Gyártásba küldték a Libre-SOC 180nm Power ISA ASIC-jét

Címkék

Gyors, biztonságos, megbízható, VPU-val, 3D GPU-val rendelkező, nyílt forrású chip előállításán dolgozik az Libre-SOC projekt. A hírek szerint gyártásba került a projekt első teszt ASIC-je. A projekt küldetése itt olvasható.

Hozzászólások

180nm, mikor 5nm-es gyartok dolgoznak azon, hogy hogy legyen 3nm a kovetkezo?

Kicsit a Szovjetunio jutott eszembe.

Honnan tudod, hogy lehallgat a KGB?
Eggyel tobb szekreny van a lakasban.

Miert nem tudtak a szovjetek kiprobalni az elso mikroprocesszorukat?
Mert nem fert ki az epulet ajtajan.

Es az elengedhetetlen krumplipucologep-klasszikus: https://faviccek.hu/krumplihamozo-gep.html

5nm a csucs cpu-khoz van.

Embedded rendszerekben tovabbra is siman 28-65, de akar tobbszaz nm-es tech-et hasznalnak. Mert olcsobb, es megbizhatobb is. Es nincs szukseg jobbra holmi kis vacak mikrocontrollerhez.

pl. raspberry pi RP2040 (https://datasheets.raspberrypi.org/pico/pico-datasheet.pdf):

This is important in general but especially for RP2040 which is built on a modern 40nm silicon processand hence the digital IO edge rates are very fast.

 

Analog IC-kben meg a mai napig siman hasonloan nagy gate-eket hasznalnak.

Alapvetően egyetértenék veled, ha 28-65 nm-ről lenne szó, vagy analóg IC-ről. De itt 180nm-ről van, ami a konzumer (ami már a maga idejében sem volt technológiai csúcs) szegmensben jött ki 1999-ben, a kései P2, P3 dereka korszakban.

Nem arról van szó, hogy a nm-eket fetisizáljuk, de minél kisebb csíkszélesség, 1) annál olcsóbban gyártható, 2) annál kevesebbet fogyaszt, 3) annál kevésbé melegszik azonos teljesítményen. Mindegy, ők tudják, csak fura ilyen számokat olvasni 22 év múltán.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Ha tényleg prototípus, akkor oké. A másik oka a nagy csíkszélességnek tipikusan a chip egyszerűsége. Mai napig gyártanak klasszik TTL vezérlőchipeket, meg ősrégi procikat, dekódereket, mivel vezérlőkön meg beágyazott rendszereknél használnak még ilyeneket, de ezeket nem tudják ilyen 7-32 nm-en gyártani, nem a technológiai korlát meg a gyártósor ára miatt, hanem ezek egyszerű, pár ezer tranzisztoros chipek, ezért túl kicsi csíkszélességen annyira apróak lennének, hogy nem tudnák tokozni, egy gombostű fejénél is kisebbek, eleve forrasztani, rögzíteni se lehetne sehova, alig lehetne látni, hogy van ott egy légypiszok. Még akkor is, ha több másik IC-vel integrálnák össze SoC-ként. Egy több magos, több tizenmilliárd tranzisztorból álló modern csúcsproci (benne egy csomó cache, memórai/PCIe vezérlő, GPU, management engine, stb.) az profitál a kis csíkszélességből, de egy nagyon primitív nem.

A másik gátja még a túl kicsi csíkszélességnek elvileg az üzemelési freki. Egy 7-32 nm-es chipet nem lehet túl alacsony frekin üzemelni, és ha valami legacy kontrollerbe kerül, ott elvárás lehet, hogy néhány kHz-nél vagy MHz-nél több ne legyen, különben valami vezérlőszoftver beleállhat a földbe miatta, pl. túlcsordulás, nullával osztás, stb..

De a szóban forgó SoC-nél egyik sem áll meg szerintem.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Szerkesztve: 2021. 07. 11., v – 19:06

nemide :D