30 éves a GNU-kiáltvány

FSF/GNU/GPL

A GNU-kiáltványt Richard M. Stallman írta és publikálta 1985 márciusában a Dr. Dobb's Journal of Software Tools kiadványban a GNU projekt magyarázataként, céljainak definiálásaként, valamint azért, hogy támogatókat és résztvevőket toborozzon.

A GNU-kiáltványt nagy becsben tartják szabad szoftveres körökben, hiszen a mozgalom alapvető filozófiai forrásának tekintik.

A GNU-kiáltvány a lelkes fordítók és az FSF.hu munkájának köszönhetően elolvasható magyarul itt.

( bikmakk | 2015. 03. 18., sze – 18:51 )

És itt az eredeti, ha valakinek – hozzám hasonlóan – feláll a szőr a hátán, amikor ilyesmit fordításban kell olvasnia.

Tartalmában hozza, stílusában azonban sokkal mesterkéltebb és döcögősebb.*

"Azért, hogy a számítógépeket minden szégyenkezés nélkül tovább használhassam, elhatároztam, hogy összegyűjtök egy olyan szabad szoftvercsomagot, amely képes lesz minden nem szabad szoftver nélkül létezni. Otthagytam hát az AI labort, hogy az MIT ne tudja jogi úton megakadályozni a GNU közreadását."

Eredeti: "So that I can continue to use computers without dishonor, I have decided to put together a sufficient body of free software so that I will be able to get along without any software that is not free. I have resigned from the AI Lab to deny MIT any legal excuse to prevent me from giving GNU away."

"Ha az emberek szívesebben fizetnének a GNU + szolgáltatásért, mint azért, hogy a GNU-t ingyen kapják szolgáltatás nélkül, akkor egy olyan cég, amely csak szolgáltatást nyújtana az ingyen GNU mellé, profitképes lenne."

Eredeti: "If people would rather pay for GNU plus service than get GNU free without service, a company to provide just service to people who have obtained GNU free ought to be profitable."

* Lehet, hogy ez alapból minden fordítás hibája; ezért sem szeretek angol nyelvű szöveget NEM eredetiben olvasni. Persze az angolt és még néhány indoeurópai nyelvet leszámítva én is rá vagyok szorulva a fordításokra sokszor: a kedvenc japán írómat pl. sajnos nem tudom eredetiben élvezni, de ebben az esetben is inkább az angol fordítást preferálom a magyarral szemben, mert szélesebb horizontját nyitja meg a kulturális diszkurzus lehetőségének. Magyar fordítást csak a klasszikus szerzők könyveinél tűrök el.

Ez a mai gyors és bérfordítók világa miatt van így. Leginkább az érezhető ezekből a kényszermagyarra átültetett szövegekből, hogy a fordító már jobban tud angolul mint magyarul. Pedig a mi nyelvünk sokkal kifejezőbb és változatosabb mint a legtöbb másik, az angolnál pláne.
☼☆♫♪♫♪☆☼
AGA@
Fork portal és az egyik logóm :)

Az angol a világ egyik, ha nem "a" legnagyobb szókincsű nyelve; egy ostoba mítosz csupán, hogy ennek pont az ellenkezője igaz. Csak meg kell nézni az egynyelvű értelmező szótárak vastagságát (pontosabban a szócikkek számát). Ugyanarra a fogalomra használt szinonimák tömkelegével rendelkeznek. Az árnyalatok nagyon finoman visszaadhatók pl. többek között azzal, hogy egy latin-francia eredetű kifejezést, avagy annak germán eredetű megfelelőjét választjuk-e:

"The corpse of a person who committed suicide in his private apartment was discovered by the female servant."

vs.

"The dead body of a man who killed himself in his own flat was found by the maid."

stb.

Szerk.: és ha ezt nem nyakatekert műmagyarra akarom fordítani, többszörös alárendelt szerkezettel, akkor ezt írom: "Bejárónője talált rá egy öngyilkos háziúr holttestére."

Az angol egynyelvű szótár szócikkeinek számát nem érdemes felhozni, mert abban tömegével fordulnak elő olyan szavak, amiket itthon csak az idegen szavak szótára plusz a szakmai szótárak úniója adhat ki. És természetesen benne vannak azok a szavak is, amiket Shakespeare meg Bunyan használt utoljára. Ez természetesen nem baj, csak nincs sok köze a köznyelvhez. (Még mielőtt belekötsz, ez nem az "ír utazók" nyelvét jelenti.)

A mondat fordításhoz pedig annyit elsőre, hogy ez angolban is alárendelt (és passzív) szerkezet, tehát nem tudom miért lenne művibb a magyar alárendelés. Ha magyarul nem tudsz valamit cizelláltan megfogalmazni, azt talán nem a nyelv hibája...

Azért művibb, mert hülyén hangzik. És a fent idézett "GNU Magyarfesztó" szemelvényekkel sem az a bajom, hogy nem lennének tartalmilag pontosak. Csak rondák, ennyi.

A példamondatom síkján egy ilyesféle förmedvényhez hasonlítanak: "A holttestet, ami azé a férfié, aki a saját lakásában ölte meg magát, a bejárónő találta meg."

A szépen hangzó ("magyaros") fordítás általában némi kompromisszummal érhető el. Előfordul, hogy néha fel kell adni a szó szerinti és/vagy mondatok szerinti megfeleltetés ideáját, ehelyett a szöveg értelmét kell fordítani, 2-3 mondatos tartalmi egységekben.

Azt pedig, hogy melyik nyelvnek van nagyobb szókincse, igazából nem lehet pontosan megmérni, de az biztos, hogy az angolnak nem kell szégyenkeznie ebben a tekintetben. A kedvenc példám erre Poe: The Raven. Ezt a verset kevés nyelvre lehet olyan kifejezően lefordítani, hogy megközelítse az eredetit. Magyarra szerencsére pont lehet.

"Előfordul, hogy néha fel kell adni a szó szerinti és/vagy mondatok szerinti megfeleltetés ideáját, ehelyett a szöveg értelmét kell fordítani, 2-3 mondatos tartalmi egységekben."

Ez a természetes, mert fordítás nem létezik abban az értelemben, ahogy azt sokan gondolni szeretnék.

Angol szakmai szöveget és irodalmat én is jobban szeretek angolul olvasni, már csak a tanulás miatt is. De egy más nyelven íródott regény angol fordítása nem feltétlenül jobb, mint a magyar. Én nem éreztem késztetést, hogy skandináv krimit angolul olvassak. De persze vannak kivételek, engem is zavar a szakmai hozzáértés hiányával, tömegtermelésben készülő vacak magyarítások sora, bár azoknak többnyire én nem igazán vagyok a célcsoportjában.

Már nem emlékszem pontosan, de talán Barna Imre, Umberto Eco magyar fordítója írta A rózsa neve angol kiadásáról, hogy az az eredeti művet erősen megszűrve, leegyszerűsítve és megvágva ültette át. És hogy ez nem csak az adott mű komplexitása miatt van, hanem egy tudatos tendencia az angol nyelvű piacon az eladhatóság érdekében.

Lehet, hogy az ilyen egyszerűsített írások miatt jutottam a fenti véleményemre.
Igaz, nem könyves példa; A Dishonored című játék, ami tele van régies, művészien írt szöveggel pont egy olyan volt, amit egyszerűen nem értettem meg. Az láthatóan nem is a könnyű eladhatóság miatt készült el. Mint egy interaktív film, kiegészítve egy kisebb regénnyi középkori stílusban leírt melléktörténettel. Kedvencem pl. a 'surreptitiusly' szó, amit az egyik natív angol barátom sem ismert. (Azóta már párszor belefutottam.) Ezzel szemben szakmai szöveggel szinte sosincs gondom.
☼☆♫♪♫♪☆☼
AGA@
Fork portal és az egyik logóm :)

( asch v | 2015. 03. 18., sze – 22:23 )

Meghatározó élményem, amikor először olvastam.

( zotya62 v | 2015. 03. 21., szo – 02:28 )

Magasabb szintű az a nyelvtudás, amikor az adott nyelven tudsz gondokozni. Ez például egy angol nyelvü mondat tükördordítása lehetne, you know.:) Ez magyarul, magyarosan inkább így hangozhatna: Magasabb szintű az a nyelvtudás, amikor valaki az adott nyelven tud gondolkozni. Egyébként szerintem az angol nyelv sokat egyszerűsödött. Ugyanez igaz a németre is, ahol manapság kikopik a névelők használata. Utóbbit szerintem jóval nehezebb megtanulni, de utána az angol könnyebb.

https://www.digitalocean.com/?refcode=7504fb2af065