Intel

Mint tudjuk az Intel szerverekbe szánt új processzora - az Intel Xeon MP - több technológiai újítást is hoz(ott). Ezek közül az egyik Intel NetBurst mikroarchitektúra, a másik pedig a Hyper-Threading technológia. Az LKML-en (Linux Kernel Mailing List) többen is kérdezték, hogy mit jelent ez, hogy lehet ezt használni, mire jó, és hogy lehet megnézni, hogy egy processzor támogatja-e a Hyper-Threading technológiát? Hát lássuk.

Az első megjelenő Intel P4 processzorok nem támogatták az SMP-t, azaz a multi-processzorozhatóságot, vagyis nem tudtott két P4 processzor egymással együtt dolgozni egy alaplapban. Az új P4 (Xeon) processzorok már támogatják ezt a lehetőséget, így egyre több szerver-gyártó épít ezekre a processzorokra szervert. A Hyper-Threading technológia egy alapvetően új elgondolás az Intel részéről.

A Hyper-Threading technológia jelenleg már az Intel teljes Intel Xeon processzorcsaládjába beépítésre került. Ez a műszaki újdonság lehetővé teszi, hogy az operációs rendszer egyetlen fizikai processzort két logikai processzorként lásson, amelynek eredményeképpen lényegesen megnövelhető a szerver reakciókészsége, a tranzakciók sebessége és a hasznos munka teljesítménye.



Hogyan lehet ezt munkába fogni egy Linux rendszeren?Hogyan lehet ellenőrizni, hogy egy processzor rendelkezik-e a HT tulajdonságokkal?

Linux alatt kérjünk egy processzor információt:

#cat /proc/cpuinfo

processor : 0

vendor_id : GenuineIntel

cpu family : 15

model : 1

model name : Intel(R) Pentium(R) 4 CPU 1.70GHz

stepping : 2

cpu MHz : 1694.907

cache size : 256 KB

fdiv_bug : no

hlt_bug : no

f00f_bug : no

coma_bug : no

fpu : yes

fpu_exception : yes

cpuid level : 2

wp : yes

flags : fpu vme de pse tsc msr pae mce cx8 apic sep mtrr pge

mca cmov pat pse36 clflush dts acpi mmx fxsr sse sse2 ss ht tm

bogomips : 3381.65

Ha látjuk a flagek között a ht jelzést, akkor biztos, hogy a processzor HT technológiával rendelkezik.

Mit is kaphatunk a HT-től? Az operációs rendszer egy processzor helyett kettőt lát. Azaz, egy processzorra tudunk SMP kernelt fordítani. A HT technológia lehetővé teszi, hogy a többszálú alkalmazások a szálakat párhuzamosan hajthassák végre, azaz párhuzamosan futhassanak minden egyes processzoron. A HT-vel ellátott processzorok tartalmaznak egy ún. thread-level-parallelism (TLP) funkciót, és ez teszi lehetővé a párhuzamos végrehajtást. A mérések szerint a HT-képes processzorokon futó, ezt kihasználni tudó alkalmazások akát 40%-kal gyorsabbak is lehetnek így.

Hogyan is tudjuk ezt kihasználni a Linux rendszerünkben?

Egyszerűen. Tegyük fel, hogy van egy P4 Xeon processzorunk HT technológiával. Hogy a szimulációt bekapcsolhassuk, egy sima SMP támogatással rendelkező kernelt kell fordítanunk:

cd /usr/src/linux

make menuconfig

Processor type and features --->

[*] Symmetric multi-processing support

Ezen kívül kapcsoljuk még be az ACPI rendszer támogatást:

General setup --->

[*] ACPI support

Azt tudnunk kell, hogy a technológia kihasználásához a BIOS-nak támogatnia kell ezt a funkciót.

Mentsük el a kernel konfigurációt, majd szokásos módon fordítsük le a kernelt.

Rebootoljunk.

Ha a reboot után a rendszerünk két processzort mutat, akkor a processzorunk Hyper-Threading-képes.

Jelenleg tesztelés alatt van nálam egy szerver, amely 2 darab 1.8GHz-es Xeon processzorral rendelkezik (ez ugye 4 processzornak látszik majd). A processzorok HT-képesek, tervezek egy összehasonlító tesztet. Mondjuk sima kernellel, és mondjuk SMP kernellel. Kíváncsi vagyok, az eredményre.

Az Industrial Light and Magic csatlakozik a birodalomhoz, és Intel processzoros gépekre vált.

Az "effekt stúdió" lecseréli a régebbi SGI által szállított Unix-Risc gépeit a Dell által gyártott Intel-alapú Linuxot futtató szerverekre.

Arról már régebben beszámoltunk, hogy az ILM Linuxra vált (Linux az Industrial Light & Magic-nél). Most viszont Cliff Plumer, az ILM munkatára bejelentette, hogy a régi munkaállomások helyett 600 darab Pentium 4 munkaállomásokat telepítenek."The Intel workstations that were deployed were probably 20 percent of the price of SGI workstations we bought a few years ago," "Performancewise, they are about three times as fast." - "Az Intel munkaállomások amelyeket telepítünk, a néhány évvel ezelőtt vásárol SGI gépeink árának 20%-ba kerülnek. Teljesítményben pedig háromszor gyorsabbak." - mondta Plumer.

Azok a Unix gépek, amelyek az SGI-hez hasonló cégektől jöttek, uralták Hollywood-ot az elmúlt években. Ennek az oka a kiváló számítási teljesítmény volt, amellyel ezek a gépek rendelkeztek. Szinte az összes hi-end grafikus alkalmazás megjelent Risc alapú számítógépekre.

Jelenleg a teljesítménykülönbeség kezd eltűnni a Risc és az Intel-alapú gépek között. Így az olyan nagy animációs szoftver gyártó cégek, mint a Alias/Wavefront már megjelenteti termékeit (Maya) Intel platformra is.

Ezzel a témával foglalkozik a News,com "Star Wars" effects studio shifts to Intel című cikke.

A UnitedLinux -- Caldera International, Inc., Conectiva S.A., SuSE Linux AG, és a Turbolinux, Inc.-- tegnap bejelentette, hogy a UnitedLinux megjelenő verziója támogatni fogja az új Intel Itanium 2 processzorokat. A UnitedLinux várható megjelenése az év végére tehető, és támogatni fog minden olyan technológiát, amely a magasfokú megbizhatóságot, széles körű skálázhatóságot biztosít a felhasználóknak. - olvashatjuk a UnitedLinux sajtó bejelentésében.A UnitedLinux célja egy olyan Linux disztribúció megteremtése, amely a vállalati felhasználóknak biztosít egy egységes, hardver és szoftver oldalról is jól összefogott rendszert. A cél érdekében olyan vállalatok fogtak össze mint az AMD, Borland, Computer Associates, Fujitsu Siemens, Fujitsu, Hewlett- Packard, IBM, Intel, NEC, Progress Software és az SAP, amelyek teljes mértékben támogatják a UnitedLinux elképzelést.

Bővebb információ: www.unitedlinux.com

Intel Itanium 2 támogatás bejelentése: itt

A hardvare szekcióban próbálok helyet szorítani egy rendszeres hardver-értékelő topicnak. Ennek célja, hogy összeszedje a Linux/Unix rendszerek alatt megbízhatóan használható hardver-eszközöket. Ezzel is megkönnyítve a vásárlás sokszor nehéz döntését.

Az Intel Hungary jóvoltából volt szerencsém kipróbálni az Intel új 845-ös chipset-jére épülő D845GLAD típusú alaplapját. Ezt az alaplapot az Intel a Value/Mainstream kategóriába pozicionálja. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az alaplap jó választás lehet kis irodák munkaállomásának, otthoni multimédia számítógép alapjának, vagy iskolák oktatótermi gépének alapjaként, ahol nem feltétlenül a 3D grafika, viszont annál inkább az ár a fontos tényező a vásárlás során.Az alaplap lelke, ahogy a neve is mutatja az Intel 845 jelűchipsetje. Az alaplap MicroATX formájú, kétféle kivitelben gyártják. Az egyik verzió a BOXD845GLAD Box Prod ID-val bíró termék, a másik a BOX845GLADL. Mindkét alaplap a képes fogadni az Intel Celeron és P4 processzorok közül azokat amelyek az mPGA487-pin tokozással rendelkeznek, és 400MHz-es FSB-vel (front side bus) hajthatók. Az alaplap nem tartalmaz AGP slotot, a grafikát az alaplapra integrált Intel Extreme Graphics kontroller szolgáltatja. Az alaplap már nem az olcsóság jegyében "tegyünk bele SDRAM-ot, mert az olcsó" készült, 2 slot áll rendelkezésünkre, amelybe DDR SDRAM-ot építhetünk. Az alaplap maximum 2GB-ig képes memóriát fogadni. Az alaplaplon 4 darab PCI slotot találunk, ezek a szokásos 32bit/33MHz-es PCI foglalatok. Az alaplap audio rendszere szintén a megszokott, és szinte minden operációs rendszerrel kompatibilis AC'97 Integrált audio rendszer. Az alaplap érdekessége az USB 2.0 redszer, amely 4 hátsó, és 2 front kivezetést tartalmaz. Az alaplapi IDE vezérlők az ATA/66/100 szabványt teljesítik. A két lap között (D845GLAD és D845GLADL) annyi a különbség, hogy az utóbbi rendelkezik egy alaplapra integrált Intel PRO/100 NIC-el. Az alaplapokhoz mellékelve kapunk néhány szoftvert is a szokásos driverek-en kívül, pl. Intel Express Installer, Norton Internet Security, NTI CD-Maker, RealOne with DFX, Macromedia Shockwave. Az alaplapokra 3 év limitált garancia érvényes.



Szintén a MicroATX rendszerekbe illeszthetők a D845GLLY és D845DLLYL jelű lapok. Ezek az alaplapok teljesen egyenértékűek a D845GLAD és d845GLADL lapokkal, annyi különbséggel, hogy ezek nem DDR-SDRAM foglalattal, hanem a hagyományos PC133 SDRAM slotokkal rendelkeznek. Ezeknél a lapoknál is csak az alaplapra integrált NIC (network interface card) a különbség.



A lapot kipróbáltam több Linux disztribúcióval is. Az egyik a SuSE 7.3 Professional volt, a másik pedig a Debian Woody. A lap annyira ``engineering sample" volt, hogy az ``lspci" parancs nem ismerte fel a lap chipsetjét, így a hardware detektálása kisebb nehézségekbe ütközött. Ennek ellenére sikerült telepítni az operációs rendszereket. A lapon található HI-SPEED USB 2.0 vezérlő annyira új dolog, hogy a Linux kernelben csak az 2.5.2-es kerneltől kezdve van jelen a támogatás (backportok lehetnek, bár én nem tudok róla).



Összefoglalva: egy jó alaplap a alsó/közép osztályból, kimondottan kis irodák, számítógépes nyelvi laborok, könyvtárak munkaállomásainak, esetleg otthoni multimédia és internet PC-nek. Valószínűleg a hardcore gamerek messze el fogják kerülni az AGP slot hiánya miatt, de nem is nekik készült a lap. Mindenesetre a teljesítménye a DDR-SDRAM, és a P4 processzornak köszönhetően elegendő lesz ahhoz, hogy a fent említett funciókat betöltse.



Az értékelés következő tagja egy teljesen Intel alapra épített 1U (unit) magas szerver lesz.

Az Itanium utódjának, a McKinleynek az igen hangzatos és valódi meglepetést okozó Itanium 2 nevet adták az Intelnél.Az Intel szerint az Itanium 2 erősebb és gyorsabb lesz, így legalább kétszer akkora teljesítményt fog nyújtani mint elődje, az Itanium. A processzor várható megjelenését 2002 közepére várják és sokak szerint ez lesz az első Itanium processzor, amely használható küldetéskritikus rendszerekben, adatbázis szerverekben. Az eredeti Itanium processzor nem igazán terjedt el, leginkább csak a meglévő alkalmazások portolását végezték a megvásárolt gépeken.

Az új processzor az Intel szerint versenytársa lesz majd a nagyteljesítményű RISC rendszereknek. Mindemellett szembe kell nézniük majd az AMD új x86-64 chipjeivel is, amelyeknél a konkurrens cég egy teljesen új architektúra helyett maradt a jól bevált XT hagyományoknál (több ezer MHz-en), meghag
yva a lehetőséget a jelenleg elterjedt 32 bites alkalmazások futtatására is.

A Hewlett-Packard és a Compaq is fel kíván hagyni a jelenlegi RISC alapú rendszereinek gyártásával, hogy az Itanium nagyobb szerepet kaphasson a piacon.