Hardver

A linuxdevices.com oldalon jelent meg egy érdekes cikk Andrey N. Filippov moszkvai professzor saját fejlesztésű kamerájáról, ami képes hardveres theora tömörítésre.A kamera főbb alkatrészei: egy nagy kodak CCD, egy Xilinx Spartan3-as FPGA, egy Axis ETRAX100LX CPU és némi SDRAM. A CPU-n Linux fut (egy módosított Knoppix) az FPGA-t pedig Andrey maga tervezte és a VHDL kódot közzétette.

A teljesítménye:

2048x1536 felbontás mellett 12 fps

1280x1024 felbontás mellett 30 fps

Jelenleg problémát okoz, hogy nehéz olyan teljesítményű PC-t találni, ami képes lejátszani ezeket a nagyfelbontású streameket. Néhány minta klippet itt lehet letölteni.

További információk a fejlesztésről itt olvashatók.

Lassan széles körben is elterjednek a desktop gépekben a 64 bites processzorok. Az AMD mellett már az Intel is szállítja a saját megoldását.

Anandtechék rátették a kezüket egy Sun Fire V40z szerverre és tesztelgették egy kicsit RH9 alatt.
Itt olvasható a teszt. P.S.: Hozhatna egy ilyet a nyuszi nekem is :-)

Mint már korábban arról szó volt egy másik oldalon, befejeződik az Alpha processzorok gyártása. Ezzel összefüggésben a HP úgy döntött, hogy OpenVMS rendszerét az Itaniumra portolja (bővebben itt).A fentiek még önmagukban nem "túl nagy" dolgok, elvégre mindig is jelentek meg, vagy tűntek el architektúrák. De, hogy is néz ki egy Alpha processzor?



A CPU-collection.de weboldalon találjuk meg a választ.



További információk: itt (hivatalos) és lexikális itt.

xmi küldte be a hírt:

A cseh Twibright Labs kiadta a Ronja optikai adatátviteli eszköz infravörös tartományban működő változatát, az Inferno-t. A teljes építési leírás GPL alatt terjeszthető. Remek példa arra, hogy opensource hardver nem csak FPGA program formájában képzelhető el.A Twibright Labs neve a Links web böngésző kapcsán lehet ismert.

A Ronja vezeték nélküli pont-pont összekötettések létesítésére alkalmas, nagyjából 1,4 km hatósugárral. Míg a legtöbb vezeték nélküli összekötettés rádiós (802.11) adatátvitelre épül, a Ronja ezt optikai úton valósítja meg. Ezzel elkerüli a kültéri rádiós átvitel egy lényeges problémáját, ez ugyanis nem engedélyköteles. Nem zavarja mások wifi hálózatát, és más hálózat sem zavarja az optikai átvitelt. A sugárnyaláb igen keskeny: a széttartás látható fényű változatnál 2 mrad (miliradián), a most megjelent infravörös változatnál a könnyebb célzás érdekében 3 mrad; ezért az egymás mellett haladó optikai adatutak sem zavarják egymást. A két végpont között szabad rálátás szükséges, de ez általában a nagy távolságú rádiós átvitelhez is kell. Közönséges, nagy fényerejű LED-eket használ, nem lézerdiódákat; a sugárzása az infravörös változatnak sem elég erős ahhoz, hogy szemkárosodást okozzon. Ezt egy erre a célra készített tanulmánnyal is alátámasztják.

Az egyetlen problémája, hogy a ködre/esőre érzékenyebb a rádiós megoldásoknál.

A rendszer 10Mbit-es full duplex ethernet kapcsolatot biztosít. Ellentétben a Wifi 11 illetve 54 Mbit-jével ez a 10Mbit kb 95%-ban ténylegesen kihasználható, mindkét irányba egyszerre. Így tehát a gyakorlatban elérhető átviteli sebesség a 802.11g-hez hasonló. Transzparens a végberendezések szempontjából, tehát közönséges AUI-s vagy UTP-s ethernet csatolókkal használható, nem kell hozzá speciális driver, egyedül a full duplex módot kell kézzel beállítani. (A későbbiekben várható erre is megoldás.)

Egy teljes kapcsolat összes moduljának megépítését kb 70 munkaórára teszik. A leírás eléggé szájbarágós, így annak pontos követésével elvileg első próbálkozásra működő rendszer készíthető. Kizárólag könnyen beszerezhető alkatrészekből áll, csak a LED igényelhet némi utánajárást (de tetszőlegesen helyettesíthető más, elegendően nagy fényerejű típussal is).

A leírás kiterjed a különféle tartószerelvényekre is, így színte bárhol (kémény, korlát, fal, tető) rögzíthető.

Korábban már volt hír a Timothy Miller által kezdeményezett nyílt forrású grafikus hardverről. Most kikerült egy előzetes specifikáció, amiben már konkrétan szerepelnek a megvalósítani kívánt funkciók és néhány hozzávetőleges sebességadat is. Egyenlőre még nem végleges, elsősorban véleményezésre került ki, hogy nehogy valami fontos funkció kimaradjon belőle.

Az IDC publikálta a 2004-es év harmadik negyedévére kalkulált szerver eladási adatait.

A hétvégi konferencián többen kérdeztétek, hogy vannak-e fényképeink az FSN-es gépekről. Talán egy, vagy két ember azt is felvetette, hogy ő személy szerint szívesebben támogatná a törekvéseinket (lásd FSN tégla projekt) , ha látná is, hogy mivel dolgozunk.

Közkívánatra tehát elérhetők a képek:
www.fsn.hu

A múlt hónap közepén azt vizsgáltam, hogy milyen eséllyel indulhat neki az a felhasználó a szabad operációs rendszereknek, aki AMD64 alapú szerverrel rendelkezik, és ki is szeretné használni a processzor nyújtotta 64 bites képességeket. A napokban kezdtem meg egy AMD64-es processzorral rendelkező notebook tesztjét abból a célból, hogy felmérjem, hogy mennyire használható a napjainkban elérhető szabad operációs rendszerekkel.

A tesztsorozat hosszú napokig tartott, több buktatóval találkoztam, számos fejlesztővel leveleztem, számos patchet kipróbáltam. Matthew Dillonnal, a DragonFly BSD vezetőjével fogtunk egy szép FreeBSD/DragonFly BSD specifikus bugot... a végén kialakult bennem egy kép arról, hogy mennyire érdemes valakinek ilyen processzorral felszerelt gépbe beruháznia mostanában... A tesztek során Linux, FreeBSD, OpenBSD, DragonFly BSD és NetBSD operációs rendszereket teszteltem.Részletek:

Az Anandtech ezúttal egy tőlük kissé szokatlan cikkel jelentkezett. Egy kétprocesszoros, Opteron 250 alapú Sun munkaállomást teszteltek le.A tőlük szokásos teljesítmény méréseken kívül egy elég részletes bemutatót is írtak a hardver felépítéséről (hőmérsékleti mérésekkel kiegészítve), továbbá egy rövid ízelítőt adnak a gépre telepíthető operációs rendszerekről is.

A teljesítmény méréseket mindegyik oprendszeren külön elvégezték:

- Java Desktop System 2.0 (ez egy Suse Linux alapú rendszer, 32 bites 2.4-es kernellel)

- Suse Linux 9.1 Professional (2.6.8-as 64 bitre fordított kernellel)

- Redhat 9 (2.6.8-as 64 bitre fordított kernellel)

És ami igazán érdekes, de sajnos csak kevés tesztben szerepel:

- Solaris 10 b68 evaluation version 32 bites kernellel

A cikk itt olvasható.