rézhab hűtő

 ( traktor | 2014. augusztus 4., hétfő - 11:24 )

Nagyon nagy ötlet. Hűtőrács helyett hűtőhab. Elvileg annyira hatékony, hogy passzív hűtéssel is elvisz egy Core i7-es PC-t. Simán el tudom képzelni, hogy nem csak "külsőleg" lehetne alkalmazni, de a PC-n belüli hűtőbordák helyett is. Mondjuk én amiatt aggódnék, hogy mi lesz ha elkoszolódik/elporosodik, ami egy hűtőbordánál is gond, hát még ennél. Lehet, hogy mosható? :)

Cikk az indexen: Rézhabbal hűtik a szuperhalk pécét és a cég weblapja: http://www.silentpowerpc.de/
Elvileg már előrendelhető, nem is annyira elszabadult áron, de még nem került gyártásba.

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Szerintem simán porszívóval neki lehet majd esni, ha már koszos lett (az tuti, hogy koszos lesz:) )

FathoM

kell ra egy ventillator ami folyamatosan szivja a port belole :)

szerintem ha nincs venti később lesz koszos.

Szerintem viszont ha nincs légmozgás a hűtés se lesz jobb. Simán befűti a házat, csak lassabban mintha nem lenne rajta hűtő...
-------------------------
Dropbox refer: https://db.tt/V3RtXWLl
neut @ présház

Légmozgás (gravitációs) lesz, a hab(szerű) szerkezet miatt a hűtőfelület jelentősen nagyobb lehet, mint hasonló kiterjedésű hagyományos hűtőbordán. És a hőleadásnál a felület nagysága kellően fontos paraméter.

Ha ebben nem áramoltatod a levegőt, akkor szépen felmelegszik és megreked benne a meleg. Ráadásul nem is lenne könnyű átfújatni, mert a random szerkezete kb elállja a levegő útját és emiatt még zajos is lenne :)

Írja is a cég, hogy megfelelő légáramlást kell neki biztosítani.

A házon kívül van, szal a felmelegedett bordáról így is úgy is felszáll a meleg levegő, de frankón érdekelne, hogy ez tényleg működik-e. A hab belsejében simán felmelegedik a levegő és megreked a kis buborékokban, nem tudom elképzelni, hogy ez hatékonyabb, mint a sima lamellás.

En egyelore el tudom kepzelni, mert jo a fantaziam es barmit elhiszek. :)
A lamellas megoldas eseten pedig gondolom az azonos tomeguvel erdemes osszehasonlitani. Bar nem tudom ez a "habositas" mibe kerul, de a rez nem olcso, szoval az a fontos kerdes, hogy azonos tomegu rez hutokbol milyen kialakitasu eszkoz kepes nagyobb hot elvezetni. Amit a kepen latunk az siman lehet, hogy ha rendesen bordasra csinaljak meg akkor 5-od ekkora lenne, mert olyan keves benne az anyag. (Persze ezt nem tudom, csak felteszem, hogy lehetseges, mert tomeget, meg ugy altalaban semmilyen szamadatot nem irnak.)

Bullshit.

Az alapötlet, hogy egy jó hővezető anyagot úgy alakítunk ki, hogy minél nagyobb felületen érintkezzen a hő elszállítását végző közeggel. A nyitott cellás hab ebben a tekintetben ideális is lenne, csak épp közbeszól az áramlástan. Mikor egy közeg egy másik közeg mentén halad a két közeg találkozásánál a közegek haladási sebességei kiegyenlítődnek. Egy szilárd álló fal mellett elhaladó közeg esetében, minél közelebb vagyunk a szilárd anyaghoz annál kisebb a sebessége. Ez az un. határréteg. Ennek vastagsága függ az áramló közeg sebességétől, viszkozitásától, nyomásától és a többitől. A probléma, hogy a határréteg legyőzéséhez energia kell. Ha túl közel vannak egymáshoz a szilárd falak, akkor a határrétegek összeérhetnek, és emiatt a felmelegedő levegő nem tud kijutni az anyagból. Pl. hasonló okok miatt állnak a passzív hűtés bordái ritkábban, mind az aktív hűtésé, ott ugyanis a ventilátor át tudja kényszeríteni a levegőt a borda résein.

Ha az elv működne, akkor a viszonylag jó hővezető gránitból és üvegből sem gyártanának hőszigetelő gyapotot.

A cég annyira megbízható és hihető, hogy a Paypal befagyasztotta a számlájukat és ugyanezzel a projekttel kampányoltak az Indiegogon is.

Kicsit részletesebben kivesézve:
http://hackaday.com/2014/08/03/behold-the-most-insane-crowdfunding-campaign-ever/
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Mióta a Paypal befagyasztotta a ProtonMail számláját preventív kormányzati seggnyalásként, valahogy nem annyira mérvadó számomra, hogy lezárnak egy számlát: http://hup.hu/cikkek/20140706/protonmail_svajci_kozpontu_titkositott_e-mail_szolgaltatas_a_cern_es_mit_szakembereitol

Már ott gyanús az ötlet, hogy ez az izé úgy néz ki mint amibe a pákát szokás tisztítani. Ha működne akkor már rég felhasználták volna erre.

"úgy néz ki"
Igen, kívülről.
De a belsejében van egy tömör réztömb, ami a hűtendő felülettől átveszi a hőt. A pákaszivacsodban ugye nincs ilyen?

"De a belsejében van egy tömör réztömb, ami a hűtendő felülettől átveszi a hőt."

Ez biztosan így van. És amikor elérte a 70 fokos hűtendő felület hőmérsékletét, akkor - hogy továbbra is hűtsön - a rézmag megy tovább 71... 72... 73... fokra. A termodinamika meg a sunyiba.

Már 2005-ből találtam ilyen megoldásokat, de a számok nekem nem sokat mondanak konkrét összehasonlítás nélkül. Nekem csak az a gyanús, hogy ha már 2005-ben gondoltak erre, akkor ha ez annyira pompás dolog lenne, akkor már lenne sok ilyen a piacon.

"Ha működne akkor már rég felhasználták volna erre."

Ez a logika oli meg az innovaciot. :) (most fuggetlenul attol, hogy az adott termek mukodik vagy sem.)

Aki kicsit szerényebb, és beéri az 500xos helyett 100xos hűtési teljesítménnyel, annak 99 euróért megszámítom.
Itt sajnos elgépelés történt a pénznemet és megnevezést illetően, de bízhattok bennem:
http://balend.hu/index.php?page=shop.product_details&product_id=138&flypage=flypage.tpl&pop=0&vmcchk=1&option=com_virtuemart&Itemid=184

Ez nem biztos, hogy akkora hulyeseg. :) Ha ez a cucc mukodik (marmint a cikkben emlitett "eredeti") siman ossze lehetne hasonlitani egy ilyen barkacs megoldassal. Gondolom a rezhab nem olcso mulattsag...

Főleg, hogy baromira nem triviális előállítani.
Habosításnál, egy zárt öntőformában, olvadáspontig kell a rezet melegíteni, utána nagynyomású inert gázt kell bele vezetni és elegyíteni, egy szűk paraméter tartományon belül elkezdeni hűteni és közben lassan csökkenteni a nyomást, hogy a kialakuló buborékok kitáguljanak és összenyíljanak. Űrben ez viszonylag egyszerű dolog, de itt a földön kisség macerás a gravitáció miatt.
A másik megoldás, hogy viaszból készítünk egy egy nyíltcellás szivacsot (ez lehet habosítással, vagy 3D nyomtatással) ezt feltöltjük sós vízzel és lassú szárítással kikristályosítjuk benne a sót. Lassú melegítéssel felolvasztjuk a viaszt és az így készült sószivacs tömböt kiöntjük a olvasztott rézzel. A kihűlés után meleg vízzel kioldjuk a sót és máris kész a fasza rézszivacs. A dupla mintavesztéses eljárás munkaigényével és költségeivel nem foglalkozunk, ahogy a só mechanikai paramétereivel sem, hiszen közösségi támogatásból jön a pénz!
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

A dupla mintavesztéses eljárás munkaigényével és költségeivel nem foglalkozunk, ahogy a só mechanikai paramétereivel sem, hiszen közösségi támogatásból jön a pénz!

Sírok , bakker... :)))

-pilisig-