Apache inkubátor projekt lesz az OpenOffice.org

 ( trey | 2011. június 14., kedd - 8:36 )

Mint az ismert, az Oracle az Apache felügyelete alá akarta helyezni az OpenOffice.org fejlesztését. 2011. június 1-én Luke Kowalski az Oracle részéről beküldte az OOo-t inkubátor jelöltnek az incubator-general levlistára. A javaslat hosszú szálat generált a listán. A kérdés az volt, hogy az Apache az Oracle által felkínált OOo-t befogadja-e inkubátor projektként. A kérdést szavazásra bocsátották. A szavazás pénteken indult és vasárnapig tartott. Az eredmény: elsöprő többség a befogadás mellett döntött. Ez azt jelenti, hogy az OpenOffice.org megy az Apache felügyelete alá.

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Jó, jó, de ez most jó az open source közösségnek vagy sem?

A kutyát nem érdekli már az OOo. Ezzel az Oracle szép temetést rendezett neki. RIP.

--
trey @ gépház

Ennyire biztos? A fejlesztők milyen arányban helyezkednek el? Nagyon nem találok infókat.
Lesz még itt kód egyesítés :D ha nem lenne akkor nem lenne kerek a történet.

Biztos a rendőr meg a halál. Elmondtam a véleményem. De nem igazán értem, hogy ha az Oracle alatt nem fejlesztette a kutya se, akkor most hirtelen ki fogja. Pláne Apache-nál. Aki számított, az már rég elment LibreOffice-t fejleszteni.

--
trey @ gépház

Jó esetben igazad lesz. Rossz esetben meg elkezdődik egy huzavona a két project között. Vagy kevésbé rossz esetben fork-ként él egymás mellett a kettő.

a legjobb az lenne, ha feature-szinten kezdene távolodni a két project, még valami jó is kisülhet belőle.

BRAINSTORMING=TRUE;

pl. a libre droppolná a spreadsheetet, és hatalmas munkát ölne a szöveges dokumentumokba, ooo pedig ennek az inverzét tenné.

BRAINSTORMING=FALSE;

------------------------------------------
Egyetlen vi-parancsot ismerek, a kilépést.

pl. a libre droppolná a spreadsheetet, és hatalmas munkát ölne a szöveges dokumentumokba, ooo pedig ennek az inverzét tenné.

Vagy inkább maradjon a LibreOffice, ha már elkezdték, és ne forkolják. Pláne nem így. A legtöbb mezei user csak a táblázatkezelőt és szövegszerkesztőt használja, ehhez elég egy office suite is, ha az működik.

BRAINSTORMING=TRUE;

A felületet beépíthetnék a böngészőbe, a háttér részt meg az apache szerverbe. https-en mehetne a kapcsolódás - megfelelő azonosítás után -bárhonnan. A frissítés, új office verzió telepítés meglenne egy szerver(farm) karbantartással. Csak ne bőgjön a jószág, ha elrontom a frissítést. ;)

BRAINSTORMING=FALSE;

"A felületet beépíthetnék a böngészőbe, a háttér részt meg az apache szerverbe."

Erre mondta Michael Meeks, hogy sok sikert, viszlát 8 millió kódsor újraírása múlva. :) Nem reális.

Tudom, h az OOo/LO nem GTK-s, de a GTK3-nak van már egy backendje, amivel böngészőben renderelhető az alkalmazás.

ennek a +1 layernek akkora overheadje lehet, hogy possibly nem éri meg ilyet csinálni

FIXME

------------------------------------------
Egyetlen vi-parancsot ismerek, a kilépést.

Ezért kell impossibly nem csinálni! :-)
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; Dropbox

Valami ilyenre gondoltam WebOffice néven.
Sajnos még nem vagyok eléggé képben, de rajta vagyok, hogy pótoljam az elmaradásom.

De ilyen már van. Több is.
Ingyen is van és talán már fizetős is van.
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; Dropbox

Inkább ne legyen több fork...ez a problémája az opensource community-nek minden szinten. Adott egy program, nyílt, de nem tetszik egy része, írsz egy újat. Egyik se jut tovább 40% feature complete-nél, ha mégis, akkor hatalmi harcok, fork, deface, unbrand, ... és jön két párhuzamos fejlesztés, amik fele annyi fejlesztővel mennek, fele olyan sebességgel. Na, milyen jó is az.

Sarkítasz, nem minden fork végzi így. Csak egy példa, emlékszik még valaki a sodipodi-ra? Mert gondolom az inkscape-ról már mindenki hallott itt.

En emlekszem. Hat, ez az inkscape tenyleg tobbet tud, cserebe eleg bugos...

Bugos? Nekem leginkább az a bajom vele, hogy ha filtereket használok, és azokat látni is akarom, megeszi a procit, ill. a nagyon sok ponttal definiált objektumok is le tudják akasztani. Mondjuk ez gondolom az svg parser lassúsága elsősorban, jó lenne egy köztes bináris munkaformátum vagy ilyesmi, mert komolyabb munkákra így lasssssúúúúú.
Hozzáteszem, hogy a wines portjával, meg az ubuntus csomagolt verziójával nekem is akadt bajom (random segfault), ellenben a bleeding edge svn buildekkel archon alig :-).
A témánál és a grafikus programoknál maradva: sketch -> skencil ->sk1 is forkok, tessék megnézni a skencil honlapját, meglepetés :-)

Igaz, kösz hogy szóltál érte, mert tényleg sarkítottam. Van pár program, aminek fork van a múltjában, inkscape-ről például most tőled tudtam meg. Inkább csak úgy mondom, hogy nagyon kevés olyan fork-ot láttam, ami nem csak átvette a helyét az eredetinek, mert az végülis leállt. Ergo nem volt miért fork-olni, korrektebb lett volna az eredeti branch adminjainak átadni a stafétát. Idealista vagyok.

Az átadásról már lekéstünk, lekéstek.
Kár lenne visszacsinálni. A LibreOffice is cseng már olyan jól.
Aki eddig OOo-t használt, az már vagy áttért vagy majd áttér ha látja, hogy az OOo nem fejlődik. Nem hiszem, hogy a LibreOffice-on kívül más alternatívát talál, hiszen azonos feltételekkel használhatja a nagyon hasonló friss programot.
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; Dropbox

Nem ismerem se az OpenOffice se a LibreOffice pontos fejlesztesi mentetet, licencet, stb, de az nem megoldas, hogy ujra merge-olodik a ket project? Vagy van valami, ami ezt kizarja?

Az Oracle milyen olyan plusz feature-t adott hozzá, ami miatt megérné merge-lni?

A kód miatt egyáltalán nem éri meg foglalkozni az OpenOffice-al mivel a LibreOffice kódbázisa jóval előrébb tart, viszont a branden már megéri elgondolkodni, bár a LibreOffice is mint brand elég gyorsan terjed, de még nagyon messze áll az OpenOffice ismertségétől.

+1

Amennyire tudom, konkrétan semmi új nincs az OOo-ban a libre-hez képest a fork óta, szóval csak a brand kéne, akár egy teljes felülírással :).

Hiába a nagy különbség a név ismertségében (http://goo.gl/cwALA), ha (majdnem) minden disztribúció a LibreOffice-t hozza, akkor előbb-utóbb utoléri az OOo név ismertségét is.

szerk: sőt, én örülök is a névváltásnak, mert amikor forkolták az OOo-t, mindenki fellelkesült. Hátha most sikerül valami jót alkotni.

Szerintem nem azokkal a felhasználókkal van baj, akik linuxot használnak, főleg mert több disztró esetében csak annyit írnak ki, pl. hogy word processor, nem volt kiírva a termék neve, az ikon pedig simán változhat, másrészt azok száma akik linuxon használják az openoffice-t elég elenyésző. A fő felhasználói OS az a windows, és pont windowsra csak úgy kerül fel a libreoffice az openoffice helyett, ha a felhasználó tudomást szerez róla és külön letölti, márpedig ha nem ismeri a libreoffice márkanevet, jó ideig biztos nem talál rá a termékre.
Szerintem ha lehetőség lenne rá, megérné az OpenOffice nevet használni LibreOffice helyett, viszont a néven kívül személy szerint semmit nem változtatnék a LibreOfficeon, nekem sokkal jobban bejön a zöld szín és az új dizájnelemek.

Az önmagában nem nagy veszteség, ha a fogalmatlan felhasználók nem töltik le a LibreOffice-t vagy csak később kapcsolnak. A fizetős ügyfeleknek a vendor megmondja, hogy mi a támogatott frissítés, pl. OOo 3.2.1 -> LibreOffice 3.3. A power userek, akiktől értelmes hibajelentés, netalán javítás várható, szintén tudják már, hogy mit érdemes használni. A LibreOffice sajtója elég jó, nehéz elképzelni, hogy van olyan érdeklődő, aki még nem halott róla.

Remélem a "főtanács" --bocs nem jut eszembe a testület neve--, is így gondolja.
Szerintem sem lenne hasznos oda-vissza váltogatni a nevet.
Az OOo jó volt szép volt, ennyi volt. Van helyette jobb, szebb, szerethetőbb LibreOffice.
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; Dropbox

Sajnos hiaba a jelzesek, ha meg midnig egy helyben topog a projekt bizonyos resze, pl a !odt filterek meg mindig csak messzirol kullognak az eredeti szoftver altal exportalt formatum utan.
--
Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal

Esetleg egy atiranyitas az openoffice.org weboldalrol a libreoffice.org -ra hasznos lenne.

+1
Az OpenOffice brand meg sokat er szerintem, hogy csak ugy hagyjak elveszni. Remelem hamar osszeer a ket projekt valahogy...

Leginkább, hogy ne legyen tök fölöslegesen 2 opensource office, hogy jó linuxos módra mindent duplán csináljanak meg, ahelyett, hogy egy rendes lenne.

Nem feltetlen amiatt, hanem a jovobeli fejlesztes okan: nem kell ket kulon projectre koncentralni, es fragmentalni a fejlesztoi human eroforrast. Ok, jo a verseny a nyilt forraskodban, de ott egy fork oka altalaban technikai/licenc stb jellegu, itt meg inkabb "politikai" oka volt, tehat nem vagyok biztos benne, hogy jo otlet akkor ez, foleg, hogy az Oracle kvazi "kiszalni" latszik a bulibol, legalabbis abban az ertelemben, hogy mennyire ragaszkodtak hozza pedig annak elotte.

Felénk a halál és az adó :D

A felhasználók túlnyomó többsége amúgy sem használ olyan funkciókat ami az elmúlt 10-15 évben került az irodai csomagokba (persze láttam kivételt is) aki meg igen az meg arra amire nem kéne (leltár, könyvelés meg miden excel hókuszpókusz)

Nézd meg az Apache OOo projekt Initial Committers listát. Az Oracle-s fejlesztők közül jópár feliratkozott, mint "Individual". Nem tudni, hogy őket leépítették-e, vagy egyáltalán mi van velük. A kínai RedOffice is meg lett nyerve a projektnek. Mindazonáltal rengeteg olyan ember is rajta van a listán, akik eddig még egy sorral sem járultak hozzá az OpenOffice.org kódjához. Tőlük nem várható kód, és lássuk be, egy szoftverfejlesztési projektnél ez elég lényeges.

Az Apache-nak átadott forráskódról készült egy elemzés. 30000 fájl hiányzik, csekélység... És nem is a legújabb állapotot adták oda. Ebből nehéz lesz valami kiadhatót összehozni a következő hónapokban.

A LibreOffice fejlesztőinek rengeteg okuk van, hogy ne csatlakozzanak az Apache OOo projekthez. Néhány fontosabb:
1. Az Apache licenc nem copyleft.
2. SVN-ben kell dolgozni (a git ezerszer alkalmasabb).
3. Újra kéne csinálni az elmúlt 8 hónap munkáját.
Az Apache licenc lehetővé teszi, hogy ha bármi értelmes megjelenik az OOo repókban, akkor azt a LibreOffice átvegye, és ez meg is fog történni.

So calling this list "complete" or stating something along the lines of "looks like a straight dump from hg" is a joke.

Huh, kösz Oracle.

Azért inkubátorban temetni elég csúnya, morbid dolog, nem?

Nem inkubátor az, hanem üvegkoporsó. Majd jön a fehér herceg szőke lován, és megcsókolja.

int getRandomNumber() { return 4; }  // ← aláírás
//szabályos kockadobással választva. garantáltan véletlenszerű.  xkcd

Inkább a mindegy kategória. Az OOo-nak Apache licensze van, ami a fejlesztőknek a legrosszabb.

A Librének GPL, ami a világ legjobb licensze.

Fejlesztőként azt mondom, hogy aki az OOo-ba gyárt kódot az egy hülye lol. Mindegy a lényeg: OOo-val nem kell foglalkozni.

--
GPLv3-as hozzászólás.

"Apache licensze van, ami a fejlesztőknek a legrosszabb"
Ezt kifejtened? Szerintem az Apache 2.0 licenc az egyik legjobb open source licenc.

Ha jól tudom az Apache licenc nagyon hasonlít a BSD licencre. Abból a szempontból legalábbis, hogy megengedi azt, hogy minden ellenszolgáltatás, kód visszaadás nélkül felhasználd zárt kódú alkalmazásokban is.
Aki ilyen licenc alatt dolgozik az nagyon önzetlen.
A GPL legalább megköveteli, hogy ha használtad a kódot, akkor az maradjon nyílt forrású.
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; Dropbox

Szándékosan nem az "önzetlen" szót használtam. Te így diplomatikusabb voltál. :D

Nem vagyok egy GPL evangelista, így soha nem leszek egy RMS lol, de a világot a GPL viszi előbbre. Ez meggyőződésem.

--
GPLv3-as hozzászólás.

Az Apache license alatt kiadott programokat/liebeket jobban szeretik a vállalati szférában (pl.: egy GPL-es libet biztos nem használnának). Így nézheted úgy is, hogy ha azt akarod minél többen használják a programodat, akkor az AL jobb választás. Másrészt azért nem olyan laza, mint a BSD. A GPL csak a 3-as verziótól kompatibilis az AL2-vel, a korábbiak nem azok (pl.: nem rakhatsz AL2-es kódot a GPL2-es linux kernelbe). A patentek megosztásáról szóló passzus is AL2-ben már megvolt a GPL-be meg a 3-as verziótól került be.

Az MIT típusú licenszek felejtősek. Akinek a GPL túl szigorú az használjon LGPL-t.

--
GPLv3-as hozzászólás.

> Az MIT típusú licenszek felejtősek.
Miert?

Nekem ezzel semmi gondom nincsen. Ha hasznaljak a kodomat, akkor hasznaljak. Ha kell valaki, aki ert hozza, akkor felkeresnek engem. Ha rossz kodot irnak hozza, akkor orulok, hogy nem kerul a szemem ele, ha jot, akkor ugyis van annyi eszuk, hogy nem forkoljak szet, hanem visszakuldik a kodot, vagy legalabbis egy reszet, es kooperalnak velem.

Igen. A BSD-sejk is mindig azt a példát hozzák fel, hogy a TC/IP elterjedésében nagy szerepe volt annak, hogy a BSD-s implementációt átvehették a kereskedelmi rendszerek fejlesztői és a saját kódjukat mégsem kellett megnyitni. Ha ez nem így lett volna, lehet, hogy a Microsoft egy saját protokolt nyom le a világ torkán. Amit a szabad rendszerek fejlesztői sokkal nehezebben tudtak volna kód hiányában implementálni.
Szóval nem akarom én kategorikusan kijelenteni, hogy melyik licenc a jobb.
Nekem jobban tetszik az, hogy amit közzéteszek azt más ne sajátíthassa ki. Persze nincs igazi kisajátítás, csak kihasználás, mert el nem veszi.
Nagyon szeretném, ha egyszer olyan jó programozó lehetnék, hogy kapkodjanak a forrásaimért és egy nagy cég fizessen egy számomra jelentős összeget, csak adjam ki a kódot Apache vagy BSD licenc alatt, mert ők azt használnák! :-)
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; Dropbox

Itt nem arról van szó, hogy egyszer írsz valamit, aztán hadd vigyék. Ez még akár bele is fér sok embernek. A rendszeres, más által megszabott határidőkre történő, ellenszolgáltatás nélkül végzett önkéntes munka az, aminek feltétele lehet a copyleft licenc.

De ne csak az egyéni hozzájárulókat nézzük. Egy hagyományos szoftverfejlesztő szemléletben szocializálódott menedzsernek már az is sokkoló volt, hogy amit a vállalat által fizetett emberek írnak, azt mindenki felhasználhatja. Az még elfogadható, hogy igen, ez igaz, de más is így tesz, és mi is átvesszük más fejlesztéseit, és akkor mindenkinek jó lesz. Az nem jó üzlet, ha valaki (pl. a versenytársunk) átveszi az embereink által fejlesztett kódot, de ő nem produkál általunk felhasználható kódot, és nem is fizet.

Ezert szoktak a vezetok elore kialakitani egy ceg kodpolitikajat, hogy mi az, amit megnyitnak, mi az, aminek a ceg ajtajan belul kell maradni. Jo, oke, a legtobben a "mindent vagy semmit" szemleletmoddal talalkoznak, de ertelmesebb helyeken azert ez jol at van gondolva.
--
Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal

A Sun ugy egyebkent mit akart anno a Staroffice-szal, amikor megszerezte?

tompos

Úgy emlékszem, kiszámolták, hogy olcsóbb megvenni a StarOffice-t, mint licenszelni az egész cégnek az Ms Office-t:)

...es azt hasznaltak?

tompos

Erről nincsenek infóim:)

Én is úgy tudom, hogy az egyik ok az volt, hogy ne vegyenek több ezer-tízezer alkalmazottnak windows+office licencet, aminek az árából simán kijött a staroffice, ráadásul a sun fő mozgásköre a unix, tehát ha bármely ügyfelük igényelne office-t, akkor van egy kész termékük a Solarisokra, és nem egy külső gyártó termékét kell ajánlják, támogassák ráadásul az operációs rendszerével együtt, komoly konkurenciát állítva a saját termékeiknek.

Elmeletben.

A gyakorlatban pedig ahhoz, h hasznalhato legyen, fejleszteni kellett egy olyan dolgot, ami a Sun-nak nem tartozott a profiljaba, igy csak a penzt vitte (feltetelezem).

Az Oracle is feltetelezhetoen ezert dobta, azaz szarta le. Csak erthetetlen, miert ilyen marketinggel csinalta mindezt.

tompos

Fogalmuk sincs az opensource-ról, azért. A LibreOffice megjelenése után meg már csak szaladtak az események után, nem az Oracle irányított. Ez így egy relatíve arcvesztés nélküli kiszállás. Végre belátták, hogy pénzt ebből nem fognak csinálni.
Az openoffice meg majd szépen megdöglik az apache-nál, esetleg egy teljesen új koncepció mentén elkezdik majdnem-újra, felhasználva a meglevő komponenseket.

--
Gábriel Ákos

Újraírják javában.


suckIT szopás minden nap! Perl script 11 millió forintért

De olyan meg már van, az IBM Lotus Symphony

Nocsak, tényleg, az IBMnél lehet hogy élni fog a fork... amúgy a lotus symphony felülete nekem kifejezetten tetszik, bár azt se bánom, ha libreoffice backendre állnak át :-D.

Az Apache licenc az IBM érdeke volt. Az volt a tervük, hogy a közösség továbbra is ingyen fejleszt/fordít nekik, ők bármit át tudnak venni a zárt kódú Symphonyba, mert az Apache licenc ezt megengedi. Ők meg csak azt adják vissza, ami az ő dolgukat megkönnyíti, apróságokat, hogy pl. ne kelljen a core-hoz saját patchkészletet karbantartani. Ez eddig is így ment, az OOo-ba az IBM nem adott vissza semmilyen nagy horderejű saját fejlesztést. Sokak szerint ez nem túl igazságos.

Az IBM nem tud átállni LibreOffice backendre, mert akkor ezt nem tudja eljátszani, sokkal több kódot kellene visszaadnia, vagy meg kellene nyitnia a Symphony forrását.

Egyébként a LibreOffice fejlesztők épp hogy ki akarják irtani a függőséget a Java Runtime-tól, tehát nem szomorú amiatt senki sem, hogy nem kell átvenni az IBM Eclipse alapú Java-s felületét.

"Egyébként a LibreOffice fejlesztők épp hogy ki akarják irtani a függőséget a Java Runtime-tól, tehát nem szomorú amiatt senki sem, hogy nem kell átvenni az IBM Eclipse alapú Java-s felületét."

Ezt kifejezetten előnynek tartom :)

--
"SzAM-7 -es, tudjátok amivel a Mirage-okat szokták lelőni" - Robi.

Kar az ASF eroforrasait erre pazarolni.