Plusz egyedik megoldás, hogy ezt a szegény d dict -et nem natívan kezelem, hanem berakom egy class -ba, és az összes feltöltési művelet során ellenőrzöm a kapott értéket, és ha az 1, akkor nem teszek semmit.
Ez nem túlzottan elegáns, viszont mivel a nagy méretű adatszerkezetekre az életciklusuk alatt többnyire több olvasás érkezik, mint írás, ezért hatékonyabb lehet, mint időről-időre végigvizsgálni az elemeit, hogy hátha szemetet tartalmaz.