54 éves az Intel!

Intel

A HUP többsége elsődleges gépének processzorszállítója.

Tudom, a PC/XT-k első processzora ez volt. Aztán jött a 8088 ami mint CPU ugyanaz volt, de a perifériák építését egyszerűbbé tette mert eleve tartalmazott hozzá illesztőáramköröket.

Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox

Ezért volt mindkettőnek 20-bites címbusza. És azonos utasításkészlete. Sajnos a világ kicsit bonyolultabb, minthogy egyetlen paraméterrel (adatbusz szélessége) kategorizálni lehessen egy CPU-t.

De azért majdnem jó az eredeti állítás: a 80186/80188 tényleg tartalmazott további áramköröket a 8086/8088-hoz képest.

The 80186 series was generally intended for embedded systems, as microcontrollers with external memory. Therefore, to reduce the number of integrated circuits required, it included features such as clock generator, interrupt controller, timers, wait state generator, DMA channels, and external chip select lines.

A 8088 is 16 bites volt, csak az adatbusza volt 8 bitre korlátozva, mert úgy olcsóbban lehetett hozzá alaplapot építeni. Szóval mindkét proci egyformán 16 bites, 20 bites címbusszal (ez 1 mega memóriát tesz címezhetővé, ebből a felső 384 KB ROM-oknak, BIOS-nak, videómemóriának volt fenntartva, így az ezalatti 640 KB memória volt használható, innen a híres korlát).

Egyébként érdekesség, hogy az Intel kezdetben memóriagyártó volt csak, és csak később adták be a derekukat, hogy procit is gyártsanak. Eleinte azt is csak azért, hogy a memóriát eladhassák vele, és csak később jöttek rá, hogy a procigyártás még jövedelmezőbb. Eleinte nem érdekelték őket a procik.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

én ugytudom, hogy konkretan az Intel találta ki a mikroprocesszort mint olyat. Bevallaltak valami szamologephez alkatresztervezest, de nagyon elcsusztak vele, nemvolt eleg emberuk, es akkor jott az otlet, hogy egy altalanos celu valamit kellene csinalni. Aztan a megrendelovel is megegyeztek, hogy a fejlesztes soran keletkezett szabadalmak az Intel tulajdonat kepezik ; idoben rajottek, mi van a kezukben.

https://www.hwsw.hu/hirek/64001/intel-4004-mikroprocesszor-processzor-c…

HUP te Zsiga !

Igen, ha úgy értjük, hogy az azt a mikroprocesszort, ami egy chip volt, azt ők valósították meg elsőre. De ennek ellenére sokáig nem nagyon vették komolyan a procigyártást, mert az egyéb chipjeikből éltek, főleg memóriából, ahogy írtam. Ezt a 4004-es által hajtott számológépet is azért vállalták be, meg azért fejlesztették az egész 4004-et, mert akkor a többi segédchipet, memóriát is el tudták vele adni ugyanabban a körben. Az csak a PC kijövetele és sikere után volt, amikor látták, hogy az x86 milyen népszerű, hogy komolyabban mentek neki a procigyártásnak, és memóriagyártós téma háttérbe szorult. Már a 8080-as is elég sikeres volt, de igazából a PC-vel érték el az első akkora elsöprő sikerüket, ami végleg feltette őket a térképre.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

https://firstmicroprocessor.com/

Az Intel később jött ki a 4004-essel, viszont azt lehetett kereskedelmi forgalomban is kapni - a 4004-es csak ebben a tekintetben számít elsőnek.

Amúgy a TI is megelőzte az Intelt (nem sokkal) a TMS1802-vel (amit szintén számológépekhez használtak).

Nem. Az első PC-k majd XT-k processzora a 8088 volt már kezdettől fogva. Az igaz, hogy a 8086 előbb létezett, de dizájn miatt nem nagyon használták, inkább ritkább klóngépekben.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Szerintem Tannenbaum bácsi, meg a hasonló tanárok megbuktatnák azt, aki a 8086-ot tervezte. Írják is a cikkben, hogy kapkodás eredménye, mert a Zilog nagyon jött föl. Az utasításkészlete tulajdonképpen egy borzalmas hekkre alapul, hogy a címtartományt 16 bitről kiterjeszthesse 20 bitre. (Emlékszünk? "640 kB-ba minden belefér.")

És a 80386-nál derült ki, hogy azt a szörnyűséges hekkelést, a szegmens regiszterek bevezetését milyen jól lehet használni a védett módú kódfuttatásra.

Akkor már inkább a 386 a szörnyűséges hekkelés a visszafelé kompatibilitással. UNIX/NT alatt csak a 386-os védett móddal is jól el lehetett volna lenni tranzisztort spórolva vagy értelmesebb dolgokra használva, de akkor meg már kapásból el kellett volna kaszálni a DOS-t, azt meg nem lehetett sem üzleti érdekből sem a csekély memóriaigénye miatt, magának az alkalmazásnak kellett támogatnia az OS-t kerülgetve a 386-ot hogy ki is lehessen akkoriban használni a processzor képességeit, egyébként csak egy drága 8086 volt.

Common misconception. Egy IBM döntés volt (nem MS, mint sokan gondolják), hogy a memória melyik részébe mappelték a perifériákat.

De egy 8086 esetén máshogy is fel lehetett volna osztani, nem a procitól függ. A PC-nél így döntöttek. Tekintve hogy akkoriban a jellemző memória 64 kB (vagy alatta) volt, a 640 bőven elégnek tűnhetett.

Egyébként meg lapozva kb. bármeddig bővíthető.

( xc0m v | 2022. 07. 19., k – 11:58 )

Bárcsak vettem volna akkor pár Intel részvényt.  Bár még nem is éltem akkor.

( kleinie | 2022. 07. 20., sze – 09:45 )

Szerkesztve: 2022. 07. 20., sze – 09:46

Megnéznék egy olyan alternatív valóságot, ahol nem az Intel és a Microsoft fut be és terjed el. Mondjuk legyen Motorola 68000-as család és a másik témában szereplő CP/M. Vagy esetleg az Amiga.

Szídhatnánk a Motorola Tundra anyját és a CommTari-t (mert egyesült volna a C és az Atari), mert ők sem jótékonysági intézmény, valamint az internet kikezdte volna az Amiga OS-t és váltottak volna valami Unix alapú rendszerre. Lehet Linux se lenne, mert Linus-nak jobban tetszett volna a 386 akkor is, de inkább hagyta a fenébe a hobbiját. Az is lehet, hogy drágábbak lennének a hálózati eszközeink a licencdíjak miatt.

( kleinie | 2022. 07. 20., sze – 19:44 )

Ennek örömére meg is nézem a Halt and catch fire sorozatot.