Fél-kényelmes működő vs mindent kézben tartok

 ( rigot | 2016. január 8., péntek - 22:13 )

Kinek milyen tapasztalatai vannak, saját hozzáállásban?
Kizárólag Linux (szerver vagy desktop), de ne menjünk el egyik disztribúció irányába se, mert az végeláthatatlan lenne.
A képzettségen és kényszeren túl...

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

A ketto kozott. Pillanatok alatt utananyulok valaminek megelozo jelleggel -figyelem a jeleket-, de a monotonitast kerulom, mert engem figyelmetlenné/túl magabiztossá tesz.

Eleinte az utóbbi, utóbbi időben az első. Szeretek úgy általában mindent kézben tartani, csak egy idő után kezd fárasztó lenni, annyi mindenre figyelni. Ill. ha gyors, eredményes intézkedés kell, akkor hajlamos vagyok engedni belőle kicsit.

+1
Ahogy telnek az évek, egyre kevésbé van türelmem hozzá, cserébe a fejlődés miatt egyre kevésbé kell kézben tartani, hogy minden rendben legyen.
Ennek az az eredménye, hogy céges gépen ubuntut, privát gépen gentoot használok.

Mivel nem akartam "disztróskodni", nem írtam, de nálam is hasonló: céges - ubuntu, privát - arch (meg VM-ben vagy 10-20 disztró).

Tehát cégnél "kényelem, mondjuk együtt:biztonság, megoldás", otthon "matatok, belefér"?

Gondolom, a címből kellene kitalálni, miről van szó. Én úgy vagyok vele, hogy foglalkozom a rendszerrel, de szeretem ebben is az egyensúlyt, szóval az nem lenne jó, ha az életem az oprendszer reszelgetéséből állna. Ez azt jelenti, hogy törekszem a disztribúció által szállított megoldásokat alkalmazni, ugyanakkor a speciális igényeimre van egy halom saját scriptem, mert szeretem a kényelmet, ha valami úgy működik, ahogy szeretném.

Írtam backupra saját scriptet, van olyanom, hogy zenity feldob egy ablakot, radio buttonokkal 15 perc felbontással kijelölhető 15 perc és 2 óra között, hogy mennyi idő múlva álljon le automatikusan a gép - elalvás előtti zenehallgatáshoz -, közben notify buborék percenként mondja, mennyi idő múlva kapcsol ki. Természetesen megszakítható a folyamat, s nem a kill paranccsal. Van scriptem arra, hogy a disztribúció build szerveréről frissítsek csomagokat, ne kelljen megvárnom, amíg a hivatalos update repóban megjelennek. Arra is van scriptem, hogy általam karbantartott gépek IP címeit a levelezésemből a hosts file-ba írja, s így névre megtörténik a feloldás DNS nélkül. A gépek e-mailben küldik az aktuális IP-címüket. Terminálos VoIP kliens értesítési területre dokkolására, s a history oly módon történő manipulálására is van scriptem, amely a history utolsó elemének az utoljára hívott partnert teszi meg. Aztán van scriptem arra, hogy ide a HUP-ra kódot tudjak beszúrni, ez a kacsacsőrök, ampersand jel, a szóközök, tabulátorok kezelését jelenti elsősorban. Arra is van scriptem, hogy bizonyos alkalmazások második példányban történő indítása esetén ne induljon el másodjára, hanem a fókusz kerüljön az adott alkalmazás ablakára vagy jöjjön fel a tálcáról, ha már fut, ha nem, akkor induljon el. A megoldás általános, a program neve nincs bedrótozva. YouTuberól zenék letöltése billentyűkombinációval, erre is van kész megoldásom.

Nem tudom, egyáltalán ez volt a kérdés? :)

Szerk.: Látom, a többiek szerver felügyelet szempontjából vizsgálták ezt, én kifejezetten desktop oldalról vizsgáltam. Aztán lehet, nam is arra gondoltál, amit írtam.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Minek Neked oprendszer? :)

Csak szeretem, ha úgy működnek a dolgok, ahogy nekem jólesik. :)


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

"Arra is van scriptem, hogy bizonyos alkalmazások második példányban történő indítása esetén ne induljon el másodjára, hanem a fókusz kerüljön az adott alkalmazás ablakára vagy jöjjön fel a tálcáról, ha már fut, ha nem, akkor induljon el. A megoldás általános, a program neve nincs bedrótozva."

Ha nem vagyok túl pofátlan, ez engem érdekelne.


BunsenLabs


A script neve runrise, a /usr/local/bin-be tedd, amelyik alkalmazásnál szeretnéd ezt a működést, azzal a névvel csinálj egy szimbolikus linket a /usr/local/bin-be, amely a runrise scriptre mutat. Valahogy így:

lrwxrwxrwx. 1 root root       7 Jun 26  2015 firefox -> runrise

Kell hozzá a wmctrl nevű dolog. És akkor a script:

#!/bin/bash

PRG="${0##*/}"
if [ x"$PRG" = x'runrise' -a $# -gt 0 ]; then
    PRG="${1##*/}"
    shift
fi
[ x"$PRG" = x'runrise' ] && exit 1
if [ $# -eq 0 ]; then
    wmctrl -xa "$PRG" && exit 0
    [ `pgrep -c -u "$USER" -x "$PRG"` -gt 1 ] && exit 0
fi
PATH="${PATH/\/usr\/local\/bin:/}"
PATH="${PATH/:\/usr\/local\/bin/}"
exec "$PRG" "$@"


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Köszönöm szépen!


BunsenLabs


Szívesen! Értelemszerűen teljes elérési úttal hívható továbbra is az eredeti program. A lényege az, hogy a PATH-ban a /usr/local/bin-ben hamarabb találja meg a nevet, mint a /usr/bin-ben. Utána pedig kiszedem a PATH-ból a /usr/local/bin-t, s a maradék elérési úton meg fogja találni az eredeti alkalmazást. Már persze, ha indítani kell, s nem csak a fókuszt rátenni.

Szerk.: Ha paraméterrel hívod, mindenképpen, akár újabb példányban indítja az érintett alkalmazást, csak paraméter nélküli hívás esetén csinálja a fókusz áthelyezést. Jó, elég rövid, látszik belőle. :)


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ja igen, azt elfelejtettem írni, hogy ha nem minden profil alatt kell ez a működés, vagy kell ugyan, de szükség van wrapper scriptre, mert előtte valamit csinálni szeretnél még, akkor lehetőség van a runrise hívására a saját nevével, ekkor az első paraméter annak a programnak a neve, amelyre ezt a fókusz kezelést csinálni szeretnéd. Valahogy így is hívható tehát - a claws-mail lesz a példa alkalmazás:

runrise claws-mail "$@"

Ez tehát akkor érdekes, ha őt magát is wrapper scriptből hívnád, de a wrapper script neve éppen az, mint ami az illető alkalmazásé, így ugyanazzal a névvel szimbolikus linket már nem tudsz csinálni.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Az "otthoni" kísérletezgetések mennyire profitálnak?
Ez akár egy új fórum téma is lehetne.