Hardver

Az új IrDA specifikáció 100 Mbit/sec sebességet ígér

Címkék

Az Infrared Data Association (IrDA) elfogadott egy olyan protokollt, amely várhatóan 100 Mbit/sec sebességű adatátvitelt tesz majd lehetővé. Ez kb. 25-ször nagyobb, mint amit a jelenlegi infravörös protokoll nyújt. Jelenleg 16 Mbit/sec adatátviteli sebességet értek el vele.Az új protokoll az ``IrSimple'' névre hallgat. A jelenlegi infra eszközök is használni tudják majd az IrSimle protokollt egy szoftver frissítés után. A másik jó hír, hogy az IrSimple visszafele kompatibilis, azaz kommunikálni tud a jelenlegi infravörös eszközökkel is.

Bővebben itt.

USB kulccsal indul a Mazda új 3 ajtós prototípusa

Címkék

A 2005 Frankfurt Motor Show-n fog nagyobb közönség előtt először felbukkanni a Mazda új, 3 ajtós desing concept autója, a SASSOU (``sa-so''). Az elsősorban fiataloknak készült kis városi autó érdekessége, hogy a hagyományos cilinderes indítókulcs helyett USB pendrive-val indítható.





A pendrive az indításon kívül felhasználható arra is, hogy segítségével zeneszámokat töltsön fel tulajdonosa az autó HiFi rendszerébe.

A geek faktor jelenléte nem kérdéses.

Az autóról bővebben itt és itt.

BTX - közelebbről szemügyre véve

Címkék

Hosszú évek óta megszokott dolog, hogy megvásárolt PC alaplapjainkat ATX (Advanced Technology eXtended) szabvány szerint tervezett és gyártott számítógép-házakba szereljük. Az ATX házakat jól ismerjük, hiszen lassan egy évtizede (vagy több?) itt vannak velünk. Újabban azonban meglepetés érhet minket néhány alaplappal, ha nem vagyunk elég figyelmesek. Ez történt velem is a napokban.

Kaptam egy lapot tesztelésre, amit kibontás után szokás szerint be szerettem volna építeni a jól ismert ATX házak egyikébe. Nem igazán akart sehogy se belepasszolni, ezért jobban szemügyre vettem. Miután alaposabban megnéztem, kiderült, hogy az alaplapot nagyobb flexelés nélkül csak BTX (Balanced Technology eXtended) házba lehet beszerelni.



Mivel nem találkoztam még ilyen házzal, kicsit közelebbről is szemügyre vettem és készítettem egy képekkel tűzdelt írást, abban bízva, hogy talán másokat is érdekel...



Mi is az a BTX? Néhány IDF-fel ezelőtt az Intel azt találta ki, hogy kifejleszt egy új form factor szabványt, amely a várakozásai szerint majd felváltja a mindenki által ismert ATX-et. A munka Big Water kódnéven folyt, majd a cég 2003 őszén ismét egy IDF alkalmával hivatalosan elkeresztelte az eredményt BTX-nek. Nézzük miben más a (nálam járt) BTX (ház), mint az ATX:




Külsőleg a házon szinte semmi érdekeset sem lehet látni, kivéve azt a nagy kör alakú maszkot, ami a gép elejét elfoglalja. Talán azt mondhatjuk, hogy ez a BTX egyik legszembetűnőbb jellegzetessége.






Közelebbről megnézve azt láthatjuk, hogy ez egy hűtőmaszk. A BTX létrehozásának egyik célja az volt, hogy megoldják az ATX nem kielégítő hűtését és csökkentsék a hűtésből adódó zajt.






Ha átnézunk rajta, akkor láthatjuk, hogy a rács mögött egy szűrő kapott helyet. A szűrő a gép belseje felöl eltávolítható és tisztítható.






Ha a másik oldalról megnézzük, akkor láthatjuk, hogy egy négyzetes tölcsér-szerűségben folytatódik a beömlő. Közben a ház hátulján megfigyelhető, hogy a perifériák csatlakozói sem a megszokott helyükön vannak...






Ha jól megfigyeljük, akkor észrevehetjük, hogy ez légbeömlő az alaplap közepetáján kapott helyet. Ez nem véletlen. A fejlesztők rájöttek, hogy a legtöbb hő a processzor, az alaplapi chipset integrált áramkörei, a VGA kártya és a memória modulok körül termelődik. Arra gondoltak, hogy ha összehozzák ezeket az alkotórészeket kb. egy vonalba, akkor egyszerűbb lesz a hűtésükről gondoskodni. Jól látszik, hogy a processzor és az alaplapi chip passzív hűtője szinte egy vonalba került.






A külső hideg levegőt egy viszonylag kis fordulatszámon forgó, nagy méretű ventilátor szívja be a házba. Ez a ventilátor csatlakozik rá korábbi képeken látható kék színű torkolatra. Egy korábbi specifikáció szerint az érdekességnek az állórész kialakításában kellene lennie. Hasonlítania kellene a ventilátor lapátjaihoz, de nem szabadna forognia. Az állórésznek eggyel több lapátjának kellene lennie mint a ventilátornak, és tulajdonképpen ennek a megoldásnak kellene a levegő áramlását pontosan irányítani és ezáltal a zajt csökkenteni(?). A helyzet az, hogy én ezt az állórészt nem igazán találtam... Na sebaj, menjünk tovább...






A ventilátort egy burkolat borítja. A burkolat célja, hogy a beáramló levegőt a házba irányítottan vezesse be.






...






...






A burkolat alatt található a CPU-ra illeszkedő extrém nagy hűtőborda. A számítógép belseje felé haladó levegő áthalad a hűtőbordát fedő burkolat és a borda lemezei között, majd halad tovább a számítógép hátulja felé.






A képen jól látható, ahogy a beömlő torkolata és a ventilátorral szerelt, burkolattal rendelkező hűtőborda (ami egyébként egy egységet alkotva érkezett a gyártótól) szinte ``légmentesen'' illeszkedik a szigetelőhabnak köszönhetően.






...






A képen az látható, hogy a hűtőbordától továbbhaladó levegő hűti az alaplapi chip passzív hűtőbordáját is. Egyesek tudni vélik, hogy a hátrafelé áramló levegő a grafikus vezérlőt sem kerüli el...






A számítógép egységeinek energia-ellátásáról egy a képen látható paraméterekkel bíró tápegység gondoskodik (nyilván típusonként változik).



Ennyit a felépítésről. A többi része sok említést nem érdemel. A ház egy noname ház, a típusát sem ismerem. Annyi majdnem biztosnak látszik, hogy a többi gyártó háza sem tér el lényegesen ettől (legalábbis az interneten fellelhető képek alapján).



Végül térjünk vissza az elejére. A BTX létrehozásának egyik célja az volt, hogy a termelődő hőt logikusan vezessék el a legnagyobb hőforrásokról és egyben csökkentsék a keletkező zajt. A tapasztalataim azt mutatják, hogy a hőelvezetéssel nincs probléma, hiszen a hűtőbordákat megfogva azok nem forróak. Nekem a problémám a zajjal volt. Lehet, hogy túl nagy várakozással álltam neki a tesztelésnek, nem tudom. Bekapcsolva a gépet a hűtésből adódó zaj nagyobb volt, mint amire számítottam. Nem tudom, hogy ez annak tudható-e be, hogy a ház noname, a Thermaltake hűtő nem a legspécibb volt rajta (amit nem is olyan egyszerű beszerezni), vagy valóban ennyit tud csak a BTX elképzelés. Az is lehet, hogy a preproduction állapotban levő alaplap nem szabályozta jól a ventilátor fordulatszámát, nem tudom. Egy biztos, nekem túl hangosnak tűnt. A tesztek alatt eszembe jutott, hogy nemrég mintha láttam volna egy HP desktop PC-t, ami szintén BTX házban volt, és annak hihetetlenül kis hangja volt. Bár lehet, hogy ezt csak álmodtam.



A gyors teszt után vegyesek az érzéseim a BTX-szel kapcsolatban. Egyrészt az ATX jelenlegi hűtés dizájnja szerintem katasztrófális, azzal valamit kellene kezdeni. Másrészt a BTX nekem nem volt sokkal halkabb, mint egy mostani ATX házba szerelt PC. Kíváncsi leszek, hogy mi lesz belőle. Megmarad-e egy érdekes ötletnek, vagy valóban - ahogy néhány oldal prognosztizálta - hamarosan elterjed, és nagy számban találkozunk majd vele (ha máshol nem, Intel alapú PC-kben).

Az Asus titokban overclock-olja az alaplapjait?

Címkék

A Slashdot-on bukkant fel egy hír, miszerint az egyik hardvertesztben az derült ki, hogy az Asus default BIOS beállítások mellett 2 MHz-cel nagyobb Front Side Bus (FSB) órajelet állít be az alaplapjára. Ebből azt következik, hogy noha a lap tulajdonosa azt hiszi, hogy a rendszere nincs ``felhúzva'', az mégis magasabb órajelen ``ketyeg''.Az egyik oldal a CPU-Z programmal vizsgálta az alaplap üzemi értékeit, amikor azt vette észre, hogy a 3000 MHz-es processzora 3033.8 MHz-en fut. Az FSB 200 MHz-ről 202.3 MHz-re való módosítása nem csak a processzor órajelre van kihatással, hanem a memóriára és az adatbuszra is.

Egyesek szerint miért érdekes ez? Szerintük azért, mert a benchmark programokban az alaplap így jobb pontszámokat kaphat, így a jelenlegi éles versenyben ez a minimális különbség az Asus felé vonzhatja a vásárlókat. Emellett okozhat stabilitási problémákat is az, hogy az egész rendszer túlhúzott állapotba kerül. Végül ez egy etikátlan lépés a hardvergyártótól.

Egyesek szerint miért nem érdekes ez? Szerintük azért, mert a 2 MHz-cel módosított FSB annyira minimális különbséget ad, hogy nem is érdemes róla beszélni. Emellett nem okoz stabilitási gondokat az, ha ilyen minimális mértékben módosítva van a gyárilag előírt érték.

Ez mennyire új hír? Egyesek szerint semennyire, évek óta gyakorlat ez az alaplapgyártók között.

Kik csinálják még ezt? Egyes hírek szerint például az MSI.

A teszt érdekes része itt és itt. A Slashdot cikk itt.

ASRock 775Dual-880Pro teljesítménye Linux alatt

Címkék

``Annak ellenére, hogy a számítógép rajongóknak az a véleményük általában az ASRock-ról, hogy összehasonlítva a konkurenciával gyenge minőségű alaplapokat gyárt, képes a cég hihetetlenül olcsó és nagyon innovatív termékeket is gyártani. [...] Valójában ennek a cikknek a fókuszában a nemrég bemutatott 775Dual-880Pro alaplap áll, amely nem csak DDR és DDR2 RAM-okat, AGP-t és PCI Express-t támogat, hanem az új Intel dual-core processzorokat is.''``Meglepő módon az alaplap egészen jól futtatja a Linuxot. A szokásos alaplap teszten túl Doom 3, Unreal Tournament 2004, és RTCW: Enemy Territory tesztelésre került.''

A Phoronix tesztelte az alaplapot Linux alatt meglehetősen aprólékosan. Noha nem egy csúcskategóriás lap, a maga ~ 50-60$-os árával sokaknak jelenthet megoldást.

A részletes cikk itt.

Optimus - az új generációs, open source billentyűzet?

Címkék

Mivel az ember a számítógéppel a legtöbbet a billenyűzeten keresztül "kommunikál", fontos hogy az milyen minőségű és mennyire segíti a felhasználó munkáját.



Az orosz Artemy Lebedev stúdiójában készül valami, ami sok számítógépet használó ember érdeklődését felkeltette. Egy olyan billentyűzetről van szó, amely mindig az adott feladatnak megfelelő jelzéseket mutatja a felhasználó felé. Gondoljuk el, hogy milyen hasznos lehet például az, ha Photoshop-ban dolgozva a billentyűzen nem a grafikai munkához kevésbé fontos betűket, hanem inkább a billentyűkhöz rendelt Photoshop funkciókat látjuk. Vagy ugyanezt Quake-ben...



(Képek ->)





A billentyűzet minden egyes gombja egy kis kijelző, amely éppen a billentyűzet aktuális funkcióját mutatja.







Photoshop...







Quake...



A nagy érdeklődésre való tekintettel a fejlesztők összeállították a Slashdot olvasókban leggyakrabban felmerült kérdésekre a válaszokat:



- A gyártás kezdeti fázisában van.

- 2006-ban szeretnék piacra dobni.

- Egy jó mobiltelefon áránál kevesebbe fog kerülni.

- Igazi lesz (nem vaporware - gondolom ezt akarja jelenteni).

- OS-független lesz

- Az összes nyelvet és kiosztást támogatni fogja.

- Moszkva Oroszország fővárosa. (muhahaha)

- Minden egyes gombot fel lehet programozni úgy az a kívánt szekvenciát állítsa elő.

- Open Source lesz, az SDK elérhető lesz bárki számára.

- Egy napon fel lesz osztva (ergonómikus lesz) (gondolom, hasonlóan, mint az MS billenyűzet).

- OLED technológiát fog használni.

- Lesz billenyűzet-kímélő funkciója (screensaver -> keysaver).

- A stúdió a Kreml-től két háztömbnyire van.

- Lesz numerikus része, mert ők szeretik.

- Nincs hó nyáron Moszkában. (hehe)

- Világszerte elérhető lesz.

- OEM forgalmazás lehetséges.



A projekt honlapja itt.

800$-os linuxos robot

Címkék

A George Mason University FlockBots
wikije részletes leírást tartalmaz arról, hogy hogyan lehet 800$-ból sokfunkciós okos robotot készíteni.A leírás tartalmazza a hardver terveit, a szoftvereket, az ingyenes, és szabad specifikációt. A robot 200MHz Gumstix Linux számítógépet, Wifi kártyát, kamerát, ütközés és egyéb szenzorokat, NiMH akumlátort tartalmaz. Az ára 500$ alá fog esni, amennyiben gyártásra kerül.

A slashdot hírt itt találod.