O.M.G. - PS5-öt kell vennem!

Most már biztos! Cutter Slade visszatér Adelphára!

Minden idők - szerintem - egyik legjobb játéka, az Outcast 20+ év után hivatalos folytatást kap!

Hozzászólások

Duke Nukem hanggal kellene. Nagyon hasonlit. Egyik legnagyob voiceover.

Every single person is a fool, insane, a failure, or a bad person to at least ten people.

Engem mennyire nem kötnek le a játékok! Talán ez már káros is, hogy semennyire nem érdekelnek. Szinte megtagadom a bennem lévő majmot.

Minden ember más, szerintem semmi gáz nincs azzal ha a játékok nem kötnek le. Engem meg kb csak a játékok/olvasás köt le. Filmek/Sorozatok/bármi random TV műsor egyáltalán nem tud megfogni, 5 perc után nekiállok vakarózni, másfele menni, egyszerűen nem elég interaktív, keveset bíz a fantáziámra, "túl kész van".

Ellenben egy jó játékra hosszú órákra rá tudok pattanni, akár magára a gameplay-re (pl AC:Odyssey, a történet elég silány, de a játékmechanika szerintem zseniális), akár a történetére (witcher 3, god of war, ghost of tsushima), hajlamos vagyok pl nagyobb open-world játékokban csak úgy barangolni, elveszni, felfedezni minden apró kis zugot. Illetve mostanában nem tudom milyen furcsa megfontolásból előkerült a minecraft (sose voltam nagy fanja) de most valahogy teljesen relax élmény, elkezdtem poénból megépíteni a házunkat, utána nekiálltam az utcánknak, szomszéd házaknak, környék beépítésének. Ha valamire nem emlékszem hogy néz ki akkor kisétálok, nagyjából fejben összerakom aztán mehet a kockavilágba. Szóló projekt, nincs végcél, nincs lövöldözés, darálás, egyszerűen csak bepattintok valami relax zenét a háttérbe és elvagyok vele, rendkívül pihentető egy pörgősebb sok tárgyalással/oktatással/folyamatos tempós feladatmegoldással teli nap után.

De ugyanígy egy cities skylines is iszonyatosan be tud rántani, ott is volt már hogy este 9-kor gondoltam építgetek egy órányit aztán arra eszméltem hogy csicseregnek a madarak és szépen lassan elkezd a szemembe sütni a nap. Mentségemre legyen felhúztam 7 új városnegyedet, újraszerveztem a tömegközlekedést, átalakítottam a közlekedési hálózatot hogy megszüntessem az új tervezés által okozott dugókat.

Másik téma a könyvek, abból is inkább a sci-fi mozgat, olvasom és látom magam előtt a történéseket, megelevenednek a karakterek, mindenkinek lesz saját hangja, stílusa, arckifejezése a fejemben. Saját ütemem szerint haladok a sztorival, van hogy 5 perc alatt 3-4 oldalt sikerül elolvasni, ha "pörgősebb" a történet akkor az olvasási tempó is könnyen duplázódik.

Gyerek 15. hónapja van jelen a rendszerben, a vele való játékkal is úgy vagyok hogy tök jó, főleg ahogy egyre interaktívabb úgy egyre jobban elvagyok vele én is :) Pl duplo nagy sláger, búgócsiga, labda, autók gurigatása, igazából jó látni ahogy fejlődik és tanul új dolgokat és közben ott lehetek mellette. Egyik legnagyobb élmény mindig az amikor a destruktív részből konstruktív lesz, amikor a kis tornyot elkezdi építeni és nem rombolni, a duplot amikor összerakja és nem szétszedi, vagy a kisautót nem dobálja hanem gurítja és prüntyög felette hogy "bumbumbumbum" :)

 

De ettől függetlenül aprónép legkésőbb fél9-9 körül az ágyikbóban, ha asszony nagyon fáradt (rosszcsont volt a pic úr) akkor ő kb fürdés közben már alszik, én meg olyan éjfél környékéig általában fent vagyok, ilyenkor van játékidő. Próbáltam hamarabb lefeküdni, éjfélig fetrengek az ágyamban, nem alszom el hamarabb, akkor meg már inkább megyek "digitálisan lazítani".

 

ps: mire gyerek belenő a minecraft projektembe lehet már a fél várost "bedigitalizálom" :D

Huh én is félelmetesen sok időt tolok bele játékokba. A legtöbbet WoW-ba, amivel a megjelenése óta szinte folyamatosan játszottam. De pont idén jutottam arra döntésre, hogy így 16 év után elég volt, vége, nem WoW-ozok tovább (persze van pár ember, aki húzna vissza, de próbálok ellenállni). Rengeteg játékról lemaradtam miatta, amiket mostanában pótolok. Most ép az új Tomb Raider sorozatot kezdtem el.

Olvasni nem szoktam. Nem azért mert nem szeretek. Én is szeretem elképzelni az olvasottakat, csak mivel lassú időtöltés, inkább olyan tartalmat fogyasztok amit nagyobb sebességgel lehet bedarálni. 
Pont ezért én imádok sorozatokat nézni. Meg sem tudom számolni mennyit néztem már. Jah, de mégis megtudom számolni mert a simkl.com -on nyilvántartom :) 81 sorozat van ott felvéve, ami 112 napnyi műsoridőt tesz ki. Mondjuk ez nem is olyan sok, fél év se az életemből :)
Bár hozzátartozik, hogy nem nézek akármit. Szinte csak sci-fi és horror. Néha becsúszik fantasy is, mint a GoT, Witcher, vagy legutóbb a Shadow and Bone és pár hét múlva a Wheel of Time is nézős lesz.

WoW én életemből is kiharapott picit több mint 7 évet, elég pro módon sikerült tolni (főleg PVE heal/tankként) :) Engem a PS4 megvétele rántott le róla, hirtelen előjöttek a jó sztoris történetek, kényelmesen döglős játék kanapén elfolyva, meg a nulla egyéb interakció. Gépen alt+tab, kis netezés, kis chat játékban, kis izé, kis ez, kis az, jaj nézd meg ezt a videót ismerőstől, stb, PS-en csak a játék, semmi egyéb zavaró tényező. Mondjuk most BC classic majdnem berántott, ha nincs a blizzard féle balhé lehet vissza is lesek rá, de ezt a mentalitást amit művelnek nem akartam támogatni.

Új TR széria szerintem zseniálisan jó lett, igaz a shadow már kicsit túlzás (lara kvázi átmegy rambóba), de a sima és rise minden perce arany, pedig nem szerettem anno a tömbradarokat.

De amúgy szerintem így van rendjén, mindenkinek más a kikapcsolódás. Engem az pihentet hogy építek és problémákat oldok meg, előrébb jutok egy történetben, kreatívan tudom megoldani a feladatokat. Pl nekem egy klasszikus lövöldözős FPS egyáltalán nem szórakoztató, "mészosztlősz" és ennyi, egyszerűen nem kap el, de tökre el tudom fogadni hogy valaki egész életében a CS-n függ mert neki meg éppen ez a pihentető/szórakoztató.

Film/sorozat detto, nekem is rengeteg ismerős rápattant csomóra, nekem is van 1-2 amit szívesen nézek de azt el sem tudom képzelni hogy egy vagy nagyon max 2 résznél többet nézzek meg, hamarabb kezdem el számolni a díszpárnán lévő varrásokat vagy a fűrészporos tapétában a fűrészpordarabokat.

Nem lehet, hogy csak nem ismered a kínálatot? Játéknak hívunk egy Factorio-t is, meg egy nem is tudom.... pl. a Doom új részét is, aztán mégis annyi köze van a kettőnek egymáshoz mint mondjuk a sakknak a focihoz (pedig mindkettő sport). Bár csak úgy eszembe jutott, de az előbbi amúgy lehet hogy még be is jönne neked nagyon (Factorio) :)

Szerkesztve: 2021. 11. 01., h – 19:47

Nagyon szép! De nekem a controller nem fekszik, így ez is kimarad. 

Erről szól még mindig a számítógép játék? Csinálnak egyre szebb képeket, lassan összemosódik a film a játékokkal minőségben.
Aztán a játék miről szól? Megyünk, lövünk és kb. ennyi.
Erre így nem izgulok és nem fogok sok-sok pénzeket elkölteni rá. De lehet öreg vagyok már.

"Aztán a játék miről szól? Megyünk, lövünk és kb. ennyi." - A jatekban (ami amugy baromi jo, nagyon komoly, nagyon emberi), amivel legutobb jatszottam PS5-on, egyetlen loves dordul el, azt sem a jatekos karakterenek kezetol.

Attol hogy neked vannak begyoposodott prekoncepcioid, a valosag meg lehet teljesen mas...

Nem, ezt mondtad:

mindenesetre en nagyon keves 'lovoldozos' jatekot latok

Akkor erre mondhatom, hogy "szerintem te nézed rossz helyen", mert a legnépszerűbb (és legnagyobb költségvetésű "AAA") játékok sajnos pont a "lövöldözős" kategóriákból kerülnek ki manapság is (nem örülök neki vagy érzem a létjogosultságát, de ez van).

A legnépszerűbb != legjobb. Utolsó lövöldözős FPS játék amivel játszottam és szerettem is az eredeti unreal tournament volt, azóta néha ránézek valami éppen aktuálisra de kb 10 perc után megy a kukába, szerintem kinőttem. De néhány példa hogy nem csak lövöldék vannak:

Stratégia: Cities skylines, anno széria, civ széria, tropico széria, AOE4 éppen aktuális. Managelés: motorsport manager, foci managerek, factorio/satisfactory, rengeteg sztori fókuszú játék van: detroit: become human, life is strange. Ezekben egy dekát nem "mészéslősz", bár lehet hogy a sztori épp úgy alakul hogy elgördül néhány lövés de nem ez a fókusz.

Aztán vannak az akció/rpg/sztori vonalon mozgó játékok mint pl a god of war, ott van aprítás dögivel mondjuk de olyan vizuális/story élményt kapsz mellé hogy utána keresgetheted az álladat a földön.

És akkor még van az egyéb kategória, mostanában nagy kedvenc a snowrunner ahol bekerülsz egy lepusztult helyre és szépen helyre kell állítanod mindent, közben pedig küzdesz a sárral/hóval. Vagy vannak ezek a renoválós játékok ahol pl vasútállomást kell helyrepofozni, de hasonló vonal a house flipper is. Említésre méltó még a chicken police is (magyar fejlesztés!), remek detektív sztori állati jó (höhö) humorral.

Saját vélemény, de szerintem jobban áll a játékipar mint valaha, annyi a trükk hogy a nagy AAA címeket és 6x10^23 rókabőr játékokat egyszerűen át kell ugrani és kész, semmit nem veszítesz vele. A legtöbb sztorija érdektelen és üres, a játék repetitív, ha szeretsz agyhalott módon mészéslősz játékot tolni akkor tökéletes időpocsékolás, de nem szabad tőle komoly élményt várni. Ellenben a kisebb játékok nagyon kellemes meglepetéseket tudnak okozni és hosszú órákon/napokon/heteken át elkapnak és nem eresztenek.

Én sem mondtam ezzel ellenkezőt, sőt, nagyobbrészt egyet is értek veled.

Amivel nem, hogy most jobban állna a játékipar, én leginkább fantáziátlan hulladékokat látok bármerre nézek, amikért egy forintot nem adok. Az egyedüli műfajt, amit meg szeretek, majdhogynem teljesen hanyagolják - klasszikus RPG (nem akció-*), mint a Baldur's Gate-ek, az a vonal, alig néhány évente van egy használhatóbb darab, de nagyon ritka (az utóbbi években ami használható volt az a Pillars of Eternity-sorozat, a Pathfinder-ök, a Dragon Age Inquisition, ami jön, a BG3, de ttól tartok, mert inkább tűnik egy át-skinnelt Divinity Oroginal Sin 2-nek, amit viszont nagyon nem szerettem).