Hardver

Az IDC negyedévente pontos statisztikát közöl a szerver forgalmazási adatokról. Most jelent meg a 2005-ös évre vonatkozó összesítés.
Linux szervereket $5.3 milliárd értékben forgalmaztak (2004-ben még csak $4.3 milliárd volt), idén először megelőzve a mainframe-eket ($4.8 milliárd). Ez volt az első év, amikor windowsos szervereket nagyobb értékben adtak el, mint UNIX-osokat ($17.7, ill $17.5 milliárd).

További adatok:

A HPC környezetben nagy sávszélességű és kis késleltetésű hálózati megoldásairól ismert Myricom egy hibrid 10GE/10G Myrinet PCIe kártyacsaládot dobott piacra.

Az idei nürnbergi "Embedded World" kiállításon mutatta be a Picotux - saját állításuk szerint - a világ legkisebb számítógépét, mely Linuxot futtat. A gép alig nagyobb, mint egy RJ45 csatlakozó, azonban tartalmaz egy 55MHz-es ARM-7 processzort, 10/100 MBit Ethernet, valamint egy soros kimenetet.

Az Apple által gyártott Yonah-os gépek (iMac és MacBook Pro) után kisebb nevek kovácsműhelyéből is elkezdenek szállingózni a Core Duo-s notebook-ok. A CoolTechZone egy 10 oldalas cikk keretén belül vette szemügyre az Asus W5F gépét.

Az ATi ma bejelentette high-end videókártyáját, a Radeon X1900XTX-et:

Két kép a kártyáról itt és itt.
Ez az ATi r580-as chipre épülő ATi Radeon 1900 (XT/XTX) kártya, a következő specifikációkkal:

- ATI Radeon X1900 XTX

- Core Clock 650MHz

- Memory Clock 1550MHz

- Pixel fillrate 10.4G pixels/sec

- Texture sampling rate 41.6G samples/sec

- Z-only fillrate 20.8G samples/sec

- Vertex transform rate 1.30G tris/sec

- VP MADD issue rate 5.20G instr/sec

- FP MADD issue rate 31.2G instr/sec

- Memory bandwidth 49.60 GB/sec

A memóriabusz 256 bit-es, a memória mérete a kártyán 512 MB.

Pár teszt és benchmark itt, itt, itt és itt.

Forrás: www.ati.com, www.hexus.net, www.theinquirer.net

Utazásom során egy számítógép múzeumra találtam egy szoftvercég székhelyén. A következő gépek tekinthetők meg az ISM Gmbh. székhelyén (Oldendorf strasse 12, Kummendorf) Rostocktól kb. 25 km-re. Remélem a képek magukért beszélnek. Szeretném felhívni a figyelmet a 16 bites UNIX szerverre.
DDR - UNIX szerver, Robotron P8000, 16 bites processzor Z8000, WEGA válalati rendszer


Számítógép az "Őskorból"


Hordozható számítógép Intel 80486/25 MHz, MS-DOS


DDR-iskolai gép, Robotron A510, Z80 8 bites processzor


DDR-irodai gep, Robotron A5120, 8 bites CP/M

A HUP fórumot olvasgatva azt láttam, hogy néhányan belefutottak olyan problémába, hogy a karácsonyra vásárolt vagy éppen ajándékba kapott MP3 lejátszó nem akart megszólalni Linux alatt (vagy éppen Windows alatt sem).

Mivel az MP3 lejátszókat gyártó cégek nagy része nem tünteni fel azt, hogy terméke képes Linux alatt működni vagy sem (még akkor sem, ha működik), a kevésbé tájékozott vásárlóknak nem egyszerű dolog Linux kompatibilis playert vásárolni.Az LXer szerkesztője egy iAudio U3 lejátszót kapott karácsonyra, és arról írt egy áttekintést. Az iAudio gyártója, a Cowon Systems az egyik olyan cég, amely úgy reklámozza termékeit, hogy azok működnek OS X és Linux alatt (Use Mac or Linux? No problem!! iAUDIO U3 is available to be used on Mac or Linux OS).

A cucc lejátsza az MP3, WMA, ASF, WAV, OGG és FLAC formátumokat, van benne beépített FM rádió és diktafon, rendkívül részletes kijelzője van, és csont nélkül működik Linux alatt. Az 1 GB-os verzió ára 200 dollár alatt van (nálunk 60 ruppó körül van, és itt is feltüntetik a Linux és OS X kompatibilitást). Szóval ha valaki éppen MP3 lejátszó vásárlás előtt áll, annak érdemes elolvasnia.

Az LXer cikke itt.

Október elején arról írtam, hogy az AOpen egy Intel processzor hajtotta Mac Mini klónnal készül karácsonyra. A stuff megérkezett, és a The Register le is tesztelte.A cikk szerint a gép kinézetre szép darabnak látszik. Alu ház, slot-in DVD író, kék visszajelző fény a power gombon, további kettő a merevlemez aktivitáshoz. A tesztgépet rendelkezésre bocsátó Evesham logója is rendesen meg van munkálva, nem csak egyszerűen rá van ragasztva egy matrica.

A C|Net-en jelent meg egy hosszabb cikk, amelynek a címe: ``Itanium: A cautionary tale''.

Az érdekes cikk az Itanium processzorok történetét foglalja össze azoktól az időktől, hogy a HP fejében megszületett az ötlet, hogy egy új, mindent vivő processzort kell előállítani, egészen napjainkig.

- kinek a fejében született meg az Itanium ötlet (HP, 1988)

- kivel spanoskodott össze a HP a fejlesztések érdekében (Intel, 1993)

- a processzorok (Itanium 1, 2) eddigi fejlesztésének idejéről (~ 11 év)

- a horribilis költségéről (milliárd dollárok)

- a várakozásokról, hogy milyen lesz a következő generációs processzor architektúra

- a kezdeti kudarcokról (késik a Merced, majd később megjelenik, de hulladék)

- hogyan folyt a fejlesztés (McKinley, Madison)

- mi lehet a jövő (dual-core Montecito)

- arról, hogy azt gondolják, hogy az Itanium lesz az elkövetkező 20 év processzora, és a RISC-architektúra ki fog fulladni (az állás a Gartner szerint itt)

- hogy milyen szerepet játszik, játszhat az AMD a témában

- kik azok akik kitartanak az Itanium mellett (HP, SGI és néhány kisebb játékos: NEC, Unisys, Fujitsu, Groupe Bull, Hitachi, ...)

- és kik azok akik velük voltak, de közben elfordultak (IBM, Sun, Microsoft, Dell)

- kik azok, akik szerint van jövője az Itaniumnak

- es kik azok, akik szerint nincs (Sun, Schwartz)

A jó kis összefoglaló itt.