indexes cikk a homeopátiáról

http://index.hu/tudomany/2013/02/06/homeopatia_a_nagy_atveres/

Tetszik, tetszik, de van három probléma. Az első kettő a cikk problémája, a harmadik általános.

A cikk első problémája, hogy nincs eléggé lebutítva. A célközönség (= a homeopátiában hívők) jelentős része nem fogja megérteni. Esetleg hazugságot fog ott kiáltani, ahol a cikk valósat állít.

A második probléma a cikkel, hogy nem tér ki arra a tényre, hogy a homeopata szerek gyártói a termékpalettájukba (azonos megjelenés, csomagolás stb. mellett) beépítenek olyan készítményeket is, amelyek valóban tartalmaznak aktív hatóanyagot. (Természetesen csakis gyógynövényből, de ez az aktív ágens jelenlétén nem változtat.) Ezek lényegében recept nélküli gyógyszerek. Így sajnos borzasztóan meg tudják nehezíteni az ellenük való érvelést, ugyanis néhány szerük (a gyógyszerek) valóban használnak. Innentől nem lehet válogatás nélkül azt mondani, hogy "ne vegyél X-től semmit, mert csaló", ui. néhány termék esetén (= a recept nélküli gyógyszerek esetén) a homeopata paciens joggal érvel, hogy "pedig használt". A kamu és az igazi ezen összemosása szerintem a homeopata bűnbanda legzseniálisabb húzása.

Az általános probléma pedig az, hogy a cikket egy tudós írta. A homeopaták és követőik egyből rásüthetik (nyilván abszurd módon), hogy "a szerző gyógyszerlobbi embere; a hatástalan, hagyományos tudomány embere; egyetemi elefántcsonttoronyban lakik, természetesen elfogult; befogom a fülem, nem hallak, lalalalala".

Ezzel sajnos nincs mit tenni. Pontosan az a helyzet, mint az "intelligens tervezéssel": aki nem ragaszkodik a kísérletes bizonyításhoz mint kutatási módszerhez (más szóval: aki hisz a mágiában), azon ez a cikk nem fog segíteni.

( anr | 2013. 02. 06., sze – 20:56 )

Miert kene aggodni azon, hogy a hulyek szazezreket fizetnek egy pohat vizert?
Szerintem az maximalisan rendben van.

--
Live free, or I f'ing kill you.

Szerinte te nem tud enough good beautiful magyar language!
Ha ugyanis tudnál magyarszki nyelv, tisztában lennél az olyan fogalmak jelentésével, mint "becsapás, megtévesztés, hamis reklám, bűnszövetkezetben hosszú időn át nagy értékre, anyagi hasznonszerzés céljából elkövetett csalás", stb.

Sőt, ne légy te olyan biztos benne hogy csupán a pénzt húzzák ki az emberek zsebéből ezzel! Ha például valaki hisz a homeopátia kóklerságában és így kezeli a baját, ilyen szerekkel, s nem valami valóban hatékony gyógymóddal, az élete is rámehet. Lehet hogy mire rájön hogy bepalizták, már pénze se marad hatékony gyógymódra, mert elverte ezekre a "csodaszerekre".

Különben meg az se biztos hogy hülye. Miért lenne az?! Nem mindenkinek szakterülete az orvostudomány. Ő bízik abban, hogy egy ORVOS, egy DOKTOR az GYÓGYszereket ajánl neki, amik hatékonyak és ezért GYÓGYulhat tőlük. Ezeket a szereket GYÓGYszertárban váltja ki, mely helynek a nevében is benne van ugye a GYÓGYszó. Azaz feltételezi hogy ettől megGYÓGYul majd. Ha sámánok ajánlanák e szereket még olyan nagyon nem is érdekelne, de azt tartom megengedhetetlennek, hogy az efféle csalásokhoz asszisztál a "hivatalos" orvostudomány (legalábbis jónéhány képviselőjük), lepaktál velük. Na ezellen kéne fellépni de nagyon!

-------------
Blogom: http://violazoli.blogspot.com
Könyvem a VIM-ről: http://mek.oszk.hu/09600/09648/#

Miert kene aggodni azon, hogy a hulyek szazezreket fizetnek egy pohat vizert? Szerintem az maximalisan rendben van.

Ezeknek a dolgoknak időnként van szélesebb társadalmi hatásuk, amely téged is érinthet közvetve.

Másrészt (elterjedtsége folytán) "meggyőzhet" az ismeretségi körödben is valakit, akit aztán nem fog jól esni lehülyézni.

( asm v | 2013. 02. 06., sze – 22:09 )

Nézzük a dolgot más szemszögből: egy terhes/szoptató anyuka nem igazán vehet be semmilyen gyógyszert a kisebb bajaira. Apukának megérhet pár száz forintot (mert azok a homeopátiás gyógyszerek amikkel eddig találkoztam azok relatíve olcsók voltak), hogy az anyuka lelke megnyugodjon hogy vett be vmi "orvosságot", és nem azon rágódik, hogy mennyire tehetetlen abban az állapotban. Lehet hogy csak placebó az egész, de mindegy is.

Ha anyukanak bajai vannak, akkor ne apukat kuldozgesse a (homeo)patikaba, hanem ballagjon el szepen az orvoshoz. Ugy gondolom, hogy ha valaki gyermeket vallal, akkor vallalja annak a felelosseget is, hogy _sokkal_ jobban oda kell figyelnie onmagara. Mert mi a garancia arra, hogy a homeopatias szerek nem artanak a magzatnak? Semmi.
-- 

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal

( zoyo | 2013. 02. 06., sze – 23:17 )

Az index a Tudomány fellegvára. Ez ám a referencia. Elkövettem az idei első, és törekszem rá, hogy egyben utolsó ottani látogatásomat. Azért az se semmi, hogy az MTA tagjai az index-en publikálnak...
Undorító a cikk, a szokásos liberálfasiszta felhangokkal, amik megmondják mit szabad tenni, vagy gondolni és mit nem. Ez ám a szabadság! Hánynom kell tőlük.
Pártatlanabb és tudományosabb források 50%-ra teszik a gyógyszerek hatékonyságát, 20-ra a placebóét, mondjuk 5-10-re a homeopátiáét. Pontosítok: ezen szerek használata utáni gyógyulási arányt. De legyen csak 1%. És ha tetszik, ha nem, a cikkírónak nyilván nem, vannak megmagyarázhatatlan gyógyulások. Vagyis a tudomány nem tudja megmagyarázni. Csak azt tudja, hogy a homeopátia biztos nem lehetett a gyógyulás kiváltója.
Az az 1% már megéri (ami mellesleg már 10000 ember 1 millióból). Az MTA-s tudornak persze ez csak 10000 darab zavaró tényező. És ez a szarházi elmagyarázná a szülőknek, hogy ne ragadjanak meg minden lehetőséget.
"A homeopátia irracionalitása egyetlen kérdéssel szétzúzható, és ez így hangzik: vajon honnan tudható kísérletek nélkül, hogy az a szer valóban hatékony? "
Ki nem szarja le, hogy a statisztikái, elméletei, akár még törvényei szerint sem bizonyítható, ha a beteg felépült? Ez a tetű meg kinyírta volna. Rohadék.

OHP controversy, alberto giubilini és francesca minerva, most meg ez a boldogkői. Ugyanannak a kutyának a kölykei.

"A homeopátia irracionalitása egyetlen kérdéssel szétzúzható, és ez így hangzik: vajon honnan tudható kísérletek nélkül, hogy az a szer valóban hatékony?" -- Ki nem szarja le, hogy a statisztikái, elméletei, akár még törvényei szerint sem bizonyítható, ha a beteg felépült?

Köszönöm a hozzászólásodat, tökéletesebb illusztrációt a blogbejegyzésemhez keresve sem találtam volna.

A kérdés természetesen az, hogy a homeopátiás szer nélkül is várhatóan felépült-e volna a beteg. Erre utólag nyilván nincs válasz, ezért csinálnak double blind teszteket: hogy előre legyen valami fogódzó.

Ezt a dupla vaktesztet mindig elő próbálják húzni a kalapból, pedig se nem mindenható, se nem mindig használható. Arra lennék kíváncsi, de nem igazából, mert nem akarok rosszat a betegeknek, hogyha az egyik csoport teljesen nyilvánvalóan nem kap semmilyen kezelést, a másik pedig úgymond "alternatív" kezelést (legyen az placebó, homeopatikus szer, akupunktúra vagy akármi más) kap, akkor milyen lesz a kezeltek és a kezeletlenek gyógyulási aránya? És ebben a kísérletben, ha tudományos, ha nem, a dupla vakteszt megvalósíthatlan.
A rationalwiki-n viszont, amiről még véletlenül sem állítható, hogy a homeopátia evangelistája lenne, felettébb korrekt és tisztességes bejegyzések vannak a témában. Szemben a hivatkozott index cikkel.

Valahogy a homokos paták nem rajonganak a vaktesztért. Az egyetlen kutatás e témában annyit eredményezett, hogy az egyhetes nátha átlagosan 6 órával hamarabb gyógyult homokpacikával, mint kezeletlenül. Mondjuk ez is a kognitív disszonancia egy fajtája - ha a kedvenc ráolvasásomról kiderül, hogy nem hat, akkor nem a ráolvasás hibás... Tudod, a kettős vak próba arra jó, hogy lássuk, van-e hatás, illetve az erősebb-e, mint egy másik szer. De rajta, ha van ennél jobb vizsgálati módszered, akkor hallgatunk.
--
Fight / For The Freedom / Fighting With Steel

Sajnos a vaktesztre azert van szukseg, mert minden tablettanak van placebohatasa. Tehat a nyilvanvaloan kezeletlenek a plusz idegi feszultseg, a lelki akarmicsodak miatt maskepp reagalhatnak a betegsegekre.

Tudod, erre szoktak azt mondani, hogy sosem szabad csak a betegseget gyogyitani, mindig az embert kell meggyogyitani. Marpedig ebbe a korbe beletartozik a placebohatas is, tehat _mindig_ azt kell vizsgalni, hogy a placebohoz kepest a vizsgalt gyogyszer hogyan hat.
-- 

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal

"Tudod, erre szoktak azt mondani, hogy sosem szabad csak a betegseget gyogyitani, mindig az embert kell meggyogyitani. Marpedig ebbe a korbe beletartozik a placebohatas is, tehat _mindig_ azt kell vizsgalni, hogy a placebohoz kepest a vizsgalt gyogyszer hogyan hat."

Nincs szerencsém felfogni szavaid értelmét. Rákérdezek inkább. Ha a state-of-the-art orvostudomány lemondott a betegről 1 hónapos felmondási idővel, akkor azért még megpróbálhatja a homeopátiát, vagy akármit, amiben hisz? Vagy legyünk szabadelvűek, és dögöljön meg remény nélkül, lehetőleg kínok között? Ja és ne dönthessen szabadon az összekuporgatott pénzéről, hanem azt adjuk oda olyan faszántos cégeknek, mint például a Bayer, amelyik tudatosan fertőzött meg HIV-vel ártatlan betegeket?

Még egyszer, csak hogy mindenki lássa, milyen korlátolt vagyok: ha Gipsz Jakab abban hisz, hogyha teliholdkor csukott szemmel főtt tojást eszik, ezt betartja és meggyógyul (pedig az orvostudomány és a liberálisok szerint meg kéne döglenie), akkor én örvendek. És leszarom, hogy erről mi a véleménye az ostaba statisztika-buziknak. Meggyógyult egy EMBER!

Kezdjuk ott, hogy nem ertem, hogy jon ossze az idezett mondattal, amit irsz. Nincs szerencsem erteni.

Aztan, mint fentebb/lentebb irtam, engem szemely szerint nem az zavar, hogy ki miben hisz. Ha o tortenetesen az oegyiptomi hit szerint aldoz Amon-Ra napistennek, es ettol meggyogyul, en orulok, miert is ne, hiszen meggyogyult egy ember.

Viszont ne kezdjunk el objektiv fejtegetesbe kezdeni, hogy ez miert jo, es foleg ne kezdjuk el funek-fanak reklamozni, hogy Amon-Ra napisten mindenkit meg tud gyogyitani.
-- 

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal

Něm azzal van problém, amukor Mar az orvostudomany lemondott a betegrol, hanem azzal, hogy
1) a bizonyitott, ismert modszerek helyett hasznljak,
2) semmi bizonyitek arra, hogy mukodne.

Persze, van, Aki a horoszkopban Is hisz, sot a TV josdas atveresek Is fenykorukat elik. Sajnos.

--------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

ln -s http://hup.hu/node/121819 /dev/null
Így jó? Amúgy is az egyetlen bajom a homokos patikával, hogy terjesztik, mint a vallást. A kreás töritanár mellett meg is jelentek a homo pálcikás kémiatanár is. (Meg a kineziológus tesitanár...)
--
Fight / For The Freedom / Fighting With Steel

Az a nicked, hogy "zoyo"? Ezennel bevezetek de legalábbis javaslok egy új mértékegységet. Legyen ezentúl a "magabiztos ostobaság" mértékegysége a "Zoyo", röviden "Zy". Ez azonban olyasféle, mint a Farad, túl nagy ahhoz hogy a gyakorlatban alkalmazni lehessen átlagemberekre, többnyire törtrészeivel kell jelölni ezek ostobaságát, prefixummal, mint milli- sőt mikroZoyo... De neked kivételesen sajnos 1 teljes Zoyo-nyi "magabiztos ostobaságod" van...

-------------
Blogom: http://violazoli.blogspot.com
Könyvem a VIM-ről: http://mek.oszk.hu/09600/09648/#

Egészen biztos, hogy én sem vagyok mentes ettől a hibától. De egyrészt nem ezen a területen (rengeteg helyen leírtam már sok évvel ezelőtt, mekkora bárgyú blőd baromságnak tartom a homeopátiát) másrészt ha mindenáron Pol-ban akarsz számolni, akkor nekem természetesen pontosan 1 Pol-om van, de 1 Pol = cca 10ˆ-23 nanoZy. (Tíz-a-mínusz-huszonharmadikon nano-Zy).

-------------
Blogom: http://violazoli.blogspot.com
Könyvem a VIM-ről: http://mek.oszk.hu/09600/09648/#

Kár hogy ökörködsz, mert az e topikban elkövetett ámokfutásodból messzire ordít, hogy legalábbis filozófiai és etikai kérdésekben IGENIS volna mit tanulnod tőlem bőségesen! Gőzöd nincs például arról, mi az hogy tudomány (azaz mi a tudományosság kritériuma), mi az hogy "kísérlet", "kísérleti ellenőrzés (experimantális verifikáció", attól meg a hajam égnekáll, hogy az emberek holmi szabad akaratára és döntési jogára hivatkozva jogot vindikálsz mindenféle kókler pénzéhes csaló számára hogy tömegméretekben becsaphassa emberek milliárdjait!

Azaz igen, tanulhatnál tőlem. Volna mit. Ha ez komolyan szándékodban áll, írd meg, szívesen adok neked linkeket az Interneten megjelent e témakörökbe vágó publikációimra.

Afféle "életmentő gyorssegélyként itt csak néhány alapelvet említek meg neked! Ez persze egy készülő tanulmányom egy részének bekopizása.

---------- Idézet kezdete ----------------------

Térjünk akkor a lényegre. Mit is jelent az, hogy valaki elhisz valamit? Azt jelenti hogy a kapott információt elfogadja mint olyat, mely a Valóságról valami bizonyosat állít. Amit elhiszünk, arra vonatkoztatva nem keresünk több bizonyítékot, bár természetesen véletlenül érkezhet hozzánk a későbbiekben olyan információ, ami megkérdőjelezi hitünket. Szeretném ismét kiemelni, hogy a „hit” szót itt teljes általánoságban használom, NEM leszűkítve a vallásos hitre, bár azt IS beleértve! Hit ilyen értelemben az is hogy pld a szőke nők buták, az APEH adóalany-barát, vagy hogy a Föld gömbölyű. Vagy hogy a Rézfaszú Bagoly unokái a Hold túloldalán láthatatlan zoknikat hegesztenek, de az is hogy Isten, Micimackó vagy Darwin szeret minket. Ez és sok más mind lehet egy-egy hit tárgya.

Közkeletű tévedés, hogy az ateizmus úgy általában a „hit” ellen hadakozik. Ez nem így van. Hit nélkül nem élhetnénk, s összeomlana a társadalom! Egészen biztos hogy Olvasóm sem vizsgál meg minden egyes papírpénzt, amit a boltban vásárláskor visszakap – holott LEHET hogy némelyik hamis! Lehet – de ennek esélye csekély. Olvasóm – s én sem vagyok kivétel – HISZ benne hogy az nem hamis pénz! Lehet hogy néha téved, de általában nem. Megéri hogy e hit ott lakozik benne, mert az esetek óriási többségében igaza van, ellenben az állandó gyanakvás, mindig minden pénz ellenőrzése akkora időpocsékolással járna, hogy egyszerűen nem volna kifizetődő ezesetben a nagy szkepticizmus.
A hit önmagában tehát, az erre való képesség, jó dolog. Nem az a baj hogy tudunk hinni, hanem tudni kell megválogatni, hogy miben szabad hinni. De még ez sem korrekt megfogalmazás: miben MENNYIRE szabad hinnünk, ezt a képességet kell elsajátítanunk!

Alapszabályokat fogalmazunk meg ezért most a hihetőségre, s igyekszem ezek jogosságát a hétköznapi életből vett példákkal alátámasztani. Essünk is neki!

1. szabály: Minél komolyabb állítást fogalmaz meg valaki, annál több bizonyítékot követelünk az állítás igazságára!
Példa: ha valaki azt mondja, adj kölcsön neki 10 forintot, és holnap visszaad 20-at, mert akkorra már lesz erre pénze, általában semmiféle bizonyítékot nem kérsz, és odaadod a tizest. Ha azonban 650 ezer forintot kér azzal, hogy holnap visszaad 1 milliót, már hajlamosak vagyunk nagyonis sok bizonyítkot követelni arra vonatkozóan hogy meg is kapjuk azt az egy milliót, de legalábbis a kölcsönadott pénzt!
Ezt egy közmondás így fejezi ki:
Ha TE tartozol valakinek 1000 Ft-tal, az a te stresszed. Ha NEKED tartoznak 1 millió Ft-tal, AZ IS a te stresszed!

2. szabály: Mindig annak kell igazolnia a szavát, aki állít valami új dolgot, nem annak, aki kételkedik benne!
Példa helyett egyszerűen hadd emlékeztessem Olvasómat arra, hogy ez annyira nyilvánvaló, hogy a joggyakorlatba is beépült, tudniillik az „ártatlanság vélelme” címszó alatt, ami azt jelenti hogy mindig a vádlott bűnösségét kell igazolni a vádnak, s nem a védőnek kell igazolnia a vádlott ártatlanságát!

3. szabály: Minél jobban ellentmond egy állítás az eddigi ismereteinknek, az eddig megfigyelt tényeknek, annál több bizonyítékot követelünk, ahhoz, hogy elhiggyük!
Példa: Ha valaki kér tőled 1000 Ft-ot kölcsön, azzal hogy holnap visszaadja, akkor ha tudod hogy ez egy amúgy jól kereső ember, akire nem jellemző az adósság, akkor hajlamosabb vagy megbízni a szavában, és odaadni neki, mint ha tudod hogy egy kereset nélküli, állástalan, iszákos alak, aki másoknak is tartozik. Az az állítása ugyanis hogy „holnap visszaadom a pénzt”, erősen ellentmond az eddigi tapasztalatoknak.

4. szabály: Rokonainknak, ismerőseinknek inkább vagyunk hajlamosak hinni, mint idegeneknek!
Ezt nem kell példával illusztrálni, nyilvánvaló. Néha ugyan így is melléfoghatunk, de e szabály általában helyes, mert rokonaink, ismerőseink többnyire nem abban érdekeltek hogy becsapjanak minket, hanem hogy jól menjen a sorunk – ha másért nem hát azért, hogy utána kölcsönkérhessenek!

5. szabály: Ha hallunk valakitől valamit, kevésbé hihetünk neki ha tudjuk, hogy meggyőzésünkhöz anyagi érdeke fűződik. Emiatt hiszünk kevésbé pld az ügynököknek. Azt hiszem ez is nyilvánvaló.

6. szabály: Minél több helyről jön megerősítés, annál hihetőbb az állítás.

7. szabály: Nemzetközi hírű kutatóintézetek állításai meggyőzőbbek, mint valami „sufnilabor”-é.

8. szabály: Aki kipróbál valamit, annak jobban hihetünk, mint annak, aki csak egy hallomásból szerzett ismeretet ad tovább.
Azt hiszem ez is nyilvánvaló, mégis milyen kevésszer kérdezünk rá pld a házaló, kozmetikai cikkeket (csodaszereket) áruló ügynököknél, hogy „ön kipróbálta-e már”?!

9. szabály: Minél több kísérlet igazol valamit, illetve az egyes kísérleteket minél több emberen hajtották végre, annál hihetőbb a végkövetkeztetés.
Nyilvánvaló: ha 2 emberen próbáltak ki egy gyógyszert, s mindkettő meggyógyult, az nem sokat jelent, lehetett véletlen is. Ha 20 ezer emberen tesztelték, akkor viszont még azesetben is valószínű a hatásossága, ha e 20 ezer főből 2 nem gyógyult meg!
Ebből rögtön következik, hogy az olyan állításoknak nem szabad bedőlni, hogy pld „a kísérleti alanyok 80%-ánál hatásos volt”! Nem tudjuk ugyanis hogy hány fő a 100%, aminek a 80%-a meggyógyult. Ha 5 fő a csoportlétszám, s ebből 4 meggyógyult, az egy gyógyszernél nem sokat jelent.

10. szabály: Kontrollcsoport nélküli kísérlet nem sokat jelent, mert a kapott eredmény lehet véletlen műve is.

11. szabály: Az egyszerű kontrollcsoportos kísérletnél sokkal megbízhatóbb a „kettősvak-próba”. Ez annyit jelent, hogy ha pld egy gyógyszert akarnak kipróbálni, s az egyik csoportnak a gyógyszert adják, a másiknak csak a placebót, akkor mondjuk a hatóanyagot tartalmazó ampullák legyenek pirosak, a másikok kékek, de akik a betegeknek adják a gyógyszert, azok SE tudják melyikben van a hatóanyag és melyikben a placebó, csak a kísérletvezető tudja az igazságot – aki viszont nem találkozhat a betegekkel! Eképp a kísérletet végző orvosok viselkedése nem lehet hatással a betegekre, nem befolyásolhatja a kapott eredményt. A módszer neve azért „kettősvak”, mert nemcsak a betegek nem tudják melyikük kap igazi hatóanyagot, de az őket kezelő személyzet sem.

12. szabály: Eleve kételkedéssel kell fogadnunk minden olyan információt, amire az a jellemző, hogy nem csak MI tudnánk nehezen utánajárni a forrásának, de az bárki számára is vagy eleve lehetetlen, vagy majdnem az.
Például: Az nem bizonyíték, hogy 200 évvel ezelőtt valakinek megjelent egy UFO. Az állítás nem ellenőrizhető, tekintettel arra hogy az illető rég halott. Az is lehet hogy nem is mondta hogy neki megjelent az UFO, csak híresztelik róla, de ha mondta is nem lehet kifaggatni a részletek felől, stb.

13. szabály: Minél többször bizonyosodott be valamely forrás hiteltelensége (hogy tehát amit állított, az valótlannak bizonyult) annál kevésbé vagyunk hajlamosak hinni neki, annál kevesebb ellenbizonyíték is elég ahhoz, hogy biztosak legyünk benne: most sem igaz az állítása, illetve ahhoz hogy mégis higgyünk neki, annál több bizonyítékot követelünk!
Azt hiszem ez is teljesen világos. Ha egy szomszéd már tízszer hazudott nekünk, igencsak meggondoljuk hogy tizenegyedszerre is higgyünk-e neki!

14. szabály: A higgadt, nyugodt stílusban előadott állítás meggyőzőbb (kellene hogy legyen), mint a heves érzelmi töltetet tartalmazó, szenvedélyes stílus. Ugyanis utóbbinál fennáll a veszélye annak, hogy heves érzelmei miatt a nekünk a közlést elmondó személy átsiklott valami fontos tényen, és emiatt ő maga is már eleve be lett csapva, meg lett tévesztve!

15. szabály: „Occam borotvájának” elve, azaz – legáltalánosabb formájában - : Ne szaporítsuk feleslegesen a feltételezett entitások számát! Egyszerűbb szavakkal: Ha valamit meg tudunk magyarázni meglevő ismereteink birtokában, akkor ne feltételezzünk ismereteink körén kívül eső dolgokat, lényeket, erőket, objektumokat a magyarázathoz!
Példa: Ha tudom azt hogy apuci két napja görkorcsolyát vásárolt, s ma reggel egy görkorit találok a csizmámban, akkor ezen elv alapján azt kell feltételeznem hogy ez az a görkori amit apuci vett, és apuci rakta ide, nem a Télepó. Sőt, Occam elve alapján ha nem tudom is hogy vett-e ilyesmit apuci, még akkor is azt kell feltételeznem hogy a szüleim adták a görkorcsolyát, és nem a Télapó, ez ugyanis messze sokkal egyszerűbb elképzelés.

16. szabály: Ha egy elbeszélés egyik részletéről megállapítjuk hogy nyilvánvaló baromság, hogy nem igaz – akkor logikus hogy kételkedjünk az elbeszélés többi részének igazságtartalmában is.

------------------ Idézet vége -------------------

A fentieket most kérlek alkalmazd a homeopátia állításaira. Mi lesz a következtetésed?

-------------
Blogom: http://violazoli.blogspot.com
Könyvem a VIM-ről: http://mek.oszk.hu/09600/09648/#

Nofene, a szabályokkal egyetértek, bár én inkább elvnek hívnám őket, de ez csak egy kis nüansz a megfogalmazásban.

Lehet, hogy átfutottam rajta és szerepelt benne, de például a történelmi eseményeknél érdemes azt is tekinteni (főleg a régmúltnál), hogy mikorra datálódik a legrégebbi példányunk az adott dologról (tudtommal a történelmünket főként másolatok alapján ismerjük, egyszer érdemes lenne erről bővebben informálódnom).

/amúgy az első bekezdések alapján ha pl. a keresztény hitre (elsősorban katolikusra gondolok, onnan van ismeretem)
alkalmazod, nem rosszindulatúan, meglepően megbízhatóak a forrásaink, pl. az események elég jól vannak dokumentálva történetírók által (értve ezáltal azt is, hogy nem csak a középkorból visszamaradt másolataink vannak, hanem az esemémyhez sokkal közelebbi dátumtól számíthatóak), emlékeim szerint jobban, mint pl. Julius Caesar történetéről. Csak érdekességként jegyzem meg, nem akarom eltekerni a témát/

Szerkesztés:
azt is esetleg hozzávenném, hogy olyan forrásnak is csak korlátozottan érdemes hinni, aki végletekben gondolkodik (ezzel elkerülve az összeesküvés-elméleteknek való hitelt adást: tehát ha te nem hiszel nekem, az azért van, mert te is az ellenséghez tartozol, vagy kimosták az agyad, stb.)

Nem figyeltél az oviban. Az óvónéni azt mondta, hogy: "Gyerekek, most kitalálunk egy új játékot és mindenki mond hozzá egy szabályt". Erre te benyögtél egyet mindenki helyett. Gondolom ekkor kaptad a jeledet (§).

Na de félretéve a gyerekkorodat, ezek a Te szabályaid. És semmi kötelező erejük nincs: nem vagy a királyunk; legalábbis én nem szavaztam rád. Tehát a szabályaidat betartathatod az ólómkatonáiddal, vagy olyan számítógépes játékban, ahol minden szereplőt te irányítasz. Akkor felhőtlen lehet az örömöd. És élhetsz a saját magad kreálta szabályok szerint, csak vigyázz, nehogy az egyik ellentmondjon egy másiknak, mert akkor ki lesz a döntnök?

A szabályaid be nem tartása mellett is lehet nagyon szép életutat befutni, mint például tette Neelie Kroes :-):
"... from 1993 to 2001 Kroes relied on astrologers and clairvoyants for personal and business advice..."

És ha már Occam, akkor legyen House is: "A szabályok olyan ostoba emberek útmutatói, akik nem képesek önállóan dönteni." De ne vedd magadra, ha nem akarod... :-D

Gőzöm sincs arról, ki a fene az a Neelie Kroes, s azt sem értem egészen, most ez az ürge lenne valami Klervojansz meg asztromuki, vagy ő bízott meg efféléket hogy tanácsokat adjanak neki a személyes meg az üzleti életében? De tökmindegy, mert marhára nem is érdekel. Elhiszem hogy lehet valaki sikeres üzletember is akár annak ELLENÉRE, hogy vagyona tekintélyes hányadát eszement baromságokra herdálja. Na és akkor mi van?! Ez olyan, hogy előfordul hogy valaki kiugrik az ötödik emeletről, s valami mázli folytán túléli, az ijedtségen kívül semmi baja sem esik. Ebből még nem következik, hogy a ötödik emeletről a földszintre jutásnak ez kell legyen az ajánlott módja. Lehet hogy gyorsabb mint amit megszoktam, de, szóval...

Vagyis amit írtál semmit nem bizonyít, csak az éjfekete sötétséget a fejedben, mely olyan mint egy bűzhödt mocsár, mely felett dögölve hull le a köröző madár. E beszólásod igazolja, hogy helyesen tettem amikor rád alapozva konstruáltam meg a "magabiztos ostobaság" mértékegységének a Zy -t.

-------------
Blogom: http://violazoli.blogspot.com
Könyvem a VIM-ről: http://mek.oszk.hu/09600/09648/#

( dj | 2013. 02. 07., cs – 00:14 )

"Az új felfedezések bűvöletében az orvostársadalom a betegségek gyógyítását az egyre hatékonyabb gyógyszeres kezelésben látta. A hetvenes években azonban megtört e nagyívű fellendülés, lelassult az innováció, kevesebb lett az új felfedezés."
Ha már bűnbanda, akkor ezekről a hiánákról ne feledkezzünk meg :) 50-100 éve feltalált hatóanyagtartalmú gyógyszereket fillérekért előállítani és méregdrágán eladni. Mindkettő arre épül, hogy beteg hiszékeny és hogy bármekkora pofátlan összeget képes kifizetni a gyógyulása érdekében.

Annyira megígértem magamnak, hogy soha a büdös életbe többet nem fogok itt szakmázni, de mégse bírom megállni...
FYI egy új gyógyszer kifejlesztése a nulláról (tehát a hatóanyag is új vegyület, innovatív) 10 évbe, és kb. 1,2 milliárd USD-be fáj egy gyógyszercégnek. Ezt a "befektetést" 5 év alatt kell kb. visszahoznia, mert lejár a szabadalom, és jöhetnek a generikusok:

https://lh6.googleusercontent.com/-vnApXfe1BfU/URLrBSOmNnI/AAAAAAAAEow/…

Mielőtt még valaki okos belekötne, hogy hülye vagyok, mert a launch és a szabadalom lejárat között 10 év van és nem 5, akkor az vegye csak számításba az első 10 év költségeit, vonja ki azt a "kis" hegyet a bevételből. Arról meg ne is beszéljünk, hogy a generikus cégek mikor kezdik fejleszteni a saját készítményeiket (sötétebbik zöld sávok).
Hogy ez mennyire nem vicces egy originátor számára, arra álljon itt ez a meghökkentő példa:

http://www.boston.com/lifestyle/health/articles/2011/11/29/pfizer_maneu…

Röviden, tömören: a Pfizer, csak hogy megtartsa a Lipitor piacát, képes arra, hogy egy havi gyógyszeradagot kevesebbért adjon el, mint amibe egy kávé kerül a Starbucksban!

A R&D költségei pedig igencsak növekednek:
https://lh3.googleusercontent.com/-PQ4BjmLfneY/URLrBWqXN4I/AAAAAAAAEo0/…

De hiéna vagyok, tudom.

----------------------------------------------------------
"One should strive to achieve; not sit in bitter regret."
www.xonotic.org

Múltkor láttam egy riportot, hogy a gyerekeknek van egy fajta Kruppos köhögés/fulladás elleni kúp, ami a patikában kb 3000 ft áron van. Aztán volt egy szülő aki a patikussal csináltatta meg, hatóanyag ugyanaz volt. Ez került kb 300ft ba.

A riportban is voltak ellenzői az ilyen "házilag" készült készítményeknek, és persze
támogatói is, hogy ez mitől függ ki tudja ;> Viszont most állásfoglalást kérnek az Országos gyógyszerészeti intézettől, kíváncsi leszek mi lesz az eredménye.

Ez azért elég galád dolog, hogy az életmentő, amúgy olcsó gyógyszert egy vagyonért adják, tudván a szülő úgyis megveszi.

Fedora 17, Thinkpad x61s

A hatóanyag, amire hivatkozol, és amit a Rectodelt kúp tartalmaz, az a prednison. A 300 Ft-os, "házilag kikeverős" (AAAARGH, MAGISZTRÁLIS, házilag max. a töményt keverjük) pedig prednisolon-t. A két név hasonló, de nem ugyan az a két hatóanyag.

Itt van egy nagyon nagyon jó írás, amiben több oldalról is körbejárják a témát:
http://kodpiszkalo.blog.hu/2013/01/13/mit_szamit_ket_betu_egy_gyogyszer…

Érdemes a hozzászólásokat is elolvasni, mert nagyon sok hasznos és szakmai infó található bennük.
Röviden, tömören: bár a szisztémás hatás ekvivalens a két hatóanyag esetén, a hosszútávú lokális mellékhatások miatt azonban a prednison az elsődlegesen választandó szer. Kérdés azonban, hogy akut roham esetén ennek a lokális mellékhatásnak van-e jelentősége (mint minden gyógyszer esetében mérlegelni kell a lehetséges előnyöket a várható hátrányokkal). Az sem igaz, hogy tablettából elkészíthető a magisztrális kúp, mert a tabletta felhasznált segédanyagai megnehezíthetik a kúp elkészítését. Magát a prednisolont ugyan be lehet szerezni, mint hatóanyagot, azonban ez az adott gyógyszertár döntése, hogy tart-e készleten belőle, vagy sem.
Mérlegelni kell azt is, hogy magisztrális kúpok esetén, ha a hatóanyag másként nem indokolja, az eltarthatósági idő 3 hónap, a gyári készítményé pedig 1 év (FIXME, ennek még utána nézek ma, nincs a közelemben egy hatályos Formulae Normales). Mivel pedig mind a prednison, mind a prednisolon vényköteles hatóanyag, az nem úgy megy, hogy csak úgy beslattyogsz a patikába egy sajtcetlivel, hogy nesztek, sütirecept, csináljátok meg! Érdekes, hogy az meg se fordul az emberek fejében, hogy egy saját recepttel menjenek cukrászdába, mert szerinte a kakaós csiga így sokkal faszásabb, bezzeg egy gyógyszertár esetében (ami ráadásul NEM BOLT, HANEM EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNY) minden további nélkül elvárják ugyan ezt.

Az meg, hogy Németországban mi engedélyezett és mi nem, a hatályos magyar jogszabályok tekintetében kiszabottul irreleváns.

A személyes véleményem az, hogy egy jó gyermekorvosnak egy átgondolt, megalapozott szakmai döntéssel kell állást foglalnia ez ügyben, és az ő utasításai alapján (aka recept) kell a gyógyszerésznek az orvos által felírt hatóanyagot és gyógyszert kiadni, tályékoztatva a szülőket a helyes használatról és a várható kockázatokról, mellékhatásokról. A fentiek értelmében ez azt jelenti, hogy akut és súlyos esetben (sürge sürge nincs más) használható a prednisolonos, megfelelően elkészített magisztrális kúp, azonban mindent összevetve a biztonságosabb megoldás a prednisolos gyári készítmény, de újra leírom, mert nem győzöm hangsúlyozni, a döntés joga és felelősége az orvost terheli!

----------------------------------------------------------
"One should strive to achieve; not sit in bitter regret."
www.xonotic.org

Mondom, mindannyian pénzéhes hiénák vagyunk az egészségügyben, felőlünk akár meg is dögölhet a beteg, csak az évi két korzikai nyaralás meg a BMW meglegyen!

----------------------------------------------------------
"One should strive to achieve; not sit in bitter regret."
www.xonotic.org

Annyira megígértem magamnak, hogy soha a büdös életbe többet nem fogok itt szakmázni, de mégse bírom megállni... FYI egy új gyógyszer kifejlesztése a nulláról (tehát a hatóanyag is új vegyület, innovatív) 10 évbe, és kb. 1,2 milliárd USD-be fáj egy gyógyszercégnek.

Köszönet a szakszerű hozzászólásért (mintha én is olvastam volna erről szóló cikket)...

... ugyanakkor kicsit aggódom, hogy tényekkel meg érveléssel a végén még kisiklatod a szálat! Mivé leszünk, ha a hupperek arról beszélnek, amihez értenek? :)

Igazán nincs mit :)
Ide is linkelem, hogy találtam egy 2012-es cikket, ahol még megdöbbentőbb számadatokra jut a Forbes egyik újságírója:
http://www.forbes.com/sites/matthewherper/2012/02/10/the-truly-staggeri…

2012-es update egy Eli Lilly alkalmazottól: már nem 1,2 milliár USD, hanem 1,3

De ez nem veszi figyelembe a siker/bukás arányát, mert ha igen, akkor a TELJES költség... dobpergés:
4-11 milliárd USD

----------------------------------------------------------
"One should strive to achieve; not sit in bitter regret."
www.xonotic.org

Fogkrémgyártók és Nátrium-hidrogénkarbonát: hogy mi van? Ki, mit, mikor "talált fel"? Ha durrogtatsz valamit a nagyvilágba, legalább egy idézhető linket adj! Tudod, forrásmegjelölés.
Szerk: ok, már vágom. Mármint hogy miért jó a fogkrémbe a NaHCO3. Nos, mit is szeretnél ezzel mondani?

R&D költségekről: vártam a nagy csendben, hogy ezt a nanát majd bővebben is kefejted (naná...), de csak nem, úgyhogy rá is kérdezek: mit is szeretnél ezzel megint mondani? Komolyan, kérlek, vázold fel nekem a gyógyszeripari R&D területét financiális szempontból forradalmasító gondolataid, és biz'Isten összehozlak a főnökeimmel, ők is biztosan csüngnek majd szavaidon!
Addig is egy kis olvasgatni való, remélem te jobban meg tudod magyarázni ezeket a számokat, mint az cikkben kommentelő közgazdászok, kutatók, vagy maga a cikkíró:

http://www.forbes.com/sites/matthewherper/2012/02/10/the-truly-staggeri…

----------------------------------------------------------
"One should strive to achieve; not sit in bitter regret."
www.xonotic.org

Mondjuk az átlagpógár is vehetné a fáradságot, és utánanézhetne, hogy mit is reklámoznak a gyártók. Pl. a közönséges paracetamolt egy kis C-vitaminnal felturbózva ezer forintokért lehet kapni csilivili neveken, holott ugye 300 HUF keményvalutáért megvásárolható bármelyik patikában: "csókolom, kérek egy doboz paracetamolt, melyik a legolcsóbb?" :)

""csókolom, kérek egy doboz paracetamolt, melyik a legolcsóbb?""

Ez azért nem így működik...

Ritkán szedek paracetamol tartalmú gyógyszert, de elég sokat kipróbáltam mire megtaláltam a megfelelőt (pedig mindegyiknek paracetamol a hatóanyaga) volt olyan amit bevettem és semmit nem használt soha, pedig elhasználtam egy dobozzal a hónapok alatt, illetve végre találtam olyat, amit beveszek 20 perc múlva hat és a hatása kitart legalább 4 óráig. és ismétlem, mindkettőnek paracetamol a hatóanyaga.

Nem reklámnak számom de:

- Rubophen - egyáltalán nem használ
- Ben-U-Ron - egyáltalán nem használ
- Mexalen - Működik, hatásos

----------------------------
Előnevelt csirke kapható!

"csókolom, kérek egy doboz paracetamolt, melyik a legolcsóbb?"

De, szigorúan véve így működik, sőt, a gyógyszerésznek illetve az expediáló szakasszisztensnek tudtommal mindig fel (kéne) hívnia a páciens figyelmét a legolcsóbb, helyettesíthető készítményre.
Az, hogy neked éppen melyik jön be, illetve melyik a hatásosabb, nagyban függ a személyes biológiai tényezőktől, és nem különben a gyógyszerformától. A Rubophen (ami nekem pl. mindig is tökéletesen megfelelt) és a Mexalen tabletták segédanyagai eltérnek, bőven van rá esély, hogy a hatóanyag-felszabadulás az egyiknél gyorsabb, másiknál lassabb. A paracetamol pedig híres arról, hogy szarul tablettázható, tehát a gyógyszerformának, és annak a gyártási technológiájának bizony lehet befolyásoló hatása.

----------------------------------------------------------
"One should strive to achieve; not sit in bitter regret."
www.xonotic.org

Pedig nagyjából ugyanarról beszélünk. Szóval hiába megy be valaki a gyógyszertárba, hogy csókolom a legolcsóbb paracetamolt keresem, nem biztos, hogy használni fog neki. Lehet neki csak a legdrágább fog működni...

----------------------------
Előnevelt csirke kapható!

Nálam pl Ben-U-Ron fejfájásra jó, akárcsak a sima Panadol.

Viszont izületi fájdalmaimra receptre kapható Zaldiar nevű cuccot szedem néha, az 37,5 tramadol/325 paracetamol. Korábban szedtem egy másik fajtát, de attól olyan szédülésem és hányingerem lett, hogy 3 szem után visszamentem és irattam mást (Zaldiar). Sajna a neve már nem jut eszembe.

Egyéne válogatja kinek mi a hatásos.
-------------------------
127.0.0.1 SWEET 127.0.0.1
AMD Athlon X2 245E@3,1 GHz OC, MSI Radeon 6770 1 Gb GDDR5, Seagate Barracuda, Windows 7 Enterprise

Oké, azt azért tegyük hozzá, hogy a Mexalen is sokkal olcsóbb, mint a csilivili cuccok. 20 darabot szintén párszáz forintért kaphatni. AMiről én beszéltem, az a Coldrex és társai. Paracetamol, C-vitamin és valamilyen nyálkahártya-lohasztó (pl. fenilefrin) van benne. Piszok drágán. Holott a nyálkahártya-lohasztót is jobb direktbe az orrba cseppenteni orrcseppként. Tehát marad a Mexalen lázcsillapításra, a C-vitamin külön és az orrcsepp külön. Gazdaságosabban.

( bolond | 2013. 02. 07., cs – 01:14 )

Szerintem egyetlen egy "probléma" van: amíg az orvostudomány nem tud bárkit egészségessé tenni, addig az orvostudományban hívőknek (ebbe a kifejezésbe nem szükséges belefantáziálni semmit) illene némi józan kritikával viseltetni az orvostudománnyal kapcsolatban, és megértéssel, elfogadással járni-kelni a világban. Ugyanez igaz mindenki más másban hívőre is.

:)

Az a problema, hogy ez nem kizarolag hit kerdese. En nagyon elfogadom (ertsd: leszarom) a homeopatiaban hivoket, mindenki maga valasztja meg, miben ohajt meghalni, amig nem tudok rola, nem erdekel.

Viszont azt nem tudom elfogadni, hogy kiallnak, es a sok hulye hiszekeny embernek befuzik a fejet. Ez olyan, mintha a hitgyuli a tv2-n vagy a kiralyi egyesen orankent nyomathatna reklamot.

Azt elismerem, hogy neha hatasos - de ha ugy veszem, pont ugyanugy 50-50 szazalekos esely van a gyogyulasra, mintha nem szednek semmit. A problema, hogy csak annyit mondanak: meg fogsz gyogyulni. Ha megse, akkor meg sajnalkozva keztarogatas megy. Vagy nem, mert nincs mar kinek.
-- 

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal

Kényes kérdés.

Egyrészt senkitől nem lehet megtagadni, hogy a saját vagyonáról és a saját testéről úgy rendelkezzen, ahogy akar, amíg ez mások jogait nem csorbítja.

Másrészt kiszolgáltatott helyzetben, amikor az ember nem igazán tud gondolkodni, különösen rászorul arra, hogy a csalásról felvilágosítsák.

Valahol a "jólinformált döntés" körül forog a dolog.

(Persze mondhatjuk, hogy a jólinformáltság megöli a vakhitet, azzal pedig oda a placebó...)

Információim szerint az általam írt sokkal közelebb van a valósághoz. A politikusokat vagy nemes cél mozgatja, vagy pedig a korrupció. A korrupcióhoz minimum egy elérendő cél és pénz kell, és az üzletembereknek mindkettőből van, a jó üzletembereknek pláne, valamint nekik olyasmijük is van, ami miatt sikeressé válhattak: tehetség ahhoz, hogy kisebb vagy nagyobb áron, de elérjék a céljukat.

:)

Btk. 318. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el.
(2)A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a csalás kisebb kárt okoz, vagy a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást
a) bűnszövetségben,
b) közveszély színhelyén,
c) üzletszerűen
követik el.

Kepzeld, igen. Es kepzeld, nem rohangasztunk mindenfele vajakoshoz. Semmilyen betegseg nem lehet indok arra, hogy olyan emberekre bizt az eletedet, akikrol nem lehet elso ket korben eldonteni, mennyire is ert ahhoz, ami csinal.

Nem tudom, ki hogy gondolja, de en azt gondolom, hogy egy betegseget kezelni kell, vagy ha nem lehet kezelni, akkor a tuneteket csillapitani, de biztosan nem szabad ra ellenorizetlen szereket szedni, es remenykedni a csodaban. Foleg ugy nem, ahogy sokan csinaljak, hogy a kezeloorvosuknak egy mukk hangot nem szolnak, aztan csodalkoznak, hogy csak fejvakaras van, amikor kiderul, hogy rosszabbul vannak mint elotte, es jonnek a szemlesutos gyonos epizodok.
-- 

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal

amíg az orvostudomány nem tud bárkit egészségessé tenni, addig az orvostudományban hívőknek (ebbe a kifejezésbe nem szükséges belefantáziálni semmit) illene némi józan kritikával viseltetni az orvostudománnyal kapcsolatban, és megértéssel, elfogadással járni-kelni a világban

Az állítás nem az, hogy az orvostudomány mindenható / mindentudó / hibátlan. Az állítás az, hogy a homeopátia statisztikailag nem hatásosabb a placebónál (*), viszont nagyon drága (**).

(Más szóval az alárendelt mellékmondatok alanyai között eltérés van; a kijelentés másra vonatkozott.)

(*) az orvostudomány viszont az, statisztikailag

(**) Meglehetősen perverz módon akár azzal is érvelhetnénk, hogy éppen azért "jó" (hihető) placebó, mert drága.

( bitvadasz | 2013. 02. 10., v – 02:59 )

Homeopátiás sör - C2000: a víz emlékszik a sörre.
AD2013: én emlékszem a sörre - vízivás nélkül is
- meg arra is, hogy ha sört akarok venni, akkor sört kell vennem - nem vizet.