Az első nyílt (GPL és BSD) forrású grafikus kártya?

Nagyon jo kezdemenyezes. A gond az, hogy az Nvidia,ATI a GPU gyartasban joval elotte jarnak a CPU gayrtoknak, mind memoria savszelesseg, mind processzorszam tekinteteben.

Nyilvan az o kartyaikhoz nincs eleg informacio, hogy ilyen drivert irjon az opensource kozosseg. Viszont az a tudas, hogy hardverileg milyen kell legyen egy grafikus kartya ezen ket ceg szellemi tulajdona.

Olyan hardver, es driver, amivel jol el lehet X-elni konnyen elkepzelheto, nade amivel jol futnanak a 3D jatekok, hat en nem hiszem.

Ne legyen igazam.

Ez kb olyan volt, mint hogy két autó van: az Opel és a VW, és a tudás, hogy hogy kell autót építeni, az ő tulajdonuk...

Nagyon jó kártyák vannak az ATI-nVidia világán kívül is, gondolj a SGI vezérlőire, vagy pont a Sun brutál kártyáira. (nem jut eszembe a neve :( nem a Raptor)

Szerintem életképes ötlet lehet... Kérdés, pénzzel hogy bírják, és megéri-e nekik... Hardvert fejleszteni, piacvezető hardvert nem olyan egyszerű 'hobbiból', mint szoftvert... :-(

Lenne Linux/*BSD alatt egy jo alternativa, egy jol tamogatott kartyara. Meg ha software-bol is valositana meg a 3d-t /ami jatekra nem igazan jo/, akkor is azt hasznalnam, es meg szerintem jo paran. Az nvidia kartyam close source driver-et meg elvi okokbol ugysem hasznalom, igy az en helyzetem csak javulna :)

szoftvert sem az, csak az eszkozokhoz barki konnyeden hozzaferhet, ami lehetove teszi ;)

Ha nem csillagászati áron jönne, Én biztos vennék belőle...

Igen, csak az öt között bizonyára nem szerepel az nvidia és az ati. Márpedig a mai járékokhoz használható 3D sebességet valszeg csak ezekkel lehet elérni. Olyan kártyához ki írna drivert, ami eleve használhatatlanul lassú, vagy abszolút nincs elterjedve?

Biztosan nagyon komoly feladat egy ilyen kártya programozása, de szerintem erre a két elterjedt típusra egészen biztosan lenne jelentkező. Már ha kiadnák a jelenleg is működő drivereik teljes forráskódját. Akkor ugyanis nem a nulláról kéne indulni a fejlesztéssel, hanem a meglévőt lehetne "feljavítani".

hát én már az első mondatot sem értem hogy mi köze a cikkhez. kifejtenéd?

Attól még jó lenne, ha volna hozzájuk gpl driver :-)

Ha ezt nekem írtad, akkor nem a cikkre, hanem anr hozzászólására írtam

Nemtudom tudjátok-e miaz az FPGA?

Field programmable gate array

vagyis egy olyan IC, amiben általános áramköri elemek vannak valamilyen szabályos elrendezésben és programozással lehet ebbe valami értelmes áramkört kialakítani.

Ez lehet ROM-hoz hasonló beégetés tehát One Time Programmable, de lehet újraprogramozható is.

Namost a zűr ott van, hogy nagyon rossz a kihasználtsága egy ilyen FPGA-nak egy igazi optimalizált ASIC-hoz képest. (Az ASIC application specific intergrated circuit, vagyis az adott alkalmazáshoz speciálisan tervezett és gyártott integrált áramkör.) Egy jó FPGA elrendezés optimalizálást feltételezve ugyanazt a funkcionalitást megoldani FPGA-ban nagyjából két nagyságrenddel több tranzisztorral lehet, mint ASIC-ban. (optimista becslés!) Ez azt jelenti, hogy már egy (grafkártya viszonylatban nevetséges) 100 000 tranzisztoros eszközt sem lehet megvalósítani egy darab FPGA IC-n. Az elérhető sebességbeli eltérésről meg ne is beszéljünk...

Az igazi nagy grafkártya gyártók is használnak FPGA-t, amikor a hardvert tervezik. Itt [www.anandtech.com] és itt [www.anandtech.com] egy kis bemutató arról, hogy milyet. Arról is szó esik, hogy ez az igen high end cucc, egy NV30 szintű grafikus vezérlő design esetén 1MHz alatti (!!!) órajelet képes elérni.

Tehát nagyon nagyon akadémikus Timothy Miller felvetése. Egyébként frankón nem értem ezt a tagot, mert ha ő olyan nagy grafikus vezérlő tervező, akkor a tervezés közben már kellett találkoznia FPGA-s grafikus hardverrel és tudnia kéne, hogy ez a debuggoláson kívül semmi másra nem használható. Praktikus használatra nem elég gyors. Arról nem is beszélve, hogy az átlag user nem képes megfizetni egy ilyen IKOS boxot (az Ati és Nvidianak is csak néhány darab van belőle), ennél kevesebbe viszont bele sem fér egy 3d-s grafikus gyorsító.

Egyetlen lehetőség az lenne, ha valamelyik hardvergyártó elkezdené ASIC formában sorozatban gyártani a design-t. Viszont ezzel a nagy gyártók szabadalmi aknamezejére téved. (Klasszikus szabadalom, tehát itt nem segít az, ha megússzuk a szoftverszabadalmakat) Továbbá a közösségi fejlesztéshez (a 'hekkelhető' cucc) akkor is kellene egy FPGA minden fejlesztőnek, tehát megint ott vagyunk ahol a part szakad.

Nem olvastam eredeti forrast, de szerintem nem egy uberfranko 3D-s tudasu GPU-rol van szo, hanem egy altalanos celu elsosorban 2D-s kivalo teljesitmenyurol (desktop, filmnezes, stb). Egy fullos 3D-s tudast keptelenseg belezsufolni egy FPGA-ba.

Masik dolog a sebesseg. Az FPGA-ban parhuzamos a "jelterjedes", tehat az 50-100MHz igen nagy sebesseg...

Arakrol pedig annyit, hogy normalisabb FPGA-k (Xilinx eseteben) 20-50 kHUF nagysagrenduek, es ez a gond, mert csak a GPU dragabb lenne, mint manapsag elterjedt videokartyaknal. Es hiaba jonnek egyesek, hogy opensource-ert mindent, akkor se fognak megvenni 50ezerert egy 2D-s tudasu kartyat...

Megvalami:

FPGA-t ugye fel kell programozni vmi celhardverrel (tipikusan JTAG interface-n keresztul). Ilyen hardverekhez nincs driver/progi, fejlesztokornyezet megugysem.

Szoval nagyon messze lenne attol, hogy user csak ugy patch-elgesse sajat videokartyajat...

Bar ha jobban belegondolok FPGA-t ugyis vmi platform flash programozza fel bootolaskor, azt meg elkepzelheto, hogy vmi kis egyszeru tool-lal lehet majd modositani tartalmat...

A kulcs az ujraprogamozas. A legtobb manapsag megjeleno FPGA-t mar reszben, vagy teljes egeszeben (futas kozben, es biztonsagosan!) ujra lehet programozni. Jobb helyeken mar HW plugineket csinalnak FPGA alapu routerhez/egyeb cucchoz. [1]

Az ASIC szep, es jo, es egeszen biztosan kevesebb tranzisztor kell hozza de egyszeruen tul sok ideig tart megcsinalni, legyartani. Manapsag amikor tobb gigabyte/terabyte/petabyte adatot kell feldogozni, es nem egy ev alatt, hanem napok akar percek alatt akkor a jovagasu fejlesztok azt mondjak, hogy FPGA (vagy a megjobb vagasuak azt monajak analog processzor:)! Es mukodik. Tortenetesen a CERN a kezdetektol FPGA-t hasznal az erzekeloktol erkezo jelek feldolgozasara/eloszuresere. Es itt TB/sec sebesseget kell elkepzelni!

Azert ne keverjunk ossze egy (marha nagy!) chip tervezeset/verifikaciojat egy FPGA alapu grafikus kartyaval. Egy egyszeru es nem feltetlen eletszeru peldaval elve ket "vonalat" azert nagysagrendekkel egyszerubb kozvetlenu kirajzoltatni FPGA-val, mint egy marha nagy grafikus chipet emulalni, es az emulalt chipet ravenni arra, hogy rajzoljon valamit. A slusszpoen az, hogy az FPGA-ka teljesitmenye sokkal-sokkal gyorsabban no, mint a processzorok teljesitmenye.

Egyebkent van mar FPGA grafikus kartya:

http://graphics.cs.uni-sb.de/~jofis/SaarCOR/DynRT/DynRT.html

Az hogy mire kepes egy kozvetlen HW-n futtatott algoritmus, azt gondolom ecseteltem mar, de ime meg1 pelda a fent emlitett oldalrol:

"This small prototype with only one rendering pipeline achieves already realtime frame rates of 15 to 60 fps in 512x384 and 32 bit colour depth and between 5 to 15 fps at 1024x768 in our benchmark scenes as presented on this page. Thus the prototype with on 90 MHz already achieves the performance of the highly optimized OpenRT software ray tracer on a (virtual) Pentium-4 with 8 to 12 GHz!"

[1] http://www.arl.wustl.edu/projects/fpx/references/DAC2002_DHP_24_2.pdf

| Az FPGA-ban parhuzamos a "jelterjedes", tehat az 50-100MHz igen nagy sebesseg...

Minden IC-ben párhuzamos a jelterjedés, úgyhogy azellennemvéd. :)

Egyébként attól függ, hogy milyen bonyolult. Minél bonyolultabb, annál lassabb. Minél többszintű egy logikai hálózat, annál hosszabb időt kell kivárni a jelterjedés miatt, és ez határolja be, hogy mekkora lehet maximum az órajel. Persze egy brutálisan soklépcsős pipeline-al lehet korlátozni az összefüggő kombinációs hálózatok mélységét (ezt használják is a piacvezető gyártók), de viszont ez óriási tranzisztorszám növekedéssel jár.

Jó 2D-s grafkártya most is van jó opensource driverrel, úgy hívják a gyártót, hogy Matrox. Miért kopott ki a kiskereskedelmi forgalomból? Mert a 3D-s része messze el van maradva az Ati/nV kártyákétól, ehhez képest viszont drága.

Én a csodát driver szempontból az XGI/Sis-től meg a Via/S3-tól várnám, mert ők azért tudnak használható vasat olcsón piacradobni. Továbbá az, hogy nincsenek versenyben a két piacvezetővel, az pontosan a driverek kiforratlansága miatt van. Tehát igenis profitálnának egy nyílt fejlesztési modellből duplán is (jobb driver, biztos vásárlói bázis). Továbbá nincs igazán piaci versenytárs, akitől nekik tartaniuk kéne (különösen a Via-ra igaz ez, a Sis-nek van tartanivalója mégpedig a Via-tól. :) ).

Ennek ellenére érthetetlen módon egyikük sem mutatja jelét annak, hogy szívesen nyitnának az opensource felé.

Egy nagyon speciálisan megtervezett FPGA-val lehetne. Ugyanis a 3D-s műveletekhez (meg úgy általában a grafikához) sok párhuzamos összeadás/szorzást kell elvégezni. Szorzó/összeadót FPGA-ban nagyon rossz hatékonysággal lehet implemetálni. Ha olyan FPGA-t használnánk, ami tartalmaz kész aritmetikai blokkokat is, abból tényleg használható grafikus vezérlőt lehetne csinálni. De akkor meg egyáltalán minek az FPGA?! Kell egy sok végrehajtóegységes masszívan párhuzamos aritmetikai processzor, és abba egyszerűen a mikrokódot kell megírni. A grafikus célhardverek is egyre inkább ebbe az irányba fejlődnek.

A mikrokód meg vajonmííí? Szoftver! :) Azt meg minden további nélkül lehet a megszokott szabad szoftveres keretek között fejleszteni.

> Minden IC-ben párhuzamos a jelterjedés, úgyhogy azellennemvéd. :)

En ezt DSP-hez|procihoz hasonlitva gondoltam.

HW-es szorzokkal boven ellatjak FPGA-kat. Akar tobb szaz 18x18-as is lehet benne (Xilinx)...

Ingyen benzin is jo volna :)

Van egy hollywood+ kartyam (em8300-as chip) ezt minden egyes bootolas utan fel kell ra tolteni a mikrokodot. Benne van initscriptemben.

Tudom, hog yaz fpga-k kicsit mas teszta, de a JTAG nincs aranyba foglalva. Lehetne nyugodtan PCI-n keresztul is feltolni ra a mikrokodot. Csak illesztes kerdese.

Hazifeladat:

PCI-jTAG atalakito tervezese;)

Nagyon leragadtal annal a spartan-3 nal;)

Udv,

Khiraly

én is tőle kérdeztem, bocs :)