Hardver

Optimus - az új generációs, open source billentyűzet?

Címkék

Mivel az ember a számítógéppel a legtöbbet a billenyűzeten keresztül "kommunikál", fontos hogy az milyen minőségű és mennyire segíti a felhasználó munkáját.



Az orosz Artemy Lebedev stúdiójában készül valami, ami sok számítógépet használó ember érdeklődését felkeltette. Egy olyan billentyűzetről van szó, amely mindig az adott feladatnak megfelelő jelzéseket mutatja a felhasználó felé. Gondoljuk el, hogy milyen hasznos lehet például az, ha Photoshop-ban dolgozva a billentyűzen nem a grafikai munkához kevésbé fontos betűket, hanem inkább a billentyűkhöz rendelt Photoshop funkciókat látjuk. Vagy ugyanezt Quake-ben...



(Képek ->)





A billentyűzet minden egyes gombja egy kis kijelző, amely éppen a billentyűzet aktuális funkcióját mutatja.







Photoshop...







Quake...



A nagy érdeklődésre való tekintettel a fejlesztők összeállították a Slashdot olvasókban leggyakrabban felmerült kérdésekre a válaszokat:



- A gyártás kezdeti fázisában van.

- 2006-ban szeretnék piacra dobni.

- Egy jó mobiltelefon áránál kevesebbe fog kerülni.

- Igazi lesz (nem vaporware - gondolom ezt akarja jelenteni).

- OS-független lesz

- Az összes nyelvet és kiosztást támogatni fogja.

- Moszkva Oroszország fővárosa. (muhahaha)

- Minden egyes gombot fel lehet programozni úgy az a kívánt szekvenciát állítsa elő.

- Open Source lesz, az SDK elérhető lesz bárki számára.

- Egy napon fel lesz osztva (ergonómikus lesz) (gondolom, hasonlóan, mint az MS billenyűzet).

- OLED technológiát fog használni.

- Lesz billenyűzet-kímélő funkciója (screensaver -> keysaver).

- A stúdió a Kreml-től két háztömbnyire van.

- Lesz numerikus része, mert ők szeretik.

- Nincs hó nyáron Moszkában. (hehe)

- Világszerte elérhető lesz.

- OEM forgalmazás lehetséges.



A projekt honlapja itt.

800$-os linuxos robot

Címkék

A George Mason University FlockBots
wikije részletes leírást tartalmaz arról, hogy hogyan lehet 800$-ból sokfunkciós okos robotot készíteni.A leírás tartalmazza a hardver terveit, a szoftvereket, az ingyenes, és szabad specifikációt. A robot 200MHz Gumstix Linux számítógépet, Wifi kártyát, kamerát, ütközés és egyéb szenzorokat, NiMH akumlátort tartalmaz. Az ára 500$ alá fog esni, amennyiben gyártásra kerül.

A slashdot hírt itt találod.

Dual-core processzorok teljesítménytesztje Linux alatt

Címkék

Két pingvin jobb mint egy. Ez a címe az Anandtech legújabb processzor tesztjének.

Manapság olyan gyorsan jönnek a különböző jelzésű processzorok, hogy az átlag vásárló csak kapkodja a fejét. Hogy a vásárlás előtt a döntés még nehezebb legyen, már nem csak hagyományos, hanem kétmagos processzorok kínálatából is építkezhetünk. Nemrég az AMD és az Intel is előállt a saját ``egy tokban két mag'' processzorával. A kérdés a szokásos: vajon desktop felhasználás esetén melyiket érdemes megvásárolni? AMD vagy Intel? Intel vagy AMD?Az Anandtech megpróbálja megválaszolni a nem éppen egyszerű kérdést. Az oldal a tesztjében DVD kódolást, file tömörítést, web böngészést, DVD írást, letöltést, program fordítást és - természetesen ha desktop alkalmazásról van szó - játékot szerepeltetett. A tesztekben szereplő processzorok:

AMD:

- Athlon 64 X2 4200+ Manchester

- Athlon 64 3800+ Venice

- Athlon 64 3500+ Venice

Intel:

- Intel Pentium D 840

- Intel Pentium D 820

- Intel Pentium 4 660

- Intel Pentium 4 640

Az eredmény, konklúzió itt.

x86 vs G5, Linux vs OSX

Címkék

Hiánytpótló teszt jelent meg az Anandtech oldalán. Arra keres a válszt, hogy mennyire megalapozott az a hiedelem, hogy az IBM PowerPC970 G5 lényegesen gyorsabb a mai x86-os processzoroknál.A cikk itt olvasható el.

Idáig nem sokan vállalkoztak ilyen direkt összehasonlításra két igencsak eltérő platform között. A feladat nem könnyű, mert - mint az kiderült - igen sok összetevőn múlik a teljesítmény. Nem egyformán jó a fordító optimalizáció a két platformon, ezenkívül az operációs rendszerek (Linux és OS X 10.4.1 Tiger) overhead-je is nagyon eltérő. A mostani teszt hiányossága, hogy a G5-ös platformot egyelőre csak OS X-szel tesztelték, nem próbáltak Linuxot rajta, így nehéz elkülöníteni, hogy az eredményekért mely összetevő mennyire felelős. Mindenesetre "megmozdult valami", és ez a mostani cikk várhatóan további, még alaposabb tesztek előfutára lesz.

C7: a VIA új processzora

Címkék

Pénteken a VIA bejelentette az új C7 ``Esther'' processzorát. A processzor 90 nanométeres csíkszélességgel és System-on-Insulator (SoI) technológiával készül. Idle állapotban 0.1W, 2 GHz-en 20W a fogyasztása. Ez utóbbi kicsivel kevesebb, mint amennyit legújabb Intel Pentium M processzorok használnak.Támogatja az SSE2 és SSE3-at, az L1/L2 cache mérete 128 kbyte, az FSB-je 800MHz. A crypto fronton is csiszoltak a stuffon, új funkciókat adtak a Padlock engine-hez is. A korábbi RNG és AES gyorsítás mellett megjelent az SHA1 és SHA-256 algoritmusok hw támogatása (20Gbps peak). A processzor támogatja az NX (no eXecute) technológiát is.

A szabad szoftveres fejlesztők korábban jó véleménnyel voltak a VIA C3 Nehemiah processzoráról, fantáziát láttak pl. VPN területen való felhasználásra. Theo de Raadt annak idején méréseket is készített a C3 processzor crypto funkcióiról és elégedett volt az eredménnyel.

A C7 bejelentése itt.

Az IBM, HP, Dell egészséges növekedést mutat a szerver piacon

Címkék

A Gartner szerint az év első negyedében erős növekedésbe kezdett a szerverek eladása. Az egész piac mintegy 4.1 %-os növekedést könyvelhetett el. A x86 szerverek eladása kb. az összes szerver eladások felét tette ki. Az szervereladásokban az első helyen továbbra is az IBM áll, amely ugyan majd egy százalékot bukott, de még mindig magáénak mondhatja a piac 29.8%-át. A második hely a HP-é. A HP az egy évvel ezelőtti 25.9%-os részesedését 28.1%-ra javította. A harmadik a Dell a maga 10.8%-ával. A Sun csak a negyedik helyre tudott befutni, 10.3%-ról rontott 9.5%-ra.

A Linux szerverek eladásából származó bevételek nem olyan gyors ütemben nőnek, mint ahogy azt korábban jósolták, de a növekedés így is rendkívül erős.

A szervergyártók közötti rangsor a Linux eladásból származó bevétel szerint: az IBM vezet itt is 28%-kal, majd a HP következik 23%-kal. A Dell-nek 17% jutott, az SGI-nek 3.7%, A Fujitsu/Fujitsu Siemens-nek pedig 3.4%.

Az eladások operációs rendszerekre lebontva: Windows szerverek: 35%, Unix 33.8%, Linux 9.1%

Bővebben itt.

Coraid SATA SAN Linux és BSD támogatással

Címkék

A Coraid új, olcsó SATA (serial ATA) SAN berendezéssel állt elő Linux és BSD szerverekhez. Az EtherDrive SATA eszköz a Coraid által kifejlesztett ATA-over-Ethernet (AoE) protokollt használ, amelynek támogatása januárban került bele a 2.6-os Linux kernelbe.





A Coraid tavaly nyáron állt elő EtherDrive termékkel. Akkor a SATA lemezek helyett még PATA megoldást használtak. A cég kimondottan a kispénzű ügyfeleket próbálta megcélozni.

Az EtherDrive ára gigabyte-onként 1.32 dollár, és 200MB/sec adatátviteli sebességet lehet belőle dobozonként kicsiholni. A cég szerint a skálázhatósának mindössze a rendelkezésre álló rack terület szabhat határt.

Az AoE támogatás része már a 2.4-es Linux kernelnek tavaly április óta. A 2.6-os kernel sorozatban a 2.6.11-es kerneltől kezdve találkozhatunk vele. A piszkálásához a nyílt forrású aoetools használható. A Linux driverek és eszköz mellett a rendelkezésre álló infók szerint BSD-re is ad támogatást a cég mind driver, mind kezelő segédprogram tekintetében.

Bővebb infó a stuffról itt.

Szabad szoftverekkel remekül együttműködő wireless adapterek

Címkék

Sokan vannak olyan helyzetben, hogy wireless adaptert vásárolnának Linux, FreeBSD, OpenBSD, ... rendszerükhöz, de bizonytalanok abban, hogy mit kellene venniük. Az FSF az egyik oldalán összeszedte azokat a wireless chipset-eket és a rájuk épülő termékeket, amelyeket biztonsággal megvásárolhatunk, mert biztos, hogy jól együttműködnek majd a szabad operációs rendszereinkkel.Az FSF szerint Ralink 2500/RT2400 és a Realtek RTL8180 chipset-re épülő kártyák nagyon jól használhatók szabad operációs rendszerekkel.

A legjobb támogatása talán a Ralink RT2500-nak van:

Cards that use the Ralink RT2500 Chipset

* A-Link WL54H, WL54PC

* Accton

* Amigo AWI-926W, AWI-914W, AWI-922W

* AMIT WL531P, WL531C, WL532U

* AOpen AOI-831

* ASUS WL-130g, WL-107G, WL-167g

* Atlantis Land A02-PCI-W54, AO2-PCM-W54

* Belkin F5D7000 v3, F5D7010 v2

* Billionton MIWLGRL

* Buffalo WLI-U2-KG54-AI

* Canyon CN-WF511, CN-WF513

* CastleNet

* CC&C WL-2102

* CNet CWP-854, CWC-854, CWD-854

* Compex WLP54G, WL54G, WLU54G

* Conceptronic C54Ri, C54RC, C54RU

* D-Link DWL-G122 b1 *

* Delta Networks

* Digitus DN-7006G-RA, DN-7001G-RA

* E-Tech WGPI02, WGPI03?, WGPC02, WGPC03?, WGUS02

* Edimax EW-7128g, EW-7108PCg

* Eminent EM3037, EM3036, EM3032

* Encore ENLWI-G-RLAM, ENPWI-G-RLAM, ENHWI-ARG-RLAM ?

* Fiberline WL-400P, WL-400X

* Gigabyte GN-WPKG, GN-WMKG, GN-WBKG, GN-WIKG

* Hawking HWP54GR *, HWC54GR *

* iNexQ CR054g-009 (R03) *

* JAHT WN-4054PCI *, WN-4054P

* LevelOne WNC-0301 v2 *, WPC-0301 v2 *, WBR-3406TX

* Linksys, WMP54G v4 *, WUSB54G v4 *, WUSB54GP v4 *

* Micronet SP906GK, SP908GK V3 *

* Minitar MN54GPC-R MN54GCB-R

* MSI PC54G2, MS-6834, CB54G2, MS-6835, MS-6861, MS-6865, MS-6869, MP54G2, MS-6833

* OvisLink EVO-W54PCI

* PheeNet HWL-PCIG/RA

* Philips

* Pro-Nets PC80211G, CB80211G

* Repotec RP-WP0854, RP-WB7108, RP-WU0402

* Roline RWA-54 ?, RWPC-54 ?

* SATech SN-54P, SN-54C

* Sitecom WL-115, WL-112

* SparkLAN WL-685R

* Sumvision

* Surecom EP-9321-g, EP-9321-g1, EP-9428-g, EP-9001-g

* Sweex LC700030, LC500050

* TekComm NE-9321-g, NE-9428-g

* Unex CR054g-R02, MR054g-R02

* VTech

* Zinwell ZWX-G361, ZWX-G160, ZWX-G261 ?, ZWX-G360

* Zonet ZEW1600, ZEW1500

Bővebben itt.