Hardver

Hogyan veszélyeztetik az adataidat az ATA biztonsági parancsok

A fenti alcímmel jelent meg egy cikk a minap a heise.de oldalon. A cikkben arról van szó, hogy a modern ATA lemezeket jelszóval védhetjük. A funkciót notebookok merevlemezeinél használják elsősorban, hogy ellopás vagy elvesztés esetén ne lehessen a merevlemezek tartalmához hozzáférni. (Aki látott már modernebb IBM notebookot, az tudhatja, hogy hiába veszi ki belőle a merevlemezt és teszi azt be egy másik gépbe, arról nem biztos, hogy fog adatot olvasni. Ennek az oka az, hogy az IBM előszeretettel használja ezt a funkciót.)

A Newsforge-on jelent meg egy helyzetértékelés Jem Matzan tollából, amely Linuxot és a BSD-ket vizsgálja abból a szempontból, hogy hogyan használhatók a napjainkban egyre nagyobb tömegben megjelenő ``otthoni 64 bites'' (AMD64 és EM64T) környezetben.A cikk szerzője több hónapig tesztelt különbőző Linux és BSD disztribúciókat 64 bites vason. A tesztek során vizsgálták az operációs rendszerek stabilitását, a rendelkezésre álló 64 bites programok számát és lefordíthatóságát (pl. FreeBSD és OpenBSD ports), a vendorok (ATI, NVidia, ...) által szállított eszközmeghajtó-programok minőségét, stb.

A cikket elolvasva kialakulhat az olvasóban egy kép - persze a cikk írójának szemszögéből nézve - arról, hogy hol is áll jelenleg a misztikus 64 bit számítástechnika.

A cikk itt.

Kifulladóban van a 3D forradalom, amit egykor a Quake és a 3dfx Voodoo kártyái indítottak el. Mára ugyanis a játékok elérték valósághű megjelenést, amit már nem lehet túlszárnyalni. Ezt felismerve az Ati és az Nvidia vezetősége úgy döntött, a jövő fejlesztési irányát csakis az absztakció jelentheti.Ennek szellemében az új Radeon 9500 ASC kártya grafikus magját ASCII játékokhoz optimalizálták az Ati mérnökei.

"Évek óta ismerjük a VT100 szabványt, de eddig egyetlen videokártyagyáró cég sem rendelkezett olyan termékkel, ami megfelelt volna a VT100 magas követelményeinek" nyilatkozta Carlos Neale az Ati fejlesztési részlegének vezetője.

Neale hozzátette, új kártyájukkal akár az 1000 fps is elérhető a Nethack-ben, a Radeon APU (ASCII processing unit) magjának köszönhetően.

A fejlődés nem áll meg, már tervezik a következő generációs, Unicode játékokat is támogató Radeon ASC kártyákat. Természetesen az Nvidia sem maradt tétlen Geforce ASCII kártyájuk a jövő hónapban jelenik meg. Az ATI Radeon 9500 ASC kiskereskedemi listaára $600 lesz.

Bejelenés elérhető itt.

Egy német cég ARM alapú, Linux-ot futtató kis gépet hozott ki. A ProHardver cikke itt.

A linuxdevices.com oldalon jelent meg egy érdekes cikk Andrey N. Filippov moszkvai professzor saját fejlesztésű kamerájáról, ami képes hardveres theora tömörítésre.A kamera főbb alkatrészei: egy nagy kodak CCD, egy Xilinx Spartan3-as FPGA, egy Axis ETRAX100LX CPU és némi SDRAM. A CPU-n Linux fut (egy módosított Knoppix) az FPGA-t pedig Andrey maga tervezte és a VHDL kódot közzétette.

A teljesítménye:

2048x1536 felbontás mellett 12 fps

1280x1024 felbontás mellett 30 fps

Jelenleg problémát okoz, hogy nehéz olyan teljesítményű PC-t találni, ami képes lejátszani ezeket a nagyfelbontású streameket. Néhány minta klippet itt lehet letölteni.

További információk a fejlesztésről itt olvashatók.

Lassan széles körben is elterjednek a desktop gépekben a 64 bites processzorok. Az AMD mellett már az Intel is szállítja a saját megoldását.

Anandtechék rátették a kezüket egy Sun Fire V40z szerverre és tesztelgették egy kicsit RH9 alatt.
Itt olvasható a teszt. P.S.: Hozhatna egy ilyet a nyuszi nekem is :-)

Mint már korábban arról szó volt egy másik oldalon, befejeződik az Alpha processzorok gyártása. Ezzel összefüggésben a HP úgy döntött, hogy OpenVMS rendszerét az Itaniumra portolja (bővebben itt).A fentiek még önmagukban nem "túl nagy" dolgok, elvégre mindig is jelentek meg, vagy tűntek el architektúrák. De, hogy is néz ki egy Alpha processzor?



A CPU-collection.de weboldalon találjuk meg a választ.



További információk: itt (hivatalos) és lexikális itt.

xmi küldte be a hírt:

A cseh Twibright Labs kiadta a Ronja optikai adatátviteli eszköz infravörös tartományban működő változatát, az Inferno-t. A teljes építési leírás GPL alatt terjeszthető. Remek példa arra, hogy opensource hardver nem csak FPGA program formájában képzelhető el.A Twibright Labs neve a Links web böngésző kapcsán lehet ismert.

A Ronja vezeték nélküli pont-pont összekötettések létesítésére alkalmas, nagyjából 1,4 km hatósugárral. Míg a legtöbb vezeték nélküli összekötettés rádiós (802.11) adatátvitelre épül, a Ronja ezt optikai úton valósítja meg. Ezzel elkerüli a kültéri rádiós átvitel egy lényeges problémáját, ez ugyanis nem engedélyköteles. Nem zavarja mások wifi hálózatát, és más hálózat sem zavarja az optikai átvitelt. A sugárnyaláb igen keskeny: a széttartás látható fényű változatnál 2 mrad (miliradián), a most megjelent infravörös változatnál a könnyebb célzás érdekében 3 mrad; ezért az egymás mellett haladó optikai adatutak sem zavarják egymást. A két végpont között szabad rálátás szükséges, de ez általában a nagy távolságú rádiós átvitelhez is kell. Közönséges, nagy fényerejű LED-eket használ, nem lézerdiódákat; a sugárzása az infravörös változatnak sem elég erős ahhoz, hogy szemkárosodást okozzon. Ezt egy erre a célra készített tanulmánnyal is alátámasztják.

Az egyetlen problémája, hogy a ködre/esőre érzékenyebb a rádiós megoldásoknál.

A rendszer 10Mbit-es full duplex ethernet kapcsolatot biztosít. Ellentétben a Wifi 11 illetve 54 Mbit-jével ez a 10Mbit kb 95%-ban ténylegesen kihasználható, mindkét irányba egyszerre. Így tehát a gyakorlatban elérhető átviteli sebesség a 802.11g-hez hasonló. Transzparens a végberendezések szempontjából, tehát közönséges AUI-s vagy UTP-s ethernet csatolókkal használható, nem kell hozzá speciális driver, egyedül a full duplex módot kell kézzel beállítani. (A későbbiekben várható erre is megoldás.)

Egy teljes kapcsolat összes moduljának megépítését kb 70 munkaórára teszik. A leírás eléggé szájbarágós, így annak pontos követésével elvileg első próbálkozásra működő rendszer készíthető. Kizárólag könnyen beszerezhető alkatrészekből áll, csak a LED igényelhet némi utánajárást (de tetszőlegesen helyettesíthető más, elegendően nagy fényerejű típussal is).

A leírás kiterjed a különféle tartószerelvényekre is, így színte bárhol (kémény, korlát, fal, tető) rögzíthető.

Korábban már volt hír a Timothy Miller által kezdeményezett nyílt forrású grafikus hardverről. Most kikerült egy előzetes specifikáció, amiben már konkrétan szerepelnek a megvalósítani kívánt funkciók és néhány hozzávetőleges sebességadat is. Egyenlőre még nem végleges, elsősorban véleményezésre került ki, hogy nehogy valami fontos funkció kimaradjon belőle.