T-Home kabel gateway 'bypass'

 ( Andrei | 2017. október 30., hétfő - 13:21 )

Sziasztok,

A kovetkezoben kernem a segitsegeteket: Uj helyre koltoztem es itt optika helyett kabelen szolgaltat a T.

Ezert ugye leadtam a regi Home Gateway-t, es kaptam helyette egy Sagemcom FAST3686 tipusu modemet. Ez is egyben modem es router, viszont ugy latom, hogy nincs benne 'bypass' uzemmod, amivel tulajdonkeppen csak modemkent mukodne es hasznalhatnam a jo kis AVM routeremet, amit mar bekonfigoltam, megszoktam es megszerettem. A szaki, aki bekototte a netet, azt mondta, hogy 'talan' lecserelheto a modem egy Cisco-ra, ami tudja ezt a lehetoseget, legfeljebb csak annyi hatrany er, hogy nem tudok 120mbit/s fole menni, ami engem annyira nem is erdekel.

Van valakinek errol bovebb infoja? Nem harcolnek a telefonos supportal, amig nincs valami reszletesebb infom.

Elore is koszi a valaszokat

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

https://kozosseg.telekom.hu/blogs/entry/9-sagemcom-fst-3686ac-egy-%C3%BAj-rem%C3%A9ny/

Idézet: "Bridge mód képes ezt a 1414-es központi számon kérhetitek amennyiben nincs Iptv előfizetésetek."

Koszi szepen a valaszt. Sajnos van IPTV elofizetesem. Ez a lehetoseg akkor bukonak tunik....

nem értem az iptv-nek mi értelme van, én a dvb-c módot preferálom, amit T alapból nem ad :)

--
ESET és Synology hivatalos viszonteladó

Akkor te hiába preferálod, ha nem ad.
Egyébként valószínű azért (is) erőltetik, mert ADSL-en, VDSL-en nem nagyon van DVB-C, aztán nem akarnak több fajta tévével szórakozni. Amivel jól lábon lövik magukat (vagy inkább a usereket), mert ha kihal végül a réz érpár, marad ez a szar IPTV, ami ugyanúgy broadcast elven megy, mint a DVB-C, ugyanúgy digitális, ugyanazokat a codeceket használja, csak épp nem használható semmi mással, csak amit ők adnak.

Szerintem multicast, de ezen nem veszünk össze... :-P

A végeredményt tekintve ugyanaz :) Jön UDP-n, ha kell elkapod, ha nem tudod elkapni, akkor az elveszett, nincs külön stream csak hozzád, pont mint a hagyományos műsorszórás (végül is az is multicast, ha rácsatlakozol kábellel/kirakod az antennát, azzal iratkozol fel a multicast groupba).

Ez nem pazarló kissé?

Miért lenne pazarló? Egyrészt a mcast jól terelgethető a hálózatban (akinek nincs iptv-je, annak a drótjára nem engedik ki), tervezhető sávszélességet/erőforrást igényel, szemben az unicast megoldással, ahol ha 12345 helyről nézik, akkor ugyanazt 12345 példányban kell a drótra odatolni. Ráadásul az iptv doboz (unicastban) le tudja beszélni a szolgáltatói oldallal, hogy mi kell neki, és onnantól meg a gerinc és az üf. oldali végberendezés közötti szakaszra csak azt a mcast forgalmat engedik ki, amit épp néznek.

Akkor most nem teljesen értem

"Jön UDP-n, ha kell elkapod, ha nem tudod elkapni, akkor az elveszett, nincs külön stream csak hozzád"

vs

"a gerinc és az üf. oldali végberendezés közötti szakaszra csak azt a mcast forgalmat engedik ki, amit épp néznek."

Nincs semmi gond a két állításal: a multicast szűrhető, "terelgethető", értelmes eszköznél megadható, hogy az adott mcast merre terjedjen, és merre ne terjedjen.
A szolgáltatói gerincen megy minden, az egyes ügyfelek felé menő szakaszra viszont csak az lesz kiengedve, amire szükség van - de ott is multicast, hogy több végberendezés is "felíratkozhasson" rá, azaz az adott mcast stream-et "olvassa" a hálózatról úgy, hogy az adatfolyam csak egyszer menjen át az ügyfélhez kihúzott dróton.

Meg van egy felesleges doboz amit pont semmire sem tudok használni (felvenni nem nagyon van mit, a digitális tv cuccokat meg tudja a TV). Egyébként szerencsére semmi közöm a T-hez ilyen szempontból és remélem nem is leszek.

--
ESET és Synology hivatalos viszonteladó

Felelesztem a topicot, mert volt nemi valtozas azota. Jott egy technikus es lecserelte a Sagemcom fost egy Cisco fosra, es mintha lennenek arra utalo jelek, hogy ezzel megoldhato lenne a bridged mode es hogy legyen IPTVm is. Meg tudja ezt valaki erositeni?

Első körben szolgáltatói support?

Az a baj, hogy a szolgaltatoi support valami elkepesztoen idorablo, neha nem ertik, hogy mit szeretnek, ellentmondo dolgokat mondanak.

Erdekelne, hogy valaki itt mar megharcolt-e ezzel es elerte-e a celjat, vagy kar belefogni.

Lehet vele szívni, de a multicast-ban érkező iptv meg a normál forgalmad együtt kezeléséhez olyan eszköz kell, ami ezt képes megugrani (IGMPv3 és egyebek) - meg neked is oda kell tenned magad a saját hálózatod konfigurálást tekintve.

AVM Fritz.box 7390 lenne a router, tudtommal ez kepes IGMPv3-ra. https://en.avm.de/service/fritzbox/fritzbox-7390/overview/

Tehat felhivom az ugyfelszolgalatot, megkerem oket, hogy kapcsoljak at bridge modba a Cisco-t, es ezutan mar minden franko, lesz netem az IPTV-t meg majd csak bekonfigolom valahogy?
Van valami leiras, tudnivalo, megszoritas, aprobetu?

Ez mar csak 19-re laphuzas, de mivel a fritz.box dect bazisallomas is egyben, bridge modban mukodni fog a telefon is?

Szerintem nem ilyen rugalmasak. Meg Diginel sem lehet peldaul mas ONT a vegen, egyszeruen nem regisztraljak be. Ugyanigy a fizetos kartyanal sajat CI modult nem hasznalhatsz, mert nem parositjak. Szoval bridge modban IPTV fogasara nem fogadnek..

Ha csak a ceg szamitana, akkor jo lennek, ugyanis az elozo helyen, ahol laktam, ott telekom optikai halozat volt es azt a home gatewayt meg en is at tudtam kapcsolni bridge modba es ment az iptv is utana (es utana en mar a sajat routeremen tudtam elrendezni a dolgokat). Kerdes, tovabbra is az, hogy a Cisco 3925-os HGW-vel elerheto-e ugyanez az aldasos allapot?

Amikor még volt tv előfizetésem, akkor Cisco 3925-ös HGW-m volt. A Telekom fórumán akkor azt írtak, ha ezt bridge módba kapcsolják, akkor nincs IPTV. Nem tudom, hogy ennek szoftveres, vagy hardveres oka volt-e. Ha szoftveres, akkor azóta már változhatott ez.

Hívd fel az ügyfélszolgálatot, és a műszaki segítséget válaszd. Ha nagy a forgalom, akkor normál ügyintézőhöz kapcsolnak. Ekkor kérd tőle, hogy kapcsoljon a műszakis kollégát. Ha ez sikerült, akkor azt vallasd ki a dologról, és az majd át is tudja kapcsolni a HGW-t. A normál ügyfélszolgáltatos azt sem tudja, hogy mi az a bridge mód.

Szomorú látni, h. elvileg ebben a fórumban a magyar IT hozzáértőbb része is megfordul, de erről a tetves telekomos bridgemód vs IPTV témáról nem lehet találni egy belsőst se, aki végre megírná mi a trükkje.
--

A Telekomtol mindenki menekul, ahogy tud. Hozzaertekot ott mar elvetve talalsz..

Felhivtam az ugyfelszolgalatot, es ott azt mondta muszakis emberke, hogy o nem tudja atkapcsolni bridge modba a keszuleket, ha van iptv elofizetes is. :(

Ergo vagy lemondom az iptv-t, vagy turom a netet esz nelkul, hatha van valami fu alatti megoldas....

Vagy elfogadod, hogy a szolgáltatásátadási ponton (Cisco doboz üf. oldali ethernet interfésze(i)) úgy kapod a szolgáltatást, ahogy most. A többi az Zuzu Petals és a társalgás esete...

En azt is elfogadnam, hogy veszek egy olyan kabelmodemet, amire nekem szuksegem van (pl. https://en.avm.de/products/fritzbox/fritzbox-6590-cable/)... Meg ennyivel tartozom az ordognek, irtam az ugyfelszolgalatnak, hogy erre lenne-e valamilyen mod... Nyilvan lepattintanak. A legokosabb, ami perpill eszembe jut, hogy venni kell egy uzleti (van ide cegem bejegyezve) es egy lakossagi elofizetest. Az uzletin jon majd a net, a lakossagin meg az iptv. Ez gondolom dragabb lesz, mintha mindez egy elofizetessel valosulna meg, dehat a vilaghirert szenvedni kell.

A doboz a szolgáltatói hálózat része, nem hiszem, hogy lecserélheted...

Erről beszéltem, ahelyett h. analfabéta ügyfélszolgálatos hülyékkel kellene harcolni, vmi T-s CCIE álnéven megírhatná h. VLAN és IGMP hákolással hogy lehet ezt a qrva IPTV-t NAT-olós ügyfélrúteren keresztül átbaszkódni.
--

A szolgáltató hálózata a doboz ethernet portjáig tart, a két szolgáltatás együtt az adott beállításokkal vehető igénybe. Pont. Lehet, hogy van hákolós mókolós megoldás rá, de az 99.99...9%, higy nem támogatott a szolgáltató részéről (nem csodálom), de lehet izzadni, csak fölösleges.

Azért ezt egy kicsit árnyalnám. A felhasználó rádugott eszköze nem internetet kap, hanem intranetet. Aztán valamilyen szolgáltató által nyújtott címfordítón/tűzfalon keresztül (szappantartó) elérheti az internetet is megkötésekkel. Szerintem nem ezt hirdetik.

Mondok egy példát is, amit nem lehet megvalósítani ezzel:
publikus IP cím megváltozásának azonnali észlelése -> dinamikus DNS-t frissítése problémás (jóval lassabb lesz a polling miatt)

Aztán kíváncsi lennék GRE, IPsec, SIP (STUN nélkül, direct media módban) és hasonlók ugyanúgy való működésére, mintha publikus IP címe lenne a felhasználónak.

Érdemes lenne ha bejelenté valaki ezt az NMHH felé, akit mondjuk érint. Elvileg komolyan veszik, van ismerősöm aki segít nekik a netsemlegesség mérésében.

Diginél egyébként tökéletesen megy telefon/TV/internet egyszerre optikán. TV-hez box sem kell, mert DVB-C és analóg frekit is lekeveri optikáról (1550nm) -> bármennyi TV-n nézhető és nem befolyásolják a hálózati eszközök. Telefonnak ott van az eszközön két FXS port. Internetet PPPoE-el elérheti saját routered. Két dolgot sajnálok csak: fizetős csatornákhoz CI+ba csak saját modult fogad el (azzal párosít), telefont SIP-en nem ad.

off

Digi-nél hogy tudják optikán elhozni az összes tv csatornát a modemig, hogy utána áttegye koax-ra? Ha nem IPTV formátumban megy végig, akkor hogy oldod meg h. csak annyi csatorna forgalma menjen át a hálózaton, amennyit éppen néznek? Vagy az összes 100+ csatornát áthozza optikán 24/7-ben?
--

Minden csatorna rajta van. A vevo oldali egyseged passziv (sima mezei TV), igy nem tudja jelezni a doboznak, hogy mely frekvenciat keri eppen.

---
Apple iMac 27"
áéíóöőúüű

Ergo N x X mbit (az N db TV csatorna szorozva X mbit/TVcsatorna) forgalom 24/7-ben folyik azon az optikai kábelen minden végpont felé?
--

Igen.

---
Apple iMac 27"
áéíóöőúüű

De azt vedd hozza, hogy az IPTV multicastot hasznal, szoval annyira nem ijeszto, mint amilyennek tunik.

Válasszuk ketté. A Diginél nem iptv van, és ahogy a docsis rendszerben is ott van a kábelen (réz) a net mellett az összes tv-csatorna RF-jele, úgy optikán a Diginél ott figyel az összes TV-csatorna úgy, hogy mellé elfér az IP-forgalom is a szükséges sávszélességgel.
Az IPTV esetén meg szerintem 9x%, hogy az utolsó, előfizetői szakaszra csak az a mcast stream megy ki, amit épp néz az üf (amit az iptv eszköz unicastban kér). Így pontosan lehet tudni, hogy tv-re kell x Mbit/s a gerinchálózaton, és az ügyfél felé a "last mile" szakaszon meg n*x Mbit, ahol n az üf. által egyszerre nézhető iptv csatornák száma, x pedig egy stream által igénybe vett maximális sávszélesség. Nem véletlen, hogy az iptv esetén egy előfizetéshez (egy érpár/uplink) korlátozott számú iptv boxot lehet igényelni.

Értem h. 2 tök különböző technológia a TelecomIPTV és a DIGI optikai kábelen biztosított TV szolgáltatása. Ezért voltam rá kíváncsi h. a TCOM IPTV 1, 2 vagy max. 3 egyidejű TV-célú ténylegesen IP-protokollú streamjével szemben a DIGI optikai madzagján a lakásomba valóban a teljes TV csatorna kínálat bejön vmi digitális formátumban (lehet h. ez is IP a modemig), mielőtt a modem átkonvertálná és kitolná coax-on.
--

Diginel az ONT-be kulon hullamhosszon (1550nm) jon a DVB-C/analog tv, ezert tud jobb szolgaltatast nyujtani.

"Analóg és DVB-C szolgáltatás GPON hálózaton
Előnyök
o Az analóg és DVB szolgáltatások megmaradhatnak
o Osztható
Hátrányok
o Drágább ONT szükséges
o EDFA, 1550 nm adó szükséges
o Számolni kell a teljesítményt és a C/N-t!"
Forras: http://www.kte.hu/upload/publikaciok/szolgaltatasok_gpon_halozaton.pdf

Digi egyebkent MGCP-t hasznal halozatan belul VoIP-ra, ha jol emlekszem.

Digi egyebkent MGCP-t hasznal halozatan belul VoIP-ra, ha jol emlekszem.

Pedig a SIP a jövő :)
--

Nyomják az összes csatornát 24/7-ben, ahogy fogalmaztál. Amire nem fizettél elő (azaz az a "prémium" csatornák) azt CI modullal tudod dekódolni/nézni.
Az IPTV a T által adott formátumban az ügyfelek szivatásának a csúcsa. Ha nem csak 1 TV-d van, fizethetsz a plusz STB eszközért havonta, illetve (ha jól tudom) nincs HDMI-CEC sem, azaz bohóckodhatsz 2 távirányítóval. Javítsatok ki, ha nem így van.

Akarsz valaki lenni? Akkor jelentsd be a zilletékes hatóság felé, hogy szerinted nem internet-szolgáltatás az, amit kap az üf. Innen csak egy ugrás a CGNAT elkaszáltatása, merthogy az sem any/any oda-vissza...
Sőt, én tovább is mennék, hiszen szerintem az IPv6 is alapvető része manapság az internet-szolgáltatásnak, hogy a pékbe' van akkor az, hogy nem adnak IPv6-ot?

Ez egyebkent igy van. CGNAT-ot nem veletlenul allitjak vissza azonnal keresre. Nekem eleg gyanus egy mostanaban megjelent cikkben az is, hogy 2 Gbites netet hirdetnek, de torrent nem ment 3 szamjegy fole sem. Csak nem korlatoznak forgalom tipusa vagy iranya alapjan?

"Ennek az oka, hogy a küldő fél, a szerver is számít. Hiába volt szupergyors a netünk, az Xbox játék több mint két óra alatt töltődött le, és a torrentekkel sem tudtunk három számjegyű megabiteket elérni."

Aha torrentnel szerver biztos lassu volt, jatek pedig csak nem kulfoldrol jott? Kolleganak adok egy tippet mit merjenek legkozelebb..

A garantált sávszélessget a szolgáltató a saját hálózatán belül mérve kell ellenőrizni, nem pedig a világ másik csücskében, n+1 szolgáltató hálózatán/eszközén keresztülgyalogolva.

Ez vicces lenne. Akkor csinalok egy szolgaltatot. Kap tolem mindenki gigabites netet (port sebessege), mert ilyen switchem van, nem kerul semmibe. A kapcsolatom BIX fele pedig BRI ISDN lesz. Gondolom hirdethetem gigabites netnek :) Hiszen belso halozatomon es sajat teszt szerverem fele mukodik.

Rtm: szolgáltatói ÁSZF. Abban vagy a kapcsolódó dokumentumokban le van írva, hogy mérendő a garantált sávszélesség.

Szerintem inkább az NMHH mérvadó abban, hogyan kell mérni a garantált sávszélességet.

https://www.telekom.hu/static-tr/sw/file/Lakossagi-aszf-4c-melleklet-minosegi-mutatok-vezetekes-internet-20171101-uj.pdf 3. oldal:

Megnevezés: Garantált le- és feltöltési sebesség [Mbit/s]

Meghatározás: A hálózaton belül az előfizetői hozzáférési pontokon garantált le- és feltöltési sebesség [Mbit/s], amelyet a szolgáltató az előfizetői számára garantál.

Felhívom szives figyelmedet a "hálózaton belül" kitételre.

Ismerem a Telekomot, nem kell bemutatnod, szerencsére lehetőségem volt megszabadulni tőlük.

Ennek ellenére továbbra is az NMHH definíciói a mérvadóak. Amennyiben a szolgáltató ettől eltér, akkor azonnal be kell jelenteni az NMHH-nál és menni is fog a bünti. Eléggé rendszeresen bírságolják a szolgáltatókat mellesleg, néha komolyabb összegekre is.

A http://ehmmsa.nmhh.hu/definitions&ch=6 oldalon mindenesetre nincs kikötve, hogy a garantált sávszélességet "meddig" kell tudni produkálni, de a T-nek amúgy is nehezen menne. Korábban rendszeresen találkoztam olyan tengerentúli szerverekkel, ahová a T hálózatából gyakorlatilag nem tudtam kommunikálni, de egy még itthon egy UPC hálózatba be VPN-ezve már nem volt gond.

Az UPC a garantált sebességre csak meghivatkozza a 13/2011. (XII. 27.) NMHH rendeletet, amiben ez a definíció szerepel:

"2. § (1) E rendelet alkalmazásában:
...
6. garantált sebesség: az internet hozzáférési szolgáltatáshoz rendelt és az előfizetői szerződésben rögzített, az elektronikus hírközlési szolgáltató által az adott előfizetői hozzáférési ponton le- és feltöltési irányban teljesíteni vállalt legkisebb adatátviteli sebesség;"

Ez alapján elég, ha a hozzáférési pontra lerakott eszköz uplinkje tudja a garantált sávszélességet - a mérés módjára nem ad a rendelkezés útmutatást.

Megirnam az eddigi tapasztalatokat:
- Mint fentebb irtam, egy modemen keresztul nem fog menni a dolog (marmint a szolgaltato altal tamogatott modon semmikeppen sem). Ezalatt azt ertem, hogyha van IPTV elofizetes is, akkor az o admin feluletuk nem is engedi bekapcsolni a bridge modot.
- Masfelol viszont beszeltem az ugyfelszolgalattal. Azt, hogy sajat eszkozt (kabelmodemet vegyek) es hasznaljam az o halozatukon, azt alapbol lepattintottak (hogy ez mennyire technologiai limitacio, azt lehetne boncolgatni, sot talan erdemes is lenne a szolgaltatokat rakenyszeriteni, hogy valami ipari szabvany megoldason keresztul hozzak mar el tutisagot a lakasba es mindenki a penztarcajatol fuggoen ruhazhasson be valami vegponti eszkozbe).

Azonban meglepoen konstruktivnak bizonyultak abban, hogy megoldjak a problemat a sajat kereteiken belul. Az en esetemben lenyegeben az lesz, hogy hoznak meg egy koax kabelt es egy modemet lakasba, az egyiken jon majd az iptv es a telefon, a masikon pedig az internet. Es ez igy meg mindig egy elofizetesnek szamit, tehat nem ket szerzodes keretein belul jon a dolog. A kedvezmenyeim nagy resze megmarad, szoval ha ezt igy tenyleg ki tudjak epiteni, akkor reszemrol peace.

Holnap delutan jonnek, majd irok, hogy mi lett a vege.

"Masfelol viszont beszeltem az ugyfelszolgalattal. Azt, hogy sajat eszkozt (kabelmodemet vegyek) es hasznaljam az o halozatukon, azt alapbol lepattintottak (hogy ez mennyire technologiai limitacio, azt lehetne boncolgatni, sot talan erdemes is lenne a szolgaltatokat rakenyszeriteni, hogy valami ipari szabvany megoldason keresztul hozzak mar el tutisagot a lakasba es mindenki a penztarcajatol fuggoen ruhazhasson be valami vegponti eszkozbe)."

Ezen csak nem birsz tovabblepni vagy felfogni, hogy ez nem annyi teszem azt modem moge keresek egy sima routert ami nekem tetszik es rakotom, azert hogy ne csak egy laptopot tudjak egyszerre hasznalni es ehhez annyit kell megvizsgalnom hogy gigabites portja legyen nem 100Mbit, meg mondjuk tudjon dhcp/pppoe klienst wan porton.

Szolgaltatoi halozatok altalaban osztott kabelezesen alapulnak, ahol nagyon nem mindegy hogy olyan eszkoz van csak radugva amit a szolgaltato ismer, tesztel, ellenoriz vagy esetleg olyan is ami bezavarhat frenkvenciakkal es jelszintekkel. Nem feltlenul szandekos karokozasra vagy rosszul konfigolt eszkozre gondolok, siman lehet annyi is hogy amit te raksz be eszkozt az eleinte mukodik rendben. Kesobb mondjuk novekszik a halozat, finomodnak a jelfeldolgozasok, lehetne finomabb idoosztassal nagyobb sebesseget szolgaltatni stb. Akkor vagy azt mondja szolgaltato hogy nem tud o oldalan kozponti rendszerben allitani mert akkor nalad meg 20 masiknal mar lehet nem fog mukodni, vagy o atallitja mert szukseg van erre, aztan meg te hoppon maradsz mert nem mukodik. Ha pedig nem 1 ilyen random eszkoz van a halozatan hanem 100 fajta akkor arra nem lehet felkeszulni hogy mindet vegigtesztelni a kozponti konfigmodositas elott okoz-e gondot, sokszor elegendo ha csak azt a par sajat eszkozt kell vizsgalnia amit maga a szolgaltato kotott be a halozatba, az meg akkor is csak labortesztnek felel meg es eles halozaton elojohetnek nem vart hibak.

Ezen felul uzemeltetesi szempontbol elonyosebb az aktiv vegponti eszkoz amihez szolgaltato hozzafer, le tudja kerdezni, monitorozni, modositani akar, ahelyett hogy annyit latna ugyfel vegpont elotti hazat/haztombot kiszolgalo switchen a portja linkel.

Netan szempont lehet az is hogy tudja a szolgaltato tud adni a vegponti eszkozen netet, tv-t, telefont, zsakbamacskat. Ellenben te egy olyat veszel (mert olcsobb, erosebb, csak olyan volt rozsaszinbebn) ami mondjuk csak netet tud, szamodra ugyis csak az kell. Kesobb viszont ha kitalalod hogy szeretnel tv-t akkor hiaba mondja a szolgaltato hogy tessek o engedelyezte, te mehetsz keresni majd venni masik eszkozt vagy sirhatsz a szolgaltatonak hogy ha megiscsak jo lesz az a modem akkor, amire neki ki kell szallni, eszkozt vinni es ugyanugy beszerelni mint eredetileg tehette volna sokszor napokkal/hetekkel azutan hogy kerted. Ha viszont ott az o eszkoze van amit ismer akkor azt mondja oke ezt megrendelted, 1 perc/ora/nap alatt atfut a rendszeren az aktivalasa es hasznalhatod anelkul, hogy ki kellett volna menni helyszinre.

1. Pont erre a dologra talaltak ki a szabvanyokat. A szolgaltato megmondja, hogy docsis x.y az elvart kepesseg, az iptv az nem egy nagy truvaj, en mar keszitettem dekodert hozza (mit ad isten a dtag-nek, amiugye a telekom tulajdonosa, mai napig hasznalatban van). Eshat a telefon sem lehet valami oruletes problema.

2. Nem vagyok a hardverek nagy szakertoje, de amit adnak az egeszen biztosan egy ultrafos szar. van osszehasonlitasi alapom, ezek egyszeruen hulladek bugos elavult cuccok. De jo, akkor fogja magat a Telekom es validaljon 5 eszkozt, a pornep megkapja ezt az ocska low-cost hgw-t, hajlando vagyok felarat fizetni egy *normalis* routerert, es nagyon ugy tunik, hogy vannak paran, akik hasonlo cipoben jarnak. Differencialja mar a szolgaltatasat a kedves ceg, es ne csak a csomagjai atnevezesevel toltse az idejet.

3. Eros a gyanum, hogy a jelenlegi eszkozok kivalasztasanal egyetlen szempont volt: hogy legyen minel olcsobb.

4. Szerinted egyebkent nincs olyan szolgaltato a vilagon, ahol mukodik a koncepcio? Hat van, sot egyes helyeken a szolgaltato perelheto, ha ellehetetleniti a sajat eszkozok hasznalatat.

5. Szerintem az 2018-ban oltari vicces, hogy a hgw nem tud a helyi halozaton nevfeloldast csinalni. Szoval a user vagy kezzel farag /etc/hosts-ot a gepein, vagy telepit valahova dnsmasq-ot. Vagy az, hogy dinamikus dns kiszolgalokent csak a dyndns.org lehetseges, az mennyire proszto? Es ezeket a meglevo routerem out of the box tudja. Sot a routerem dect bazisallomas, illetve tamogat isdn-t es sip-et is, ami nekem amunkaban eleg jol jon. plusz van uzenetrogzito es meg sorolhatnam.

Osszessegeben: ertem en, hogy trehanysag, igenytelenseg es fillerbaszas tortenik itt, de azert ne vegyuk mar vedelmunkbe, foleg ne allitsuk azt, hogy ez maskepp nem is tudna lenni.

Van olyan, ahol nagyobb a szabadság a lerakott eszköz tekintetében - üzleti előfizetésnek hívják. Amíg lakossági oldalon erre valós indokkal legfeljebb százas nagyságrendben szuperkockáktól van igény, addig marhára nem éri meg n mérnököt, technikust, meg egy rakat egyéb embert ráállítani, hogy globalice adjanak megoldást egy plusz szolgáltatáscsomag képében.
Az eszköz szoftveres hibái/hiányosságai miatt kéne a szolgáltatót/gyártót hibajegyekkel bombázni, nem alapból úgy indítani, hogy dobjuk ki az egészet. Lehet, hogy célravezetőbb lenne...

Nézzük kicsiben a dolgot: Szeretnél olyan vállalatnál dolgozni, ahol mindenki hozza a saját IT cuccait (telefon, laptop, asztali gép, megszokott saját router,…)? Könnyítés, hogy csak olyan készüléket hozhatnak, amelyet Magyarországon (is) forgalmaznak, és csak 10 alkalmazott van. Úgy, hogy Te vagy a rendszergazda, és neked kell ezeket a készüléket összehangolni, egy rendszerbe összefogni. Úgy, hogy a dolgozok a saját eszközüket bármikor átállíthatják, és a rendszernek akkor is hibátlanul működnie kell.

1, A docsis szabvany nem annyira specifikus, mint mondjuk egy rj45 (ha gigabitet akarsz, akkor cat5e 5v 100m-ig). Sokkal tobb parametere van ettol es mivel nem csillagpontos halozat igy a vegpontok nem teljesen fuggetlenek egymastol, vagyis ha valaki a vegpontjan nem megfelelo(en konfiguralt) eszkozt kot fel akkor az masoknak is zavart okozhat.
Lehetne persze ettol teljesen lespecifikalni mondjuk 2-3 hasznalt szabvanyra (adsl-bol is idehaza annex A es annex B is hasznalva van ha jol tudom) es azt mondani hogy vegye meg az ugyfel azokbol a megfelelot, csak azzal kevesebb rugalmassaga maradna szolgaltatonak (ha az ujabb gyorsabb szabvanyra akarna atterni akkor nem kene megvarni mig minden ugyfel vesz uj modemet ami azt is tamogatja), tobb gondja lenne abbol hogy ugyfel nem azt vette amit kellett volna es ugyfelek 99%-anak erre nincs igenye, hanem a most elterjedt kap egy modemet ami router meg wifi is egyben es mukodik kell a tobbsegnek.

2-3, Persze hogy nem a legdragabbat veszik, ezt nem is allitottam, profitorientalt versenyferarol beszelunk igy eleve azt fogja venni ami azokbol ami az igenyeket lefedi a legolcsobb. Amit nagytetelben vasarlas miatt mondjuk harmadaron meg tud venni mintha neked kellene. Akkor pedig ha ugyfelek 99%-anak elegendo az amit o megvesz miert adjon ki joval tobbet a drgabbert aminekes lehet csak annak az eszkoznek a megterulese szamara mondjuk mar 1 ev lenne es akar 2 ev utan meg ujabb sebesseg/feature miatt dobhatja ki, mert akkor jonne olyan ugyfel akinek arra a modemre van szuksege ami tud teszem azt ipv6 roamingot.
Egyszerubb azt mondani hogy vesz egy olyat ami igenyek 98%-at lefedi olcson es annak akinek ez keves meg oldja meg sajat eszkozzel. (Azt nem vitattam, hogy megoldhatna a szolgaltato a bridge modot es te mogotte hasznalhasd a sajat routered, helyette arra reagaltam hogy szolgaltato modeme helyett sajat miert nem eletszeru).

4, Biztos van olyan szolgaltato, ahogy szinte mindenre van pelda, de nem veletlenul nem az terjedt el. Idehaza is van par kissebb szolgaltato ahol lehet kevesebb megkotessel elnek, cserebe viszont az a tendencia latszik, hogy ezek lemaradnak a versenyben es vagy lassabban sebesseget tudnak idovel, mert nem fejlesztenek ugy es/vagy dragabban adjak. (Persze ezt elosegitik olyanok is hogy nagy multik nagyobb tetelben vasarolnak olcsobban eszkozoket, ahogy konnyebben mondjak meg multik hogy mennyiert fogja a szerelo kabelhalozatot kiepiteni neki meg egyebkent is uzemeltetni nagyobb tetelben 1 egysegre levetitve koltseghatekonyabban lehet altalaban.)

5, Ezt most nem tudom hirtelen milyen nevfeloldasi gondrol beszelsz, lehet volt rola szo a topikban es atsiklottam felette.
Mondjuk a dyndns kerdes lehet manapsag mar dinamikusabban kezelheto, mostanaban nem vettem routert otthonra, hogy miket tudnak alapbol, de regebben azokban se volt tobb, hogy dyndns accountot beadhattad neki, mivel az emberek 2%nak van egyaltalan igenye erre es abbol is 90%-uknak boven megfelelt a dyndns, na meg nem is nagyon volt mas ingyenes, ezert felesleges volt kb masik kezeleset beletenni. Ahol kritikus a vegpont dns alapu elerese ott mar jo esellyel uzleti ugyfelrol van szo aki vesz maganak uzleti szolgaltatast fix ip-vel.

Nem teljesen értem. Egyszer azt mondod hogy

"nem mindegy hogy olyan eszkoz van csak radugva amit a szolgaltato ismer, tesztel, ellenoriz vagy esetleg olyan is ami bezavarhat frenkvenciakkal es jelszintekkel"

Vegyük úgy, hogy jogos, legyen a modem a szolgáltatóé, és a szolgáltató rendezze azt kénye keve szerint. De nem értem mi a gond ezzel:

"ez nem annyi teszem azt modem moge keresek egy sima routert ami nekem tetszik"

Miért nem? Nem a modemig tart az ő hálózatuk az ő fennségterületükkel, és a rákötött random eszköz (legyen az akár egy laptop, vagy egy router már az én fennhatóságom? Így működött régen, mi változott azt leszámítva, hogy a szolgáltató a saját routerét akarja lenyomni a torkunkon?

Olvasd el az ÁSZF-et, és a kapcsolódó doksikat, hogy a szolgáltatásátadási pont hol van. Na addig a szolgáltatóé, onnan a tied a hálózat.

Értem én, de régen működött az, hogy kaptál egy modemet és magadnak oldottad meg onnan a dolgot. Ne gyere az ASZF-fel, nem arról beszélünk hogy működnek a dolgok, hanem hogy volna ésszerű ha működnének.

Az ADSL-nél a szolgáltatásátadási pont a réz érpár végére rakott telefonos csatlakozóaljzat volt, amire "buta" eszközöket rakhatott az üf.: telefonkészüléket (HIF matricára emléxel?), alapsávi modemet (dettó HIF matrica), ADSL-modemet (megfelelő splitterrel). Ja, ADSL szolgáltatás esetén az átadási pont szintén a végberendezés (modem) ethernet oldali interfésze volt, igaz, ezt az eszközt valóban lecserélhetted - mivel nem volt szükség szolgáltatói felügyeleti rendszerbe integrálásra - a minimális konfigurálhatósá okán.
A homegw ezeknél "picit" többet tud, több paramétertől függ a működése, amit a teljes rendszer működése, működtetése okán központilag célszerű beállítani, illetve szükség esetén módosítani.
Nem véletlen, hogy ezeket a beállításokat az értelmes szolgáltató saját kezében tartja, mert az esetek 99.9...%-ában az üf. oldalon sem tudás, sem készség, sem igény nincs arra, hogy a végberendezést az üf. paraméterezze/adja.

De nincs azzal gond, hogy ezeket saját kézben akarják tartani. Amire én gondoltam "régen" alatt az az, hogy tudott az kábeles szolgáltató adni egy kábelmodemet, amin volt egy ethernet, a többit oldd meg magad. És megoldottad. Őszintén nem látom a különbséget aközött, hogy az ethernet portra saját laptoppal vagy saját routerrel hozok be ismeretlen, nem támogatott eszközt.

Igazából a gond az, hogy nincs opció nem kérni a router funkcionalitását. Vagyis ez nem teljesen igaz, van a fent említett korlátozásokkal (lásd bridge mód és a TV esete, modemet kérek csak, és a sávszél esete), fix ip-t kérek, és az ipv6 esete, stb. Kompromisszum kompromisszum hátán, ahelyett hogy lenne egy buta advanced mód, amihez adják a kábelmodemet ami gyors, én meg csinálok a végponttal amit akarok. Ahogy csinálhattam X éve.

Régen adott a kábeles szolgáltató egy modemet, amin volt egy ethernet port, és az ÁSZF-be beírta, hogy pontosan 1 darab számítógépet csatlakoztathatsz rá. Továbbá nem üzemeltethetsz az internetről elérhető szerver szolgáltatást. Később adott a kábeles szolgáltató egy modem+routert, és kikerültek az ÁSZF-ből a korábbi megkötések (vagy egy részük). Ha a régi rendszert sírja vissza valaki, akkor azt is vegye tudomásul, hogy nem lesz publikus IP-je, így az otthoni szervert is csak némi trükközés árán fogja tudni elérni, de ezzel meg is sérti az ÁSZF-et.

És ha már a régi szép emlékeknél tartunk. Kezdetben a UPC 3 éves hűségidővel adta az internetelérést. Kedvezményesen, kb. 20 eFt-ért, néhány Mbit/s-os letöltési sebességgel, az akkor még jóval alacsonyabb fizetések mellett. Lehet nosztalgiázni, de ne csak a szépre emlékezzünk.

"Ha a régi rendszert sírja vissza valaki, akkor azt is vegye tudomásul, hogy nem lesz publikus IP-je, így az otthoni szervert is csak némi trükközés árán fogja tudni elérni, de ezzel meg is sérti az ÁSZF-et."

Nem a régi szabályokat, hanem a régi hardverkiépítést hiányolom. Szerintem értelmesen lehetne a kettőt egyszerre. Az ma már nevetséges, hogy egy hálózaton egy eszközöd legyen. De az nem, hogy legyen saját routered.

Sajnos az élet nem olyan, hogy csak a nekünk tetsző dolgokat csemegézzük ki.

Most is lehet saját routered. Nem a szolgáltatóé helyett, hanem ahhoz csatlakoztatva. Ha bridge mód kell, akkor az is lehet. Legfeljebb nem lesz IPTV-d. Az IPTV nélkül is van élet. Egyre több csatornára lehet előfizetni az interneten, a kábelszolgáltató kihagyásával: Netflix, Eurosport, HBO. De a közszolgálati csatornákat ingyen elérheted, ha éppen arra vágysz. Hiába van 50-100 csatorna a kábeltársaság kínálatában, ha legtöbben csak 4-5 csatornát néznek rendszeresen. Ráadásul az interneten streamelt HD csatornák minősége nem rosszabb a kábeles HD csatornák minőségénél. Az általad visszasírt régi szép időkben sem volt IPTV.

Ha mégis a kábeltársaságok kínálatához hasonló adásokra vágysz, akkor ott van a MindigTV. Nem egy nagy beruházás.

Te döntesz: IPTV és picsogás, vagy más megoldás a tévézésre és béke.

Szerintem nem picsogás az, ha beszélgetünk valamiről, hogy hogy működhetne jobban. De remek, hogy már megint itt tartunk. Néha elfelejtem, hogy a hupon vagyok, és itt két dolgot nem lehet: Értelmesen vitázni, és személyeskedés nélkül beszélgetni.

Igazad van, hibáztam. Viszont már nem tudom szerkeszteni a fenti hozzászólásomat. Próbáld meg úgy elolvasni, hogy a „picsogás” szót letakarod. Az általam írtak lényege akkor sem fog változni.

Te döntesz: IPTV, vagy más megoldás a tévézésre.

Ahogy mar lent megirtam: http://www.prnewswire.co.uk/news-releases/free-choice-of-router-in-germany---in-the-future-consumers-can-choose-their-terminal-device-for-broadband-connections-560911431.html

Ennyit varok el 2018-ban, se tobbet, se kevesebbet. Aki azt allitja, hogy az itthoni szisztema jo, az oriasi tevedesben el. Lehet, hogy a szolgaltato erdekei mast diktalnak, de tudtommal nem Telekom orszagban elunk, ervenyesuljon mar az ugyfelek erdeke is (meg azt is megkockaztatom, hogy a minosegibb szolgaltatas affele kozerdek, megha a Telekomnak jobban oda kellene magat tenni, ami persze penzbe kerul). Jogos allampolgari elvaras lenne, hogy ne a Telekom diktalja, hogy mit szabad es mit nem, csak azert, hogy alacsony szinvonalu szolgaltatassal megsporoljon nemi penzt, amit aztan elherdalnak offsite meetingen kurvazasra.

Lehetőségeid:
- csendben megvárod, amíg nálunk is így lesz,
- háborogva megvárod, amíg nálunk is így lesz,
- felvásárolod a Magyar Telekom részvényeinek 50%-át (plusz még egyet), és azonnal intézkedsz,
- csomagolsz és költözöl.

Azért azt is vedd hozzá, ha a szolgáltató úgy dönt, hogy x hónap múlva áttér a DOCSIS 3.2 használatára, akkor kapsz majd egy levelet, hogy amennyiben a szolgáltatást megszakítás nélkül igénybe kívánod venni, akkor addig szerezz be egy olyan eszközt, ami ismeri ezt a szabványt. A kereskedők, érzékelve a megugrott keresletet, gyorsan megemelik az adott szabványnak megfelelő készülék árát. És nincs rá garancia, hogy 1-2 év múlva nem fog újabb szabványra áttérni a szolgáltató. Ha a végberendezések többségét az előfizetők veszik meg, akkor a szolgáltatónak sokkal olcsóbb lesz egy ilyen áttérés, hiszen a költségek egy részét nem ő fizeti.

Ha hibát jelentesz, akkor kimegy egy szervizes (mert távolról nem tudja lekérdezni az eszközöd adatait, beállításait, meg egyébként is, semmi köze hozzá), viszi a saját eszközét, amit rádug a végpontra. A te eszközöd helyett. Ha azzal jó, akkor fizeted a kiszállási és bevizsgálási díjat. Ha az ő eszközével sem jó, akkor ingyen megkísérli elhárítani a hibát. Most is így van, csak most a router is benne van a mérésben.

Vagy ha az eszközöd a megengedettnél nagyobb jelszinttel ad, akkor lekapcsolja a portot, hogy nem zavard a többi előfizetőt. Ha jó fej, akkor erről egy email értesítést is kapsz.

Felreertetted kicsit, az a resz pelda akart lenni ha az lenne, hogy szolgaltato a modemen ad 1 portot 1 ip-vel (ami regebben megszokott volt), te viszont utana akarsz rakni egy routert akkor kb annyit kell megnezned hogy annak legyen gigabites wan portja. Ennek analogiaja nem kovetheto le akkor ha te a modemet szeretnel sajatot hasznalni, ott sokkal tobb tenyezo szamit ahhoz hogy rendesen mukodjon, raadasul azok egy resze akar dinamikusan valtozhat. Ezt biztositani nem lehet hatekonyan annelkul hogy az ugyfelhez lerakott modem ne teljes mertekben a szolgaltato hataskoreben.

Igaz. Tényleg volt szó saját modemről is. D én nem bánom a szolgáltató modemjét. Csak a hozzá csatolt router funkciókat :)

Ajanlom figyelmedbe az alabbi linket:

http://www.prnewswire.co.uk/news-releases/free-choice-of-router-in-germany---in-the-future-consumers-can-choose-their-terminal-device-for-broadband-connections-560911431.html

"The Association of Manufacturers of Terminal Equipment in Telecommunications and many consumer organizations welcome the new telecommunications law for terminal devices in Germany. It clearly states that the public telecommunication network ends at the socket on the wall (passive network termination point). This technologically neutral approach ensures freedom of choice, no matter the user's choice of access technology."

Vagy a nemetek total hulyek 2015 ota, vagy te vedesz nonszensz allaspontot...

Kulon pikanteriaja a dolognak, hogy a Telekom a DTAG tulajdona ;).

Es mit ad isten a nemet gyartok jobbnal jobb routerekkel rukkolnak ki, amikkel olyan dolgokat lehet megcsinalni, amirol ezekkel a lol minositest sem megerdemlo cisco es sagemcom szemetekkel nem is almodhatunk. Es ez itt a reklam helye: menj el a ww.avm.de oldalra, es nezz korul, hogy mit tud egy modem/router 2018-ban... Ha meg ezek utan is helyenvalonak erzed vedeni a Telekom hozzaallasat, akkor szerintem mazochista vagy.

Persze, amig itthon magukat hozzaertonek tartok ervelnek a nonszensz bullshit mellett, addig miert is varnank, hogy jobb legyen.

Nezzunk ehhez arakat akkor, maradjunk a nagysebessegu optikanal ha mar sajat gyors routert akarsz akkor gondolom nem 30Mbps-hez (bar lehet volt szo topikban pontosan milyen csomagrol van szo):

(Tekintsunk el attol a resztol hogy kezdeti x idoben kedvezmenyes arakkal mennyi vagy mennyi egyszeri installacios dijat kell-e hozzavenni, hosszabb tavon ugyse azt szamit. Ahogy azt a kerdest is hagyjuk hogy csak internet vagy csomagban vasarolva hogy valtozik az ar, probaltam csak net kerdest nezni nemet es magyar viszonylatban, ha rosszul ertelmezem a szolgaltatok arait nyugodtan lehet korrigalni)

Deutsche Telekomnal 100/40Mbps 45 euro, erre 25 euro-s felarert lehet kapni 500/200 Mbps optikan ahol erre kepes a halozat, vagyis 70 euro .

Magyar Telekomnal 1000/200 Mbps all hozza legkozelebb ami 7900Ft ~ 25 euro

Ehhez kellene akkor egy modem, altalad ajanlott markabol ahogy nezem kb ez lenne ami megfelel (optikai, savszelt is hozhatja meg van benne par extra ha mar a normalis eszkoz a cel), amazon csak pelda de gyorsan keresgelve mashol is hasonloan az a 325-330 euros arcedula szerepel ami itthon is bizonyara annyi lenne vagy meg dragabb a kiskerekben, egyszeruseg kedveert szamoljuk ugyanazzal az arral hisz megrendeljuk amazonrol.

Tehat akkor egy modem
nemeteknel 4,5-5 havi internet elofizetes araba kerul
idehaza 13 honap alatt fizetsz ugyanazert a netert annyit mint a modem hozza amit megveszel.

Ha megnezzuk fizetesek kerdeset, Netto atlag fizetes (Euro):
Hazai: 718
Nemet: 2270

Egyszeruseg kedveert szamoljunk 30 nappal egy havi fizetest igy:
Hazai atlag fizetesbol (23,93 euro/nap) kb 1 napi (picivel kevesebb) fizetes megy el az elofizetesre es kb 13,6 napi fizetesbe kerulne a modem
Nemet atlag fizetesbol (75,66 euro/nap) kb 1 napi (picivel tobb) fizetes megy el az elofizetesre es kb 4,3 napi fizetesbe kerulne a modem

Mondjuk erdekes latni, hogy atlag fizeteshez kepest nezve ugyanannyiba kerul itthon es nemeteknel is 1 havi net elofizetes (hiaba hogy kozponti es vegponti eszkozok, kabelek is jo esellyel kozel ugyanannyiba kerulnek mindket szolgaltatonak, persze annak kiepitese, uzemeltetese mar elter jelentosen, megis a nemeteknel jo esellyel nagyobb haszonkulcs van a szolgaltatason amit vagy eltesznek vagy tobb penzuk marad magasabb szinvonalat fenntartani).
Ugyanakkor viszont mig idehaza kozel 2 heti fizetes elmegy arra a vegponti eszkozre amit te kulon megvennel, addig kint bo fel hetnek felel meg mindossze.

Szoval lehetne mondani szabalyozzuk torvenyileg idehaza is, hogy ugyfel vihesse a sajat modemet, csak az azzal jarna hogy novekednenek az uzemeltetesi, hibaelheritasi, tesztelesi, bovitesi koltsegek szolgaltatonal, nyilvan ezt atterhelne az ugyfelekre magasabb elofizetes formajaban vagy jobban leromlana a szolgaltatas szinvonala, fejlesztese.
Plusz mivel hazai arakhoz kepest lenyegesen tobbe kerulne egy olyan modem, ezert joval kevesebben vennek meg itthon es ott tartanank, hogy lenne az egesz orszagban mondjuk 100 ember aki miatt fizethetne a tobbi 1 millio tobbet.

(Egyebkent nem vedem Telekomot se masik szolgaltatot, csak probaltalak volna kicsit felvilagositani a mogottes tenyezokrol amiket szamitasba kell venni, de neked csak a szemelyeskedes megy.)

A mogottes tenyezokbol amik allitolag akadalyozzak a minosegi szolgaltatas kialakitasat eddig kettot lattam itt:
- Muszakit, amirol kiderult, hogy nem igaz. Ha a Telekom anyacegenel lehetseges olyan szabvanyok menten szolgaltatni ugy, hogy a szolgaltatast a piacrol szabadon beszerezheto eszkozokkel lehet hasznalni, akkor itt is lehetseges lenne.
- Gazdasagit, amit te magad cafoltal meg: lathato, hogy a nemetek kb. ugyanennyit fizetnek jovedelemaranyosan a szolgaltatasert, mint mi. Csak hogy en is cafoljam magam egy kicsit, gondolom a DTAG azert boven lapatol haza zsozsot a Telekombol, ami ha itt maradna eppenseggel lehetne forditani a szolgaltatasok fejlesztesere.

Mivel mi szabaduszokent dolgozunk a DTAG-nel, beszelgettem egy kicsit a fonokommel a temarol (egyebkent megerositette, hogy a CPE eszkozt tenyleg mindenki valaszthat maganak szabadon). Mar Svajcban lakik egy ideje, de amikor meg Nemetorszagban elt, akkor az elmondasa szerint a DSL elofizeteshez AVM modemek jartak (nyilvan nem a 7490-es, hanem mondjuk a 3490-es), nem ilyen hulladekok. Ket dolgot azert o is kiemelt, amire en nem gondoltam eloszor es komoly ervek:
1. Azok a Cisco es Sagemcom routerek, amiket mi hasznalunk, valami piszok serulekenyek (pl. a Cisco eseteben az eszkozon futo legfrissebb firmware 2014-es). Ha valaki talal egy rest ezekben az eszkozokben, akkor olyan egyszeruen van botnetje, hogy az mar szegyen.
2. Semmi keresnivaloja nincs a szolgaltatonak az otthoni halozatunkban (marpedig a HGW koncepciojaval eleg ordas modon bepofatlankodtak). Az a felulet, amit maguknak fenntartanak, az lenyegeben egy potencialis backdoor. Es megis milyen jogon van hozzaferesuk nekik az en privat otthoni halozatomon meno forgalomhoz? Pl. ha van otthon valami NAS-od, amin SMB, NFS vagy FTP megy, akkor ugye ezt eleg keves erofeszitesbe kerul elolvasnia a szolgaltatonak... Mondhatjuk, hogy bizunk bennuk, de asszem az informatikai biztonsag az nem igy megy..

Persze nem azt mondom, hogy a Telekomnak sajat maganak kellene atmenni Kalkuttai Szent Terezbe es atlepnie a sajat arnyekat. De mivel itt velemenyem szerint arrol van szo, hogy sok szempontbol monopolhelyzetben levo cegek eleg huzos dolgokat tolnak le az emberek torkan, eleg nyilvanvalo, hogy szabalyozni kellene ezt a dolgot, es erre hoztam jo peldanak a nemet szabalyozast, amivel szerintem tarsadalmi szempontbol optimalisabb eredmeny erheto el.

Van valami konkretabb infod arrol hogy van muszakilag megoldva az a nemeteknel, mert erdemi infot nem talaltam rola, igaz nem is keresgeltem sokaig?
Ugyanis el tudom kepzelni gyakorlatban ugy nez ki szabalyozas szerint hasznalhat sajat modemet, viszont annak az eszkoznek a modem reszehez nem fer hozza, azt a szolgaltato kezeli, ellenorzi, az ugyel maximum read-only infokat lat belole es a router resze az amivel mar az ugyfel rendelkezik.

Gazdasagi resznel ahogy irtam bar aranyosan a bevetel fizetesekhez kepest ugyanannyinak tunik, de mivel idehaza osszessegeben kevesebb ezert valamelyik tenyezonek megiscsak el kell terni.
A megvasarolt kozponti, vegponti, passziv stb. eszkozok jo esellyel kozel ugyanannyiba kerulnek ha ugyanazt a sebessegu szolgaltatast akarjak nyujtani, uzemelteteshez szukseges munkaero fizetese mar helyi viszonyokhoz igazitott es van a harmadik szempont mint milyen minosegben, kihasznaltsaggal uzemeltetik azt a halozatot. Mivel az eszkozok ara ugyanannyi akkor vagy aranyaiban kevesebbet fizetnek a dolgozoiknak vagy gyengebb minosegben uzemeltetik vagy nagyobb kihasznaltsagon ugyanazokat az eszkozoket, hogy kijon ugyanaz az atlag fizetes/szolgaltas ar arany.
De ez csak egy kiragadott elnagyolt reszlet lehet a ceg koltsegvetesebol felinformaciok alapjan, latni kellene tenyleges teljes koltsegvetest hogy kideruljon valojaban mi hogy oszlik el.

Tisztazd mar vegre kerlek, hogy cpe eszkoz kapcsan a modemmel is vagy csak a routerrel van bajod?
Korabban irtam, hogy egyetertek azzal a szolgaltatonak biztositani kellene hogy bridge modba teszi az eszkozet es rakothesd a sajat routered ha neked ugy tetszik, en csak azzal nem ertek egyet ahogy kiemeltem hogy a modemet is az ugyfel hataskorebe vehesse maganak es en csak az eszkoz arrol a reszerol beszeltem vegig.

Modem eseteben nem latom annyira jelentoseget a sebezhetosegnek, a modemnek nem kell hogy legyen publikus ip-je, ahogy az se kell hogy ugyfel oldalrol elerheto legyen, elegendo ha szolgaltato szuk belso halozatan van ip elerese ahol konfig/firmware letoltes, provisioning, monitoring azt eleri es kesz (mondom a modem es nem a router).

Ahogy a modem resz eseten nem lesz keresnivaloja a szolgaltatonak a halozatodban, hisz neked ott van mogotte a routered ami legyen akkor sajat ha attol felsz belenez az otthoni kepgyujtemenyedbe a szolgaltato valahogy.

Szerintem mindenhol ugyanúgy van megoldva.

<ManagementServer> 
<URL>http://tr69.invitel.net:9090/web/tr069</URL> 
<Username>invitel</Username> 
<Password>******</Password> 
<PeriodicInformInterval>3600</PeriodicInformInterval> 
<PeriodicInformTime>2013-01-01T00:00:27+01:00</PeriodicInformTime>
 <X_404A03_BoundIfName>Management</X_404A03_BoundIfName>

Csak az ACS URL/User/Pass változik. ;)

Mondjuk az, hogy "Customized for DT, Hungary" többek közt ilyeneket jelent:

spec.name="SSMP_SPEC_CLI_REMOTETELNET" spec.type="uint" spec.value="1"

Nem túl biztató. (Bezzeg a sima DT-nél ki van kapcsolva :))

Profit szerinted hol jon hozza ?

Az, hogy nekik otthon az olyan es ugy es annyi, azt a gyarmatokon fizetik meg.

Lehetnek igenyeid, akarmi, leveheto ajtos turmix gepet is kivanhatsz, kapni meg azt kapsz amit adnak. Koszorus nagy koltonk utan szabadon, ha nem tetszik el lehet menni.

Itt pontosan lenyegtelen, vagyis, hogy vesztenek par "okos" elofizetot, az nem veszteseg, hanem profit. Nekik azok kellenek akinek ez igy ebben a formaban megfelel, csondben maradnak es fizetnek.

Minden mas folosleges szellemi faszveres.

http://karikasostor.hu - Az autentikus zajforrás.