Egy érdekes cikk jelent meg az IBM DeveloperWorks oldalain arról, hogy hogyan tudjuk csökkenteni a Linux rendszerünk bootolási idejét.
A Windows XP felhasználók gyakran emlegetik, hogy az operációs rendszerük 15-30 másodperc alatt elindul, viszont egy átlagos Linux munkaállomásnak (függően a boot időben elinduló szervizek számától) ennél jóval több időre van szüksége. Azok közül akik erre hivatkoznak kevesen tudják, hogy azért indul a Windows XP ennyire gyorsan, mert a Microsoft megváltoztatta az XP boot koncepcióját.
A régi rendszereknél (Win95, 98, Me, NT, 2k) boot időben a rendszer felderítette, hogy milyen eszközök vannak ráakasztva a gépre, azokat megszólította (hey, itt vagy? -> várta az ACK-ot, ezt jól meg lehet figyelni egy CD-ROM esetében, amire "ránéz" a win95-win9x mikor bootol), aztán ha az eszköz "visszaszólt", hogy "Yes" vagyok, akkor ment tovább a bootfolyamat. Ez elég hosszú ideig tartott.Az XP-nél telepítéskor volt egy hardver detektálás. Az ott felismert eszközökről a rendszer a későbbiekben feltetelezi, hogy a gépben vannak, NEM szólítja meg őket boot időben. Cserébe, amikor elindul az OS fél percig nem lehet hozzányúlni, mert semmi mást nem csinál, mint darálja a drivereket (erőteljes HDD tevékenység), és próbálja megkeresni az új stuffokat. Ezen kívül az XP szervizek is akkor indulnak el, amikor a felhasználó már látja az asztalt.
Hogy miért van ez így? Azért, mert a Microsoftnál rájöttek, hogy ennek pszichológiai jelentősege van. Az user ebből annyit érzékel, hogy "jééé, 32 másodperc volt a boot idő", de azt már kevésbé veszi észre, hogy utána még egy jó ideig nem lehet a rendszert használni.
Az hogy ez hogyan alakul a Linux rendszerek esetében, arról Árpi készített egy mérést májusban.
A developerworks-ön megjelent cikk azt taglalja, hogy hogyan lehet a boot időt csökkenteni. A cikk lényege, hogy a boot-idejű szervizeket párhuzamosan indítja el, ha van arra mód. Ezzel a módszerrel akár felére lehet csökkenteni a boot időt. Természetesen ez erősen függ a rendszertől is.
A cikk itt.