n³ 4.0 - Megjelent az unortodox konzolos fájlkezelő legújabb kiadása

Címkék

Megjelent az n³ (vagy máshogy: nnn) nevű, konzolos fájlkezelő 4.0-s kiadása. A kiadás egyben a fájlkezelő 4. születésnapját is ünnepli.

Benne:

  • allow plugins to clear selection (#884, #889, #917)
  • do not clear selection on hovered file deletion
  • resurrect 'c'urrent/'s'el prompt and option -u (#889)
  • show only file name in reverse in detail mode
  • more file/mime types supported in preview-tui-ext
  • plugin mtpmount - (un)mount MTP devices
  • plugin cleanfilename - more shell-friendly file names
  • plugin rsynccp - copy-paste with visual progress
  • replace $HOME by ~ in address bar
  • show current path in terminal title on option -x (#911)
  • total links and inode number of hardlink in statusbar
  • fix symlink to text file not opening in CLI editor (#890)
  • fix symlink size shown as 0B in statusbar (#888)
  • show symlink target in statusbar (#893)
  • show correct disk free/total on macOS (#888)
  • fix directory disk usage showing as 0 on macOS (#941)
  • fix name col len with -C and icons compiled-in (#936)
  • refactor printing entries in light/detail modes (#934)
  • make option O_CKBOARD for checker board as indicator

A projekt weboldala itt.

Hozzászólások

Természetesen azokat nem mind tudja egy VT100 terminálon. Hiszen az nem tud megjeleníteni view-val unicode karakterekből álló képet, nem tud külön sxiv képnézőt nyitni, nem működik a dragon (drag and drop), stb.. De a videóban mutatott dolgok nagy része viszont simán működik akármilyen konzolban, terminálon, stb.. Határozottan érdemes vele foglalkozni.

Ami bajom nekem ezekkel a ranger, lf, nnn fájlkezelőkkel van, hogy ezek egypanelesre tervezett, tree-alapú fájlkezelők (a második panel preview-nak van fenntartva belőle, esetleg egy középső panel a fájlistának, ala ranger), és nem 2 panelre (forrás és cél) kihegyezett commander-klónok. A másik, ami ebben az nnn-ben nem tetszik, hogy nincs rendes konfigfájlja, hanem ilyen környezeti változókban kell vele közölni a beállításokat, ez elég agyrém.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Az nnn négy panelre van kihegyezve. Egyiken kijelölöd a fájlokat, majd átlépsz a másik panelre és ott meg fogadod azokat másolással (p) vagy mozgatással (v). Igen, az F5 vagy F6 helyett két billentyűt kell leütni.

A könyvtárak összehasonlítása (ami szinte minden kétpaneles eszközkészletében szerepel) most cli-t igényel, de egy billentyű leütése után már gépelhető is a parancs.

AL

Jol nez ki a gifben demozott preview window, de hozza kell tenni:


- Supports 4 independent methods to preview with:
# - tmux (>=3.0), or
# - kitty with allow_remote_control and listen_on set in kitty.conf, or
# - QuickLook on WSL (https://github.com/QL-Win/QuickLook)
# - $TERMINAL set to a terminal (it's xterm by default).
...
# The previews will be shown in a tmux split. If that isn't possible, it
# will try to use a kitty terminal split. And as a final fallback, a
# different terminal window will be used ($TERMINAL).

https://github.com/jarun/nnn/blob/master/plugins/preview-tui-ext

Ezek hianyaban mas eszkoz utan neztem, nekem a vifm bizonyult kenyelmesnek: https://vifm.info

Igen, én is Vifm-et használok. Kiváltképp a vim-es kiosztás miatt, de amiatt is, mert nagyon könnyen bővíthető a konfigjában, és saját scriptekkel. Nem kell hozzá pluginmanager sem. Még saját színsémákat is szerkesztettem hozzá. Ez az nnn sose jött be, az is igaz, hogy mindig csak default beállításokkal próbáltam, és sose bővítettem pluginekkel.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

A $ előhívható magyar billentyűzetről AltGr+é segítségével. Alig más, mint angol nyelvű kiosztáson a Shift+4. Ugyanez a ^ karakterre, de ahelyett általában 0-át használok. A g_ kombót én nem is használom. Magyar kiosztással is teljesen hatékony a vim. Sőt, ha valaki akarja, akkor be lehet állítani, hogy normál (vagy normál és visual) módban (de csak abban, insert módban ne) egyes magyar billentyűket értelmezzen át, az nmap parancs való erre.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Igazából ezek mind jók, Vifm, nnn, lf, Ranger. A titkuk, hogy általában default, stock kiszerelésben fapadnak tűnnek, ahhoz, hogy az igazi erejük megmutatkozzon, ahhoz meg kell tanulni őket bekonfigurálni, hogy kézre álljanak. Szerintem én is itt rontottam el mindig az nnn-nel, hogy csak stock állapotban teszteltem, úgy meg fapados volt, és sose szántam rá azt a konfigurálási időt, amit megérdemelne.

Egyébként egyik sem tökéletes. A Vifm pl. csak 256 színű témákat támogat, még truecolor terminálban is, meg vannak görgetési bugjai, stb.. De a többi sem tökéletes. Ami ezeknek a nagy ereje, a rugalmas testreszabhatóság, bővíthetőség, gyors futás, nincsenek betöltési idők, nincs bloat, elmennek grafikus felület nélkül is, akár egy szál konzolban (tty, nem terminálra gondolok itt). Emiatt sokkal hatékonyabbak, mint a GUI commanderek (Double Commander, Krusader, Tux Commander), meg intézőszerű fájlböngészők (Nautilus, Nemo, PCmanFM és társai).

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Évek óta elégedettséggel használom, a kedvenc könyvtárak könyvjelzőzve benne, azaz egy gombnyomásra elérhetőek, s bármikor visszatérhetünk a CLI-hez, ha bonyolultabb parancsot akarunk kiadni. Nagyjából midnight commander életérzés dupla panel nélkül (valójában négy panel is van, de egyszerre csak egy látszik). Talán a 2.2 volt a nagy verziólépés számomra, mert addig a vissza-aposztróf kellett a panelek közti váltáshoz, de utána már ez is egyszerűbbé vált.  

AL

Azért csodálkozom kicsit, mert sok olyan kolléga / szakmabeli nem ismeri, akiről azt mondanám, hogy Linux / Unix profi. Mikor meglátják, sokak szájából a "Norton Commander" meg a "DOS" (az operációs rendszer... :) ) kifejezések hangzanak el.  Nekem meg ilyenkor egy kicsit a "Midnight Commander a gyávák fegyvere" érzésem van. :-\

Van olyan, aki nem ismeri az mc-t?

Linux alatt az egyetlen értelmezhető commander volt mindig is. Nem mondom, hogy tökéletes, de bármi mást próbáltam az évek során, az mindig csalódás volt.
Grafikus csodáktól meg mentsen meg az ég. A grafikus felület a gyávák fegyvere :->

/bin/ksh is enough for everything. No jó, tudni kell használni. Mondjuk manapság már a bash-t se ismerik legtöbben. Használni meg végképp nem tudják. Pl. egy "set +o emacs"-csal csodákat lehet művelni.

Részben értek csak egyet. A shell tényleg nagyon hatékony. Főleg, ha valami haladóbb shell, zsh, Bash. Sokszor az a leggyorsabb, főleg, ha az ember aliasokat, tab-os kiegészítést, egyéb fogásokat is bedob (én pl. set -o vi beállítással tolom). Amire nagyon rákaptam utóbbi időben azok az fzf-es megoldások, ezekkel úgy ugrálok mappákba meg fájlokhoz, hogy mindegy hol van a fájlrendszerben, hányadik mélységben, nem az adott munkamappában, akkor is közvetlenül ugrok, hivatkozok rá, fzf, fd, stb. segítségével, alias-ként bedrótozva. Így sok mindenben gyorsabb, mint egy commander-klón, a Vifm-et (ami az mc-t és a Double Commandert váltotta) egyre ritkábban veszem elő.

Azért vannak esetek, amikor a commanderek a hatékonyabbak. Pl. egy mappából törölni, vagy átmásolni akarsz random fájlokat, amik nem illeszkednek egy regexp mintára. Azokat könnyebb kézzel lépkedve kijelölgetni commanderben egy meglévő listából. Vagy pl. adott mappában a 3 legnagyobb fájlt törölni akarod, ez commanderekben csak egy méret alapján történő fordított rendezés, első háromra kijelölés, törlés. Vagy pl. ha valamit fájlméret, dátum vagy hasonló mentén keresel, mert egyáltalán nem emlékszel a nevére, akkor commanderekben könnyű mindenféle oszlopok szerint rendezni, szűrni, ez ilyen ls --sort vagy ls | sort vagy ls | awk megoldásokkal nehézkesebb. A másik, amiben jobban a commaderek, hogy egy képernyőn többféle infó sűrűsödik össze, több panelben egyszerre több mappa látszik, több csatolásra, meghajtóra látsz rá, külön az is jobban látszik, hogy melyiken mennyi hely van. Persze megoldható shellben is, pl. tiling WM-ben nyitott terminálokban, vagy akár konzolban is terminal multiplexerben (tmux, screen) nyitogatott kimenetekben, de egy nagyságrenddel nehézkesebb, mint egyetlen commandert elindítani. Vagy pl. commanderben a legjobb tömörített fájlokba, lemezképekbe belenézni, azokban tallózni, hogy ne kelljen egyenként több archívumot is kibontogatni, hogy megtaláld, amit keresel. Esetleg az egyik panelben fájlokat böngészni, míg a másikban előnézeti képet kapni az adott mappáról, fájlról, ez is rettenet hasznos. Ezek alapján én azt mondanám, hogy egy hatékony workflow-ban a commander nem nélkülözhető teljesen, még egy shell purista embernek sem.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Mondjuk az gáz, ha úgy nem ismeri, hogy a DOS-t meg igen. De elvileg most már felnőtt egy olyan informatikus generáció, aki már soha nem használt se DOS-t, se Win9x-et, így ennek mentén mind az NC, mint az mc ismeretlen lehet neki.

Egyébként én az egységsugarú felhasználót is azonnal innen azonosítom, hogy a gépén nincs fent commander-szerű fájlkezelő, hanem intézőszerű fájlböngészőkből kezelik a fájljaikat. Ezzel szemben egy power usernél mindig találsz valami commander-klónt, nem mindig mc, de valami más hasonló, Win-en Total Commander, FreeCommander, FAR Manager, unixlike rendszereken is Double Commander, vagy hasonló, terminálban ranger, lf, nnn, Vifm, mc, stb..

Engem az is meglep, hogy sok DOS retróst nézek pl. YouTube-on, és szinte egyik se használ se NC-t, se DOS Navigatort, se más hasonlót. Pedig ez anno is választóvonal volt a laikus vs. poweruser között, ha nem is feltétlen mindig Norton Commander, de valami hasonló megoldást használtak a haladóbb felhasználók, Volkov Commander, DOS Navigator, DOS Shell, Xtree és klónjai. Ezzel szemben most meg a retrózó hipszterek írogatják be command.com shellbe a cd blabla, cd ratata, cd ezmegaz, dir .., mi is a neve?, ja igen, indulj.exe megoldásokat. Ilyeneket anno normális ember nem használt, mert vagy csinált ezekre batch fájlt, vagy valami commander/tree-szerű megoldásból indította, és nem gépelgette le a körmét.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

És milyen jó volt nc-ben az F2-re feljövő user menu.
Amiből bekapcsoltad a Norton Cache-t tömeges fájlműveletek előtt, utána meg ki és hasonlók.
Vagy két gombnyomással elérted a hangkártya mixerét.

Szerettem ezt a világot. Nekem a Win95-re átállás is szomorú volt. Egy szép korszak végét jelentette.
Akkoriban még használtunk autoexec.bat-os boot menüt, amiben ki lehetett választani, hogy induljon-e a win gui, vagy csak egy promptot kérsz.

+1

Amióta anno framebufferre be tudtam lőni, azóta használom az mc-t. Akármilyen grafikus felület, mindig felteszem. Egyszerűen nem tudom megszokni a grafikus file managereket linux alatt. 

Mondjuk a Double Commander már ott van mellette , illetve nagyon régen ígéretes volt a Nortern Commander (nem Norton!) - már ha valaki emlékszik rá -, de elhalt már vagy húsz éve. RIP!