Magyar Posta látlelet

Miden kommentár nélkül:
2019-02-01 10:00
Csomag megérkezett.
|
|
|
2019-01-22 20:21
HU, BUDAPEST, Arrived in country
2019-01-22 04:40
HU, FERIHEGY, Flight landed in destination country
2019-01-19 10:10
HK, HONG KONG, Flight departed from origin country
2019-01-18 00:24
CN, SHENZHEN, Departed from facility
2019-01-17 10:19
CN, SHENZHEN, Processed at facility
2019-01-17 08:03
CN, SHENZHEN, Arrive at origin facility
2019-01-17 05:51
CN, DONGWAN, Regional distribution center departed
2019-01-16 20:01
CN, Package received
2019-01-16 11:43
CN, Shipment data received
Kiegészítés:
Dongwan és Shenzen között a távolság 75 km.
Budapest és Shenzen között a távolság 8356 km.
Budapest repülőtér kifutópálya és Magyar Posta Nemzetközi Posta Kicserélő Központ között a távolság 2 km.
Ferihegy és a Cím között a távolság 22 km.
A csomag a kínai szállító cégnél folyamatosan követhető volt, a magyarországi beérkezésig, utána egyszerűen eltűnt.
A termék szállítással együtt kifizetett ára nem érte el egy azonos méretű csomag magyarországi belföldi szállítási díját.

Hozzászólások

Még szerencsés vagy. Nekem volt már olyan, amikor a „HU, FERIHEGY, Flight landed in destination country” és a „HU, BUDAPEST, Arrived in country” között is eltelt egy hét.

Azt tapasztaltam, hogy ha 2-3 küldeményem érkezett be nagyjából egy időben az országba, akkor az utoljára érkezettet kaptam meg legelőször. Tehát LIFO típusú tár lehet Ferihegyen.

De miért felejted el a megérkezés és a kiszállítás között a vámkezelési procedúrát?

Már bocs, de a kínaiaknál kifelé megoldották a csomag vámkezelését jelentős késedelem nélkül. Arról nem beszélve, hogy sanda gyanúm a vámkezelés megtörtént az alatt a 8 óra alatt ami a gép leszállása és beérkeztetése közt eltelt.
Végül, de nem utolsó sorban, a csomag vámkezelését mint szállítónak a Postának kell intéznie.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Ugye megvan, hogy a vámellenőrzésnél, különösen kis csomagok esetében, a folyamat nem a csomagok egyenkénti masszírozásával megy, hanem kockázatelemzés alapján. Ezt pedig a mai digitális világban igen jól lehet automatizálni és gépesíteni. Mivel a szállítólevelek ma már elektronikus formában utaznak. Még a csomag megérkezése előtt szortírozhatóak súly és érték alapján.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

"kockázatelemzés alapján" - ja. A vámos ránéz a kupacra, és kihúz belőle egy vagy több postazsákot. Na azok a küldemények, amik azokban találhatók, tételes vámkezelésen esnek át.
A kockázatelemezés meg annyi, hogy a vámos elemzi annak a kockázatát, hogy ráborul-e a kupac, ha adott zsákot emeli ki a kupacból, vagy sem - célszerűen olyat választ, aminek a kiszedése nem hordoz ilyen kockázatot. Meg persze a súlya se legyen túl nagy, hiszen azt meg a súlya miatt kockázatos emelgetni...

Döntsd el.

- Angliából rendeltem, gazdaságos szállítással: Másnap postázták, 4 nap múlva Magyarországra érkezett, majd plusz 7 nap múlva meghozta a postás.

- Angliából rendeltem, expressz szállítással: Másnap „postázták”, harmadnap hajnalban Magyarországra érkezett, és este 5 körül meghozta a futár.

Milyen vámkezelési procedúra lehet az, ami (esetemben tavaly év elején) 22 napig tartott egy 2,61 USD értékű csomagon? A szép, hogy miután megreklamáltam a Postánál, hogy WTF, ahol először nem is akartak tudni róla, aztán másnap reggel visszahívtak, hogy megtalálták, estére bent volt az értesítő a postaládában. (Kihozni egy kb. háromdekás borítékot, benne három pár szivaccsal a fülesemre, azért luxus lett volna.)

Így jártam én is egyszer. Egy időben rendelt két tétel közül az egyik 2 nap alatt átfutott a postán, a másik miatt 5 nap múlva küldtem e-mailt. Érdekes módon utána elég gyorsan átment a vámvizsgálaton és másnapra megérkezett (az értesítő, hogy mehetek érte a postára...)

Azért a Magyar Posta védelmében el kell mondani, hogy ez egy alig több mint 150 éves cég. Az azért mégsem várható el, hogy ennyi idő alatt összehozzanak egy normális logisztikai rendszert ebben a nagy országban...

Hát, ha kilöveti a hamvait az űrbe, akkor biztosan elég fürge marad.
Amúgy a MÁV még pont ilyen, lásd BP-VÁC 150 éves fejlődését a menetidőben és a mátészalkai fürgecsigát Anonymus maszkban, mikor lefutotta a vonatot.
Tán ha a posta azzal foglalkozna, amivel kell, nem pedig még kötelezően tukmálnak biztosítással meg egyebekkel a szegény postahivatalnokok...

Nekem rémlik, h volt olyasmiről szó, h lesz külön a kínai cuccoknak Magyarországon futárszolgálata, meg talán európai elosztó központja, h ne posta kezelje ezt a rengeteg csomagot. Azzal tervvel vajon mi lett?

Ezen intézkedés által generált 7000 milliárd Euro értékű vám- és adóköltség bizonyára nagyban hozzá fog járulni ahhoz a magasztos célhoz, h a távol-kelet helyett inkább az EU-ban gyártassanak a vállalatok és nem pusztán arról a van szó, h a kis értékű árucikkekhez való relatív olcsó hozzájutásban is akadályozzák az EU-s [szavazó] polgárokat.
Mondjuk ezzel kb kivégzik az Aliexpress-t az EU-ban. Kár érte :(

Hozzáteszem, elég sokat kellene fejleszteni a Posta rendszerén is ehhez szerintem (bár valamiről beszéltek mostanság)...

Momentán kb. ők sem tudják sok esetben, hogy mit szállítanak ki, így valószínűleg azt sem fogják tudni, hogy megfizették-e rá már ezt a terhet.
Másik félelmem, hogy, ha jelenleg heteket áll a csomag az országban, ez vajon segít-e rajta.
Emellett - cáfolandó a fenti mondatot -, nem vennék mérget arra, hogy a jelenleg látható adatok alapján 7000 milliárd Euro értékű vám- és adótétel a módosítást követően is meglesz. Nyilván nem, mert vélhetően a kereslet is csökken [nyilván ez EUs összérték].

További kérdésem lenne még a nem megérkezett csomag esete, a hibás / sérült termék visszaküldésének esete, esetleg a hibás termék helyett küldött csereeszköz esete, az értékcsökkenés miatti pénzvisszatérítés esete és pl. a fake termék utáni visszakapott áruérték esete, valamint az ezekhez kapcsolódó ÁFA-fizetési tételek kapcsán.

Ill, ha jól értem, ez a kereskedők részéről is szép fejlesztéseket igényel, tehát pl. Aliexpress / Ebay részéről kellene kezelni ezt a dolgot.

Nagyon nem tűnik egyszerűnek ezt jól kivitelezni, ill. nem véletlenül van a megszüntetésre tervezett 22 Euro-s könnyítés jelenleg.
Nem tudom, mi lesz a vége...

A 27%-os ÁFÁ-nak meg innen nézve is nagyon "örülök".

Egyébként itt írnak róla.
Korábbi info

Elég sok dolgot rendeltem már az AliExpress-ről, ebay-ről, és hasonló oldalakról. A rendelések legtöbbször 5-20 dolláros nagyságrendebe esnek, és kb. az esetek felében olyan dolgot rendelek meg, amit itthon nem tudnék megvenni, vagy csak sokkal drágábban kapnám meg.

Például amikor Sonoff S20-as konnektorokat vettem, akkor itthon még nem lehetett kapni. Most itthon, akciósan 6999 forintért találtam. AliExpressen ~12 dollár. Ha erre rászámolom a 27%-os áfát, akkor is sokkal olcsóbb, mintha itthonról vettem volna meg. Ha hármat veszek DHL Express szállítással és áfával, akkor szintén olcsóbb lesz, mintha itthon akciósan vettem volna meg. Persze, ha elromlik, a garancia problémás lehet. De a magyar webshop biztos hogy nem fogja megjavítani. Sőt abban is kételkedem, hogy van olyan szakijuk, aki a mechanikai sérülés kivételével el tudja dönteni, hogy mi a baja az eszköznek. Ezt a problémát úgy oldottam meg, hogy kettőt használok, a harmadik pedig felprogramozva a fiókban pihen. Adott esetben csak egy konfigurációs fájlt kell feltölteni rá, és átveszi a meghibásodott helyét.

Vannak dolgok, amikre nincs azonnal szükségem, mert még csak a tervezés időszakában tartok. Többször előfordult már, hogy az AliExpressen 2 dollárért kapható eszközt megtudtam volna venni a város másik végében, 2-3 szoros áron. Igazából nem is az árral van a probléma, hanem azzal, hogy nem szoktam az adott bolt környékén járni, így 1–2 óra pluszt jelentene időben. Ha egy ilyen „értékes” dolgot webshopban megrendelek, akkor már a szállítási költsége is kb. kétszerese lesz az AliExpresses árnak.

Valamit akarok csinálni, amihez kell 10 féle alkatrész, csavar, akármi. Ezt megkapom 4-5 boltban. Megint csak az időtényező a fontos. Úgy értve, hogy mennyi időmet veszi el a beszerzés folyamata. Megrendelem 1-2 kínai webshopból, és 2-3 héten belül megérkeznek az alkatrészek. Nyilván, ha gyorsan kell valami, akkor csak a „fizikai” boltos vásárlás jön szóba. Próbáltam, hogy majd az OBI/Praktiker, mert ott van minden. Aztán otthon egyesével fűrészeltem le az M3-as csavarokat, mert csak sokkal rövidebb, és sokkal hosszabb volt a boltban, és még a feje sem olyan volt, mint amit én szerettem volna. Persze, ha a 10 db. csavar miatt külön elmentem volna egy csavarszaküzletbe, akkor ott talán lett volna olyan, mint amilyet eredetileg akartam venni. De valahogy nincs kedvem ahhoz, hogy fél napig boltról-boltra járjak, amíg mindent meg tudok venni.

Egyébként sokszor eleve az AliExpress/Bangood/GearBest-ről rendelek, mert ott, szemben az ebay-jel, plusz 1-2 dollárért nyomkövetéssel is meg lehet rendelni az árut. Ha ehhez még az áfát is hozzáadom, akkor is sokkal olcsóbb, mintha itthon vettem volna meg. De több kínai kereskedőnek, így az AliExpressnek is van európai raktára. Ott minden egy kicsit drágább, de nyilván ott már valamennyi adót/vámot rászámítottak az árura.

Ha megszavazzák ezt a szabályozást, akkor sem valószínű hogy kevesebbet fogok rendelni külföldről, mint eddig. Annyi fog változni, hogy még hosszabb ideig fog tartani a Magyarországi „kalandja” a küldeménynek. Két lehetőség van. Vagy drasztikusan visszaesik az ilyen forgalom, vagy nem lesz jelentős változás. Első esetben az ebből származó bevétel is jóval kisebb lesz. Kérdés az, hogy lesz-e annyi bevétel, ami ellensúlyozza a rendszer üzemeltetésének költségét. A második esetben lesz ugyan bevétel, de sokkal több munka is lesz vele.

Végezetül a Posta vámkezelési gyakorlata: Ugyan még csak kétszer jött úgy megrendelésem, hogy a Posta volt a vámügyintéző, de mindkét eset hasonló volt, így hihetem azt, hogy ez az általános. Mindkét esetben jött először egy tértivevényes levél (megír, kinyomtat, postáz -> plusz 1-2 nap). Nem volt senki otthon, így másnap séta a postára (plusz 1 nap). A kért dokumentumokat elküldtem a megadott email címre. 2-3 nap múlva értesítés a postaládában, hogy séta lesz a Postára. (Tehát ez legjobb esetben is plusz 6-7 napot fog jelenteni.) A Postán befizettem a befizetendőt, és két számlát kaptam. Egyiket a vámügyintézés díjáról, másikat az áfá befizetéséről. Megkérdeztem, hogy mégis miért nem tudta ezt a postás kihozni. Azért, mert minden Postának csak egy olyan számlakönyve van, amiben az áfa befizetését rögzíteniük kell, és mivel minden nap sok ilyen küldemény van, így nincs lehetőség arra, hogy minden postásnál nála legyen ez a számlatömb.

Ha minden 2 dolláros sz@r után adót kell fizetni, akkor egyrészt szépen megnő a Posta bevétele az vámügyintézés miatt, másrészt a Postán is bevezetik azt, hogy 2-3 hónappal későbbi időpontra adnak „beutalót”, amikor mehetsz a cuccodért. Szerintem akkor fog az bekövetkezni, hogy az emberek földig rombolják a Postákat. Vagy órákig állnak sorban, mint a birkák.

Posta+VÁM... Ha épp azt a zsákot húzza ki a VÁM-os a nemzetközi kicserélőben, amiben a te csomagod van, akkor vámkezelik, ha nem, akkor nem. Volt szerencsém mindkettőhöz, de az arányok jellemzően azt mutatják, hogy a csomagok kisebb hányada kerül be a vámkezelős kupacba.

Akkor én peches vagyok. Az elmúlt 4-5 évben két olyan postai küldeményem volt, ami áfaköteles volt. Mindkét esetben ki is kellett fizetni az áfát. Bár az igaz, hogy a legelső külföldi rendelésem (11-12 éve) után semmit sem kellett fizetni, pedig az több mint 200 dollárba került, és méretes, nehéz csomag volt. (Régi szép idők, ~155 Ft/dollár-os árfolyammal.)

Ott van az is, h van olyan kínai kereskedő aki csak a valós értéket hajlandó a csomagra írni (mondjuk a legtöbb külön kérés nélkül is kevesebbet tüntet fel) és akkor látszik a trackingben h VÁM köteles a cucc. A nagyméretű és/vagy nehéz csomagokat is valószínűleg fokozott figyelemmel kezelik a vámosok.

Nem kell a nagy méret sem. Pl.:
10db SIM méretű tápegység modul ára $4.
A "hazai" ára >= $12.
A beszerelt tápegység ic-k ára - ha legolcsóbban veszed meg, áfástól - $55.

Ha egy bizonyos másik terméket veszek, akkor
- ebay: $12
- ugyanattól a cégtől direkt: $25+áfa

Egyes esetekben eldönthetetlen a vám alapja.

Az Oregon által linkelt videóban a vámos az interneten nézi meg az árát egy kütyünek. Messziről úgy néz ki, mintha az AliExpress webshopja lenne. Illetve tőlem vámolásnál kérték a számlát is. Megelégedtek a visszaigazoló email-lel és a PayPal-os fizetés visszaigazolással. Ez alapján úgy sejtem, hogy ha megállapítható, akkor a ténylegesen fizetett értékre kíváncsiak.

Sztem is sok előnye van az Alinak, a magam részéről a konzum-idiotizmusomat élem ki ott. A vám meg csak hagyján de VÁM-kezelés költsége és az ÁFA annyira sok, h nem igazán fogja megérni, főleg olyan esetekben ami eddig "átcsúszott" a VÁMon, de jövőben, már nem fog.

Mondjuk az milyen lenne már, h az EU megszavazza, felvesznek, kiképeznek embereket a megnövekedett feladatokra, kiépítik a saját vámkezelés informatikai rendszerét, aztán a drága polgárok majd basznak többet onnan rendelni! :) Akkor azért majd tapsoljuk meg a képviselőinket!

Más nem tudom hogy van vele, de ha valami 20-30 eurónál többe kerül, akkor inkább Európából rendelem meg. Angliából és Németorszgából is sok mindent meg lehet venni. Illetve a kínai kereskedők európai warehouse-aiból. Igaz valamivel többe kerül, mint a Kínából érkező, de nem kell azzal foglalkozni, hogy átcsúszik-e a vámon. Ha valami drágább ennél a limitnél, és máshol nem tudom megvenni, akkor megnézem, hogy az áfával együtt is megéri-e megvenni. Ha igen, akkor megveszem. Legfeljebb őrülök, hogy nem kellett áfát fizetni.

Egyébként soha nem kértem az eladót, hogy kisebb értéket írjon a küldeményre, de szinte mindig kisebb érték van rajta. Ez mondjuk az Oregon által linkelt videó után érthető. Ha a kereskedőnek ettől függ a fizetendő adója, akkor nem meglepő a dolog. A vevő meg nem fog reklamálni ezért. Tippem szerint legtöbb kereskedő valószínűleg tud a 22 eurós áfamentes határról is, és ezért is írnak kevesebbet rá. Ha áfa nélkül megérkezik, akkor az a vevő elégedettségét növeli.

Még én sem kértem sose, h kevesebbet írjon rá, de láttam már több olyan ali-oldalt ahol a kereskedő előre, korrektül közölte, h nem fog kevesebbet ráírni. A kommentek közt szoktak a vásárlók is utalni arra, h kellett-e vámot+adót fizetni.
A bringáimhoz gyakran szoktam venni alkatrészeket + szereléshez spéci szerszámokat. Ezek amúgy extrém mértékben túlárazottak, úgyhogy minden lelki furdalás nélkül kihasználok kiskaput, lehetőséget h olcsóbban tudjam beszerezni. Sajna nem annyival olcsóbb az alin, h hűde nagyon megérje. Ha sikerül kifogni valami akciót, megúszni az áfát illetve a kisebb postaköltség miatt éri meg várni rá hónapokat. Ha most megbolygatják a dolgot, akkor már nem fogok onnan vásárolni. De máshonnan se nagyon. Ezzel azt akarom kifejezni, h nem az lesz a változás részemről, h majd akkor EU-n belül költöm el a pénzem, hanem akkor nem fogok költeni - csak ha nagyon muszáj.

" Mondjuk ezzel kb kivégzik az Aliexpress-t az EU-ban. Kár érte :("

Egy fenéket kár érte. Mármint persze, end usernek nyilván jó volt, hogy olcsón lehetett mindenféle szemetet rendelni, Kínának meg tök jó volt, hogy oda vándorolt az a pénz, amit egyébként itthon (EU-n belül) is elkölthettünk volna.

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

Ilyen postai arak mellett? Kb. semmit.

Azt kellene megoldani, hogy amit a kinai el tud kuldeni, ugy hogy megerje, azt a magyar honpolgar is el tudja kuldeni kulfoldre, ugy hogy oneki is megerhesse.

De amig egy 24V/10A-os tapegyseget kinabol megveszek 6000Ft-ert, en meg egy ugyanolyan nehez vasdarabot nem tudok elkuldeni 6000Ft-ert, az qrva gaz.
Most neztem meg a postan 6475Ft. Megis hogyan versenyezzek a kinaival? O 6519Ft-ert elkuldi osszeszereli, anyagot tesz bele, munkadij van benne, es megeri neki. En hogy adjam elo ugyanezt 44(!!!) Forintert? Hogyan szereljek ossze 44 forintert egy tapegyseget?
Barmelyik alkatresze tobbe kerul ennel... 44 forintert embert nem talalok, aki egy qrva dobozba betegye es rairja a cimzett cimet a dobozra.

Mehet itt a panaszkodas allami reszrol, de igy a budos eletben nem lesz innovacio europaban, hogyha nincs hogy eladni a cuccodat. Igy multik lehetnek csak, akik ezt a rendszert ki tudjak kerulni.

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Nos, ennek az az oka, hogy a magyar és az európai törvények megakadályozzák azt, hogy te rabszolgaként dolgozzál napi 16 órában heti 6-7 napban egy marék rizsért. Tessék panaszkodni a megfelelő képviselőnél, hogy növeljék meg a heti munkaidőt

És még a kínai állam is besegít abban, hogy Kína összes szemetét a világra tudja tolni, hogy erodálja az ottani piacokat. Ezt máshol úgy hívják dömpingár.

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

Tudok am olyan termeket is keresni, ahol konkretan olcsobban kuldi el kina, mint egy postai level.
Arra mi a magyarazat? Kinaban fizetnek az emberek azert, hogy dolgozhassanak?

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Kínában az államnak kurva sok pénze van, és ennek egy részét arra használják, hogy az exportot segítik. Pl. a postaköltségek támogatásával.
Nem azért küldi el olcsóbban a kínai, mert a kínai postának nincs vele költsége, meg a nemzetközi továbbításnak nincs költsége, hanem mert ezt a költséget nem veled fizettetik ki, hanem a kínai állam fizeti.

Dömping. Kínai állam besegít, hogy minden szart olcsón tudjon eladni a nagyvilágban, azért, hogy ne érje meg máshol gyártani -> piacot "vesz".

Hosszú távon megérheti neki, ha rövid távon bukóban megy az egész. Főleg, hogy a macera nagyobb része igazából a többi ország logisztikájának van vele.

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

Meg ugye ha mindenki mindent Kínából vesz, mert olcsó, akkor a helyi ipar elsorvad.
Később akár nem nagyon olcsón is a kínai terméket veszi majd meg mindenki, mert hiába akarnál Magyarországon gyártott elektronikai terméket vagy textilt vagy papírt venni kizárólag, maximum mutatóba van 1-2.

Na igen, erről eszembe jutott most az angolok esete a Black Arrow rakétával: kifejlesztettek egy működő rendszert, majd az egész programot beszántották, merthogy a NASA ingyen igérte a rakétákat. Aztán valahogy hírtelen megemelkedett az ár, miután leépítették a programot...

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

Gyakori taktika ez.

Jamaikai származású barátaim mesélték, hogy régebben a BA és a jamaikai helyi cég repült Anglia és Jamaika között. A jamaikaiak olcsóbbak voltak (mondjuk BA-nál nem nehéz), BA-val nem repült szinte senki. BA megszüntette a járatot. A jamaikai légitársaság meg onnantól jóval magasabb áron vitte a népet. Profit.

Biztosan sok menyasszonyruhát vásálsz. ;)

Viszont már az említett időszakban is az amerikai és a magyar nyomtatók Indiában készültek. (Jójó, ez a könnyűiparnak az elekronikai és elektromechanikai ágazata.)
A változás mindössze annyi, hogy most már az amerikai konzumer számítógépek is Kínában készülnek, mert az felfutott és olcsóbb.

Igaz, akkoriban is volt egy főnököm, hozzád hasonló gondolkodással: Majd leverjük a japánokat! :-D

Azokat a gyárakat meg nem a köcsög kínaiak, hanem a baráti németek miatt számolták fel.
A német termékek egy része meg szintén "Made in Taiwan".
Szóval miről beszélsz?

pl. én Újpesten lakom. Itt hagyományosan a bőr- és a faipar volt a meghatározó. Voltak gyárak pl. bőrgyár a Váci úton. Volt képzés bőripari iskola.De pl. bőrdíszműipar. Ilyen gyárak is voltak - nem csak kisipari vállalkozók. Nagyüzemben készültek a táskák, pénztárcák stb. Konkrétan úgy, h tervezők figyelték a trendeket és divatos terméket igyekezetek tervezni. Megszervezték hozzá a gyártást, az alapanyagbeszerzést. Mielőtt gyártásba került volna a cucc, csináltak néhány darabot, amiket kiadtak tesztelni az alkalmazottaknak, h hordják-használják. Ha oké volt beindult a nagyüzem. Aztán felkerült az Állami Áruház polcaira, az üzletkötők meg vitték külföldre bemutatni, hátha sikerül ott is eladni.
Most azért részleteztem ezt, mert attól tartok az ilyen jellegű gyártás teljesen megszűnt. És ha újra akarnánk indítani, már félő h embert is nehéz lenne találni, aki járt valaha ilyen működő üzemben és van még valami emléke arról, hogy egyáltalán hogyan kell egy ilyen gyárnak működnie. Vagy mondjuk hogyan kell a gyárban dolgozó szakemberek képzését megszervezni. És persze közben a világ sokat változott, a régi technológiák elavulttá válhattak - de hát arról is csak halvány emlékek maradtak, ha maradtak egyáltalán.
Szóval, ha mi nem vagyunk képesek valamiért ilyen termékeket gyártani, akkor - már azon túl, h a telhetetlen kisgömbőc EU/állam sarcot vet ki ránk - mi értelme van kínai termékek behozatalát pénzügyi eszközökkel nehezíteni?

(a szál elején ironizálni próbáltam, de belátom nem sikerült és félek ezért úgy tűnhet mintha ellentétes álláspontom lenne)

Az utolsó mondatra a válasz: Mert így megveheted a német szart.
A valódi német termék néha Taiwanban készül.

No igen, a bőr és faipar. Egyrészt helyette műanyag és műanyag van, esetleg pozdorja. A napokban csak úgy eszembe jutott, hogy bezzeg az IKEA! Valódi fából készít eldobható termékeket. Annak sem rosszabb az ökológiai kára, mint a műanyagnak.

Tudomásul kell venni, hogy az értékrendek módosultak. Bőrdíszműipar abszolút felesleges, mert a bőr tartós és drága. Nem lehet olyan gyorsan cserélgetni, mint egy ájfónt, ami nem tartós, de drága. ;)
A minőségi kézzel kötött pulóver, az olajfestmény, a gobelin eladhatatlan. A klasszikus fa bútor nem létezik, vagy silány, vagy megfizethetetlen.
A rajzfilmek Indiában készülnek...

Attól félek, hogy a $4 csomagom megvámolását és az ezt végző munkaerőt megfizetve mindenki ráfizet.

>A valódi német termék néha Taiwanban készül.

Ha teszem azt, nem tudunk szenet bányászni (mert már kibányásztuk ami volt), akkor miért logikus a szén importját pénzügyileg/bárhogy nehezíteni?

Ha nincs olcsó munkaerőnk (mert tb-t/nyugdíjat stb kell fizetni), akkor miért logikus azt büntetni aki talál külföldön olcsó munkaerőt és azt használja?

Ez nem ugyan az a séma?
De persze ezt úgy gondolom, h akkor a termék is legyen olcsó. Az nem játszik, h olcsóért gyártja, de annyiért adja mintha drágáért gyártotta volna. Vagyis az államnak éppen h úgy kéne beavatkozni, h a Kínában/Taiwanban gyártott termékeket ne lehessen drágán eladni.
Egyébként lehet h éppen ez történik - bár kissé nyakatekert a gondolat - de ha a termék árát, mint a piac által szabályzott értéket abszolútnak tekintem, akkor az árban foglalt magasabb adótartalom indirekten alacsonyabb árat implikál, hisz az adót (elvileg) az állam a közjóra fordítja újraelosztás formájában, így a polgárok részesülnek ennek előnyeiből.

De tudunk szenet bányászni, csak érdekes módon.
Az az 500Ft-os termék, amit megveszek ebay-n keresztül, az itthon is kapható 3-6x drágábban. Mondjuk legyen 1500Ft+1500Ft szállítással együtt. Na, ennyire nem akarom támogatni sem az államot, sem a hazai cégeket, sem a Postát.
Persze ven olyan szempont is, hogy a hazai dolgozókat is munkához kell juttatni. Ennek néha a védővám az eszköze. (Bocsi, itt folyamatosan elektronikus kütyükről beszélek.) Sajnos ebben az esetben értelmetlennek tartom a védelmet. Itthon, de az EU/USA sem tudja elérni a gazdaságos sorozatnagyságot, miközben a bérek és adók csak ez után jönnek rá. Úgy érzem, itt nincs mi ellen védekezni. Legfeljebb a jól járó vásárlót lehet szivatni egy kicsit. Aztán majd bilibe lóg a kezük, amikor visszaesik a forgalom. *

A szállításon és annak a kínai állami támogatáson lehetne jojózni. Viszont ennek is akkor lenne csak értelme, ha a postai költségek a piac tövényei szerint alakulnának. Ezt meg a "szokások" (nem) szabályozzák. ;)

* Pusztító járvány miatt jön az áresés
Donald Trump elnök a keményen dolgozó, amerikaiak jelöltjeként kampányolt és jutott be a Fehér Házba. A hazai munkahelyek védelmezőjeként hirdette meg kereskedelmi háborúját Kína ellen, mondván megrabolják az amerikaiakat az olcsó termékeikkel. Valójában viszont jó nagyot rúgott a farmerekbe, mivel a távol-keleti ország megtalálta, hol tudja a legnagyobb fájdalmat okozni.

A teljes cikk: https://www.napi.hu/tozsdek-piacok/szojabab-vilagpiaci-ar-dragulas.6779…

Hát nem biztos, h érdemes Kínával vám- [v. bármilyen]háborúba keveredni!
A védővámot úgy képzelem, h azért az nem minden termékre és minden országra kéne h vonatkozzon - hanem pl így: https://adozona.hu/jovedeki_ado_vam_deviza_termekdij/Az_EU_vedovamot_ve… .
Eleve ha a hazai termelés nem képes kielégíteni a hazai keresletet egy termékre vonatkozóan, akkor indokolatlan védővámot alkalmazni arra. Hasonló a helyzet ha ugyan a hazai termelés ki tudja elégíteni a hazai keresletet, de ezt csak nagyon gazdaságtalanul tudja megtenni, azaz a hazai termék aránytalanul drága, akkor azt ne akarjuk már annyira megvédeni! Ha meg csak részben tudja kielégíteni a keresletet, akkor a védővámot csak valamilyen kvóta felett kéne alkalmazni!
Más kérdés ha az EU vezetői az USAval szövetkezve akarják gazdaságilag megrogyasztani Kínát és ennek keretében nyírják ki az aliexpresst Európában - ez esetben goto az első mondatra.

Továbbá egy dolog, hogy a 250Ft-os bejövő "csomagra" is szeretnének ÁFÁ-t beszedni, de egyrészt a posta sem tudja, milyen csomag van a kezében, másrészt jelenleg a Posta talán ~3k(?) Ft-ot számol fel egy "VÁM-olásért", adott futár meg a dupláját.
Ez szép lesz egy 250 Ft-os csomagon, ha nem kapnak észbe.

Elektromos kerékpár és a védővám: Az ázsiai országok erre azt szokták lépni, hogy egy európai országban létesítenek egy összeszerelő üzemet, és már rögtön meg is oldották a védővám kérdését. A mostani trendek szerint még az is megtörténhet, hogy Magyarország „kedvező” kínai hitelből felépít egy összeszerelő üzemet, ahol majd ukrán vendégmunkások éhbérért szerelik össze a kínai alkatrészeket.

Egyébként már alig várom a Vargáné mobilokat és a Vargáné esp8266-ot, esp32-öt.

nekem volt olyan levelkuldemenyem, ami csak a helyi postan 1 hetig allt.
ott buktak le, hogy megirtak a sajtpapirjukat, de csak 1 het mulva, szombaton dobtak be a postaladaba.

Az én chipjeim 5 nap alatt Bp-n voltak Hong-Kong-ból, viszont Bp-ről idáig (huszoniksz km) 30 napig jöttek. A levéltetű ehhez képest fotonnyaláb.

Nem tudom, mit mondott összességében a pilóta, de ez hallatszik a beszéde elején, mielőtt a fordítás elkezdődne:
"I wouldn't say that we miss them (...)"

A magyar fordítás szerint meg:
"Azért hiányoznak az utasok, mert jó lenne látni az arcukat (...)"

Most vajon mit is mondhatott a pilóta pontosan?

Nem mintha különösebben számítana, csak megütötte a fülemet... mást is így fordítanak le?
(Persze nem kizárt, hogy az eredeti szöveg is folytatódik pl. "Nem mondanám, hogy hiányoznak, de..." alapon... de akkor miért nem azt fordítják?)

Ezek szerint a két hete az USA-ból rendelt pólóm nem fog az ígért "5 business day" alatt shippelődni ?

--
openSUSE 42.2 x86_64