Hardver

Timothy Miller, aki ASIC/FPGA tervező és szoftver fejlesztő a TechSource-nél, egy levelet küldött az LKML-re, amelyben arról ír, hogy szeretné, ha megszületne az első teljesen szabad, ``nyílt forrású'' grafikus vezérlő.

Sokan csak legyintenek, mondván hogy megint valaki, aki fel akarja magára hívni a figyelmet. Elképzelhető, de megnézve a TechSource.com oldalt, azt vehetjük észre, hogy a cég számos grafikai terméket gyárt, többek közt a Sun Microsystems által gyártott gépek számára készíti a Raptor GFX névre hallgató hardver termékcsaládot... Timothy elképzelése a következő: létrehozni egy olyan grafikus hardvert és drivert, amelyet az alábbi módon lehet jellemezni (csak a lényeg):

- x86 BIOS/OpenBoot/OpenFirmware kód BSD és GPL licencek alatt

- kernel driverek BSD és GPL licencek alatt

- X11 modul MIT licenc alatt

- flash-elhető PROM

- az áramkörök szemantikája letölthető

- FPGA-alapú grafikus motor, így újraprogramozható

- instrukciók az újraprogramozáshoz, így a cucc hackelhető

- mivel az anyagot open source barátként fogját fejleszteni, az open source közösség szabályai szerint játszanának (mármint a cég)

- stb.

(részletesen Timothy levelében)

További előnyök:

- a kártya simán működne Linuxszal, mert a driver bekerülne a mainline kernelbe

- a driver nem okozna debug/tainting rémálmot, mivel nyílt forrású lenne

- a debugolás nem lenne nehéz, mert a cég mindent dokumentálna, és párbeszédet folytatna a fejlesztőkkel

- az emberek (fejlesztők) azt gondolnák a kártyáról, hogy cool stuff, és nekiállnának hackelni

- stb.

Mint írja, azért merült fel benne a nyílt forrású grafikus vezérlő elkészítésének ötlete, mert maga is Linux felhasználó, és gyakran frusztrálja az a dolog, hogy a jelenlegi grafikus kártyákhoz nincs jó nyílt forrású támogatás.

A hosszú és érdekes levél itt.

Nem olyan rég az AMD-nek sikerült betörnie a szerver piacra. Az AMD Opteron processzorok jól sikerültek, és annak ellenére, hogy olyan borzasztó nagy boom-ot nem okoztak (egyelőre), ahogy azt korábban néhányan megjósolták, már számolni kell velük. Az IBM és a HP -mint a két legnagyobb PC-alapú szerver gyártó- egyaránt kínál AMD alapra épített szervereket. Ha valaki úgy dönt, hogy ilyen szervert vásárol, akkor nem árt előtte tájékozódnia, hogy milyen operációs rendszerek tudnak megbirkózni azzal a feladattal, hogy ilyen vason ``megszólaljanak''. Természetesen nem a processzor 32 bites üzemmódjában, hanem 64 biten. 32 biten az összes korábbi operációs rendszernek futnia kell ezeken a vasakon, szóval ez nem kihívás. De ha már egyszer valaki úgy dönt, hogy ilyen gépet vásárol, akkor az valószínű, hogy azért veszi, mert szeretné kihasználni a 64 bites környezet nyújtotta lehetőségeket.

A napokban a kezem ügyébe került egy Opteron processzoros szerver, így lehetőségem nyílt arra, hogy alaposabban szemügyre vegyem. A telepítések során OpenBSD 3.6 snapshot (amd64), FreeBSD 5.2.1-RELEASE (amd64), FreeBSD 5.3 beta7 (amd64), NetBSD 2.0 RC4 (amd64) és Ubuntu Linux (amd64) operációs rendszerek kerültek telepítésre. Aki kíváncsi a teszt részleteire, ne habozzon tovább olvasni...A tesztgép egy Hewlett-Packard Proliant DL 145-ös 1 unit magas, rackmount szerver volt (kép, kép1). A szervert egy darab 1.6 GHz-es AMD Opteron 242-es processzorral (kép), 1 darab 40 GB-os IDE HDD-vel, 2 onboard rezes GE adapterrel, 1 PSU-val szerelték fel. Ebből kellett SCSI alrendszeres gépet készíteni. Az átalakításhoz kaptam még néhány alkatrészt: egy darab LSI Logic 1030-as SCSi vezerlőt, kettő darab 72GB-os U320-as SCSI HDD-t, egy beépítő kábel kitet, egy slim DVD-t és egy doboznyi jótanácsot a HP-től.

Fogtam a gépet, kivettem belőle az IDE koloncokat (merevlemez, kábelek), és beépítettem a SCSI alkatrészeket. Helyére került az LSI vezérlő (abba az egy PCI slotba, ami a gépben van - bal felső sarok), a két lemez, és a slim DVD meghajtó. (Pár keresetlen szó a gépről a blogomban.)

Miután összeállt a gép, feltelepítettem rá egy FreeBSD 5.3 beta7-et (amd64), egy OpenBSD 3.5-öt (amd64) (telepítéskor elszállt a SCSI vezérlő drivere), majd egy snapshot OpenBSD 3.6-ot (amd64). A FreeBSD 5.3 beta7 és az OpenBSD 3.6 snapshot feltelepült hibaüzenet nélkül, de a rendszer újraindítása után nem bootolt be egyik OS sem. A gép nem jutott el a lemezről való bootolás folyamatáig. Hibakóddal megállt a boot folyamat, és azt írta a gép, hogy válasszak boot kontrollert. A gép BIOS setup-jában ki volt választva az LSI kontrolleren levő első merevlemez, mint elsődleges boot eszköz. Mivel a tesztelésre szánt idő szorított, fogtam egy Adaptec 29320-as vezérlőt, és azt tettem a gépbe. Erről a vezérlőről már tudtam bootolni.

(A tesztelések alatt ahol nem tudtam ssh-val a géphez hozzáférni, ott képeket készítettem. Ennek az oka az, hogy a gép konzol portjához speciális soros kábel kell, ami nekem sajnos nincs. A képek néhol nehezebben olvashatók... sorry...)

A következő operációs rendszerek kerültek telepítésre:

FreeBSD 5.2.1-RELEASE (amd64)

---------------------------------------

A telepítő bootolt, majd dobott egy kernel panic-ot.

No sebaj. Majd a FreeBSD 5.3 beta7....

FreeBSD 5.3 beta7 (amd64)

--------------------------------

A rendszer szépen települ, majd újraindítás, és.... kernel panic.

OpenBSD 3.6 snapshot (amd64)

-------------------------------------

Bootolás után nem lát diszket (dmesg1, dmesg2).

Thuglife kisütötte, hogy az Adaptec 29320 támogatott, a FreeBSD drivert portolta valaki, és az OpenBSD 3.6-ban majd benne lesz. Nem része a driver a GENERIC kernelnek. De majd ő fordít egy új kernelt, és nézzem meg azzal. Kernel fordítás megvolt, letölt, CD-re ír, bootol, ``No disks found.'' (dmesg1, dmesg2, dmesg3)

Aztán kiderült, hogy elcserélte az ISO-kat, majd küldött egy újabbat (később kipróbáltam az OpenBSD 3.6-ot az Adaptec 29320-szal, amit fel is ismert, de kernel dump lett az eredménye).

Hát ez a kontroller nem nevezhető BSD-barátnak a legnagyobb jóindulattal sem.

Következett az Ubuntu Linux 4.10 ``The Warty Warthog'' preview verziójának telepítése:

Ubuntu Linux 4.10 pre (amd64)

------------------------------------

A telepítés sima ügy, 10-15 percen belül a GNOME felület mosolyog a gépen.

Node ennyivel nem adjuk fel! A HP oldalát meglátogatva azt láthattuk, hogy a géphez van új firmware. Az egyik ezek közül pont az LSI 1030-as kontroller bootolási hibáját küszöböli ki. A firmware letöltése és USB floppy-ról történő beadagolása után már lehetett bootolni a kontrollerről. A tesztelés újra kezdetét vette...

FreeBSD 5.3 beta7 (amd64)

---------------------------------

A telepítés sima ügy.

A bootolás után:

OpenBSD 3.6 snapshot (amd64)

-------------------------------------

Sima ügy.

NetBSD 2.0 RC4 (amd64)

-----------------------------

Sima ügy.

A telepítésről dióhéjban ennyi. Az látszik, hogy aki amd64 gép vásárlására adja a fejét, az szép számmal válogathat a szabadon elérhető operációs rendszerek közt. Komolyabb tesztek még nem készültek a géppel, de Nagy Róbert vállalta, hogy készít teljesítmény-teszteket az OpenBSD-vel. Ez folyamatban van. Amint lesznek használható eredmények, azokat közzéteszem. A tesztelés során készített, de itt ki nem linkelt képeket megtalálod itt.

Folytatódik a tesztsorozat az Anandtech-en.

Ezúttal a két gyártó jelenleg kapható desktop csúcsprocesszorait mérték össze, igen sokféle konfigurációban. A P4-es platformon összehasonlítás a DDR1/DDR2, hyperthreading ki/bekapcsolása, illetve a régebbi ExtremeEdition/új Prescott processzorkiadások között történt; AMD platformon pedig L2 cache méret és 32/64 bitre fordítás között. A benchmarkok is bővültek a korábbiakhoz képest, megjelent a gzip, MEncoder és kernelfordítás is.

Érdekesség, hogy a teszthez a gcc 3.4.1-et használták.

A cikk itt olvasható.Néhány kivételtől eltekintve az AMD processzorai vezetnek. A Hyperthreading általában többet árt, mint használ (érdekes módon még a make -j2 esetén is). A DDR1 DDR2 között teljesítmény szempontból elég nehéz dönteni, nagy eltérés nincs a kettő között, ráadásul vegyesen hol az egyik, hol a másik javára. A 64 bitre fordítás ellenben nagyon hatásos, több tesztben is 50% feletti teljesítménynövekedést hoz.

"Sok más iparághoz hasonlóan az IT szakmában is divat-irányzatok váltják egymást: outsourcing-insourcing, nagyvasak-clusterek, vastag kliens-vékony kliens, stb... A CPU tervezés világában a '80-as években a RISC megoldások nyomultak, ahol a kevesebb többet jelentett: az egyszerűbb utasításkészlet egyszerűbb és hatékonyabb magokat eredményezett. Ez egy remek példája a KISS-elvnek - Keep It Simple Stupid (kb. "tartsd holt-egyszerűen"), bár a RISC magok azért nem voltak ennyire egyszerűek.

A '90-es évektől kezdve a fő csapásirány az ILP (Instruction Level Parallelism, utasításszintű párhuzamosság) és az órajel növelése lett, aminek eredményeképpen a processzorok bonyolultsága jelentősen megnőtt. E cikk célja, hogy bevezessen a processzorok tervezésének új irányvonalába."Avagy miért is kezdett hirtelen az összes gyártó többmagos, még több thread párhuzamos futtatására alkalmas processzor fejlesztésébe.

A cikk itt olvasható. Érdemes!

"A Pepper Pad 2 valahol egy PC és egy nagyranőtt PDA között helyezkedik el.

Az érdekességek kedvelőinek...

Amit Singh megbütykölt egy Nintendo által gyártott Game Boy Advance kézi játékgépet úgy, hogy azon sikeresen futtatott egy ősi UNIX 5th edition operációs rendszert. A gépen a ``gbaunix'' névre hallgató operációs rendszert sikerült futtatni. A szerző szerint a ``mutatvány'' főként Game Boy hobbi programozók, operációs rendszer tanulók és UNIX rajongók számára lehet elsősorban érdekes.

A képekkel illusztrált részletes leírást megtalálod itt.

A múltkori - kissé félresikerült - cikk után az Anandtech igyekezett kiköszörülni a csorbát, és elkészítették a cikk folytatását.Ebben már egy Opteron 150-et (2,4GHz 1MB L2) mérnek össze az Intel új 64-bites utasításkészlettel rendelkező Nocona magos Xeonjával (3,6 GHz 1MB L2), tehát ezúttal azonos súlycsoportú és nagyjából azonos áru processzorokról van szó. A használt benchmarkokat is felülvizsgálták, külön figyelmet fordítva a gcc optimalizációs paramétereire. Ennek megfelelően az eredmények a legtöbb esetben lényegesen eltérnek a korábbiaktól. Az egész cikk sokkal alaposabb és hitelesebb lett, továbbá mentes az megalapozatlan végkövetkeztetésektől is.

PS: nem tudom, hogy a cikk elején a táblázat miért fehér alapon fehér, remélem időközben kijavítják.

Az Anandtech összehasonlította az AMD (Athlon 64) és az Intel (EM64T Xeon) 64 bites kiterjesztéssel rendelkező processzorainak teljesítményét Linux operációs rendszer alatt.

A tesztben egy Athlon 64 3500+ (130nm, 2.2GHz, 512KB L2 Cache) processzort állítottak szembe egy Intel Xeon 3.6GHz (90nm, 1MB L2 Cache) CPU-val. Mindkét gép 1GB memóriát tartalmazott. Az operációs rendszer SuSE 9.1 Professional (64 bites verzió) volt Linux 2.6.4-52-default és Linux 2.6.4-52-smp kernelekkel.Fordítónak GCC 3.3.3-at, használtak, míg az alaplapok, egy NVIDIA NForce3 250 Reference Board és egy SuperMicro Tumwater X6DA8-G2 volt.

A tesztek összetettek voltak: audio tömörítés, POV-RAY, gzip, adatbázis műveletek (MySQL), szintetikus benchmarkok, titkosítás, stb. voltak.

A teszteredmények itt.

Az említett két cég gyakorlatilag egyszerre frissített meghajtóin (úgy látszik tovább élesedik a verseny...). Főbb változások:
ATI:

FireGL™ X3-256 support

RADEON™ X800 (AGP only) support

1. fglrx RPM files are now conflicting with older fglrx-glc22 as originally intended

2. fglrx kernel module is now compiling properly on 2.6.6 and later kernels

3. The Color Palette now remains intact when switching VT terminals

4. Running a 3D application after any DGA applications no longer hangs the system

5. Enabling Quad-Buffer stereo on FireGL X1/Z1 no longer results in desktop corruption

nVidia:

* Fixed problem that caused cursor misplacement/corruption in certain TwinView configurations.

* Fixed console restore problems on GeForce4 Ti.

* Supports all Intel EMT-64, AMD Opteron™, AMD Athlon™64 and AMD Athlon™FX 64 processors.

ATi

nVidia

Az AnandTech összehasonlító tesztet végzett a Linux (SuSE 9.1 Pro és Fedora Core 2) és a Windows (XP SP1) 32 ill. 64 bites környezetben nyújtott teljesítményéről. Az eredmények itt találhatók.