Mikulás-rombolás :)

nálunk péntekre virradóra járt a Miki, mert hétvégére leléceltünk otthonról. nem akartam, hogy "idegen" helyen érje a gyereket, anyósomék és mások ajándékaival ömlesztve.

szóval csütörtök este 10 körül még benézek a gyerekre, oldalára fekve alszik. okés, kezdjek vakarózni. szerencsére nem nagy dolgok, jelképes apróságokat hoztam: normális csokimikulás, ünnepi kartoncsomagos M&M's, egy csoki, mindezt összekötném egy 3cm-es rénszarvas figurával. mindenek előtt -biztos, ami biztos- ismét ránézek a gyerekre, de a másik ajtóból. ho-ho-hooo mit látok, a pici fejét emeli és a gyenge fényben is látszik mekkorára van nyitva a szeme. fülel a piszok :D

okés, picit sugdosok neki, megsimogatom a lábát, elmesélem nekem milyen volt régen az óvodában, kb 5 perc múlva tényleg elalszik. nem csalás, nem ámítás, a gyerek alszik. hosszú nap volt - csoda, hogy eddig bírta. it is time: megcsinálom a művemet, meg papírra írt kétsoros üzenetet ragasztok az ajtóra, nagy nyomtatott betűkkel, hogy el tudja olvasni. az ágyba tartva ránézek a gyerekre, lehetetlen kiterült békapózban alszik. bár én tudnék így aludni.

reggel negyed 7 körül mocorgást hallok, majd a kis pucér tappancsait, ahogy siet az ajtóhoz. felkapja a csizmáját a csomaggal, és közepes hangon de nagy örömmel szól az anyjának. szó szerint: "te anyuci, nézd már mit csinált ide ez az apa" :S

hát ennyit a Mikulásról :D

illetve mégsem csak ennyi, mert az ovis Miki látogatása után azért közölte délután, hogy ez sem igazi volt. idézem: "műszakálla volt gumival a fülére téve".

( kilvadi | 2015. 12. 07., h – 14:33 )

"műszakálla volt gumival a fülére téve"

kisfiam, meselte a mikulas, hogy borbetegsege van es muszaj volt megborotvalkoznia a kezeles idejere, de ha szakall nelkul jon, akkor nem ismeritek fel ot.

( cabal v | 2015. 12. 08., k – 10:08 )

Kislányom mondta (nagycsoportos), hogy szerinte nem az igazi mikulás volt az oviban, mert olyan a cipője, mint apának... :D (nem én voltam amúgy.)