Új könyvek a LibreOffice-ról és az Ubunturól

 ( timar | 2011. május 29., vasárnap - 8:25 )

Blahota István, a Nyíregyházi Főiskola Matematika és Informatika Intézetének tanára, az FSF.hu Alapítvány aktivistája írt egy jegyzetet eredetileg az OpenOffice.org-ról, amelyet később LibreOffice-ra dolgozott át. Ez a jegyzet – amely megrendelésre készült, mint távoktatási segédanyag – mostantól szabadon letölthető a szerző honlapjáról.

http://blahota.hu/office

Pár héttel ezelőtt jelent meg a szerző Ubuntu Linuxhoz írt hasonló stílusú bevezető jegyzete.

http://blahota.hu/ubuntu

Bár a jegyzeteket a Nyíregyházi Főiskola részéről Dr. Kovács Zoltán, CSc, főiskolai tanár, az FSF.hu Alapítvány részéről pedig Tímár András (LibreOffice) és Mátó Péter (Ubuntu) lektorálták, több szem többet lát. Ezek a verziók publikus bétáknak tekinthetők, a szerző várja a visszajelzéseket. A javítás folyamatosan zajlik, a legfrissebb verziók mindig kint vannak a fenti linkeken. Ha lesznek felhasználói reakciók, hibajelzések, használható megjegyzések, akkor a javított jegyzett ISBN számmal ellátva a szélesebb közönség elé kerülhet.

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

nálam most nem jó a link.
[szerkesztve]:
itt megtaláltam:
http://zeus.nyf.hu/~blahota/office
http://zeus.nyf.hu/~blahota/ubuntu

Köszönet érte! – mint a legtöbb, szövegszerkesztésről szóló könyvet, nem csak az adott szoftver használói lenne jó, ha elolvasnák…

int getRandomNumber() { return 4; }  // ← aláírás
//szabályos kockadobással választva. garantáltan véletlenszerű.  xkcd

+1

Gratulálok tanár úr! És köszönöm szépen.
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; Dropbox

Nagyon korrekt, közérthető és hasznos írás mind a kettő. Gratulálok a szerzőnek.

--------------------------

Csak a viták elkerülése végett. Ha nem használok ékezetet, mobiltelefonról írok.

Ezek nagyon jók. Tényleg bárkinek oda lehet őket adni. Az új gépen talán én is ubuntuzok majd egy kicsit, mert pár linuxos alapfogalom valahogy kimaradt. Ezeket a könyveket pedig terjesztem majd suliban. ;)

Köszi!

Tekintve, hogy a hírben nincs utalás, hogy hol kellene visszajelezni, én itt írom le az észrevételeimet.
Annak alapján, hogy a szövegben még nem mélyedtem el, csak végiglapoztam, a számomra legfontosabbal kezdem.
Ha már szabad szoftverekről van szó és a szerző is a LibreOffice-t használta a dokumentum elkészítéséhez, nem lehetett volna más betűtípust alkalmazni? Akár a Német László által elkészített Linux Libertine G vagy Linux Biolinum G valamelyikét?
Más. Nálam a képek többsége nagyon pixelesen jelenik meg. Okular és Acrobat Reader használata esetén egyaránt.

Szerintem is lehetnének jobb minőségűek a képek.

Másrészt a subpixel rendering (vagy minekhíjják) dolgot ki kellene kapcsolni képernyőkép készítése előtt, mert csak bizonyos kijelzőkön és bizonyos nagyítási arány mellett lenne értelme, tehát nincs értelme, mi több – szerintem – erősen kerülendő.

A képernyőképeken a szürke (?) karakterek hátrányosak, a fekete szín jobb (tökéletes:) választás lenne.

A hasonló könyveknél azt szeretem, ha elöl van a tartalomjegyzék. Természetesen legyen tárgymutató is, hátul.

Az írást nem olvastam, de végiggörgettem az oldalakat, és az egész olyan kilencvenes évek közepe feeling. :)

Valamiért nem tetszik a tördelés, de nem tudom megmondani, miért.

Köszönöm. Elolvasom, amikor elkészült.

:)

A hibákat hova lehet bejelenteni?
A 12. oldal alján elég alaposan össze van kavarva egy pár dolog az openoffice, libreoffice, fsf.hu kapcsán.

Mi a hiba ott?

Nehéz időtállóan fogalmazni gyorsan változó dolgokról. :)

"Jelenleg a legfrissebb kiadott stabil verzió a 3.4-es." – a 3.3.2-es az. A 3.4.0 jövő héten jelenik meg, úgyhogy egy hét múlva már ez lesz igaz. Legyen inkább az a jegyzetben, hogy a 3.3-as alapján készült (valószínűleg ez az igazság), de nagy valószínűséggel a korábbi és későbbi verziókra is igaz minden.

"A StarOffice, mint kereskedelmi termék egyébként a mai napig megjelenik, újabban Oracle Open
Office néven." – Az Oracle leállította teljesen (bejelentve 2011. április 15-én), a honlap törölve, ezt a mondatot akár ki is lehetne már hagyni.

"Számos egyéb, a LibreOffice kódbázisán alapuló irodai csomag is létezik, különböző
plusz funkciókat kínálva az eredeti rendszerhez képest. Ilyen termékek például a Go-OO, a
OpenOffice.org Novell Edition, az OxygenOffice, az EuroOffice, az IBM Lotus Symphony." – A Go-OO a LibreOffice elődje volt, megszűnt, nem érdemes említeni. Az OpenOffice.org Novell Edition helyett LibreOffice Novell Edition van, gyakorlatilag megegyezik a LibreOffice-szal. A trükk csak annyi, hogy nem az első kiadáson, hanem egy hibajavító kiadáson alapul mindig a Novell Edition, és backportolnak is bele javításokat ügyféligények alapján. Az OxygenOffice még nem jelentkezett LibreOffice-alapú kiadással, utolsó verziója a 3.2.1-es. Persze ha valaha megjelenik, LibreOffice-alapú lesz, más nem is tud lenni. Az IBM Lotus Symphony egy érdekes állat. Ingyenes, de nem nyílt forrású. Egy régebbi OpenOffice.org verzióból forkolták, és alaposan eltávolodtak az eredeti kódbázistól. Néha küldenek patchet, de nincs közös munka. A LibreOffice-hoz semmi köze. De ki tudja, mit hoz a jövő?

"A jegyzetben továbbiakban erről, FSF.hu-féle (Tímár András által buildelt) magyar LibreOffice-ról lesz szó." - Nincs FSF.hu-féle LibreOffice. Ez a mondat ott maradt az előző verzióból, és csak egy OpenOffice.org -> LibreOffice cserén esett át.

Szerintem kerüld a napi aktualitásokat, hogy ne kelljen gyakran hozzányúlni a szöveghez, és ne is avuljon el.

OFF

Nem ehhez tartozik, de lehet tudni hogy miért vették ki a Linuxos verziókból a gyorsindítót?

--
A főnököm mindig megtartja amit ígér, ha pénzt ígér azt is!

Az ubunturol szolo "valami"-t olvasva, a tipikus szemellenzos linux dolgokat irta csak le.
Miert nem lehet mar vegre megerteni, hogy a Linux != Ubuntu-val? Erre a fajl neve is utal, pl. De az elso jo nehany oldalon abszolut erzodik ez.
A kepek altalaban rossz helyen vannak, tul nagyok, es ertelmetlen is sok helyen. Azt, meg mar vegkepp nem ertem, hogy minek egy gimp betolto kepernyojet berakani.
A cimek egyszeruen rohejesek. Milyen cim az mar, amelyik 3 sorba fer el?
A bevezetoban igaz leirja, hogy kinek szol, de ezt sokszor elfelejti es felhoz dolgokat, amikben - szerinte - a linux a jobb mint a windows. Pl: a windows-ban nem lehet eltuntetni a "talca"-t, mig linuxban meg igen. Azoknak akiknek elvileg keszult ez a valami, azoknak kb. teljesen mindegy.

"Aztán az eddigi kliens (desktop) információkon túl egy kis betekintést láthatunk abba, amiben a
Linux igazán otthon van; vagyis a parancssoros üzemmódba."
Kinek is keszult? Meg hat Powershell...

"Egy Vistához készül program nem biztos hogy használható XP-vel. Minél nagyobb a
két rendszer közti különbség, annál valószínűbb, hogy nem fog működni az egyik rendszerre szánt
program a másikon."
Miert linuxnal ez igy van? Tehat egy mostani "linux"-ra irt program biztos, hogy mukodni fog egy regebbi(4-5 ev, ha mar ugye xp-vista van) "linux"-al?

"A vállalati és állami (oktatási, közigazgatási)
szférában komoly előnye, hogy ingyenes. (Léteznek „fizetős” Linuxok, de ezeknél általában pénzt a
rendszerhez tartozó támogatásért kell fizetni és nem magáért a szoftverért.)"
Termeszetesen zarojelben kell emliteni a "fizetos linux"-ot, mert hat az nem fontos. A masik linuxos mantrat itt kezdi el.

"Ezzel szemben a zárt forráskódú
fejlesztési modell esetén a terméket akkor láthatják a felhasználók, ha az lényegileg készen van, de
mivel a kódhoz akkor sem férhetnek hozzá, nem lesznek részei a fejlesztési folyamatnak."
Termeszetesen, ezt egy atlag embert nagyon erdekli, hogy nem ferhet hozza a kodhoz. Biztos, hogy akkor lathatjak a termeket, amikor "lenyegileg keszen van"? Meg hat openoffice + benne levo jatek...

"A kereskedelmi szoftverek elsődleges célja a minél nagyobb profit termelése. A nyílt forráskódú
programok nagy része semmilyen profitot nem termel, sok projekttel az volt a fejlesztők célja, hogy
írjanak egy olyan programot, amire saját maguknak szüksége van."
LOL. A "kisebbik resze", mint a RHEL, SLED, android stb., melyek elhanyagolhatok. Egy tipikus peldaja, hogy mennyre ellentmondasba keveredik.

"Az ő céljuk tehát az, hogy aprogram minél jobb legyen."
Most hany csoda projectet hozzak fel ellentpeldanak?

"Nem tisztem tovább részletezni ezt a témát, hiszen most a Linuxszal foglalkozunk és itt sokkal
kisebb a veszély. És bár – ahogy ezt már hangsúlyoztam – minden rendszerre lehet vírust írni, ezek
mind a mai napig nem jelentek meg Linux alapú rendszereken. Egy olyan sem, ami Windowson
mindennapos. Azért ez különbség, nem?"
Elokerult megint egy marhasag, a biztonsag. Tehat azert biztonsagosabb a "linux", mert nincs ra virus. A biztonsagi dolgok eleg homalyosak szamara. Most akkor a red hat + exim tavolrol kihasznalhato bugja jut eszembe.

"Árban jelentős tételnek számít az operációs
rendszer és az irodai szoftver (ez esetben a Windows és az MS Office) beszerzési költsége."
A szerzonek kb fogalma nincs, hogyan epul fel egy kicsit nagyobb vallalat architekturaja. Illetve fogalma nincs mi az a rendszerintegracio, a rendszerben gondolkodas. Meg mindig azt hiszik, hogy egy cegnel fogjuk a linuxot, meg a libreoffice, feltelepitjuk azt kesz. Ataltunk. De hat a valosag...

Eleg szomoru ez a "valami", egy olyan embertol, mint a szerzo. En ugy gondoltam, hogy ilyen szinten azert mar mas a helyzet.

/troll on/

"Azoknak akiknek elvileg keszult ez a valami, azoknak kb. teljesen mindegy."

"Most akkor a red hat + exim tavolrol kihasznalhato bugja jut eszembe."

Akiknek készült, azoknak mindegy, hogy exim-ben milyen bug van. :)

/troll off/

Még nem tudtam végigolvasni, de feltételezem, hogy általánosságban ír a szerző (soraidból itélve). A mű célja nem az, hogy szakembert faragjon Kis József szobafestőből, hanem hogy érdeklődését felkeltse, s esetlegesen ne riadjon vissza attól, hogy megismerkedjen egy számára új operációs rendszerrel.

del

Én hivatalból elolvastam, és szerintem ez a könyv kezdőknek megfelelő bevezető. Természetesen vannak benne egyszerűsítések, de ezeket az érthetőség kedvéért szükséges rossznak tartom. Érdemes átolvasni az ubuntu.hu-n kialakult vitát a könyvvel kapcsolatban, így nem kell újra lefutni az ottani köröket, inkább folytassuk onnan, ahol ott abbahagytuk. De kérem, hogy konstruktívan. A fenti hozzászólásod sajnos eléggé semmitmondó. Nagyon örülnék (és majdnem biztos vagyok benne, hogy Blahó, a szerző is így van vele), ha leírnád, hogy te hogyan csinálnád jobban? Esetleg mutathatnál egy saját munkát, lássuk, hogy is kell ezt jól csinálni.

Az ubuntu.hu-s flém itt.

LOL. Mar megint ez a csinaljam jobban vagy inkabb hallgassak szoveg.

Egy oktatasi segedanyagot nem szabad szubjektivan megirni. Sok peldat lehetne mondani, ahol x temakorben y ember tud objektivan irni tananyagot/jegyzetet/segedanyagot. Ok hogyan csinaljak?
Ezen az oldalon is megfigyelheto, hogy az elvakult linuxfanboyok nem kepesek nyilatkozni objektivan a linuxrol. Ugyan azokat a hibas dolgokat hangoztatjak( pl: linux biztonsagosabb, mert nincs ra virus, a szerzo gondolataibol) es ezek megjelennek a muben is.
Azt kene megerteni, hogy valaki fizet egy kepzesert es egy ilyen szubjektiv segedanyagot kap. Ebbol tanuljon? Oran termeszetesen elmondhatja a velemenyet, de egy jegyzetben ez mar nem allja meg a helyet.
Semmi koze nincs, hogy kinek szanjak a konyvet.

Hogyan kéne helyesen gondolkodnunk a vírus, a biztonság és a Linux dolgáról? Nincs a biztonság szónak olyan értelme, amely szerint igazzá válik az, hogy a Linux biztonságosabb, mert nincsenek rá vírusok?

Szerintem ne hallgass, küldd el inkább az észrevételeidet – a cikkben is benne van, hogy a szerző szívesen veszi kommenteket, többek között azért is, hogy jelen, ingyenes anyag már valamilyen szinten közösségileg lektorálva jusson a nagy(obb) közönség elé, ahol már lehetséges, hogy tényleg fizetni kellene érte.

int getRandomNumber() { return 4; }  // ← aláírás
//szabályos kockadobással választva. garantáltan véletlenszerű.  xkcd

Talán a "secure" és "safe" angol szavak árnyalatbeli eltérése okozhat egyeseknek feldolgozhatatlan problémát.

--
trey @ gépház

Csak ismételni tudom, hogy nem hiszek az objektív tananyag készítésben. Egy analízis könyv összeállítójának is el kell döntenie, hogy mely tételek és bizonyítások kerülnek bele az anyagba. Amennyiben a téma ilyen képlékeny, mint az informatika, akkor pedig aligha kerülhető el az, hogy valakinek ne legyen elfogadható egy-két megállapítás. Kérem, hogy küldj egy linket egy olyan kezdőknek szóló operációs rendszerrel foglalkozó témájú anyagról amely szerinted objektív. Nagyon szeretném elolvasni.

A "biztonságosabb" kifejezés értelmezése az elmúlt bő tíz év alatt számomra teljesen átalakult. Valójában ma már azokkal értek egyet, akik szerint az a kifejezés, hogy "IT biztonság" egyszerűen félrevezetés. Nincs ilyen. Bizonyos, hogy minden rendszer hibás. De. Az tény, hogy jelenleg az összes Windows-t használó ismerősömnek az az elsődleges problémája, hogy időről időre vagy frissíti a víruskeresőt, vagy újra kell telepítenie a gépet, mert vírusos lett. Az összes Linuxot használó ismerősömnek az a baja, hogy az új webkamerája nem azonnal működik Linux alatt. Azt mondod, hogy lehetne vírus Linux alatt is. Tán valaki a HUP-on már látott is ilyet. Igen, lehetne, de valójában nincs. Amíg az XP hozzászoktatta az embereket ahhoz, hogy a gép azonnal használható, mégpedig rendszergazdai jogokkal, amíg Magyarországon ijesztően sokan használnak warez Windows-t és alkalmazásokat azok árai miatt, addig ezen rendszereket használók többszörös veszélynek vannak kitéve.

Rendszeresen tartok IT biztonsággal foglalkozó órákat az NyF-en. A hallgatóim szerint is üdítő kivételként nem azt állítom, hogy az egyik rendszer jobb, mint a másik. Arra bátorítok mindenkit, hogy a saját rendszerét alaposan ismerje meg, és akkor azt jól be tudja majd állítani. Így lehet biztonságosabb. A Linux elvileg valóban nem biztonságosabb, mint a modern Windows rendszerek. Csak az a helyzet, hogy nagyon sokan sokkal felelősségteljesebben használják. A szoftvereket a gyári repository-kból telepítik fel, és általában nem rendszergazdaként hasznáják a böngészőt és a levelezőt. Egy egyszerű felhasználótól ettől többet én nem merek elvárni. Az elmúlt tíz évem azt mondatja velem, hogy jobb egy betartható szerényebb biztonsági szabályrendszer, mint egy tökéletes de betarthatatlan.

Ja, és tényleg. A magadfajták mindig azzal jönnek, hogy meg tudják állapítani, hogy egy tojás záp, noha maguk nem tudnak tojni. Ez ebben az esetben sántít. Ha nem érdekel a Linux, akkor írj egy BSD vagy VMS vagy akármilyen neked tetsző témában jobbat, és mutasd meg, hogy kell ezt. Csináld jobban! Ha nem tudod, akkor legalább mondd meg, hogy hogy kellene. Vagy tényleg inkább hallgass, ne vedd el mások kedvét az alkotástól!

A szerző ne legyen objektív. Jó ne legyen:

Én nem is a Ubuntu könyvön akadtam fel, az szerintem elég jól sikerült, hanem a LibreOffice-s könyvön. A könyve eleje szimplán antireklám az MsOffice ellen. MsOffice ára 197.500 Ft szállítási idő 1-2 hét!!!??? Hát nem tudom, de szerintem még a legbutább leendő olvasónak is eszébe juthat (és ugye ez a mű elsősorban otthoni felhasználóknak készült), hogy pl: a Media Markt-ban vagy 17-20 ezerért már lehet kapni 3 felhasználós otthoni licencet és ha van otthon legalább 2 gép, akkor az már csak kb 10.000 Ft/gép. Hát jó legyen az író szubjektív, de ennyire? Meg ha már LibreOffice-ról ír könyvet, akkor a bevezető ne az MsOffice-ról szóljon, hanem mondjuk az irodai szoftverekről általában.

Hogy őszinte legyek nekem inkább a LibreOffice-tól vette el a kedvem, vagyis inkább csak a könyvtől.

Nem azt mondtam, hogy ne legyen egy szerző objektív. Tovább mentem, és azt mondtam, hogy nem lehet az.

A LibreOffice könyvet eddig nem olvastam (de ezek után nekiugrom), de azzal egyetértek, hogy nem szerencsés egy másik szoftver sajátosságairól írni a bevezetőben. Főként egy napi szinten változó sajátosságáról. De szerintem ezt a jelzést nyilván veszi majd a szerző, és módosítja a kérdéses részt.

"A kiskereskedelmi forgalomban kapható Office Home and Student 2010 licencfeltételei értelmében 3 otthoni számítógépen telepíthető a szoftver. Ez az alkalmazáscsomag nem használható kereskedelmi célra, nonprofit és profitorientált üzleti tevékenységekre, sem kormányzati szervek és állami intézmények által." (forrás)

Ez nem teljes értékű verzió.

Így van. A könyv olvasója viszont nem biztos, hogy ezt a kört megfutja/megfutotta a Microsoft honlapján, és ebben az esetben megmarad benne a tudat, hogy az Office márpedig olcsó, a könyv pedig buta.
Amennyire átfutottam, a könyv nem fejti ki túlságosan, hogy az otthon használható Office 20 rongyért elvihető, ami a tudását tekintve szerintem kifejezetten olcsó. A Windowszal terjesztett Office Starter meg adware, és szerintem szintén használható alternatívát jelent a fizetős változattal szemben (bár tény, a ppt-t változatlanul SkyDrive-on kell szerkeszteni).

int getRandomNumber() { return 4; }  // ← aláírás
//szabályos kockadobással választva. garantáltan véletlenszerű.  xkcd

"Az MS Office _egyes_ változatai igen drágák _lehetnek_"

Figyelted? "egyes" és "lehetnek"

Te ezt félre _akartad_ érteni.

Ezt olvastad?

"A jegyzet alapkoncepciója, hogy nem teszünk úgy, mintha az MS Office és dominanciája nem létezne."

Ja, és:

"Az MS Office jó és hasznos szoftver..."

Így néz ki egy antireklám? Kizárólag az ár lett említve, mint negatívum. Egy teljes körűen ingyenes és egy fizetős szoftver összehasonlításában ne legyen ez már baj.

Valahogy mégis csak meg kellett indokolni, hogy miért használjon valaki LibreOffice-t ha már majd mindenki MS Office-t használ. Vagy én látom rosszul?

Rosszul látod!

Tudod ha én egy alsó-középkategóriás autót forgalmazok és felemlítem a versenytárs autójának az árát, akkor nem a csúcskategóriás extra felszereltségű modell árát említem, hanem a szintén alsó-középkategóriás modellt. A szerző nem ezt tette, azaz ferdített. Ha még így sem érted, akkor nem is fogod soha.

Hagyjuk már az autókat, ezen a portálon meg tudjuk érteni egymást (rossz) analógiák nélkül is.

LibreOffice-ból nincs butított verzió, illetve nincs jogilag korlátozott (csak otthoni használatra) verzió. Ráadásul mi nem is akarunk eladni semmit. Ingyenes a program és ingyenes a könyv is.

+1

Én úgy látom, hogy árat szerepeltetni eleve nem túl szerencsés, mivel a termékben az változik a leggyorsabban. Ezen kívül korrektebbnek tartottam volna, ha már mindenképp árat jelenítünk meg, akkor az nem a(z egyik) legdrágább változat, hanem egy intervallum. Mivel egyes változatai lehetnek drágák, egy kirívóan magas ár kiválasztása szerintem nem korrekt.

Azt nem én mondtam, hogy antireklámot tartalmaz, valakivel keversz. És az én definíciómban nem azzal kell érvelni valami használata mellett, hogy az ingyenes, hanem azzal, hogy megéri. Szerintem megéri, de ettől még nem tartom a Microsoft Office-t sem aránytalanul drágának, van is belőle itthon több teljesen legális példány (illegális pedig tudtommal nincs).

int getRandomNumber() { return 4; }  // ← aláírás
//szabályos kockadobással választva. garantáltan véletlenszerű.  xkcd

Beleolvastam. OMG. Azzal kellett volna kezdenem. De legalabb jol indult a nap.

Intézményi vagy vállalati beszerzés esetében reális az 1-2 hét szállítási idő.
És a dobozos szoftver ára is nagyjából ott van.
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; Dropbox

akkor kezdtem el linuxozni amikor jártam Blahota kurzusára. akkor vált érdekessé és átláthatóbbá. akkoriban még ő ajánlotta kezdőknek az uhu-t.

-------------------------------------------
- Помогите пожалуста. Не работает интернет!
- Што видете на екранье?
- Ничево. Я иво не в ключала.

A fentiek alapján: létezik egyátalán MS-fikázás és FUD mentes oktatóanyag Linuxról?

Miért van az, hogy többnyire a FOSS-okról szóló oktatóanyagokban, cikkekben, nyilatkozatokban található a konkurrens termékek (sokszor hazug/valótlan érvekkel) leszólása, míg a konkurrens termékek anyagai inkább magáról a termékről szólnak, nem a másik FUDolásáról?

Ennyire kompenzálni kell? Ennyire elégedetlenek a FOSS felhasználók, és keresik az önigazolást?

Idézz már egy MS fikázást valamelyik jegyzetből, légyszi!

A zárójelbe helyezett általánosító megjegyzéssel pont ugyanazt "követed el", mint amit kifogásolsz másoknál. Ha neked szabad, akkor mástól miért zavar?

Ez igaz. Ettől még távolról sincs helye egy adott termék ismertetőjében pl. egy másik termék árképzésének vagy (igaz vagy hamis) állításoknak egy másik termékről, nem?

Ebben egyetértek veled. De én nem is állítottam, hogy helye van. Egyszerűen csak azt írtam, hogy amit kifogásolsz mástól, azt te magad is elköveted. Rosszul adja ki magát, hogy az általad kifogásolt dolgot magad is elköveted. Ezt (is) nevezik magas labdának. Amit kötelező lecsapni.

Aha, de ez nem egy termékismertető.

Szakkönyvben mégkevésbé, de ha ezt külön magyarázni kell, inkább hagyjuk.

Elég szerencsétlenül jelent meg a címben a "könyv" szó, mert nem az. (Tehát nem is szakkönyv :-)) Ez egy oktatási segédanyag. Nem több és nem kevesebb. Feltehetőleg ez okozott több félreértést.

És hogy mi a baj azzal, hogy szoftvereket összehasonlítunk, azt még mindig nem értem.

Küld el légyszi az általad olvasott legMSfikázósabb, legFUDozósabb FOSS oktatóanyag URL-jét. Köszi!