CPU-k, Cooler-ek

Egy kicsit elkezdtem szórakozni a notebookom speedstep feszültségeivel és meg akarom állapítani, hogy mennyi a minimális feszültség, amin még garantáltan nem hibázik a proci. Az feltünt, hogy a legkritikusabbak az SSE (vagy SSE2) utasításokat használó programok, a folding@home pl simán hibázik olyan feszültségeken, amin a make/gcc órákon keresztül is képes stabilan menni.
Idáig próbálkoztam cpuburn-nel, ez elég jól terheli a procit, jól felmelegszik tőle, de a hibákat csak elég durva esetben kapja el. Próbálkozam még az mprime torture teszt üzemmódjával, ami viszonylag jobban megfogja a hibákat (lévén, hogy garantáltan jó eredménnyel tudja összehasonlítani a próbaszámításokat), de a processzor alig melegszik tőle. A folding@home-ot nincs nagyon kedvem erre használni, mert nem akarok hibás eredményeket beküldözgetni, ráadásul az is csak akkor kapja el a hibát, ha a szimulációból valami teljesen lehetetlen eredmény jön ki, kis hibákat nem veszi észre.
Szóval szeretném, ha adnátok még egy pár ötletet, hogy mivel lehet úgy tesztelni a processzort, hogy alaposan felmelegedjen tőle (tehát a végrehajtóegységeket dolgoztassa, ne csak a memóriára várjon az idő nagy részében), lehetőleg használjon SSE utasításkészletet és ellenőrizze az eredményt, hogy hibátlan-e. És mindez linux alá kéne.

Hali!

Úgy vettem észre, hogy mióta feltettem a 10.1 -es SUSE-t, a notebook hűtése nem kielégítő. Főleg ebben a nagy melegben nem.
Valamilyen oknál fogva a venti csak néha kapcsol be, akkor is túl rövid időre, hogy rendesen visszahűtse a szerkezetet, még ha tápon is van.
Debian alatt rendesen ment a hűtés.
A proci Pentium M , a sebessége folyton változik.
A "Meghajtók" -nál a proci sebessége kb. 20-30 másodpercenként változik, még ha nem is csinálok semmit sem.

Valaki találkozott már ilyennel? Lehet esetleg kézzel szabályozni a ventillátort?

Üdv!

Adott egy P4C800-as alaplap és egy Debian,
a kérdésem az lenne, hogy tud e vki, prg-t alá amivel a ventiket tudom szabályozni.

A helyzet az, hogy van egy ilyenem a spájzban, és mivel még nem öntött el teljesen a sok kacat, lehetőségem van szerezni egy ilyet.

A dilemmám az, hogy míg az PL-1600 sima dual p3 SD rammal, addig a PL-5500 p3 xeon (ráadásul quad) viszont csak EDO, szóval a két technológiát nem tudom alá-fölé-melléhelyezni a képzeletbeli rangsorban.
Ez azért fontos, mert megfogadtam, hogy a meglévő kacatoknál öregebbet ("kacatabbat") nem szedek már össze...aki tudja miről beszélek, annak kár is ragoznom :)

Megpróbáltam keresni benchmark összehasonlítást, de nem jártam sikerrel. Viszont találtam ilyet.
Igazából amit nemértek az az, hogy a fenti táblázaton jól megfigyelhetünk 2 termékvonalat és mindkettőnél ez az új-régi technológia párosítás van, csak ellentétes előjelekkel. És nincs egyetlen "nonpluszultra" amibe belezsúfolták volna a 2000-es év highendjét minden szempontból.

Igazából az emlékeim homályosak, lehet, hogy anno azonos teljesítményt tudtak kihozni az EDOból? De akkor miért vágtak bele az SD vonalba (ráadásul gyengébb procival)?

Összefoglalva: teljesítményben melyik és kb mennyivel jobb?
(tudom, ez a tipikus "mi mennyi?" kérdés, szakmailag korrekten megválaszolhatatlan kérdés, de mivel tisztában vagyok azzal, hogy senki sem fog most nekem hátramenni a gépterembe és full korrekt benchmarkokat postolni, ezért beérem egy "sokkal","alig", "500szor erősebb", szubjektív véleményezéssel).

A véleményeket előre is köszönöm!

Egy 8cm-es háromzsinóros (sárga, piros, fekete) ventillátort be lehet valahogy építeni egy régi AT-s masinába, ahol nincs megoldva a vezérlése? Csak a sima tápfeszültségek vannak. Egyáltalán: itt melyik drótnak mi a szerepe?
Kösz.

Kedves Fórumozók!

Amint betöltöm a thermal nevű Linux kernelmodult, elkezdi figyelni a processzor hőmérsékletét, és ha túllép egy értéket, feljebb kapcsolja a ventillátort. Ez szép és jó, viszont ezután a hőmérséklet lemegy 45 fokra, és még mindig nem veszi lejjebb, és órákig maxon, porszívó-hangrővel járatja. Mit kell tennem, hogy lejjebb vegye.

Próbáltam már mindent beechozni a /proc/acpi/thermal/** -ba, teljesen hatástalanul. Például ennek sincs semmi hatása:

echo '60:60:60:60:60:60:60:60' > /proc/acpi/thermal_zone/THRM/trip_points

Mi a helyes megoldás?

Kösz:

pts

Minap a FreeBSD Alpha portjanak beszunteteserol szolo topicban felmerult, hogy az x86 egy szutyok proci az Alphahoz kepest. Most felreteve

http://hup.hu/node/24986#comment

Idezem a hozzaszolast (gsimon nevu nick kovette el):

Plusz az 500 MHz-es, EV56-os core-ral szerelt Miata-m lebegőpontos számításban abszolut skálán hármas szorzóval lehagyta a 2.4GHz-es P4-et.
Plusz a buszrendszere full 64-bit, és ha a belső cache-nél nagyobb adatmennyiségről van szó, akkor mire az egyező órajelen futó Intel meg AMD nekiindul, az Alpha már sétálva hozza visszafelé a célszalagot.

Harom dolgot furcsalltam a dologban:
- Egy 500MHz-es orajelenkent ket lebegopontos muvelettel hogyan hagy le egy 2.4GHz-es P4-est.
- Hogy jon ide a buszrendszer szelessege? Hatassal van a meresre, de messze nem olyan mertekben mint gondolnank...
- Ha adott orajelre vetitjuk a teljesitmenyt, akkor valoban gyorsabb az Alpha, mivel effektiven ket lebegopontos egysege van, mig az x86-osoknak egy. De az is tutibiztos, hogy nagysagrendekkel tobbet kell fizetni egy 1GHz-es Alpha prociert, mint egy 1Gigas Duronert.

Tovabb ragva a dolgot elkertem a benchmarkot, es megneztem alaposabban.

#include <stdio.h>
#include <unistd.h>
#include <math.h>
#include <sys/types.h>
#include <sys/stat.h>
#include <fcntl.h>

#define BAILOUT		4096

int SIZE;
int	**pix;

int mandel(int i, int j)
{
	double		zre, zim;
	double		cre, cim;
	double		t;
	int			n;

	cre=2.0*(i-(SIZE/2))/SIZE;
	cim=2.0*(j-(SIZE/2))/SIZE;
	zre=zim=0;
	for (n=0; (n<BAILOUT) && ((zre*zre+zim*zim)<4); n++)
	{
		t=zre*zre-zim*zim+cre;
		zim=2*zre*zim+cim;
	}
	return n;
}

int main(int argc, char **argv)
{
	int		i, j;
	int		fd;

	if (argc<2) return printf("%s matrix_size\n", argv[0]);
	
	SIZE=atoi(argv[1]);
	pix=(int**)malloc(SIZE*sizeof(int*));
	
	for (i=0; i<SIZE; i++)
	{
		printf("Row %d/%d\n", i, SIZE);
		pix[i]=(int*)malloc(SIZE*sizeof(int));
		for (j=0; j<SIZE; j++)
		{
			pix[i][j]=mandel(i, j);
		}
	}
	
	fd=open("/dev/null", O_WRONLY);
	write(fd, pix, sizeof(pix));
	return 0;
}

+ a hozza tartozo text

                        Alpha, AMD, Pentium, Sparc, PPC
                               osszehasonlitas



Korulmenyek:
============
Platformok:
Alpha:   MiataGL/EV56, 500MHz, 1000 BogoMips, Cache: L1=8k, L2=96k, L3=2M 
AMD:     Duron, 1.3GHz, 2600 BogoMips, Cache: L1=64k, L2=64k, L3=???
Pentium: Pentium4, 2.53GHz, 4980 BogoMips, Cache: L1+L2=512k, L3=???
Sparc:   UltraSparc-III, 750MHz, Cache: L1+L2=64k, L3=8M
PPC:     PowerPC G3, 333MHz, Cache: ???
PPCg:	 PowerPC ???
         (Cache: L1, L2 a chipen, L3 az alaplapon)

Forditok:
Alpha:   Compaq C 6.5.9.001-6    ccc -O4 -o tgt src.c
		 GNU C 3.3.3			 gcc -O3 -o tgt src.c

AMD:     GNU C 3.0.4             gcc -O3 -o tgt src.c
Pentium: GNU C 3.0.4             gcc -O3 -o tgt src.c
Sparc:   GNU C 2.95.3            gcc -O3 -o tgt src.c
PPC:     GNU C 3.3               gcc -O3 -o tgt src.c
PPCg:    GNU C 2.9               gcc -O3 -o tgt src.c

Forgatokonyv:
Minden teszt haromszor futtatva, eredmenyek atlaga a tablazatban,
ervenyesseg feltele: szoras<5%, gepeken szamottevo egyeb terheles nincs.
!!! Alpha-n ellenoriztem a gcc-t is, csak 2..6-szor lassabb kodot generalt,
!!! valoszinuleg erosen WIntel-re optimalizal, igy egyeb platformokon az
!!! eredmenyek valoszinuleg szuboptimalisak!



Teszt #0: mandel.c
==================
         | N=128   | N=256  | N=512  | N=1024  | N=2048  |
---------+---------+--------+--------+---------+---------+
Alpha:   |  0.131  |  0.5   |  1.965 |   7.8   |  31.11  | valos
  *0.5   |  0.0655 |  0.25  |  0.983 |   3.9   |  15.56  | 1GHz-ekvivalens
 - - - - + - - - - + - - - - - - - - + - - - - + - - - - +
 gcc-vel |  3.664  | 14.628 | 58.48  |         |         | valos
  *0.5   |         |        |        |         |         | 1GHz-ekvivalens
---------+---------+--------+--------+---------+---------+
AMD:     |  0.587  |  2.336 |  9.324 |  37.263 | 149     | valos
  *1.3   |  0.763  |  3.037 | 12.121 |  48.442 | 193.7   | 1GHz-ekvivalens
---------+---------+--------+--------+---------+---------+
Pentium: |  0.410  |  1.628 |  6.494 |  25.945 | 103.7   | valos
  *2.53  |  1.037  |  4.119 | 16.43  |  65.641 | 262.36  | 1GHz-ekvivalens
---------+---------+--------+--------+---------+---------+
Sparc:   |  1.922  |  7.664 | 30.46  | 121.6   |         | valos
  *0.75  |  1.442  |  5.748 | 22.845 |  91.2   |         | 1GHz-ekvivalens
---------+---------+--------+--------+---------+---------+ 
PPC:     |  2.885  | 11.455 | 45.67  | 182.4   |         | valos
  *0.333 |  0.961  |  3.815 | 15.21  |  60.74  |         | 1GHz-ekvivalens
---------+---------+--------+--------+---------+---------+ 
PPCg:    |  0.377  |  1.481 |  5.985 |  23.61  |  94.22  | valos
  *      |         |        |        |         |         | 1GHz-ekvivalens
---------+---------+--------+--------+---------+---------+ 
Sebesseg-aranyok: Alpha > AMD > PPC >= Pentium > Sparc

Alpha/AMD     = 193.7 /15.56  = 1245% 
Alpha/PPC     =  60.74/ 3.9   = 1557%
Alpha/Pentium = 262.36/15.56  = 1686%
Alpha/Sparc   =  91.2 / 3.9   = 2338%

AMD/PPC       =  60.74/ 48.4  =  125%
AMD/Pentium   = 262.36/193.7  =  135%
AMD/Sparc     =  91.2 / 48.4  =  188%

PPC/Pentium   =  65.64/ 60.74 =  108%
PPC/Sparc     =  91.2 / 60.74 =  150%

Pentium/Sparc =  91.2 / 65.64 =  139%



Teszt #1: minsort.c
===================
         | N=4   | N=8   | N=16  | N=32  | N=64   | N=128 | N=256 |
---------+-------+-------+-------+-------+--------+---------------+
Alpha:   | 0.303 | 1.212 | 4.864 | 19.65 |  82.1  |               |
  *0.5   | 0.152 | 0.606 | 2.432 |  9.83 |  41.05 |               |
 - - - - + - - - + - - - + - - - + - - - + - - - -+- - - - - - - -+
 gcc-vel | 0.2   | 0.806 | 3.25  | 13.3  |  55.2  |               |
  *0.5   |       |       |       |       |        |               |
---------+-------+-------+-------+-------+--------+---------------+
AMD:     | 0.031 | 0.114 | 0.447 |  2.27 |  27.51 |               |
  *1.3   | 0.04  | 0.148 | 0.581 |  2.95 |  35.76 |               |
---------+-------+-------+-------+-------+--------+-------+-------+
Pentium: | 0.033 | 0.126 | 0.503 |  2.01 |   8.05 |  39.1 | 217.1 |
  *2.53  | 0.083 | 0.319 | 1.273 |  5.09 |  20.36 |  98.9 | 549.2 |
---------+-------+-------+-------+-------+--------+-------+-------+
Sparc:   | 0.163 | 0.607 | 2.35  |  9.86 |  41.1  |               |
  *0.75  | 0.122 | 0.455 | 1.763 |  7.4  |  30.83 |               |
---------+-------+-------+-------+-------+--------+---------------+
PPC:     | 0.535 | 2.068 | 8.72  | 35.5  | 149.8  |               |
  *0.33  | 0.178 | 0.689 | 2.9   | 11.82 |  49.88 |               |
---------+-------+-------+-------+-------+--------+-------+-------+
PPCg:    | 0.043 | 0.16  | 0.648 | 2.555 |  10.2  |  40.9 |       |
  *      |       |       |       |       |        |       |       |
---------+-------+-------+-------+-------+--------+-------+-------+
Sebesseg-aranyok: Pentium > Sparc > AMD > Alpha > PPC

Pentium/Sparc = 30.83/20.36 = 151%
Pentium/AMD   = 35.76/20.36 = 176%
Pentium/Alpha = 41.05/20.36 = 202%
Pentium/PPC   = 49.88/20.36 = 245%

Sparc/AMD   = 35.76/30.83 = 116%
Sparc/Alpha = 41.05/30.83 = 133%
Sparc/PPC   = 49.88/30.83 = 162%

AMD/Alpha   = 41.05/35.76 = 115%
AMD/PPC     = 49.88/35.76 = 139%

Alpha/PPC   = 49.88/41.05 = 122%

Megjegyzes:
Az algoritmus O(n^2)-es -> 2x akkora tombon 4x annyi a szamitasigeny. Ahol az
ido 4x-nel tobbet ugrik, ott a ram-eleresi idonek is ugrasa van -> cache
merethatar. Ez jol latszik Alpha-n vegig (L3 cache=2M), AMD-n 32k*4=128k-nal,
Pentium-en 64k*4=256k-nal.



Teszt #2: minsort_ll.c	// mint minsort.c, csak 'long long'-gal -> 64bit
======================
         | N=4   | N=8   | N=16   | N=32  |  N=64  |   
---------+-------+-------+--------+-------+--------+
Alpha:   | 0.319 | 1.274 |  5.223 | 21.93 |  92.28 |
  *0.5   | 0.16  | 0.637 |  2.612 | 10.97 |  46.14 |
 - - - - + - - - + - - - + - - - -+- - - -+- - - - +
 gcc-vel | 0.16  | 0.645 |  2.87  | 12.85 |  60.9  |
  *0.5   |       |       |        |       |        |
---------+-------+-------+--------+-------+--------+
AMD:     | 0.168 | 0.666 |  2.863 | 17.75 |  77.21 |
  *1.3   | 0.218 | 0.866 |  3.722 | 23.08 | 100.37 |
---------+-------+-------+--------+-------+--------+
Pentium: | 0.102 | 0.394 |  1.568 |  6.27 |  26.85 |
  *2.53  | 0.258 | 0.997 |  3.967 | 15.86 |  67.93 |
---------+-------+-------+--------+-------+--------+
Sparc:   | 0.494 | 1.954 |  7.97  | 32.77 | 132.45 |
  *0.75  | 0.371 | 1.466 |  5.978 | 24.58 |  99.34 |
---------+-------+-------+--------+-------+--------+
PPC:     | 0.837 | 3.635 | 14.88  | 63.7  |        |
  *0.33  | 0.279 | 1.21  |  4.96  | 21.21 |        |
---------+-------+-------+--------+-------+--------+
PPCg:    | 0.23  | 0.914 |  3.664 | 14.63 |  58.38 |
  *      |       |       |        |       |        |
---------+-------+-------+--------+-------+--------+
Sebesseg-aranyok: Alpha > Pentium > PPC >= Sparc >= AMD

Alpha/Pentium =  67.93/ 46.14 = 147%
Alpha/PPC     =  21.21/ 10.97 = 193%
Alpha/Sparc   =  99.34/ 46.14 = 215%
Alpha/AMD     = 100.37/ 46.14 = 218%

Pentium/PPC   =  21.21/ 15.86 = 134%
Pentium/Sparc =  99.34/ 67.93 = 146%
Pentium/AMD   = 100.37/ 67.93 = 148%

PPC/Sparc     =  24.58/ 21.21 = 116%
PPC/AMD       =  23.08/ 21.21 = 109%

AMD/Sparc     = 100.37/ 99.34 = 101%

Megjegyzes:
Cache-hatar-effektus AMD-n N=16=16k*8=128k-nal megintcsak elojon, egyebkent
jol latszik, hogy az Alpha memoriabusza 64-bit szeles.



Kiertekeles:
============
- Lebegopontos szamitasoknal az Alpha allva hagyja a jelen WIntel procikat
  12-17-_szeres_ szorzoval. Azokon belul az AMD 35%-kal gyorsabb a Pentiumnal.
  Az Pentium es a PPC kb. egyforma, a Sparc-nak ez a tema nem erossege.

- 32 bites muveleteknel viszont a Pentium a legjobb, 50-150%-kal ver mindent.
  Azon belul kicsit ellentmondasos a helyzet. Amig az adatok elfernek az AMD
  belso cache-eben, addik az AMD 60%-kal jobb a Pentiumnal, onnan viszont
  fordul a kocka, es a Pentium huz ra 75%-ot az AMD-re. Itt a Sparc belehuzott,
  maga moge tolva meg az AMD-t is. A szinten 64-bites Alpha es PPC itt nem
  igazan domboritott.
  
- 64 bites muveleteknel az Alpha nyer, 50%-kal gyorsabb a Pentiumnal, aki
  30%-kal gyorsabb a mezonynel. A PPC, Sparc es AMD nagyjabol ugyanazon
  teljesitmennyel allnak be a sor vegere.



Konkluzio:
==========
- Lebegopontos ill. 64bites muveletekre egyertelmuen hasznalj Alpha-t.
  Valos szamitasokra optimalizalt, full 64 bites gep.

- Altalanos esetben valaszd a Pentiumot. A valos szamitas nem erossege, 35%-ot
  veszit az AMD-vel szemben, de egyebkent megallja a helyet.

- AMD-t csak akkor, ha az adat elfer a cache-ben :), es 32 bites, esetleg ha
  muszaj PC-t hasznalnod, viszont valos szamokkal dolgozol.

- A PPC kicsit lassabb a Pentiumnal, viszont a 32 bites adatokat nagyon nem
  szereti.

- A Sparc, nos, ha olyan procit keresel, ami minden teren konstans 40-50%-kal
  lassabb a Pentiumnal, ez a te nagy lehetoseged :).

Nemigen szeretem a szarragast, de jelen esetben felmerult, hogy van itt tobb komoly tevedes, ami nem teszi eppen partatlanna az elemzest. Sot velemenyem szerint a konkluzio teljesen hibas. Azert nyitottam a forumot, hogy ezt a kerdest kicsit jobban meg lehessen vitatni. Remelem utana kicsit mindenki jobban a helyere tudja tenni a procicsaladokat egymashoz kepest.

udv!

egy thinkpad r40-em van, ami lenyeg belole, hogy P4 M 1.3 GHz. frankon megy a cpu frequency scaling 600 MHz es 1.3 geza kozott, viszont sose megy 600 ala, meg eroszakkal (echo 300000 > /sys/devices/system/cpu/cpu0/cpufreq/scaling_min_freq) sem, mondjuk feljebb engedi tenni a minimumot, de pont az lenne a lenyeg, hogy lemenjen, amennyire csak lehet, hogy tovabb birja az aksi.

$ more /sys/devices/system/cpu/cpu0/cpufreq/scaling_available_frequencies
1300000 1200000 1000000 800000 600000

valoszinuleg ezert... viszont xp alatt lemegy neha meg 300 MHz ala is, ami allitolag hulyeseg, de kell, hogy legyen benne valami, mert sokkal tobbet bir az aksi (~4 ora)

vkinek van otlete, hogy mit, hol kene allitani, hogy 600 ala menjen?

Hali mindnekinek!

Olvastam, hogy a via előrukkolt egy alacsony fogyasztású procival. Ez szép és jó, de mekkora a teljesítménye azonos órajalen, mondjuk centrinoval összehasonlítva?

Köszke előre is!

Sziasztok,

A laptopomban Intel Centrino Duo T2300 -as proci van. Az Intel szerint tudja az sse3 -at. Ubuntu breezy -ben a legfrisebb (2.6.15.6) kernellel a cat /proc/cpuinfo viszont az sse3 -ról nem tesz említést, csak sse és sse2 -t. Most akkor hogy is van ez? A kernel nem jól detektálja a procit vagy valami gáz lenne a procival? Vagy benne sincs ez az utasításkészlet?