Egy hete

1.) Milyen módszerrel mérik a campus, tisztaszoftver programok hasznosságát, megtérülését, (hol olvashatók ezek az eredmények - "Üvegzseb") amiből az a következtetés vonható le, hogy érdemes a szerződést "meghosszabbítani"?

2.) Milyen tanácsadókat kértek fel döntés meghozatalára, akik azt javasolták, hogy "Microsoft szoftverekkel egyenértékű" licenszeket kell beszerezni, mi indokolja ezt a kitételt, ha egyszer az is benne van a hirdetményben, hogy "A Microsoft megnevezés használata csak a tárgy jellegének egyértelmű és közérthető meghatározása érdekében történik"?
2a.) Mit értenek egyenértékűség alatt (a szakma számára ettől nem lett egyértelmű a tárgy jellege)?
2b.) Milyen gyakorisággal határozzák meg ily módon a közbeszerzések során a pályázat tárgyát (szereznek-e be pl. Volkswagen, vagy azzal egyenértékű személygépkocsikat)?
3.) Ki választotta ki a tanácsadókat?
4.) Milyen kísérleti projektek indultak a témában, kipróbálván az egyes alternatív megoldásokat, milyen eredménnyel zárultak?

5.) Milyen szoftvereket vettek szemügyre?
6.) Milyen hátrányokat állapítottak meg az egyes szoftvereknél, a Microsoft megfelelőhöz képest?
7.) Mekkorára becsülik ezen hátrányok kiküszöbölésének időbeni, pénzbeli költségét?
8.) Milyen garanciát tartalmaz a szerződés a vendor lock-in megelőzésére?
8a.) Milyen ISO szabványokat, nyilvános specifikációkat követnek a
megvásárlandó szoftverek?
8b.) Mi biztosítja az egyes szoftverek továbbfejleszthetőségét,
ellenőrizhetőségét (biztonsági, szemantikai szempontok)?
9.) Milyen support tevékenységre számítanak a szerződés kapcsán?

10.) Milyen költségkalkulációkat, elemzéseket végeztek, amelyek során arra a megállapításra jutottak, hogy az ÁLLAMPOLGÁROKnak ez a legkedvezőbb megoldás?
11.) Milyen monopólium ellenes pontjai vannak a szerződésnek (hol garantálják azt, hogy nem csak Microsoft szoftverek kerül(het)nek beszerzésre)?
12.) Milyen periódus után fognak elgondolkodni a szerződés felmondásán, meghosszabbításán, milyen szempontok alapján hozzák meg a döntést?
13.) Nem tekinthető-e az előző szerződés egy olyan - előnytelen - kényszerpályának, amelynek eredményeként jön létre a mostani szerződés?
Milyen pontok garantálják (fogják garantálni) ezen kényszerek megszűnését?
14.) A szerződés hány új munkahelyet termt Magyarországon (célja-e a egyáltalán a programnak a magyar IT szektor bővítése, lehetőséghez juttatása)?

15.) Nem helyesebb-e, ha a (hallgató, szülő) oktatási intézmény, önkormányzat, stb. maga dönti el, hogy mire költi el a pénzét? Milyen okokra vezethető vissza ez a központi (helyi igényeket mérsékelten figyelembe vevő) beszerzés, miért nem valósítható meg az, hogy az igénybevevő intézmények, személyek pályázhassanak ezen összegekre (szoftverek beszerzése céljából), kiválasztván a nekik megfelelő beszállítót, szolgáltatást?
16.) Mi indokolja, hogy a képzési hozzájárulást a felsőoktatási hallgatóra hárítjuk, miközben a szoftvert kiválasztjuk, és megvásároljuk neki?
17.) Mi indokolja, hogy az éves árbevételek mértékét ilyen összegekben határozták meg?
(Amennyiben egy-egy beszállító egy helyi iskolát, önkormányzatot látna el szoftverekkel, indokolt ez a feltétel?)
18.) Mennyire veszi figyelembe a szerződés az oktatási intézmények orientációját (Microsoft kompatibilisnek minősíthető-e egy (Auto- v Archi-) CAD program, egy áramkör-, egy szabásminta tervező program)?
19.) Finanszírozza-e az állam azt, ha a szerződés miatt az oktatási intézmény extra kiadásokra kényszerül, mert az a szoftver amit ő használna, az Önök által biztosított rendszerrekkel nem használható, a kompatibilis rendszer viszont nem található meg a biztosított licenszek között?

20.) Miért gondolják úgy, hogy ennek a szerződési szándéknak a "megszellőztetése" nem rontotta az állam tárgyalási, pályáztatási pozícióit?
20a.) Nem gondolják-e azt, hogy árleszorító hatású lett volna, ha a szabad szoftverekkel foglalkozó cégek is bekerülhettek volna (pl. a "Microsoft egyenértékű" megfogalmazás kihagyásával, az egyes szoftverigények pontos megfogalmazásával, az éves bevételek korlátjának csökkentésével)?

21.) Miért tartják elhibázottnak Holland kormány, Müncheni város vezetés, Francia oktatási minisztérium döntését hasonló téren, milyen külföldi példákat vettek alapul a döntés során?
22.) Mi indokolja a pályázat ilyen gyors meghirdetését, lebonyolítását?

23.) Milyen intézkedéseket tettek azügyben, hogy a pályáztatható szoftverek ne csak Microsoft termékek legyenek (ABEV, EMIR2, egyéb államilag finaszírozott szoftverek futtatása más operációs rendszereken (MacOS, Linux, stb))?

Kérem, hogy amennyiben az adott közbeszerzéssel kapcsolatosan hiányosan tájékozódtam, a vonatkozó mellékleteket (illetve a hivatkozásokat) megküldeni szíveskedjék!

Amennyiben az adott kérdésben nem érzi illetékesnek magát, kérem, nevezze meg azt!

Tájékoztatnám, hogy jelen e-mail, valamint az arra érkező válasz tartalmát (illetve a nem érkező válasz tényét) nyilvánosságra hozom.