Intel

Jönnek a dupla magos processzorok

A Reuters szerint az Intel pénteken bejelentette, hogy félredobta két új processzorának fejlesztését annak érdekében, hogy sokkal hatékonyabb CPU technológiát fejleszthessen ki.

A cél a processzorok hőtermelésének csökkentése, hiszen az egyre nagyobb órajelű processzorok sokkal drágább és zajosabb hűtőket igényelnének. Az Intel a negyedik generációs Pentium 4 processzorok, a Tejas kódnévre hallgató chipek fejlesztését törölte. Emellett törlésre került az új, kis kategóriájú szerverekbe szánt Xeon processzor, a Jayhawk is, amely szintén a Tejas architektúrára épült volna.

E processzorok helyett az Intel valószínűleg jövőre már dual-core processzorokat fog kínálni a desktop és notebook gépek számára. A dupla magos processzorok - ahogy nevük is mutatja - az eddigivel ellentétben nem egy, hanem két magot (core) fognak tartalmazni.

``Ez olyan, mintha két hengert tennénk az autóba egy nagy henger helyett.'' - mondta Nathan Brookwood elemző.

Egy ``hengerrel'' az Intel jövőbeli chipjei túl forróak lennének. - folytatta Brookwood.

Az ún. dupla magos technológia lehetővé teszi, hogy a processzorok kétszer akkora teljesítmény leadása mellett kevesebb energiát használjanak fel. A dupla magos processzorok esetén azoknak nem szükséges túl magas órajelen futni a megfelelő teljesítmény eléréséhez.

A bejelentésről itt.

Az Intel rivális AMD szintén tervezi a 64 bites processzorainak dual core verzióját. Ezek a processzorok a 2005-ös év végére várhatók.

Jelenleg csak az IBM szerverekben található ilyen iker magos processzor, de a nagy gyártók közül a Sun Microsystems (korábbi cikk) és a Hewlett Packard is dolgozik a saját implementációján.

Bővebben itt.

'Az Intel visszafejtette az AMD64-et' - állítja egyik cikkében Tom Halfhill In-Stat/MDR elemzője.

Miután a szakértők megvizsgálták az AMD és az Intel 64 bites processzorait, egyesek arra a következtetésre jutottak, hogy az Intel reverse engineering (RE) módszert alkalmazott a saját 64 bites kiterjesztésel rendelkező (IA-32e) processzorának elkészítésekor. Egyesek szerint a AMD64 utasítás-készletének a feltérképezése segített az Intel mérnökeinek a processzor dizájn elkészítésében. A találgatások már februárban, az Intel bejelentésével egy időben szárnyra kaptak.

Az AMD 2001. októberében jelentette be a 64 bites Opteron processzor, kódnevén "Hammer" fejlesztésének terveit, majd az első példányok 2003. áprilisában meg is érkeztek. Az Intel "Nocona" névre hallgató chipje lesz az első amely ezt (IA-32e) a 64 bites kiterjesztést fogja használni, és amely valószínűleg ebben a negyedévben meg is fog jelenni kihasználva az Intel Extended Memory 64 Technology-t (Intel EM64T).

Amíg a processzor microarchitektúrák pontos másolása törvénytelen, addig semmi nem tiltja a velük kompatibilis ún. ``clean room'' technológiával (hívják ``fekete doboz'' technikának is), visszafejtéssel létrehozott klónok előállítását. Ebben az eljárásban a fejlesztők nem ismerik a processzor belső felépítését, hanem a processzor működéséből probálnak arra következtetni.

Halfhill szerint az Intel RE munkája az AMD64-gyel kapcsolatban taktikus lépés volt, hiszen az AMD és a többi x86 chip gyártó sokszor alkalmazta ezt a módszert, hogy utol tudja érni az Intelt a korábbi években.

``Semmi szégyen nincs ebben'' - mondta Halfhill. ``Az AMD visszafejtett minden Intelt az elmúlt években.''

Egy biztos, hogy a verseny egy valakinek jó. A felhasználóknak.

Az ExtremeTech cikke itt.

Egy az Intelhez közeli forrás szerint a chipgyártó azt tervezi, hogy megváltoztatja a Pentium és a Celeron processzorainak számozását azért, hogy jobban illusztrálhassa a vásárlók számára azok teljesítményét.

Az Intel várhatóan ezt a számozási sémát a legújabb Pentium M processzornál, a Dothan-nél fogja először alkalmazni, amely az év második felére várható.

Az új számozási rendszerben a processzoron található szám a processzor teljesítményét hivatott leírni ahelyett, hogy mekkora órajelen (MHz, GHz) fut az adott processzor. Ez a számozás nagymértékű változást hoz majd az Intel marketing gépezetében, hiszen az Intel sok éven keresztül a processzor teljesítményének legfőbb kifejezőjét a órajelben látta.

Az idő azonban változott, az Intel PC processzor termékvonala jelentősen kibővült a 1990-es évek vége óta. Az új számozási rendszerben az órajel csak az egyik meghatározó tényezője lesz a teljesítmény értéknek, egyéb olyan fontos jellemzők mellett, mint a cache méret vagy a busz sebesség, amelyek együtt határozzák meg egy processzor effektív teljesítményét.

Az Intel előtt az AMD kitaposta az utat, és elfogadtatta a felhasználókkal ezt a számozási rendszert. Nem az AMD ötlete volt a teljesítmény megjelölése az órajel helyett. Ezt a sémát először a Cyrix alkalmazta a '90-es évek közepén, de ők belebuktak. Az AMD sikeresen forgalmazza a processzorait ezzel a módszerrel mintegy két éve.

Ezzel a rendszerrel a végfelhasználóknak sokkal könnyebb lesz majd különbséget tenni az egyértelműen különböző porcesszorok között. Például, ha csak az órajelet nézzük, akkor elvileg nincs sok különbség a régi 2.6GHz-es, 512Kb cache-sel rendelkező 533MHz fontside busz sebességű Northwood Pentium 4 processzor, és a 2.8GHz órajelen üzemelő, de 1MB cache-sel rendelkező, és 800MHz frontside busz sebességű Prescott processzor között.

[ Ugyanezen oknál fogva nem fogynak a Pentium M processzorok sem. Sokan a notebook vásárlásnál az órajelet tartják fő szempontak, így nem vásárolják meg a kisebb órajelen üzemelő Pentium M CPU-s gépeket. Helyettük inkább a desktop processzoros noteszgépeket részesítik előnyben a vásárlásnál. Ismert, hogy a Centrino processzorok kb. fele akkora órajelen dolgoznak, mint a desktop társaik, de teljesítményben mégis valahol ugyanott vannak. Egy 1.5GHz-en futó Centrino processzor kb. úgy teljesít, mint egy 1GHz-cel gyorsabb desktop társa, köszönhetően a nagyméretű belső cache memóriának. Viszont lényeges különbség a Centrino és a desktop processzorok közt az, hogy a Centrinos CPU-k lényegesen nagyobb üzemidőt tesznek lehetővé az alacsonyabb energiafelhasználás miatt. ]

Az új számozási rendszer az összes CPU-ra érvényes lesz (valószínűleg), kivéve a Pentium 4 Extreme Edition processzorokat.

A Globe&Mail cikke itt.

Az hiszem sokunk örömére szolgál az alábbi hír:

James Ketrenos az Intel munkatársa bejelentette az LKML-en, hogy elkészült az első beta, nyílt forrású driver az Intel PRO/Wireless 2100 miniPCI hálózati adapterhez.A driver jelenleg ``Infrastructure mode''-ban tud üzemelni. A driver használható a 2.4-es és a 2.6-os stabil Linux kernel sorozatokhoz. A fejlesztő szerint a driver egy ``korai beta'' állapotban van, ezért kéri a tesztelőket, hogy bugreportoljanak a sikeres fejlesztést elősegítendő.

Mint írja, az Intel folytatni fogja a nyílt forrású driver fejlesztését, és céljuk egy olyan driver kiadása, amely támogatja a csatoló összes funkcióját (WEP, adhoc mód, teljesítmény, energia gazdálkodás, stb.).

A stuff elérhető a sourceforge-ön itt: http://ipw2100.sf.net

A fejlesztő levele itt.

A fejlesztők üdvözölték az Intel lépését.

Az Intel levonta a következtetést az open-source programozók kritikájából, és a termékeihez tartozó drivereket ugyanabban az ütemben adja majd ki Linuxhoz, mint teszi azt Windowshoz.Mint arról korábban már beszámoltunk, az Intel két lépcsőben jelenteti majd meg driverjeit a Centrino platform részét képező Wi-Fi adapterhez. Bár azóta még az első lépcsőre sem "léptek fel", vagyis a linuxos Wi-Fi driver még csak fejlesztés alatt áll, Will Swope, az Intel Software and Solutions Group igazgatója az Intel Developer Forumon újabb, reménykeltő bejelentést tett. Eszerint azt akárják elérni, hogy a Linux fejlesztők ugyanolyan könnyen, ha nem még könnyebben használhassanak Intel platformot, mint akármelyik másikat. Ennek érdekében tervezik, hogy 2004 végétől a hálózati adapterek és grafikus chipek linuxos driverei ugyanazon release cycle folyamán érkeznek majd, mint a Windows driverek, még ha nem feltétlenül ugyanazon a napon.

Üröm az örömben, hogy nem minden kritikát vettek figyelembe, így marad a kétlépcsős stratégia, és továbbra sem várhatók sem a Centrinoban lévő Wi-Fi adapter specifikácói, sem a hozzá való igazi nyílt forrású driverek...

A c|net cikkét megtalálod itt.

Azok a laptop tulajdonosok, akik olyan gépet vásároltak, amelyben Intel Centrino technológia lakik, minden bizonnyal szomorúan tapasztalták, hogy a Linux kernelben nem nagyon van hozzá támogatás. Talán most feltűnt egy kis remény...

Will Swope az Intel Szoftver és Megoldások (Software and Solutions Group) csoportjának igazgatója a LinuxWorld Expo egyik interjújában elmondta, az Intel két lépcsőben tervezi a Centrino Linuxon való támogatását. Az első körben egy zárt forrású (vö: NVidia driverek) eszközmeghajtót adnak ki, amelynek a terveik szerint a későbbiekben a forráskódja is elérhető lesz. Ez lehetővé teszi majd a linuxos közösség számára, hogy tovább tökéletesítsék a drivert.

Az Intel a Centrino-hoz WIFI driver is fog készíteni, és ez is először csak zárt forrású lesz, majd később nyílt forrásúvá kívánják tenni.

Hurrá.

Megjelent az Intel C/C++ fordítójának legfrissebb verziója. Annak a fordítónak, amely egy időben rávert a GNU CC-re fordítási sebességben. Hogy most hogy áll a ICC vs. GCC harc azt nem tudom, de a mostani kiadásban állítólag sokkal jobb gcc forrás és bináris kompatibilitást lehet találni, mint a korábbi verziókban.

Az ICC 8.0 linuxos verziójának honlapja itt. Evaluation verzió letöltése itt.

Az Intel hétfőn szép csendben megünnepelte az x86-os architektúra 25 éves évfordulóját. Annak a szerkezetnek az ünnepe ez amely - tetszik vagy sem - napjaink legtöbb PC-jét hajtja.

Az News.com cikke itt.

A TechwareLabs a birtokában lévő új Intel processzorokkal készített összehasonlító teszteket.Az Intel új 3 GHz-es Pentium 4-es processzorai 800 MHz-es FSB-vel (Front Side Bus) működnek, ami a valóságban azt jelenti, hogy az előző, 400 MHz-es Pentium 4-esek négyszeresen táplált 100 MHz-es FSB-jét megváltoztatták 200 MHz-re.

Az új CPU nem csak ebben tud többet elődeinél, hiszen a hozzá igazított Intel 875-ös (Canterwood nevű) chipsetben mutatkozik be a PAT (Performance Acceleration Technology). A 875-ös mellett egy másik, olcsóbb chipkészlet is megjelenik, a 865-ös számú, Springdale nevű.

Ebből a lapkakészletből hiányzik a PAT nevű újdonság, amely által olcsóbb lesz a társánál.

A 800 MHz-es FSB révén az új Pentium 4-es 6,4 GB/s-es elméleti sávszélességet tud kihasználni a memória felé, amelyhez két csatornás DDR400-as memória kell. A két csatornás üzemmódhoz azonos memóriamodulok kellenek, ellenkező esetben az alaplap visszavált egy csatornás üzemmódba.

A processzor 3 GHz, 2,80 GHz, 2,60C GHz, és 2,40C GHz-es órajelű verzióban lesz kapható.

Intel's New Family of 800 MHz FSB Processors

Kapcsolódó oldalak:

Intel Springdale chipset

Intel Canterwood chipset

IEEE 802.3ae 10 gigabites Ethernet szabvány 10 km-re növeli a 10 Gbps vonalsebességű egymódusú szál távolságát

2003. április 25-én az Intel megkezdi a szakma első 10 gigabites Ethernet adapterének szállítását. Az Intel® PRO/10GbE LR kiszolgáló-adapter (PXLA8590LR) újabb mérföldkő az Ethernet technológiában, és az Intel elkötelezettségét mutatja a korszerű hálózati technológiák fejlesztése iránt.

Az Intel PRO/10GbE LR kiszolgáló-adapter a nagy integráltságú PCI-X Intel® 82597EX 133 MHz/64-bit 10GbE vezérlőnek köszönhetően kiemelkedő teljesítményt nyújt a sávszélesség-igényes alkalmazásokhoz. Az ipari szabványú Intel PRO/10GbE LR kiszolgáló-adapterrel már biztosítható a nagy sebességű kiszolgáló-kapcsolat, amelyet korábban a drága, szabadalmazott technológiák, például a nagy teljesítményű számítógépes klaszterek és a rács alapú számítástechnikai műveletek foglaltak le.

Az IEEE 802.3ae 10 gigabites Ethernet szabvány 10 km-re növeli a 10 Gbps vonalsebességű egymódusú szál távolságát. Az Intel PRO/10GbE LR kiszolgáló-adapterrel a vállalatok gazdaságosan tudják bővíteni telephelyeik közötti összeköttetéseiket, és a költséges bérelt vonalat kiváltó saját tulajdonú optikai szálakkal tarthatják ellenőrzés alatt vállalati hálózataikat.

A termékről további információk találhatók a http://www.intel.com/network címen.