PCI, PCI, te csodás

Avagy, PCI kezelés 2013-ban.
Korábbi bejegyzésemben írtam, hogy nekiláttam videot digitalizálni. Az örömöm csak addig tartott, míg az egyik újraindulás után a BIOS sikeresen kiosztotta ugyanazt a megszakítást ugyanazon PCI kártyán található, két eszköznek.
Aki átaludta volna a PC evolúció eme két csodáját, annak gyorstalpaló jelleggel: A PCI egyik nagy feature a korábbi buszrendszerekhez képest, hogy az ISA plug-n-play hányás továbbszármaztatásával az adott csatolóhoz tartozó megszakítások szabadon ki és megoszthatóak. Elviekben ez azt jelentené, hogy minden egyes PCI szabványú eszközön az operációs rendszer szabadon kioszthat megszakítást és/vagy két azonos megszakítással rendelkező eszközt is tud kezelni. Elméletben agy adott eszköz IRQ-ja az alábbiak alapján kerülhet meghatározásra:
A kártya megmondja melyik megszakítást akarja és kész.(Remek, mikor ISA elvek mentén tervezik az ilyen kártyát)
A APIC-n keresztül az OS beállítja, hogy az adott PCI slot melyik megszakítást használja. (a'la Win98)
A APCI BIOS gondoskodik az IRQ megosztásról, az OS meg ráhagyja. (a'la Windows XP)
Szofisztikált, nem?
Összegezve, ha mázlink van akkor nem lesz két eszközünk azonos IRQ-val, vagy ha lesz, akkor nem használnak azonos címtartomány és azonos PCI slot-ot.
A bt8xx alapú kártyák jellemzője, hogy egy tokon belül két eszköz található. Az egyik egy audió ADC a másik pedig egy video digitalizáló chip egy tokba integrálva ami egy PCI Arbiter segítségével osztozik a buszon. És itt kezdődnek a problémák mert, ez most valahogy, nem jött össze, oly mértékben, hogy a kártya beállt és se-kép, se hang, se Linux, se XP alatt. Linux alatt a kártya moduljai szépen betöltődnek, de a tuner PLL-jét már nem tudja beállítani. Ha olvasni akarja az ember a /dev/video eszközt, akkor a dmesg "Interrupt lockup" hibákkal tellik meg. XP alatt hasonló a helyzet, a driverek hibátlanul töltődnek, csak épp se kép, se hang.
Hosszas netes túrkálás alapján, egyetlen gyógyír a problémára a kártya kiszerelése és másik slotba történő áthelyezése. Ekkor bootnál a BIOS új megszakítást oszt ki az alacsonyabb PCI címmel rendelkező eszköznek. Itt is ez történt. Az video digit rész ment az IRQ10-re az audio digit maradt a IRQ 20-on. Hogy konzisztens legyen a szívás a kártyát visszaosztotta 20-20-ra, ha visszatettem az eredeti slotba.
Azért kíváncsiság nem hagyott nyugodni, és öreg gépről lévén szó, bootoltam egy sokat átkozott Win98-at. Klikk, klikk, klikk... és a hiba megszűnt, a következő bootig. Hihetetlen, hova fejlődik a technológia....
Hogy ne maradjak Linux szívás nélkül sem, próbaként lecseréltem, a 2.6-os Debian kernelt a gépen, egy kézzel fordított 3.7.5-re. Érdekesség, hogy a két kernel közt digitalizálás közben 10-12% teljesítmény különbség van a 2.6 javára.
Viszont az igazi vérbő szívatásra az ntfs-3g-vel futottam. A digitalizálás szépen ment 2,5 órán keresztül, mikor a mencoder "video buffer full - dropping frame" üzenetekkel nyomta tele a képernyőt. Kiderült, hogy valamilyen oknál fogva a fuse ntfs-3g dobott egy hátast és benyelte processzorteljesítmény 30%-át amitől hirtelen kevés lett a processzor a mencoder alatt. Hogy mi volt az ok, arról gőzöm sincs, mert nem emlékezett meg a lelki problémáiról egyik log fileban sem. Biztos elunta magát...

( john_silver v | 2013. 02. 09., szo – 17:32 )

Azok a régi szép idők.
A bt8xx alapú TV kártyám csak akkor működött megfelelően, ha az AGP-s videó kártyától számítva a harmadik szlotba tettem, a hálókártyát az utolsóba, a kettő közzé meg a hangkártyát. Az oprendszer win98, az alaplap abit BH6, valamikor 2000 környékén.
Jó sok újraindítás volt mire kisakkoztam a megfelelő sorrendet.
Ha jól emlékszem linux alatt meg csak akkor működött megfelelően, ha először indítottam egy win-t majd reboot és indult a linux.

( hrgy84 | 2013. 02. 09., szo – 17:59 )

Nem is ertem miert nem dobjak mar ki a francba az ntfs-3g -t es irnak vegre normalis, iraskepes ntfs kernelmodult. A tudas meglenne hozza...
-- 

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal

( BaT | 2013. 02. 09., szo – 19:03 )

Emlékszem amikor ntfs-re torrenteztem linux alól, gyönyörűen megakasztotta a rendszert. Pedig akkoriban olyan 1-2 Mbit-es ADSL volt, szóval nem a hdd volt a szűk keresztmetszet, ráadásul a torrent kliens előre lefoglalta a fájloknak a helyet.

( Oscon | 2013. 02. 10., v – 23:12 )

Viszont az igazi vérbő szívatásra az ntfs-3g-vel futottam. A digitalizálás szépen ment 2,5 órán keresztül, mikor a mencoder "video buffer full - dropping frame" üzenetekkel nyomta tele a képernyőt.

Sajnos ez bizony ilyen, nemcsak az ntfs-3g-vel, hanem ha a gép számára munkásabb kódolást választasz nem nagyon szereti ha mást is kell csinálni felvétel mellett (szintén bt87x).

Tippre azt javasolnám, hogy ext3-ra írd ki, aztán utána helyezd át a fájlt ntfs meghajtóra. Elég gány megoldás, de megoldja a teljesítménybeli problémákat. A másik lehetőség, hogy a géphez képest egy kevésbé munkás kódolást választasz.

Tipp 3: érdemes átteni kódolás előtt a gépet performance cpufreq-be (pl. ondemand-ról), hogy legalább induláskor ne szenvedjen alacsonyabb frekvencián. Ez is segíthet.

--------

Nem vezetek...Jobb így. Nekem is
meg mindenki másnak is.

( Oscon | 2013. 02. 11., h – 10:27 )

A kártya megmondja melyik megszakítást akarja és kész.(Remek, mikor ISA elvek mentén tervezik az ilyen kártyát)
A APIC-n keresztül az OS beállítja, hogy az adott PCI slot melyik megszakítást használja. (a'la Win98)
A APCI BIOS gondoskodik az IRQ megosztásról, az OS meg ráhagyja. (a'la Windows XP)

Jah, örök emlék marad a következő eset ezredfordulóban:

Kiindulási Állapot: Főnök haverjától kell rendelni a számítógépes cuccokat, mert csak.
Egyébként szarból várat kell építeni kategóriás munkahely.

Eset: Recepciós gép bedöglött, szólok hogy cserélni kell.

Érkezett is egy kaszni viszonylag hamar.
A használt operációs rendszer Windows NT 4 WS.
Mert akkor az volt a király és nincs vita. !!!
Ha az ember belőtte rendesen, elment nagyjából rohadásig, oké, hogy lefőtt a kávé mire bebootolt, de utána már leállításig istenes volt !
Rengeteg kiegészítő tool volt hozzá,
fat32 for winnt alap volt,
de volt apm-es megoldás, hogy leállításnál lekapcsoljon, valami directx is,
amivel Directx 6.1 alapkövetelményig a játékok is szépen elfutottak vele,
ha nem volt egyéb herótjuk az nt kerneltől
, usb for nt4, stb. :-)

MSI alaplap, korabeli csodaintel processzor,
valami scsi vezérlős PCI kártya
/ megnemmondom már hogy mihez kellett /,
meg egy korabeli PCI retek hálókártya, mert ránk lehetett sózni.
Igen, Windows NT 4-nél nem igazán szerencsés kombináció

Berakom, elindítom, bebootol,
aztán látom nincs hálózat, hívom a csávót,
mondom van egy kis gond a géppel amit most hoztatok, aszongya hát a helyzet az , hogy nem tudták beállítani a hálókártyát,
ennyire nem értenek az NT-hez.
Mondom király, mert amúgy ez egy cég, tehát használnánk helyi hálózatot is azért.
Jó, de hát ők akkor se értenek ennyire az NT-hez.

Jó, hát akkor előveszem a helyi saját tapasztalatokból gyűjtött feketemágia noteszt,
akkor BIOSban, acpi NO, PNP/PCI IRQ3,IRQ4-re Legacy ISA
(Meg ne kérdezzétek miért így, de 90%ban akkoriban NT4-nél ez vált be többféle alaplap ezzel mindenféle gány szaron nyűglődés nélkül elment).
Itt jött a kellemes meglepetés, hogy MSI úgy döntött hogy az enabled acpi biosban nem módosítható.
úgyhogy akkor maradt a dugdosásos módszer.

PCI #2-be rakták a retek kártyát a bóltosok.
Áttettem eggyel lejjebb, winlogon indulásba nt4 merevre fagyott, még kék halálig se jutott el.

Áttettem még eggyel lejjebb, na akkor elindult,
felismerte rendesen és ment rohadásig.

Plug and Pray... ;-)

--------

Nem vezetek...Jobb így. Nekem is
meg mindenki másnak is.