PAL/SECAM/NTSC láma

Miniszámítógépek, SBC-k

Lett egy Laser 200 színes számítógépem, ami SECAM formátumban adja a képet. Továbbá van egy PAL/SECAM/NTSC képes monitorom, ami ezt a képet szürkeárnyalatosan mutatja. A gépnek van kompozit kimenete, így ezen keresztül kapcsolom a monitorra.

A videojelet egy MC6847-es csip generálja, ami 3.579545MHz-es órajelet kap. Majd a jel bejut egy ki áramkörbe, ami - gyanítom - a színeket keveri a fényerősségre.

Mivel ezt a gépet mindhárom formátumot használó országban értékesítették, így a PAL/SECAM/NTSC színjeleket generáló modult könnyű kicserélni.

A modul működőnek tűnik, mivel a kimeneten is megjelennek jelek, bár a modulon belül nem tudtam 4MHz feletti frekvenciákat mérni, ami a SECAM színinformációt hordozná. Nem is volt benne ilyen kristály.

A modult lecseréltem egy saját készítésű modulra, amiben gyakorlatilag csak egy MC1372 IC van. És itt kezd érdekessé válni.

Ha az MC1372 a video csip 3.57MHZ-es órajelét használja, akkor NTSC formátumban kellene generálnia a kimenetet. De több NTSC képes monitorral is próbálva így is csak szürkerányalatos képet kapok. Azonban, ha az MC1372 mellé beteszek egy 4.4MHz-es kristályt, és saját órajelet kap, akkor gyönyörűen megjelenik a színes PAL kép.

Összességében tehát van egy video IC-m, ami jó jeleket generál. Ezt modulálom egy MC1372-es IC-vel, aminek PAL és NTSC kimenetet is kellene tudnia előállítani a kapott órajele függvényében. Ám ezekből csak a PAL lesz színes, bár a monitor elvileg mindhárom szabványt tudja.

Gyanítani, hogy valamit nem tudok.

Többféle NTSC létezik? Lehet, hogy egy NTSC képes monitor egy helyes NTSC jelet mégis szürkében jelenít meg?

Lehet, hogy SECAM is többféle van? Lehet, hogy az eredeti SECAM modulátor is jó, csak rossz monitorral próbálom meg megnézni? (A gépnek egyébként semmi hibája nem volt.)

Hogyan tudnám ellenőrizni, hogy a SECAM jel helyes-e? És hogyan lehet, hogy az NTSC jel nem színes?

  • 1214 megtekintés

( EspOS | 2025. 09. 09., k – 12:29 )

Minek a secam? Gyerek voltam amikor az only secam Videoton tévéket alakítottam át PAL szabványra. Nem is lehet már olyan képládát kapni ami SECAM kompatibilis. Azt mondtad a PAL jó. Nem elég?

https://www.esp8266.org/

A PAL-t én raktam össze, a SECAM meg az eredeti. Ráadásul a gépben lévő RF modultátor is SECAM-hoz van hangolva, és az jelenleg nem is megy a PAL változattal. PAL-ban csak a kompozit kimenetet tudom használni.

Az elsődleges ok azonban az, hogy az eredeti legyen működőképes, ha lehet. (És, hogy megértsem, miért nem megy, aminek szerintem menni kéne.)

( EspOS | 2025. 09. 09., k – 12:43 )

NTSC jelentése: "Never The Same Color"

Elvileg mind a két kvarccal színesnek kéne lenni, ha a moncsiban jó a dekóder. De mi értelme? Az igazi NTSC 3.58, a pal kompatibilis a 4.43, de az nem az amcsi szabvány.

https://www.esp8266.org/

( bennyh | 2025. 09. 09., k – 13:04 )

Szerkesztve: 2025. 09. 09., k – 13:08

Az NTSC nem csak az "órajelben" (félkép ráta, sorfelbontás) különbözik, hanem hogyan kódolja a színt a fekete-fehér alapjelhez képest. Ezek szerint az a chip PAL jelet generál és amikor szinkronban van az NTSC frekvenciájával szerintem helyesen fekete-fehér képet állít elő az NTSC képes készülék.

A PAL és SECAM esetén (a legtöbb régióban) ugyanúgy 50Hz és ugyanolyan fekete-fehér alapjel van, abból volt gond régen, hogy RF-be a hanggal együtt mekkora volt a távolság a kép és hangvivő között, ezért fordulhatott elő, hogy FF kép mellett nem volt hang, ha nyugati adást akartak nézni keleti színes TV-ne, de aztán jöttek azok a TV-k, amik minden is tudtak PAL/SECAM, BG/DK meg még a franc emlékszik mik voltak.

Színes vászon, színes vászon, fúj!

Kérem a Fiátot..

Ahhoz nem volt, de a készülékekhez igen és egy keleti szín normás TV a keleti hangvivőt használta, ha jól rémlik, kibacásból...

...hogy még a hangját se halljuk az imperialista mételynek a határon...

Francia TV-kről nem tudok nyilatkozni, technika tanárom szerint a franciák mindig különcködtek :D

Színes vászon, színes vászon, fúj!

Kérem a Fiátot..

Nem, az 5,5 illetve 6,5 MHz-s hangvivőnek nem sok köze volt a SECAM/PAL normához, OIRT (kelet) illetve CCIR (nyugat-európa) normának hívták a kétféle hangnormát. Már a fekete-fehér időkben is elvált ez a kettő.

A franciák annyiban különcködtek, hogy ellentétben a nyugatiak többségével, ők SECAM-ot használtak a színes adásnál, nem PAL-t

Annyi köze volt, hogy mindkettő politikai okokból történő kibacás volt a TV néző néppel, valamint olyan is rémlik, mintha a kettő együtt kicsit még interferált is volna egymással, hogy mégnagyobb fosch legyen az egész.

Színes vászon, színes vászon, fúj!

Kérem a Fiátot..

Ebben a kibaszós okban korántsem vagyok biztos, főleg, hogy a TV-néző nép a boltokban gond nélkül meg tudta venni a kétnormás készülékeket (nagyon kevés volt az egynormás). A két TV-hangnorma egyébként az OIRT illetve CCIR, ahogy a rádiózásnál is volt OIRT és CCIR frekvenciasáv is.

Na most érdekességként: az OIRT neve francia nyelvű, az elődszervezetet (OIR) Brüsszelben alapították, az alapítás után négy évvel a nyugati országok léptek ki belőle. https://hu.wikipedia.org/wiki/OIRT

A SECAM és PAL pedig egyszerűen egymással konkurráló technológia volt, lehetett akár költség oka is, hogy keleten a SECAM terjedt el (ahogy Franciaországban is mellesleg).

Az OIRT hangnorma esetén a hangvivő 6.5 MHz-re esik a képvivőtől, kisebb eséllyel interferál a kettő egymással, mint CCIR-nél, ahol ezek csak 5.5 MHz-re vannak. Feltételezem, hogy a nyugatiak meredekebb (lineáris fázisú!) szűrőt tudtak gyártani a kettő elválasztására, ezért lehettek közelebb. Mellesleg Japánban 4.5 MHz volt a távolság.

A tévé gyártásnál is az volt a gyakorlat, hogy a prototipust és a nullszériát legyártották nyugati import alkatrészekből, majd a gyártásban kiváltották azokat KGST alkatrészekre. Emlékszünk még a Hitachi képcsöves magyar színes tévékre?

Mivel a tévé sugárzás ritkán terjed 50-70 km-nél messzebbre, szerintem nem azért volt más a norma, hogy ne nézhessük (URH rádiónál hallgathassuk) a nyugati "agymosást". Talán inkább a kétféle szabványosításért felelős testületi tagság miatt? Lehet, hogy olyan egyszerű oka volt, mint a tagdíj? Ugyanez Eurovision vs. Intervízió a műsorcserénél.

Akkor erre valami linket, mert én már többször hoztam linkeket, amelyek nem igazán a te elméletedet támasztják alá, te meg csak tovább hajtogatod a saját véleményedet, mindenféle alátámasztás nélkül. Persze így is lehet, csak értelme nem sok van. Kb. összeesküvés-elmélet szintje.

Főleg az NDK-t említik a chatGPT által talált források, de azért általánosítható az egész blokkra. És én is ilyesmiket hallottam régebben.

https://muse.jhu.edu/pub/1/article/192324/pdf?utm_source=chatgpt.com

Die PAL-SECAM-Kontroverse in der DDR: Die politisch-ideologische Instrumentalisierung der Farbfernsehfrage durch den ostdeutschen Staat zwischen 1965 und 1969 (review)

https://retrocdn.net/SECAM

Why SÉCAM elsewhere?

Another, speculative political theory is that PAL was originally German, while SÉCAM came from a country which had better political relations with Eastern Europe after the war.

https://drhdmi.eu/dictionary/secam.html

Why SECAM elsewhere?

The adoption of SECAM in Eastern Europe has been attributed to Cold War political machinations. According to this explanation, East German political authorities were well aware of West German television's popularity and adopted SECAM rather than the PAL encoding used in West Germany. This did not hinder mutual reception in black & white, because the underlying TV standards remained essentially the same in both parts of Germany. However, East Germans responded by buying PAL decoders for their SECAM sets. Eventually, the government in East Berlin stopped paying attention to so-called "Republikflucht via Fernsehen", or "defection via television". Later East German–produced TV sets even included a dual standard PAL/SECAM decoder.

Színes vászon, színes vászon, fúj!

Kérem a Fiátot..

Az érdekesség az, hogy - ahogy már említettem - a magyarországi TV-k nagy része két hangnormás volt még a fekete-fehér időszakban, és a színes TV-k túlnyomó része is tudta a PAL-t. Ez erősen ellentmond annak a teóriának, hogy azért volt SECAM és OIRT hangnorma, hogy ne lehessen fogni a nyugati adásokat. Ha ez lett volna, akkor nem nagyon lett volna kétnormás TV a boltokban. Szerinted életszerű, hogy nem akarják, hogy fogd az adást, de technikailag be van építve? A chatGPT is 'speculative political theory'-t emleget, és elhiszem, hogy voltak ilyen elméletek, de ennek a gyakorlat ellentmond.

NDK - érdekes dolog, igen, a legvonalasabb vezetés volt ott Honeckerrel az élen. Nos, 1986 április végén, május elején a sógoroméknál voltam kint az NDK-ban (akkor Karl Marx Stadt, egyébként Chemnitz). A csernobili balesetről a nyugatnémet ZDF adásából hallottunk, ott sem volt gond a vétellel. Mellesleg az NDK fogta annyira keményen a polgárait, hogy ha meg akarták volna akadályozni a színes vételt, akkor az itt említett PAL dekódereket nem lehetett volna árusítani. Akkoriban ez csak annyi lett volna, hogy leállítják a forgalmazóit.

Mondjuk Hitachi-ről pont nem hallottam (ettől még lehetett), de az Orion és Videoton TV-kben simán előfordultak Mullard (angol), és voltak francia gyártású képcsövek is.

Amúgy fun fact, régi kacatok közül előkerült egy régi Videoton táskarádió, amin csak keleti normás URH sáv volt. Még germánium-tranzisztoros, a hangszóróhoz még van kimenőtrafó is benne. Gondoltam, tök süket lesz. Ehhez képest simán (teljesen normális hangminőségben meglepően jó érzékenységgel) behozott legalább 3-4 mostani rádióállomást. Semmilyen módosítás nyoma nem látszott, szó sincs róla, hogy áthangolták volna. Sajnos a skálahúrozása szakadt (surprise surprise...) úgyhogy nem tudtam megnézni, hogy pontosan hol jönnek be, de le merem fogadni, hogy 21,6MHz-el a "névleges" freki alatt. A KF tükörelnyomás valószínűleg totál hiányzik belőle. Ennyit arról, hogy anno nem lehetett fogni a nyugati adókat...

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

A Szabad Európa nem URH-n, hanem rövidhullámon volt, mert az ionoszférikus visszaverés miatt azzal lehet kontinensnyi távokat lefedni. Az URH a föld görbületét nem igazán tudja lekövetni, horizonton túli adásra nem alkalmas. A zavarás értelemszerűen a rövidhullámú sávot célozta.

Szerintem a tükörelnyomás hiánya a rádiónál nem "elcseszés", hanem egyszerűen anno nem is volt tervezési szempont. Az FM sávok direkt úgy vannak kiosztva, vagy inkább fordítva, a "standard" 10,8MHz-es KF úgy lett megválasztva, hogy a teljes FM sáv szűkebb a KF kétszeresénél, így sávon belül nem okoz ütközést, ha a tükörfrekvencia nincs rendesen leszűrve. 

A kétféle URH sáv oka inkább az volt, hogy a keleti blokkban már VHF TV csatornákat osztottak ki a CCIR FM sáv tetejére. (Btw: ha nagyon muszáj a TV készülékekkel szintén lehetett volna venni a nyugati FM rádióadásokat, mert a TV hangsávja ugyanolyan FM modulációt használ, mint a rádió. Még gyerekkoromban is működött, hogy a TV-t valamelyik alsó VHF csatornára állítva a finomhangolás tekergetésével néha random bejött a Danubius rádió). 

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Többek közt ezért is értelmetlen a SECAM/PAL-ban valamint az OIRT/CCIR hangnormában politikai okokat keresni. A földfelszíni sugárzás hatótávolsága a TV-nél erősen korlátozott, az osztrák adást Pápán még tudtuk fogni, ennél keletebbre már nem nagyon volt esélyes, még jó tetőantennával sem. Azaz a technológia kellőképpen korlátozta magát. Műholdas adás akkoriban még nem létezett. Hasonlóképpen a nyugati URH rádiósáv (88-108 Mhz) sem volt sok helyen fogható.

A Szabad Európa érdekes kérdés, azt egy időben tényleg zavarták (de már az én fiatalkoromban sem nagyon), mellesleg elég sok rádióban nem volt RH sáv (persze volt kivétel, de az ritkább volt).

A SECAM-nak voltak (papíron) előnyei. Azoknak az országoknak, akik később vezették be a színes közvetítést, (papíron) logikus választás volt.

Az NTSC simán egymásramodulálta (90° eltéréssel) a két színkülönbségi jelet. Nagyon fázisérzékeny volt, innen a "Never The Same Color" gúnynév, ezért kellett a Tint tekerőgomb a tévékre, hogy legalább ne kék legyen az emberek feje. De a pontos beállítás csatornánként is eltérhetett, ez még elment volna olyan országokban, ahol volt 1 állami TV. Az USA-ban már az 50-es években is mindenütt volt legalább 3 országos és több helyi TV csatorna, szóval ez kifejezetten kellemetlen volt. Kb a 70-es évek végére - mikor már voltak IC-k - sikerült ezt úgy-ahogy megoldani, hogy a color burst fázisreferenciája alapján automatikusan tudjanak a TV-k tint-et korrigálni.

A PAL már egy hack a fáziseltérés kiküszöbölésére, az egymást követő soroknál invertálva van a színjel fázisa, majd a vevő átlagolja az egymást követő sorok színét, ezzel valamennyire kioltotta fázishibát. Viszont felezte a függőleges színfelbontást és szinte mindig maradt valamennyi vízszintes vibráló "Hannover-bar" artifact.

A SECAM egy sorban mindig csak az egyik vagy a másik színkülönbségi jelet továbbította, időosztásos multiplexelést használt, nem volt egyáltalán fázisérzékeny. A függőleges színfelbontást ugyan ez is felezte (ugyanúgy, mint a PAL). Ráadásul FM modulációt használt a színre (az NTSC és a PAL is AM-et), így az amplitúdóra is érzéketlen volt. Elméletileg ez még a Saturation tekerőgombot is feleslegessé tehette volna, elvileg pontosan képes lett volna a stúdióban belőtt színtelítettséget reprodukálni. A gyakorlatban azért tudott ez is csúnya artifact-okat produkálni (ún. SECAM-fire), főleg ha gyenge volt a jelszint.

Állítólag az volt a SECAM fő hátránya, hogy nehéz volt analóg módon keverni. Míg a PAL ill. NTSC esetén, ha lineárisan analóg módon átlagolnak két jelet (persze genlock-olva), akkor egy valid képátmenet jön ki. Vagyis sima potméterrel lehet crossfade-elni, az analóg stúdiótechnika egyszerűbb. Két SECAM jel összekeverése esetén viszont a színjel teljesen invalid lesz. Mondjuk a 80-as évekre ennek már nem lehetett túl sok relevanciája. Talán inkább az számított, hogy SECAM közvetítő-stúdió eszközöket vagy francia vagy KGST gyártóktól lehetett csak szerezni. A KGST összeomlásával már csak a francia forrás maradt. PAL-ra meg ott volt kb mindenki más az USA-n kívül.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Létezik kétféle NTSC: 3.58MHz-es és 4.43MHz-es színvivővel. Az utóbbi megintcsak nem igazán szabványos, a MESECAM-hoz hasonlóan, multiformátumos videómagnók használatával "akcidentálisan" létrejött frankenstein-formátum, a moduláció NTSC, de a színvivő a PAL-al azonos frekvencián megy. 

Simán el tudom képzelni, hogy az OP problémájában pont valami ilyesmi játszik be a színmoduláció módja és a színvivő frekvenciája két különböző szabványból kombinálódott valahogy össze. Az is lehet, hogy simán az órajel pontatlan, régi home computerekben nem volt ritka, hogy a videojel már gyárilag sem teljesen a szabványos frekvencián ment és kihasználta, hogy a korabeli TV-k toleránsak voltak. Ha nem, akkor lehetett tekergetni trimmert az alaplapon. Vagy a TV-n 1-2 Tint, H-hold, V-hold, RF finomhangolás, meg ki tudja még milyen potmétert csavargatni, amíg egyszercsak jó nem lett a kép. Aztán az évtizedekkel driftelhetett is az órajelforrás ezekben a régi gépekben és ma már nem azon az órajelen megy, mint eredetileg. Szóval valószínűleg kéne valami szkóp, vagy frekvenciaszámláló, amivel meg lehet mérni pontosan, hogy mi jön ki.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

( lcsaszar v | 2025. 09. 09., k – 13:49 )

Emlékeim szerint volt olyan moduláció, hogy MESECAM, ami valami lebutított SECAM. Meg volt orosz SECAM is, ami eltért a franciától (OIRT/CCIR mizéria).

Jaja, úgy rémlik azért kellett, hogy PAL rendszerű VHS kazettára SECAM videót fel lehessen venni.

Nálunk az AIWA VCR is mutatta, hogy MESECAM és direkt néztem, hogy a Walt Disney mozidélutánokon a PAL kísérleti adásoknál a VCR tunerén keresztül nézve az adást mi fog történni. Pillanatra elment a szinkron meg a szín, aztán visszajött és a VCR kijelzőjén a norma kijelzés átváltott PAL-ra. Gyerekként érdekes volt, de a samu TV-nek igazából hótmindegy volt, mit kap.

Színes vászon, színes vászon, fúj!

Kérem a Fiátot..

A MESECAM egy szabványtalan "akcidentálisan" létrejött színmoduláció volt, amikor a PAL-rendszerű VHS magnók felvételkor SECAM bemenetet kaptak. Végeredményben működött ha ugyanolyan magnóval volt lejátszva, mint felvéve. De a szalagra nem a szabványos módon rögzítette a SECAM jelet. Aztán később ezt a francia piacra készült natív SECAM áramkörrel rendelkező videómagnóktól megkülönböztetésre elnevezték Middle-Eastern SECAM-ra.

De fontos megjegyezni, hogy ilyen TV adás vagy ilyen kompozit videójel nem létezett, ez a megkülönböztetés csak és kizárólag a VHS szalagon levő "chroma-under" formátum eltérésére vonatkozik. Szóval a topic szempontjából nem igazán releváns.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

( bennyh | 2025. 09. 09., k – 14:25 )

Szerkesztve: 2025. 09. 09., k – 14:26

Amúgy csináltam egyszer olyat, hogy szétszedtem egy piacos Atari konzol klónt és benne ilyen átkötésekkel állítható volt a szabvány (fel volt írva a nyákra, mint a PC alaplapokon a jumperek környékén), poénból átkötöttem NTSC-re. Eredmény egy összeugrott és futó fekete-fehér kép, de felismerhető volt, hogy épp melyik játék.

Színes vászon, színes vászon, fúj!

Kérem a Fiátot..

Az MC1372-nek semmilyen szoftveres interface nincs. Funkcionalitásra olyan, mint az LM1889 vagy a TEA2000 (Spectrumokban ezek voltak pl.)

TEA2000-n pl. van NTSC/PAL váltó bemenet.

MC1372 szerintem csak NTSC, a PAL CoCo-n van egy kiegészítő áramkör hozzá.

Az MC1372 a dokumentációja szerint PAL és NTSC kimenetet is tud. Nálam épp PAL-t generál. Persze ez csak a színjel. Ezt még össze kell keverni egy kompozit jellé. Erre van két tranzisztor itt is, és ha jól emlékszem a CoCo-nál is. Az volt az egyetlen gép, ami a 1372-es IC-t külső órajellel hajtotta meg. Nem emlékszem ott más külön PAL egységre.

Nézd meg ezt:

https://colorcomputerarchive.com/repo/Documents/Manuals/Hardware/Color%…

Nem mondom, hogy tudom, mit csinál, de az a TCC1000 nincs ott az NTSC verzióban.

Meg egy csomó más gépnél más a körítés az MC1372 körül a PAL és NTSC verzióknál (és nem csak a színvivő kristály a különbség).

A nagyokos szerint itt a TCC1000 a szinkronjeleket állítja elő. És valóban, a CoCo az MC1372 12-es lábáról már közvetlen kivezeti az RF jelet a modulátorba.

Én az MC1372-es 8-as lábáról csak a színkeverést vettem le, és azt vezettem vissza az eredeti áramkörbe. Vagyis, mivel az eredeti gép SECAM, a szinkronjelek a PAL-hoz is megfelelőek lehettek. Ezért nem kellett nálam a TCC1000. És ha mindez igaz, akkor a TCC1000 tényleg a PAL előállításában segít, de nem a színeknél. Azt ott is az MC1372 teszi bele a kimenő jelbe.

Persze ez továbbra sem magyarázat arra, hogy külön kvarc nélkül miért volt szürkeárnyalatos a kép. Ha a szinkronok nem NTSC kompatibilisek, akkor egy összeesett képet kellett volna látnom, nem stabil fekete-fehér képet...

Na, valami hasonló ocsmányság van a SECAM változatban is, csak több tranzisztorral, és egy darab MC14016B IC-vel. Ráadásul ez az egyetlen változat, ahol az alaplap kapcsolást is módosították a SECAM változathoz, és az RF modulátor elé még egy böhöm szűrőt is betettek.

"A rendszer működésének alapgondolata, hogy két egymást követő sorban a színjel nem változik lényegesen. Ezért felváltva, egyik sorban csak az R-Y, a következő sorban csak a B-Y jelet viszik át"

Gondolom ez az analóg switch a soronként váltja az R-Y és a B-Y jelet.

PAL-nal is van valami hasonló, ott soronként fázist kell váltani.

Amúgy nem tudom, milyen dokumentációt néztél az MC1372-ről, de nincs rajta PAL/NTSC switch (hAllucInátort kérdezted?). PAL-t csak ilyen okos megoldásokkal tud.

Lehet, kellene neked is egy VCR, ami kiírja a színszabványt :D 

De amúgy lehet nem ártana egy TV tuner kártya (esetleg egy filléres USB-s digitalizáló) és az alatt próbálgatni, nézegetni, milyen szín normán jöhet a jel. Tudod szoftveresen állítgatni, amilyen beállítással jól jön a szín, rendben van a kép, valószínűleg azt a normát használja az eszköz.

Színes vászon, színes vászon, fúj!

Kérem a Fiátot..

A 6847 sem csinál PAL időzítésű képet (50 Hz, 625 sor/frame), Dragon-on pl. erre is külön áramkör van, hogy a képhez hozzátegye még a hiányzó 100 sort (illetve 50-et, mert a két fél-kép ugyanaz, nincs interlace), szóval, hogy a TV/monitor mit kap/mit hisz ezektől a nem a kitalált módon használt chipektől, azt csak ő tudja.

Ha én vagyok a költő, akkor nem. Arról volt szó, hogy van Y, Pb és Pr kimenet, azokat kellene összemodulálni, ha jól értem. De ha megvannak a komponensek külön, akkor egyszerűen azokat kellene használni, és kész.

Debian - The "What?!" starts not!
http://nyizsa.blogspot.com

( persicsb | 2025. 09. 09., k – 15:08 )

Ehhez képest a DVB-T/T2/C/C2 egyszerű és jól definiált, pedig ott is van minden, MPEG transport streamben MPEG 4 Part 10 (AVC aka H.264) video, MPEG 2 video (aka H.262), MPEG-H Part 2 (HEVC, aka H.265).

Meg persze Amerikában az ATSC.

( carlcolt | 2025. 09. 09., k – 16:52 )

Szerkesztve: 2025. 09. 09., k – 16:52

Trey, bugos a hupdrupal. Idekerult egy thread 1997-bol! :D