Raspberry Pi 400: billentyűzettel egybeépített, RPi 4-alapú személyi számítógép

Hardver

Az 1980-as évek klasszikus PC-i inspirálták a Raspberry Pi 400-at, ami egy billentyűzettel egybeépített, kompakt személyi számítógép.

  • CPU: Megnövelt órajelű, 1.8GHz-es quad-core ARM Cortex-A72 (a sima Pi 4-es széria 1.5GHz-es)
  • Gyári passzív CPU hűtési technológia
  • RAM: 4GB LPDDR4-3200 DRAM
  • GPU: VideoCore VI graphics (OpenGL ES 3.1, Vulkan), 4kp60 HEVC decode
  • LAN: True Gigabit Ethernet
  • USB: 2× USB 3.0 és 1× USB 2.0 portok
  • HDMI: 2× micro-HDMI port (1× 4kp60 vagy 2× 4kp30)
  • Tápellátás: USB-C 5V 3A-es gyári tápegységről
  • GPIO: Raspberry Pi kompatibilis 40-pines horizontális GPIO csatlakozó
  • Kensington lock

Weboldala itt. Ára a hivatalos magyar viszonteladónál bruttó 29 900 Ft. Specifikáció, benchmarkok stb. itt. Szétszedés és áttekintés itt.

( dejo v | 2020. 11. 02., h – 10:47 )

Szerkesztve: 2020. 11. 02., h – 10:48

Sajnos a magyar forgalmazónál is csak UK billentyűkiosztással van.

Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox

Ha minden igaz..

A Raspberry Pi 400 billentyűzete egyelőre angol, francia, olasz, német és spanyol kiosztással érhető el, a későbbiekben azonban az összes, a hivatalos Raspberry Pi klaviatúra által is támogatott nyelvre szabva megvásárolható lesz. (HWSW)

Szerintem.

( Dolphy | 2020. 11. 02., h – 11:42 )

Szerintem desktopra az RPi4 meg mindig borzalmasan lassu.

( blueghost | 2020. 11. 02., h – 11:53 )

Vegyes érzéseim vannak ezzel a cuccal kapcsolatban. Egyrészt tökjó hogy gyorsabb, mint a sima pi4, meg egybegép, de én inkább kényelmesebb billentyűzettel használom szívesen. Nem tudom ki lehet a célközönség. Hát majd meglátjuk.

30 ezer Ft-ért kapsz egy komplett gépet. Nem kell szerelni, csak kibontod és használod. Másik 30-50 ezer egy monitor és kész!

És van ahova ez pont elég. Pl. nagymama vagy nagyapa számítógépnek.

Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox

Hááát... pont fb és yt eléggé zabálja az erőforrást, inkább egy celeron/pentium/amd picurka egy kicsi ssd-vel és 4 giga rammal, az úgy kb fedi az idős rokon igényeket.

Lehetne mókolni hogy alapból mobil oldalt hozza be fb az kevesebbett zabál, illetve yt-ra van minitube vagy smtube. Gmail-t meg le lehet hozni valami fapad kliensre.

Erre részemről is egy szavazat.

Raspberry-t nem mernék nekik adni mert:
- SD kártyát piszok gyorsan ki lehet végezni, kár hogy nem tettek bele M.2 foglalatot (az USB 3 portok bánták volna, szerintem jó trade lett volna)
- Pi desktop-on azért még mindig nem egy kapkodó idegbolond (értsd lassú); YT jó eséllyel 720p-nél jobban nem fog vele menni, mert natív hardveres dekódolás X alatt még mindig álom
- Én manapság már jövőt állóság tekintetében nem vennék 4GB RAM-os gépet, még böngészni sem. Nagyobban pedig nem gyártják egyelőre.

- Ilyen gépeken live rendszert érdemes alkalmazni, máris elmegy SD-ről a végtelenbe és tovább...

- Mi a lassú? A YT a mérce? A YT nekem desktop gépen is bír lassú lenni, de ezt hadd ne vegyem már mércének. VLC-vel lejátszva ugyanaz a videó 1/4 CPU-t eszik meg ahhoz képest, mintha a böngészőben nézem.

- A 4 GB RAM mire nem lesz elég? Nem a gamer PC ellenfele ez a gép. LO megy rajta, böngészni lehet, kódolni lehet rajta.... mi kell még? Nekem a laptopomban 4 GB RAM van, és soha nem éreztem hogy kevés lenne.

De nem elég egy swapoff? 

Ugyanott leszel mint a live rendszerrel swap wear leveling ügyben, nem ?

Vagy egy alternatíva: feláldozol egy usb3 pendriveot és oda rakod a swap partíciót. Amikor leamortizálódott kicseréled egy másikra. De akár egy régi usb külső merevlemezre is rakhatod a swapet, nem lesz olyan gyors, de nem megy tönkre. 

Ha jól értem a problémát: itt a billentyűzetet kell bevezetékezni. Sokkal jobb megoldás amikor a monitorra/monitorba építik, mert akkor a billentyűzet lehet kényelmes ... monitorra meg úgyis szüksége van. Ennek akkor lenne értelme ha chromecast/miracast lenne a monitor, a billentyűzet+rpi meg menne akkuról. 

Így ebben a formában kényelmetlen, de legalább nem gyors.

Nem tudom ki lehet a célközönség.

Ha egy pdf-prezentációra meg egy-két alapdologra képes, 30k-ért bizonyára felém is céloznak. Sokkal egyszerűbbnek tűnik egy ilyet elrakni (egy nagyobbacska zsebbe), és vetíteni egy "idegen" helyen, mint a saját laptopot (töltővel) hurcibálni.

( LCoder | 2020. 11. 02., h – 12:56 )

Szerkesztve: 2020. 11. 02., h – 12:57

Jól néz ki, de valahogy jobban szeretem a Ryzen alapú jó erős desktopomat fejlesztésre, jó kis kopogós mechanikus billentyűzettel.

Nem, per pill egy A4tech KD-800L-t nyúzok de már sokadik szétszedés után is ragadnak a billentyűk rajta, most rendeltem egy Kolink K3203C-t, jövő héten beszámolok róla mit tud.

Laptop nálam mostanában nem játszik, asztaliban utazom. Illetve van rappoo ami ilyen alacsony járású könnyen gépelős de elég bizonytalan a vezeték nélküli része, elég sűrűn dobálja dongle-el meg kékfoggal is. Van almás keyboard is, az eddig etalon csak szeretnék háttérvilágítást, illetve almás dualboot macos-re van ráizgatva, macerás hogy minden OS váltásnál rá kell gyógyítani a másik OS-re.

Itt a szombámban senkit nem zavar. Az igazi persze a régi IBM mechanikus billentyűzet volt amit a mainframe-es terminálokhoz adtak. De nem volt rossz az eredeti IBM PC-k billentyűzete sem még a 80-as években. Ezek a kicsi kínaiak már nem az igaziak, de még mindig jobbak mint bármi más.

( BlinTux v | 2020. 11. 02., h – 13:49 )

Maga az elképzelés és megvalósítás szerintem nagyon jó.
Valamiért egy Commodore 64 jut róla eszembe :)

Viszont!
Simán lehetne benne több hely.
És akkor már lehetne bele tenni egy SSD-t is. Vagy nagyobb lehetne kicsit a panel és mehetne rá egy M.2 slot.
SSD nélkül szerintem az R.Pi csak egy félkarú óriás.

Biztos lesz belőle v2.0-s változat, egyelőre szondázzák a piacot.

Nekem egyébként tetszik, nem hasonlítom semmihez, így az árral nincs is bajom. Ha már felhőben fejlesztünk (személy szerint én), akkor bárhol tudok dolgozni. De ezt csak azért írtam, ha meg kellene magyarázni... de nem kell.

Nem mehetne rá. Mivel nincs sata vagy m.2 -höz való adatbusz. Mert az usb3 vezérló van bedrótozva a pcie1x buszra.

Viszont nemrég adták ki a compute module 4-et, aminél egy io boardra te választhatod meg a soc boardot 32 változat közül, hogy mennyi rammal, flash-sel, rádióval-e szeretnéd.
És ott nincs usb3, hanem szabad a pcie 1x slot és te tehetsz bele valamit. Akár usb3 kártyát, sata vezérlőt, akár m.2 átalakítót, már amit persze ismer a rendszer is. Vagy persze lehet saját io boardod olyan cuccokkal, amit te akarsz.

A mostaninál nekem is sántít egy kicsit, hogy ha usb3 eszközről akarod használni, hogy gyors legyen a háttértár (uasp mód), akkor ki kell lógatni azt a gép mögé. 

Szóval a retro érzésen kívül ritkán praktikusabb, főleg más billenytűkiosztás használó vagy usb boot-ot használni akarók körében ez a játék málna. A sima p4 sem foglal sokkal több helyet és a kábeldzsumbuj sem sokkal kisebb.

( Caro | 2020. 11. 02., h – 14:59 )

Az tetszik, hogy a hűtést végre rendesen megoldották. De ha már retró feeling, egy 9 tűs D-SUB-ot szívesen vennék rajta :D

Meg a GPIO header-t én alapból letakarnám, nem tartom túl egészségesnek, hogy a proci lábak egy ilyen érinthető tűsorra vannak kihozva.

( uid_558 | 2020. 11. 02., h – 15:20 )

Szólhatna már nekik valaki, hogy a microDS fényképezőgépekbe meg telefonokba még csak-csak, de kb bármi másra alkalmatlan. Desktopra root FS alá meg vannak az orosz rulettnek kevésbé esélytelen verziói is.

A kis chipbe nem igazán fér el a normális vezérlés ezért:

- Butább a wear levelling

- Nincs cache

- Nincs smart

- Nincs Trim

Plusz az apróbb flash chipek sem annyira jók, mint egy desktop ssdben található darabok. Tapasztalataim alapján, ha megbízhatóság kell soha nem adnám egy M.2 foglalatos SSD alá.

őőő, nem feltétlen igaz. Vannak ipari sd kártyák drágábban, amelyek tudhatnak smartot, trimet, wear levelinget. Egyedül a cache nem fér oda.

Amúgy meg usb3-ról tud bootolni uasp módban elég jó teljesítménnyel mehet. Csak az kilóg.

Pi esetében az sd kártya sebessége a problémás. Valamiért még mindig nem támogatják az 1.8V-os UHS módokat, hanem a 3.3V -os van felhúzva magasabb órajelre. Szóval hiába teszel be gyors kártyát, akkor sem fogja tudni kihasználni. 

( prion | 2020. 11. 02., h – 15:21 )

Szerkesztve: 2020. 11. 02., h – 17:57

Nem veszek, mert nincs rá tényleges szükségem, de nagyon nagyon nagyon vagány.

 

Amúgy még vagányabb úgy lehetne, ha csak egy darab kábel állna ki belőle, amin megkapná az áramot is és monitorral is összekötné a többi meg vezeték nélkül.

( falu v | 2020. 11. 02., h – 19:45 )

Ha lesz magyar billentyűzettel, rögtön veszek a kölkeknek egyet-egyet. De lehet, hogy magamnak is!

[Falu.Me]==>[-][□][X]

( Elbandi v | 2020. 11. 02., h – 20:09 )

ah, vegre egy board ahol egyfele neznek a csatlakozok igy nem ugy nez ki mint egy polip. veszek egy ilyet, a billt kidobom a 'csaba, es vegre van egy normalis boardom! :)

A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!

( answ | 2020. 11. 03., k – 08:41 )

Szerkesztve: 2020. 11. 03., k – 08:45

A mai billentyűzetek minőségét ismerve nem túl szerencsés billentyűzetbe építeni egy gépet (vagy könnyen cserélhetővé kellene tenni + árulni csere billentyűzet házat). Jobb lett volna ha kipattinthatóvá teszik a billentyűzetet, mint ahogy a laptopokon van..

( _Franko_ v | 2020. 11. 03., k – 10:00 )

Azért az olcsó embedded/IoT hardvertől igen hamar eljutottunk oda, hogy egy drága consumer hardver lett a málnából... :)

https://iotguru.cloud

Draga? Meg itt UK-ben is a teljes kit kerul £90 koruli osszegbe. Osszehasonlitas keppen ez kb egy hat tagu csalad egyszeri (nem tul igenyes fine dining, hanem egy jobb kocsma) ettermi vacsorajanak az ara. Nem gondolnam, hogy ez draga. 

Abban, hogy kozumer hardver egyet ertek. Sajnalni nem sajnalom, de egyet ertek.

( b | 2020. 11. 03., k – 10:14 )

nagyon jól néz ki.

GPLv3-as hozzászólás.

Szerintem is inkább egy igazi C64, de ez már nem sokáig működik, már most sem dobják utána az embernek minden utcasarkon. Most kb 20-30e Ft-ért vehetsz, mindenféle helyettesítő IC-k kellenek bele, ha elromlik pl egy PLA, vagy a SID chip.

A raspberry-s megoldás: Tényleg az a baj, hogy az emulált hardver, az soha nem lesz olyan, mint az igazi. Egyik ismerősöm mondta, és teljesen igaza van: jön egy interrupt, bármi, és akkor mindjárt nem ugyazt csinálja, mint az eredeti hardware.

Az utilmate 64 azért nem rossz. https://ultimate64.com/Main_products Csak drága. De ha megnézzük, hogy annak idején mennyibe került egy C64, és mennyi volt akkor egy fizetés, akkor most sem drágább, mint akkor volt.

Ha szerencséd van, akkor egy Amiga 500-at megcsíphetsz 30e-40e Ft körül, de ritka. De határ a csillagos ég. Nekem van olyan A1200 tronyom, aminek a piaci értéke most olyan 400e Ft, de messze-messze nem a legdrágább Amiga, amit megvehetsz. :)

Android: https://play.google.com/store/apps/developer?id=Artex+Games
iOS: https://apps.apple.com/developer/artex-studios-inc/id399983944

Valóban nem alapgép, ez egy A1200 lap, egy Apollo 1260 turbókártya, egy Mediator PCI kártya és rajta egy Voodoo 3, egy Radeon és egy Sound Blaster, az egész egy Elbox 1200 házban.
Az alap A1200-es olyan 60e-70e Ft körül szokott menni mostanában, de elég régen néztem.

Android: https://play.google.com/store/apps/developer?id=Artex+Games
iOS: https://apps.apple.com/developer/artex-studios-inc/id399983944

( uid_16313 | 2020. 11. 03., k – 15:04 )

Az ilyesmi a jövö egyébként, ha nem a GHz-ek büvöletében élnénk, a Föld is zöldebb lenne.

( dyra | 2020. 11. 04., sze – 19:43 )

Olcsóbban lehet nagyságrendekkel gyorsabb gépet szerezni építeni.

Ahogy látom OpenBenchmarking szerint olyan 3x gyorsabb RPI 4-nél egy durván tíz éves második generációs M szériás Intel Core i5 processzor. Ez alapján ha megnézzük egy ilyen CPU passmarkját, akkor nagyjából lehet visszafele következteni, hogy kb. milyen Intel processzorral egyezik a teljesítménye (763). Így a teljesítményét kb egy Intel Core2 Duo T7600 @ 2.33GHz és egy Intel Core2 Duo P7450 @ 2.13GHz közé lövöm be. Ezek a 2008-2009-es processzorok 25-30W TDP között voltak. Az itt említett RPI tápja 15.3W-os, ami ráaádsul az egész rendszerre vonatkozik, így sokkal energiatakarékosabb mint ezek a régi processzorok.

Azonban nem szabad elfelejteni, hogy különféle új videógyorsítások vannak RPI-n, amik ha működnek az adott szoftverben, akkor olyan videókat is le tudnak játszani, amit ezek a régi Intel CPU-k nem tudnak nyers erőből (és persze RPI sem, ha valami új kódek jön ki). Persze erre lehetne mondani, hogy akkor a 12 éves Intel CPU-k mellé rakjuk be a legolcsóbb/legújabb videókártyát csak a videók gyorsítására és ugyanott vagyunk. Azonban mivel kis méretű gépekről (például laptopokról) beszélünk, ezért ez nem opció. Régen léteztek ilyen videógyorsításra szakosodott kiegészítők laptopokhoz (Broadcom Crystal HD), amelyek belementek a miniPCI/e portokba, de a tervezett elavulás miatt megszüntették ezeknek a gyártását.

Biztosan gyorsabb sok mindenben, de mennyit fogyaszt? 

Az angol kiosztás miatt ez annyira nem jó vétel, bár ez igény függő. De egy RPi+szép ház és szükséges kiegészítőkkel egy szuper alacsony fogyasztású géped van, ami mehet 0-24-ben. A Core2 Duo PC-t non-stop járatva egy év alatt villanyszámlában fog még ugyanannyit zabálni a pénztárcádból mint amibe a gép került. 

Ez is szempont. 

Ahogy írod videóban a RPi lesz a jobb és az egy elég fontos felhasználási terület. 

A crystal hd támogatását nem a tervezett elavulás miatt szüntették meg, hanem sosem volt neki szabványos api-ja, hanem külön támogatást kellett fejleszteni hozzá. Nem a gpu-knál használt api-n át lehetett használni, hanem zárt codec-en át. Így amelyik program nem támogatta a külső codec-eket, azokkal nem ment. A driverével sem sokat törődött a broadcom. Azért kopott ki gyorsan, mert ezek a funkciók szabványás apival hamar bekerültek a fapados integrált gpu-k ba is, már core2duo korszakban az mhd4500 integrált gpu mellé sem volt értelme betenni. 

Anno tényleg jópofa volt a crystal hd, de mindig volt vele plusz macera. Mementónak eltettem emlékbe mindkét (70012 és 70015) változatból a példányomat :) Amúgy lehet rokonságban van az újabb változata a pi soc-jával is.

Nem igazán, szerintem.

Régebben a p1-es időkben még előfordultam mpeg1 dekódoló kártyák, például video cd nézéshez. Aztán azt hiszem voltak mpeg2 kártyák is a dvd időszakkor. Lehet azok ilyen videó kimenet átkötősek voltak, ahogy a kezdeti külön 3d gyorsítók is.

A crystal hd meg talán az atomos netbookos korszakban (2009) tűntek fel. Az intel nagyon nyomta a saját chipsetjét, ami alkalmatlan volt bármire is. Az akkori nvidia chipset gpu-ja már röhögve tudta dekódolni a videókat (ion chipset. bluray codeceit tudta: mpeg2 h264, vc1). Csak az intel az atom procit + intel chipsetet olcsóbban adta, mint külön csak az atom procit - így kinyírva a konkurencia chipsetjeit, hiába voltak jobbak.

Ugyanebben az időszakban (2007), az akkori ati hd 2xxx sorozat és integrált gpu is tudta már ezeket, a 3xxx széria pedig még jobb lett. Nvidia meg talán 2004-től a geforce 6 szériával kezdte támogatni, chipsetben is: a 6150-es már h264-et is tudott. De már az intel gma 4500 (G43, G45 chipset) is kezelt h264 videókat is. A régebbiek meg talán gma 900-től felfelé tudtak kicsit segíteni, x3000-ről mpeg2-őig dekódolni is.

Windows alatt az ms a dxva apival kezelte a videodekódolást. Win 98 és 2000 -től volt. Szóval már jóval előtte volt szabványosnak számító api. hogy a vas elterjedt hozzá.

Egyébként a boradcom kártyának az is problémája, hogy a pcie1x (1.0) buszon kell utazni befelé a tömörített, kifelé meg a tömörítetlen videónak. Alapból le is voltak korlátozva 720-as felbontása, downscalinget csinált a kártya. Win alatt registry matatással lehetett fullhd-ra váltani, hogy eredeti felbontástban jöjjön a videó. Ott már durvább videóknál bedugulhatott az adatbusz. Szóval nem is igazán alkalmas erre bővítőkártya, mert kevés az adatbusz.

2000-2001 körül a kollégámnak volt mpg2-es HW-es kártyája, de az nem volt összekötve a VGA-val, hanem direkt RCA ki és bemenete volt, így a bemenetét valós időben konvertálta mpg2 folyammá, és lejátszáskor a kimenetére kötött TV-n ment az anyag.

Soros kötés az első 3D-s kártyámnál volt, de már a nevére sem emlékszem :-) (a gugli szerint Voodo1 volt)

( msandor v | 2020. 11. 08., v – 10:27 )

Nekem nagyon tetszik ez a RPI, bár nem én vagyok a célcsoportja, így nem is fogok venni.

Azt a percet várom, amikor a mobilom rá tudom dugni egy dokkolóra, és a monitoron lehet folytatni a munkát. A sebessége már régóta megvan a SOC-oknak, a wifi már olyan gyors, mint a laptopomé.