IndieGoGo kampányt indított a Canonical az Ubuntu Edge telefon piacra dobásához

Ubuntu

Ahogy azt sejtettük, a Canonical egy telefonnal szeretne előállni. Az eszköz neve Ubuntu Edge lenne. Jono Bacon az Ubuntu részéről tegnap bejelentette, hogy közösségi finanszírozásos IndieGoGo kampányt indítottak annak érdekében, hogy tervük valóra válhasson. A kampány 32 millió dolláros kitűzött céllal indult. A Canonical-nak 30 nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy ezt, a közösségi finanszírozásban nem mindennapi összeget összeszedje. Néhány óra alatt már több mint 3 millió dollárnyi ígéret érkezett.

Az eszköz tervezett paraméterei:

  • Dual-boot Ubuntu Edge into either Ubuntu or Android
  • Becomes a fully integrated Ubuntu desktop PC when docked
  • Fast and powerful device with multi-core CPU and at least 4GB RAM
  • 128GB of storage for photos, music, content
  • 4.5in 1,280 x 720 HD display with pure sapphire crystal screen, the hardest natural substance after diamond
  • Cameras made for low-light, fast response and close up pictures: 8mp rear camera, 2mp front
  • Faster connection all over the world with dual-LTE, dual-band 802.11n Wi-Fi, Bluetooth 4, NFC
  • Connect to HDMI TVs and monitors easily with MHL connector, 3.5mm jack
  • GPS, accelerometer, gyro, proximity sensor, compass, barometer
  • Stereo speakers with HD audio, dual-mic recording, Active Noise Cancellation
  • Silicon-anode Li-Ion battery
  • 64 x 9 x 124mm

Akit érdekel a készülék, annak érdemes igyekeznie. Az első napon 600 amerikai dollárért lehet bejelentkezni érte. A következő napon már 810 dollár az ára.

A 600 dolláros lehetőség (5000 darab) kimerült. Jono bejelentésével ellentétben, a következő szint nem 810 dollár, hanem 830 dollár + 30 dollár szállítási költség az USA-n és az Egyesült Királyságon kívül.

A kampány részletei elolvashatók a bejelentésben és az Ubuntu Edge kampányoldalán.

( BZoltan | 2013. 07. 23., k – 08:04 )

Annyiban pontosítanék, hogy nemcsak ígéretként érkezett az eddigi 3.23M$, hanem ez az összeg valóban meg is érkezett az Indiegogo számlájára. Szóval nem csupán üres ígéretekről van szó. Természetesen ha a kampány nem éri el a célját úgy minden kontribútor visszakapja a pénzét. Sőt, ha megvalósul a kampány célja é jővő májusban valaki kézhez kapja az Ubuntu Edge telefont akkor még mindig lesz egy hónapja, hogy meggondolja magát.

Az mindenesetre beszédes, hogy az első 12 órában több mint 5000 telefon talált jövendőbeli gazdájára.

Kíváncsi leszek erre. Az összeg elég húzós. Vannak kétségeim afelől, hogy sikeres lesz a kampány. Egyrészt az IndieGoGo miatt (gondolom a Kickstarter nem volt opció?). Másrészt azért, mert a Canonical/Ubuntu egy viszonylag ismeretlen cég az átlagember előtt.

Mindenesetre hajrá!

--
trey @ gépház

Ennek az akciónak elsősorban az a célja, hogy az Ubuntu híre még jobban eljusson az átlagemberekhez. Egy kereskedelmi, sőt globális piacon való célokkal bíró opensource projectnek a legnagyobb kihívás kitörni az FSF/OpenSource buborékból. Egy ilyen corwdfunding akciónak pont a közösség megmozgatása a célja. Be kell bizonyítani a hardver gyártóknak és a teleoperátoroknak, hogy a szabad szoftver mint tablet/smartphone alaptechnológia kereskedelmileg életképes.

Azt, hogy az összeg sok vagy kevés azt nehéz bárki helyett eldönteni. Az Ubuntu Edge jelenlegi specifikációja erősebb mint a laptopom amivel a kenyérkereső munkámat végzem. A terveim szerint ez lesz az utolsó laptopom :) és jövő májustól csak egy dokkolóm meg egy monitorom lesz. Sőt lesz két dokkolóm, az egyik a munkához a másik pedig a tévéhez :) Nekem így már nagyon szimpatikus az ára. Mindezt úgy, hogy sem a Google, sem az Apple, sem a Microsoft nem pofázik bele abba, hogy milyen szolgáltatást használok a gépemen... egyszerűen bekapcsolom a development módba a masinát és én vagyok a #

Mi fogsz telefonalni?
Najo, igy onmagaban kotekedesnek tunhet:)

Az erdekel, h amikor a dokkoloban van a telo, hogyan telefonalsz? Ha elmesz az asztalodtol, mindig kiveszed a telot a dokkolobol?
Kivancsi vagyok, hogy fogjak megoldani ezeket a problemakat, amik kevesbe v. nemcsak szoftveres problemanak tunnek.

tompos

Fülest, én nem arra gondoltam.

A füles nálam a fülhallgató, igaz írhattam volna azt is (a fejhallgató sokkal jobb persze)

pl http://dx.com/p/sport-mp3-player-bluetooth-headset-w-fm-tf-black-silver…

A headset teljesen más azon van mikrofon is....
DE léteznek tefon alakú BT eszközök pl
http://dx.com/p/mini-bluetooth-v2-1-dialer-headset-for-cellphone-ipad-m…

Geri

,,Ha elmesz az asztalodtol, mindig kiveszed a telot a dokkolobol?"

gondolom nem véletlen van az a 4g ram. Akár azt is el tudom képzelni hogy tizedmásodpervek alatt (kérdezés nélkül) tud váltani dokkolás és nemdokkolás között, a munkamenetet meg eltárolja a ramban. Szóval kiveszed ha felállsz, és visszateszed ha visszamész.

Vegyuk hozza, hogy ma egy atlag ARM parszaz Mb/sec-es memoria savszellel rendelkezik, mig egy ocska dzsunka PC is osszehoz 20-25 Gb/sec-et. Azert az a ket nagysagrend az szamit.

Es azert azt se hagyjuk mar figyelmen kivul, hogy ARM-en 1 Ghz az azert nem ekvivalens egy i5-tel. Jol hangzik a promokban, hogy juj HD video meg ez meg az igy-ugy, csak azt hagyjak le sokszor, hogy azert azt tobbnyire valamilyen celhardverrel erik el.

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

Nem vitatom a véleményedet, de érdekelni, hogy _konkrétan_ milyen ARM processzors gépen, milyen módon pontosan milyen eredményeket mérték. A saját tapasztalatom az, hogy bár valóban gyengébbek az ARM-os architectúrák az x86-nál, de a különbség úgy tudom, hogy megáll egy nagyságrendnél.

Noha ez nagyon igaz, de a probléma már a jelenlegi okostelefonokkal is él, szóval ettől nem lesz lényegesen rosszabb. Vigyázni kell fizikailag és szoftveresen is. Jobb is lenne, ha mindenki (főleg a sysadminok) elővigyázatosabbak lennének _minden_ gépükön, a laptopokat és asztali gépeket is beleértve.

Olvastam én ezt annak idején, de annyira gáz, hogy az agyam egyszerűen kiégette. Legjobb lesz, ha visszamegyek a balettba ugrálni, nem akarok semmilyen titkos dolgot tudni :S Esetleg az érintőképernyős virtuális billentyűzet biztonságos, de azt meg utálom :( kell egy olyan cucc, ami WiFi-n, VPN-en keresztül van a géphez illesztve és a gombok nyomásra tervezetten azonos elektromágneses hullámot keltenek. Gondolom erre igen nagy lenne a kereslet. Gyertek, csináljunk startup-ot! :D

Az Ubuntu + Android bölcs választás, így a minőségi hardver miatt a hatalmas méretű androidos vásárlóközönség is érdekelt. Az IndieGoGo-t én is rossz választásnak tartom. Balszerencsét hoz az egészen jó projektekre is még a Kickstarteren a közepes kezdeményezések is sikeresen gyűjtik össze a megcélzott összeget.

( uid_19334 | 2013. 07. 23., k – 08:04 )

okosszemüvegre? okosórára? komolyan telefonra?

Ezzel teljesen egyetértek. Van karórám, de csak akkor hordom, ha kifejezetten szükség van rá. Pl. túrázni megyek és fontos, hogy akkor is tudjam az időt, ha netán minden más elektronikus eszköz elérhetetlenné válik körülöttem.

-----
"Egy jó kapcsolatban a társunkat az ő dolgában kell támogatni, nem a miénkben."
rand() a lelke mindennek! :)

Szerintem manapság a telefon alatt szigorúan a feature- avagy dumbphone-okat szokás nevezni. Vagyis azokat az eszközöket amik elsősorban és néha kizárólag telefonálásra, szöveges üzenetek küldésére használhatóak.

Amikor már egy 46 colos HD tévére köthető egy eszköz, böngészője, email kliense, irodai alkalmazáscsomagja, kép nézegetője és szerkesztője az már erősen feszegeti a személyi számítógép határait.

Az alkalmazások fejlesztésének és más platformokra készül alkalmazások adaptálásának a lehetősége pedig még azon is túlmutat amit ma PC-nek nevezünk.

( kmARC v | 2013. 07. 23., k – 08:33 )

Nagyon tetszik. Remélem nem a megvalósításon bukik el a dolog.

Ha ott tartanánk már, hogy a kezem ügyében van egy ilyen tudású telefon, én pl. a laptopot egészen biztosan lecserélném, és desktop gépet vennék otthonra (programozáshoz, stb.), a napi tevékenységeim (tartalom_fogyasztás_, emailezés, chat) pedig mehet a telefonról.

Plusz néhány alkalmazás kellene, hogy 0. perctől létezzen a telefonra. Ilyen alkalmazás pl. egy széles körben használt sporttracker (Endomondo és társai). Ha nem lesznek ilyenek rá, akkor sajnos nehezen váltja egyeseknél az iPhone / Android készülékeket.

--
trey @ gépház

Már most is van jópár tucat kimondottan az Ubuntu Touch-ra fejlesztett alkalmazás, de maga a platform is biztosítja a legfontosabb alkalmazásokat. Tíz hónap sok idő, most, hogy az SDK készen (na jó Béta) van és lényegében minden fontos eszköz meg erőforrás a fejlesztők rendelkezésére áll, szerintem nem lesz porbléma az alkalmazásokkal. Tény, hogy az Apple/Google féle "kinek van többféle gyertya meg fingó alkalmazása" és a "ki tud nagyobb számot mondani" versenybe az újonan jövő platformok nem tudnak beszállni. De az is beigazolódott mára, hogy a sokcsilliárd alkalmazás sok esetben inkább hátráltat mint előre visz.

A Skype meg egy nehéz kérdés. A Skype ugye zárt protokolt használ és maga az alkalmazás is zárt. Vagyis vagy a Microsoft lesz olyan kedves és portolja az alkalmazását vagy nem. Szerintem inkább a nemre fognak szavazni.

Csak erre a "juj, ez csak egy pilot projekt" maszlagra kivantam reagálni. Leforditom marketingről magyarra:
- tudjak, hogy csúnyán le vannak maradva.
- tudjak, hogy nehez piac, de jelenleg ez a piac zsirosbodone
- megpróbálunk Apple lenni
- ki akarjak jatszani az exkluzivitas kártyáját (a béta tesztereken)
- ha bebukik, majd eladják, hogy "ez csak egy kísérlet volt".

Nem kell a marketing bullshitet megenni.

-------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

Lefordtom neked az igazságra:
- Igen tudják, hogy le vannak maradva.
- Igen, tudják, hogy nehéz piac, de a PC piac napja álodzóban van és egy OS gyártó céget ez nyomás alá helyezi, hogy mozduljon
- Nem akar az Ubuntu vagy a Canonical Apple lenni. Az Apple egy hardver gyártó cég aki a szoftverét a hardverrel egy csomagban árulja. A Canonical pedig egy szolgáltató cég aki a szoftverét és az azzal járó szolgáltatásait árulja hardver gyártóknak
- Nem béta tesztereknek szól ez az akció sem
- Nem fog bebukni és ez nem egy kísérlet történjék is bármi. Ez egy közösségi demomstráció.

Nem kell mindig többet sejteni a dolgok mögé :)

( Dacr (nem ellenőrzött) | 2013. 07. 23., k – 09:24 )

Kezd olyan érzésem lenni, hogy az Ubuntuból egy Apple szerű "cool" márkát akarnak csinálni.
Saját utat kezdenek járni, ami nem feltétlen baj, előremutató lehet, csak félő, hogy egy idő után kénytelenek lesznek zárni bizonyos kódokat ahhoz, hogy ez a márka életben is maradjon.

BZoltannak is egyben:
szükségszerűen azokat lesz kénytelen, amik a plusszot jelentik a rendszerében a versenytársakhoz képest. Ha mindent visszaad, akkor gyakorlatilag mindenki létre tudja hozni mindazt, amivel ő előnyt szerzett, ergo a márka nem egyedi. Apple esetén is nyílt ugyan a Darwin, de a "cool" részeket zártként fejlesztik.
De ne legyen igazam :)

Az a szemlélet, hogy a nyitott technológia nem jó, mert könnyen lemásolják már sok-sok éve megdőlt. Pusztán az, hogy te megkapnád vagy bárki megkapná az iOS 8-as dizájn specifikációját még semmit nem jelentene. Ahogy az sem jelentene semmit, ha megkapnád a komplett WP9 forráskódját, vagy az Android 4.5 forráskódját... Ezzekkel mind semmit nem tudnál csinálni, mert mire elolvasnád a doksikat, megértenéd a kódot megőszülnél. Ha pedig fel akarnál építeni ez kutatú-fejlesztő csapatot aki termékké is varázsolja az ingyé öledbe esett csodát, arra dollármilliókat kellene elköltened. A háttérinfrastruktúráról nem is beszélve.

Tessék, ott van a komplett Maemo meg Meego UX meg UI dizájn, kóddal mindennel... egy évtizeddel az iOS meg az Android előtt jártak már 2007-2010-ben. Aztán mire megy vele bárki? Semmire. Mert kompetens,összeforrot és motivált fejlesztőcsapat nélkül a legszebb dizájnspecifikáció és a legpengébb kód is csak döglött adat.

Szóval, szerencsére nincsen igazad.

A nyitotttechnológia és a szabad forrás egy dologban teszi nehezebbé a dolgot... nem lehet ráülni a babérokra, folyamatosan fejlődni és haladni kell. Mert az erő és az előny nem a helyzteből fakad hanem a momentumból. Pusztán a sebesség semmit nem ér, az a kunszt, hogy valami gyorsul.

Az egész veleje a nyílt technológiáknak és a szabad forráskódnak az, hogy a szabadság és a nyitottság egy hájpot generál és az üzlet az, ha a hájp által generált hullámot meglovagolja valaki. De a hullámok nem tartanak örökké... új hullámot kell generálni és újra fel kell menni arra, hogy ismét meg lehessen lovagolni. A nyitottság rákényszerít az innovációra... ezért nem szeretik ezt sokan. Mert a lusta mamutcégek bürokrata menedzserei a lábukat szeretik lógatni és a végtelen kávészünetekben traccsolni szeretnek.

Sajnos első sorbol néztem végig a Meego bukását. Konkrétan ott voltam azon az All-hands meetingen ahol Jo Harlow elszólta magát, hogy a Microsoft-Nokia szerződés értelmében a Nokiának minden adott BOM price alatti (a konkrét számra már nem emlékszem de úgy 200USD dereng) okostelefon platform fejlesztését azonnal leállítja cserébe a nem csekély (értsd, masszív dollármilliárdok) támogatásért cserébe amivel a Nokia Windows Phone stratégiájához hozzájárul. Pénz beszél, kutya ugat. Csúnya történet volt ez... a Maemo/Meego platform messze nem a technológiai potenciálja és fejlettsége miatt ment a levesbe.

A Jollának valóban nagyon jók a kilátásai. Ráadásul technológiailag bíztatóan sok a közös pont az Ubuntu Touch rendszerrel.

Az N9 2011 szeptemberében került a polcokra, a Meego Touch keretrendszer pedig már ezt másfél évvel megelőzően nyílt fejlesztési modellben teljesen publikus volt.

A Google és az Android messze nem a legjobb példák a nyílt fejlesztési modellre. De a legfontosabb az az, hogy a nyílt forráskódú szoftver és a nyílt fejlesztési modell az két erősen különböző dolog.

Mint mar emlitettem, ez nem hat meg senkit. Es sikertortenet meg penz se lesz belole csak azert, mert nyilt. Marpedig a te kerdesed az volt, hogy miert kene - akar csak reszelegesen - bezarni a kodot a sikerhez. De akkor mondom maskepp: mondj nekem 1 (egy) sikeres ceget, amelyik Meego alapu telefonokat forgalmaz.

Fentebb mar vazoltak, hogy miert sebezhetobb igy a projekt. A kod ott van, raadasul szabad szoftveres licenc alatt, akkor miert ne hasznalhatnak fel? A GPL sertes esete nem all fent, mivel a kodot ugyse tudnak copy-paste-elni, meg ha akarnak se, ellenben a koncepciot latjak mar a fejlesztes alatt is, utana mar tudjak ok implementalni, ahogy akarjak. Es ha eleg gyorsak, mindezt meg azelott, hogy a nyilt kodbol kijott volna az uj release. Ez egy kurva nagy hatrany a zart (iOS, WP), vagy felig zart (Android) rendszerekkel szemben, akiknel ilyenre nincs lehetoseg. Tetszik, nem tetszik, a piaci verseny ilyen.

Egy olyan projektnel, ami 32 millio dollart tarhal el a neptol, nem annyira mellekes, hogy anyagi bukta vagy siker lesz-e. Ilyen szempontbol a nyilt forras az egvilagon semmit nem er, ha a Canonical nem tud belole penzt csinalni. Marpedig ha a termekbol nincs penz, akkor elobb-utobb nem lesz termek se, es ott vagyunk, ahonnan elindultunk.

Azt, hogy a pusztán a nyílt forráskód miért nem jelent kockázatot már leírtam (ma 10:30).

A kérdésedre, hogy "ha a kod ott van, raadasul szabad szoftveres licenc alatt, akkor miert ne hasznalhatnak fel?" a válasz az, hogy azért mert nem rendelkeznek a megfelelő fejlesztői csapattal, háttértapasztalattal, koncepcióval. A nyers kód még édeskevés, a legjobb kódot is karban kell tartani, tovább kell fejleszteni.

A Maemo/Meego platformot használó sikeres cégre kiválló példa volt a Nokia. Azt is leírtam (12:00) , hogy nem a technológia volt a probléma. Az 770/N800/N810/N900/N9 termékvonal teljesen életképes volt. Minden marketing nyomulás nélkül folyamatosan növekvő piaci részesedést szerzett egészen addig ameddig a Microsoft el nem határozta, hogy a "pénz nem számít" alapon bedózerolja az egészet. Az erőszaknak sajnos nincsen ellenfele. Hosszú történet, de szerintem abban megegyezhetünk, hogy a Maemo/Meego platform vesztét nem a nyílt fejlesztési modell okozta és nem is az, hogy ne lett volna piaci alapon életképes az a termékvonal. Így utólag a Nokia Lumia termékvonalának az eladási mutatóit nézve nyugodtan mondhatom, hogy az N9 és annak az iterációi röhögve hozták volna azoknak a számoknak a többszörösét mint amit a Lumia mutat.

A nyílt fejlesztési modell és a nyílt forráskód amennyiben folyamatos innovációval jár és amennyiben kompetens, moitivált fejlesztő csapat áll mögötte úgy nem teszi sebezhetővé az üzleti modellt.

Abban pedig teljesen egyetértek, hogy a Canonical csak úgy tud fenntartható üzleti modellt felépíteni az Ubuntu Touch platformra, ha a nagy hardvergyártók a 2014-2015 évek során többmilliós példányszámban a piacra nyomnak versenyképes áron és technológiailag az Androidos és iOS eszközökkel pariban levő termékeket.

Ennek a belépője ez a mostani akció.

Azt, hogy a pusztán a nyílt forráskód miért nem jelent kockázatot már leírtam (ma 10:30).

A kérdésedre, hogy "ha a kod ott van, raadasul szabad szoftveres licenc alatt, akkor miert ne hasznalhatnak fel?" a válasz az, hogy azért mert nem rendelkeznek a megfelelő fejlesztői csapattal, háttértapasztalattal, koncepcióval. A nyers kód még édeskevés, a legjobb kódot is karban kell tartani, tovább kell fejleszteni.

Tehat roviden azt mondod, hogy a Google-nel, Apple-nel, Microsoft-nal nincsenek jo koderek, designerek, es tapasztalat.

Nincs tobb kerdesem, a tobbi elkepeszto szemellenzos hulyesegre mar inkabb nem is reagalnek.

Persze, hogy vannak jó kóderek, dizájnerek és tapasztalat is a Google-nél és az Apple-nél.

Náluk szándék nincsen arra, hogy elforkoljanak egy komplett platformot és annak minden fejlesztési, karbantartási költségeit felvállalják. Mindkettőnek van saját platformja amibe a pénzüket fektetik és amiket fejlesztenek. Nem is rosszul.

A személyeskedésre pedig nem hiszem, hogy okot adtam volna. Tényeket, konkrétumokat igyekeztem leírni. Ha szerinted valamiben tévednék, akkor nagy tisztelettel várom a kiigazítást. A megfelelő tényekkel és érvekkel természetesen meggyőzhető vagyok.

De egyelőre hiányolom azon platform szoftverek felsorolását amelyeket mindenképpen zárt módon és zárt forráskóddal kellene szükségszerűen fejleszteni ahhoz, hogy azt felhasználó termék piacképes legyen.

Valóban, egy jó kóder ránéz a kódra, és rögtön érti is, a kód magától fordul egy eladható, kész termékké, és persze mindegyik kóder megfelelő tapasztalattal rendelkezik az adott platformon (általános tapasztalat nem ér). Két jó kóder pedig végképp ilyen. Ennyit a szemellenzős hülyeségről.

-----
"Egy jó kapcsolatban a társunkat az ő dolgában kell támogatni, nem a miénkben."
rand() a lelke mindennek! :)

"A GPL sertes esete nem all fent, mivel a kodot ugyse tudnak copy-paste-elni, meg ha akarnak se, ellenben a koncepciot latjak mar a fejlesztes alatt is, utana mar tudjak ok implementalni, ahogy akarjak."
Ha egy cég nagyon über titkos dolgot fejleszt, akkor nem kell megosztania, addig, amíg ki nem jön vele, mint pl. az android-nál. Amikor kijön vele, akkor elegendő megosztania. Tehát ezen a ponton nincs hátrányban. Egyedül a kód felhasználásából tudnának előnybe kerülni, de azt csak nyílt forrású programban használhatnák, tehát itt sincs hátrány.

Nem muszaj kiadni, persze, csakhogy az Ubuntu-fanok pont, hogy arra fapfapolnak, hogy az Ubuntu jaj milyen szabad. Kvazi ez a selling point. Ha a dolog ugyanugy tortenik, mint az Android-nal, nem nagyon latom be, hogy milyen technikai elonyt adna ez az Android-dal szemben. Most van par jopofa otlet, de ezeket a Google egy szemvillanas alatt be tudja vezetni a sajat keszulekein, ha ugy latja, hogy van ra igeny. Pl. en semmi akadalyat nem latom annak, hogy egy bivaly Android-os telo futtasson egy desktop Linuxot.

Igen, a szabadság egy selling point. Ha van olyan fogyasztói szegmens akik értéket látnak abban, hogy a szoftver amit használnak az szabad szoftver akkor ezzel mi is a probléma?

Azt pedig sehol, senki nem állítja, hogy ez a szabadság az automatikusan valamiféle technikai előnyt is adna. Nem ad. A technikai előnyt az innováció adhat, ami pedig teljesen független attól, hogy a kód az szabad avagy sem.

De igen, úgy van ahogy mondod... bárki szabadon meríthet ötletet az Ubuntu Touch rendszeréből. De az ötlet eredeti gazdája mindig is lépéselőnyben van azzal szemben aki csak másolja az ötletet. A nyílt fejlesztési modell ponthogy arra kényszeríti rá az innovátor csapatot, hogy mozgásban maradjon és ne ülhessen rá a babérjaira.

,,Tessék, ott van a komplett Maemo meg Meego UX meg UI dizájn, kóddal mindennel... egy évtizeddel az iOS meg az Android előtt jártak már 2007-2010-ben. Aztán mire megy vele bárki? Semmire. Mert kompetens,összeforrot és motivált fejlesztőcsapat nélkül a legszebb dizájnspecifikáció és a legpengébb kód is csak döglött adat."

A hardvergyártó arra, hogy fogja a kódot, lefordítja és felteszi a hardverre. Lásd még meego-s netbookok és KDE-Mer-Vivaldi tablet (amely mostmár csak kijön egyszer).

Tudtommal a KDE tablet-ben olyan sok Maemo/Meego kód nincsen. A Meego kód sajnos döglött adat :( ami tényleg szomorú, mert sok millió mérnökóra fekszik benne és ennél lényegesen többre hivatott.

Amúgy a Maemo/Meego kompetencia és innováció tovább él és fejlődik a Tizen-Jolla-Ubuntu rendszerekben. Jellemzően ezekhez a projektekhez csatlakozott a régi Maemo-s csapat.

lehet hogy számodra logikusabb újraírni valamit a 0-ról a meglevő kódok használata helyett, de ők akkor sem ezt csinálták, már ha hihetünk a wikinek: http://en.wikipedia.org/wiki/Mer_%28operating_system%29

A sailfish (a jolla a cég neve) és a KDE tablet a Mer-re épül, ami meg a meego-ra, ("Also, it will be based on the MeeGo code base and tools, aiming to provide just the equivalent of the MeeGo core with no default UI.") de nem vagyok belefolyva csak azt gondolom, amit ők állítanak magukról.

Az a wiki szöveg azért inkább egy nagyon elfogult, nagyon szubjektív és garantáltan elkötelezett Mer fejlesztő tollából származik :) A lóláb leginkább ott lóg ki, hogy hisztiztek, hogy nem akarnak nagy cégektől függeni és nem tetszik nekik, hogy a nagy cégek zárt ajtók mögött döntenek mindenről... aztán most meg a Jolla finanszírozza őlet ahol ugyanúgy zárt ajtók mögött hozzák a fontos döntéseket.

Amúgy nyilván csemegéztek a Maemo/Meego kódból, de nem ritkán inkább arról van szó, hogy azok a mérnökök akiket a Nokia leépített azok vitték máshova a porjektjeiket. Akár a Mer-hez, akár a Tizenhez, akár a Jollához, akár az Ubuntu-hoz. Az ember az ami mozog, alkot, innovál... már ha hagyják :)

Szerintem a legnagyobb toket ez esetben a Canonical (Ubuntu) hirneve, felhasznaloi es fejlesztoi bazisa es az ezzel jaro kapcsolatai jelentik. Ha valaki az Ubuntu farvizen akar megtollasodni, eloszor is ugyanezt a szintet (vagy valami ehhez merhetot) hoznia kene.

( airwave | 2013. 07. 23., k – 10:43 )

A parasztok megveszik akarmennyiert, csak legyen hozza jo na hype. Ajfonert is danak akar 800 eurot is, akkor ezert miert ne adnanak.

Mark helyeben en 1100 euroert adnam, hadd fizessenek a vadparasztok, jol meg kell feni oket oszt csa.

Azért egy iPhone hardveres és szoftveres specifikációja messze alul marad egy ilyennel szemben. Kivéve a csillió megapixeles kamera ami nem ér semmit a lencse, a lencsevédő és a szoftver miatt. Összehasonlítottunk egy Lumia (nem tudom már hányas) egy régebbi symbianos nokia és egy iPhone 4S kép és videó minőségét. Az i4 a leggyatrább és a legdrágább. A symbianos viszont nagyon szép, zajmentes képet csinált. Számomra az iPhone egy divatcikk, egy Androidos kütyü már hekkelhető erősen, testreszabható és a Linux miatt csipázom. Általában tabletekre jellemző, de néhány telefonon is elérhető pl. a Debian ARM natívan, egy LXDE-vel egész használható 1GB rammal. És ez még csak a kezdet. Nekem tényleg zavaró egy picit a sok utazás miatt, hogy fele életem a telefonomon van, másik fele a gépen és még a felhőről nem is beszéltem, bár oda inkább csak biztonsági mentést készítek. Viszont ennek a 2 az 1-ben kütyünek van egy hátránya. Ha elveszik/ellopják, vele együtt megy minden. Tehát itt mégnagyobb hangsúly van a felhőn, (vagy egy otthoni ftp-n mondjuk) ha az adatainkat valamennyire biztonságban szeretnénk tudni. Ehhez néha nem árt sok mobilinternet (talán a gyorsasággal már nincs annyira gond kis hazánkban.. legalábbis a Vodafone hálózatán nekem 5Mbit a minimum mindenhol ahol járok, itthon egy 400 lelkes faluban az erdő közepén is).

Összességében ez egy jó ötlet szerintem és erősen I need érzésem van főleg ennyiért, ilyen specifikációval. Bár a processzor még nem ismert, de gyanítom, hogy nem egy 2 magos MTK6577 lesz benne. Hogyha mindennapi használatra alkalmas lesz, akkor a laptopomat nyugdíjazni fogom :) /lassan úgyis cserére érett/

( bithalver | 2013. 07. 23., k – 11:00 )

Hmmm. Erdekel a dolog, mondom mar egy ideje, hogy a telefonom erosebb, mint a 3-5 evvel ezelotti laptop-om, minek egy ~3kg-os dogot cipelni, ami ~2-3 orat birja. En most ezt a problemat egy ASUS transformer-rel oldom meg, de egy teljes desktop-pa "kinyilo" telefon jobb lenne.

Jo a specifikacio, de ~190000HUF-ert kicsit sok lenne kiserletezni ...

Mindenesetre sok sikert kivanok, de 32 mUSD nagyon sok penz, meg odaat is.

Nekem is ez volt az első gondolatom, amikor megláttam, hogy hogyan haladnak, és mennyi kell még. :)

_______________________________________________________________________

Android: https://play.google.com/store/search?q=artex+studios
iOS: http://itunes.apple.com/hu/artist/artex-studios-inc./id399983944

Egy dolgot nem érdemes kihagyni :) Ez nem egy fészbúk lájkgyüjtés... aki ebbe beszáll a projektba és belerak 190 ezer forintot az nem csak egy bambán mosolygó lájkló, hanem egy elkötelezett részvevő. Olyan résztvevő aki meg van győződve a projekt életképességéről, hisz a projekt céljaiban és ezt nem is fogja titokban tartani.

Ismert marketing jelenség, hogy minél többet költesz egy dologra annál inkább meggyőződésed lesz, hogy az a világ legnagyobb frankósága... Az a hétezer ember aki eddig csatlakozott a projekthez és összedobott 740 millió forintnyi pénzt csak most indítja be az utánégetőt :)

Ebben a játékban minden arról szól, hogy sikerül-e elérni a kritikus tömeghez a hírnek. Az első tízezer résztvevő egyben hírvivő is lesz.

( prion | 2013. 07. 23., k – 12:11 )

érdekes mennyire más az ázsiai lánynak a két arc fele. lehet ezt okozza a túl sok IT a nőknél :D

amúgy meg nagyon bátor ez a dolog. egy telefont amiről még semmi review nem volt eladni. hááát, nem egyszerű... ráadásul ha nem jön össze az összeg az nagyon égő és visszavetheti a dolog imázsát. itt az kellene, hogy már a határidő előtt gyorsan meglegyen.

meg ezt sem tudom, hogy egy okos dolog volt e, hogy lehetett 600-ért venni. ez rossz érzés lehet mindenkinek, aki ezután vesz.

Ez nem igaz.

Én a kampányoldalt olvasgattam, és úgy döntöttem, hogy 600-ért megveszem.
Mire átgondoltam, elfogyott a 600-as modell, 830-ért viszont már drága nekem ár/érték arányban, így kivárok.
Mire ez megjelenik, addigra a konkurencia is előrukkolhat 830-ért egy ennél jobbal. És ha nem, még akkor is tudok majd ilyet szerezi, hála annak, hogy 1-2% eladja ebayen 1 hónapon belül. Azért ez csak ~45 000 forint különbség, az egy középkategóriás készülék ára.

Nagy Péter
www.devengine.hu

ez lehet igaz. ha csak 830-ért lett volna megvette volna. de így, hogy 600-ért is volt már elmegy a kedve.

ezt kellette volna minimum csinálni: megadni egy 980as árat is mellé valami hülye dologgal, feltétellel megspékelve(mondjuk dupla hosszú a visszaküldési idő). akkor mindjárt vonzóbb lenne a 830 lelkileg :)

szóval valószínűleg jó ár a 830, de ez ilyen lelki dolog szerintem.

Lemaradt/kimaradt érzést kelt és felébreszti a sürgetést. Jó húzás volt, mert így az első mennyiség vevői motiválva voltak, a következő tömeg pedig -akik félnek elsők lenni- már nyugodtabban adják a pénzüket.

http://hu.wiki.weblogtrade.eu/images/f/fe/Termekeletgorbe.png

( nagygdev | 2013. 07. 23., k – 14:44 )

Ennek mind nagyon örülök és szurkolok is. De vajon lesz valaha annyira karcsúsítható is ez az "okostelefonos" Ubuntu, hogy a belépő szintű mobilon is (pl. Samsung mini 2) lecserélhessük az OS-t?

Az eddigi "Linux koncepcióban" nagyon tetszett, hogy a régi gépeket sem kell kidobni, mert egy egyszerűsített Linux-szal szépen használható az is. Azt értem, hogy a mai világban előrefelé kell menekülni, mert mindenki évente lecseréli a mobilját, és ha nem a Canonical-éra, akkor más viszi a Zsét... De mi van azokkal, akik eddig sem dobták el a régi eszközeiket (újrahasznosítás, környezetvédelem - ma elvileg ezek divatos dolgok)?

A Firefox OS-ben azért még bízok! :-)

( BaT | 2013. 07. 23., k – 15:50 )

Akkor 3G-t nem is fog tudni, csak LTE-t meg EDGE-t? :)

( Darkcomet | 2013. 07. 23., k – 16:43 )

Ha ez összejön nekik, és tartósan be tudnak szállni az okostelefon piacra, azonnal váltani fogok. Ugyan semmi bajom sincs az androiddal, de egy ilyen multifunkciós kütyü, ami kifejezetten egy linuxos disztróval van megtámogatva, számomra maga lesz a mennyország.

--------------------------

Csak a viták elkerülése végett. Ha nem használok ékezetet, mobiltelefonról írok.

( bodzasfanta | 2013. 07. 23., k – 17:16 )

"If the Ubuntu Edge reaches its goal of $32,000,000, Indiegogo makes $1,280,000 and PayPal $928,000 off it"

azért ez elég beteg... nagyon off de szerintem valahol itt van elkúrva valami a jelen társadalmi rendszerben, hogy az ilyen információs és pénzügyi csomópontokon valahogy rengeteg pénz megragad. és ennek az ellentéte az aki egy egyszerű összeszerelő munkát végez, oda meg annyi jut, amennyi pont ahhoz kell, hogy még ne halljon éhen(azért ennyi, mert kevesebbért nem csinálja meg senki, ennyiért meg mindig van egy munkanélküli).

és nem látszik, hogy akármelyik oldalt hogy lehetne egyensúlyba tolni.

Mert az emberek kepessegei nem egyenloek. Ha a jo oreg kommunista szokasok szerint beuniformizalod az embereket, akkor azzal pont a fejlodes legfontosabb motivaciojat veszed el. Aztan azon veszed eszre magad, h mindenki a kertben kapal, mert a rotacios kapa kifejlesztesehez is kell esz. Teljesen normalis dolog a teljesitmenyaranyos javadalmazas.

Btw, az ilyen hozzaallasnak koszonheto az a nemreg napvilagot latott itthon keszult tanulmany szerint, h az emberek donto tobbsege szerint a versenyszfera karos, az allam oldjon meg mindent. Csakhogy ezt pont az elmult 60 evnyi tortenelmunk mutatja mennyire nem mukodik.

---
pontscho / fresh!mindworkz

Miert ragadna meg? Maganak az informacios csomopontnak a fenntartasa is penz. Amikor a Canonical amellett dontott, hogy az IndieGoGo-t fogja hasznalni, es nem sajat megoldast epit ki, akkor tudtak, hogy ez nekik mennyibe fog kerulni, es lattak, hogy jobban megeri az IGG megoldasa.

"s ennek az ellentéte az aki egy egyszerű összeszerelő munkát végez, oda meg annyi jut, amennyi pont ahhoz kell, hogy még ne halljon éhen"
Pont annyit kap, amennyit az a munka er. A kozgazdasag tudomanya a helyettesithetoseg tudomanya. Ha a te szaktudasod konnyen helyettesitheto (a szalagmunka tipikusan ilyen), akkor nem fogsz annyi fizetest kapni, mint egy mernok, akinek a tudasa nehezen helyettesitheto mas ember tudasaval. Es ez igy van rendjen.
Es akkor lehet jonni azzal, hogy de az orvosok, tuzoltok stb: kerem, az allami szektor. Latszik, hogy az allam rossz gazda, a magankorhazakban sokkal tobbet keresnek az orvosok, es sokkal jobb a szolgaltatas is. Fel kene noni mar a szocializmusbol es akkor az orvosok is normalisan keresnenek.

"és nem látszik, hogy akármelyik oldalt hogy lehetne egyensúlyba tolni."
Ponthogy igy van egyensulyban a piacgazdasag: mindenki annyit keres, amennyi a munkaja helyettesithetosegenek az erteke.

így van. arra is gondolhatunk, hogy a monopóliumok létrejötte mit okoz. és érthető ez információra is.

amúgy én spec nem látom miért akkora érdem a képesség. attól, mert értelmesebb vagyok, mint más és jobban férek hozzá bizonyos információkhoz, know how-khoz, pici gyermekkorom óta attól többet érdemlek? szerintem ez nem triviálisan igaz.

szerintem jól látható, hogy feljebb, aki/ami közelebb van a lényeges döntési helyzetekhez többet juttat magának, mint ami méltányos. szerintem nagyon nehéz megmagyarázni a helyettesíthetőséggel, hogy pl miért van egy nagyon pici kisebbség kezében az össz vagyon egy jelentős része.

meg sok esetben egy vezető, a fölötte lévő vezetőhöz képest pont azért helyettesíthető kevésbé, mert olyan vezetőre kevesebbre van szükség, így kevesebben csinálták már, kevesebb embernek van ilyen tapasztalata. szóval egy esetleges szerkezeti sajátosság nyújtja neki ezt az előnyt. stb. szerintem egy nagyon naiv kép az, hogy ahogy a piac elrendezi a dolgokat az egyben klassz is.

" jobban férek hozzá bizonyos információkhoz, know how-khoz, pici gyermekkorom óta attól többet érdemlek"
Mindenki annyit erdemel, amennyi a helyettesithetosegenek az ara. Ha nalad olyan informacio van, ami masnal nincs, akkor igenis, tobbet erdemelsz, mert olyat tudsz, amit mas nem. Tessek mar felfogni, hogy a piacgazdasag az nem szocialis intezmeny.

"szerintem jól látható, hogy feljebb, aki/ami közelebb van a lényeges döntési helyzetekhez többet juttat magának, mint ami méltányos"
Ki donti el, mi a meltanyos? Aki 250 embert foglalkoztat cegezetokent, annak hatalmas felelossege van. Ki donti el, mi szamara a meltanyos fizetes?
A piacgazdasagban a meltanyos fizetes: az a penz, ami miatt megeri teged foglalkoztatni es nem mast. Ha egy munkavallalo kevesli azt a penzt, amit keres: el lehet menni mashova dolgozni, ahol tobbre ertekelik az embert.

"egy nagyon naiv kép az, hogy ahogy a piac elrendezi a dolgokat az egyben klassz is."
Ki mondta, hogy ez mindenkinek jo lesz? A piacgazdasagban nem lesz mindenkinek jo, vannak vesztesek es nyertesek. Olyan jatszma nincs, ahol mindenki nyer, hiszen korlatos eroforrasokat kell elosztani.

az a gond, hogy ezzel a naiv logikával száz évvel ezelőtt a monopóliumokat is védted volna. ha valamilyen társadalmi szerkezetnek nem kedvező a vége, akkor lehet változtatni. ez nem olyan, mint a gravitáció, még ha aki jól jár az próbálja is így beállítani(részben önvédő módon, hogy ne kelljen azt gondolni, hogy ő itt oka a nem méltányos eredmények).

és nem magyaráztad meg a helyettesíthetőség alapján, hogy hogyan lesz korrekt, hogy kis mennyiségű személynél összpontosulnak a gazdasági erőforrások.

és akkor arról nem is beszéltünk, hogy vajon miért ilyen szentírás ez a helyettesíthetőség? a középkorban a származás számított. az volt a fennálló helyzet. akkor lehet azt védted volna és figuráztad volna ki, aki azt, mondja, hogy a képesség számítson.

"hogyan lesz korrekt, hogy kis mennyiségű személynél összpontosulnak a gazdasági erőforrások."
A helyettesithetosegnek (ki mennyit keres) semmi koze ahhoz, hogy ki mennyit birtokol. Miert kevered a ket dolgot? Munkaeropiaci kerdes az, hogy ki mennyit keres. Az, hogy ki mennyit birtokol, nem munkaeropiaci kerdes, nem tudom miert kevered ebbe bele, teljesen mas fogalmi keret kell a ket dolog megtargyalashoz.

"miért ilyen szentírás ez a helyettesíthetőség?"
Azert, mert tenyleg pontosan ellentmond azzal, hogy a szarmazas szamit: mindenki pontosan annyit keres, mint amennyire egyedi az a tudas, amivel rendelkezik. Nem a szarmazas a lenyeg, hanem az, hogy mennyire tudja hasznossa tenni magat a munkaltato szempontjabol. Ha a szarmazas/urambatyam rendszer lenne a meno, azt mindenki tudja, hogy hova vezet: inkompetens, ineffektiv cegekhez, a szocialista nagyvallalatok eseten lathattuk is ezt mar.

a jövedelem összefügg azzal, hogy ki mennyit birtokol. ez igaz a vagyonra is és a tudásra is.

amúgy arra próbáltam utalni. hogy most sem tiszta piacgazdaságban élünk. ahol az nem vezet szimpatikus eredményre, ott hozunk olyan szabályokat amiktől azt várjuk, hogy ezek között ez helyrebillen. ezért vannak az monopólium ellenes szabályok is. eleve játékelméletből látszik, hogy a racionális bevétel maximalizáló viselkedése az egyénnek társadalmi szinten kedvezőtlen kimenetekkel járhat. és ezért beavatkozunk a játékba. átpozicionáljuk, hogy milyen viselkedésért milyen nyeremény és büntetés jár. szóval ez a tiszta piacgazdasági istenítés amennyire én látom félre megy(magamat ismétlem, de tényleg a naiv a jó szó rá).

megjegyzés: itt az utolsó bekezdéseben átcsúszol a helyettesíthetőségről a hasznosságra. nekem úgy tűnik a kettő nem ugyanaz. de amire céloztam az az, hogy a helyettesíthetőségről is kiderülhet, hogy bizonyos értelemben káros(ezt az definiálja, hogy nekünk embereknek mi a fontos), és akkor úgy kell majd lecserélni, ahogy a származást egykor. ha valami nem vezet kedvező eredményre, akkor érdemes keresni, hogy hol lehet rajta módosítani vagy túllépni.

A jövedelem meg a kereset nem ugyanaz. Jövedelmed lehet abból is, ha nem dolgozol, hanem befektetéseid vannak.

" a helyettesíthetőségről is kiderülhet, hogy bizonyos értelemben káros(ezt az definiálja, hogy nekünk embereknek mi a fontos)"
Pont a helyettesíthetőség írja le azt, hogy mi mennyire fontos. Ha van egy A terméked (ez akár politikai ideológia is lehet), meg van egy B terméked, akkor ha A termék "fontosabb", mint B termék, akkor B termékkel A termék nem helyettesíthető. Viszont vannak olyan körülmények, amikor B termékkel A termék tökéletesen helyettesíthető. Például ha egy sivatagi túra után megkérdezik, mi számodra a legfontosabb, akkor nagy valószínűséggel azt fogod mondani, hogy egy pohár víz. Ekkor az a pohár víz nem nagyon helyettesíthető számodra mással. De a harmadik pohár vizet már lehet, hogy tökéletes helyettesíti egy szelet rántotthús is, mert már nem szomjas vagy, hanem éhes. A nyolcadik pohár víz pedig annyira felesleges számodra, hogy lehet, hogy bármi más (például egy szelet csokoládé) is jobban kielégíti az igényedet. Ekkor hiába van ott még másfél köbméter víz, abszolút nem lesz neked hasznos.

" valami nem vezet kedvező eredményre, akkor érdemes keresni, hogy hol lehet rajta módosítani vagy túllépni."
Pont ez a helyettesíthetőség: A szocializmus bukása azt mutatta meg, hogy az a politikai ideilógia nem felel meg az igényeknek, és a piacgazdaság egy jobb helyettesítője a "gazdaságszervezési módszer" igénynek. Mondhatjuk azt is, hogy már nem volt kereslet a szocializmusra, mint a "gazdaságszervezési módszer" igényt kielégítő termékre.

úgy látom a világképedbe nem illeszkedő részeket figyelmen kívül hagyod. a piacgazdaság tiszta formájában elbukott szintén, ha ilyen leegyszerűsítő módon nézzük.

ahogy itt megfogalmazod a helyettesíthetőséget az alapján is simán átlehetne rendezni a viszonyokat. mert itt nagyon viszonylagos, hogy mi számít megfelelő helyettesítőnek. azon múlik, hogy mit tartunk értéknek.

abba meg ne menjünk bele, hogy az előző rendszer milyen gazdasági felépítésű volt(hint: az is valami hibrid, fura elegy). és abba sem, hogy miért bukott el(hint: ha ma azokat akik ott dolgozóként éltek megkérdeznék, hogy melyiket választanák, nem vagyok meggyőződve, hogy ez jönne ki jobban. szóval az, hogy mire van kereslet ideológiából az is valami elég képlékeny valami). nem látom ez, hogy jön ide.

"akik ott dolgozóként éltek megkérdeznék, hogy melyiket választanák, nem vagyok meggyőződve, hogy ez jönne ki jobban"
define "ez". Ha annyira jo volt az a vilag, miert volt rendszervaltas? Miert irigyeltuk a haldoklo Nyugatot? Miert akartunk NSZK-szinvonalon elni, ha nekunk jo a balkani szinvonal is?

a helyettesíthetőség egy másik kifejezés a kereslet/kínálatra, ami már unalmas.

a származás szerinti megkülönböztetés is a kereslet/kínálat szerint működik. A kereslet/kínálat törvény nem azt mondja ki, hogy nem léteznek preferenciák és kritériumok, sőt! A középkorban a hatalomhoz vezető kritérium az volt hogy az ember apja király legyen. Aki ilyen tulajdonságú, az nehezen helyettesíthető, de valamiért sokan keresik.

Ez a magyarázat persze nem teljes, de elég jó modell. Bele kell venni például az emberi tényezőt, hogy a fizetségedet emberek mérik fel, ezért annyit kapsz, amennyire az ember értékel, és nem annyit, amennyit érsz. Mindenképpen nem szabad megfeledkezni például a szerencse faktorrol sem, ha xy döntéshozó embert elüti vagy nem üti el az autó, akkor pár év múlva a két párhuzamos valóságban jóval eltérhet egyes cégek mértéke, meghatározósága. Ez nem Hari Sheldon világa. Meg még sok dolgot, ami általában része a valóságnak, de most nem jutnak eszembe. De a modell attól még viszonylag jól működik.

Más: én sem szeretem hogy így van, szerintem igazságtalan, mert a helyettesíthetőség már a születés pillanatában eltérő lehet. Építünk együtt kommunizmust?

Ez azert sokat egyszerusit.

Nagy vonalakban egyetertek, de gyakran tapasztalok kiveteleket.

Szerintem mindenki annyit keres, amennyi arrafele a szokas, es ez kb. konvergal a munkaja helyettesithetosegi ertekevel.

Pl. errefele a legtobb menedzser teljesen folosleges (raadasul helyettesitheto) munkat vegez, viszont gondolom en, sokat keresnek.
Es, gondolom, ez nem egy egyensulyi allapot :)

Viszont, pl. gyartason (nehany gyarban) vannak operatorok, akik munkaja nem, vagy csak nagyon nehezen helyettesitheto: husz ev tapasztalatot nehez potolni. Cserebe keveset keresnek.

Inkabb ugy modositanam, hogy a HR nem mindig tudja megitelni, hogy egy munkakornek mi is az ara, mert nincs direct feedback.

"Cserebe keveset keresnek."
Nagyon egyszeru: kerjen hatalmas fizetesemelest, maskulonben elmegy mashova dolgozni. Ha tenyleg nehezen helyettesitheto a munkaja, akkor megadjak neki a fizetesemelest. Ha a husz eves tapasztalata annyira sokat er, barmikor elmehet a konkurenciahoz dolgozni. Ha meg nem tud mashova elmenni dolgozni: akkor o nem igazan diktalhat a munkaeropiacon, nem er olyan sokat a tudasa (hiszen mas nem tudja alkalmazni).

"Pl. errefele a legtobb menedzser teljesen folosleges "
Nem volt meg jo menedzsered. El lehet menni mas ceghez is dolgozni, ha ugy erzed, sok felesleges ember van a cegnel. En is dolgoztam ilyen helyen, a probaido alatt mondtam fel.

És valóban megéri az Indiegogo az árát?
Sikeres kampányt még nem láttam az Indiegogo-n. Van ilyen is biztosan csak nem azok között amik érdekelnek. Ezzel szemben a Kickstarteren általam követett, támogatott projektek 80%-a sikeres.
Annyival többet kért volna volna a Kickstarter?

A tegnap reggel íródott cikk szövege szerint "Néhány óra alatt már több mint 3 millió dollárnyi ígéret érkezett." Most 3,804,707 dolláron áll a számláló és még 29 nap van hátra. Azaz a kezdeti roham után eltelt 1 nap és 5 óra alatt kevesebb mint 1 millió dollár jött össze. Ha ez a tendencia marad akkor nem fog összejönni a kitűzött 32 milliós cél.

"mindenki annyit keres, amennyi a munkaja helyettesithetosegenek az erteke."
Pont ezért nem éri meg a 6%-át az Indiegogo.

"És valóban megéri az Indiegogo az árát?"
A Caninical ugy dontott, hogy igen. Lehet, hogy egy masik ceg ugy dontene, hogy nem.
"Sikeres kampányt még nem láttam az Indiegogo-n. Van ilyen is biztosan csak nem azok között amik érdekelnek." A masodik mondatod hogy fugg ossze azzal, hogy megeri-e az arat az IndieGoGo vagy nem?
"Annyival többet kért volna volna a Kickstarter?"
IMHO Kickstarteren es IndieGoGo-n teljesen mas feltetelek vannak arra, hogy mire lehet crowdfundingot kerni. Ezt is figyelembe kell venni.

"Ha ez a tendencia marad akkor nem fog összejönni a kitűzött 32 milliós cél."
Es ez az IndieGoGo, a Canonical vagy a kozosseg hibaja? A Canonical feladata azt reklamozni, hogy tessek, ezen az oldalon keresztul lehet minket tamogatni. Ez nem az IGG feladata.

"Pont ezért nem éri meg a 6%-át az Indiegogo."
Miert, mas pontosan ugyanazt tudja nyujtani mint az IGG?
Nezd meg a felhasznalasi felteleket az IGG-n es a Kickstarteren.
A Kickstarteren 5% a jutalek, es van benne egy ilyen kitetel:
"Projects cannot offer rewards in bulk quantities (more than 10)." (http://www.kickstarter.com/help/guidelines)
A Canonicalnak viszont van Enterprise 100 bundle csomagja is. Igy naluk kiesik a Kickstarter.
Ezen kivul: "Technical drawings, CAD designs, sketches, and other parts of the design process are awesome and encouraged. Photorealistic renderings and simulations that could be mistaken for finished products or real events, however, are not allowed."
Elegge sok renderelt kepet lathatunk az Edge-rol.
"Product Design and Hardware projects can only offer one reward per pledge."
Canonicalnal van paros vasarlasi lehetosge ($1400-ert ket telefon).

Nem csak a jutalek szamit. Es ugy nez ki, az IGG megeri az arat.

"IMHO Kickstarteren es IndieGoGo-n teljesen mas feltetelek vannak arra, hogy mire lehet crowdfundingot kerni. Ezt is figyelembe kell venni."
Kickstarteren is vannak hardveres, sőt még Android hardveres projektek is. Lásd OUYA, 8.5 millió dollárt gyűjtöttek.
Ha tudsz valamilyen konkrét Kickstarter feltételt ami gondot okozhatott volna a Canonical-nak akkor idézd be.

"Es ez az IndieGoGo, a Canonical vagy a kozosseg hibaja?"
Ez elsősorban az Indiegogo hibája. A Caninical csak annyiban hibázik, hogy rossz partnert választott.

"A Canonical feladata azt reklamozni, hogy tessek, ezen az oldalon keresztul lehet minket tamogatni. Ez nem az IGG feladata."
Ne ne röhögtess már! Nehogy már a nyúl vigye a puskát! :-)
Akkor mégis miért szedi a 6%-ot az Indiegogo?? Pont a Canonical az kivételes szervezet aki megtehetné, hogy teljesen saját infrastruktúrán gyűjtse a pénzt. Szerverei, emberi erőforrásai megvannak hozzá.
Az átlag valóban indie garázscég mi a francból tudna kapásból reklámokra költeni???
A Kickstarteres sikerek lényege, hogy a Kickstarter nemcsak infrastruktúrát adja a crowdfunding kampányokhoz, de maga a Kickstarteres megjelenés reklámot, ismertséget jelent az ottani projekteknek.

Valójában még az Indiegogo fizethetne a Canonicalnak ha sikeres lenne a pénzgyűjtés - amit kétlek egyébként. Ezzel a rekord összegű projekttel maga az Indiegogo is reklámot kapna, cikkeznének róla, és sok olyan ember olvasná először az Indiegogo nevét akik jelenleg csak a Kickstartert ismerik.

"Ha tudsz valamilyen konkrét Kickstarter feltételt ami gondot okozhatott volna a Canonical-nak akkor idézd be."
Azok kozul a pledge tipusok kozul, amit ajanlanak, ketto nem teljesiti a Kickstarter felteteleit, de ezt irtam is: paros telefon ($1400-ert), illetve a 100 darabos enterprise csomag ($10k). De mondom, ezt mar irtam.

"Akkor mégis miért szedi a 6%-ot az Indiegogo?"
Azert, hogy nem a Canonical vegzi el a penzkezelesi, gyujtesi, refund stb. dolgokat. Az IGG feltetelei (es a Kickstarter feltetelei) kozott sehol nincs az, hogy ok reklamozni fogjak a projektedet. Nem tudom, hol latod azt, hogy a Kickstarter vegez reklamtevekenyseget: http://www.kickstarter.com/terms-of-use
Nem csinalnak ilyet, nem ez a dolguk. Ok funding platform. Na, miert is szedi a Kickstarter az o 5%-at?

Szóval még 1%-kal kevesebbet is kér a Kickstarter mint az Indiegogo? LOL!

Azt írtam: Ha tudsz valamilyen konkrét Kickstarter feltételt ami gondot okozhatott volna a Canonical-nak akkor idézd be.
Nem azt, hogy szerinted miért nem.
Konkrétan az OUYA kickstarteres kampányában lehetett két kontrolleres támogatást is adni.

"Azert, hogy nem a Canonical vegzi el a penzkezelesi, gyujtesi, refund stb. dolgokat. Az IGG feltetelei (es a Kickstarter feltetelei) kozott sehol nincs az, hogy ok reklamozni fogjak a projektedet."
Ez most komolyan annyira bonyolult lenne?!
A Kickstarter neve és portálja maga a reklám. Olyan mintha cikket ír a termékedről a New York Times, nem reklámcikket hanem normál cikket. Annak is hatalmas reklámértéke van, gyakran nagyobb mint a fizetett hirdetési kampányé.
Ha a Kickstarteren megjelenik egy projekt akkor már a Kickstarter miatt rá irányul azon emberek figyelme akiket érdekel a crowdfunding téma.

Ha jól tudom, akkor a kickstarternél feltétel, hogy legyen egy működő proto az induláskor... bár lehet, hogy egy UbuntuTouch a Nexus-on már belefért volna. Na meg 1 mega dollárért már tudnak rugalmasabbá válni ezek a szabályok :)

A fene sem tudja, hogy miért igg és nem ks... vagyis biztos van aki tudja, de szerintem sok jelentősége nincsen.

"Ne ne röhögtess már! Nehogy már a nyúl vigye a puskát! :-) "

Itt vagy csúnyán eltévedve! Javaslom, hogy böngéssz nagyon sok KS-rel foglalkozó blogot, ami azt a témakört járja körbe, hogy mi kell egy sikeres kampányhoz. Mi az egyik amerikai ügyfelünkkel túl vagyunk egy sikeresen, és azt kell, hogy mondjam, alapvetően befolyásolja a sikeredet, hogy mennyire vagy jó marketing oldalon. Simán bukik a kampány, ha a "kalapozó nem teszi oda magát"!

_______________________________________________________________________

Android: https://play.google.com/store/search?q=artex+studios
iOS: http://itunes.apple.com/hu/artist/artex-studios-inc./id399983944

"Teljesen mindegy", hogy mekkora reklámköltséged van, mert ha nem végzed a megfelelő marketing tevékenységet a KS kampány alatt, akkor a $3k-os kampánycélod is sikertelen maradhat, nem csak a $3m-ós! :) Egyébként $250k volt a kampány reklámköltsége, aminek végül csak egy töredékét használták fel. Nem mi csináltuk, hanem az ügyfelünk. De egy kisebb kampánycélt simán végig lehet csinálni alacsony büdzsével is. Az viszont nem igaz, amit állítottál, hogy a KS-re csak kirakod, és automatikusan dől a lé.
Egy kis olvasgatni való újoncoknak:
http://www.kickstarter.com/help/school#promoting_your_project

_______________________________________________________________________

Android: https://play.google.com/store/search?q=artex+studios
iOS: http://itunes.apple.com/hu/artist/artex-studios-inc./id399983944

<"mindenki annyit keres, amennyi a munkaja helyettesithetosegenek az erteke."
Pont ezért nem éri meg a 6%-át az Indiegogo.>

nézzük meg pl az ebay helyettesíthetőségét. nem arról van szó, hogy más ne tudna egy ilyen siteot összehozni. hanem egyszerűen oda gyűlnek az emberek ahol már sok info, termék van. szóval valahogy az esetleges elsőségből adódik az előnye. az sem véletlen, hogy sok látszólag jelentéktelen szak fórumot vásárolnak fel befektetők. egyszerűen ezek az információs csomópontok valamiféle kizárólagosságra tesznek szert. ha van néhány, akkor több nem él meg.

de amúgy az is egy tény, hogy az adott kor földrajzi gazdasági, kereskedelmi csomópontjától fizikailag távolodva csökken a kereset. pl amikor hollandia vagy velence volt a központ, akkor pusztán az, hogy itt kötnek ki a hajók okozott vagyonosodást. szóval egy csomó esetleges, szerkezeti tényező befolyásolja a dolgokat. egy ilyen kickstarter, vagy indiegogo vagy ebay, sacc olyan, mint egy középkori kikötő. szépen leszedhetik a nagy sápot abból adódóan, hogy rajtuk keresztül megy a forgalom.

Csinalj egy hasonlo oldalt (fejlesztesi koltsegek), tartsd fenn alatta az infrastrukturat, mogotte a ceget, fizesd az alkalmazottaid, plusz nyujts supportot minden egyes embernek, akinek a penzevel jatszadozol, amelyek kozul lesz azert nem keves problemas, akinek majd a megproblemasabb bankjaval is hadakoznod kell.

Mindjart nem fog olyan soknak tunni az a 6%-os haszonkulcs.

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

Ez mobil-összeszerelő munkásból indult ki ez a szál, igaz?
Nos annak a munkásnak, el kell tartania a gyerekeit, munkába járásának is vannak költségei, illetve ennie is kell.
De ez nem számít mert mindenki annyit ér amennyit fizetnek érte volt a válasz. Ebben van is valami. Az a baj, hogy az Indiegogo nem éri meg a 6%-át, mert nem képes nyújtani azt amit kellene. Sorra buknak el a projektek az Indiegogo-n és bár ne legyen igazam de szerintem erre sorsra fog jutni az Ubuntu Edge mobil is.
Kickstarteren sikeresek a középszerű kezdeményezések is, nem mellesleg ők beérik 5%-kal is.

Ja, csak a rugondito az nem szedi be elore a penzt AFAIK, volt is projekt emlékeim szerint, ami ott bukott be, h a cel sikeres teljesítése utan mondtak vissza sokan, az IGG meg ezzel szemben bwszedi elore es bukta eseten visszautal modellt választotta. Es azert a banki utalásnak is van költsége, stb.

---------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

Ez megint csak egy újabb random pletyka? Vagy végre van valami hiteles hivatkozásod is?
Kickstarter automatikusan vonja le a pénzt amint funded lesz a projekt és lejár a kitűzött idő. Nem lehet visszamondani. Egyetlen esetben hiúsulhat meg a pénz átutalása ha a támogatás idején még ott van a szükséges pénz a kártyán de amikor lehívná a Kickstarter már nincs ott.

Igen, csak hogy az IGG egybol von, ami azzal jár, hogy ha sikertelen, akkor vissza kell utalni a penzt. Rz annyit tesz, h sikertelenség eseten plusz költség (ha csak le nem vonják a visszautalt összegből), masreszt Canonical szempontjából biztosabb bevételi forrás, mert siker eseten mar ott a penz, nincs az, amit te is irtal. Pénzpiacon az ilyen szempontból megbízhatóbb dolgok is erteknoveloek...

Egyebkent meg aljas köcsögök! Hogy merészel ma bárki penzt keresni!

---------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

( sanyex | 2013. 07. 23., k – 22:27 )

Én azért kíváncsi vagyok rá, hogy 40 ezres darabszám mellett hány mérvadó fejlesztő fog rámozdulni a témára... Alkalmazások nélkül meg csak egy szép és drága, felejtős játékszer lesz az egész. Úgyhogy jelenleg a buktára fogadnék. Szerintem a Canonical is, mert nem teljesen saját pénzből finanszírozza.

Futni fog más telefonokon is. Pl. Nexus 4-re már most is fel lehet telepíteni. Ez csak amolyan "bemutató" telefon lesz. Továbbá itt szerintem a lényeg azon van, hogy a Canonical megmutassa a készülékgyártóknak, hogy van rá kereslet és azok is bevállalják a készülék gyártásával együtt járó rizikót.

Az Ubuntu fejlsztői közönség azért mérvadónak számít és már most is vannak alkalmazások.

A 40 ezres darabszám már elegendő lehet ahhoz, hogy érdemes legyen akár fizetős alkalmazásokat fejleszteni rá.

Arról nem is beszélve, hogy az Ubuntu Edge-re tervezett Ubuntu OS 14.04-es kiadása egyben az asztali számítógépek operációs rendszere is lesz. Vagyis minden alkalmazás ami az Ubuntu Edge-en működik az szépen és automatikusan fel fog skálázódni az asztali Ubuntu-ra is. Vagyis aki az Ubuntu Edge-re ír alkalmazást az többmillió eszközre ír alkalmazást, nemcsak erre a 40 ezerre.

De az Ubuntu Touch-nak messze nem az Ubuntu Edge az egyetlen dobása, folynak a tárgyalások a hardver gyártókkal arról, hogy mikor, milyen specifikécióval, milyen mennyiségben készüljenek Ubuntu Touch rendszerrel okostelefonok. Azért egészen komoly operátorok álltak már az ügy mögé: http://www.ubuntu.com/phone/carrier-advisory-group A hardver gyártókat pedig elsősorban az érdekli, hogy az operátorok készek-e fogallkozni az új platformmal.

A tény, hogy a Canonical nem saját maga finanszírozza ennek a projectnek a költségeit az nem a kicsinyhitűségből fakad. Egyrészt simán rendelkezik a Canonical annyi készpénzzel, hogy önmaga megfinanszírozhassa ennek a 40 ezer eszköznek a legyártását. De a cél az nem pusztán ez. A cél az a közösség aktivizálása és egy erődemonstráció.

Manapság a közösségi médiákban való állásfoglalást annyira félreértik illetve felértékelik, hogy sokan furcsának találják, hogy valaki nem csak fészbúk lájkokat gyűjt és nem csak egy linkre klikkelők számát nézi. Ezt a kampányt felfoghatjuk úgy is mint egy olyan "lájkot" aminek nagyon komoly súlya van.

"A 40 ezres darabszám már elegendő lehet ahhoz, hogy érdemes legyen akár fizetős alkalmazásokat fejleszteni rá."

Kb. egymilliárd android eszközt adtak el eddig. Adott alkalmazás kb. egymillió stabil felhasználót tudott eddig szerezni. Ez a szám hasonló arányok mellett Ubuntu esetén 40. Hát nem tudom..

"Arról nem is beszélve, hogy az Ubuntu Edge-re tervezett Ubuntu OS 14.04-es kiadása egyben az asztali számítógépek operációs rendszere is lesz. Vagyis minden alkalmazás ami az Ubuntu Edge-en működik az szépen és automatikusan fel fog skálázódni az asztali Ubuntu-ra is. Vagyis aki az Ubuntu Edge-re ír alkalmazást az többmillió eszközre ír alkalmazást, nemcsak erre a 40 ezerre."

Őszintén szólva nagyon nem hiszek benne, hogy fejleszthető desktop-ra és telefonra egyaránt megfelelő alkalmazás. Már csak a gyökeresen eltérő fizikai paraméterek és a teljesen más felhasználási mód miatt sem. Kivétel, ha a "Hello World !" a cél.

"De az Ubuntu Touch-nak messze nem az Ubuntu Edge az egyetlen dobása, folynak a tárgyalások a hardver gyártókkal arról, hogy mikor, milyen specifikécióval, milyen mennyiségben készüljenek Ubuntu Touch rendszerrel okostelefonok. Azért egészen komoly operátorok álltak már az ügy mögé: http://www.ubuntu.com/phone/carrier-advisory-group A hardver gyártókat pedig elsősorban az érdekli, hogy az operátorok készek-e fogallkozni az új platformmal.

A tény, hogy a Canonical nem saját maga finanszírozza ennek a projectnek a költségeit az nem a kicsinyhitűségből fakad. Egyrészt simán rendelkezik a Canonical annyi készpénzzel, hogy önmaga megfinanszírozhassa ennek a 40 ezer eszköznek a legyártását. De a cél az nem pusztán ez. A cél az a közösség aktivizálása és egy erődemonstráció."

A mostani negyedéves jelentések alapján jól látszik, hogy a nagy gyártók eladási statisztikái csökkennek. Ebből láthatnak előremenekülési lehetőséget abban, hogy elkezdenek Ubuntu telefonokat gyártani, ezáltal saját egyéb készülékeinek támasztva konkurenciát. Ezt viszont már azért sem tartom valószínűnek, mert ebből nem lesznek nagy szériás eladások még egy jó darabig. Egyrészt az Ubuntu mint márkanév az átlag felhasználók 95%-ának nem mond semmit, ellentétben a iphon-al és az android-dal, ami gyakorlatilag "beleette" magát a köztudatba. Tehát önmagában ne vonzza a vásárlót.
Másrészt ami plusz lenne, az a desktop. Viszont ha a teljes piacot nézem, az Ubuntu Desktop már csak a Windows mellett is csak kerekítési hiba sajnos. Tehát innen sem lesz túl sok vásárló.

A 40 ezres erődemonstrációról annyit, hogy tavaly az utolsó negyedévben 47,8 millió darab iphon-t adtak el. Csak Galaxy S3-ból meg 15,4 milliót.

Félreértés ne essék: drukkolok nekik ! Csak fogadni nem fogok rájuk :)

"Kb. egymilliárd android eszközt adtak el eddig. Adott alkalmazás kb. egymillió stabil felhasználót tudott eddig szerezni. Ez a szám hasonló arányok mellett Ubuntu esetén 40. Hát nem tudom.."

Az egymilliárd androidos eszköz messze nem egy homogén bázis, de nem csak ezért nem skálázható a te két számod. Nincsen olyan arány, hogy X eszköznek kell ahhoz lenni, hogy Y alkalmazást lehessen eladni Z pénzért. Nagyon-nagyon sokváltozós egyenlet ez. Megvan a módja annak is, hogy egy 100 példányos eszközre alkalmazást adjon el valaki jó nyereséggel és lehet egymilliárdos piacon is luftokat rúgni. Az androiddal a fő baj pont az, hogy a nagy piaci volumen nem indikált gazdaságos alkalmazásfejlesztést és terjesztést. Sem e fejlesztőknek, sem az operátoroknak nem biznisz az android app fejlesztési modellje. Pár cég persze jól keres vele...de sok szerencsét mindenkinek aki most akar pénzért droidos alkalmazást készíteni.

"Őszintén szólva nagyon nem hiszek benne, hogy fejleszthető desktop-ra és telefonra egyaránt megfelelő alkalmazás. Már csak a gyökeresen eltérő fizikai paraméterek és a teljesen más felhasználási mód miatt sem."

Én sem hiszek benne, hanem pontosan tudom. Az Ubuntu Touch SDK-ja pont ezeket a problémákat célozza meg és nagyon bíztatóak az eddigi eredmények. Lehet olyan alkalmazás keretrendszert készíteni ami segít az alkalmazésoknak automatikusan adaptálódni a különféle eszközökre és felhasználási módokhoz.

"az Ubuntu mint márkanév az átlag felhasználók 95%-ának nem mond semmit, ellentétben a iphon-al és az android-dal, ami gyakorlatilag "beleette" magát a köztudatba."

Az Android és az iPhone pont annyira volt ismeretlen márka a megjelenésük előtt mint az Ubuntu. Nincsenek a piaci viszonyok kőbe vésve.

Az Ubuntu Desktop piaci részesedést senki nem méri és nem is lehet mérni... de még a rosszabb nyelvek szerint is az asztali számítógépek 1%-án Ubuntu fut. Ami azért tudva, hogy az elfogadottabb becslések szerint is úgy 2 milliárs PC üzemel ma világszerte azért úgy 20 milliós Ubuntu bázist jelent.

Persze le lehet nézni a kisebb számokat és lehet azt gondolni, hogy a biznisz az csak milliárdos lehet. Én csak azt mondom, hogy az Ubuntu Touch alkalmazásfejlesztők célpiaca messze nem lesz olyan kicsi. Nyilván nagy sem lesz...de lehet, hogy egy kisebb és egészségesebb piacon nagyobb üzlet lesz alkalmazásokat fejleszteni és árulni mint egy marha nagy, de végtelenül sportszerűtlen óriások által uralt piacon.

Látom nagyon ráérsz :)

"Én sem hiszek benne, hanem pontosan tudom. Az Ubuntu Touch SDK-ja pont ezeket a problémákat célozza meg és nagyon bíztatóak az eddigi eredmények. Lehet olyan alkalmazás keretrendszert készíteni ami segít az alkalmazésoknak automatikusan adaptálódni a különféle eszközökre és felhasználási módokhoz."

Elméletileg bármi lehetséges. Csak rendszerint közbejön valami, ami meggátolja a folyamatot :) Van erről már valami videó vagy demó ? Ez nem kötözködés, hanem tényleg érdekel.

"Az Android és az iPhone pont annyira volt ismeretlen márka a megjelenésük előtt mint az Ubuntu. Nincsenek a piaci viszonyok kőbe vésve."

Ami alapvető és igen nagy különbség: azok a márkák egy nagyon gyorsan bővülő, új, kialakulóban lévő piacra léptek be. Az Ubuntunak egy lassan telítődő, meglévő piacra kell belépnie. "Picit" mások a lehetőségek és a költségek.

"Látom nagyon ráérsz :)"

Úgy döntöttem, hogy a munkám részének tekintem azt, hogy igyekszek információt nyújtani az Ubuntu Touch és az Ubuntu Edge témákban :)

"Elméletileg bármi lehetséges."

Szerintem gyakorlatilag is. Egyelőre itt tartunk:
http://developer.ubuntu.com/api/ubuntu-12.10/qml/mobile/ubuntu-layouts…
http://developer.ubuntu.com/api/ubuntu-12.10/qml/mobile/resolution-inde…

Érdekel a véleményed (meg másé is)

"Az Ubuntunak egy lassan telítődő, meglévő piacra kell belépnie."

Azt senki nem mondta, hogy könnyű lesz :)

"Kb. egymilliárd android eszközt adtak el eddig. Adott alkalmazás kb. egymillió stabil felhasználót tudott eddig szerezni. Ez a szám hasonló arányok mellett Ubuntu esetén 40. Hát nem tudom.."

Nem teljesen. Ubuntuék mobilja ugyanis Android-mobil is egyben és ezzel kapásból része az egymilliárdos android piacnak. Azon belül az elitet képviseli, mert az ára és egyben anyagminősége a prémium felett van, akár iPhone-nal vagy Galaxy S-sel vetjük össze.
Egy ingyenes Android alkalmazást itt szinte biztosan el lehet adni fizetős változatban is, mert az a réteg amelyik megvásárol egy ilyen mobilt az nem fog filléreskedni ha kell neki egy alkalmazás Ubuntu-ra bootolva is. De az tény, hogy ehhez 40 ezernél egy nagyságrenddel nagyobb eladásra van szükség.

Mindenféle statisztikák vannak Ubuntu desktop userszámokról. Az alacsonyabb becslések 14 millióra teszik ezt. Feltételezem a 14 millió Ubuntu user nagy része hallott erről a mobilról. Ha csak 0.3%-uk vásárol magának egy Ubuntu Edge mobilt akkor már sikeres a projekt.
A másik oldalon viszont az "Indeigogo átok" balszerencsét hozhat. :-)

"az a réteg amelyik megvásárol egy ilyen mobilt az nem fog filléreskedni ha kell neki egy alkalmazás Ubuntu-ra bootolva is."
Lathatjuk, hogy a FOSS hivok mennyire sikeresen tudnak fenntartani egy fizetos projektet, az OpenMoko is hatalmas siker lett...wait: NOT.
"Egy ingyenes Android alkalmazást itt szinte biztosan el lehet adni fizetős változatban is"
Az ingyenes Android app vs Ubuntu app kerdesben pedig ott van, hogy el kell kesziteni az Ubuntus valtozatat is az appnak, hiszen errol irsz: kell neki egy alkalmazas Ubuntura bootolva is. Akkor most fizetos Android approl, vagy fizetos Ubuntu approl beszelsz? Az ingyenes Android appot ugyebar portolni kell, annak is megvan a koltsege (sot, nem is biztos, hogy lehet portolni...).

"Ha csak 0.3%-uk vásárol magának egy Ubuntu Edge mobilt akkor már sikeres a projekt. " Es ebbol mennyi fog fizetos appokat venni?

Ez azért egy nagyon bonyolult kérdés ám.

Az amit biztosan tudunk, hogy sem az android sem pedig az iOS alkalmazás fejlesztők nem tapsikolnak örömükben. Nagyon kevés az olyan olyan alkalmazásfejlesztő aki tényleg jól működő és fenntartható üzleti modellt tud megvalósítani az Android vagy iOS ökoszisztémában. Tény, hogy mind a fejlesztők ahogy az operátorok részéről van igény egy egészségesebb, rugalmasabb fejlesztői modellre. Próbáljon ma bárki egy akármilyen frankó alkalmazást írni iOS-re vagy Androidra és nézzük meg, hogy hogyan jut el a fogyasztókhoz a híre és hogyan lesz belőle és mennyi pénze.

Messze nem olyan rózsás a helyzet mint ahogyan azt sokan látni vélik.

Az Ubuntu most megpróbálja megtörni ezt a helyzetet.

,,Próbáljon ma bárki egy akármilyen frankó alkalmazást írni iOS-re vagy Androidra és nézzük meg, hogy hogyan jut el a fogyasztókhoz a híre és hogyan lesz belőle és mennyi pénze.

Messze nem olyan rózsás a helyzet mint ahogyan azt sokan látni vélik.

Az Ubuntu most megpróbálja megtörni ezt a helyzetet."

hogyan?

"hogyan?"

Ez egy bonyolult téma és nem hiszem, hogy olyan jól ki tudnám ezt itt fejteni amennyire szeretném. De ha megpróbálnám akkor sok-sok oldalnyi szövegbe kerülne :)

A lényeg az az, hogy nagyobb szabadságot, rugalmasságot kell a fejlesztőknek biztosítani és ügyesebben kell csatornázni az alkalmazásokat. Azt kell ajánlani ami tényleg kellhet és ott ahol tényleg kellhet. Nem kell korlátozni a szolgáltatások forrását és be kell vonni a helyi operátorokat is a játékba.

Én személy szerint sokkal fontosabbnak tartom az alkalmazásfejlesztést közösségi munkává alakítani, több kommunikációval, jobb support-tal, jobb eszközökkel, átláthatóbb processzekkel.

Nem mellesleg szerintem a Qt/QML az szárazabb, tisztább, könnyedebb érzést biztosít mint bármi más :)

Ez itt a lényeg.
Egy új Android alkalmazás szinte elvész a 800 ezres app-tömegben. Ubuntu-n egyelőre nem lesz nagy a konkurencia ezért egy Ubuntu Edge alkalmazás sokkal nagyobb figyelmet kap, valószínűleg az első időben az Ubuntuhoz kapcsolódó média és portálok mindegyikről írni fognak. Továbbá egy gazdag rétegről van szó, aki megengedhet magának egy 600-800 dolláros mobilt az nem spórol az alkalmazásokon.
De 40 ezernél többet kell eladni, ahogyan már írtam.

Továbbá egy gazdag rétegről van szó, aki megengedhet magának egy 600-800 dolláros mobilt az nem spórol az alkalmazásokon.

Ha ez igaz lenne, akkor pl. az iOS alatt sem lenne esetenkent 90%-os a warez aranya egy-egy alkalmazas eseteben.

De 40 ezernél többet kell eladni, ahogyan már írtam.

A mennyiseg melle megbizhato infrastruktura is kell. Erre kezdenek rajonni a nagyok is.

---
pontscho / fresh!mindworkz

Gyakorlatilag az összes. Ha valakinek az appja "csak" 70%-80% warez arányt mutat, akkor már összeteheti a két kezét!

_______________________________________________________________________

Android: https://play.google.com/store/search?q=artex+studios
iOS: http://itunes.apple.com/hu/artist/artex-studios-inc./id399983944

Alapvetően félreérted az egészet.
Ez a mobil nem "hívőknek" készül hanem gazdag geekelnek. Nem kell persze milliárdosnak lenni hozzá :-) csak egy példa volt enyhe túlzással, hogy értsd kik a megcélzott réteg.

Egy Java-ban fejlesztett Android appnak mennyi a portolási költsége Ubuntus Java-ra? De egy natív app-nál sem annyira vészes ha olyan cross-platform engine-re épül mint a Unity3D.
Arra utaltam, hogy egy appnál amit Androidon csak ingyenesen lehet terjeszteni a tömeges konkurencia miatt, azt Ubuntu Edge-en fizetősen is el lehet adni.

"Es ebbol mennyi fog fizetos appokat venni?"
Aki 600-800 dollárt kiad egy mobilra annak a rétegnek a 99%-a hajlandó fizetős appokat is venni hozzá.

Azt kellene megértened, hogy a vásárlók szempontjából egy nem egy Ubuntus mobil, amit ráerőltettek egy windows phonera csak azért mert a notebook világban ez a gyakorlat.
Ez egy luxus mobil Androiddal amin mellette indítható Ubuntu is.

"Egy Java-ban fejlesztett Android appnak mennyi a portolási költsége Ubuntus Java-ra?"
Sok, nagyon sok.
Az Android programozási _nyelve_ Java, de az API-k nem Java API-k, csak nagyon kis részben. Nincs Swing, nincs AWT, vannak helyette más API-k.
Androidon nem Java SE van, hanem Android API-k.
"De egy natív app-nál sem annyira vészes ha olyan cross-platform engine-re épül mint a Unity3D."

"Aki 600-800 dollárt kiad egy mobilra annak a rétegnek a 99%-a hajlandó fizetős appokat is venni hozzá."
http://arstechnica.com/apple/2012/05/ios-app-success-is-a-lottery-and-6…
Az appok többsége soha nem hozza be az árát. 40E fizető ügyfél az jelent átlagosan 120E dollárt ($3 az átlagos paid appból jövő bevétel, ha nagyon felfelé kerekítünk). Ez az USA-ban pontosan 1 tapasztalt mérnök 1 évi fizetése (átlagosan).

http://pof.eslack.org/2011/02/18/from-apk-to-readable-java-source-code-…

"appok többsége soha nem hozza be az árát. 40E fizető ügyfél az jelent átlagosan 120E dollárt ($3 az átlagos paid appból jövő bevétel, ha nagyon felfelé kerekítünk). Ez az USA-ban pontosan 1 tapasztalt mérnök 1 évi fizetése (átlagosan)."

Ezért írtam, hogy egy nagyságrenddel nagyobb eladásra van szükség. Úgy már megtérül a portolás költsége.

Tudom, hogy lehet appot visszafejeteni. Sot, szoktam Androidra programozni is, jelenleg is ezt csinalom. Csinaltam mar desktop appot is, volt olyan munkam is. Tudom, mekkora elteres van a ket platform (Java SE es Android kozott). Hidd el, hogy nagy koltsege van a portolasnak. Es akkor hasznot meg nem hozott az app, eppen 0-n van, ha a portolas koltsegeit behozza.

"De egy natív app-nál sem annyira vészes ha olyan cross-platform engine-re épül mint a Unity3D."

Ha játékról van szó! Másra ugyanis nem nagyon használható az sem.

_______________________________________________________________________

Android: https://play.google.com/store/search?q=artex+studios
iOS: http://itunes.apple.com/hu/artist/artex-studios-inc./id399983944

( zoli78 | 2013. 07. 24., sze – 00:27 )

Én látok benne fantáziát. El tudom képzelni következő zsebszámítógépemnek.

( utpKabel | 2013. 07. 24., sze – 11:58 )

Én mondjuk gyakorlatilag semelyik Ubuntu termékért (Ubuntu, upstart, Bazaar, Unity, Mir, Ubuntu Touch, ...) nem rajongok, de egyedül azért nem kívánok kudarcot ennek a kezdeményezésnek, mert az Ubuntu egyetlen komoly szereplő, aki a konzumer piacon nyomja a Linuxot.

Mivel jobb az Ubuntu smartphone operációs rendszere, mint az Android? Talán van egy-két ötlet benne, ami az Androidban (még) nincs? Vagy a Canonicalt jobban szeretjük, mint a Google-t? Miért is? Mindkét rendszer open source, mindkét cég profitorientált. A Google-t lehet, hogy többen utálják, mert a Canonicalnál sokkal nagyobb vállalat (jelenleg), és a Facebook mellett a legnagyobb adatgyűjtő, de a Canonical is rögtön talált szövetségest (Amazon) az adatgyűjtéshez.

Ha valaki független fejlesztésű smartphone OS-ra vágyik, akkor én a Firefox OS-ban több fantáziát látok, bár nem kötnék fogadást annak a jövőre sem.

Shuttleworth szerint az Ubuntu egyedülálló abban, hogy minden computing platformon egységes rendszert nyújt, hiszen ők több dolgot terveznek integrálni, mint amit a konkurrencia eddig megcsinált. Viszont mivel az ő megoldásaik sem készek még, ezért én itt inkább kivárnék, majd később kiderül, hogyan alakulnak a dolgok.

"Mivel jobb az Ubuntu smartphone operációs rendszere, mint az Android?"

1. A szolgáltatásokra nem tervez és nem is fog ráülni a Canonial úgy mint a Google
2. Ha lesz is, kikapcsolható, illetve pluginolható és konfigolható, testre szabható adware lesz benne nem úgy mint a Google adware platformjában
3. Nyitott és átlátható a fejlesztése, a fejlesztők nem egy űrbázison vannak elzárvam hanem megközelíthetőek IRC-en levlistákon vagy bárhol
4. Az Ubuntu Touch nem fog fregmentálódni, mert alapvetően adaptív architecturával készül. Nézd meg, hogy már most is sok tucat eszközön megy az Ubuntu Touch és nem kellett elforkolni ehhez.
5. Az alkalmazásfejlesztők jóval nagyobb szabadságot kapnak a platform- és a háttérszolgáltatások használatában

6. :) Szerintem (!!!) sokkal szebb az Ubuntu Touch mint bármelyik Andorid. Az androidokat én zavarosnak, keszekuszának és átgondolatlannak tartom.

Amúgy a Canonical nem gyűjt adatot és nem profilozza a felhasználókat. A shoping lense pedig egy paranccsal letakarítható. A Canonical nem reklámközvetítésből él, hanem szoftverfejlesztésből és szoftveres szolgáltatások árulásából. Nem egy műfaj mint a facebook és a google akik a felhasználók adataiból élnek.

A Firefox OS kedves rendszer és nagyon szimpatikus. Szerintem ugyan csúnya és a natív alkalmazásfejlesztés hiánya nálam eleve kizáró. De az olcsóbb szegmensben, ott ahol most a Nokia Asha és az olcsóbb droidok tarolnak sikeres lesz.

> Szerintem (!!!) sokkal szebb az Ubuntu Touch mint bármelyik Andorid. Az androidokat én zavarosnak, keszekuszának és átgondolatlannak tartom.

Mindig erdekelt. Vkinek tenyleg teccik ez a lila?

Tovabba szerintem by design elbaltaztak, hogy balolrol behozom a lunchert egy ikon sorban, rajta tartom a kezem es ugy inditom az alkalmazast.

Android v. barmi mas eseten behozom, aztan keresem, ami kell es rabokok. Mindenfele dimenzioban korlatozott igy a felhasznalo.
Remelem, ez elob utobb vmi allithato akarmi lesz.

tompos

( outwork | 2013. 07. 24., sze – 12:38 )

Újra van 625$+shippingért Ubuntu Edge. Most lehet olcsón megszerezni!

( enpassant v | 2013. 07. 24., sze – 13:07 )

"Hundreds of you have already contributed $830 for an Ubuntu Edge, but don’t worry. We’ll refund the difference at the end of the campaign so you won’t lose out. We’ll contact you all directly with more information."

Mihez képesti különbséget fogják visszatéríteni, a $600-as árhoz képest?

Nem olyan nehéz követni... ment a bolt irgalmatlanul ameddig volt 600-as opció, aztán amikor az elfogyott és jött volna a 830-as akkor vége lett a dalnak de hirtelen. Erre, teljesen várhatóan úgy reagáltak, hogy megnyitották a 625-ös opciót... aztán ha az elfogy akkor a nép rámozdul a 675-ösre és így tovább. Minél hamarabb mozdul meg valaki annál olcsóbban szállhat be a játékba. Vagyis arra bazíroz az Ubuntu csapat, hogy így meg tudja tartani a kezdeti momentumot.

Már 675-nél is lassul, 725-nél szerintem megint szinte le fog állni, akkor megint kell majd csinálni egy átcsoportosítást és árvisszavágást, de azt is hová és honnan?
Aki 830-ért vett, azt visszarakták 625-be, illetve meg van ígérve, hogy a 830-asokat visszarakják, de az nincs megmondva hogy hová.
Mit csináljon az ember? Vegyen 830-ért és reménykedjen, hogy jóárusítják majd, vagy vegyen olcsóbban, ami a végén esetleg drágább lesz?

Na ezt nehéz követni.

Szerintem maga a tény, hogy az Ubuntu csapat meghallgatta a közönség véleményét és korrigálta a csomagokat már elég bizonyíték arra, hogy alapvetően nem akarnak átverni senkit.

Ha valaki mégis úgy érzi, hogy nem azt kapja amit szeretne úgy érdemes szólni a szervezőknek.

Miért lenne drágább az ami korábban olcsó volt? Aki a 600 dolláros csomag elfogyta után a drágább 830-as csomagot vállalsztotta az visszakapja 205 dollárját.

Ezek az újabb cssmagok csak korrekciók. A nép éppen árazza be az Ubuntu Edge-et... az Ubuntu marketinges csapata pedig igyekszik erre reagálni.

Én azt látom ebben, hogy az Ubuntu Edge-nek még az ára is közösségi fejlesztés eredménye :)

( asch v | 2013. 07. 25., cs – 11:55 )

Vajon lesz működő OpenGL (ES) 3D driver Ubuntun is? Mert ez az amit jelenlen nem nagyon tudnak az ARM-es telefonok/tabletek/netbookok/dev boardok.

( persicsb | 2013. 08. 08., cs – 14:11 )

Még két hét van hátra, és összejött 8 és fél millió a 32 millióból.