A Novell és az oktatási licensz

Történt ugyanis, hogy a Netware régebbi verziói mindig is a szimultán kapcsolatok száma alapján licenszelődtek. Vettél egy 100 júzeres licenszet, és persze volt vagy 600 diákod, de ebből úgyis csak kevés volt egyszerre gép előtt - vetésforgóban, kinek mikor volt órája. A dolognak annyi rákfenéje volt, hogy ha egy emberke több gépen belépett, akkor több licenszet evett. Ez anno. nem jelentett gondot, de manapság ugye mindenki többféle hordozható bizbaszt akar használni egyszerre. A másik rákfene az volt, hogy minden szerver külön számolta a kapcsolatokat, tehát ha neked 3 szervered volt, akkor azon 50 egyidejű felhasználó el tudott pusztítani 150 licenszet egyszerre.

A Netware 6-tal azonban a Novell beújította a júzerszám-alapú licenszelést. Pontosabban, mondjuk úgy, hogy aktív júzer alapút, mert ha emberünk belépett, akkor a rendszer lefoglalt neki egy licenszet, ami a legutolsó kilépése után 90 nappal szabadult fel. Feltételezvén tehát, hogy a rendszer nem tartalmaz zombi felhasználókat (vagy legalábbis alacsony százalékban) annyi licenszet kell venned, ahány júzered van. Már vehetjük is a 100 júzeres licenszünk helyett aktuálisan a 850-eset, de hosszútávon inkább az 1000-eset.

(megj.: az aktuális OES verziók fizikailag nem korlátozzák a felhasználószámot, csak papíron kell rendelkezned megfelelő számú licensszel)

Ha megnézünk egy átlagos céget, végül is lehet, hogy a dolog néha igazságos tud lenni, hiszen a dolgozók többsége munkaidőben egyszerre be van lépve. Egy iskolában azonban pont fordított a helyzet... A gebasz pedig ott van, hogy az EDU licensz is ugyanígy működik.

A másik gebasz viszont az árazás. A józan ész pedig azt diktálná, hogy a Novell-nek a Microsoft alá kell áraznia, mégpedig több okból: egyrészről, a Microsoft a fő piaci szereplő a Windows dominanciája miatt, másrészről, akármilyen jó is a Novell terméke, de valamilyen szinten mindig kompromisszumot jelent a (legnagyobb piaci részesedésű) Windows-os környezetben. (A Windows kliens nyilván a Windows szerverrel integrálható harmónikusabban, a szoftvergyártók is azt támogatják, és az üzemeltető humánerőforrás is jellemzően egy platformon képzett)

A Novell a vesztébe rohan. (Valójában persze már évekkel ezelőtt eljött a veszte, csak hosszasan haldoklik...)

A Novell a korábbiakban gyakorlatilag 100%-os piaci részesedéssel bírt a PC-s hálózatok esetében. Ezt 1990 és 2000 között sikeresen a béka segge alá menedzselték, ma meg már eljutottunk odáig, hogy még szakmai körökben is szinte teljesen ismeretlenek a termékeik, vagy akinek esetleg ismerős a Novell név, annak valami régi, kihalt termék jut róla eszébe.

A Novell-nek az kellene, hogy az emberek (újra) elkezdjék használni a termékeit, beszéljenek róla, és újra közismert legyen. Megkockáztatom, akár teljesen ingyenesen kellene adnia egy minimálfunkciós OES-t (csak eDirectory+NSS) persze support nélkül. Oktatási célra legalábbis mindenképpen. Aztán ha az emberek használják a terméket (mert ismerik, és mert jó!) akkor meg lehet élni a supportból, meg a kapcsolódó termékekből, amire igény jelentkezik, mert ha vannak, akik használják a terméket, akkor igények is fognak jelentkezni!