Shell script lock

Sokszor kell locking megoldás script-ekbe, hogy nehogy párhuzamosan elinduljon ugyanaz a script, például ha cron-ból futtatom.

Találtam egy 1 soros megoldást, tetszik. A Linux-only flock megoldást használja (util-linux-ng csomagból). Kis magyarázat: itt a trükk az, hogy a script saját magát használja lock fájlnak. Íme: 


#!/bin/sh

exec 200<"$0" ; flock -n 200 || exit 1 # locking

# do some stuff here
# ...

Szerk.: illetve itt említik a mkdir-es megoldást is: 


if mkdir /var/lock/mylock; then
  echo "Locking succeeded" >&2
else
  echo "Lock failed - exit" >&2
  exit 1
fi

Mi a véleményetek? Ha nincs flock, a mkdir ugyanolyan jó lehet? Verseny helyzet melyiknél fordulhat elő nagyobb eséllyel?

Egyébként ahogy teszteltem, a flock leveszi a lock-ot a fájlról akkor is, ha kill-t kap a folyamat. Ez ugye nem áll fennt a mkdir esetében, ott félő hogy nem indul el a program többé, ha nem törli semmi a directory-t.

( r3flow | 2012. 02. 15., sze – 21:03 )

Nagyon jó! Fogom alkalmazni. Mindent leírtál a két módszerről, nincs mit hozzátenni. Ehhez a feladathoz szerintem egyformán jól a dolgát az flock és az mkdir (ezt eddig is használtam), azaz szerintem egyformán jó. Az flock abban jobb amit írtál, hogy az csak a memóriában létezik, a fájlrendszer "adminisztrálja" az adott PID-hez, és legvégső esetben automatikusan megsemmisül a PID-el együtt. Míg a létrehozott könyvtár ottmarad ha a processz valamilyen oknál fogva nem takarítja el.

( Huncraft v | 2012. 02. 16., cs – 23:24 )

Én személy szerint se az mkdir se a touch $LOCKFILE módszereknek nem vagyok a híve megmondom miért: Sok olyan scriptet láttam, ami épp oda tette a lock file-ját ahova neki épp tetszett, és igen, néha előfordult, hogy azok ott maradtak. Csak hogy tetőzzük a problémát: Néha az eredeti script is eltűnt, míg a lock file ott maradt.. Na ilyenkor van az, hogy van egy árva file-od amiről azt se tudod ki fia-borja, és ha egy tényleg nagy rendszert üzemeltetsz, és egy ilyen szembe jön, akkor inkább jobb otthagyni, mert inkább foglaljon plusz helyet, mint sem valamit megboríts a file törlésével.

Ergo én személy szerint jobban preferálom a memóriában tárolt lockokat, vagy ha muszály FS szinten, akkor file-ba, de akkor a file tartalma igen is mondja el azt, hogy:
- Melyik script lock file-ja (lehetőleg a script lokációjával)
- Mikor jött létre
- Esetleg, hogy mi a fő scipt PID-je.

Tény, hogy macerább, de viszont szerintem bullet proof-abb mint az mkdir/touch-os megoldás.
____________________________________
Az embert 2 éven át arra tanítják hogyan álljon meg a 2 lábán, és hogyan beszéljen... Aztán azt mondják neki: -"Ülj le és kuss legyen!"..

Ha jól értelmeztem őt az érdekelte, hogy az flock helyett az mkdir is alkalmas-e biztonságos zárolásra (például a versenyhelyzetek tekintetében). Alkalmas. Míg a "touch $LOCKFILE" az én eddigi ismereteim szerint távolról sem (de ha mégis lehet akkor érdekel, hogy hogyan). Az más kérdés, hogy minden FS lock hátránya a szemetelés, de a lényeg, hogy lehet biztonságosan zárolni az mkdir-el. Persze néha úgy marad, de az más kérdés. :)