Brother nyomtatókkal mi a tapasztalatotok?

Nyomtatók

Sziasztok!

Mi a véleményetek a Brother lézernyomtatókról?
Kisirodai, 100-200 lap/hó körüli használatra kellene, erre a kettőre gondoltam:

https://www.brother.hu/printers/laser/hl-l2312d
https://www.brother.hu/printers/all-in-one-laser/dcp-l2512d

Utángyártott kellékeket szeretnék használni hozzájuk.

  • 1991 megtekintés

( Ebcsont | 2020. 04. 22., sze – 19:46 )

A 2512-est használom fél éve, előtte Epson 4515-ös volt használatban. A firmware verziószámától függ, hogy működik-e az utángyártott cucc. Linux alatt a scannert néha elfelejti észrevenni. Ilyenkor a dll.conf-ot érdemes megnézni, hogy a brother4 modul engedélyezve van-e? Ezt nem számítva ügyes kis gép, jó vele dolgozni. Openwrt-vel a hálóztos nyomtatás se gond. Elvileg lehetséges a hálózati szkennelés is, de részleteket nem tudok.

lol, mint kb mindegyik kis irodai nyomtato, mondasz olyan nyomtatot ami nem 100khuf+AFA felett van, nem akkora mint egy szekreny, de a nyomtato arahoz kepest elenyeszo aru a gyari toner.
nekunk ilyen celra mindig brotherek voltak es tapasztalat alapjan, ha a dobot is idoben csereled akkor a vilagbol is kimegy (mint nemelyik legendas HP, pl laserjet1000, ami felujitva is £100 kornyeken megy)
jelenleg pont egy 2350dw van itthon (ide meg sok is, de blackfridayen kb 13khuf ert sikerult elhoznom egyet)

( guszti | 2020. 04. 22., sze – 19:58 )

Szerkesztve: 2020. 04. 22., sze – 20:04

DCP-L2500D all in one lett vásárolva 2015 őszén. A gyerekeim akkor voltak egyetemisták, nyomtattak vele rendesen. Semmi probléma nem volt, stabilan működik azóta is, bár mostanában már ritkábban. Után gyártott toner kb.5000Ft, hibátlanul nyomtat vele. Lányom elmondása szerint 1 toner kibírt 2 félévet, lapszám szerint nem tudja megmondani mennyit, de sokat. Eleinte nyomtatós boltba járt nyomtatni, aztán vettem nekik ezt.

Után-gyártottal ronda fotókat nyomtat az Epson. HP-nál viszont újratölthetőek a gyári patronok és azokkal szépek a fotónyomtatások is. Tintasugaras tapasztalat mindkét nyomtatónál. Mivel mostanában szökőévente egyszer ha nyomtatok a konzervált nyomtatók valamelyikén változhattak is az új nyomtatóknál a dolgok. Sok indokot nem találtam miért kellene lecserélnem a nyomtatókat egy újra. 

Csak jelzem, hogy a threadben, nem utantoltottet irtam, hanem utangyartottat, a DCP-L2500D egy lezer nyomtato es nem szines ;)

Tintasugaras meg mindketto nallam a kukaban landolt. 1 Multifunkcionalis HP es egy osregi Canyon. Marha draga az eredeti patron, az utantoltott minosege ketseges, a gyarit toltogetni meg maceras (szamallo reset, stb.) es nem bir 1-2 ujratoltesnel tobbet. A HP-t meg hasznaltam fotok nyomtatasara, de mivel nallam az nem mindennapi esemeny minidg beszaradt es nagy resze a festeknek a fejegyseg tisztitasara ment el. Igy inkab van egy lezer mono ha kell valamit nyomtatni surgosen, a szines fotokat vagy lapokat majd kinyomtatom valahol copy shop-ban es/vagy fotos uzletben.

( Proci85 v | 2020. 04. 22., sze – 21:28 )

Szerkesztve: 2020. 04. 22., sze – 21:32

Március végén rendeltem ezt BROTHER HL-1222WE  itt: https://mintaprint.hu/brother-hl-1222we-nyomtato-8-gb-pendrive (úgy látom már nem pendrive van hozzá, akkor az volt, részletkérdés.)

Gyerekek, baromi jó. A cucc is (és a linkelt webshop tulaja is, látszik ez az életük).

Linux Mint 18.3 és 19.1 out-of-the box viszi.

USB kábel nélkül wifire WPS módot használva felmászott, linux a hálózati nyomtató kereséssel megtalálta. Tehát kvázi vakon hálózatra kötöttem.
Az mellett, hogy végre rendesen tudok nyomtatni*, visszajelez a toner és dob állapotáról.

* Linuxon több samsung hálózati nyomtató azt csinálja nálam és kollégámnál, hogy 1 oldalt is addig nyomtat, amíg van papír. Nem oké valami a "köszi vettem" válasszal és a linux vagy a nyomtató mindig elküldi a feladatot és megállás nélkül nyomtat. Na itt nincs ilyen, tökéletesen viszi pl. a Linux Mint.

Az említett brother nyomtatóhoz van okostelefonos applikáció, amin keresztül telóról is tudsz nyomtatni. Asszonynak külön tetszik. Gyerekeknek fél perc alatt nyomtat színezőt.

Baromi kényelmes, baromi kicsi:
Szélesség    340 mm
Magasság    189 mm
Mélység    238 mm
Tömeg    4.6 kg

Nagyon elégedett vagyok vele, abszolút jó választás volt, mivel helytakarékos, gazdaságos, linux kompatibilis hálózati nyomtatót kerestem. Van egy duplex nyomtatós kicsit nagyobb tesója is, 3-4 ezerrel drágább.

Szintén március végén rendeltem és szintén a mintaprint.hu-ról és szintén a HL-1222WE típust.

(Hasonlóan kiemelném a webáruház minőségét. Majdnem a legolcsóbb volt itt, és harmadnap reggel nálam volt a termék.)

Teljes mértékben elégedett vagyok vele. Gentoo és Ubuntu laptopokról használom wifi-n napi szinten.

Örülök, hogy neked is jó tapasztalatod van. Nálunk nincs ugyan napi használatban, de most, hogy itthon vagyunk, heten kijön azért 1-1 színező :). A szállítás nekem is gyors volt: Péntek 12 után megrendeltem telefonos érdeklődést követően. Pár órával átadta a futárnak, hétfőn kézhez kaptam. Igazi ügyfélközpontú, szeretjük az ilyet :)

Ez aztán a jó reklám! :)

Az! Brother fasza! Külső tintás mégfaszább, és aki olyat vesz, az a legfaszább. Mint ÉÉÉÉN!!!!

Sőt én akciósan 36ért vettem egy ilyet: https://www.arukereso.hu/nyomtato-c3134/brother/dcp-t300-p289369527/?gclid=CjwKCAjw-YT1BRAFEiwAd2WRtvINcN7UweHX352F2qOTyWUfzyMcIYaOuIVyMUTGX019AEq6Pp-ntxoCKAwQAvD_BwE

Hogy hol?! A METRO-ban.

Nenene neeeee! Nem kell leborulnotok előttem! Anélkül is tudom, hogy Istenkirály vagyok.

Csak aztán trey meg ne lássa!.. :)

Mit? Trey azt is leszarná, ha virtuálisan lehugyoznám mindenki előtt.

Egy kiégett, vén troll.

Különben is, aki úgy használ Ubuntut desktopra, hogy nem teljesen hülye a linuxhoz, tehát NINCSEN RÁSZORULVA, annak a fejében valami nagyon nincs rendben. És, hogy nem is zavarja az a tény, hogy képes olyan rendszert használni, mint az azérse-használok-windowst-basszameg-a-mikroszoft-majdénmegmutatom-mindenkinek-hogykirályvagyok-értekénalinuxhoz-ti-nyomik-ésagyakorikérdéseken-sutyiban-megkérdezem-hogy-lehet-azasztalra-visszarakni-a-zikonokat-mertnemtom szarházi idióta ratyi kóklerek, akkor az azt jelenti, hogy önérzete közelít a nullához, mentalitása meg a hullához.

Szóval meglepne, ha reagálásra méltatna. Szerintem még elolvasni sem hajlandó, amit írok. Tuti fizetnem kellene Őfelségének, hogy elolvassa, és elég vastagon.

Egy idő után helyére kerülnek az ember fejében a dolgok. Régen magam is öncélúan csináltam egy csomó dolgot: Z80 assembly-ben írtam kezdetben HT-1080Z-re scrollozó rutinokat mind a négy irányba. Vagy a Linuxot is önmagáért szerettem. Ez kell, ebből tanul az ember. De egy idő után eszköz lesz, s nem érdekel az ikonok sarkainak lekerekítési sugara, meg az sem, hogy forrásból fordítsak kernelt. Használom munkára, szórakozásra, de nem önmagáért. Ennél értékesebb az életem.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Jaj locsemege hagyjuk ezt. Pont egy fedorás beszél egy gentoosnak. Mintha fedora nem lenne olyan melós, amire hetente annyi frissítés jön, hogy fordítás nélkül is addig tart feltelepíteni, mint amit a gentoomra leforgatok. Ezen felül félévente upgradelni kell. Hetente új kernel jön rá és ha van valami egyedi cuccod, amihez kell kernel modul, akkor állandóan faraghatsz hozzá, attól nem is beszélve, hogy debuggolhatod a rendszeredet. Ha egy Ubuntu LTS- használnál, vagy debiant vagy centost megérteném, de így annyira a szádból nem hiteles.

Ennek a kibeb....ott pingwinrendszernek az egyetlen lényege az, hogy az van, amit Te akarsz. Nem mondja meg helyetted más. Ez a szabadság.

De hamár így szétoffoltuk ezt a topikot, áruld már el locsemege, ezt a kretén nincknevet hogy sikerült megálmodnod? A fantáziád vagy szegényes, túl kreatív. Mindenesetre ez a név béna. Hangzásra is, meg amúgy is.

Ezek szerint drogozol. :-D

A lényeg: A mindenkori elsődleges gépemen kb. 12 éve ugyanazt a gentoo telepítést használom. Megszerettem, van rá időm, és a karbantartása pont annyi, hogy folyamatosan szinten tartom (még néha fejlesztem is) a tudásomat.

De ezt több géppel nem csinálnám, ezért a család többi tagjának a gépére ubuntu-t tettem. Azokkal így nincsen annyi teendő, csak mennek.

A nálad fellelhető lélektani határ nálam nem a gentoo és a nem gentoo között van, sokkal inkább a linux és nem linux között.

De ezt több géppel nem csinálnám, ezért a család többi tagjának a gépére ubuntu-t tettem. Azokkal így nincsen annyi teendő, csak mennek.

Bazkikám Te valamit nem tudsz. Feltételezem a családtagjaid gépét is Te tartod karban, tehát nekik kurvára mindegy. Gentoon is ugyanolyan kde meg gnome vagy akármelyik asztali környezetet fel lehet tenni.

Gentooban pont az a lényeg, hogy egy gépen használni nem igazán buli. Erre vl pár hete hívta fel a figyelmemet. Gondolom a saját géped nem ratyi, amin fordítasz. Ugyanis le tudod a csomagokat a másik gépre is fordítani a többiek gépére, és azokon csak telepíteni kell. Sőt, ha full egyforma laptopjuk/konfiguk lenne a többieknek még egyszerűbb lenne a mutatvány, mert klónozhatnád a rendszert.

Mivel Te vagy az rendszergazdájuk az a minimum, hogy mindenkivel ugyanolyan konfigot vetetsz, ha csak alapos indok nincs az eltérésre.

Ez most nagyon mellékszál itt a nyomtatós topikban, de nem hagyhatom annyiban.

Amiket mondasz, igazak, de nekem úgy tűnik, hogy senki más szempontjait nem veszed figyelembe, csak a magadét, mert nem is tudsz mást elképzelni. Neked nagyon jó a Gentoo és használd is csak egészséggel.

Én talán 2003 óta használok Gentoot és imádom. Nagyon sokat tanultam vele. A HUP szavazáson is mindig kitüntetem.

De a családban a nagymamáknak mégis inkább Linux Mintet illetve mióta nincs KDE-jük, Kubuntu LTS-t tettem fel korábban is. Mert nem tudok mindenkinek ugyanolyan konfigot feltenni, mert teljesen mások a gépek és teljesen mások az igényeik. És mert nem akarok azzal foglalkozni, hogy konfigurálok meg emerge -e world. Ez sose fért bele. Ubuntu nélkülem is elmegy.

Az én élethelyzetem is megváltozott és meló meg család mellett semmi időm nincs arra, hogy a saját laptopomat simogassam. Ezért a Gentoo rajta már teljesen elavult, frissíteni már lehetetlen, egy új stage3 kopival biztos menne, de már el is felejtettem, mit kéne és hogyan. Ezért ha egyszer új rendszer lesz rajta, akkor sajnos már biztosan nem Gentoo lesz az.

Többnyire a céges laptopomat használom, egy sokkal jobb hw, amin céges Ubuntu van, teljesen megfelel ez is. A régi idők elmúltak. Nálam.

Nem a Te véleményedre voltam kíváncsi, hanem malcolméra, de ha már kifejtetted az álláspontodat, én is ki fogom.

Hagyjuk gentoot. Engem az bosszant miért ubuntu vagy ubuntu alapú egyéb linux?

Minden idióta ezt a trágyát nyomatja. Van még egypár normális disztró. Sőt jobb is. Mageia vagy openSuSE. Miért nem ezeket használod?

A gentoos kifogást nem tudom elfogadni. Kérdezek mást? Miért nem Windowst teszel szeretteid gépére?

A linuxnak pont az lenne a lényege, és eredetileg is ez volt, hogy magad barkácsolod össze a saját igényeid szerint és nem más. Arra ott a Mac vagy a win.

Melyik disztróval kezdtél anno?

Aránylag fiatalon úgy álltam hozzá a linuxhoz még az xp korszak elején, amikor tömegesen kezdtek rá áttérni windows 98-ról, hozzá teszem nem volt bajom az xp-vel, hogy van ez a linux, nem értek hozzá, de ez így tovább nem maradhat.

Szóval feldobtam egy UHU-t az akkor kemény 400MHz-es celeron gépembe, melyben csak 64MB ram volt eredetileg, de xp miatt feltuningoltam 128, majd 192 MB-ra.

Aztán ahogy olvasgattam a neten és egyik linuxos ismerősőm, aki anyám munkatársa máig mutogatta a dobozos suseját. Akkor eldöntöttem én s megveszem. Magyar nyelvű dokumentáció, kilencvennapos telefonos és emailes support. Uhu után egyből érződött gyenge hozzá a gépem, ráadásul random szarrá fagyott, ugyanis egy Nvidia Riva TNT kártya volt a gépmebe, és tudni illik akkoriban az nvidiás frambuffer driver és az nvidiás xorg driver összeveszett. Ráadásul anno a suse nagyon erőltette a bootsplasht, milyen szép is volt. Kár, hogy dobták. A plymouth egy ratyi. Tényleg nincs valakinek kedve megírni a mai lts kernelekhez a patchet? Tolnám is bele gentooba.

Akkor eldöntöttem, hogy más kevésbé erőforrásigényes disztrót is kipróbálok, mégpedig úgy, hogy suse is marad, ha már megvettem.

Szóval vettem egy 40 GB-os wincsit, mert a 8 GB kevés két három disztrónak. Az lesz az éles rendszer és mellé mindig rakok egy elvetemültebbet. Hamar eljutottam debianig. Amikor elkezdtem debianozni a sarge még csak teszting állapotban volt. Egy év debianozás után éreztem magam annyira magabiztosnak, hogy az lett az éles rendszerem és a SuSE linux 9.2-től könnyes búcsút vettem.

Így debian mellett sorba kipróbáltam fedorát, Mandrivát, Ubuntut, Arch Linuxot. Arch linux gyorsan elvérzett nálam. Az ilyen szarvas hibáktól rögtön ideges leszek, mint frissítés utáni indításképtelenség, vagy frissítés után nem működik a frissítés, mert kikommenteli a tükröket. Fedora - igaz sokkal lassabban - de szintél elvérzett. Őszintén szólva, aki debianon szocializálódik, az nem tolerálja, ha valami nem működik, vagy elromlik. Oké, debianon is kellett ezt azt reszelni pláne a 4.0-nál régebbieken. Nem akart működni telepítés után az automount, nem ismerte fel a pendriveot, nem működött a soft switch stb. De ha az ember megreszelte, akkor debianon működött.

Szóval úgy voltam vele jó nekem a debian, aztán h esetleg egyszer találok jobbat, ami legalább ugyanolyan stabil, de valamiben jobb/több, vagy annál is stabilabb.

Mivel 2007-ig nem volt lehetőségem gépet cserélni és maradt a 400MHz-es celeron 192 MB rammal fontos szempont marad a rendszerigény. Szóval rászoktam valamikor 2005 körül a kernelforgatásra és a ratyibb asztali környezetekre. Aztán 2007 elején a melóhelyemen volt selejtezés és szert tettem egy 733MHz-es cerka procira meg ramokra, majd frissítettem az abit lapom biosát és egyből kezelte 384 MB-ig a ramokat, meg 1100 MHz-ig a procikat.

Aztán amikor ősszel eldicsekedtem a szenzációs ingyenes tuningolásommal, ő szánalomból egyik barátom adott egy asus alaplapot egy AMD Athlon Xp  2500+.

Amikor meglátta az orgazmust az arcomon. úgy döntött inkább nem kért semmit. Na azon már pörgött ám a debian.

2010 tavaszán vettem egy első generációs i3-as gépet 4GB RAMmal. Az már egész kellemes volt. De arra már annyira hozzászoktam debianhoz, hogy nem kellett mást. Azért feltettem egy Windows 7-est is egy másik merevlemezre.

Szóval kikötöttem debiannal, bár volt pár apró hülyesége, ami idegesített, de úgy gondoltam ez egy jó rendszer, nagyjából el tudom képzelni, hogy örökre ez lesz a kedvenc disztróm, de mivel annyit változott 12 év alatt, hogy már nem az a rendszer volt, ami az elképzeléseimnek megfelelt, így 2017-bengondoltam egy merészet és váltottam gentoora. Hogy miért gentoo?

Egyrészt, mert ez volt az egyetlen disztró, amit még (az LFS-et kivéve) nem próbáltam ki. Kicsit ódzkodtam tőle, mert rolling release és nem volt jó tapasztalatom archal meg fedorával sem, ami igaz csak half rolling, de akkor is. Másrészt, mert debianban is belenyúltam a kerneltől kezdve mindenbe, ami nem tetszett. Ha meg hozzá kell nyúlni valamihez, nem egyszerűbb eleve egy olyan rendszert választani, ami eleve erre van kitalálva.

Egyetlen dolgot bántam meg gentooval kapcsolatban. Hogy nem akkor tértem át rá, amikor megvettem az i3-as gépemet.

Röviden ennyi. De ha már megkérdezem, Te mit használsz? Nem baj, ha ubuntut, nem foglak érte megenni.

Debian (és az arra épülők), Ubuntu (és az arra épülők), Arch-ra épülő disztrók. Tiszta Arch még nem volt, mármint a saját telepítőjével. Egy-két segéd szkriptet már használtam. Ezekből használok valamit mindig, több gépen. A többi rpm-es disztró nem fogott meg, valahogy eme 3 fő családhoz tértem vissza mindig. Gentoo-nak már neki sem fogtam, nem az én világom. Sabayon-t, Funtoo-t próbáltam, de azok sem fogtak meg.

Nem tudom pontosan, olyan 7-8 éve váltottam magamtól Linux-ra. 

0: szerintem teljesen felesleges aggresszívkodni, főleg ízlésbeli kérdésben. Szvsz.

1: talán mert a windosért legális esetben pénzt kérnek

2: talán a családtagok többségének a gép egy nagyképernyős böngésző terminál + film+zene lejátszó, olyan extrával mint pl a nyomtatás. Ezt ma OOB megugorja a legtöbb disztró.

3: Esetleg a w10 nem szimpi, a w7 pedig már eol.

4: mert ahogyan leírtad, neki így szimpi. Mert van rá lehetősége. Mert történelmileg így alakult, stb.

"The only valid measurement of code quality: WTFs/min"

0: :) Te még szerintem nem láttál agresszívnek.

1: Ha csak az a kifogás a windows ellen, hogy pénzbe kerül, az nagyon gyenge érv. Önmagában nem állja meg a helyét. Ha meg mindenképpen jogtiszt kell legyen ennyit meg érjen már meg bárkinek:

https://www.lizengo.hu/microsoft/windows-10-pro?c=128

2: így van. Ez gentoora is igaz.

3: Ezzel nagyon egyet tudok érteni.

4: ) Engen nem az zavar, hogy nem mindenki úgy áll gentoohoz,ahogy én az elképzelem, az zavar, hogy sokan azt a ratyi ubuntut használják, olyan szakemberek, vagy szakemberhez közeli tudású lények, akik mást is használhatnának. Nem Slackware-re meg Archra gondolok. Mageia, openSuSE, Devuan/Debian, Centos, esetleg Fedora. De Ubuntu és Linux mint helyett ott van még az MX Linux.

Onnan indult a dolog, hogy a nagyinak, gyereknek fel kellett dobni valamit.

Biztosan én csinálok rosszul valamit, de a meló és a napi teendők mellett (meg amit a zasszony kitalál, de ezt vehetjük is az előző kalaphoz), no meg a gyerekek mellett megmaradt időmorzsáimba pont nem egy emerge world fog beleférni. (Csináltam, szerettem, de pl maketteztem is, és azt sem csinálom már...megyek helyette gödröt ásni, vizet szerelni, ereszt foltozni, csupa hobbi tevékenység...) Hasonszőrű emberek élethelyzetét át tudom érezni.

Namármost akkor meg van az a szitu, hogy van egy ubuntu alapú géppark amiből 1db "szakértői" gép lóg ki a sorból, aminek picit már lóg a bele. Melyik halmazhoz homogenizálnád a OS környezeted, hogy minimalizáld a ráfordítandó időt?

Én anno a gentoo legnagyobb erősségének nem(!) az optimalizálhatóságát gondoltam, hanem a piszkosul jól megírt és szinte minden területet lefedő dokumentációját. 10-15 éve kb minden gugli találat top3 találatában gentoo.org volt. Ma ezt már nem tapasztalom.

A legtöbb találat valami ubuntus vonalra érkezik, esetleg Arch-ra. Tehát ha valamit reszelni kell, valószínűleg innen jön a megoldás. (Persze a zajból is szűrni kell, de ez van).

Ha valakinek van egy (adott időpillanatban) tökéletesre polírozott oprendszere, azt megsüvegelem. De van akinek nem ez a végcélja,  hanem kiindulópontja, és egy 90%os megoldást elfogad ugródeszkának majd onnan indítja a saját erőforrás ráfordításának 90%-át.

Persze, titkon remélem, hogy amikor majd a gyerekek kiszállnak, a párommal meg már unjuk egymás történeteit, akkor ha még létezik, játszok majd funtoo-val, meg ilyenek. De addig szigorúan tűzoltási sorrend van a feladatok priorizálásakor.

Nem én vagyok a topikindító, nem akarok helyette beszélni, az is lehet hogy mellélőttem pár dologban, de szerintem nem járhatok messze az igazságtól.

"The only valid measurement of code quality: WTFs/min"

Biztosan én csinálok rosszul valamit, de a meló és a napi teendők mellett (meg amit a zasszony kitalál, de ezt vehetjük is az előző kalaphoz), no meg a gyerekek mellett megmaradt időmorzsáimba pont nem egy emerge world fog beleférni. (Csináltam, szerettem, de pl maketteztem is, és azt sem csinálom már...megyek helyette gödröt ásni, vizet szerelni, ereszt foltozni, csupa hobbi tevékenység...) Hasonszőrű emberek élethelyzetét át tudom érezni.

Szerintem ott van Nálad a hiba, ami nálam sohasem fordulhat elő, hogy családtagoknak akkor sem teszek linuxot a gépükre, ha kifejezetten azt kérik. Az idő pénz. Inkább veszek 15 ezerért egy Windowst - ha nem tudok megbarátkozni a gondolattal, hogy nem szabad nem jogtisztát használni.

Én még modellezek. Igaz versenyekre nem járok.

Az arch dokumentációja verhetetlen. Én is azt használom, de tudok itt fedorás fórumtársat, aki szintén.

Az emerge world-höz inkább erős hardware kell. Az ez alatt felmerülő problémák elkerüléséhez, minimalizálásához meg hardened profil.

A család meg a kisgyerek tud programot adni, éppen ezért az ilyen emergeléseket távolról munkahelyen kell munkaidőben megoldani.

A legtöbb találat valami ubuntus vonalra érkezik

Így van, de ha már eljutsz egy szintre, amikor nem copy paste megoldást használsz, és tudod szűrni, hogy adott probléma megoldása jó lehet-e a Te környezetedben és a leírás alapján tudod mit kell a Te rendszereden a sajátosságai miatt máshogy csinálni.

( locsemege v | 2020. 04. 22., sze – 22:08 )

Nekem van egy picike, de két ok miatt nem venném. Az egyik, hogy nagyon kicsi a memóriája, nem tud bármit renderelni, így térkép nyomtatása előtt szerkesztenem kell a képet hosszasan. A másik, hogy külön van a toner, a dob, ezek elég hamar drágábbak, mint maga a nyomtató. Aztán kicsit koszolta a lap szélét.

Linuxon fontos, hogy a driver-e 32 bites, így a glibc.i686 is kell ahhoz, hogy menjen a nyomtatás.

Inkább Samsungot vennék.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Rákerestem a típusra, mert a picike az én szótáramban handheld címkenyomtatót jelent. De ez egy kutyaközönséges otthonra való asztali A/4-es fekete-fehér lézernyomtató a képek alapján. És ebbe 4 MEGAbájt memóriát raktak bele 2017-ben? Olyan kapacitású IC-t még gyártanak Kínában így a 2010-es évek végefelé?

Bruttó 2500-3000 Ft az utángyártott toner. Tudod ki venne eredetit, majdnem annyiba kerül mint a nyomtató :) 
Egyébként úgy is minimalizálják a költségeket, hogy léteznek resetelő programok/hardverek. Tehát például a dobegység számlálóját reseteled és bőven elmegy 2x annyit, mint ami specifikációjában van.

Például OKI-hoz program: https://www.printerresetter.com/
1 reset ráadásul ingyen van.

További tanács, hogy GDI nyomtatót nem veszünk, és hálózati funkció is erősen ajánlott (nekem duplex ADF és nyomtatás, valamint szkenner is fontos, de az már más kérdés).
Ebben a nyomtatóban rohadtul mindegy mennyi memória van, mert GDI.

( lajos22 | 2020. 04. 23., cs – 05:18 )

Általánosságban nincs velük gond. Itthon is az van, ismerős cégekhez is raktam. Gond nélkül működik Win7/10 és Linux alatt is.

openSUSE Leap 15

( hnsz2002 v | 2020. 04. 23., cs – 08:05 )

Brother. At your side. Then use, I don't want.

"Sose a gép a hülye."

( gdavid v | 2020. 04. 23., cs – 08:23 )

én egy kicsit vettem. hl-1110 ha jól emlékszem. (évek óta nem használom, mert van helyette más)

előnyök:

  • nyomtat,
  • kicsi
  • alapgép olcsó

hátrányok:

  • drága hozzá a toner
  • hangosan nyomtat
  • bizonyos nyomtatásokkor nem nyomtat. (kicsi a memória)

ezekre emlékszem. annó 9999-ért lehetett megvenni, és kb ugyan ennyi volt (akkor) az utángyártott toner is, úgyhogy szanáltam. Nekem a legsúlyosabb problémája az volt, hogy némely nyomtatást nem evett meg és így a felhasználói köre eléggé korlátozott lett.

Most nézem, a tiéd Alapmemória: 1 MB. Most ~23.000 Ft

Amit én szereztem márciusban Memória: 32 MB. Most ~33.000 Ft

Nem is gondoltam akkor, hogy a memória ilyen nagy benne. PC mérethez szokott fejemmel mondom, áh nem túl nagy, de majdcsak elég lesz otthoni marhaságokat nyomtatni.

( Caro | 2020. 04. 23., cs – 09:22 )

Szerkesztve: 2020. 04. 23., cs – 09:25

Én tavaly vettem egy HLL-5100 DN-t.

Kiválasztási szempontjaim voltak:

* 1200x1200 dpi-nek volt hirdetve.

* Lapköltség normális, nagy festékkazetta.

* Semmi multifunkció, csak nyomtatás, de tud duplexet.

* Gyorsan nyomtat.

* Lézerek általános előnye, hogy elég sok anyagra tudnak nyomtatni.

Amivel elégedett vagyok:

+ tényleg gyorsan nyomtat,

+ rém egyszerű a szoftver, semmi sallang, de mindent megtesz amit kell neki,

+ gyári linux támogatás (nem volt rá szükség, de jó pont hogy van),

+ írásvetítő fóliára nyomtat szépen

+ LAN-al soha nem volt gond

Ami negatívum:

- egy idő után elkezdett "koszolni". Sokáig nem foglalkoztam vele, aztán nemrég megtisztítottam a dobot, amennyire tudtam, az sokat segített rajt. Viszont rengeteg toner volt itt is és a gép belsejében is szétszóródva. Nem tudom hogy ez mennyire normális, korábban csak HP lézerekkel volt dolgom, ott nem emlékszem ilyesmire.

- Képtelen voltam időjárásálló címkére nyomtatni vele, hiába volt lézernyomtatóhoz való,

- valamiért még a normál címke is néha gondot okoz neki, pedig próbáltam állítani a toner fixing-et is (előző esetben is).

- Az Brother-ek többségét 600x2400 dpi-vel hirdetik, ezt 1200x1200-al. A teszt ábra alapján ebben nincs igazság, egyértelműen nem egyforma a felbontás mindkét irányban.

Összefoglalva:

Sajnos a nyomtatási minőséggel vagyok legkevésbé elégedett, pedig a gép gördülékenyen tenné a dolgát. Én nem venném ezt a típust újra, de annyira nem rossz, hogy ne használjam. Lehet hogy selejtes festékkazettát kaptam, és ha cserélni kell, majd megjavul.

szerk: értsd: a minőséggel semmi gond nem volt, amíg szemetelni nem kezdett, illetve az volt kicsit csalódás, hogy nem tudok mindenféle anyagra nyomtatni.

( godot v | 2020. 04. 23., cs – 11:15 )

Szerkesztve: 2020. 04. 23., cs – 11:17

DCP-1622WE-et vettem 2 hete. Ez egy multifunkciós lézer alapgép.

Mindenféle mágia nélkül működik WiFi-vel Linuxon és Windowson.

Az mondjuk meglepett, hogy mennyire könnyű egy lézernyomtatóhoz képest. Van egy ősi CANON lézerem itthon, az vagy 10kg. Ez kb 2kg lehet.

A scanner/másoló fedele az  nagyon gagyi rajta, tejfölöspohár műanyag.

Egyébként pont a Brother reklámozza magát azzal, hogy olcsó a gyári toner hozzá. Ehhez 6K körül van az 1500 lapos gyári toner. A gyári dobegység 8K-ba kerül, 10000 laponként kell cserélni. Az utángyártott ezekből kb a fele.

( brainscan | 2020. 04. 23., cs – 11:31 )

Egy HL-L5200DW használok lassan egy éve, tökéletesen működik. 

( gentoojedi | 2020. 04. 23., cs – 11:45 )

Szia!

Külső tintatartályos nem jöhet szóba? Havi 100-200 oldalas nyomtatásnál már nem szárad be és durván öt évig elegendő lesz bele a tinta. Nem beszélve róla, hogy eredeti és megáll bele 15 ezerből bőven a garnitúra festék. Ha nem ragaszkodsz a fullextrás funciókhoz (Duplex ADF, duplex nyomtatás, wifi és lan funkció) akkor ki lehet fogni 40 ezer alatt, ami olcsóbb az itt belinkelt drágábbik lézernél. Ráadásul színes.

De a fullos Brother MFC-T910DW is megáll 100-110 ezerből. Én nem gondolkodnék. Utángyártott/töltött lézer szopás, eredeti meg drága. Ráadásul külön cserélni kell a dobegységet.

( mogorva v | 2020. 04. 23., cs – 13:56 )

Szerkesztve: 2020. 04. 23., cs – 13:56

Én Brother DCP-1610W MFP-t vettem itthonra.

Gyári linux támogatás van hozzá, nyomtat, scannel, kávét főz.

(Csak wifi-s és simplex.)

DCP-1610WE - 2017 szeptembere óta teljesít szolgálatot, eddig hiba nélkül.

Linux (Fedora, illetve Xubuntu) és Win alatt is szépen megy hálózaton keresztül a nyomtatás és a scannelés is.

Az embert 2 éven át arra tanítják hogyan álljon meg a 2 lábán, és hogyan beszéljen... Aztán azt mondják neki: -"Ülj le és kuss legyen!"..

( copass | 2020. 04. 23., cs – 20:51 )

BROTHER HL-1223WE
egy hónapja vettem, hogy a gyereknek az isibe legyen mivel nyomtani.
30k volt, tonert vettem hozzá tartalékba 7k. 1500 lapot tud, a kezdő tonerre vmi 500 lapot mondtak asszem.
naponta nyomtatunk vele, bekapcsolom, megy.

BROTHER HL-1223WE egy hónapja vettem, hogy a gyereknek az isibe legyen mivel nyomtani.

Ügyes vagy a márkaválasztás miatt. De csak amiatt.

A típus miatt már kevésbé.

30k volt,

Hozzá tettél volna még pár ezret és vehettél volna egy ilyet a METROban 36 ezerért. https://www.arukereso.hu/nyomtato-c3134/brother/dcp-t300-p289369527/?gclid=CjwKCAjw-YT1BRAFEiwAd2WRtvINcN7UweHX352F2qOTyWUfzyMcIYaOuIVyMUTGX019AEq6Pp-ntxoCKAwQAvD_BwE

tonert vettem hozzá tartalékba 7k. 1500 lapot tud, 

15k-ét az összes színt megkapod és öt vagy hatezer oldalt tud.

naponta nyomtatunk vele, bekapcsolom, megy.

Na ez egy alapos indok, hogy külső tintással jobban jártál volna.

Ráadásul szkenner és fénymásoló is egyben.

( baloo | 2020. 04. 24., p – 00:19 )

Nálunk DCP-L2520DW típus van, tavalyelőtt vettem, ha jól csal az emlékezetem.

Szintén probléma nélkül működik, szkennel, másol, nyomtat, mindezt WIFI-n keresztül, Arch Linux és Ubuntu rendszereken használom.

( answ | 2020. 04. 24., p – 11:33 )

Szerkesztve: 2020. 04. 24., p – 11:35

Mi cégünk szervizel Brother nyomtatókat (is). Kolléga azt mondja nincs velük baj, többnyire javíthatóak. De azért nem a Brother az első ajánlatunk..

Mivel el is adunk, ezért nem célunk olyat eladni, ami meghibásodik. Valamint ha mégis meghibásodik, akkor olyan legyen amit lehet javítani, van hozzá alkatrész, ami nem drága. OKI-t ezért nem árulunk, pedig nagyker iPhone-t is adott volna néhány eladott nyomtató után. Ha azokat árultuk volna, akkor már mindenkinek iPhone-ja lenne :)

Azért nekem itthon OKI színes lézer van, viccelődtek is velem, hogy meddig..

( gentoojedi | 2020. 04. 25., szo – 14:42 )

Én már megtanultam, hogy olcsó húsnak híg  leve. Húsz ezer ftokért nem szabad nyomtatót venni. Nekem valahol ötven és százötven között van a határ - nyilnán feladat szerint. Ha meg az ember nem szán rá ennyit, lehet nincs is nagyon szüksége arra a nyomtatóra. Vagy kibaszottul sóher és nem megy neki a matek.

( uid_4672 | 2020. 04. 25., szo – 21:52 )

 

L2530DW van nekem, lassan másfél éve...

semmi gondom nincs vele, egyszer bekonfiguráltam wifi-re, azóta nyomtatunk rá macos-ről, androidról, linuxról... tud duplex printinget

szkennelni is tudok vele, xsane-vel megy

 

ami a tonerkazettát illeti, az eredeti tényleg drága, de megy az utángyártottal is... most vettem kettő darabot (3000 oldalasak), kb. 4500 forintért darabját... Romániában ahogy látom, valamiért olcsóbbak.. (emag.ro)

( uid_4263 v | 2020. 04. 27., h – 08:51 )

hl-l2312d

Pont ilyenünk van itthon. Feleségem tanár, és nagyon sokat kell nyomtatnia (most éppen nem ugye, de amúgy havi 1-200 oldal biztos). A választás azért esett rá mert tud kétoldalasan nyomtatni (spóroljunk a papirral :)

Megbizható ügyes gyors. A gyári toner marha gyorsan kifogyott, de aztán a szokásos nyomtatós aftermarket üzletemben (rainbow ink) kaptam 9 ropiért 9 ezer oldalra töltött tonert, x évvel ezelőtt, azóta is azzal megy. Samba -n osztom ki a hálózaton. Újra megvenném.

Egy negativum: egy idő után poweroffol gondolom energia spórolási ügyekben, és be kell kapcsolni használat előtt. De lehet hogy ez állítható, nem mentem utána.

( leviske | 2020. 04. 27., h – 09:41 )

Nekem pozitív tapasztalat volt a márka (HL-1110E). Bár tény, hogy én Canon irányból érkeztem, így nem a HP-hoz viszonyítok. Driver támogatás szerintem megfelelő Linux esetén és a gyári toner és kellékei sem halálos árakon mennek.

Szerintem nem nevezhető megfelelőnek, hogy csak 32 bites driver van hozzá, így fel kell tenni a glibc.i686-ot is.

Nálam ez még mondjuk a megfelelő kategória.

Windowsnál is előfordulhat, hogy valamihez még 32 bites drivert kell használni.

Mellesleg azzal mi a baj, hogy linuxra fel kell tenni 686-os csomagokat. Húha. Az a plusz pártíz mega sok helyet foglal el a terrás winyók meg a párszáz gigás ssd-k korában.

Atyaég! Én aki olyan simára csiszolja a gentooját, hogy a légy megülne rajta, meg nem fordult még a fejemben, hogy a 64 bites gentoomat multilib támogatás nélkül használjam.

/Szerk/ Mellesleg pont olyan ember mondja, aki - raynes szavaival élve - egy bloat rendszert használ.

Ja persze értem. Azért zavaró, mert naponta 148 db frissítéssel nő a frissítendő csomagok száma 686 támogatás miatt.

Nem ez a gond. Egyáltalán nem vagyok arról meggyőződve, hogy az örökkévalóságig támogatni fognak a disztribútorok egy már most 20 éve halott platformot. Igazából a processzorgyártóknak is felesleges már i686 támogatással csinálniuk a CPU-kat.

Nem érzem a Fedorát bloat-nak. Annyi csomagot telepítek rá, amennyihez kedvem van. Sokat feltelepítek rá, de észrevettem, hogy az 1-es bitek sem nehezebbek a 0-snál, nem kezd el excentrikusan pörögni a winchester a sok talapített programtól. A másik magyarázat szerint egyenletesen helyezkednek el a 0-s és 1-s bitek nagyjából, így aztán nem zörög jobban a lemezblokk a sok telepített programtól. :)

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Nem ez a gond. Egyáltalán nem vagyok arról meggyőződve, hogy az örökkévalóságig támogatni fognak a disztribútorok egy már most 20 éve halott platformot.

Persze, hogy nem. De azt meg tudd magyarázni, hogy MS még mindig miért gyárt 32 bites Windows. Szerintem egy 32 bites Win 10 elég perverz dolog nem?

Igazából a processzorgyártóknak is felesleges már i686 támogatással csinálniuk a CPU-kat.

Ezzel egyet értek.

Nem érzem a Fedorát bloat-nak.

Ezzel meg raynes tudna Veled érdemben vitatkozni.  RAYNES! AZONNAL AKTIVIZÁLD MAGAD! ;)

Annyi csomagot telepítek rá, amennyihez kedvem van.

Nem az a kérdés mennyi csomagot akarsz rá telepíteni, hanem mennyivel szállítják alapból, amire lehet nincs is szükséged. Mert azért van egy alap csomagbázis, amit nem tudsz eltávolítani - legalábbis nem szakszerűen, ami része a red hat magjának. Ilyenek, mint ABRT, SELinux (azt most hagyjuk, hogy hasznos, meg le lehet tiltani), PAM, egy rakat lib és egy csomó olyan dolog amiről még fogalmam sincs, mert nem merültem el annyira mélyen a RED HAT világban, annak ellenére, hogy a munkahelyemen üzemeltetek Scientific Linuxot fájl és nyomtatószervernek.

DE MAJD RAYNES MINDJÁRT KIEGÉSZÍTI A MONDANDÓMAT UGYE???!!! UGYEEEE???

Simon mondja. ÖL!

Az milyen visszásságokat kelthet egyes egyénekben, amikor látják bebootolni a 250e€-os EMCO DrehCentert Caldera DOS-al, meg valamilyen Cyrix 500MHz procival. Vagy a 600e€-os PowerMill-t Win7 Prof-al. Mondjuk az utóbbi piszok reszponzív a 20-on akárhány "-os Touchscreen kijelzőjével.

Amíg a Microsoft sem meri megszüntetni még a 32bites opciót sem a Windows-ból, nem hiszem, hogy arra kellene számítani, hogy Linuxon egy az egyben megszűnik a 32bites programok támogatása. Azért sok fizetős és jól működő szoftver van, amik már nem állnak aktív fejlesztés alatt.

Gondolom, ha Linuxon is bevett szokássá válik, hogy nincs 32bites támogatás, a Brother részéről is érdemes lesz dobni a i686-ot. Addig viszont laikusként nem gondolom úgy, hogy emiatt rosszabbnak számítana a támogatás.

A biztos, hogy "érdekes" módon hoznak döntéseket a szoftvereikkel kapcsolatban. Nekem egy MFC-L2750DW van, megjelenéskor vettem magyar webshopból 2018 elején, de a nyomtató menüje német. Nem lehet a menü nyelvét megváltoztatni. Felvettem a kapcsolatot az itthoni Brother supporttal, ők azt mondták, hogy a szériaszám alapján ez a nyomtató Németországban került forgalomba, azért német a menü. A kérdésem az volt, hogy angol(!) nyelvre hogyan lehet a menüt átállítani, vagy ha más nem, angol firmwarre hogyan lehet frissíteni? Azt mondták nem lehet, ha nyelvet akarok változtatni a nyomtató menüjében akkor ahhoz alaplapot kell cserélni a nyomtatóban(!!!), javasolták küldjem vissza oda ahol vettem. :-D

Rákerestem most, ezzel a módszerrel 0004 kóddal angol lett a menü! Zsír.. mondjuk nem használom a menüt, de csak jobb így. :) Így már lett "initial setup" menü legalul, amiben lehet nyelvet választani, akár magyart is...

update: na nekifutottam újra. Az eredi kód 0403 volt, a végén a 3 a német. 0004 után angol lett és megváltozott a beállítások menü az "inital setup" menüben a "reset" után legutolsóként megjelent a nyelv választás lehetősége. Ennek mentén átállítottam 0404-re és angol maradt de ismét megváltozott a beállítások menü, az "inital setup" menüben a "reset" az utolsó menüpont, eltűnt a nyelv választási lehetőség a menüből. Ez volt az eredeti német állapot is. Na, hát ezért kár lett volna alaplapot cserélni, de teljesen megértem a brother üzleti logikáját, nem csak ők csinálják ezt. :)

ne tudd meg hanyszor jartam ugy en is szervizeskent, hogy a hivatalos procedura (amit a gyarto engedelyez es utana vissza lehet szamlazni) az szoges ellentetben all a valosaggal, pl komplett top lid csere laptopon mikor csak a tapipad halt meg, a legtobb uf orult neki ha csak a tapipadot csereltem ki, utana ment vissza ahogy volt, mert igy kb 10 perc volt minden, teljes toplid meg fel ora lett volna + az asset tag matrica is maradt ahol volt, meg egy csomo mindenrol ki voltunk oktatva, hogy mit szabad mondani