Minden nemzetet be akarnak darálni az egységes utópisztikus víziójukba, ami eddig inkább egy disztópiára hasonlít. Amerikai kollektív elmebaj eddig elkerülte Magyarországot. Ebből pont az látszik, hogy az IT szörnyek csápjai nem érnek el mindenhova. A nyelvi határokon elakad a manipulációs omnipotencia és még kínai típusú nagy nemzeti tűzfal sem kell hozzá. 

Milyen rendszer és milyen kernel működik a szerverfarmok gépein? Mi hozta el olcsó PC hardverre a Unix világ erejét? Kereskedelmi RISC-Unix ára mellett nem tudtak volna ilyen ütemben növekedni. Mellé kiszolgáltatottak lettek volna a szervereik gyártója felé, akik úgy akarják addig emelik az árakat még bedől a vállalkozást majd jön egy "megmentő" felvásárlási ajánlat. Már a kockázati tőke is elkerülte volna őket. Másik cég technológiájára lehet sikeres szolgáltatást építeni egy szintig, de nem lehet túlnőni rajtuk.

Ingyenes, stabil, ráadásul feladathoz alakítható eszköz nélkül nincsenek korlátlanul bővíthető szerverparkok. Ez az alapköve mindegyikük szolgáltatásainak. 

Ez volt a Google első "nagy" szervere. Ha nincs Linux ilyet kellett volna venni. De ez sokkal többe került, és nem lett volna pénz a következőre olyan hamar ahogy az igények nőnek. 

Itt eléggé hiányzik az a logikai lépés, ami indokolja, hogy csak ingyenes (meg úgy kifejteni, hogy mitől lesz ingyenes pl. egy linux, aminek fizetik a supportját és saját fejlesztésekkel hackelik) eszközökkel lehet ilyen szerverparkot kiépíteni. 

“Any book worth banning is a book worth reading.”

Én is úgy gondolom hogy nem a Linux meg az open source ezeknek a nagyágyú cégek létrejöttének a közvetlen oka.

Az, hogy jó, ingyenes és open source alapanyaggal tudtak dolgozni a szolgáltatások kiépitéséhez, csak egy könnyités volt.

Vehettek volna hozzá egy raklap Unixot meg szervereket, meg egy csapat programozót is. Többletköltség, ennyi.

Egészen addig még árat nem emel a raklap Unix tulajdonosa. Addig amíg bedőlnek, majd olcsón felvásárolja őket. Ráadásul a raklap Unixhoz venni kellett volna raklap RISC szervert és kész is a vendor lock-in. Ha a többletköltség nem öli meg már az elején az üzletet, megteszi később a kereskedelmi Unix tulajdonosa, amint felfigyel arra milyen jó potenciál van abban amit az ő rendszerére építenek. 

Még a Commodore történeténél olvastam, hogy amikor megcsinálták a első elektromos számológépet, TI chipet használtak. 50 dollár volt csak a TI chip, a teljes számológépet 100 dollárra hozták ki nem túl nagy nyereséggel. Nem sokkal később a Texas Instruments előállt egy saját elektromos számológéppel, amit 49 dollárért adott. A Commodore még a chipet sem kapta meg tőlük ennyiért. 

Csinálhattak volna saját cél-OS-t. Kezdeti befektetésnek talán nagy, de el lehetett volna kezdeni egy tetszőleges unix-szerű rendszerrel, és úgy fejleszteni, hogy azt majd ne legyen olyan nehéz áttenni a saját rendszerre. A Bell Labsnél sem olyan nagyon sokan írták az eredeti Unixot, nem döntené be a ezeket az óriáscégeket, ha írni kellene egy hasonlót.

Szerintem az akkora költség, hogy beleroppant volna még az Amazon is. Nemcsak egy komplett operációs rendszer fejlesztéséről van szó, hanem a zsákutcák elkerüléséről, optimalizálásról, biztonsági hibák foltozásáról. A Linux és a rá épülő open source szoftverek ezt tálcán kínálták, optimalizálva, letesztelve egy már akkor is jelentős közösség által. 

Pont azt amit már leírtam. Ez az egyik következmény. A témabeli írással szemben nem tartom katasztrófának, a jelenlegi helyzetet világszinten. A liberális demokrácia fuccsol be napjainkban nyugaton. De ez sem nagy katasztrófa. Annyiban még jobbak is az új szörnyek, hogy tök átlátszóan manipulálnak. A régi szörnyek adtak a látszatra legalább. Vagy ennyire arrogánsan magabiztosak, vagy olvasták Spirótól az Ikszeket. :)

Ugyan. Ha nem kell ezerféle hardverre megírni, akkor egy pár ember a Bell Labsnál (Unix), vagy egy pár ember egyetemi tanszéken (MTS) tud oprendszert írni. Nem lesz ilyen szép, univerzális, viszonylag gyors, mint a Linux, de tudni fogja, amit kell. (Ráadásul Linux nélkül is ott volt a BSD, Minix-et sem lett volna drága megvenni.)

Ezért fogalmaztam így, "ezen belül az open source élén a Linux-szal". Természetesen BSD -re ugyanez vonatkozik, de Linux lett a zászlóvivő azért írtam azt. Minix-el kapcsolatban már vannak kérdőjelek. Saját írója soha nem szánta többnek mint oktatást támogató rendszernek. Intel Management Enginen kívül nem olvastam más területről ahol széleskörűen alkalmaznák. 

Teljesen saját operációs rendszer szűk hardver támogatással pedig a hardverek gyártóját hozná pozícióba. Mivel nincs alternatíva árat tudnak emelni ha szerverekben nélkülözhetetlen komponenst gyártanak. Saját hardver gyártása pedig akkor elég drága mulatság volt amikor ezek a vállalkozások elindultak. Ha a rendszer építőelemei, szerver hardver + szoftver nem lesznek univerzálisak és viszonylag gyorsak akkor nem lehet a lehető legkisebb költséggel bővíteni a szerverparkot a gyorsan növő igények kiszolgálásához. Újra csak jönnek a régi nagy IT cégek, akiknek van saját hardverük saját unix rendszerük, és lemásolva a növekedési problémái miatt botladozó feltörekvő kis konkurens ötletét saját szolgáltatásukkal fogják ki a szelet a vitorlájukból. Altavista például előbb volt mint Google. Ott a Digital-nál volt hozzá mindenből saját, szerver is szoftver is. De volt korábban Yahoo is, ők pont FreeBSD-re építettek. Nagyon szűk volt az a pálya ahol egy egyetemi projektből induló vállalkozás egy jó ötlettel meg tudja ragadni a vezető helyet, majd azt meg is tudja tartani. Ehhez a lehető leggyorsabb, leguniverzálisabb, minden oldalról optimális rendszerre van szükség. Amazonnak valamivel talán nagyobb mozgástere volt az első években. De AWS ami már 2002-től volt soha nem nőtt volna ki saját célorientált operációs rendszerből, a nagy üzlet pedig ez lett nem az eredeti online bolt. Google-nek sem lett volna Android világa Linux nélkül (vagy BSD is jó lett volna) nem létezne, mert saját szerver OS arra nem alkalmas. A Java -ból nem csinál opensource szoftvert a SUN, Apache Harmony meg végképp nem lett volna. Nem is a Google kezdte meg az Android fejlesztését hanem az Android inc amit felvásároltak. 

Az Android rendszert egyébként használja az Amazon is színes (lcd) tablet-eihez, de e-ink ebook olvasóiban is Linux dolgozik. A Facebook által felvásárolt Oculus Quest szériája, sőt már az előd Go is Androidot használ, az pedig Linux kernelt, felette pedig minden kulcskomponens opensource szoftver. Ezért nem kellett egyiküknek sem külön egyezkednie a Google-lel, használják az opensource Androidot. 

Nem gondoltam saját hardverre. De ha egy elosztott szolgáltatást építek, mondjuk úgy, mint a google, akkor nem olyan nagy gond a hardware. Kiszemel egy adott konfigot, és a rendelés feltételévé teszi, hogy adjanak doksit, szerintem párezer darabnál már menni fog. Annak megírja a driverét. A következő adagon nem emelhetnek többet, mint amennyiből megírják a drivert.

Hogy az Android vagy az AWS kinőhetett volna egy saját, célorientált OS-ből, azt nem tudom. Mondjuk az AWS esetében, ha eleve az elosztott működés a cél, nem tartom lehetetlennek.

Ezek alapján egyáltalán nem gondolom, hogy ezekért a cégekért az open source lenne a felelős. Pláne, hogy az open source nem is újdonság. Amerikában pl. sokáig bizonyos fajta szövetségi finanszírozás esetén a kutatási projektekben írt dolgokon nem lehetett szerzői jogi védelem, így lett public domain egy csomó numerikus szoftver, könyvek. Ha az ember alaposan körülnéz, lehet, hogy PD OS-t is elő lehetett volna ásni, de a működéséről szóló publikációt (szabadalmak nélkül) biztosan, szóval azért nem kellett volna feltalálni a spanyolviaszt.

Google története kezdetén még párezer darabról sem volt szó. Az az első production Google szerver amit belinkeltem ha jól számolom 12 darab Pentium II PC-ből állt egymás felé pakolva. Összesen volt egymillió dollár kockázati tőkéjük mindenre. Abba szerintem nem fért volna bele egy saját operációs rendszer fejlesztése, legyen bármenyire célorientált. 

Ez a mi lett volna ha... természetesen scifi, vagy inkább tech-fiction műfaj. Amit írtam azt továbbra is helyes gondolatmenetnek tartom. Azaz opensource szoftverek és bár nem openhardware de olcsó és szabványos PC sok garázsból óriássá növő IT céget segített a sikerhez. Semmiképp sem vádolom az opensource világot azért mert segítette az Amazont, Googlet, Facebookot és társait. Azt is írtam, nem tartom minden lehetséges világok legrosszabbikának a mait. 

Hát te biztosan nem! :) 

"A MS Flight Simulator olyan szörnyeket segített a WTC tornyokba belerepülni mint Mohamed Atta és társai" - de ebből nem következik, hogy a MS felelős 911-ért. De ha most Google-Atta párhuzamon kezdesz értetlenkedni akkor inkább nem írtam semmit. 

Ha szerinted a Linux és opensource nincs benne vastagon a Google, Facebook és többiek sikerében, azzal magadról állítasz ki mentális szegénységi bizonyítványt. Ez triviális. Az informatika világában teljesen fogalmatlan vagy ha még ezzel sem vagy tisztában. Google "jócég" szerinted honnan van?! A Google volt sokáig a Linux legnagyobb nagycéges támogatója. GSoC-tól kezdve csillió open-source projekt anyagi támogatásáig széles a paletta. Google 30% szabad felhasználású munkaidőről hallottál már? Természetesen nem akármire, open-source projektek fejlesztésére lehet eltölteni. Elég nagyvonalú gesztus, de egyben érdeke is a Google-nek az opensource világ támogatása. A Google teljes szoftveres infrastruktúrája Linuxon alapul, szervereitől kezdve, Google routereken, Androidon át, Chromebookig.
Facebook, Amazon dettó. 
Ahova ezek a cégek a végtelen hatalmukkal mára jutottak már más kérdés. 

Ha ez neked érzelmi indíttatású okokból nem tetszik, az nem írja felül a tényeket. Érzelmi síkon maradva nekiállsz személyeskedni. Tipikus fogalmatlan aktivista szokás. 

Ignorance is bliss! - kitetováltathatod magadra. Ez vagy te! 

Amíg az a pár tucat gép van, addig nem is gond a proprietary OS. Azt írta valaki, hogy azért volt az opensource fontos, mert különben amikor sikeresek lesznek, akkor a vendor árat emel, amíg be nem tudja őket kebelezni. Szerintem meg az alkalmazásukat kellett volna akkor portolni egy másik OS-re, vagy esetleg egy sajátra, és kész. De természetesen ez is mi lett volna, ha.

A másik, hogy tényleg olyan rossz lenne a világ, amilyennek leírja, na azt én sem hiszem. Még azt sem gondolom, amit itt sokan írnak. Vannak fluktuációk le-fel, de alapvetően az internettől nem lett a világ se rosszabb, de demagógabb, csak gyorsabb.

A Bell Labsnél sem olyan nagyon sokan írták az eredeti Unixot

Mekkora volt annak a forráskódja? Hány sorból állt? Mire volt képes az az operációs rendszer?

Mekkora egy mai Linux forráskódja? Hány sorból áll? Mire képes egy mai Linux?

Ne viccelődjünk már, irgalmatlan mennyiségű munkaóra van a Linux mögött, ehhez hasonlót írni nulláról nem lenne egyszerű.

Ezt nem tisztem megítélni, nem is tudnám, de én egészen jól elvagyok vele, tisztább, szárazabb érzés, mint bármelyik Windows. Lehet, hogy a MacOS-ed sokkal jobb, de egyelőre elégedett vagyok azzal, amit használok.

A MacOS nem bloat? Tudom, sokak szerint nem az, mivel "a memória azért van, hogy használjuk". :)

Szerintem a mai linuxból is elég kis rész az alap kernel funkciók, alap networking, egy filerendszer, és egyetlen konfig drivere.  Utána egy google jellegű cég először egyesével adna hozzá még egy-két konfig drivereit, aztán, amikor már elég sokat vesznek, akkor azzal szerződik le, aki megírja a drivert is az eladott hardverhez.

A mai linux elég sok olyat tud, ami ezeknek a cégeknek nem kellett az elején.

Ma sokkal zártabb számítógépeket használnánk, felülről irányított online hálózathoz csatlakoznánk,

Dehogy is. 

Jobb volt a régi világban például a gyengébb VHS erőltetése a jobb Betamax-szal szemben?!

Dehogy is.

A VHS nem volt erőltetve, egyszerűen, csak nem kellett licenszelni.

Az nem tudom, feltűnt-e neked, hogy saját magadnak mondasz ellent?
 

Nincs itt semmilyen ellentmondás. Nem volt jó a példa. Nincs sok személyes emlékem ezekről a lejátszókról. Eredetileg AM-FM példát akartam írni Lawrence Lessig könyvéből, csak épp nem találtam (és FM csak lett azóta). Ha a Japánok által fejlesztett személyi számítógép terjed el az zárt lenne mint a Playstation vagy Nintendo. Azok zárt hálózatokhoz csatlakoznának az internet helyett mint a Compuserve volt, vagy most a PSN, csak direkt kapcsolattal internet nélkül. 

Már vagy 15 év olvastam a könyvet. Több példát is hozott Lessig olyan esetekre, amikor a gyengébb műszaki megoldás kerekedett felül és terjedt el. AM-FM-nél valami olyasmi volt, hogy a rádiótársaságtól megbízást kapott mérnök feladata az AM alapú rádiózás hangminőségének javítása volt. Ekkor már jó ideje használták az AM technológiát. A rádiók cseréje is belefért volna ha az kell a jobb hangminőséghez. Előállt végül az akkor forradalmi újításnak számító frekvenciamoduláció megoldásával, ami kristálytiszta hangot eredményezett. De a fafej menedzsment nem akart ekkora változást. Később csak lett FM is, csak nem akkor, vagy nem úgy. Lessig egyébként jogász prof nem mérnök, kisarkíthat eseményeket. De abban általánosságban igaza  van, hogy a XX. század műszaki történelme tele van gyengébb megoldások erőltetett elterjesztésével. 

Én az AM-ről és a VHS-ről tudok, de mind a kettőt az elején sokkal olcsóbb volt megcsinálni, mint az FM-et ill. a betamax-ot. Aztán ha az elején spórolsz, azt már nehéz módosítani, amikor már elterjedt. A rádiókat le is cserélték, amikor már olcsón tudtak FM rádiót csinálni (de nagyobb sávszélesség is kell hozzá, ezért nagyobb frekvencia, amit elég nehéz lett volna a régebbi alkatrészekkel megoldani, és persze hátrányokkal is jár: nem verődik vissza az ionoszféráról, ezért nincsen távolsági URH-vétel: a hosszúhullámú Luxemburgi Rádió toplistáját egész Európában meg lehetett hallgatni, csak nem túl jó minőségben, az FM rádiók pedig már a következő nagyvárosban sem jönnek be).

Az AM az nem a rosszabb, hanem a korábbi. Volt egy még korábbi, a szikra távíró. 
Valahonnan mindig el kell indulni és az autóiparban sem a turbófeltöltővel, meg a fedélzeti computerrel kezdtek el foglalkozni 1880 környékén.

A VHS magnókat bárki gyárthatta, mint az IBM kompatibilis PC-ket. Ez segítette az elterjedésüket. Jut eszembe, a PC-két is.
Az ipar nem gyárt direkt rosszat a piacra. Amit gyárt, azt azért teszi, mert nem tud jobbat, vagy amit tud és az jobb is, akkor azt nem fizeti meg a piac. 
A zárt hálózat sorsa az lett volna, hogy belebukik a tulajdonosa.
Idővel lett volna egy vele párhuzamos, ingyen.

A nagytőke meg néha olyan, hogy milliárdokat áldoz olyasmi helyrehozatalára, amit milliók baxtak el.
Lásd Soros Gy., Bill Gates vagy diCaprio pozitív célú adományait.

Igazad van a turbo "csak" az 1900 evek elejen jott kepbe, viszont nagyon koran szinte mindenen ott volt, aztan jott a szivo, majd most megint a turbo.

Ez egy ilyen technologiai szinuszhullam. Ha megnezed az it t akkor az is igy mukodott. Nagy boszme kozpont buta terminal, aztan vigyuk kozelebb az eroforrast a felhasznalohoz, igy eros terminal kevesbe eros kozpont, majd megint es igy tovabb...

Mindenhol megtalalhato ez a "fejlodes" minta.

Every single person is a fool, insane, a failure, or a bad person to at least ten people.

Egy erős évszázadnyi idő kevés volt ahhoz, hogy kialakuljon valami párhuzamos és ingyenes telefonhálózat. A kulcsszót kihagytad: független. 
Sok országban még választási lehetőség sem volt telefonszolgáltatók között, ahol volt ott is gyorsan oligopólium alakult ki. 
Mobiltelefónia tulajdonosai ma nincsenek a bukás szélén. Jelét sem látom valami ingyenes és sok szereplős mobilszolgáltatási rendszer kialakulásának. A fon-wifi típusú kezdeményezésekből soha nem lesz teljes értékű alternatíva. 

Maga az internet és elődje az arpanet üzleti érdekből soha nem jött volna létre. A hidegháború és a globális nukleáris háború veszélye miatt születhetett ilyen decentralizált hálózat. 

Az utolsó bekezdésről csak annyit, már régen nem hiszek a Mikulásban. :)

Ezt a nuklearis támadas eseten is működőképesnek maradó hálózat-ot mint alapító ötletet az elmúlt 10 évben egyre több helyen hallottam letagadni. Állítólag ez is olyan futótűzként elterjedt veretes laikus faszság, mint billg 640kb mindenre elég lesz marhasága. Csak míg utóbbi esetben konkrét személyhez köthető, és érthető h. neki 30 éve folyamatosan ciki, így aztán tagadja minden módon ahogyan csak tudja, az atomtámadasos internet miatt ki szégyenkezik 40 éve?

Szerintem koncepcionálisan jó az internet, csak ha olcsón akarják csinálni, akkor nem lesz benne redundancia, így egy jól irányzott markolókanállal ki lehet nyírni a fél országot. A nukleáris háború más szempontból hülyeség. Egyrészt nem az internet a legnagyobb baja akkor az embernek, másrészt ugrik a villamosenergia-ellátás is, harmadrészt a lebegő gate elektródás tárolók elég rosszul tolerálják az ionizáló sugárzást, szóval a netet megvalósító infrastruktúra, de a végberendezések is mennek a levesbe.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Már akit leültet. Engem spec nem érintett. Amikor transzatlanti kábelszakadás volt és az egyszeri felhasználó nem tudott elérni amerikai szervereket, akkor TOR-hálózattal továbbra is elérhető maradt minden. Kicsit lassabban. Létezik egyébként a routerekben flood-mode. Ilyenkor minden bejövő csomagot minden irányba továbbít. Nukleáris háború esetén például bekapcsolnák. Egy markológép miatt nem aktiválják, de úgy egyébként akkor tor sem kellene. 

Egy erős évszázadnyi idő kevés volt ahhoz, hogy kialakuljon valami párhuzamos és ingyenes telefonhálózat.

Mert nem volt ilyesmire semmi szükség.
Azt azért nem lehet állítani, hogy ne alakult volna ki valamilyen ingyenes hálózat, hiszen a BBS-ek elég szépen elterjedtek a maguk idejében. 

 

( kovi | 2021. 05. 19., sze – 21:26 )

itt jártam

Vortex Rikers NC114-85EKLS

( kbalint v | 2021. 05. 20., cs – 10:16 )

Szerkesztve: 2021. 05. 20., cs – 10:50

Azt ne mondja senki, hogy a Google a DNS over HTTPS-t (DoH) olyan nagy jó kedvében és hatalmas világjobbítóként alkotta meg. A legszomorúbb, hogy ebbe a szarba bele tudták rántani a Mozilla alapítványt is - illetve hát ami lett helyette, a lilahajúakat.

Gyakorlatilag ez a lépés nyírta ki a szabad DNS választás jogát. Android 9-től felfelé a google összes szolgáltatása, és rokonai és üzletfelei összes szolgáltatása is DoH-hal megy, ha akarod, ha nem. Így soha többet nem fogod kitiltani a reklámokat, nem fogod a gyerekedet letiltani a youtube-ról, mert nincs rá többé eszközöd, hacsak a google.com-ot nem tiltod mint endpointot...

***

a journal diamond sponsora: google. köszi!

~ubuntu, raspbian, os x~

Ez most nálam a Chrome-ban úgy néz ki, hogy választhatok a hagyományos (resolv.conf) és előre belőtt DNS szolgáltatók között, de ott Google mellett lehet Cloudflare, OpenDNS-t és valami biztonságos family filteres clean browsing-ot választani. Sőt teljesen egyéni dns ip is megadható. PC-n és Android Chrome böngésző beállításokban ugyanez van. Ez meg fog változni a jövőben? 

(Én egyébként a különböző adblocker megoldásokat jobban kedveltem mint a dns/resolv.conf alapú megoldásokat. Android Chrome-on ilyen nem nagyon van, nem is használom. Androidos Firefox-ra van uBlock, egy ideje meggyőztek Mozilláék, hogy ideje másik böngészőt használni androidon is, azóta Brave van. Brave-en van beépített reklámblokkoló és még a youtube is működik a háttérben, szintén reklámok nélkül).

Mert ez a tech.-globálmultik világhatalmának, - azaz az egész világról megszerezhető extraprofit, - abszolút alapja. - (Te is törvényszerűen ez tennéd a helyükben.) - De tovább megyek, az emberiség globális társadalmi fejlődésének a következő szintje törvényszerűen ez. Ha milliószor bombáznád vissza a 20. század elejére a Földgolyót, a következő időszakban a fejlődés során újra csak ismét ez következne be. (A "főszerepek" kiosztása esetleg változhatna.)

Az emberi gondolkodás, az emberi élet alapja mindig egy hatalmi relációs szint megszerzéséhez fűződik - (Akkor is így van, ha vannak közöttünk életképtelen egyedek, amelyek ösztönzöttsége ez irányba nulla.)

A hatalom kikényszerítésének, gyakorlásának módja ami az érdekes, a gyakorlást elszenvedők valóságos viszonya a gyakorlóhoz. Az értékének mértéke mindig relatív.., a "mihez képest mérés" esete. És akinek módja van az Internet felett műszaki fejlesztő-szerepet gyakorolni, az ennek szellemében fog eljárni.

Tehát a megalkotóknak kár sopánkodni az Internet jelenlegi műszaki állapotán, mert az is az ember veleszületett alaptulajdonsága okán válik ilyenné és a jövőben még ilyenebbé. - Nincs olyan hálózati rendszer az ember világában, amelynek fejlesztési lehetőségét megkaparintva nem így alakulna a fejlődése. (Mögötte csak az változhat, hogy éppen melyik hatalomra éhes érdekcsoportot szolgál ki.) - Ez az én véleményem.

Volt már ilyen "visszabombázás" a történelemben a Római birodalom nyugati ágának bukása után. Barbárok, járványok stb. Alaposan visszaesett a civilizáció. Egy évezreddel később a reneszásszal valóban ott folytatták ahol abbamaradt, persze egy kicsit másként. 

Ma az amerikai GAFA technológiai erőközpont mellett van egy kínai BATX tech erőközpont is és ezzel van még versenyhelyzet. Európának nem osztottak lapot. 

( uid_16313 | 2021. 05. 21., p – 11:00 )

Az emberiség legnagyobb találmánya mai napig a kalapács.