Párásító esete

 ( m.informatikus | 2018. november 14., szerda - 20:43 )

történt e kis lakásban, h. jött a tél.

téllel együtt jött a 20-30% relatív páratartalom.

50% lenne az "egészséges"

vettünk 2 db párásítót, ami tök jól bevált, kikapcsol ha eléri az ~50%-ot, király!

Open issues:
1) ki mivel oldaná meg azt, h. ha kinyílik az adott ablak, akkor a párásító kapcsoljon ki. (avagy ne küzdjön a természet ellen, mert csak pocsékol) esetleg létezik olyan konnektor, ami lekapcsol adott feltételre, pl.: ablaknyitás és nem százE-be kerül?

2) mi a fene ez a fehér izé minden bútoron? a por keveredik a párával és így csapódik le rajtuk?

Remélem van valaki hasonló cipőben :)

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

érdekes, van aki inkább a túl jó szigetelés miatt a párával küzd.... :D
a fehér por a vízkő, ásványi anyag
vagy olyan készüléket veszel ami szűri, vagy tisztított vizet kell bele tenned

jah, mi is inkabb a paraval kuzdunk..
legegyszerubb megoldas, az ember kiteregeti a mosott holmit es a paratartalom ugrik vagy 10-20 %-ot :)

Már több mint két éve mérem a páratartalmat a lakásban (több helyen), így már elég sok tapasztalatom van a témában. Egy teljes töltetű mosás (5 kg) esetén 4-5%-kal nő meg a páratartalom (~65 négyzetméteres lakás), ha a centrifuga fordulatszámát 600-ra csökkentem, akkor az plusz 1%-ot add hozzá. A teregetés után kb. 1 órával elkezd csökkenni a páratartalom, és újabb 3-4 óra múlva már visszaáll a mosás előtti szintre. A teregetés helyén kb. azonnal megjelenik a növekedés, a többi helyiségben 5-15 perc múlva. Ha mindketten ülünk (hőszigetelt ablakok, gyakorlatilag nincs légmozgás) akkor kicsit több idő kell a többi helyiségben a növekedéshez.

Tehát a teregetés kicsi, és csak rövid idejű megoldást ad.

Szellőztetés: Szinte azonnal megjelenik a hatása a mért páratartalomban. Egy 5-10 perces szellőztetés után, kb. 15-20 perccel visszaáll az eredeti szintre a páratartalom.

En is merem (ezert kezdtem el annak idejen arduinozni :))
Valoszinuleg a lakas felepitesetol is fugg. En egy felszobaban teregetek, es az egesz lakas nincs 65nm, nalam jobban es tartosabban dobja meg a paratartalmat (ezert is kezdtek szepen peneszedni a kulso falak). Napi ketto, massziv szelloztetesre volt szukseg (reggel-este), hogy 50-60% korul tudjam tartani a paratartalmat.

A penészedésnek csak az egyik, egyszerűbben kezelhető oka a páratartalom, a másik, és komolyabb munkával javítható ok a hőhíd/hiányzó szigetelés az adott felületen/részen.

Nyilvan, es ebben az esetben ez fenn is all. De a paratartalomban tortent valtozas (1 helyett 2 ember -> tobb kilelegzett para, gyakoribb mosas), szoval ertelemszeruen ezt neztem.

1)
Leginkább az a kérdéses, hogy mivel ellenőrizzük, mivel ellenőrizhetjük a ablak csukott/nyitott állapotát. És mennyire az ördögtől való, ha magunknak kell forrasztani :)
Ha minnél jobban nem akarom túlbonyolítani, akkor valami ilyesmit probálnék:
https://www.vilagitascenter.hu/villanyszerelesi_anyagok_324/dugaljak_dugvillak_377/taviranyitos_dugalj_901/radios-taviranyitos_dugalj_szett_1db_aljzattal_max_1000w_ip20_gao
Aminek a távirányítóját valahogy megvacakolnám, hogy a gombokat a ablak vezérelje (ablaknyitás érzékelő forrasztgatás, akármi. Legalább nem drága. )
Ha igen, akkor meg wifis okoskonnektor, meg... de a valódi lényeg a első kérdés, a hogy akarjuk érzékelni, hogy az ablak nyitott.

Nyitott csukott állapot érzékeléshez a riasztótechnikában vannak nyitásérzékelők, gondolom mindenfélével képesek együttműködni.

Az jellemzően csak egy mágneses on-off kapcsoló, itt inkább a kérdés az, hogy mivel akarjuk/akarhatjuk megoldani azt, hogy ez a jelzés vezérelje a 240-es hálózatot.
(És ezt mennyire akarjuk túlbonyolítani, illetve mennyire kell gyárinak lenni, és mennyit "barkácsolhatunk". )

Nem teljesen ertem. Telen nem szokas hosszu ideig szelloztetni (hiszen kihul a lakas), arra a nehany percre nyugodtan bekapcsolva maradhat a parasito.

sajnos egyelőre még van bőven "ablak nyitva, fűtés megy" értelmetlen időszak, mivel nehéz megszavaztatni h. vigyék lentebb a hőmérsékletet :)

Az a fehér por az kérlekszépen kalcium és magnézum-karbonát. Mert gondolom csapvízzel történik a hidegpárásítás. Ioncserélt víz, vagy esővíz, illetve hólé a megoldás rá.

vagy lágyított víz

vajon okozhat problémát ha letüdözi ezt a port az ember?

hát igen. panelben esővíz, hólé sajnos kiesik.

ioncseréltet meg 5L = 300 HUF és naponta elfogyna.

még gondolkodunk h. mit tegyünk véle.. ha hőcserélős szellőztető lenne, akkor lehet még jobban előjönne ez a problem h. száraz a levegő

Gyakorlatilag finom mészkőpor :-) emiatt igen kis mennyiségben is látványosan jelentkezik főleg sötétebb felületeken. Ha kiszámolod, hogy mekkora mennyiség kerül a levegőbe a hidegpárásítón keresztül, illetve hogy mennyi "egyéb" szálló port tüdőzöl le, szerintem nem emiatt fogsz izgulni... :-/

Èn még eddig bármivel mértem páratartalmat a lakásban, minden müszer mást mutatott. Voltak simán nagy eltérések is.
Szóval ha pl. 30 valójában 40, akkor már rendben is vagy kb. és nem kell semmit sem tenned.

--
robyboy

Nálam is ez a helyzet, ahány mérőeszköz (műszernek nem nevezném), annyifélét mérnek. Én már 60%-nak is örülnék, tavasszal és ősszel felmegy 70% fölé. Télen lejjebb megy olyan 50%-ra.

Az még nem vészes. Nálunk a panelban egy főzés után 80-90 van a kisszobában.
Nyáron még hagyján, de télen az ember nem szívesen szellőztet.
Ezért vettünk egy Trotec párátlanítót, rövid idő alatt visszaáll a normál érték.

Ha tartósan párás a helyiség levegője, akkor jelenik meg a penész a falakon - hosszú távon.

Ezért fontos a páraelszívó, lehetőség szerint - a konyhába, de csak az olyan, ami kiviszi a párát kültérre, ja, és nem a közös szellőztetőn keresztül, ami persze illegális, csak a legtöbben leszarják.
--
robyboy

A konyhában milyen az ablak? Ha új, akkor ugye a szükséges légbeejtő fel van rá szerelve?

Régi faablak, jól szellözik :) a panellakás úgy ahogy van egy nagy höhíd, kommunista szar, lebontanám az összeset.

--
robyboy

A téglaházak zöme nagy szar, sötét, rossz beosztású, kohósalakos födémmel, ólomcsövekkel - ledózerolnám valamennyit.

Minden technológiában volt/van és lesz is hiba. De. Egy panelházat korrekten szigetelve, illetve épületgépészetileg karbantartva kényelmesebb és élhetőbb otthonokat lehet kialakítani, mint a "műemlék jellegű" ócska sz@r épületekben, amikhez a "műemlékjellegű" miatt nem lehet érdemben hozzányúlni, ha meg igen, akkor irgalmatlanul drága az egyedi nyílászárók elékészítése, a szigetelés után a homlokzat eredeti csiricsáréinak visszacsinálása, estébé.
(szigetelt, nyílászárócserén átesett panelben lakom, gépészetileg/közös részeket érintően évente-kétévente történik valamilyen jelentősebb felújítás - legutóbb a vízvezetékek közös része lett cserélve.)

Ráadásul ha utánaszámolsz, egy paneles lakótelepen a zöldterület/beton aránya jobb, mint egy átlagos "korszerű" lakóparkban.

Ha jó a technológia, alapanyag, nincs gond semmivel. Azokkal az ingatlanokkal van probléma, amikböl kispórolták a minöségi anyagokat, illetve a tudást az építkezésnél.

A panellakások pedig idözített bombák, akárhogy újítod fel öket, egy nap többmillió ember fog bajba kerülni miattuk.

A müemlékkategória megint más, én pl. az összes önkormányzatot átraknám egy négyemeletes panelba a sok böszmenagy müemlék épületböl, országházzal az élen. Milliárdokat lehetne ezzel megspórolni, és a járulékos nyereség is nagy lenne, hogy ne érezze már magát a sok senkiházi királynak.

--
robyboy

A régi épületekben rossz az anyag, rossz a technológia (kohósalak a födémben, ólomcsövek összevissza, stb.), de "műemlék" vagy "műemlék jellegű", ezért aztán nem, vagy csak k. drágán lehet hozzányúlni.
A panelben mi az időzített bomba? azt is megfelelően karban lehet tartani, fel lehet újítani, lehet szigetelni, és máris élhetőbb, mint egy belvárosi körfolyosós ócskaság, amiben esély nincs a normális felújításra és elfogadható alaprajz/beosztás kialakítására.

Mondjuk az, hogy szétrohad a vasalat és statikailag lakhatatlanná lesznek nyilvánítva egy napon. 50 évre tervezték őket elvileg.

--
robyboy

Láttam ilyen jellegű vizsgálatot - jóval stabilabb, mint amire számítottak. Egyébiránt az az 50 év inkább 80-100 év, (Birhgoffer P., Hikisch L. (szerk). A panelos lakóépületek felújítása Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1994, illetve Gilyén J. Panelos épületek szerkezetei, tervezés, méretezés Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1982 - ha már épp kéznél van egy témába vágó doktori értekezés, amiben pont erről (is) ír a szerző, meghivatkozva ezt a két kiadványt (volt hozzájuk szerencsém, ha jól rémlik...))
Az épületszerkezet (panelek illesztései, illetve az illesztésekben végzett hegesztések) is felújítható, ha szükséges, gazdasági, illetve klímavédelmi (széndioxid-kibocsátás, illetve a keletkező hulladék szempontjából) szempontok alapján jellemzően az az álláspont, hogy az épüketgépészeti és hőtechnikai/hőszigetelési "nagyfelújítás" mellett az ilyen, szerkezeti karbantartás (ami persze az előbbieknél sokkal több kényelmetlenséggel jár a lakók/tulajdonosok számára) is gazdaságosabb/ésszerűbb lehet, mint az új építésűbe költöztetés és bontás.
Az persze felmerülhet, hogy ártalakítással élhetőbb lakás- illetve épületméreteket alakítsanak ki (van olyan jelentős számú épületben alkalmazott alaprajz, ahol adja magát a két egymás melletti lakás összevonása a közös folyosószakasz felhasználásával), de ezek sem a közeli jövőben lesznek relevánsak - Az említett irodalom alapján legalább 20-30 év még a legrégebbi paneleknek is hátra van.

Az efféle felmérések nem feltétlenül foglalkoznak a gazdasági oldallal, vagy ha igazak is a számolgatások, bármikor érvényüket veszíthetik. Gondolok itt arra, hogy ma Magyarországon a társadalom szegényebbik rétege köt ki elöbb-utóbb panelekben, azoknak is egyre nagyobb százaléka albérlet.
Látható a lakótelepek elgettósodása. Biztos vannak ellenpéldák is, de a tendencia ez. Egyre több lecsúszott, nem fizetö albérlö hozza egyre nehezebb gazdasági helyzetbe a lakóközösségeket. Jobb esetben lehet pármilliós lakáskasszája egy társasháznak - mint nálunk is - köszi Fidesz ezt is kinyírta. Az említett épületszerkezeti felújítások minimum 1 nullával többe fognak kerülni, vagy EU-s támogatás, vagy Lörinc "magán"vagyonának felosztásából lehetne kb. megfinanszírozni mindezt úgy, hogy János meg vissza akarta bontatni az 5. emeletig az összes 10-est :)
Ebben a folyamatban borítékolható, hogy senki, de föleg nem a lakóközösség fogja a méregdrága felújításokat finanszírozni. Biztosítások sem nagyon vannak, vagy ha vannak is, az sem fog fizetni, ebben is biztos vagyok.

Magyarán: az állag romlik, és nincs érdemi felújítás.

Az a 20-30 év pedig böven nem olyan sok, mint amennyire tünik most.

Ahogy kezdenek a panelek lakhatatlanná válni - tömegesen, pár év alatt, ahogy felhúzták öket anno - úgy terhel egyre nagyobb problémát a társadalomra, politikára, gazdaságra majd.

--
robyboy

Akkor beszallnek a buliba.

Ajanljatok parasitot. 48m2, 2szoba.
Futesi szezonban 30-35%.

Nezegettem, hideg, meleg, ultrahangos, legmoso, legtisztito, szobaszokokut. Mindnek van valami hibaja.
Na jo, egy szep akvarium, csak azt meg nem birna meg a fodem ...

Nem tudok donteni.
Persze legyen olcso :).

Az ultrahangosnak mindenki a feher port roja fel hibanak.
Illetve azt, hogy a tartalyban lako backiat ugyesen beparologtatja
a vilagba.
Mik a tapasztalataid ezzel kapcsolatban?
Nalunk a jo pesti viz kemeny, mint a banat.

Nálunk is kemény a vezetékes víz. Vettem egy vízlágyító berendezést, és így most már nincs vízkő sehol.

De, a vizlagyito berendezesben. Ezutan azzal kell bajlodnod.

Kb. havonta kell bele tenni egy kis sót.

Ennyi a bajlódás.