4TB disk 64 vagy 128MB cache

Merevlemezek, vezérlők

Sziasztok!
Van egy Raid kártyám, amire 4TB-os seagate lemezeket tervezek kötni.
Kérdésem az lenne, hogy megéri-e a 130.000-ért venni 128MB cache-es diskeket, vagy általában észlelhetetlen a különbség és a 64MB cache is bőven elég.
Nilván 0.00001 Milisec különbségnél nem éri meg majdnem 3x árat fizetni. 64MB cache-es lemezt 50.000 körül lehet kapni.

Esetleg valakinek van infója a témához, fog valami különbség látszódni?
Pláne hogy a Raid kártya együtt fogja kezelni a disk-eket és nem külön-külön lesznek fellógatva az alaplapra valamilyen software-es raid megoldással.

  • 11525 megtekintés

( andrej_ v | 2013. 03. 29., p – 11:50 )

A 4TB-osból csak 128-as van ami enterspajz és Seagate.

Ez nagyon jól néz ki, lehet hogy ki is hagyom a 3TB-os lemezeket ha már eddig kibírtam :)

Fórumok szerint van benne ERC (WD TLER-je), tehát nem próbálkozik percekig kivakarni az információt egy gyengélkedő szektorból. Gyakorlatilag a WD RED olcsóbb megfelelője lenne.

Egyedüli gond a garancia, ami továbbra is 2 év. Az enterspájz lemezek Seagate esetében is csak 3 év. WD 5 évet ad, de kétszer annyiba kerül mint a fenti Seagate.

Amennyiben tárolásra használod és nem kell jelentős többszálú teljesítmény teljesen megfelelő a desktop lemez is.

Ez a gyártó gondja. :) Nyilván nincsenek egetrengető különbségek, de alkatrész szinten is jobban odafigyelnek rájuk (direkt 24/7-es működésre szántak), és mégiscsak vállalják rá az 5 évet. A másik pedig a firmware és nyilván magát az enterspajzságot is meg kell fizetni. 3x nem drágább, csak kb. a duplája a Seagate. Van Hitachi UltraStar-ból és 7200-es 4T-s, az csak 55e+áfa, bár nekem gyanús, mert a 3T-s abból is 75e nettó.

Tudtommal az a különbség, hogy az enterprise diszkeket tisztességesen letesztelik (minden példányát), míg desktop esetben csak 1-1 példányt egy lotból. Ebből következően tartósabbak. Lényegében ezt a tesztelést kell megfizetni az árkülönbözettel.
Firmware különbség inkább akkor jelentős, ha az a raid vezérlőhöz van optimalizálva, mondjuk egy storage esetén. Vagy ha gonoszak vagyunk, akkor azért, hogy sima generic drive-ok ne működjenek ilyen storage-okban.

"Ebből következően tartósabbak" Nem. A per darab tesztből az következik, hogy mindegyik tesztelt, és a normál szériához képes nagyságrendekkel kisebb a sz@r eszköz forgalomba kerülésének a valószínűsége. Viszontellenbendepersze raid esetében jó kérdés, hogy mennyire kritikus az, hogy a tömbből nagyobb eséllyel hullik ki egy diszk...

Tartósabbak is, mert ha a több napos intenzív tesztelés (full surface read/write, különböző hőfokon) alatt sem jelentkezik reallokált szektor vagy [read|write|verify] error, akkor kisebb valószínűséggel romlik el az elkövetkező években. A hiba valószínűsége pedig olyan szempontból érdekes, hogy be merünk-e vállalni raid5-öt enterprise diszkekből...

Nekem van hp branded 500 gigás enterprise sata lemezem, meg sima 500 gigás sata lemezem.
Az enterprise összehasonlíthatatlanul jobb, gyorsabb, jobban bírja a loadot, a párhuzamos műveleteket.
Persze a sas-tol meg távol állnak az enterprise sata lemezeim, de közelebb vannak hozza mint az olcsó sata-k.

igen, az a benyomásom, hogy ezeknek más a bele és/vagy fw-je, mint a desktop vinyóknak.
régebben voltat hitachi ultrastar 1TB SATA lemezeim (sun cimkés, enterspájz) használatban, több darab is, meg sima 1TB-s desktop lemezek seagate-től WD-ig minden.
ott az volt a tapasztalat, hogy az ultrastar-ok valamivel lassabbak voltak bulk IO-ban, kb. 10%-kal, viszont sokkal jobban bírták a párhuzamos műveleteket.
a sima desktop lemezek két-három dd-s olvasásnál képesek voltak jóval kevesebb, mint felére csökkenni átviteli sebesség tekintetében, a z ultrastarok meg valahogy jobban "skálázódtak".
random IO-ban is sokkal jobbak voltak a desktop lemezeknél.

( mauzi v | 2013. 03. 29., p – 17:36 )

Hát, ööö, egy RAID kártyán azzal szokás kezdeni, hogy a diszkek saját cache-ét ki kell kapcsolni, hogy az adat konzisztens legyen, ha a kontroller azt nyögi vissza az oprendszer felé, hogy ő elvégezte az írási műveletet... (A normálisabb RAID kártyák kérdezés nélkül ki is kapcsolják a diszk saját cache-ét automatikusan)

Igen, viszont az átlagos felhasználásnál a read cache gyakorlati haszna nagyságrendekkel alacsonyabb a write cache-nél.

A cache mérete ugyanis töredéke a diszk összkapacitásának, ebből az következik, hogy read cache találat csak akkor van, ha szinte azonnal, az írási művelet után olvastatod vissza ugyanazt az adatot, vagy éppen többször, gyors egymás utánban kell beolvasni ugyanazt az adatot. Ez alacsony cache hit ratio-hoz vezet.

Az írási cache viszont minden pillanatban aranyat ér, ugyanis a lökésszerűen érkező, diszkre írandó adatokat képes gyorsan befogadni, aztán a diszk majd kiírja, amikor éppen ráér. A diszk írási műveletek ugyanis - eltekintve a nagy szekvenciális írásoktól, mint pl. videófájlok vagy diszk image-ek másolása - jellemzően kis méretűek, és impulzusszerűen érkeznek.

igy van. raadasul a raid kartyakon szokik lenni 256-512mb cache.

en cache miatt biztos nem vennek sokkal dragabb disket, de ha a desktop vs server disk a kerdes akkor nem kerdes, a desktop diskek eleg rosszul birjak a 24/7 uzemet, a csapagyazast, mechanikat nem erre terveztek/mereteztek.

A'rpi

Azt hiszem itt az ideje, hogy újra belinkeljük: Failure Trends in a Large Disk Drive Population. Az eredeti pdf a cikk elején belinkelve.

Figyelemre méltó a "Utilization AFR" ábra. Ebből kiderül az, amit eddig is tudtunk, hogy az első periódusban sokan halnak el. Utána a terheléstől igencsak kevéssé függ a halálozás.

Itt valami science-fiction-ről beszélnek: Intel Enterprise vs desktop drives. Bár mindjárt a nyitóoldalon van egy érdekes megjegyzés az alsó jobb sarokban: Marketing.

Szóval azt elhiszem, hogy a csili-vili SAS lemezekben más az elektronika, más a gyártósor amiről lekerülnek, pontosabb toleranciával, igényesebben készülnek és a speciális elektronikát is tartalmazhatják amiről az Intel mesél.

De azt már nem veszem be, hogy egy WD Desktop és egy WD RE lemez közt más jelentős különbség van mint a firmware, és talán egy kis plussz tesztelés.

Egyszóval: define "desktop diskek". Mert ezek után a WD RE, Seagate Constellation ES, Barracuda NS széria, Hitachi Ultrastar nekem nem tűnik enterprise cuccnak.

Őőőő, ki mondta, hogy a WD Red enterprise class?
Mert még maga a WD sem mondja ezt, idézem az első mondatot a weboldalukról:
"No other drive is designed specifically for home and small office NAS systems and PCs with RAID."
Technikailag sem szerintem, kezdve a intellipower-nél, kb egy vicc...
---------------------------------------------------
Hell is empty and all the devils are here.
-- Wm. Shakespeare, "The Tempest"

RE!=RED

Az Intellipower-t elmeséltem már párszor (neked is): egyszerűen csak annyit jelent, hogy 5900RPM-en pörög a lemez (nem több, nem kevesebb, konstans 5900).
Ugyanezt a Seagate is megcsinálta az új, feljebb leírt 4TB-os lemezével, csak nem nyomta mellé a marketingdumát.

bocsánat, az elsőt félreolvastam valóban :)
A wd saját bevallása szerint a intellipower random írás-olvasásnál a 7200rpm-hez képest 10%-al kevesebbet hoz, ami valahol nemsok valahol meg nagyon is sok, ki hogy látja.
Én is megvagyok áldva pár ilyen intellipoweres csoda diskkel, de ha választanom kéne, inkább egy használt sas disk.
---------------------------------------------------
Hell is empty and all the devils are here.
-- Wm. Shakespeare, "The Tempest"

Sejtettem, hogy azért vagy berágva rájuk mert van egy pár darabod :). El kell fogadjuk, hogy mass storage-re vannak és passz.

Erre van nagy igény, kisebb fordulatszámon kevésbé vibrál, valamivel kisebb a fogyasztás, kopás, stb, ez volt a legegyszerűbb lépés. A Seagate is addig verte a mellét míg kénytelen volt újra 5400-as fordulatszámú lemezzel előállni.

WD Black és RE4 között tényleg nincs jelentős különbség.
Statisztikailag ~8% sebesség plusz. Az RE4 javára.
Az ára viszont kb 15-20%-al magasabb.
Na mármost. 10e diszknél ez q nagy árkülönbség. De 10db-os mennyiségnél maradok az RE4-nél.
(És ugye a Black a leggyorsabb az összes színes WD között.)

Konkretan nem neztem utana (legalabbis most nem, par eve foglalkoztam a temaval), de desktop es az NL diszkek kozott (ujra mondom: par evvel ezelott) az volt a kulonbseg, hogy az enterprise cuccok dupla vezerlovel rendelkeztek (barmit is jelentsen ez egy egyportos eszkoznel:), tobb garancia volt rajuk es a (nem javithato) BER egy nagysagrenddel jobb volt, ill SAS-nal ugye ott a dual-port lehetoseg:)

( PDA_FAN | 2013. 03. 30., szo – 11:49 )

Nem írtad, hogy melyik RAID szintet akarod összehozni. Ha csak két diszkes 0 vagy 1, akkor inkább érdemes meggondolni a tartósabb lemezeket. Ha nagyobb tömböt alakítasz ki, akkor kisebb a rizikója a nem enterprise célú megoldásnak.

És mint az előttem szólók is említették: a pufferelésnél a RAID-vezérlőn lévő memória mérete a mérvadó.

Azért legalább hülyeséget ne írjunk le. Egy két diszkes RAID-1 és egy mondjuk 4 diszkes RAID-5 esetén (feltéve hogy mindkét esetben van +1 spare diszk, amire a szinkronizáció azonnal meg tud kezdődni) a RAID-5 -nél kb. 3x nagyobb az adatvesztés kockázata, mint a RAID-1-nél. Nyilván vannak nem n+1 hanem n+2 redundanciával dolgozó RAID verziók, ahol kisebb lesz az esélye az adatvesztésnek, de általánosságban kijelenteni, hogy minél nagyobb a tömb annál kisebb a rizikó a tapasztalatok, a matematika és a józan ellen való dolog.

Oké, általánosságban nem jelentem ki :-)

Viszont jártam már úgy, hogy sima tükrözött diszk túlmelegedés miatt meghalt, és a párja is megadta magát, mielőtt az új diszkre visszatükrözte volna magát. Akkor ugyan a szalagos mentés kihúzott a szarból, de az ma már nem nagyon divat. Mielőtt megkapnám a magamét: nem saját rendszer volt, én még egywinyós gépbe is teszek hűtést a diszkeknek.

Mivel a rekonstrukció nagyjából ugyan annyi ideig tart RAID-1 és RAID-5 esetén is, az esély, hogy még egy diszk meghal, jóval kisebb RAID-1 esetén. Tudod, minek nagyobb az esélye: hogy 1 kockával dobsz 6-ost, vagy hogy három kockával dobva legalább az egyik 6-os?

A szalagos mentés - vagy azzal egyenértékű mentés pl. VTL-re - pedig tudtommal nem ment ki a divatból, vagy valamit nagyon rosszul tudok és csinálok.

Igazad van, én abból indulok ki, hogy egy sima kétlemezes tükrözést inkább hajlamosak bezsúfolni egy rosszul szellőző házba, míg egy legalább 4-5 lemezes RAID esetén nagyobb az esély a normális körülményekre.

A rekonstrukció meg nyilván hasonló idejű, ha mindkét esetben azonos %-ban van egy-egy lemez kitömve bitekkel. Ha azonban abból indulunk ki, hogy például 1 terra adat két darab 4 TB-s winyón van tükrözve, vagy 4 db 4 TB-oson RAID5-ön, már más a helyzet, valamint ott nem egy winyó ír-egy olvas helyzet van.

Ne bonyolódj bele jobban, egyre nagyobb hülyeségeket írsz. Egyrészt szó sem volt sehol rosszul szellőző házról, nem tudom hogy kevered ide, annyit írtál, hogy:
Ha csak két diszkes 0 vagy 1, akkor inkább érdemes meggondolni a tartósabb lemezeket. Ha nagyobb tömböt alakítasz ki, akkor kisebb a rizikója a nem enterprise célú megoldásnak.

Másrészt - hacsak nem a fájlrendszer szinten van megvalósítva a RAID, mint pl. btrfs-nél vagy zfs-nél - mindig teljes block device kerül tükrözésre. Itt is ez a helyzet, többször szó volt róla szó, hogy hw raid kártya fogja a diszkeket meghajtani. Ilyen esetben egy diszk rekonstrukció a hasznos adatok mennyiségétől teljesen független, az összes állva maradt diszk végigolvasásra kerül az elejétől a végéig, és az új diszken pedig minden szektort felülírnak. Ebből a szempontból a RAID-1 jobb, mint a RAID-5, hiszen csak 4 TB-ot olvas és 4 TB-ot ír, míg a RAID-5 (4 diszkes példánál maradva) 12 TB-ot olvas, számol, és 4 TB-ot ír. Igaz, a 12 TB felolvasása 3 diszkről párhuzamosan történik, de ez + a RAID számolás biztosan lassabb, mint a RAID-1 sima tükrözése. Így a RAID-1 esetén rövidebb ideig van SPOF a rendszerben, mint RAID-5 esetén.

Tedd meg a világnak azt a szívességet, hogy ha hasonló rendszert kell építened, inkább keresel egy szakembert.