UDOO - Arduino kompatibilis Linuxot / Androidot futtató SBC

 ( martonmiklos | 2013. április 11., csütörtök - 16:04 )

Egy érdekes hardver megvalósítására gyűjtenek a Kickstarteren. Az UDOO egy olyan Linuxot vagy Androidot futtatni képes i.MX alapú SBC, amelyre felkerült egy Arduino Due a tüskesoraival együtt.

A következő hardverlemeket tartalmazza:

  • Freescale i.MX 6 ARM Cortex-A9 CPU Dua/Quad core 1GHz
  • Integrated graphics, each processor provides 3 separated accelerators for 2D, OpenGL® ES2.0 3D and OpenVG™
  • Atmel SAM3X8E ARM Cortex-M3 CPU (ugyanaz mint ami az Arduino Due-on található)
  • 1GB DDR3 RAM
  • 54 Digitális I/O + Analóg bemenet (Arduino Due kompatibilis tüskemamákra kihozva)
  • HDMI and LVDS + Touch (I2C signals)
  • Ethernet RJ45 (10/100/1000 MBit)
  • WiFi Module
  • Mini USB and Mini USB OTG
  • USB type A (x2) and USB connector (requires a specific wire)
  • Analog Audio and Mic
  • SATA (Only Quad-Core version)
  • Camera connection
  • Micro SD (boot device)
  • Power Supply (5-12V) and External Battery connector

A panel két illetve négymagos opcióval lesz kapható. A jó hír az, hogy végre lesz egy SBC amin van GigE és SATA is.

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

jó pofa cucc. tök jó, hogy videó végén van ilyen kedvcsináló felhasználási ötletek rész.

amúgy össze is jött a pénz.

musthave :)

Biztos sokan megveszik majd. Aztán pár hét múlva a hardverapro ezekkel lesz tele (mint most az RPi-vel), mert rájönnek, hogy jó-jó, de mit is kezdjek vele? :)

--

Aki felhasználási és nem hype célból veszi, az nem fogja eladni hidd el. Ötletesek a videóban bemutatott felhasználási módok. :)

meg eleve az egyik felhasználás az oktatás. mondjuk egy középiskolai vagy egyetemi csoportban azért elég jó dolgokat csinálhatnak ezzel.

A Raspberry Pi egy oktatási célú eszköznek készült. Nem a tervezők a felelősek azért, mert sokan úgy gondolták, hogy 35 dollárért kapnak egy médiaszervert, NAS-t, torrent- és webszervert. Kis hazánkban sokan még azon is meglepődtek, hogy áfát is kell fizetni.

Bár úgy tűnik, hogy sokan tanultak az esetből, mert a quad core-os változat sokkal jobban „fogy” a dual core-osnál. De az sem fog kiváltani egy több GB-os, és több GHz-es szervert.

Kiegészítés:
Van egy „rossz” szokásom: Addig nem vásárolok kütyüket, amíg nem tudom, hogy mire akarom használni. Ha más is így tenne, akkor kevesebb csalódott ember lenne.

-----
A kockás zakók és a mellészabások tekintetében kérdezze meg úri szabóját.

Gondoltam megnézem, hogy mennyiért adják használtan a sokapro.hu-n a feleslegessé vált raspberry pi-ket, mert kellene egy. Sajnos nem volt egy sem, vagy rosszul kerestem.

Letöltés-menedzsernek használnám. Amikor egy Linux disztribúciót akarok leszedni, szimplán csak kiadom neki és valamikorra kész lesz. Nem kell az asztali gépemnek futnia.

Az internetem max. 300 kbps, szóval a 4G disztró eltart egy darabig. A raspberry kiválóan alkalmas lenne arra, hogy alacsony fogyasztással leszedje a háttérben.

Mert a legtöbb lúzer nem lát tovább annál, hogy médialejátszó. Annak meg nem ez a legjobb választás.

--
trey @ gépház

Itt ez nem fordulhat elő. Kettő okból kifolyólag:
- az RPi-hez képest ez - a hardver elemek alapján úgy tippelem - sokkal drágább lesz, nagyjából egy Atomos alaplap árába (min. 100-150USD) saccolom,
- az RPi-vel szemben ennek van rá esélye, tudjon is valamit, mivel nincs neki látványos hiányossága egy Atomos alaplaphoz képest.

Lesz hozzá biztos egy csomó projekt. Egy svájci bicska oktatáshoz, egy csomó már kész, pár perc alatt összeállítható és bemutatható projektekkel amik lefednek mindent, 2-10 sor átírható megnézzünk akkor mi történik. Arra tökéletes.

Viszont mindenki más aki akart ilyet már eddig is összekötötte az Arduinoját egy olcsóbb ARM panellel. A maradék meg ezután is marad vagy csak az Arduino vagy csak az ARM mellett, mert úgy olcsóbb és az elég neki. Szerintem.

Szerk.: Ha jól látom lemaradt róla a gyorsulásmérő, ami esetleg a "bónusz" pontja lehetett volna. Manapság ez már elég hétköznapi eszköz és olcsó is, ez nagy hiba. Oktatáshoz is és androidhoz is jól jönne, ráadásul egy plusz lett volna a meglévő panelekhez képest.

Egyre jobbak ezek a kis gepek.
Tavaly meg kulon kellett megvennem az Arduinot es az ARM-os sticket, ma mar tele a piac kombinalt cuccokkal is.

Vajon mi a ket egyseg kozott az interfesz? Keszitettek valami specialis csatolast, vagy maradt a sima soros/USB felulet?

Ha van egy kis eszük, akkor SPI van a kettő között, azt a legegyszerűbb felprogramozni.

Az Atmel-nél az SPI programozást igencsak elcseszték.

SPI esetén ha a RESET-et, vagy az SPIEN-t tiltod, vagy netántán rosszul programozod a chip órajelgenerátorát, onnantól kezdve game over. Az IC befejezi működését.

Erre az Atmel kitalálta a HVPP-t (12V-ot raksz a resetre és ~15 vezetéken barmolsz valamit), de ezt jobban tették volna, ha meg sem csinálják. Legalábbis nem így.

Értetlenül állok a HVPP előtt, mert sokat dolgoztak ezen a baromságon, miközben sokkal egyszerűbben is meg lehetett volna csinálni értelmesen, kevesebb áramkörrel.

Szerintem azt kellett volna csinálniuk, hogy amikor a Reset-en 12V megjelenik, akkor automatikusan elindul a belső órajelgenerátor és lehet SPI-n küldeni az adatokat. Ehelyett feltalálták újra a kereket, a kényelmes soros felprogramozás helyett lehet 15 vezetéken idétlenkedni, aminél sokkal egyszerűbb az IC-t kivágni a kukába és újat venni helyette.

Te szerintem tök másról beszélsz.
Itt nem a mikrokontrollerben levő flash tartalmának beprogramozásáról van szó.

--
Amúgy amit írtam eredetileg, az annyira nem is helytálló: mivel mind a Freescale CPU-nak van sok beépített USB 2.0 High-speed portja, meg a mellépakolt Cortex M3 is tud USB 2.0 High-speed-et, így valóban az a leghatékonyabb kommunikációs felület a kettő között, az SPI annál sokkal lassabb. Igaz, valamivel bonyolultabb megírni az USB-hez a programot.

Nem derült ki egyértelműen a kontextusból, hogy melyik SPI-ről beszéltél.

Az I2C egyébként szerintem komolyabb, mint az SPI. Például SPI alatt nem tudod jelezni, hogy kösz, az adatokat jelenleg nem tudom fogadni.
Ha I2C alatt a clock-ot alacsonyan tartod, akkor mindenki vár, lassítasz. SPI ezt nem biztosítja számodra, neked kell valahogy megoldanod szoftverből.

Az SPI a nyugtázás lehetőségét sem biztosítja, amit elküldesz, azt vagy megkapja a túloldal, vagy nem, semmit nem tudsz ezután róla. Az egyetlen előnye az SPI-nek, hogy a vonalak egyirányúak, szemben az I2C-vel, ahol mindkét vonal kétirányú. I2C-t optocsatolón átvinni nem kis varázslás, a felhúzó-ellenállásos logika miatt pedig 1-2 méternél messzebb nem mehet.

Én I2C-t használok - ha lehet - a mikrokontrollerek közötti kommunikációra. Az SPI-nek túl sok értelmét nem láttam egyelőre.

Nem derült ki egyértelműen a kontextusból, hogy melyik SPI-ről beszéltél.

Amiről Te beszéltél annak a neve ISP. Teljesen mellékes, hogy az egyébként az SPI porton történik meg, attól még az ISP. Tehát nincs két SPI, van ISP meg van SPI.

Az Arduino és a PC kommunikációjáról írtál.

Nekem az jött le, hogy a PC lehúzza az Atmega328P RESET lábát és ISP-n keresztül felprogramozza SPI-vel.

Mellékes, mert az Arduino bootloader-e az optiboot és soros porton keresztül beszélget a PC-vel. Innentől fogva a GPIO UART lábait összekötik gondolom az Atmega328P RX/TX lábával, emellett egy GPIO lábra gondolom ráteszik a RESET-et is.

Nem értettem, hogy hogyan került képbe az SPI, amikor Arduino alatt az SPI lábat sehol nem láttam még PC kommunikációra használni.

Az Arduino és a PC kommunikációjáról írtál.

Nem. Eredetileg a kérdéses panelen levő Freescale gyártmányú Cortex A9 ARM és a mellette levő Atmel gyártmányú Cortex M3 ARM közötti kommunikációról írt, és én erre reagáltam.
Az Atmegát csak Te gondoltad bele, mert ha Arduino, akkor az tuti Atmega, ugye. Hát, nem.

És nem az ARM programjának betöltése volt a kérdéses, hiszen az egyértelműen valamilyen boot loaderen keresztül megy (ami tuti szinte bármilyen interfészt képes a chipen használni), hanem az, hogy a futó program milyen interfészen keresztül tud beszélgetni a fő ARM CPU-n futó programmal.

Oké, így már tisztább a kép.

Hmm,
nekem egyenlőre a sima Arduino is elég, 18 éve nem programoztam, lassan jönnek vissza az emlékek.
Viszont amikor valami sikerül, sikerélményt ad.
Egy jó tanács, bármit veszünk akarunk, egyszerű dolgokat akarjunk elsőre ;-)
Szerintem sokunknak ágyúval verébre lenne, de biztos meglenne ennek is a célközönsége.