rézhab hűtő

HUP cikkturkáló

Nagyon nagy ötlet. Hűtőrács helyett hűtőhab. Elvileg annyira hatékony, hogy passzív hűtéssel is elvisz egy Core i7-es PC-t. Simán el tudom képzelni, hogy nem csak "külsőleg" lehetne alkalmazni, de a PC-n belüli hűtőbordák helyett is. Mondjuk én amiatt aggódnék, hogy mi lesz ha elkoszolódik/elporosodik, ami egy hűtőbordánál is gond, hát még ennél. Lehet, hogy mosható? :)

Cikk az indexen: Rézhabbal hűtik a szuperhalk pécét és a cég weblapja: http://www.silentpowerpc.de/
Elvileg már előrendelhető, nem is annyira elszabadult áron, de még nem került gyártásba.

  • 5696 megtekintés

( fathom | 2014. 08. 04., h – 12:02 )

Szerintem simán porszívóval neki lehet majd esni, ha már koszos lett (az tuti, hogy koszos lesz:) )

FathoM

A házon kívül van, szal a felmelegedett bordáról így is úgy is felszáll a meleg levegő, de frankón érdekelne, hogy ez tényleg működik-e. A hab belsejében simán felmelegedik a levegő és megreked a kis buborékokban, nem tudom elképzelni, hogy ez hatékonyabb, mint a sima lamellás.

En egyelore el tudom kepzelni, mert jo a fantaziam es barmit elhiszek. :)
A lamellas megoldas eseten pedig gondolom az azonos tomeguvel erdemes osszehasonlitani. Bar nem tudom ez a "habositas" mibe kerul, de a rez nem olcso, szoval az a fontos kerdes, hogy azonos tomegu rez hutokbol milyen kialakitasu eszkoz kepes nagyobb hot elvezetni. Amit a kepen latunk az siman lehet, hogy ha rendesen bordasra csinaljak meg akkor 5-od ekkora lenne, mert olyan keves benne az anyag. (Persze ezt nem tudom, csak felteszem, hogy lehetseges, mert tomeget, meg ugy altalaban semmilyen szamadatot nem irnak.)

( Hiena v | 2014. 08. 04., h – 16:21 )

Bullshit.

Az alapötlet, hogy egy jó hővezető anyagot úgy alakítunk ki, hogy minél nagyobb felületen érintkezzen a hő elszállítását végző közeggel. A nyitott cellás hab ebben a tekintetben ideális is lenne, csak épp közbeszól az áramlástan. Mikor egy közeg egy másik közeg mentén halad a két közeg találkozásánál a közegek haladási sebességei kiegyenlítődnek. Egy szilárd álló fal mellett elhaladó közeg esetében, minél közelebb vagyunk a szilárd anyaghoz annál kisebb a sebessége. Ez az un. határréteg. Ennek vastagsága függ az áramló közeg sebességétől, viszkozitásától, nyomásától és a többitől. A probléma, hogy a határréteg legyőzéséhez energia kell. Ha túl közel vannak egymáshoz a szilárd falak, akkor a határrétegek összeérhetnek, és emiatt a felmelegedő levegő nem tud kijutni az anyagból. Pl. hasonló okok miatt állnak a passzív hűtés bordái ritkábban, mind az aktív hűtésé, ott ugyanis a ventilátor át tudja kényszeríteni a levegőt a borda résein.

Ha az elv működne, akkor a viszonylag jó hővezető gránitból és üvegből sem gyártanának hőszigetelő gyapotot.

A cég annyira megbízható és hihető, hogy a Paypal befagyasztotta a számlájukat és ugyanezzel a projekttel kampányoltak az Indiegogon is.

Kicsit részletesebben kivesézve:
http://hackaday.com/2014/08/03/behold-the-most-insane-crowdfunding-camp…
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

"De a belsejében van egy tömör réztömb, ami a hűtendő felülettől átveszi a hőt."

Ez biztosan így van. És amikor elérte a 70 fokos hűtendő felület hőmérsékletét, akkor - hogy továbbra is hűtsön - a rézmag megy tovább 71... 72... 73... fokra. A termodinamika meg a sunyiba.

Főleg, hogy baromira nem triviális előállítani.
Habosításnál, egy zárt öntőformában, olvadáspontig kell a rezet melegíteni, utána nagynyomású inert gázt kell bele vezetni és elegyíteni, egy szűk paraméter tartományon belül elkezdeni hűteni és közben lassan csökkenteni a nyomást, hogy a kialakuló buborékok kitáguljanak és összenyíljanak. Űrben ez viszonylag egyszerű dolog, de itt a földön kisség macerás a gravitáció miatt.
A másik megoldás, hogy viaszból készítünk egy egy nyíltcellás szivacsot (ez lehet habosítással, vagy 3D nyomtatással) ezt feltöltjük sós vízzel és lassú szárítással kikristályosítjuk benne a sót. Lassú melegítéssel felolvasztjuk a viaszt és az így készült sószivacs tömböt kiöntjük a olvasztott rézzel. A kihűlés után meleg vízzel kioldjuk a sót és máris kész a fasza rézszivacs. A dupla mintavesztéses eljárás munkaigényével és költségeivel nem foglalkozunk, ahogy a só mechanikai paramétereivel sem, hiszen közösségi támogatásból jön a pénz!
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "