Nos már ismerjük a Linux alapfogalmait. Sorozatom harmadik részében bemutatom a Windowst (úgy gondolom a tisztánlátás végett minden kezdőnek ismernie kell „őt” is).Nincs is olyan felhasználó aki ne ismerné a Microsoft operációs rendszerét, a Windows XP-t. Azonban a történet nem itt kezdődik, egészen a régi, DOS-os időkbe nyúlik vissza a ma leg elterjedtebb operációs rendszer története. A Windows legelső verziója, a Windows 1.1, csupán egy grafikus felhasználói felület volt, Dosra. A következő verzió, a Windows 286 (Windows 2.0). Nevét onnan kapta, hogy már kihasználta az Intel 286 processzor új szolgáltatásait. 1987-ben adták ki. A felhasználói felület újdonsága, hogy az ablakok már fedhették egymást. A következő nagy előrelépés az 1990-ben kiadott 3.0-ás változat. Ez már az intel 386-os processzor összes szolgáltatását kihasználta. 1992-ben kiadásra került a Windows 3.1-es változata is, ez lett az első Windows termék amelyet magyar nyelven is kiadtak. Az igazi áttörést a Windows 95 jelentette. Megjelenését óriási reklám kampányok kísérték. Grafikus felületében fontos változás állt be, megjelent a mára klasszikussá vált start menü is, illetve új Plug and Play képességekkel látták el a rendszert. Három évre rá megjelent a Windows 98, amely egy kibővített Windows 95-nek felelt meg (pl már volt benne DVD támogatás) azonban mégis lassabb, és instabilabb volt elődjénél. Ennek következményeként adták ki a Windows SE-t (Second Edition – második kiadás). Az MS-DOS alapú verziók sora a Windows ME-vel (Millenium Edition) ért véget. Itt jelent meg elsőként a rendszer visszaállítás lehetősége, illetve a Windows Movie Maker program.
Ezen kiadás után lezárult az MS-DOS alapú verziók korszaka. A következő változat az NT alapú Windows 2000 volt. Ez alapjaiban véve két -féle változatra osztható. Volt a Windows 2000 Professional és a Windows 2000 Server család. A Microsoft cég eddigi legsikeresebb rendszere a Windows XP, 2001 október 25.-én jelent meg. Két alapvető változata a Professional, illetve a Home Edition. Az XP (exparienc) egy átdolgozott felhasználói felülettel jelentkezett, alapvetően két stílus (Az új XP (melyet három különböző színsémára állíthatunk), illetve a klasszikus Windows) található meg benne, azonban mára rendkívül sok oldalon találkozunk Windows XP téma fájlokkal, illetve a Microsoft is kiadott néhányat. 2002-ben a Media Center edition látott napvilágot (amely tartalmazta az új Médai központ nevű alkalmazást, melynek segítségével egy helyen kezelhetjük képeinket zenéinket, nézhetünk filmeket, stb..) 2003-ban a Windows XP 64 bites változata került a boltok polcaira. Vannak még más Windows XP változatok is (pl Starter Edition, vagy Tablet PC Edition). Ugyancsak 2003-ban egy szerver célra szánt rendszer is kiadásra került, Windows Server 2003 néven. A Windows Vista, a jelenleg legfrissebben kiadott Windows verzió. Kiadására 2007 Január 30.-án került sor. A Vista sok tekintetben újat hozott, tartalmazta a Windows Aero felületet, a Windows Explorer 7-et, a Windows Media Player 11-et, a Defender kémprogram keresőt, illetve egyéb más alkalmazásokat. Fő változatai a 32 bites, illetve 64 bites Vista. Alváltozatai : Home Basic, Home Premium, Business, Enterprise, Ultimate illetve Starter.
Azt teljes bizonyossággal állíthatom, hogy a Windows Vista-ban megelevenedik minden rossz amit eddig a Windowsokról mondtak. Majdhogynem teljesen használhatatlan egy olyan gépen amelyen XP alatt egy szem akadás nélkül futott a Gothic 3 (ami azért nagy erény :). Sok játékot kipróbáltam XP illetve Vista rendszereken, elkeserítő (én szinte röhögőgörcsöt kaptam), hogy a World of Warcraft 9 FPS-t tudott elérni Vista alatt!Ezt is csak úgy ha a végig a földet néztem...LOL. Itt szeretném felhívni a figyelmet, hogy Debian alatt Cedega-val 45 FPS-em volt, ugyanennél a játéknál.
A programokról nem is beszélve. A fájlműveletek közben szánalmas amit a Vista produkált. Sokan már azért is kipróbálják a Vista-t mert annak mennyire szép a felülete. Kérdem én, a Compiz nem szebb? De! Csak nincsen telebaszva vele a média,és nem próbálja átverni az embereket. A Microsoft hülyíti a felhasználót? Igen! Mert ebben van a pénz. Ezért nem ítélhetem el a céget, hiszen csak az érdekük szellemében cselekednek. Számomra (s sok más ember számára) pedig az az érdek, ha felnyithatjuk azon emberek szemét akik tévhitekbe ringatják magukat (már ha engedik, sokan meggyőzhetetlenek, bár tapasztalatom szerint ők a „Gyújtsuk föl Pestet” mozgalom hősei közé tartoznak...........). Mit szeretnék ezzel mondani? Csak azt, hogy a Linux nem hülye gyerekek játéka, még ha sok disztribúciónál észreveszem azt, hogy szeretne azzá válni – ennek totális ellensége vagyok-. Most, hogy már tisztában vagy a két rendszer történetével, vessünk egy pillantást működésükre.
Nos tételezzük fel, hogy eddig Windows XP volt telepítve számítógépünkre. Hazamegyünk, bekapcsoljuk a gépet. Meglátjuk azt a csúnya betöltő képernyőt, majd betölt a rendszer, meglátjuk az asztalt. Bal oldalon lent a Start menü. Asztalon fellelhetően az ikonjaink. Rendszerünk nagyrészt ennyire formálható ízlésünknek megfelelően (pl rendezhetjük ikonjainkat név szerint). Persze van sok téma, ezek azonban inkább csak a színsémát módosítják, illetve az ikonokat. Ezek azonban a legtöbb esetben szerintem az eredetinél is csúnyábbak. Rendszerünket leginkább a Rendszerleíróadatbázis-szerkesztő segítségével állítgathatjuk. Ez egyébként nagyon érdekes lehet, azonban messze nem annyira mint ahogy azt majd Linux alatt tapasztaljuk. A grafikus felület adott, nincsen sok választásunk. Felhasználói programok terén jól állunk, vagy megvesszük a bótba' vagy bámuljuk a „30 nap van még a próbaverzió lejáratáig” üzeneteket (azért megjegyezném, ezek a programok nem rosszak).
Linuxot indítva valamilyen bejelentkező felület fogad (pl GDM, KDM, XDM), vagy jobb esetben semmilyen, azaz karakteres felület indul alapból (azért mondom, hogy jobb esetben mert nem szeretem különösebben a grafikus felületet és a kedves leendő felhasználó is szokjon hozzá a parancssor használatához, mert az szerintem alapismeret). Amennyiben Debiant indítunk, a GDM fogad minket. Alapjáraton a Gnome van beállítva ablakkezelőnek. Persze telepíthetjük a KDE-t is, vagy más ablakkezelőt (pl Blackbox, Xfce, Ion, Fluxbox). Az ablakkezelőknek több fajtáját megkülönböztetjük. Vannak pl Mozaik-elrendezésű x-ablakkezelők (pl Ion), illetve virtuális asztalokat használó ablakkezelők (pl FVWM).
Virtuális asztalokat használó ablakkezelők : virtuális munkaasztalokat használ, így felbontása nagyobbra állítható egy monitor megjelenítési határainál. Ez a környezet nagyon hasznos,amikor egyszerre sok ablakkal dolgozunk párhuzamosan. Sok virtuális ablakkezelőt,pl FVWMot, Tvtwmot, HaZe-t stb.. ismerünk.
Egy mozaik-elrendezésű ablakkezelő olyan ablakkezelő amely úgy helyezi át az ablakokat, hogy azok kölcsönösen ne fedjék egymást.
Rövid jellemzés : A KDE egy robusztus ablakkezelő, a Gnome mellett a másik legelterjedtebb GUI, maga Linus Torvalds is kedveli. A Gnome a KDE mellett a másik legelterjedtebb GUI. Fejlesztői a letisztult, gyors, egyszerű lépésekben elvégezhető műveletek hívei. Linus úgy hiszi ez azért van így mert a Gnome fejlesztői nem tudják megcsinálni ezeket a funkciókat, így egyszerűen kihagyják azokat. A Blackbox egy rendkívül gyors,letisztult ablakkezelő. Tudja azt amiért egy ablakkezelőt szerethetünk :kezeli az ablakokat. Az Xfce egy ugyancsak nagy ablakkezelő, egérrel való vezérlésre tervezték. Gyorsabb mint két nagy testvére.
Programok terén úgy vélem már jól áll a Linux, azonban mégis sokszor kell valamilyen Windowsra írt programmal dolgozni (pl Photoshop, balga ember az aki azt állítja a Gimp jobb nála, ez hazugság). Kedvenc DVD lejátszóm az Ogle, zene lejátszásra sok program áll rendelkezésedre,ilyen az XMMS (nagyon hasonlít a Winampra), illetve dokumentum kezelőnek ott az OpenOffice. Böngészőnek ott a már Windowsról is biztosan jól ismert Firefox (persze sok más is rendelkezésünkre áll, pl Konqueror, illetve parancssoros módban W3M, vagy Links). CD-DVD írásra is módunk van, ezt megtehetjük a Gnome beépített funkcióival, de K3b-vel is. Videólejátszásra ott a Totem, vagy az Mplayer. Nos most már rendelkezünk alapvető információkkal, amelyekkel nekivághatunk a kalandnak. Ubuntu, Debian, Slackware. A három disztribúció amelyet javasoltam. Tudjuk már, hogy az Ubuntu egy Debian alapú disztribúció. Jelenleg legfrissebben kiadott változata a 7.10-es. A Gnome grafikus ablakkezelőt tartalmazza alapértelmezettként. A Synaptic csomagkezelővel dolgozhatunk -csak úgy mint Debian esetében-. Így telepíthetünk alkalmazást : apt-get install csomagneve
A Debian az egyik legrégebbi disztribúció. Telepítése egyszerű, azonban konfigurálásával már lehetnek problémák. Mivel a Synaptic csomagkezelőt használja alkalmazások telepítése rendkívül egyszerű, csak úgy mint a verzió frissítése.
A Slackware a legősibb disztribúció. Fejlesztője Patrick Volkerdung, az SLS-t módosította (Az SLS (Softlanding Linux system) egy korai Linux disztribúció, melyet Peter MacDonald alapított 1992-ben. Az SLS volt az első olyan Linux terjesztés, amely egy átfogó disztribúció volt, tartalmazta a Linux kernelt, illetve az általános alkalmazásokon kívül egyébb dokumentum formázókat, ablakkezelő rendszert, sőt, még játékokat is. Ebben az időben az SLS volt a leghíresebb disztribúció. Később Patrick Volkerding úgy döntött, hogy módosítja a rendszert, munkályát pedig Slackware-nek nevezte el) s munkája gyümölcsét Slackwarenek nevezte el (Slack=laza). Tudnivaló, hogy a Slackware célja a leg Linux szerűbb disztribúció létrehozása. Csomagokat a www.linuxpackages.net oldalról tudunk beszerezni (bár vannak alternatív csomagkezelők, pl slapt-get, de ezeket én nem szeretem) majd parancssorból a letöltött fájl helyére navigálva a következőparancsot kell kiadnunk : installpkg csomagnév
Nos, ha mindenképpen javasolnom kéne mit használjál akkor sem javasolnék semmit. Ha nem vagy képes dönteni akkor fordítsál rá időt arra hogy kipróbálod őket, úgyis több időt kell majd fordítanod a gépedre Linuxot használva. Sok szerencsét!
