2D/3D programozási dokumentációkat adott ki a VIA

X, Wayland, Mir

Az év korábbi szakaszában a VIA bejelentette, hogy szándákában áll csatlakozni az egyre népszerűbb nyílt forrású mozgalomhoz azzal, hogy felállít egy open source driverfejlesztési kezdeményezést, dokumentációkat és forráskódokat ad ki és általában véve jobban együttműködik a közösséggel. A vállalat kis lépéseket tett ebbe az irányba az elmúlt hónapokban, most azonban az eddig legnagyobb hozzájárulásuknak örülhetünk, mert a vállalat négy, a Chrome 9 / UniChrome 2D/3D programozásával kapcsolatos programozási útmutatót adott ki. Emellett a chipgyártó bejelentette, hogy partnerségi kapcsolatot épít ki az OpenChrome fejlesztőkkel. A Phoronix kapcsolódó cikke itt.

( freeoli v | 2008. 11. 20., cs – 20:19 )

A nyílt forrás támogatása, oda-vissza egyre nagyobb jelentőséggel fog bírni ... nem linux desktop, mer az valahogy csak misztikumnak tűnik, de a linux netbook, nagyon is valóság ... és a zökkenőmentes 3d támogatást el is várom, ha már 3d ért nem kis összeget fizetek.

A jövő érdekes lesz.

( Yorirou | 2008. 11. 20., cs – 20:34 )

A VIA-nak komolyan össze kell szednie magát, ha labdába akar rúgni az Intel gyorsítókkal:
- Linux alatt támogatás gyakorlatilag nincs, az openchrome teljesen használhatatlan
- Windows alatt driverekkel se gyorsabb, mint Linux alatt VESA-val (Frets on Fire 1 fps alatt van); wördnél komolyabb dologra tényleg alkalmatlan, játszani abszolút esélytelen, filmet nézni is csak akkor lehet, ha mpeg (mert ahhoz van beépített dekódoló), vagy ha elég erős procit raktak mellé
- Nincs hozzá semmi értelmes utility Windows alá, olyan alap dolgot nem lehet beállítani, hogy 4:3-as felbontásnál ne húzza szét a képet a monitoron, hanem tartsa meg a képarányt; amit adnak hozzá azon látszik, hogy 5 perc alatt gányolta össze valaki.

:(){ :|:& };:

A VIA (pontosabban az S3) pont ma jelentette be a Chrome 530-at (link), amihez forradalmi Linux-támogatást is ígértek. Az online boltból már rendelhető, de egyenlőre csak Vista-s driver van az oldalukon. Azaz csak volt, mert valamiért törölték az erre a kártyára vonatkozó bejegyzéseket, pedig d.u. néztem és már ott volt.

Kapcsolódó (és erősen kétkedő) Phoronix cikk itt.

Teszem hozzá, még ha be is jön, és nem csak kamu a linux támogatásról szóló hír, akkor is legalább 1-2 év mire lesz belőle valami használható. Lásd Intel, ők is már hány éve is beszélnek a Linux meg nyílt forráskód felé nyitottságról, full nyilvános dokumentációról meg miegyébről?! Ehhez képest csak mostanában kezd kézzelfogható eredménye lenni az intel xorg driverekben.
---
Linux is bad juju.

Az a poen, hogy amugy nem lenne szar az unichrome hardvere. Mondjuk nem jatekhoz valo, ez teny, es nyilvan nem versenykepes a legujabb ati/nvidia jatekkartyakkal. De 2D gyorsitasban eleg jok, es a VIA meglepte azt, hogy a cpu kozvetlen tud irkalni a video memoriaba (osztott/kozos memoriat hasznalnak), ami azert nagyon sokat tud szamitani.
beagyazott rendszerekhez nem rossz. Mi fejlesztettunk komolyabb multimedias progit ami full hd felbontasban futott 800mhz-s via epia lapon 25-30 fps-el. (tobb, reszben atlatszo layert kellett mozgatni es blendelni, esetenkent videot is lejatszani).

Sajnos a szoftveres reszleguk eleg gyenge, es ha barmi hasznalhatot akarsz, akkor felejtosek a via altal kiadott driverek, es a directfb vagy egyeb sajat hackek fele kell fordulni... ahhoz meg jol jon egy normalis doksi, a sok reverse engineering helyett.

A'rpi

Nem a HnG, hanem utana a sajat fejlesztesunk (Slotomatik), amit 0-rol irtam. Abban mar full hw gyorsitassal ment a rendereles, es teszteltuk 1920x1200-ban 24" monitorral. (1280x1024-ben 50-80 fps-el ment, layerek szamatol fuggoen)

Doksi nekem se volt (hiaba kertem NDA-val a via-tol, nem adtak ide), a directfb forrasbol es valami regebbi, via altal kiadott X-Mesa 3d driverbol vakartam ossze a szukseges infokat, kb fel ev alatt. Azert bosszant, hogy ennyire faszok, es nem adnak kidoksit, mert amugy nagyon jo lehetosegek vannak a hardverben, pl. egyedi filtereket (screen blending, motion blur stb) is szepen le lehetett programozni ra hw gyorsitassal, amire opengl/directx nem is adna lehetoseget.

A'rpi