Alapértelmezett btrfs-sel érkezett meg az openSUSE 13.2 Milestone 0

openSUSE, SUSE, SLES

Elkezdődött az openSUSE 13.2 érdemi fejlesztése és a kiadásért felelős menedzser elérkezettnek látta az időt, hogy elérhetővé tegye az első fejlesztői snapshotot, a Milestone 0-t. Ugyan a 13.2-nek nincs még kőbe vésett menetrendje, de a Jos Poortvliet szerint a fejlesztők úgy döntöttek, hogy a végleges kiadással ez év novemberét célozzák meg.

Az első fejlesztői mérföldkő kiadás egyik érdekessége, hogy a btrfs fájlrendszer immár alapértelmezett fájlrendszerként jelenik meg. Részletek a bejelentésben.

( lajos22 | 2014. 03. 24., h – 12:56 )

Mitől olyan nagycucc ez a btrfs? Az eddig talált infók alapján nekem nem jön le a "húbazeg" érzés...

--
Fontos! Ha berágok, nem feltétlen személyed ellen szól...
openSUSE 13.1 x86_64

ext4-hez hasonlítanám. De a felhozott "címszavak" engem nem hoztak lázba. Amire nekem szükségem van: Gyors, lehető legtöbb kihasználható terület, lehetőleg 0%-os + terhelést okozzon a rendszernek. és ha kimegy alóla az áram, se tűnjön el a komplett cucc.

--
Fontos! Ha berágok, nem feltétlen személyed ellen szól...
openSUSE 13.1 x86_64

Ha otthon, vagy sima szinte kihasználatlan szerveren használod, akkor nincs előnye, sőt lehet lassúbb és a kiforratlanságából adódóan több gondod lehet vele, de ha szükséged van snapshotra, spéci backupokra, online tömörítésre, meg úgy általában használod és tudod is mire használod az LVM-et, akkor már rengeteg minden szól a btrfs oldalán.

Én félek hogy nem sok program van felkészítve arra, hogy figyeljen milyen fájlrendszer van épp használatban, és kihasználja a fájlrendszer adta lehetőséget. Pl kíváncsi vagyok mikor tudok nautilusban rákattintani egy mappára, és bepipálni hogy ezt tömörítse már fájlrendszerszinten (ha jól tudom btrfs tud ilyet)

Ezt nem tudtam, bocsi. Inkább megérzés volt, hogy a programok többsége nem foglalkozik a fájlrendszerszintű különbségekkel.

Az pedig szomorú, hogy az attribútumok nem módosíthatók úgy mint a chmod esetében (tehát attól függően, hogy mihez van jogod).

A következőt tudja: van egy bedup nevü tool, amit ha ráengedsz egy subvolume-ra, akkor block szinten megcsinálja a deduplikációt. A subvolume-ot nem kell lemountolni, az adatok folyamatosan elérhetők, viszont a bedup nyilván IO-t, procit és memóriát eszik. "Rőptében" még nem tud block szinten deduplikálni, de dolgoznak azon is.

Ez nekem teljesen megfelelne. Az adatok ritkán változnak, és ami vátozik, az kis méretű.
Egy kérdés: a dolog megszakítható-e, vagy egyszer el kell indítani és megvárni, amíg végigteker a teljes adatmennyiségen?
És ehhez kapcsolódva: kb. 3T átnézése az milyen nagyságrendű idő? Pár óra vagy pár nap?

Leírom, hogy mire használom desktopon, notebookkal: a notimban "gyárilag" van egy kicsi SSD + egy nagy vinyó. Én pontosan tudom, hogy a könyvtárszerkezetben miket akarok SSD-re, és miket HDD-re rakni. Ezt egy ext* fájlrendszernél vagy úgy tudtam volna megoldani, hogy csinálok 1-1 partíciót a két vinyón, bootolok SSD-ről, és softlinkelem azokat a könyvtárakat, amiket a HDD-re akarok rakni, vagy a HDD-n hozok létre 10+ fix méretű partíciót, és azokat mountolom a megfelelő helyekre. A softlinkelés azért nem jó, mert vannak programok (például az ubuntu beépített backup), amik egészen egyszerűen nem hajlandók vele működni, a másik megoldásnál meg helyet veszítek a fixen szétfragmentált diszk miatt, és egy teljesen rugalmatlan konfigurációt kapok.

Btrfs-sel egyszerűen csináltam annyi subvolume-ot a HDD-n, amennyi kell, beszédes nevekkel, és mindet felmountoltam a helyére. Nem kellett fixen megadni a partíciók méretét, vagy a softlinkekkel megtörni a standard fájlrendszert.

Lehet, hogy ez speciális helyzet, de lehetnek komoly előnyei a btrfs-nek desktopon is.

Kb. mintha lenne egy hagyományos fájlrendszered, amin létrehoznál könyvtárakat, és utána ezeket a könyvtárakat tudnád mountolni. Csak még jobb abból a szempontból, hogy lehet az egyik könyvtár a másikból "származtatva", és akkor a második könyvtár esetén csak a módosítások tárolódnak, szóval még akkor sem biztos, hogy foglalnak helyet, ha van bennük valami.

Ismerem és használom a --bind opciót (ami nem csak ext4-nél működik, hanem bármelyik fájlrendszernél), de azért az nem ugyan az. Pl. valahova fel kell mountolnod az eredetit is, hogy bindolni tudd. Aztán read-only bindot csinálni önmagában kihívásokkal terhes (ugye van/volt ezzel kapcsolatban néhány parajelenség, van hogy sikerül, van hogy nem, van, hogy a source is read-only lesz), fstabból meg systemd/upstart esetén gyakorlatilag lehetetlen, külön le kellene scriptelni :/ Nem tudod root partíciónak használni, nem kapsz szeparált namespace-t, nem tudod snapshotolni egy nagyobb változtatás előtt. Szóval jó, jó, de funkcionálisan azért nem az.

Nem tudod.
Szerk:

Van egy 100GB-s partíciód, két helyre akarod felmountolni, a /zene meg a /video alá. Először 99GB videót töltesz fel, majd meggondolod magad, letörlöd, és 99GB zenét.
Ez btrfs-sel így néz ki:
(1) 2 subvolume létrhozása és mountolása
(2) cp 99gigvideo /video
(3) rm -rf /video/*
(4) cp 99gigzene /zene

LVM+ext? -lel:
(1) LVM alatt két fix méretű logikai volume létrehozása, ezeken fájlrendszer, majd mountolás
(2) cp 99gigvideo /video
(3) rm -rf /video/*
(4) /video és /zene umount
(4) 1. fájlrendszer shrink
(5) 1. logikai volume shrink
(6) 1. fájlrendszer fsck
(7) 2. logikai volume megnövelése
(8) 2. fájlrendszer megnövelése
(9) 2. fájlrendszer fsck
(10) /video és /zene újramountol
(11) cp 99gigzene /zene

( stephan-t | 2014. 03. 24., h – 14:34 )

En is nezegettem, de rendszernek meg mindig jobb egy ext4 ssd-n.
Az xfs-t erdemes lecserelni ?

( pomm v | 2014. 03. 24., h – 15:08 )

Nem tudom, hogy nem lesz-e vele szívás. Én kétszer használtam (egyébként tényleg jó volt, amíg működött),de mind a két esetben olyan szinten akadt ki a fájlrendszer az "áramszünetre",hogy oda lett minden. Hetekig próbáltam helyre állítani a második alkalommal (persze csak kiváncsiságból és nem folyamatosan :D és nem az adatok miatt, mert tesztelgettem, tehát backup volt), de sehogyan sem sikerült. Az első eset 1 éve volt, a második olyan 4-5 hónapja. Persze lehet, hogy azóta javult a dolog... :D
üdv: pomm

A 852-es kídlap telepötúsa sikeresen befejezádétt

Nem. Nem javult. Én 3 hete fogadtam meg, hogy még vagy 5 évig nem használom. Egy alkalommal újramountoltam a partíciót amin btrfs volt. Megtette, de az első olvasáskor mondta hogy I/O error. Mondom mííííí? Lecsatol -> restore módban felcsatol, I/O error. Nézem debugerrel, aszzonygya valami space cache szált el és szerinte javíthatatlan. Mondom utána nézek neten. Kiderült valami bug, és az adatoknak annyi. Még szerencse hogy nem volt kritikus adat rajta. Na akkor vissza ext4-re.
Egyébként amikor működött nekem kicsit lassú volt. A tömörítése nem működik filmekre zenékre fotókra tömörítésekre. Tehát külső tároló vinyóra nem jó. Viszont állítólag nagyon barátságosan bánik az ssd-kkel. Szóval nem az én filerendszerem lesz az biztos.

---------------------------------------------------------------
Ritkán szólok hozzá dolgokhoz. Így ne várj tőlem interakciót.

Kernelt sajnos nem tudok mondani, mert épp' disztri csere volt folyamatban. A btrfs-t arch alatt hoztam létre, de még ott volt gondom vele. A levlistákon olvastam olyat, hogy fsck frissítés megoldja. Mivel épp' terveztem az átállást ubuntura, így a telepítés után megpróbáltam a fájlrendszer javítását (frisebb csomagokkal), de ugyan azokkal a hibákkal szállt el. Az egyik -ha jól emlékszem- ez volt:
btrfsck couldn't open because of unsupported option features (40).
Read only-ban csatolható volt, de sok fájl 0 byte-os lett, azokat nem is lehetett menteni (mint írtam, mentésem volt, de egy élseben használt rendszer esetén, elég dühítő lenne, hogy dolgozom vele egész nap és mire menhetném -pl. otthon- már nincs mit menteni. Pláne, hogy egyszer lemerült laptopon produkálta belső lemez fájlrendszereként, egyszer meg egy külső lemezen, ahol viszont nem volt semmi extra. Szabályosan le lett választva, majd két nap múlva már csak a ro mód ment.)
Ha beteszik alapértelmezett fájlrendszerként, akkor hamar ki fog derülni, fennállnak-e még ezek a gondok. (Csak figyelni kell majd a fórumokat.)
Nagyon szimpatikus, de éles használatra -egyelőre- nincs irányába bizalmam.
üdv: pomm

A 852-es kídlap telepötúsa sikeresen befejezádétt

Ezt mondjuk én is néztem...... de kijelentem: nem.
Válaszolva a kérdésre: azt hiszem mint petra volt. Egy kísérlet volt. Ezért nem voltak rajta kritikus adatok.

---------------------------------------------------------------
Ritkán szólok hozzá dolgokhoz. Így ne várj tőlem interakciót.